A téma a BKV buszai: járművek, alkatrészek, kiszolgáló létesítmények.
A többi szolgáltató, és a BKK minden más tevékenysége offtopic.
Más szolgáltatók topicjai:
MUU-907 @ 85 TOVÁBBRA IS BRUTÁLIS HANGAL A HIBÁS KIPUFOGÓ MIATT . MÁR TÖBB MINT 1 HÓNAPJA ÍGY JÁR . DE A DÉL PESTI BECSÜLETESEN DOLGOZÓ SZERELŐK MINDENT MEGTESZNEK .............
De volt a vasúton szebb is, jó tíz éve Zalában támadt az aknázómoly, olyan mennyiségben kerültek a sínekre, hogy a Bz fekve maradt a nyár közepén, mert nem tudott felmenni az enyhe emelkedőn.
Egy forgalmasabb metrón, Londonban, Párizsban, de akár a müncheni S-Bahnon, ahol mindennapos, hogy a következő szerelvény ott áll a bejárati jelzőn, amikor az előző még utast cserél, ott is ezt mondanád? Ott is az volna a véleményed, hogy nem baj, ha egy szerelvény 50-ről ötszáz méteren se áll meg, a probléma kezelhető a menetrend jó alapos kiritkításával, és mindenki csak akkor induljon el, ha az előző szerelvény már kihaladt a következő állomásról?
Hogy ontopic legyek: buszvezetőként, ha a régi időkben valaki padlóig nyomott fékkel csúszott volna egy nedves úton száz métert, és beleszállt volna az ott álló előző buszba egy forgalmasabb vonalon, ott is azt mondtad volna, hogy nem vezetéstechnikai hiba, nem fékhiba, hanem az a gond, hogy elindult a megállóból, mikor nem volt előtte a következő megállóig üres az út?
Ja. És el is jutottunk oda, hogy nem az a baj, hogy egy néhány éves metrószerelvény normál tempóról a normál fékút háromoszorosán sem áll meg, hanem minden más.
Igen, túltolják a veszélyeztetés fogalmát pl. a Pillangónál is. Még mindig kissé "lassúznak" a szerelvények. Mi a szarnak? Egy kis csattanás miatt? figyeljenek jobban. A régi szerlvények mindig padlógázzal mentek.
Meg olyan hülyeségekkel foglalkozunk, hogy alacsony átlagéletkor. A sofőrök vasból vannak, az ő szervezetükön nem fog semmi. A feleségem rosszul lett a 3-as metróban, a kellemes forróságban, egy utastárs kisérte fel, itt is köszönet néki.
Nincs olyan, hogy globális felmelegedés! Climate change van, csak ebből Al Gore csinált globális felmelegedést (global warming), hogy könnyebben magyarázható és fogyasztható legyen ez az egész téma. És ebbe bőven belefér az, hogy melegszik az éghajlat, egyre több édesvíz kerül az óceánokba, ami így belezavar az óceáni áramlatok működésébe, ami így kevésbé egyenlíti ki az éghajlatot és így nőnek az éghajlati szélsőségek. Kis hazánknál maradva: gyengül a Golf-áramlat (Surtsey-sziget után Észak-atlanti-áramlás) hatása, gyengül az óceáni hatás (ami egy elég kiegyensúlyozott éghajlati típus, ugye), ami miatt viszont erősödik a kontinentális hatás és így a nyáron a Kárpát-medencében hőhullámok vannak. Télen viszont pont hogy hidegebb lesz (mint tavaly pl.). Emellett pedig a csapadékeloszlás is szélsőségessé válik.
Ha a 260-asnak hegynek felfelé lökök egy padlót, akkor a pillanatnyi fogyasztás lesz mondjuk 100. Volvóval klímával, hegyről le motorfékkel meg kb semmi. Szóval az Ikarus akkor lezabálja a hajad, a Volvo meg termeli az üzemanyagot. Pontosan ennyire releváns a hőmérsékleti rekordokat emlegetni.
Megint más ülések, megint máshol a teliablak.... Oké, hogy szépen fel lettek újítva, de semmi egységesség. Kőbánya 4 felújított kocsija között is van citromsárga, narancssárga és zöld kapaszkodós is.
Nyilván, senki nem állította az ellenkezőjét. Én csak annyit szeretnék kijelenteni, hogy a 35°C feletti meleget nem a légkondícionálókkal egyidőben találták fel.
Nézd meg legutóbbi linkjeid közül a másodikat, a grafikonok (trendvonal) alapján a hőhullámos napok száma 109 év alatt évi 5-tel nőtt, a trópusi éjszakák száma 109 év alatt eggyel. Az elmúlt tíz év hőhullámos napjainak száma (átlagosan, tavaly volt vagy kettő? három) alig haladja meg a 40-es évek második felének az értékeit. 114 év alatt a nyári átlaghőmérséklet 1,6°C-kal emelkedett Magyarországon. Ez statisztikailag fontos változás, de emberileg igen nehezen érzékelhető objektív módon (eltekintve attól, hogy az internet korában zúdul az emberre az információ mindenről, amiből hírt lehet csinálni - különösen nyáron).
Az ember szempontjából nem mindegy, hogy egy napig van a hidegfront előtt 41 fok, egyébként 35 volt előtte, vagy már két hete van 38 és nem tud pihenni se éjszaka. Talán nem kell okleveles orvos-meteorológusnak lenni, hogy belássuk, az utóbbi megterhelőbb. Utasként sem mindegy, járművezetőként pedig még inkább.
Köszi, ez korrekt anyag, nem vitatom a szélsőségesség irányába történő változást, de ebbe nem csak az extrém melegek tartoznak bele, hanem pl. a tavalyi nyár is, ami kifejezetten hűvös volt.
Ettől függetlenül annak a jellemzésére, hogy volt-e a légkondícionálókat megelőző korszakban is ilyen meleg, a hőmérsékleti rekordok tökéletesen alkalmasak, a vezetőálláson nem attól lesz 43°C, mert 5-10-15 napos hőhullám van, hanem azért, mert aznap hőség van. A tartós hőhullám inkább az épületek belsejében jár szignifikáns hőmérsékletemelkedéssel.
A sokéves átlag kisimítja a szélsőértéket, ha van egy júliusi napon 42°C, a következő évben meg ugyanaznap egy hidegfront után 18°C, annak az átlaga pont 30°C, ami semmit nem mond.