Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
A kerek pillangószelep a betét kiömlőjén van, csak huzatszabályzó szereppel bír. Ritkán használom, csak ha azt akarom hogy a tűz ne legyen intenzív. A visszafordító szelep a négyszögletes. Azzal választható hogy a füst közvetlenül a kéménybe jusson, /begyújtáskor a szükséges parázs eléréséig,/, vagy visszafordítsa a füstgázt a vízterek mellé egészen le a padkáig.
Szép lett! Örülök, hogy jól működik. Kis energiaigényű ház kevés fával, ez egy álom.
Füsthőfokokat mértél? Pl. betétből ki, süveg után, kéménybe be stb. A padlófűtés direktben megy vagy hőcserélővel? Puffer nincs, ha jól emlékszem. Zárt vagy nyitott a rendszer? A biztonsági rész hogyan van megoldva?
Nézegettem a képeket és az eredeti tervekhez képest próbáltam megfejteni, mi micsoda. Ha jól értem az a süveg, amin a kerek pillangó van, lefelé viszi az égésterméket a betét külső falán ill. a mellette lévő víztartály külső falán. Ez lemegy padlóig? Ill. mintha ott láttam volna valami "levegőben lévő" téglát, gondolom ott fordul a füst. A másik süveg meg felkiséri a kéményig? Miért kell ez a süveg? Miért nem a falak határolják ezt a - kéménybe lépés előtti - utolsó teret? Miért van ezen a süvegen is pillangó (négyszögletű)? A kiszellőzés megakadályozására?
Bocs a sok kérdésért, érdekel a dolog, szeretném megérteni.
Szombat óta már az új házban lakom. A kályha tökéletes !! Már alig teszek bele tűzelőt. Próbaképp fabrikett került bele tegnap este 6 db, kb 1 kiló.... Reggel nem tudtam kihamuzni, mert még izzott....
Feltöltöttem még az utolsó két képet. Lábazati gyöngykaviccsal lett áthúzva. Előtte flexi csemperagasztóval símítottuk le.
Köszönöm hogy meghallgattatok, és remélem hasznára fognak válni a tapasztalaim majd a későbiek során másnak is.
Már 90 %-os a cucc. Sehol kondenzvíz, és már csak ritkán hallok levegőt a rendszerben. Már a padló is rendesen meleg, 20 fok van bent, napi 6 óra fűtéssel , és a jelenlegi külső hőmérsékleten.
Tegnap előtt flexi ragasztóval lesímítottuk a téglákat fűtés nélkül, majd miután megszáradt tegnap húztunk rá egy sor lábazati vakolatot. Háát szép lett....:)
Ma délben gyújtottunk be. Fa brikettel, mert az lassabban ég. kb 6 kg égett el estig, a fent említett benti hőmérsékeletet elérve.
Ami nekem megdöbbentő: A kályha függőleges falazata közel háromszorosa a kályhát lezáró fedlap hőmérsékletének....
Tehát a hatásfok nagyon nagy ...
A bekerülési ára fele egy cserépkályhának. Utálom a telet, meg van sok száraz fám, de már várom hogy mikor lesz hidegebb, legalább -10 fok hogy teszteljem a házat, meg a kályhát..
De ha ilyen alacsony hőfökon nyomod az elöremenőt és visszatérőt, és a hőcserélő vallamelyik felületét nyaldossa a füstgáz akkor "kondenzációsban" megy, elöbb útóbb jelenkezni fog valahól a lecsöpögött kondenzviz... de ne legyen igazam .
Sajnos egyelőre az előre menő sok: (55 fok), a visszatérő meg kevés,de ennek meg örülök! Jó a hőleadás.
A rendszer még levegős, és ezen még változtatnunk kell, ugyanis amennyi vízet kiengedek a levegővel, az utántöltéssel a gázos kútból épp annyi bele is kerül... Tehát még egy légteleneítő kell a visszatérőbe is okos helyre.
Nekem tetszik a hozzáállásod meg az akarásod ! Számolgathatsz is, de hidd el feleslegesen ne költs a kivitelezésre, mert az alap elgondolás sem jó. De azért próbálkozz. Takard le a lábasod ha úgy tetszik, de a betápláló hőmennyiséged, és a hőtároló kapacitásod a kevés...
Nem fogom tovább erőltetni a dolgot. Építsd meg, és ha netalán nem jön össsze, hívj fel.
A fedett teraszba egy 6000 literes puffer lett beépítve, Azt majd a napkollektor fogja fűteni. Ha majd nem lesz működőképes a padlófütésre kötve, akkor jó lesz medencének...:)
Azért amit eddig legyártottam eddig is működött,,,..ezután is fog..:)
Régen kűzdök már az ajtó piszkolódásának problémájával. A dolog nem vészes, de azért nem tökéletes. Na, szombaton gondoltam egy merészet, nem is volt igazán hideg benn (20-21 fok), ezért nem gyújtottam be, hanem nekiálltam piszkálni az ajtót. Felfúrtam a szekunder nyílásokat 6-osról 8-asra. 24db van belőle, úgyhogy ez így - ha jól számolom - 6,782cm2 helyett 12,058 cm2 lett. Visszatettem a tavalyi lemezt is, ami az ablakra irányítja a levegőt. Az eredmény? Jobb, határozottan jobb. A primert jobban lehet zárni, nagyobb a szekunder huzat, az ablak tisztább, de nem tökéletes. Ott, ahol beömlik a hideg levegő, megszínezi az üveget egy kis kóla színnel. Meg a sarkokban fenn, ahol nincs nyílás ott is fátyolos lesz. Nem nagyon zavaró, de nem tökéletesen tiszta.:( A perfekcionizmusomat bántja.:) Úgy néz ki, meg kell csinálnom a fordított U alakú befújót. Ami érdekes, hogy az ablak alja egyáltalán nem piszkos és lentebb a szélei is tisztábbak, mint voltak. Gondolom azért segít a kétszeres levegőmennyiség. Meg egy pici levegő a primerből is feljut a két szélén. Már ha nyitva van a primer.
Lehet, hogy nem jó, hogy a lemez rányomja a levegőt az ablakra? Kipróbálom majd függőlegesen is!
Szóval még november elején szétvágtam picit a csövezést és bepattintottam egy csőkígyós boylert.
Leírni egyszerű, de megcsinálni azért akadtak nehézségek. Kezdve mindjárt ezzel:
Innen akartam levenni a hideget és ide akartam bekötni a melegvizet. Ez a zuhany háta egyébként.
Na, azért kis trükközéssel és sok EUR leperkálása után ezt is megugrottam:
A bekötés soros, tehát a primer kör vize a boyleren áthalad, majd a primer/szekunder hőcserélőbe lép be. A fűtés keringető csak akkor indul, ha a kandallóba visszatérő elég meleg, tehát a byler már nem hűt rajta.
Üzemen kívül a csőkígyós boyler picit visszahűl a gravitáció miatt, de nem vészes. Eleinte zárogattam a csapját, de már nem piszmogok vele. Ha még akarnék módosítani, akkor a primer keringetőt betenném a meleg oldalra és tennék utána egy visszacsapót. Az két problémát is megoldana. Nem tolná a keringető a biztonsági szelepen a vizet a tágulásiba (most sem tolja, mivel le van fojtva), másrészt nem lenne gravitációs vándorlás a bojler és a tűztér között. Amúgy nem hittem volna, hogy 80l csőkígyós bojler bőven elég egy 5 fős családnak. Még egyszer sem fogyott ki, amióta beüzemeltem! Most már nappal szinte egész nap megy a fűtés, de amíg nem gyújtottunk be csak esténként, addig is meg lehetett fürödni az előző napi melegvízzel. Mondjuk zuhanyozni szoktunk, ez biztos számít.
Történt egy kis felülvizsgálat is, belenéztem a hőcserélőbe, mi történt 1 hónap fűtés alatt. A füstcsöves tartályt néztem meg, szinte csak egy lehellet finom fekete koromréteg volt a csöveken. Kátrány semmi! Putri szag semmi! Annyira vékony a korom/por, hogy a hosszvarrott 2,5" cső belsejében rendesen látni a varratokat. Ha lenne 70mm átmérőjű üvegmosó kefém, azzal lehetne leporolni.:D Ez nagyon remek! Több oka is van, de a legfontosabb, hogy a tűztér katlan (vízcsövek agyagba és tűzbetonba burkolva + samott falazás + tűzbeton tető) emelt égéshője nem sok elégetlen gázt enged ki. Ha nagy a tűz, rányitom a terciert is, az is utánéget még. A másik, hogy a fa csontszáraz, bár főleg fenyő. Semmi gond nincs vele, a tűztér szép fehérre kiég. Ha a fa száraz és van elég levegő az égéshez, jó anyag a fenyő is. Csak azért írom, mert van, aki utálja. Nekem majdnem ingyen volt, úgyhogy szeretem.:D Meg az az illat!:DDD A parazsat nem tartja, ez igaz, reggel mindig újra kell gyújtani. Nekem nincs már VTC, az Edilkamin féle kazánvédelmet használom: a primer kör 60 fokon indul. A szekunder kör egy másik vezérlővel szintén 60 fokon indul, de csak addig megy, amíg a primer visszatérő megvan 60 fok. Így az elején ki-be kapcsolgat, míg a radiátorok fel nem melegszenek. Amúgy a tűztér körüli betonba ágyazott csőrész elég jó előmelegítő, szinte kizárt a kátrány előferdülése. Talán az is számít, hogy a keringető lassan, a legkisebb fokozaton, félig zárt szeleppel keringet.
A tűztérben lévő tűzbetonon van már két repedés. Az egyik szinte nem is látszik:
Egy hangszórót annak, aki megtalálja!:D
A másik a fedélen van:
Az okát nem tudom, elvileg bírnia kellene. Na mindegy, egyelőre nem aggódom túl a dolgot.
Merengtem ezt a szép fotót nézegetve. Elképzeltem egy szép, épített kályhát oda a radiátor helyére*.:D Jó lenne egy alaprajz is az ötleteléshez, de ha jól gondolom nem véletlen, hogy van egy vizes központi fűtés kiépítve. Lehet, hogy nem tudjátok a kályhát oda betenni, ahol a kombi cirkó van (volt?), de amennyiben a rendszer leágazásai megegyeznek a gerinc átmérőjével (ami kétlek), akkor jó ötlet a radiátor helyére építeni egy vizes fűtőgépet. Egyébként a gerincig vissza kellene bontani. Mi van mögötte? Mi van felette? Vannak egyébként mobil kandallók/kályhák is. Miért a sparhelt? Szép meg minden, de a célnak nem igazán felel meg. Fazék vizet ill. hőcserélőt forralni? Nem lehetelen, hogy működni fog, de azért elég tré megoldás, na.
*Egy szép, épített tűzteret tennék ide, akár Ytonggal/km téglával kívül, vastag samottal belül szerkezettel és ráültetnék egy kafa füstcsöves tartályt, olyasmit, mint amit Citromélnek javasoltam (olvass vissza). Egyszerű, nagyszerű, biztonságos. Talán a bypass kialakítása és vezérlése igényel egy kis ügyeskedést. Tartályba felx inox csőkígyók (zárt fűtésnek és használati melegvíznek). Tartály nyitottban, tágulási felette. Tartály vize nem cirkulál. Na mindegy, nem engedem el magam nagyon. Ez a fazék forralósdi csak átmeneti megoldás lenne valami végleges felé?
Most akkor 19kW vagy 1.9kW? Az ugye nem ugyanaz. Vízre. Ezt írtad ugye. Hogyan lehet gyári adat, mikor a betét légfűtéses? Szerintem tegyél be egy hőmennyiség-mérőt, az lesz a mérvadó adat. Nem kerül nagyon sokba, de okos kis kütyü. Komoly vizes készülékek szoktak vízre 20kW körül tudni, de azok tényleg komolyak! Az áruk is:D Az én építményem mennyi lehet? Nem tudom, de szuperül kifűti ezt a szörnyű hideg kőházat. Bár errefelé nincs _nagyon_ hideg, de a szigetelés a nullánál is rosszabb.
Gondolom minősített, bevizsgált passzív házad lesz, de nálunk a 2 hetes karácsonyi távollét után az 5-6 fokos kinti hőmérséklet mellett is 13 fok volt. Most akkor ez is passzív? Nem hiszem. Pedig a macskának nyitva volt végig egy 110-es lyuk a falban. Nap nem tudom mennyit sütött, de a spaletták csukva voltak (be nem sütött). A hely viszonylag szeles, alul lakik egy szomszéd, felszuterénben, aki minimálisan fűt. Amikor otthon van, felfűti 18 fokra.
Először ellenőrizném a kivehető teljesítményt. Ismert térfogatú=tömegű vizet feltennék lefedve a sparheltre, és mérném a hőfokemelkedését. Ebből kapnék egy teljesítmény-értéket. Villanyrezsónál a 2kW fogyasztásnak kb. 60%-a hasznosul, ebből gondolom, hogy 1kW körüli teljesítményre a sparhelt is képes. Annál nagyobb a teljesítmény, minél nagyobb az edény - persze ingyenebéd nincs, ez a teljesítmény a nappali fűtéséből jön le.
A fürdőszbai radiátorok általában 1-1,5 kW körüliek, pl. 60*60-as DK típus. Erre pont jó az edény által a sparteltből felvett hő: nem fog felforrni se, de túl hideg se lesz.
Az mondjuk várható, hogy a fürdőszobai radiátor a teljes lakás fűtésére volt méretezve, tehát arra számítva, hogy a szomszéd szobák melegek. Így elképzelhető, hogy a fűtőtest egész napos (nappalival párhuzamos) fűtése is csak tizenpár fokot eredményez - de ez is jobb ugye, mint a mostani 4-5.
Ha esztétikailag elfogadhatónak tartod, akkor némi kéményellenőrzésre van szükség. Egy hideg napon a kémény kitorkolása felé lobogó lángok esetén a füstgázhőfok 70 fok felett van-e. (hőmérő...) Ha nem, akkor ezt nem kéne tovább hűteni, ha igen, akkor egy ilyen is beépíthető, ezzel a veszteséghő rovására tudsz fűteni.
Szóval a kérdés, hogyan jut el a teljesítmény a kályhától a radiátorig. Vennék egy esztétikailag illeszkedő lábost fedővel.
Ezt feláldozva felül-oldalt fúrnák rá két lyukat a csöveknek. (Hogy diszkréten, a kályha mögött lehessen vinni a csöveket) A lábosba valamilyen hőcserélő kerülne, ami lehet egyszerű csőspirál:
de hatékonyabb mondjuk egy autóbontóból valami kisebb fűtőradiátor. Szóval a fűtési kör zárt, légteleníthető. A hőcserélőbe dugott csőtermosztát vezérli a keringetést, ami lehet a meglévő keringető is.
Ha ez az edény fel van töltve vízzel, akkor a fürdőszoba fűtése beindul. Fontos, hogy le legyen fedve az edény, különben nagyon megnő a páratartalom. A gőz nem fog a fedő alól kicsapni, mert a hőt elviszi a hőcserélő. Ha nincs feltöltve vízzel, akkor csak nagyon minimális az elvitt hő - főleg ha a hőcserélő nem közvetlenül az edény alján fekszik fel.
Igen, kivitelezhető. Ha az összes többi radiátort elzárod, akkor a hő szinte kizárólag a fürdőszobában adódik le. A mostani fagyos időnél biztosan jobb lesz, hogy mennyire, az a részletektől függ. Ha csak a fürdések idején menne, az valószínűleg kevés lesz, mert egy áthűlt fürdőszobát 3-4kW melegíti fel rövid időn belül, az meg radiátorban nézd meg, mekkora, illetve a sparheltről levehető hő se lenne elég hozzá. Egy kisebb radiátorban folyamatosan keringetve a meleget már megodlható a fürdő hőntartása, amire esetleg a fürdések idején elektromos infrasugárzóval rá lehet segíteni.
Az amúgy érdektelen, hogy a keringető mennyit keringet, ami érdekes, hogy mekkora a sparheltről levehető hőmennyiség. Az edény méretétől és aljának simaságától valamint a tüzelés intenzitásától, kis mértékben a víz hőfokától függ ez, valahol 0,3-1,5kW közé saccolom.
Sajnos rossz hírem van. Ha egy üstöt tennél fel rá is kevés lenne ahhoz a vízmennyiség, hogy felfűtse a radiátorod. A keringető szivattyú egy óra alatt több mint 3.5 m3 vízet forgat meg. Ezt a mennyiséget nem tudja felmelegíteni a sparhelt. Nagyobb lenne az esély ha tudnál bele tenni bárhová egy spirált, vagy bármilyen hőcserélőt, mert akkor az működne egész nap, amikor begyújtotok.
A másik megoldás a fürdőszobába fatüzelésű boyler felszerelése. Az mire a vízet felmelegíti, a fürdőszobát is. Kérdés hogy van e ott kémény.
Üdv! Bár kicsit offolni fogok, mert nincs épített berendezésem, de kénytelen vagyok ide írni a dilemmámat, mivel más hasonlóval foglalkozó topik nincs az indexen.
Nekem sparheltem van. Történetesen központi fűtésünk volt egy kombi gázcirkóval, de a gázt immár kiköttettük. Az antik sparheltet (antik, tehát nem volna jó összefurkálni-faragni) történetesen éppen az egyik fali radiátor helyére tettük be.
A radiátort leszereltem, most csak a csonk áll ki a földből.
Hanem nagy dilemma, hogy hogyan fűtsük a ház másik végében lévő fürdőszobát, mert a zárt ajtókon és a falakon keresztül a hőmérséklete jó esetben fagypont körül marad egy hidegebb téli éjszakán, abban meg nem a legkellemesebb fürödni vagy egyáltalán WC-re menni. Az a merész ötletem támadt, hogy ha a sparhelt tetején egy nagyon nagy fazékban vizet forralnék, és abba merítenék egy keringetőszivattyúval megtámogatott és a központi rendszerre a leszerelt radiátor csonkjánál felcsatlakoztatott csőrendszert, az talán képes volna a ház többi radiátorának egyenkénti elzárása után a fürdőszoba radiátorát felmelegíteni a fürdések idejére. Ti bizonyára jobban otthon vagytok a témában, annak ellenére, hogy itt elsősorban épített kályhákról esett eddig szó - szerintetek kivitelezhető valami hasonló?
A víztér és az öntvény betét diletációs szempontból szabadon mozgók. Nincsenek megtámasztva.
A visszafordító "harang" holnap készül el a jövő héten már beszereljük. A visszafordítás a fűtőmaszkhoz képest 5-6 cm, tehát körbe fogja tudni járni a teljes tűzteret.
Az 1.9 kw gyári adat. de én beméreteztem..., és akadtak is gondok,amit majd meg kel oldanom ..
Ugynis mi lesz akkor ha haza érek, hideg van, begyújtok, és még 2 nap múlva is szellőztetni kell, mert durva meleg lesz...:? Felegesen---
Egyébként felmerült ma bennem a kérdés.. egyáltalán ebbe a házba kell fűés?
Igen, láttam a videót már. Ígéretes! Annyira szépen ég! Lehet, hogy legközelebb nekem is fordítósat kell építenem.:D Most éppen azzal vagyok gondban, hogy a jelenlegi kiépítés szétfűti a telepítés helyét, a kályhában lévő samott és tűzbeton túl sok hőt eltárol és sugároz kifelé az ajtón át, de a vizes rendszer (konkrétan a radiátorok) meg alulméretezett. Ebből is következik, hogy legtöbbet a nappaliban vagyunk:D
Szép munka. Aprólékosan, gondosan haladsz. Az öntvény betét tágulására mennyit hagytál? Nehogy szétnyomja a rászerkesztett vízteret. Ezzel a két oldallal tartok tőle, hogy kevés lesz a hőátadó felület, de ne legyen igazam. Mondjuk még nem láttuk a visszafordítót. Kijön a betétből a füst és lemegy oldalt teljesen? Mennyi lesz az összes felület, amit végigjár a füst?
A vizes részre írt 19kW nem kicsit tűnik soknak. Ez honnan jött?
Most sikerült befejezni nagy vonalaban a tűzteret, mondahatom elég jól müködik, igy az első útántoltés útán, de még kell egy kis idő mire beidomitom....
Jó lesz biztos, csak legyen kész hamar!:D Nem kell még fűtögetnetek?
Mi már begyújtunk minden este 3 db közepes (8-10cm) száraz fenyő meg egy vödör forgács fogy, de ez is sok. A HMV tartály miatt tüzelünk csak, hogy legyen fürdővíz, egyébként nem kellene. Most kinn 15, benn 23 fok van a nappaliban. Ez a HMV egy jó ok, hogy mindennap begyújthassak.:D
Egyelőre áll a fejlesztés, a tercier dobozt újra kell csinálni. Amúgy nagyon kafa lett minden. A bélés miatt az égés nagyon tiszta, a hőcserélő jól felveszi a meleget, primer fél zárásnál és max szekundernél a pillangót nem kell piszkálni és 150 fok a kályhából kilépő füstgáz hőmérséklete. Ha a primert maxra nyitnám, felforrna a víz. A bélés sok melget betárol, a tűz leégése után még órákig 60 fok felett tol a keringető. Ilyenkor már a fűtéskör csak szakaszosan kapcsol be (a visszatérő hőmérsékletétől függ a vezérlése). A fa száraz, az égés magas hőfokon történik, füst szinte nincs is, a hatalmas ablakra csak hamu rakódik, nem ég rá semmi, egy szalvétával le lehet róla törölni a port.
" Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan."
Volt egy két szabad napom, lebontottam a régi tűzteret, alakulóban van a másik de nem tudom mikor lesz idöm be fejezni... az alapelvet azt már bemutattam
Nincs.:D Az elv ugyanaz. A lényeg mégegyszer: ahol égetünk, oda nem teszünk vizet, majd a jól kiégetett gázokból kivonjuk a hőt. Az építményed ugyanezt csinálja. A 320Co hol van? A kályhából kilépő vagy a betétből? Gondolom a kályhából. Kicsit soknak tűnik. Talán ezért habzsolja a fát. Az én építményemet is lehet úgy hajtani, hogy 300-400 legyen a kilépő, de az pazarlás (a kéménynek a fele sem kell, 140-170 körül járatom) és mellesleg akkor gyorsan megforr a víz is (nincs puffer). Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan.
A kályhám nekem is tégla, kő és beton kívülről (most már belül is van egy kis növekmény:D), össze kellene számolni, de van benne tömeg rendesen,sok száz kg. Talán írtam is már, de a tüzelés vége felé kezd átmelegedni a fala és kb. addig meleg, míg újra be nem gyújtunk. Ez is egyfajta puffer hatás, de lokális (ott vagyunk legtöbbet, ahol a kandallókályha van).
Jöhetnek a képek, érdeklődve várjuk! Minden részlet érdekel!:D
Van sok kérdésem is:
- Hogy fűtöd a padlót a vízteressel, milyen a rendszer kialakítása, van-e puffer, nyitott/zárt, biztonság stb.
- Mi az a sok faigény és milyen tüzelőből, milyen hőfokra?
- A teljesítményt saccolod vagy méred? Ha méred, hogyan?
Mellékelek egy rajzot , ami egyesíti a vízteres kandalló, és a tömegkályha előnyeit.
Az általatok eddig becsatolt képek alapján, túl sok a hőcserélő felület, túl gyors a rendszer, és nincs hőtároló kapacitás.
A jelenlegi lakásomban is én készítettem a vízteres kandallót, működik is, jól fűt, csak sok a faigénye.
Hónapok óta tervezem az új házamba a kályhát, és ez lett a végeredmény:
AZ öntvény kandallóbetétet oldalról, egyenként 24 literes edény veszi körbe, felül csővel összekötve.
A tűz közvetlenül nem éri, csak a betét által kisugárzott hő belülről, és a visszafordított, másodégéstérbe kényszerített füst kívülről.
A füstgáz kilépő hőmérséklete 320 c fok, ami megakadályozza a kátrányosodást, és lassan fűti a közel egy tonnás téglakályhát.
A hőtartási kapacitás 8 óra, a felfűtési idő a sugárzott hő tekintetében 1 óra, a vízes rendszer hőkivétele 19 Kw. (Ami bőven fedezi a 90 nm alapterületű, de 300 légköbméteres lakás padlófűtési igényét)
Ha valakit érdekel teszek fel képeket a gyártásáról.
Köszönöm a segítséget és élni fogok vele.2 hét múlva fogok találkozni a szerelővel és meglátjuk mi lesz,de ha visszafizeti a pénzt akkor légfűtéses rendszeren gondolkozok és mindenképpen kikérem mindenki véleményét.
Aha, ez így nehéz ügy. Innentől ez jellem és korrektség kérdése. Azt kellene elérned, hogy addig csinálja, míg nem tud neked egy működő rendszert prezentálni, ha már kifizetted. Vagy pénz vissza. Ebben a harcban nem igazán tudunk neked segíteni. Ha a továbbfejlesztés lehetőségeit keresed, akkor viszont jó helyen vagy! Rajz, méretek, szükségletek?:D
Nem lenne haszontalan, ha végigolvasnád ezt a rövidke topikot az elejétől fogva! (Ha esetleg nem tetted volna meg eddig.)
Sajnos nem volt próbafűtés mert rá 1 hónapra kiköltöztünk külföldre és most egy év után visszaköltözünk és nemrég voltam otthon próbafűteni és így derült ki.Most keresem a jó megoldást hogy hogy is csináljam tovább.Email-en értekezek a szerelővel aki persze ha hazaérünk megnézi mi lehet a baj.De nem tudom mit néz rajta.Nyílván kiakar hátrálni a fizetés alól
Pontosan ez mire is vonatkozott? Abban igaza volt a komának, hogy a tűztérbe nem való víz. Abban nem, hogy a kandalló fala mögé tette a tartályt. A tűztér fölé kell tenni vagy a füst útjába logikailag abban a sorrendben, ahogy a témaindításban írtam:
"
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
"
Ennél nincs jobb vízteres megoldás.
A pénzedet sajnálom, de egy rendszert akkor tekintünk késznek és akkor fizetünk ki, ha jól működik. Próbafűtés nem volt?
Na most nekem pont egy kókány fűtésszerelő is ezt mondta hogy a tűztérben lehűtjük a vizet és erre ő a kandalló mögé tett egy rozsdamentes tartályt.Amikor begyujtok a kandalló melegíti a tartályban a vizet és már megy is a szivattyű segítségével a radiátorokba a melegvíz.
Na akkor elmondom hogy ez a legnagyobb hülyeség.Fűthettem én éjfélig is a radiátorokba a víz hideg maradt.
Most harcban állok a fűtésszerelővel mert kérem vissza a pénzemet.
Magyarul nem érek semmit a 160.000.-ft-os beruházással.
Ráfaragtam a tetőt, körbe szigeteltem és beraktam a tercier elosztót a helyére:
Itt még nincs kivágva a dobozka. Tegnap este megpróbáltam kivágni, kifúrni, de nem ment. A szélein beleflexeltem és nem találtam a "belét". 1mm-es lemezből van, jó erős, de sajnos nincs magassága. Újra kell csinálni. Az eredeti elképzelésem is az volt, hogy 200x200x20-as legyen az oldalain oldalanként 18db 5-ös furattal, de sajnos nem így készült el. Ki gyárt nekem egy ilyet?
A tartály csövezését nem értem. Rajz? Azért javasoltam a bypasst alúlra, mert így a hideg füst nem megy át a tartályon. Persze megoldani nehezebb lehet.
Ha jól műxik a terved és a felület elég nagy, valszeg nem fog maradni a másiknak.
Ha ki van építve a kp. fűtés, akkor inkább ott vidd a meleget, ahova kell. A levegőre leadott teljesítmény általában túl nagy a víztereseknél. Túlfűtik az üzemelés helyét. Az ajtón rengeteg sugárzik.
Pontosan egy ilyen készül. A tartály már készen van egy ideje most tennék bele a csöveket 6 sor (csak ez a fránya őszi szünet). Csövek nélkül már üzemelt egyébként próbaként. Van kupolája is meg a külső borításhoz új samott lapok.
A füstöt akarom én is fordítani benne középen fel 2 sor csőn fel a füst itt lesz a kéményhez a bypass 1-1 le 1-1 fel ki a kéményen.
A többi ketyerével csak szórakozok egy kicsit amíg kész nem lesz.
A füstgázt akarom még mérni attól teszem függővé a kémény hőcserélőt (használati meleg víznek).
Tapasztalat szerint a samott elég sok hőt elvon a kezdetkor, viszont a tűz kialvása után még vagy 10 órán keresztül meleg.
Azon gondolkodom leszigeteljem-e, hogy több hőt adjon a víznek vagy próbáljam meg valahogy a kupolába juttatni a meleget és onnan át tudna menni még +2 szobába mivel a fal át van törve felül.
Aha, értem már. A patkó kicsi, viszont ahhoz képest sok benne a víz. El kéne falaznod samottal, de akkor nem marad tűztér. Az enyém legalább elég nagy volt, így befalazva is maradt hely a tűzrakáshoz.
A füstgáz hőcserélő nem rossz. A felülete nem túl nagy és talán kevés lesz az össz keresztmetszet, de ezt csak úgy ránézésre írom. Talán nem hűti túl a füstgázt, de elkerülő út sem ártana (bypass szelep). Inkább kihagynám.
El kellene döntsd mit akarsz ezzel a sok ketyerével. Egy javaslat: Én erre az alapra, amit a régi kandalló maradványa jelent, tennék egy csöves tartályt (a tűztérbe nem tennék semmit!). Olyan elven, mint tettem is, de annyiban cifráznám, hogy két utú lenne, a füst fenn fordulna meg. A tartály alatt, a kandalló hátában lenne a kijárat a kéménybe. Begyújtáskor nem menne a hőcserélő, gyorsan távozna a füst. Ahogy felmelegedne és tisztulna az égés, fokozatosan csuknám a bypass-t és kétszer megjáratnám a füstöt a tartályon. Legjobb lenne egy automatizmus, ami kilépő füstgáz alapján szabályozná a bypass pillangót. A konfig kötelező eleme lenne még a kazánvédő szelep, hogy a tartályba 60 fok alatti víz ne lépjen be, különben kátránygyár 2.0.
Valahogy így:
A rajzon 2 út fel, két út le, de lehet, hogy elég 1 fel, 1 le. Helytől is függ. 2,5" fekete vascsőből, 3mm lemezből gyorsan összedobható. Az egész tartály benn csücsülhet egy gipszkarton fedés mögött, nem is látszana semmi.
Cifrázás: a hegesztés során betekernék 10-10m 20mm belső átmérőjű inox csövet a víztérbe a füstcsövek közé. Korrekt kivezetésekkel. Egyikre kötném a zárt fűtés hálózatot, a másikra átfolyósan a használati melegvizet. A tartályt hagynám nyitottban.
Valamikor gyári betét volt cirka 10 éve, de olyan gyenge, hogy csak az ajtót és a hamuzót hagytam meg belőle. A külső fal a kandalló fala csak most belsejébe raktam még egy sort. Az egész samottból van.
A csövek tetőcserepen vannak egyenlőre kihúzva gyapottal szigetelve a kifüstölés ellen ideiglenesen.
Tömítés forrasztás nincs szerencsére kúposak voltak.
Megvan még a vizes füstcső hőcserélőm is, megpróbálom hozzá applikálni a rendszerhez.
Csöves vízpatkóm is van, de kiszereltem belőle mert kátránygyár volt.
Mint írtam csak a tapasztalatszerzésből alakítgatom át és csak felügyelet mellett működhet.
Zárt a rendszerem, de nagy víztömeggel (túlfűtést még nem tudtam produkálni). Van csőtermó és szivattyú is, de gravitációban is megy.
Jól néz ki, nem? Sajnos elmértem valamit az átfedéses találkozásoknál, ezért a külső sarkok lyukasak lettek. Hamar flexeltem nútot és ráöntöttem a pótlást:
Gratula! Hogyan vezetted ki? Nincs egy kép a megoldásról? A C40 jópofa, csak kicsinek tűnik és nehéz tisztítani, ha elkoszolódik. A tapasztalatok alapján a víztéren keresztülvezetett füst jobb a szilárdtüzeléshez. Úgy értem, hogy ne a füst kerülje a vizet, hanem fordítva. A tisztítás miatt is, valamint a hatékonyabb hőátadás miatt. Nekem van mindkettő, tudom miről beszélek. A füstcsöves kazánok általában nagyobb teljesítményt jobb hatásfokkal érnek el.
Leírom, hogy mit próbáltam ki, mivel a kandalló hőcserélője átalakítás alatt van.
Kivettem egy C40-es hőcserélőjét, és beépítettem a kandallóba. Az eredmény meglepően jó, azonnal adja a melegvizet a radiátorokba (mint a gáz),persze csak állandó felügyelet mellett mertem üzemeltetni.
Hátrány a szivattyúnak állandóan mennie kell, és csak addig van meleg amíg ég a tűz.
Most úgy van beépítve, hogy a lángok alulról nyaldossák, de ki fogom próbálni elkülönítve is.
Érdeklődnék, hogy áll az építés? A tercier levegő bevezetés nagyon érdekelne mennyire hatékony. Jómagam is sokat kisérletezek a kandallómmal elég sokszor átépítettem már.
Kicsit szikkadt az agyagtöltés, szóval megöntöttem a hátsó rész alját tűzállóval.
Először nagy bátran bepattintottam a zsalut, néhány tégla támasztotta, de töltés közben elkezdett kiborulni.:(
Lebontottam, megerősítettem, újracsináltam:
Ilyen lett:
A két alsó sarok darázsfészkes lett, mert nagyon gyorsan elszívta a vizet a csövek alatti tégla, de sebaj, majd a csatlakozó oldalak feltöltik:D A magasság pontosan 250mm.
Rápróbáltam a téglákat, valami ilyesmi lesz majd a magasság:
Ráülnek a falra és kötésben kapcsolódnak, lépcső-szerűen. Ha nagyon átszelelne, amit nem hiszek, akkor teszek a résekbe valamennyi hőszigetelő gyapotot vagy hogyan hívják. Elvileg a d=145-ös kijárat elég lesz, hogy arra húzza az égésterméket. Ehhez mondjuk meg kell kerülnie minden gázmolekulának az elosztó éleit, ahol spriccel ki az oxigéndús, meleg tercier levegő. Várom már a tüzijátékot!:D
A következő lépés is készül már. Ez itt a tercier adagoló, bepróbálva a helyére:
Azt hiszem ez lesz a végleges helye, csak be kell malterozni, mert most egy drót tartja:D Az ajtó bal oldalán, kívül lesz egy kis elforgó/csúszó zsalu rajta, ott lehet majd adagolni az utánégető levegőt.
Viszont a beépítés előtt még a csöveket is le kell tisztítanom, valamint a mögöttet-köztes részt feltölteni agyag+homok keverékkel. A tűztér felé eső fal kivitelezését is átgondoltam. Nagyjából 50cm magasságot kell építenem, arra fekszik majd fel a tűzálló tető az átégetővel (a képen látható cső vízszintes szakasza már a tető felett halad). A tűzálló beton fogyásából ítélve erre nem lesz elég 1 zsák + a másik maradéka. Úgy gondolom csak az alsó kb. 20 cm fog betonból készülni. Ez a rész van a legnagyobb terhelésnek kitéve. A maradék kb. 30 cm pedig 3cm vastag samott téglából fog készülni. Remélem találok hozzá megfelelőt:D Vajon mivel kell azokat egymáshoz ragasztani? Valami tűzálló habarcs kellene?
Nem akarok. Ez már olyan jó lesz, hogy termelni fogja a fát!:D A tiszta égésre gondoltam. Kíváncsi vagyok milyen lesz majd a hőcserélő felülete ezután.
"Az ajtó mellett be, majd a fal belső oldalán fel a tűzálló katlan fölé, ott be a fedélen képzett 145-ös lyukig, majd le. A fedél alatt, a 145-ös lyuk alatt a vég egy saválló 200x200-as doboz, szélein körben rések (ezek még nincsenek meg)."
Ja, ez már elő is van készítve. Úgy emlékeztem írtam már róla, de talán nem ide.
Ez itt az:
Az ajtó mellett be, majd a fal belső oldalán fel a tűzálló katlan fölé, ott be a fedélen képzett 145-ös lyukig, majd le. A fedél alatt, a 145-ös lyuk alatt a vég egy saválló 200x200-as doboz, szélein körben rések (ezek még nincsenek meg).
Mivel az égéstermék csak a 145-ös lyukon tud majd a tűztérből távozni, ezért kénytelen lesz megkerülni ezt a dobozt, amely a lyukat takarja. Az éleknél a még el nem égett gázok forró, oxigénben dús levegővel találkoznak és vad lángolással húznak át a lyukon. Maximum hatásfok, nulla füst. Ez az elmélet, a gyakorlatot majd meglátjuk hamarosan, ha sikerül.
Hát ja. Bizakodó vagyok. Eddig jókat hallottam róla, most meglátjuk, hogyan szerepel. A kőnél bizonyára tartósabb lesz majd:D A kő is nagyot dobott amúgy az égés minőségén. Azt elvárom ettől az anyagtól is (emeli a tűztér hőmérsékletet). A tercier injektorral meg egyenesen fergeteges lesz:D
Az oldalát is kellene csinálnom, de nehezen ér ide a kályha- és kemence építő habarcs. A csövek középvonaláig ez lesz a töltés, aztán belülre mehet a tűzálló. Fogy viszont az idő. Október végén már be kell gyújtani és 1 hónapot illik a száradásra hagyni.
A kitöltés - anyag hiányában* - egyelőre nem halad, de a fedélnek nekifeszültem, hamár.
Ez a későbbi felhasználásra (kényszerből) készített fedélrészlet:
(2013.08.20.)
Történetesen itt már a végleges zsalujában. Tehát megkötött, szünet, majd kialakult az elképzelés, hogy a fedél legyen 3 darabból, így könnyebb berakni majd a tűzálló fal tetejére. Valszeg nem is menne másként. Reméljük így sikerül majd az összeállítás.
Itt egy vázlat felül és oldalnézeti metszet:
A középső elemnek csináltam egy szép kis zsalut, belefoglaltam a már elkészült elemet és megöntöttem a művet:
(2013.08.20.)
*Az anyag már meg van ill. tudom mi lesz az, csak nehézkes, hogy idejusson.
Közben megsült a betony is, ki is hámoztam a penészedő zsaluból. Azt mondták a szakik, tartsam nedvesen, hát locsolgattam pár napig, majd rázártam a fóliasátrat és visszatoltam a kanapét. Jó 3 hétig elvolt a beton háborítatlan nedvességben.
Egy szép felhős, de meleg napon aztán szétvertem a kandalló régi tűztalaját és kiszedtem a régi tűzrács tartó keretet is. Kicsit szomorú a bontás, de változik a koncepció, ilyen a kisérleti atomreaktor élete.:D
Ilyen a megtisztított tűztér-alj:
(2013.06.26.)
Ilyen volt még a hőskorban, 2,5 éve, még ajtó nélkül, tiszta csőregiszterrel:
(2010.12.15.)
Ott az öntöttvas tűztalaj körül látszik az U alakú szögvas keret, ami neki is lett hevtelve az ajtó keretének. Jó is volt egy darabig, de aztán inkább nem. A belső részen folyton meghízott és felfelé púposodott. Egy idő után elvágtam az elejét és kivettem, kiegyenesíteni, de soha nem lett már az igazi. Rá kellett jönnöm, hogy oda nem való vas. Ezért az egész 1. pont fejlesztése.
Biztosan sokak fejében felmerül a kérdés: de mi az a fekete zsák a közepén? Hehe.
Sajna, mivel elszámoltam magam, elég sok, drága tűzálló keverékem maradt, ami kötni akart viharos gyorsasággal.
Rágtam egy picit a kefét, majd egy gyors ötlettől vezérelve a zsalu belsejét és egy kb. 145mm átmérőjű műanyag vödörkét is felhasználva megöntöttem a "csatorna fedelet". Mire lesz ez jó? Majd meglássuk. Azt gondolom vagy így, vagy egy nagyobb formában körbeöntve remek szolgálatot tesz majd a tűztér tetején! Ugye, aki emléxik még a lépcsőburkoló-köves tesztmegoldásomra (ami remek volt, de szétégett), már végig is tudta gondolni ezt a lehetőséget.
Amint vége lett a masszív fűtési szezonnak, neki is láttam az első pontnak. Még május 28-án is begyújtottam a hideg miatt, de a régi ráccsal. Az új kellett a tűztér rács hőálló beton zsalujának legyártásához, mint helyőrző:
(05.24.)
A technológia: Lécekből összeállítottam/csavaroztam egy zsalut, amely kb. 4cm széles és 6 cm vastag keretet fog eredményezni. A keret jelenleg a fején áll és ráfekszik a tűzrácsra, amely hőálló spéci 10mm-es anyag. A tűzrács széle és felfekvő felülete (alja, de itt felfelé néz) pizza karton csíkokkal van borítva, hogy a dilattációnak ill. a laza illeszkedésnek helyet őrizzen meg.
Ezután megágyaztam egy háborítatlan részen (dolgozó kanapéja alatt) némi nejlonnal, majd megsaccoltam a tűzálló beton szükségletet (rosszul).
Bekevertem az anyagot, majd gyorsan megöntöttem a keretet.
Na, hát akkor nagy levegőt veszek és folytatom a fejlesztést ill. azt már közben folytattam, de le is írom apránként.
Május vége felé elkezdtem az idei holtszezon fejlesztéseit. Mik is lesznek azok? Terveim szerint:
1. Új tűztér rács tartó keret tűzálló betonból. Ehhez szét kell szedni a jelenlegit, ami fém és tégla keveréke, öntenem kell egy újat és szépen bedolgozni a helyére.
2. A tűztérben lévő vízcsövek takarása. Ehhez a hátsó részt feltöltöm samottos kályhaépítő agyaggal, a tűz felé eső részt pedig felzsaluzom tűzálló betonnal.
3. A tűztér tetejére fedelet teszek, középen lyukkal valszeg szintén tűzállóból megöntve, esetleg több darabból, hogy könnyebb legyen össze- és szétszerelni.
4. A fedél alá egy saválló tercier levegő elosztó doboz kerül fúvókákkal, bevezető csövekkel, külső szabályozással.
5. Az ajtón lévő szekunder nyílásokat felbővítem (egybenyitom a dupla furatokat) és ha megoldható egy belső zártszelvényben végigvezetem felülről indítva, fordított U alakban az üvegöblítő levegőt.
6. Valami tartós megoldás az ajtó keretének felső részére, takarásként. Eddig minden szezonban berepedezett, kipergett a vakolat. Egyre kevésbé, de még most sem az igazi. Ha marad rá idő és kedv, akkor kezdek vele megint valamit. Hátha most bejön.:D
Pontosan. Ez a rejtett energia, ami nincs is a fában:DDD Ha nagyon megdögönyöznénk, el lehetne menni talán 100%-os hatásfokig.:D Azért ez pusztán játék, a gyakorlat lehet, hogy nem olyan egyszerű, mint a kondenzációs gázkazán esetén. Sajnos:(
Viszont ha akarunk kondenzálni, én egy külső saválló hőcserélőt is dobnék a körbe a visszatérő előmelegítésére. Ha pufferral toljuk, a kb. 30 fokos víz rendesen kondenzálni fog, így a 130 foknál jóval kevesebb lesz, amit csak rásegítéssel lehet a szabadba segíteni. A hőcserélő tisztítása (hamu+víz) külön megfontolást igényel. Ez utóbbi nem biztos, hogy egyszerű ügy. Beszerelt fúvókák megfelelő piszkos víz elvezetéssel esetleg jó lehet. A venti meg mehet a kémény tetejére, mint elszívó. Talán. Ha nem lesz tökéletes az égés, a kátrány lecsapódik az tuti. Azt meg nem fogja a víz lemosni.
Na mindegy. Csak gondolat kisérlet volt. Nem tudok róla, hogy valaki csinált már ilyet.
Igen, igazad van, ha nem akarunk kondenzálni, akkor a 130 éppen az alsó határ a legtöbb kémény esetében (van, ahol már ez kevés is lesz). Ha ezt el tudjuk érni, jók vagyunk. Szerintem nem véletlen, hogy külön videót szentelnek a tisztításnak. Ha van egynormális méretű hőcserélő benne ÉS azt rendszeresen takarítják, nem fog a meleg kimenni a kéménybe. Számomra is ezért központi kérdés volt eddig is a tervezésnél, hogy NAGY felület + KÖNNYŰ tisztítás.
Jelenleg úgy gondolom (ha nem a WT replikát készítem el), akkor ez a forma lesz a befutó:
A felület is elég jól alakul:
Teljes Mod12
csövek: 2,6376 2,6376
rakodó: 0,996 0,498
égőtér: 0,664 0,332
4,2976 3,4676
Tehát ha a csövek teljes felületét és a samottal burkolt lemez teljes felületét számoljuk, akkor 4,3m2. Ha a samott miatt felezzük a lemezre jutót, akkor "csak" 3,5m2. A Fehét Művek kazánjai alapján ez egy 35-40kW közötti teljesítménynek felel meg. Nyilván csúcsteljesítményt csak megfelelő "etetéssel" lehet elérni. Csúcson járatva sok lehet a légfűtő teljesítmény is.
Hát ja. Kívülről szépnek tűnt (újonnan), de gyorsan pusztult. Lehet vizes fával nyírta ki a fószer. Mindegy, a lényeg igazából a szekunder fúvókák becsövezése volt a tűzálló betonba. Szerintem az nagyon ötletes, valszeg alkalmazni is fogom. Amúgy ő úgy csinálta, hogy samott téglákat tett alulra, majd jött a beton a beöntött fúvókákkal, majd megint egy réteg samott tégla a rakodótér alja.
Megnéztem ezt az olasz "csodát".Két szezon alatt így néz ki?Ezt nem javítani kell ,hanem kidobni!
Továbbra is az a véleményem :Ha a Walltherm-nél a kilépő 130 fok akkor valamit nagyon tudnak és ki kell deríteni -mi az .Ettől nyilván kevesebb már nem kell.
"Hátha valakit érdekel. A témához kapcsolódik. A hőálló beton keresése közben akadtam erre. Egy olasz faelgáz lemezkazán javítása házilag. A lap teteji linken az eredeti rendszer is megtalálható. 15OO-as pufi, keverő, kollektor, minden van. Az égőtér két év alatt égett szét ha jól értettem. Ha valakit érdekelnek a részletek, ajánlom a translate.google.hu szolgáltatásait."
Sajnos nem, azt írtam: "terveztem egy Walltherm replikát". Le tudnám gyártatni valakivel, de igazából építeni szeretnék valamit, nem csak hegeszteni (amit nem is tudok). Persze az épített változathoz is kellene hőcserélőt hegeszteni, de azért az egyszerűbb ügy (csak két csöves tartály).
A WT is 130 fok körül enged ki, jóval kisebb hőcserélő felülettel. Ha egy nagyobb felülettel, de nagyobb tűztérrel ezt el tudnánk érni (van rá komoly esély), akkor én nem gondolkodnék további hőelvonáson. Ennyi már minden kéménynek kell. Venti nélkül különösen. Inkább az lehet a gond, hogy a felület túl nagy lesz és lesznek az égésnek olyan szakaszai, amikor ez a kilépő hőmérséklet egyáltalán nem lesz meg. Akkor mi fog történni, nem tudom. Esetleg rá lehet nyitni a bypass-t, akár automatán is. Bár jobban belegondolva ez csak a begyújtáskor/rárakáskor lehet probléma, úgy értem, akkor keletkezik sok füst, vízpára. Ha már csak parázs van és azt lassabban izzítja el, a kéménynek sem lehet baja. Talán. Meg kell építeni, ki kell próbálni.
A levegőre visszatérve. Igen, elő kell melegíteni. Nem biztos, hogy a füstgázzal. Tuti, hogy kell ablaköblítés is.
Primer: mehet mondjuk az ablakra
1. pl. zárszelvény ablak, körben rések (szobalevegős, minimálisan előmelegített) vagy
2. zárszelvény ablakkeret, körben rések (külső levegős, előmelegített pl. rakodótér mögött-fölött)
Szekunder: átégetőhöz/átégetőbe
1. becsatornázott átégető, azaz oldalsó fúvókák
2. WT-féle öntöttvas/hőálló öntvény, oldalról szekunder betáp
Mindkét esetben lehet akár szobalevegős, akár külső táplálású
Valahol láttam olyan házi készítésű fűvókát, ahol PE csövecskékkel volt összelegőzva ez a szekunder fúvókasor. Ezt öntötték be aztán. Gondolom később kiolvadt/égett belőle a műanyag a próbafűtés során:D
Szóval elgondokoztam azon, hogy elveszítve a samottozott felületek egy részét, de megduplázva a csövek számát hogyan lehetne visszatérni az eredeti elképzeléshez. Egy épített mag, pakoló/égő, fúvóka és égetőkamra, majd kétoldalt két csöves táska (250x650x1000) benne oldalanként 12db 2,5" vascső. A tartály belső oldalát is fűti a samotton keresztül valamennyire a tűz, úgyhogy ez majdnem 6,5nm felület összesen.
Persze az egész szépen körbeépítve tömör téglával, tetején füstgyűjtő stb. Egyedül az bizonytalanít el, hogy a kályha tengelyében lévő fúvókától hogyan megy az áramlás a csövekbe. A közelebbi két 6-os biztosan kap rendesen gázt, de van-e értelme a következő sornak, fog-e oda bármi is menni? Tartok tőle, hogy nem vagy nem lesz igazán annyival hatékonyabb, mint hogy majdnem dupla anyag van benne. Mit gondoltok erről?
Nyilván jobb lenne soronként megjáratni 3x a füstöt, de az venti nélkül nem fog működni. Vagy csak 1 oldalra tenni a hőcserélőt, 3 sorban?
A tűztér előnye még, hogy befér az 50 cm-es rönk:D
Szóval addig addig, hogy a végén terveztem egy Walltherm replikát. A 4,7nm körüli teljes fűtőfelület (aminek egy része samottal takart) elég ütős teljesítményt nyújt, ha pakoljuk.
Itt azonban megtorpantam, mert ez így ugyan kiváló, de az építés a beépítésre korlátozódik, amivel egy kicsit elmentem a topik céljától. Ez gyakorlatilag egy beépítés nélkül is üzemképes szerkezet, egy fordított égésű kandallóbetét ha úgy tetszik. Ismétlem, jónak jó, csak nem ilyet akartam:D
"Az nem teljesen világos, hogy az alsó nyílás nem zavaró-e kétoldalt. Esetleg elszökhet ott némi félig elégett gáz. Próbáltad már betömni, hogy van-e változás?"
Nem zavaró. Elszökhet az elején, de az égés első szakaszában úgyse tökéletes az égés más tűztérben se. Igen próbáltam betömni, de egy intenzivebb égésnél jobban vissza "pufog" az égés, akár nyomás kiegyenlítő szerepe is lehet. Orosz kollégák készítettek egy szimulációt is ez ügyben.
"Ha csak a hamuzó felől kap levegőt, nem füstöli le a felső ajtót?"
Ha az üvegfelület meghaladja a kb. 320 fokot legalább 15 percig a lerakodás le ég róla, de igaz (biztosra mentem) én is hasonló trükköt alkalmaztam mind Te, felülről lefele levegő öblítést vezettem rá az üveg felületre.
"Megnéztem a két videót, de az nem világos, hogy a hamuzótól hogyan jut a csőbe (zártszelvény vagy samott) a levegő. Miért cserélted a zártszelvényt? Szétégett?"
Már mondtam a "hamutérből", a tűztérfenék bordákra van ráhelyezve, a bordák között a levegő be tud áramlani a duplán falazott tűztér falai közé, felfele és így eljut a csövekhez is két oldalról. A zárt szelvény nem égett szét, kétszer próbáltam működött valamilyen szinten, de a samott csövek jobban beváltak.
"Így, hogy több helyen a kerámiaszálas szigetelő lesúlyozva zár, megértem, hogy könnyen szét tudod szedni az építményt, akár tisztítás miatt is. Más lenne, ha minden ragasztva, malterozva lenne, mint egy csk. esetén."
Lehetne ragasztani, malterozni vagy agyag habarcsban is tűzálló anyagokat beágyazni. Többségében így is van , de nem árt bizonyos részeken, akár a samott(fed) lapokat hasonló rugalmas tűzálló anyagokban beágyazni, így elkerülhető hogy dilatációs mozgások és a támaszkodó felületek hő differenciákból adódó feszültségek csökkentése, amely akár a samott lap repedéséhez vezethet.
Értek mindent. Ill. azt már egészen, hogy a füst merre és hogyan megy. Az nem teljesen világos, hogy az alsó nyílás nem zavaró-e kétoldalt. Esetleg elszökhet ott némi félig elégett gáz. Próbáltad már betömni, hogy van-e változás?
Ha csak a hamuzó felől kap levegőt, nem füstöli le a felső ajtót?
"Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak."
Megnéztem a két videót, de az nem világos, hogy a hamuzótól hogyan jut a csőbe (zártszelvény vagy samott) a levegő. Miért cserélted a zártszelvényt? Szétégett?
Így, hogy több helyen a kerámiaszálas szigetelő lesúlyozva zár, megértem, hogy könnyen szét tudod szedni az építményt, akár tisztítás miatt is. Más lenne, ha minden ragasztva, malterozva lenne, mint egy csk. esetén.
Profi cucc amúgy, nekem tecc! Mondhattad volna már az elején, hogy te vagy a Csomi...
Üdv segítséget szeretnék kérni. Sokat keresgetek, de valódi megoldást nem találok.
Szóval:
Adott egy vízteres kandalló, amivel eredetileg nappali légfűtése, 3 szoba radiátor, törölközőszárító radiátorfűtése lett volna a cél. Jobban sikerült.
Ez akkor derült ki, amikor a radiátor termosztátos szelepe eléri a beállított értéket lezár. Keletkezik nekem többlet, hő ami gyorsan megnőhet veszélyesen, mert nem tud hová menni. Na, ezt szeretném a padlófűtéshez nappaliban használni hőcserélőn keresztül (lassabban hűl ki a helyiség, ha átmelegszik a padló). Vagyis használom is de golyós csap nyitás-zárással szabályozok. Ami problémás, ha nem vagyok otthon, mert figyelni kell, hogy nő vagy csökken a vízhőfok.(csapot nyitok zárok.) Olyan szelepben gondolkodom a mi lehetőleg mechanikus, de lehet motorosan szabályozható szelep is. Szabályozható vagy fix nyitási és zárási hőmérséklettel kb. 60 foknál nyitna, és e környékén zárna is. Hőcserélő végett a padlófűtésnek 60 fokos víz kell legalább, de 50 foktól hidegebb vizet nem szeretnék engedni oda. Automatikusan nyisson-zárjon. Motoros szelepen gondolkodtam cső termosztáttal nyittatni 60 foknál. De fölmerült bennem hogy záratom el 50 foknál? Hasonló megoldás lenne jó, mint az autóknál a termosztát. Vannak ezek a kapilláris kazánvédő szelepek, de 95 foknál nyit.
Találtam ilyet is. Ezt is használhatom? Erről állok le a harmadik kötéssel a padló felé?
Esbe termosztatikus keverőszelep 35-60 C°R Csatlakozás: 1" külső menet
"Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké?"
Igen, ott is...
"Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe"
Majdnem egy kört, csak át elemben a hamuzó alatt a másik oldalra.
" Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe."
A meleg gázok felszánlak, és ott maradnak meddig le nem hűlnek, a kamra teteje zárt , a gázok csak lefele tudnak távozni, a kémény fele.
"A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz?"
A fenti, jobb oldali csövön a nagyobb mennyiségű és forróbb gázok távoznak.
"Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?"
Már leírtam, a hidegebb gázok is ott távozhatnak, képzeld az a teret tele meleg vízzel mint egy melegvíztárolóban...
"Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?"
Meleg tűztérnél mondjuk alapból 50-50% de lehet még játszani vele a másodlagos javára.
Az tűztér ajtón lévő nyílást inkább csak hideg kályhánál vagy vizes fa estében volt megnyitva, azért jó ha az is van.
"A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan, hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb"
Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak.
"Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?"
Általában fúrt lyukak vannak, kerámiaszálas szigetelő "dugókkal" betömve, bármikor kivehető. A műszer egy hőfok mérésre alkalmas multiméter K típusú senzort (hőelemet) tud kezelni.
"Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően."
13 mm vastagságú, 128 kg/m3 sűrűségű kerámiaszálas szigetelő
Bízom benne , hogy lesúlyozva zár...:) monoxid érzékelő a falon lóg.
Próbálom értelmezni a működést. Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké? Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe. Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe. Eddig is oké?
A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz? Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?
Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?
A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb.
Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?
Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően.
Itt látható pár fotó róla, a vízes csatlakozás többrétegú műanyag csővel lett megoldva, valaki kritizálta, vicc katégóriába sorólta , igaza van :) az ok egyszerű: a fűtésrendszer csővezése rézcsöből van összerakva minden félévben valamit variálok rajta, már olyan helyeken is kéne forrasztani így útólag hogy már nem igazán hozzáférhető , ez viszont könnyebben alakítható .
"Úgy látom az égetőművek terén szakmai felkészültségem hagy némi kivánnivalót maga után..."
Légy nyugodt, azért még nekem is van mit pótolnom, tapasztalnom...:)
"A bypass a kémény rövidre zárására kell indításkor aztán..."
ha kémény fele kilepő füstgáz meg haladja a 120-150 fokot lehet zárni a bypass-t is, utána lehet szórakoznia az égési levegő adagolásával attól függően hogy milyen intenzitású égésre van szükségünk, de egy két hét alatt ki lehet azt tapasztalni. A felszabadult fagázok elégetése a tűztér feslő harmadában történik, az igazi látványos égés (száraz fával), nem tart 3-5 óránál tovább (10-15 kg fa), hasonlóan mind a folyton égő tűztérbetéteknél (tudomásom szerint). Utána, órákon át a parázs még izzásban lehet.
"Ennek az átégőnek milyen szerepet szánt Kuznyecov mester és Nálad hogyan működik ?"
Ha jól tudom, égéshez a levegőben található 19-21 % oxigénre van szükségünk. A többi nagyjából nitrogén ami nem táplálja az égést("ballaszt), elméletileg az átégőnek az is a lenne szerepe hogy biztosítsa a "ballaszt" gázok gyors távozását az égéstérből.... de Kuznetsov oldalán ez bővebben le van írva, illetve Alex Cernov oldalán is található valahol pár mérési kimutatás(füstgáz analizátorral) réssel vagy rés nélküli teszteléseknél.
Amit tapasztaltam,
A felső begyújtást alkalmazva az égés első szakaszában vízgőzzel telitett nehéz gázok is keletkeznek, ami a tűztér alsó részén szeretnek lebegni, így viszont ezen a résen tudnak távozni, nem fojtja, nem hűti az égési zónát, gyorsabban el lehet érni magasabb hőfokot az égéstérben.
Ha a levegő utánpótlás nincs teljesen elzárva az égés után, minimális áramlás van, a tűztér és a járatok felső része magas hőfokon vannak akkor az alul áramló hidegebb, sűrűbb levegő vagy gáz nem hűti vissza a felső részeket.
A nem macerás felső égésű tűztér megoldásnak lenne itt egy példa,egy nappaliban elhelyezve, ahol a cél egy hétvégi háznak a fütésrendszer mielöbbi felfűtése puffer, hmv, radiatorok,stb. A hőcserélőt es tűztér ajtókat is az építő készítette sk. A fütésrendszer még egyelőre nincs kiépítve... a hőcserélő hozzáférése is szóba került(tísztitás miatt) erre az estre az lenne az elképzelés, a höcserélőből a víz ki és jól bedurantani... elmondása szerint. Az építmény magja duplafalazatú ipari samottból(bontott) épült, külső falazata habsamottal lett felfalazva, késöbbiekben valamivel burkolva lesz. Ezt az építményt is 2 éves információ begyüjtés elözte meg, az építő készitett egy soronkénti méretezett 3D terv is előzetesben.
Az elsödleges és másodlagos levegő adagolás külön szabályozható, szép látványt is lehet vele produkálni, ha az a cél . Itt látható egy kis felvétel erröl
De fére értés ne legyen, altalában aki egy ilyen építménynek neki áll, az már alég információt gyűjtött össze erről a témáról , akár több száz óran, akár éveken, keresztül bujta a netet, probálta megérteni a működési elvüket, értelmezni a látottakat, estleg tísztában van elönyükkel hátrányukkal, és csakis saját felelöségre épít és üzemeltet bármilyen hasonló szerkezetet. Az emlitett forumon a tagok között található gépész mérnök, villamos mérnők, kályhás, kömüves, informatikus, stb akik a nyagyon "elszántakat" inkább segitík tanácsokkal hogyha már lebeszélni nem lehet öket.
"...van aki egyszer megrakja és csak 12 óra után tölti újra(alsó-oldal égésű) igaz 4-5 naponta cseréli az öntvény rostélyokat, stb."
Probáltam vissza keresni több ezer hozzászólásból pár képet is a megvalosításoról, sk. Ez egy combosabb darab igazi égetőmű, a kazánházba került, a tüzelő anyag tároló majdnem menyezetig ér , inkább hulladék fákat használ(feldarabolt raklapokat)ocson hozzájut de rétegesen akár fürészporral keverve is próbálta már, de nedves fával is letesztelte. Ha megfeleő a parázs réteg akkor "mindenevő" is lehet... elmondása szerint. Az addig használt vegyestűzelésű kazánt "nyugdíjazta" a méh-ben. A képen is látható a hőcserélő (900/160) , pár centivel fölötte van egy falazott (bontható) ugyan úgy szigetelt fedés. Mesélte hogy egyszer belenézett de fölösleges volt, csak kis pernye volt rajta. Egy filmezési probálkozása is volt, a lényeg hogy az égetőtér samottjai izzó vörösek űzemelés közben. http://startcut.com/player/video/8e03599667dd11e29ffe14dae9ef68f9
Úgy látom az égetőművek terén szakmai felkészültségem hagy némi kivánnivalót maga után...
Még kérdezni sem tudok rendesen...
Hatszor-hétszer felvetítettem magam előtt a kályhádat,talán már kapisgálom hogyan nézhet ki.
A bypass a kémény rövidre zárására kell indításkor aztán ...
Ennek az átégőnek milyen szerepet szánt Kuznyecov mester és Nálad hogyan működik ?
A füstjárat tűztér alatti elvezetése az égési levegő előmelegítését szolgálja?
Az "elvetemültek" hőcserélőit hogyan takarítják,már ha egyáltalán kell?
A macerás technológiát magam is megvalósítom a napi fűtési feladat elvégzésekor.
A faelgáz technológia engem azért érdekel,mert a benne megvalósított égést látva jobban elhiszem a magas hatásfokot mint tömegkályha esetében .Itt láthatóan tényleg a fa gázokká bomlik és elég...
Ezt tanultam tűzoltó tanfolyamon :nem a fa ég hanem hő hatására éghető gázok szabadulnak fel és azok égését látom.
Tömegkályha esetén a folyamat kevéssé áttekinthető, kicsit hinnem is kell a tökéletes égést...
Erről jut eszembe :A társfórum lefagyott?!
Nekem ez a kemencés megoldás tűzoltásra kellett hirtelen .Az első szezon vége felé úgy látom-csúcségetőműnek jó lesz a jövőben is .Kell azonban egy alapégetőmű is,ami jobb hatásfokkal is bír.
Ez lehetne nálam a faelgáz elvű tömegkályha .
Tervezek azonban egy lakásbővítést is ahová már kellene a hőcserélős faelgázkályha is.
Abban igazad lehet,. hogy ez már nem a nappali bútordarabja...
Amikor az enyém terveztem.Nagyon sok mindent elolvastam.Mindent ami azzal kapcsolatban a kezembe került./1999-2000./ Akkor még NET nem volt. Vasboltokban kuncsorogtam prospektusokért!Hasonló teljesítményű gázkazánokban nézegettem a víz mennyiséget.Ezekben ilyen 6-7L víz van.Gondoltam az enyémben van 25L jó kell hogy legyen!Jó is lett.
A teljesítmény számításokba nem bonyolódnak bele túlzottam még a nagyok sem.
A felső égésű tűztér (hagyományos), ahol a tüzelőanyag (fa, brikett, stb) a tűztérfenékre van elhelyezve, az égés a tűzelő anyag fölőtt ugyan abban a térben( és utánégetőben) mehet végbe. Az enyém nem útánégetős.
"A járatok az utánégetőből nyílnak jobbra -balra ?
Miért harang járatnak hívod?
Eddig a tűztér alakja alapján gondoltam a kályhát harangrendszerűnek."
Csak jobbra(felső része), balra van egy kémény előmelegítő csatorna, bypass. De tűztér oldal falazatából (alsó részéből) nyílik még egy átégő rés is, ami ilyen fomában, a tűztér és jobb oldali járatot együttesen, ilyen formában egy harangnak lehetne tekinteni. A füstgázok a járat alsó részéből vannak elvezetve a tűztér-hamutér alatt az ellentétes oldalban ahól a kémény bekötés fele vannak irányítva.
Lehet hagyományos tűztér mögé-fölé is harang járatot építeni. A tűztér átégő réses megoldást tudomásom szerint Kuznetsov mester vezette be.
(Igaz én a tömegkályha fórumban "szocializálódtam".)
:)
"A radiátoros hőcserélésről milyen a tapasztalat?"
Biztatóak, létezik az a Ro nyelvű forum, jó kis csapat van ott , van egy két "elvetemült" akit nem lehett lebeszélni dolgokról... Már építettek egy két szerkezetet, kazánt hasonló hőcserélőkkel. Van aki "kondezációsban" nyomja 40 fokos kilépő füstgázzal(idöjárás függő), van aki pufferre és hmv-re gravitációsan dolgoztat, van aki egyszer megrakja és csak 12 óra után tölti újra(alsó-oldal égésű) igaz 4-5 naponta cseréli az öntvény rostélyokat, stb. Szoktak élményeket leírni...
"Amúgy azt gondolod a faelgáz módszer nagyobb hatékonyságú mint a hagyományosak?"
Fa gázok hatékony elégetését akár egy hagyományos rostély és külön égési levegő adagolás nélküli tűztérben is megvalósítható, de macerás, ismerni és figyelni kellene az égési folyamatot, üveges tűztér ajtó is feltétel, a levegő adagolás mennyiségének szabályozása ajtó résnyire nyitásával, esetleg a húzat szabályozása, stb
A külön állítható előmelegített égési levegő, különböző szinteken bevezetve a tűztérben már egy jó alapot képezhet, de véleményem szerint(egyelőre) a felső égésű tűzterek inkább a gyors és intenzívebb , rövidebb idő alatt leadott nagy teljesítmény igényeknek megfelelőbb.
Az alsó és fordított égésű tűzterek , amelyeknek szilárd tüzelőanyag elsődleges égése, pirolízise egy térben történik, az itt keletkezett fagázok át vannak vezetve(húzva) a parázson keresztül egy másik égőtérben ahol még kapnak előmelegített +levegőt így jó hatásfokon el tudnak égni.
Előnyük lehet:
- a nagyobb térfogatú(magasságban) tüzelőanyag tárolót építeni hozzá, ritkább újratöltés
- üzem közbeni újratöltése estén a másodlagos égéstér nem hűl vissza
- az égéstér geometriája állandó, nem változik a tüzelőanyag fogyásával mind egy felső égésű tűztér esetén.
- egyenletesebb teljesítmény
A fent leirt valamennyi szerkezet már nem bíztos hogy a nappali környezetében beleillenének :)
Annyira nem titok :) van egy felső égésű épített tűzterem első es másodlagos levegő adagolás lehetőségekkel akár külön állíthatósággal és van a két oldalán egy-egy harang járat(különálló)az egyikben van behelyezve a lent említett két öntvény tag hőcsrélőnek ami egy pár túlméretezett radiátort lát el, Igazából a cél az volt megfigyelni a szabályozott nyújtott égés lehetőségeit, (esetleg kisseb átalakítással a többi égés forma) működését, a vizes hőcserélő beépítési lehetőségeket, a tűztér és járaton belüli elérhető hőfokok, áramszolgáltató mentes működés, stb.
A meglévő építmény már betöltötte szerepét legalábbis a tűztér biztos, egy fordított égésű tűztér van betervezve, hasonlóan a demókban láthatóan, ha majd időm is engedi...
Ja, ez a te kályhád? Miért nem ezzel kezdted? Azt gondoltam csak elméletben csinálod, de az jó, ha van tapasztalatod. Az mondjuk érdekes, hogy a kisebb felületen több teljesítményt tudsz gyűjteni, de ha így mérted, hát legyen. Lehet más a hőlépcső.
Nem kell itt győzködnünk egymást, több jó megoldás is van.
"1. Egy felmelegedett kályhában az 50 fok nem érhető el -> kívül kell lennie"
Lehet, de ha a hőcserélő visszatérő ága illetve a felületnek egy része 50 fok alatt van ezen a felúleten kicsapodik a fustgázokban lévő vízgőz legalább is medigg a fa gázosodik és ég, legalábbis ezt tapasztaltam
"2. A savas lecsapódások szétmarnak mindent, ami nem saválló anyag -> vas öntvény, lemez, cső nem felel meg"
Ez igaz, a kondenzációs kazánok belseje milyen anyagokból van összerakva ?
"3. A lecsapódásokat kezelni, elvezetni kell -> csatorna? árok?"
Igen ez egy jó kérdés.
"4. A hőcserélőre esetlegesen lerakódó sarat le kell tudni tisztítani -> mosni?"
De ha olyan a felület lehet a kondenz le is mossa azt :)
"5. Az 50 fok alatti, párás gázok már nemigen akarnak mozogni semerre -> elszívó venti nélkül nem megy"
Az igaz, de ha már a a gázokból kicsapodott a pára és elvezetésre került, akkor valamivel könnyebek, lehet egy venti nem árt.
"6. Puffer kell hozzá vagy extrém túlméretezett, ill. alacsony visszatérőt produkáló fűtésrendszer (felületfűtés pl.)"
"Csak számoltam. Rosszul:D Szorozva 0,1 jön ki, de azt kétszer kell venni tagonként. Ezek szerint ez még így is alul van becsülve. Nekem meglepő, hogy 0,3-t tud egy tag, de biztosan annyi, ha ezt mondják. Ha tagonként 125W-tal számolunk, tíz tag esetén a 3m2 lesz 1,25kW. Nekem kevésnek tűnik."
Nem tudom hogy mit számolsz, de mindegy... ha azt mondom hogy nekem is van egy 2 tagos 900/70 durván 0.5 m2 felületű, hasonloan a leírtakban beépítve(tesztelés céljából) és tud felvenni-leadni 0,6-1,6 kW teljesitményt a füstgázók hőmérséklete fügvényében hőmennyiség mérő szerint (zenner celsius), gravitációsan működve... de mindenáron nem akarlak meggyőzni :)
Ezt arra írtam, hogy a tapasztalatok alapján 50-100 fok különbség van a kilépőben, attól függően, hogy tiszta-e a hőcserélő felülete.
Kondenzálás? Sokat írtam már róla különböző topikokban (Cserépkályha és kandalló, Vegyes tüzelésű kazán, Faelgázosító kazán és itt), szerintem működhet, de nem így. A kondenzációhoz harmatpont alá kell vinni a gázok hőmérsékletét. Ez gyakorlatilag 50 pont körül (alatt) van. Több probléma is van ezzel, bár talán nem megoldhatatlanok.
1. Egy felmelegedett kályhában az 50 fok nem érhető el -> kívül kell lennie
2. A savas lecsapódások szétmarnak mindent, ami nem saválló anyag -> vas öntvény, lemez, cső nem felel meg
3. A lecsapódásokat kezelni, elvezetni kell -> csatorna? árok?
4. A hőcserélőre esetlegesen lerakódó sarat le kell tudni tisztítani -> mosni?
5. Az 50 fok alatti, párás gázok már nemigen akarnak mozogni semerre -> elszívó venti nélkül nem megy
6. Puffer kell hozzá vagy extrém túlméretezett, ill. alacsony visszatérőt produkáló fűtésrendszer (felületfűtés pl.)
Csak számoltam. Rosszul:D Szorozva 0,1 jön ki, de azt kétszer kell venni tagonként. Ezek szerint ez még így is alul van becsülve. Nekem meglepő, hogy 0,3-t tud egy tag, de biztosan annyi, ha ezt mondják. Ha tagonként 125W-tal számolunk, tíz tag esetén a 3m2 lesz 1,25kW. Nekem kevésnek tűnik.
Igazad van. A mellékelt videókon nagy gondot fordítanak a takarításra.Minden bizonnyal okkal.
Azt hiszem én egy kicsit kevertem a tk. égésével .Ha a forró égéstermék többszáz fokkal hidegebb fémmel érintkezik biztosan lesz valami lerakódás .Ez bármily vékonyka is -rontja a hőátadás hatásfokát.
A fém pedig biztosan nagyon hideg lehet-és ez a megoldás a 800 C fok eltűnésére.
A vizet itt ugye szivattyúval keringetik ez magyarázza a nagymérvű hőelvonást.
(Ha az ember saját magából indul ki akkor nehezen lát az orránál tovább.)
Az irányokat tekintve van egy negyedik is -ráadásul az biztosan működik.Ennek lényegét a 125,130-hsz-már részleteztem.Csupán az égetés módszere változik tk.-ról faelgázra.
Gyakorlatilag a samottvárból -a váron kívül elhelyezett eszköz segítségével -elvonjuk a hőt, majd az égetőművet egészében vagy részletében hőszigeteljük.
Az anyagiakat tekintve a magas technikai szinvonalat képviselő termék árát megkérik.
Az én égetőművem mindösszesen kevesebb mint 80 e ft-ba van ,igaz jelentős mennyiségű saját bontott anyagot használtam fel.Puffer és szivattyú nélkül fűt 100 nm-t.
"Annyi a különbség, hogy pl. 100 vagy 200 fokos lesz-e a kiengedett égéstermék."
Lehetne jóval 100 fok allat is kéményfele kílépő a füstgáz, akár alacsonny hőfokú visszatérővel, "kodenzációs üzemodban" , én valahogy így képzelem el :)... Szerinted müködne? olvastam valahol hogy érdekelne hasonló megoldás .
"Ha az a tipus ment bele, akkor az tagonként kb. 0,1m2. 10 tag esetén kijöhet a kb. 1m2. Arról 2,5kW-ot levenni nem tűnik túl hatékonynak és maga a 2,5kW is elég harmatos. Gondolj bele, a Walltherm 10,5-t csinál, pedig nem egy nagy darab."
Szerintem valamit benéztél..:) tagonként 600x160mm ,0,3 m2 felület adodik le van irva 10 tag össz 3 m2 felületet ad ki....
de mindegy, nem eröltetem, inkább figyelek a szóba jöhető többi megoldásra is...
Ha az a tipus ment bele, akkor az tagonként kb. 0,1m2. 10 tag esetén kijöhet a kb. 1m2. Arról 2,5kW-ot levenni nem tűnik túl hatékonynak és maga a 2,5kW is elég harmatos. Gondolj bele, a Walltherm 10,5-t csinál, pedig nem egy nagy darab.
A tisztítás fontos. A fa nem földgáz, az égése nem tiszta. Minden faelgázosítót kell tisztítani ha a füst közvetlen a vassal érintkezik. Amiket linkeltem profi készülékek, mind figyelnek erre. Annyi a különbség, hogy pl. 100 vagy 200 fokos lesz-e a kiengedett égéstermék. Szóval olyan 15%? Mindegy, nem győzködlek, szerintem fontos, én is tisztítom havonta a csöveket, érezhető a különbség. Falat bontva tisztítani szerintem butaság. Esetleg valami tisztító ajtó, de nekem az már nem szimpi.
Nem, a folyadékok és gázok egészen máshogy viselkednek. Pl. a gázok nem igazán rétegződnek, hanem entrópikusan szóródnak, összenyomhatóak, stb. Ha erős a huzat a "tágulási tér" felső részébe helyezett radiátorod alatt elzúg az egész gázsereg anélkül, hogy felmelegítené a benne lévő vizet:D Esetleg úgy, hogy átlósan a két ellentétes sarokba teszed a be és kimenetet és a bemenetnél csinálsz egy osztó fúvókát, aminek a nyílásai a radiátorod tagjaira tolják a gázt.*
Szerintem nem ez a jó irány. Eddig 3 jól kinéző megoldás tisztult le a fejemben:
1. a Szalai P. féle tömegkazános (samottfal mögött lemezek behegesztve-forrasztva-csavarozva a vízgerincre)
2. Fidó féle tapasztott vascsöves (neki az egész tűztér ilyen volt belülről, de fordított égés esetén a hőcsere tere ill füstjáratai lehetnek ilyenek, gyakorlatilag a járatok tapasztott vascsőből készülnének)
3. Profi faelgáz kazánok hőcserélője (víztartály átmenő füstcsövekkel, egyszerű, de tisztítást igényel)
*Na, erről eszembe jutott egy 4. Ha a gázokat megosztva hosszú, dupla falú furulyákba vezetjük. Mint valami orgona. A belső csőben megy a gáz a két cső között a víz (ellenáramban). Ez igazából a 3. darabolt változata.
Valójában a hosszú csöves, U vagy kétoldalas tartályos megoldásnál is ellenáramban kéne vinni a vizet, jobb lesz a hőátadás. Csak a vezérlés fog megbolondulni:D Hova tegyük a merülőhüvelyt pl.? Lenntre is meg fenntre is?
"Ebben a megoldásban a víz melegítése mellékes, az egész építmény egy nagy samott vár."
Ha jól tudóm első kísérleti fázisban csak három tag lett beépítve egy szezon után 10 tagra lett bővítve, a "samott vár" szerintem nem hátrány, de akár mással is lehetne burkolni, szigetelni... elmondásuk szerint, nyáron pluszszigetelést fog kapni a burkolat, nem elsődleges a sugárzó hő...
Közepesen "hajtva" kb. 2500 W/m2 , (elmondásuk szerint)
"Ha benn van egy ilyen térben hogyan fogod tisztítani?"
Ha száraz tüzelővel fűtesz, szerintem nem kell vele foglalkozni, a képen nem az látszik, szűksége lenne rá?, nem nyúltak hozzá csak kivették, a tisztításról kívétről már írtam, lehet, a samott falazat segítene azon a részen...:)
"Hogyan veszed rá gázokat, hogy az egészet körbejárják? Nem kizárt, hogy jó lesz, de nekem vannak fenntartásaim."
Egy víztároló pufferben is vannak hőcserélők, nem ? ott is rétegeződik a fűtő közeg...
Ezt a hő leadó kamrát s annak lehet tekinteni, a gázok szabad mozgása is hasonló a fluidumokkal, ha jól tudóm... de lehet, hogy tévedek, nem vagyok gépész.
Megnéztem, köszi. Ahogy írtam is a sejtésemben, a 16l a teljes víztartalma a kályhának. Azt sajnos nem írja, mekkora a hőcserélő felülete. Vagy nem találtam meg. Szerintem a bordákban nincs semmi. Nekem nagyon öntöttvasnak tűnnek. A készülék súlya is erre utal: 275kg.
Ettől indultál el, ezt ismerjük. Ebben a megoldásban a víz melegítése mellékes, az egész építmény egy nagy samott vár.
Erről beszélt Fidó doktor is. Ez a radiátor. Talán ez éppen a préselt lemez táskák csőre fűzve verzió. Ez a hőcserélő mekkora felületű szerinted? Hány kW jöhet le róla? Ha benn van egy ilyen térben hogyan fogod tisztítani? Hogyan veszed rá gázokat, hogy az egészet körbejárják? Nem kizárt, hogy jó lesz, de nekem vannak fenntartásaim. Egyszerűnek egyszerű, az tény.
Én is kacérkodtam ilyennel, mikor a nyitott kandalló átalakításán gondolkoztam. Először csak annyit akartam csinálni, hogy beteszek a tűztér főlé vízszintesen egy akkora öntöttvas radiátort, amekkora befér:D Szerencsére idejében lebeszéltek róla:D
Hello, ezt az elképzelést nagyon jónak vélem. Ennek amit ide rajzoltál szerintem nagyon nagy lenne a teljesitmé nye. Az eredeti elv szerint 70/30 % ban van elosztva a bizonyos kályhánál a teljesitmény. Tehát a 15 kw-bol 4,5-5 kw megy arra a helyisegre amiben a kályha áll. A forumokon azt olvastam, hogy le kell takarni az üveges részét mert akkora höt csinál a helyiségben.Gondolom ezért van benne kevés viz és sok samott meg vaslemez. Hozzáteszem teljesen amatör vagyok.Ti azért jobban vágjátok a témát.És nagyon tetszenek az ötleteitek. Szép napot mindenkinek.
"Hogy ez a puritán működne-e? Ki tudja? Mi lenne az a hőcserélő? Ki kell próbálnod, aztán elmondod nekünk:D"
És ha azt mondanám hogy ez a megoldás is működöképes... az itt látható kisérleti kazánnak a hőcsrélő elhejezése hasonló modon lett megoldva http://www.youtube.com/watch?v=RHhODTL3rRQ , itt is ez egyik cél ez volt, bebizonyítani hogy ez az elv működöképes.
Természetesen én nem akarok senkit meg győzni erről, ahogy mondtad ez is egy irány, érdekelnek más egyszerű megoldások is
Tényleg? Hol lehet erről olvasni? Fenntartásaim vannak ezzel kapcsolatban. Az egész kályhában lehet 16l. De van-e a bordákban? Olyan 2cm vastagok lehetnek max. Mi fér abba bele? Nekem a 18m 6/4"-es csőre jött ki kb. 23l ha jól emlékszem.
Engem ezek a spirálok meg vasalatok nem nagyon izgatnak :)
A puritánabb , egyszerübb dolgoknak vagyok a híve... fognám a hőcsrélőt és beletenném egy jól hőszigetelt kamrának a felső részében, és várom hogy a természet elvégezze a dolgát, talán extra húzat igényre se lenne szükségem... itt lenne egy példa, müködne?
Köszi a linket. Ugyanezt láttam én is, azzal a különbséggel, hogy az német feliratos volt. A német feliratban nem szerepelt a 900 fokos rész:D Érdekes. Na mindegy, ne ezen akadjak el, kb. jó lehet az a szám. Majd megmérem, ahogy ígértem is:DDD
A hőcserélő? Láttad a rajzokat ill. a videókat. Néhol a vízteret melegíti a samott, sőt a rakodó (kandalló/látványtér) teteje csupasz lemeznek tűnik, de a fő atrakció a hátsó részen van, csak azt nem tudom eldönteni, hogy a bordák vízzel béleltek-e? Szerintem az általam vázolt csöves rendszerrel ennél jobbat is lehet csinálni. Fő az optimizmus, na!:D
A spirál nem nagyon hagy nyugodni. A faelgáz kazánok csöves hőcserélőjének betétjére gondolok, ami mozgatnak is. Pl. itt a Fröling esetében 1:53-tól.
Ugye jó lenne, ha egy menetemelkedésnyit tudna mozogni fel/le irányban, mert akkor mindig le tudná söpörni a teljes felületet. Vagy meg tudna fordulni. Mit gondoltok, hogyan lehetne ezt beleaplikálni?
Ötleteim:
- rugalmas csiga lenne, amit alulról is meg lehet rángatni, fenn fix bekötési pontra kapcsolt rugóval
- fix spirál lenne, amit sugár irányban meg lehet tekerni mondjuk egy fogazott tengellyel ha a spirál tengelyén egy fogaskerék van
Ez amolyan szakmai szleng. Egyik melóhelyen jellemeztük mindig ezzel a csapatban, hogy ha valaki előrukkol egy megoldással, a többiek próbálják a hiányosságait felderíteni. Ha nincs neki, mehet az ügyfélnek élesben:D
Csak? Elég jól falazol:D Jól néz ki!
Mikor? Hát szerintem csak a következő helyen, mert ez a mostani erőművet nincs kedvem szétverni. Majdnem jó lett ez is. Legalábbis ahhoz képest, amilyen volt:D
Igen, ez érdekes és elképzelhető, hogy pont arra való, amit írtál, de erre vonatkozólag nem tudni meg sokat a videóból, csak annyit, hogy vigyázzunk, ne rakjuk be rosszul. Miért nem fix akkor? Az a pöcök nem tűnik állítónak, de lehet, hogy az és neked van igazad.
900 fok vagy kevesebb? Mindegy is. Ha megépül ez a szerkenyű, az enyémben lesz pár mérési pont:D
Hát épp ez az. Azon gondolkodom, hogy az ideális a sima oldalsó sor lenne (hátul semmi), hiszen az oldalakkal párhuzamos az átégető fúvóka is. Fele menne balra, fele jobbra. Esetleg duplázva vagy oda vissza megtekerve? Mivel alulról indulunk, a többszörös megtekerés esetén oldalanként 3 sor a legkevesebb, az viszont már durva ellenállás a hatalmas felület miatt is, nem hiszem, hogy venti nélkül működne. Vagy mégis? Meg aztán ezzel meglehetősen meghízna az építmény. Őőőő, 5,28m2 a felület:D Teccik Fidó?:D
Itt egy ábra róla:
Tehát a tűztér melletti elsőben fel, aztán le, aztán újra fel, majd a közösítő és a kéménycsonk azonos az előzővel.
De még az is látható (a vége fele 7:20 percnél) hogy még létezik egy függőleges bypass is , amivel estleg tudják valamilyen szinten csökkenteni a hőcserélő hő felvevő képességét illetve ha a kéménynek nagyobb hőfokú kilépő füstgáz kellene akkor it lehetne szabályozni ezt, kompromisszumos alapon. Ezt csak sejtem, találgatok, németül se angolul nem tudok ...
"A 900 fok nem tudom honnan van, de helytálló lehet (remélem lesz annyi), viszont a fordított égésű szakasz után itt cirka 137 fokos a kilépő gáz hőmérséklet. Ez egy jó hőlépcső!"
Elképzelhető hogy lehet 900 C fok is de csak az égéstérben, láng közelében , a tűzálló beton borda falon túl (mögött)pár száz fokkal kevesebb lehet, szerintem, de az se rossz.
"Megfigyelhetitek a fenti videón, hogy a középen keletkező gázokat úgy próbálják egyenletesen elosztani a hőcserélő teljes szélességére, hogy hátra betesznek egy változó áteresztő képességű akadályt, a szélek felé nagyobb nyílásokkal. Nagyon ügyes!"
Az U alakú forma alatt hogyan oszlatnád szét egyenletesen a füstgázokat?
"Egy kis magyarázat. Kisebbre vettem az egész szerkentyűt"...
Így már jobban néz ki :)
"...lehet, hogy lehetne nagyobb, de szerintem ebből is kifér 20-25kW bőven. Csak pakolni kell rendesen:D A füstre 14m 2,5" csővel számoltam, aminek az össz felülete 3m2. Elég, nem?"
20-25 kW teljesítményre van szükséged? az így elhelyezett hőcserélő le tudna adni (felvenni) ennyit?
"Az égetőkamrára lehet, hogy kisebb ablak is elég lenne, bizonyára emelkedne a hőmérséklete"
A jól láttam, lehet hogy duplán üvegezett... Igaz létezik, a frontra való+burkolat, üveg és keret passzívházakban telepítettnek.
"Rajzoltam még egyéb változatokat is, főleg a több soron oda-vissza megjáratott füstgáz foglalkoztat még, de az már kérdéses, hogy kényszeráramoltatás nélkül működőképes-e. Ha igen, akkor is csak nagyon jó (erős) huzatú kéménnyel."
Hát erre én is kíváncsi lennék, ha ekkora ellenállással is működne csak a kéményhuzattal...
Ezekhez a készülékekhez a gyártó 150mm bélméretű szigetelt kéményt, min 12-15 Pa max.20 Pa húzatót ír elő, és optimális kéménymagasság pedig 6m.
Bocsánat, hogy mindig le akarlak beszélni erről a radiátor elvről, de talán következik az eddigi fenntartásaimból is, a gázkazános analógia sántít abból a szempontból, hogy a földgáz égetésekor nem keletkezik szilárd részecske, ami lerakódhat, tehát egy jó hővezető anyagból készült lamellás hőcserélő a legideálisabb. A cirkókban most is az van. Nakünk is jó lenne egy ilyen, csak előtte szűrni kellene a füstgázt:D
Tudod mit? Én nem beszéllek le róla. Válaszd azt az utat, amit jónak látsz és értékeljünk utólag, oké?:D
A 900 fok nem tudom honnan van, de helytálló lehet (remélem lesz annyi), viszont a fordított égésű szakasz után itt cirka 137 fokos a kilépő gáz hőmérséklet. Ez egy jó hőlépcső!
Az is látszik, hogy van megoldva a bypass szelep. Van egy felfűtési szakasz, amikor nyitva van és felfelé áramlanak a gázok, majd zárva és akkor kénytelenek lefelé fordulni.
A füstgáz/víz hőcserélő nem más, mint egy víztartály egyik oldalára hegesztett (öntött?) bordasor. Vagy abban víz van? Nem hiszem. Tömörnek tűnik. Azért ennél egy nagy felületű csősor jobb lehet gondolom.
A felületben teljesen igazad van. Nagy kell, sok kell. Azonban. Én beterveztem a 14 szál 1m hosszú 2,5"-os csövet, de nem tudom hogyan lehetnék hatással arra, hogy az elégett gázokból melyikbe mennyi jut. Megfigyelhetitek a fenti videón, hogy a középen keletkező gázokat úgy próbálják egyenletesen elosztani a hőcserélő teljes szélességére, hogy hátra betesznek egy változó áteresztő képességű akadályt, a szélek felé nagyobb nyílásokkal. Nagyon ügyes!
Végezetül azért preferálnám a könnyű takaríthatóságot, mert egy öntöttvas radiátor ill. az utána következő táskák-felfűzve dunaújvárosi csoda nagy baja, hogy olyan felületek lesznek rajta, amit vakon, egy kefével nem fogsz tudni takarítani. Az igaz, hogy csak por, hamu lehet rajta, de szerintem nagyságrendekkel könnyebb egy kefét végigtolni egy kb. 68mm átmérőjű csőben. Arról nem beszélve, hogy a csigás megoldással még az is elképzelhető, hogy (fél) automatizálni lehetne a hőcserélő takarítását.
Nekem van tűztérben 6/4"-es burkolatlan hőcserélőm is és keserves. Egyrészt nem kap minden oldala egyenlő terhelést, másrészt ha koszolódik, nagyon tré a takarítás. Márpedig koszolódik. Ezért is fogom betölteni agyaggal és tűzálló betonnal, ahogy írtam is róla.
Az elképzelésem sok vasat tartalmaz és vízoldal centrikus. Ha ekkora felülettel a fenti szerkentyű tud 15kw-ot (10,5 víz + 4,5 levegő), akkor 3m2-rel fogok tudni csinálni 25-öt, vagy többet is.
Mint írtam, erősen foglalkoztat a többszöri meghúzás lehetősége is, amellyel gyakorlatilag anélkül tudjuk a hatékonyságot növelni, hogy nem növeljük a felületet, de félő, hogy venti nélkül nem menne és azzal viszont nem szeretném elrontani a játékot (egyelőre:D).
Mire gondolok? Ez itt Trakisbandi fórumtárs kazánjának füstfordítós hőcserélője, bypass kapuval. Nincs rajta venti, ha jól tudom, viszont a csövek is rövidebbek.
Asszem valamit alaposan félreértettél. Az ott egy brutál nagy víztartály. Kívül téglafal, belül samott, a tartályon át sok füstcső, mint ahogy az előzőekben is szó volt róla.
Ejha, te aztán ügyes vagy! Egyrészt igen, nagyjából erre gondoltam, másrészt pedig jó ez a 3D demó. Ez milyen progi?
Én csak egy egyszerű vízszintes metszettel és előlnézeti ábrával borzolnám a kedélyeket.
Egy kis magyarázat. Kisebbre vettem az egész szerkentyűt, lehet, hogy lehetne nagyobb, de szerintem ebből is kifér 20-25kW bőven. Csak pakolni kell rendesen:D A füstre 14m 2,5" csővel számoltam, aminek az össz felülete 3m2. Elég, nem?
A bypass a közösítő felé nyitja a tűzteret, tehát a Wallthermhez hasonlóan, amíg nincs rendes tűz, addig a vizes hőcserélő nem működik, ill. csak picit melegedhet a samott bélésen keresztül. 250-300 fokos kilépő füstgáz esetén a bypass zárásra kerül, a kéményhuzat így a hőcserélőn keresztül az alsó kamrán és az átégető fúvókán viszi ki a gázokat.
Az égetőkamrára lehet, hogy kisebb ablak is elég lenne, bizonyára emelkedne a hőmérséklete.
Ha az égetőkamrát nyitjuk és a védő samott teknőt kivesszük, körben hozzá lehet férni a csövek aljához, így egy hosszú csőkefével a hőcserélő tisztítható. Lehetne gondolkodni valami mozgatható spirál beszerelésén, ami a gázokat is lassítaná és a (fél) automata tisztítást is megoldaná, hasonlóan a profi faelgáz kazánokhoz.
Rajzoltam még egyéb változatokat is, főleg a több soron oda-vissza megjáratott füstgáz foglalkoztat még, de az már kérdéses, hogy kényszeráramoltatás nélkül működőképes-e. Ha igen, akkor is csak nagyon jó (erős) huzatú kéménnyel.
Lehet :-), én csak probálom lerajzolni és értelmezni az elmondotakat, talán így(vizuálisan) könnyebb megérteni az ötletgazda elképzelését, elgondolását...
Az így elkészült berendezés, javasolt felhasználói: otthonülők, otthon dolgozók, nyugdíjasok.
Mert ugye az egyértelmű, hogy csak annyi idővel (szerencsés esetben) fog tovább hőt leadni a radiátorok felé, mint amennyivel a begyújtási dő kezdetétől, később kezdi!
"Én inkább olyanban gondolkodnék, mint a Walltherm, csak a hőcserélő 3 oldalas lenne, nem csak hátsó. Végül is egy U alakú, belül samottal bélelt, kívül falazott téglatest lenne a víztartály és ebben futnának végig a füstcsövek. A tetején közösítő tér, bypass szelep és a kémény csatlakozása. Majd mindjárt rajzolok valamit. Szemléletes ábrákat tudnék csinálni, csak meg kellene tanulni valami jó szerkesztő progit..."
Ha a rajz vagy ábra nem jött át, próbáltam kitalálni mire gondoltál (visszaolvasva),
a megfejtésről rajzoltam valamit... Közel áll az elképzelésedhez, ilyenre gondoltad a hőcserélőt?
Amint írtam is olyan formájút tudok elképzelni mint a régi típusú lemezradiátorok.
Sok kis vékony , lapos tepsi forma egy csőre felhúzva.
Ma jutott eszembe- a régebbi álló gázkazánok valami ilyesmit fűtenek alulról .
De van más is .E fórum elején -még az alapító másolta be- dokumentálva van a nálam működő kemence.Egyszer kiszámoltam -a benne lévő hőcserélő csövek külső felülete 4,5 m2 !!!.A kemencéből a hőátadás sebessége megközelíti a már említett gázkazánét.Pedig ezeket direkt láng nem éri mert be vannak sározva .
Egyébként könnyen belátható az elv megalapozottsága: ami jó hőleadó az jó hőfelvevő is.
Rajzot nem tudok adni de remélem szemléletes voltam.
Méret és tepsiszámot tekintve szerintem a sok is kevés...
A Walltherm-es videón 900 C fok feletti hőmérséklet van feltüntetve.A kéménybe 150-200 C fok között kell belépnie az égésterméknek.
Van tehát bő 700 C fok amit valamiben el kellene nyeletni ...
Az eddig látott hőcserélő felületek és füstjárat hosszok nagyon kevesek a fenti kívánalom teljesüléséhez.
Véleményem szerint nem a hőcserélő fizikai méretei ,a benne lévő víz mennyiség a lényeges -hanem a közvetlenül érintkező felületek nagysága.
Én az alsó égető hőjét-ahogy írtad U alakban-vezetném át hőcserélőn.De ennek nagy felületünek kell lennie .A régi öntvény radiátorokhoz hasonló eszközre gondolok...
A takarítást nem látom nagy gondnak csak porról lehet szó.
A térnek -ahol a hőátadás történik - jó bőnek kell lennie azért hogy a füstgázok lassuljanak le.
A hőátadás után további hőleadást füstjárat hossz növeléssel lehet megoldani.Na ezen még gondolkodnék egy kicsit...
Én inkább olyanban gondolkodnék, mint a Walltherm, csak a hőcserélő 3 oldalas lenne, nem csak hátsó. Végül is egy U alakú, belül samottal bélelt, kívül falazott téglatest lenne a víztartály és ebben futnának végig a füstcsövek. A tetején közösítő tér, bypass szelep és a kémény csatlakozása. Majd mindjárt rajzolok valamit. Szemléletes ábrákat tudnék csinálni, csak meg kellene tanulni valami jó szerkesztő progit...
"Igen, ezt a projektet néztem. Nagyon ügyes. Szerintem van egy nagy gyengéje: kicsi a vizes hőcserélő felülete, valamint nem is takarítható. Én ezt máshogy csinálnám, de ezt írtam is már."
Ha jól tudom ez csak egy vázlat, nincs méretezve, szerintem lehet növelni a hőcserélő felületét egy bizonyos szintig, ha nagyobb teljesítmény lenne szükség ki lehetne nyitni a az első csappantyút a tűztér és a hőcserélő tér (harang) között, átváltana felső égésű tűztérré "direktben" kapná a hőcserélő füstgázokat, ellenáramban. A második csappantyú nyitásával "tehermentesíteni" lehetne a hőcserélőt is illetve a két csappantyú nyitásával, hideg indításnál kémény előmelegítő járatként is működne. A hőcserélőt akár "kivehetős" formában is bele lehetne helyezni , az előremenő és visszatérő csatlakózások oldalán a falatot bonthatóra is lehetne építeni, szerintem. Itt lenne még egy kisfilm ugyan erről kicsit szétbontva, és a füstgázok útjáról is
Igen, ezt a projektet néztem. Nagyon ügyes. Szerintem van egy nagy gyengéje: kicsi a vizes hőcserélő felülete, valamint nem is takarítható. Én ezt máshogy csinálnám, de ezt írtam is már.
Én inkább a habarcsolásban vagyok otthon, így az épített eszköz elérhetőbb számomra.Azonban az égési folyamat elvi részével is jó lenne tisztában lenni.
Azt írod sokat bújtad a német oldalakat.
Gondolom akkor némi elméleti tudásra is szert tettél.Biztosan van ebben olyasmi is ami rám az újdonság erejével hatna.Ilyesmikre gondolok:
"A Walltherm kályha és az előbbiekben linkelt román építmény sem ventilátoros, így nem is hangos."
Sziasztok!
A szomszedban dolgoznak egy nagyobb teljesitményű épített alsó égésű faelgázositó kazánon is, 40 kW és ha jól tudom valamilyen ipari csarnok(hegy vidéken) kifűtése a cél és egy feltoltéssel legalább 10-12 orás folymatosan üzemeljen.
Itt lenne pár link a forumról ahol nagyvonalakban ismertetik az építményt, hátha talál valaki valami érdekeset is talál benne...
Sziasztok. Új vagyok a forumon de nagyon sokat olvasom tapasztalatszerzés céljából (persze az összes kapcsolodo tèmával együtt). Szeretnék csinálni én is egy hasonlo szerkezetet mint az általad emlitett ( walltherm). Rengeteget bujtam a német forumokat is. Nagyon jokat irnak a hatásfokárol. ( szinte meglepő) Nagyon sok képet gyüjtöttem rola.Beépitve szép is lenne a nappalimban.Egyébként fával fűtök 200 nm-t+ pince ami teljesen a földben van. Bálás kazánom van +2000l puffer.A kazán azt hiszem 50 kw-os. Kéményem pedig 200 mm belvilágu rozsdamentes szigetelt.Kazánt egyébként már hegesztettem magamnak . (Karosszéria lakatos a szakmám , tehát nem volt gond.)Sok mindent megtudnék oldani magamnak. Ráadásul a haveromék samott dolgokat csinálnak itt nálunk.Egyenlöre ennyi.Üdv: FERI
Hát, nem is tudom. Több oka is van, hogy erre gondolok. Persze a mag samott ill. tűzálló beton, de nem eltúlozva, csak, ami kell. A többi lehet fém is, de hegeszteni nem tudok, malterozni meg igen:D Ha mégis fém lenne, akkor is körbe kellene burkolni, mert lakótérben nem néz ki jól egy kazán. Meg aztán szigorúan elválasztanám a tűztér-égető-hőcserélő részeket, ami egy elég nagy fémdobozba menne csak bele. Szebb egy kőből-téglából falazott külső, na! Persze lenne tömege, meg pufferelne is picit, de nem többet, mint a mostani. Tegye a vízre, vigye a pufferbe! Mindenképp lakótérbe tenném, a hangulata miatt is (panoráma ablak), meg a veszteség hasznosítása miatt is.
Ez a kályha amire Te gondolsz egy samott szerkezetű,burkolt épített valami ami égetőműként funkcionál.
Beépített hőcserélővel rendelkezik de sugárzással is fűti a közvetlen teret.
Akkor ez egy épített fagáz kályha?Én úgy vettem ki a korábbiakban, hogy nem nagy tömegben gondolkodsz.
Használatát tekintve miben különbözne egy fémből készült fagáz kazántól ? Eddig úgy gondoltam: az épített kályhák előnye a tömegben rejlő hőtárolás (puffer) lehetősége.
Talán arra gondolsz az építés tágabb lehetőséget ad a minél magasabb hatásfok elérésére.Vagy olcsóbb a kivitelezés a vasból készültekhez képest ?
Olvasd már el a 125 és 130 bejegyzésemet !Mint fentebb írtam az elv kemence esetében nálam üzemel (kizárólagosan).
Ezt egy korábbi hsz.-ból másoltam .Annyit tennék hozzá -természetesen itt nem hőszigetelni kell hanem a hőelvonó szerkezet elhelyezése után a kályhacsempéket kell felhelyezni.
Mint írtam korábban nekem a csövek fölött 12 cm vastag falazat van .Itt elég az élsamott a szélső füstjárat lezárására .A csövek is lehetnek ritkábban,így a hő nagyobb része kerülne sugárzással a közvetlenül fűtött
Anyósomék vettek egy öreg házat, aminek a fűtését eddég két cserépkályhával oldották meg.
Gáz nincs bekötve, és nem is szeretnék.
A két cserépkályhából csak az egyiket hagynák meg átrakás után, és ebbe tennének egy vízteret, amiről radiátorokkal fűtenének 3 helységet, és rádolgoznának egy hőcserélőn keresztül a meglévő elektromos bojlerre is.
Foglalkoztat a téma, hogy milyen szerkentyűt kellene legközelebb készíteni. Hajlok rá, hogy valami faelgázosító, fordított égésű egység kellene a nappaliba. Tisztább égés, takarékosabb üzem, jobb hőcsere. Itt láttam is egy ügyes megoldást: http://www.csomikalyha.hu/cikkek/elkepzelesek--tervek--kiserletek--tesztek....html Én mondjuk az égőtér után tennék egy brutál felületű hőcserélőt és nem a samott járatokkal szórakoznék, de ez már más kérdés.
Ja, ezek szerint jó ötlet volt a hátsó kamra!:D Nekem a vizeskályha mögött van a dolgozóm, mindig tuti az idő!:D Lényegében csak egy kb. 15cm-es fal választja el a tűztér hátától:D
A nyeleztetést ismerem. Ill. magam csináltam. A második törés után végleg letettem a fejszét.
Esetleg egy-két kép, milyen belül a tűztér, hamuzó, csövek stb.?
Igen a kályha falazata tégla.Alul helyezkedik el a hamuzó akna,Ez egy 25x25 cm ajtót kapott.A kialakulása nagyra lett tervezve.Mivel a lakásban van,elég egy héten egyszer hamuzni.Egy heti hamut tud tárolni.Tisztítás hamuporszívóval.
A tűztér samott téglával körbe falazva.A tégla samott habarccsal bekenve.Nyáron tisztítás,karban tartáskor kijavítva pótolva.Az ajtó mérete nagy.A kisméretű szalma kockabála ,ha három felé van szedve simán ráfér.A kisebb keresztmetszetű méterfa ketté vágva befér./50cm/Begyújtás felülről egy vödörfa 10-15kg.Égési idő:4 óra.Utána megint egy vödörfa.Persze külső hőmérséklettől függő.
A hőleadókamra ez érdekes dolog!A hátulja egy 14-es közfalnak van neki falazva.Aminek a másik oldalán a fürdő van.A csempe átmelegszik,meleg ez temperálja a helységet,sugároz.
A kémény 17x17cm.Ez adott volt.Grófi téglából falazva.Magassága a rostélytól a csúcsáig kb 7m.Évente tisztítva.Szakember által.Pénz fizetve.Füst hőmérsékletet nem mérem.
Tavasszal készítem be a fát.A télvégére majdnem egy évet szárad.Ami marad az többet.Kátrány minimális.A csövekről drótkefézhető,az alsók kicsit gányossak.nem veszélyes.A felette levőkről a hamut pernyét kell csak lekotorni.Cser,tölgy,és akác a kedvenc.Van sthil és körfűrész és kúpos hasítom.Fejsze is van,csak meguntam a mindig nyeleztetést.
A levegő ellátás a hamuzón és a felső ajtón keresztül történik.Eredetileg ez is üveges ajtó volt.Két dupla kerámia üveggel./gázsütő ajtó/Egyszer nagyon melege volt,és nem bírta.Akkor kapott a helyére ötös kazán lemezt.
Fényképek sajnos nincsenek.Nem is gondoltam,hogy meg kellene örökíteni.Akkor még nem volt digitális technikám.
Az 5/4-es cső 21db.A két ellenkező sarka 1".A bekötés.A visszatérő ezen az oldalon nem szakad meg.Átmegy a másik oldalra az alsó sarokba.Minél hosszabb utat tegyen meg,minél többet melegedjen.
ÍÍNem tenném utólag, ha már így hozta a szerencséd, hogy nem kell 1000 l. vizet melengetni azért a kis ÍHMV.-ért. Hacsak nem egy üzemi fürdőről van szó.
A beszerelésre talán találsz segítséget a SZAKSZER honlapján. Ott vannak műszaki rajzok erről.
Szia!Egyenlőre várakozó állásban van, mivel ezzel fűtünk.De tavasszal a fűtés végével szeretném átépíteni.Remélem nem veszed tolakodásnak,ha megkérdem merre laksz ebben a "hatalma"orzágba?
T. Uraim! Kértem már itt segítséget,és kaptam is.Ezért fordulok megint ide.Vegyes tüzeléű nyitott rendszer,cirkó,zárt rendszer.1000-l-es IBC puffernek.A pufferba 20-as inox bordás csövet tennék.Na ,nem én találtam ki segítettek.Egy rajzot,ha tudnátok küldeni hogyan kell bekötni a két kazánt,hogy egymástól függetlenül tudjon működni.Azért kérdem mert a fűtés szerelő aki összerakta az egészet ZÁRT-ra csinálta!!!Össze is vesztem vele,de nem volt hajlandó nyitottra szerelni.Ezek után nem fog többet bejönni.Az IBC-be milyen módon tudom beletenni leg könnyebben a hőcserélőt?Előre is köszönöm szépen!!!!!!!!
Köszi, ez jó! Ha jól emlékszem a kályha tégla és a tűztér plusszban samottal burkolt. Érdekes, hogy még van benn egy plussz kamra ami a kályhát fűti. Bizonyára anélkül is melegedne, de ez így növeli a felületet az tény.
Kérdések:
- Fényképek az építés menetéről (esetleg magyarázat:D)?
- Kémény rendben van? Méred a kéménybe lépő füsthőt vagy a kémény tetejénél nézted már?
- Hogyan tisztítod a 23db csövet?
- Levegőt hogyan kapja a tűz? Csak a hamuzón keresztül vagy van még szekunder levegő is?
Szép estét mindenkinek! Készítettem egy egyszerű rajzot a "búbos kályhámról",mi így hívjuk a családban.Egyik része maga a vízfűtő betétet,a másik a maga a búbos .Az érdeklődést szívesen fogadom,építésről,működésről, tervezésről.Próbálok válaszolni minél előbb.
Az azért még egy kicsit odébb lesz:) De már nincs annyi idő addig, mint ahány éve ezt a házat építettük. Most már évek óta mindig valami komolyabb felújítást végzünk, amíg még bírjuk erővel és pénzzel, most került sor a fűtésre.
Ami vicces, hogy amikor jópár éve rákaptam az index házépítős fórumát figyelni, először egy kazános fórumra kapcsolódtam, mert sokallottam az éves gázfogyasztást. Kaptam tanácsokat, sokat olvasgattam, aztán azóta is többnyire azzal az öreg gázkazánnal fűtünk. De kapott a ház új ablakokat, körbecsomagoltuk, volt egyéb felújítás, és mostmár megérett a helyzet a fűtés átgondolására.
Ha nem lenne ilyen talajvizes ez a városrész, és persze, ha építkezéskor több lett volna a pénzünk, akkor épült volna pince, és a fejem se fájna. Válogathatnék a megoldásokban, a puffertartály elhelyezésében. És a lakásban csak a komfortérzetünk kedvéért lenne valami tüzelőhely.
Ilyen fagáz kazánt pár éve láttam az egyik lányom apósáéknál Németországban, büszkén mutatta, hogy öles gerendákat bele lehet tenni. De neki a pincében volt, és erdei vannak. Arrafelé nem terjedt el a gáz annyira, mint itt, előtte olajjal fűtöttek.
A fénykép egy nyaralóban kiválóan működő rendszert mutat.
Vagy az itthonra gondolsz? Hogy számoljam fel teljesen a gázt? NEm teszem, mert ha megérem a 80 évet, nem leszek képes fával tüzelni, az biztos. És az nem lesz már olyan soká.
És szerinted mi lenne a tökéletes egyedüli megoldás? Én keresem, de nem akarom mégegyszer elkapkodni. Ezért lesz most először a gáz, ami ott lesz háttérként.
Elolvastam Fidó mester leírását, tetszik is, de nem érzem magunkat ekkora változtatásra készen. Ráadásul a hely is adott, mester pedig, aki kivitelezne egy ilyet nem látszik a közelben. Régi barát nem ér már rá ilyesmire, komoly üzletember lett.
Mármint a vízteres cserépkályháról? Már leírtam, nem vált be. Más megoldást keresünk, de az anyagiak korlátozzák a lehetőségeket, ugyanis 20 éves kombi gázkazánunk élete is hajszálon függ. Márpedig egyszerre két 5-600 ezres befektetés nem megy.
Úgyhogy most először jön a kazáncsere, mielőtt újabb tízezreket kéne kiadni javításra. Addig is a cserépkályhás fűtés hatékonyságának javítására kapott egy csőtermosztátot, hogy csak a meleg vizet keringesse.
Őszig pedig kikristályosodhat, hogy a fával fűtés merre fejlődjön.
A bemutatott téglakályha építéséről nem készültek fotók, erdélyi ezermester jóbarát készítette, miután áttanulmányozott néhány kályhaépítési szakkönyvet. A benne lévő hőcserélőt pedig egy másik, vasmunkában járatos jóbarát. A csövek a főzőlap alatt vannak elhelyezve. Nem voltunk ott, amikor készült. De nagyon bevált, jól befűti a házat, a fenti radiátorok keringető szivattyú nélkül is melegek, a tűzhelyrészen pedig rendszeresen főzök, ha ott vagyunk. A nagy vakolt kemenceszerű rész pedig kiválóan tartja a meleget.
Ez nagyon jópofa! Bővebben is lehet? Építés menete, fotók, stb.? Főleg a víztároló csövek, hőcserélő, keringetés ilyesmik érdekelnek.
A csk. egészen máshogy működik, talán azért nem lett siker. Láttam már (egy) igazi csk-t, amiben mini víztér volt és tudok olyan cserépkályha bőrbe bújt kazánról, ami komoly víztérrel ellátja a központi fűtést, de az igazi cserépkályha komoly víztérrel nem jó párosítás (a tapasztalatok szerint). Szerintem az előbbi két verzió neked is lehetőség az otthoni átalakítására.
Ezt a kályhát párszor már bemutattam az indexen. Épített téglakályha, főzőfelülettel, víztároló csövekkel. Egy elég gyatrán hőszigetelt faházat fűt kiválóan, 30 nm nappali, 3 emeleti hálószoba radiátorokkal. Keringető szivattyú nincs. A csövekben fagyálló kering, mivel nyaralóról van szó. Azt nem tudom, hogy állandó használatnál hogyan muzsikálna, de 2005 óta használjuk, maximum évente 2* egy hét-10 napra.
Ez a kép még akkor készült, amikor nem volt víz és fürdőszoba, ezért a tűzhelyen állandóan melegedett a patakvíz...
Ez a kiválóan működő megoldás a hibás azért, hogy cserépkályhába rakattuk a víztartályt itthon.
Lenne még egy adalékom az alacsony hőmérséletű fűtéshez.
A házat amiben lakunk egy DUKA JJ. típ. kazánnal vettük. A tetejét kivágtam tettem rá egy tartályt, így önetetős lett .Akkoribam szecskavágóval aprított napraforgókóróval fűtöttünk.
Gyorsan ellobbant ,ezért nagyon oda kellett figyelni a levegő adásra.(El is szutykosodott rendesen.)
A kazán éppen csak pislákolt -úgy 40 fok körüli előremenő hőmérséklettel, viszont ezt folyamatosan éjjel-nappal tudta.
Ez a csekély , de folyamatos hőbetáplálás elfogadható klímát teremtett még a hidegebb időkben is.
A fentieket csak azért jegyeztem le , mert ebből táplálkozik optimizmusom a tk.-val való radiátoros fűtés megvalósíthatóságát illetően.
Igen emlékszem halványan. Bár a részletekre nem. Ha van kedved hozzá, szívesen vennénk egy hasonlóan részletes leírást, képekkel illusztrálva, amiből kiderül hogyan készült és hogyan muzsikál az égetőműved!:D
Ha valaki nem olvasná a csk-kand topikot. Csináltam ma egy tesztet a 2 éve vágott, 1,5 éve hasítva tárolt és az 1 éve vágott, 1/2 éve hasítva tárolt azonos fajtájú fa égése között az épített fahamvasztónkban. A fotókat itt találjátok.
Van, amit vakuval, van, amit anélkül csináltam. Általában nyitott ajtónál. Az első és az utolsó kép között kb. 2 óra telt el. A víz majdnem megforrt (95fok), aztán elzártam mindent. Túl vékonyak voltak ill. a bal oldali rakat túl száraz:D A szárazabb rakat is "összeköpködte" az ablakot.
A 15-18 és 25-28% között ennyi a különbség. Hasítva, belül mutat ennyit a műszer. Azért abban is maradt még víz rendesen. A fa magyaltölgy. Gyorsabban gyullad, gyorsabban és nagyobb lánggal ég, több hőt termel. De ez nem meglepő.
El nem tudom képzelni , hová tudna a hő eltünni !?
A samott tűztérfal megkezdi a hőleadást, mert már többet nem tud magába fogadni.Hová fogja leadni ?A környezetébe.Ha ott tégla van , a téglának ;ha kő van , a kőnek;ha lemez van , a lemeznek; ha cső van , a csőnek-és a csőben lévő víznek is...
Nagy probléma -falba építés esetén- a hőleadás.Magától adódik a lehetőség: a fal felőli oldalakat be kell csövezni.Ezzel a hővel lehet fűteni a fürdő, a WC, a szélfogó stb. helyiségeit .
Minden olyan helyiséget ami nincs a kályhával egy légtérben.
A hő egy része direktben a burkolaton keresztül adódik le , a másik része pedig csővezetéken elszállítódik.
Ha most kellene fűtésen gondolkodnom-új ház esetén- akkor két tk.-át építenék.
Az egyiket megcsinálnám szép csicsásra az egybefüggő nagy légtérbe , a másikat pedig a 125-ben leírt módon.
Ebben az esetben nem kellene azon törni a fejemet, hogyam osszam meg az energiaforrást távoli és közeli terek fűtésére.
Azonkívűl mindkét kályhában maradna bőven tartalék is a hidegebb időkre .
Igen, emlékszem. Érdekes. Amit láttam vizes tk. esetén a samott tűztérmag köré tettek nagy felületű lemezeket, amiket fémesen kötöttek vízcsőhöz. Így lassan, de folyamatosan meleg vizet tudtak kinyerni padlófűtés számára anélkül, hogy a tk alapelvét elszúrták volna. Gyak. kevesebb hőt adott így le a külső km. tégla falon keresztül, mert ott volt a kettő között a hőelvonó fémlemez, amit hőtött a padlófűtés vize.
"Sajnálom.:( Ahogy Fidó mester is írta, egy külső felületre fektetett hőcserélő még hatalmas felületnél sem a leghatékonyabb megoldás."
Ezt írtad a 38-as hsz-ban.
Pedig a hőelvonás így működik abban a rendszerben amelyről én a mintát vettem.A kemence samotttéglából van és e fölött vannak a csövek.Az illető ezzel 2500 l-es puffert fűt fel...
Az én rendszeremben a tűztér és a csőhéj között 1-2,5 cm távolság van ellentétben a 12,5 cm-rel.
Nálam a cső ellentétes oldala fölött 2-3 cm sár +10 cm tetőcserép van.A csőhéjak közti távolság 7,5 cm.
Olyan nagymértékű a hőelvonás, hogy 8 órával a tűz elhamvadása után a kemence oldala csak langyos de a padozat még kb.60 C fokos.
A kemence szájjal ellentétes oldalán és a padozatban nincsenek csövek így ott a hőelvonás sem valósul meg.
Amennyiben puffertartály fűtése a cél a fenti helyeket feltétlenűl be kell csövezni.
Kicsit bosszús vagyok , mert a kemence tervezése és építése során még nem volt tudomásom a tk.-ról.
A tk.-ás fórumban írtam is róla ,hogyan képzelem el annak becsövezését.
"
A tk.-ban létrehozott 1000C fokot viszont be kell fognom munkára.Izgató a gondolat, hogy a hőkinyerés-a folyamatos nagymérvű hőelvonás miatt- nem véges folyamat ...
Az egész nem más mint egy samottkályha-amin te is kísérletezel; függőleges csövekkel körberakva.Alul bevezetem a hideg vizet , szétosztom mire felér- felmelegszik.Össszeszedem s már mehet is a radiátorokba vagy hőpufferba.
A csövekre teszek valami dilatációt-mondjuk madárhálót aztán az egészet jól bekenem törekes sárral.A sarat rendesen ellécelem mintha vakolnák egy falat. Aztán kap egy többrétegü hőszigetelést.
A szerkezetet lehetne az épület egyik külső falába megépíteni úgy ,hogy a tűztérajtó kifélé nézzen -így kívűlről etethető.
A kémény meg ráépíthető a kályha tetejére a tűztér falazatára támaszkodva mint alapra."
A kivitelezése is könnyebb lenne mert nem kell a csöveket hajlítgatni .
Harang tűzter ,dán átégő és jobbról-balról segéd kémények élsamottal elválasztva a lemenő füstjáratoktól.A segédkéményeket(valójában ezek is füstjáratok) a kályha tetején a tűztérre épített kéményben egyesítem.A tűztér itt természetesen féltégla 12,5 cm vastag.
Na, erre a monstrumra kell felszerelni a csöveket.
Annyi fűtőanyagot teszel bele amenyit akarsz .de az már tökéletesen hasznosul-hiszen elég minden éghető a hosszú járatok meg leadják az energiát még a kémény előtt.
Lenne egy kérdésem. HA külső levegőt akarok bekötni, azt honnan szokták vezetni? Elrejteni nem tudom, de van egy külső fal a kályhától 1,2 méterre, onnan lehetne vezetni csővel? Esetleg a plafon alatt, hogy ne legyen feltűnő?
Köszönöm szépen mindnyájatoknak a hozzászólást, sokat segített a döntésben. Azóta is járjuk a témát, és már biztos, hogy a fatüzelésű részbe beruházunk hamarosan. Hogy a gázzal mi lesz, az még kérdéses, most megy...
Lebontatjuk a cserépkályhát, veszünk egy vízteres kandallót (20 kw), puffertartályt (találtunk neki helyet a házban), és burkolatként visszarakatjuk a kandallóra a cserépkályha cserepeit. És persze lesz benne valami termosztatikus szelep, ami nem engedi majd a hideg vizet keringeni. Azt hiszem, jó alaposan bele kell nyúlni a megtakarításokba. Nagy kár volt pár éve az előző átalakítást megcsinálni. A kémény még kérdéses, téglakémény, nem tudom az átmérőt, de négyzetes.
Tényleg? Kandallót is? Az is hőcserélő. Tehát felül be a "hideg" (ahol az égéstermék már hidegebb), alul ki a meleg (ahol a tűz tombol)? A keringetőnek mindegy, de a hőcsere hatásfoka javulhat szerintem.
A faelgáz kandallóban igazad lehet, várni kell a tömeges elterjedésre, de az irány már látszik. Pl. a sokat emlegetett Walltherm.
Igen, tudom, hogy ilyened van (PK10, igaz?), jó cucc ez, de ugyanaz a felépítése, mint az összes többi vizes készüléknek. Vagy csak úgy tűnik? "Tűztérrel egybeépített vizes hőcserélő", ezt írja. Akkor lehet, hogy félreértettem, talán a tűztérben nincs a falában víz? Ebben az esetben valóban kedvezőbb a helyzet! Mi van ott? A képen csak a külső (bordázott) lemez látszik.
A hőcserélő részen csövekben megy a füst a víztartályon keresztül, mint a Kratki Zuzia 24-nél? Milyen mérető csövek, hány db, mekkora hossz, mekkora felület összesen?
Bocs a sok kérdésért!:D
Ha jól emlékszem pont neked is "fordítva" volt kötve a kandalló először. Ill. a gond az volt, hogy a termosztát olyan helyen volt, ahová a meleg miatt táguló ill. áramlani kezdő víz nem tudott eljutni, mert volt egy VCS előtte, igaz? Akkor azt tanácsoltam, hogy vegyétek az ki onnan, most az a véleményem, hogy nem feltétlen rossz ez az elrendezés, csak a termosztátnak nem jó a csőhéj termosztát, be kell tenni a merülőt (aminek van is csonk dedikálva a betéteden).
Pontosan! Írhattam volna ezt is. Szerintem ez az oka, hogy nem lehet az egekig növelni a hatásfokukat. Ez a múlt, a jövő meg a faelgáz rendszer, legyen az akár kazán, akár kandalló/kályha, tehát: gázosítás->égetés->hőcsere sorrend.
Az ellenáramban kötött hőcserélőről mi a véleményed? Nem-e ez is csak a szokás ill. a régi gravitációs rendszerek adottsága miatt maradt ránk? Persze egy kazánnál talán nem sok értelme van a legmelegebb vízzel melegen tartani a hamuzót meg a kazántest alját, de egy kandallónál (ahol az egyik csonk a tűztér alján, a másik a füstcsonk alatt van) ill. egy teljes hasznos felületű hőcserélő esetén nagyobb lehet a hőcsere hatékonysága véleményem szerint. Persze, hogy mennyi a különbség, mérni kellene:D Talán a tűznek is jobb a 80 fok az 55-60 helyett, nem?
Ne haragudj, de talán nem értetted meg a kérdést. Szóval bármilyen füstgáz-víz hőcserélő esetén felmerül, hogy talán jobb lenne ellenáramban bekötni a vizet, hiszen jobb a hőátadás hatásfoka. Nyilván tudod, a lemezes hőcserélőket is így kell bekötni (ellenáramban). Ez volt ugye a kérdés. Függetlenül attól, hogy ez a hőcserélő hol van. Erről mi a véleményed?
Amúgy a vízteres kandalló pont nem az ideális eszköz a központi fűtés meghajtása szempontjából, hiszen a víz közvetlen a tűzteret hűti. Ezért nem is tudnak nagy hatásfokot elérni. Az elvi olyan 80 körül van. Laborban. Mennyit tud a nappalidban? Jóval kevesebbet sajnos. Annyira persze nem rossz, mint elrontani egy sokjáratos cserépkályhát egy 100l-es víztartállyal:DDD
Amit Szalai Péter csinált a tömegkályhával/kazánnal, az viszont egészen rendkívüli. Megnéztem újra a videót, mert a kedves olvtárs elérhetővé tette! Nagyon okos a megoldás! Követi a topikindítóban vázolt elvet. A tűz és víz ne legyen közvetlen kapcsolatban (ha lehet). Ilyen megoldásokat kell csinálni!
Tehát van egy hosszúkás nem nagy házad/lakásod, az egyik végén két szoba között újraépítendő csk. Unod a fát ezért gázra váltanál. Konvektorra/minikazánra. Vagy vegyes kazánra, mert akkor jobban megosztható a meleg. Eddig ez nem túl vidám, de én mégis a fánál maradnék.
Ezt írtam:
"Támogatom! Mármint a nagy üvegajtós kandallót ill. kályhát. Alaprajztól függ, de szerintem ez egy légfűtő is lehetne 80-90%-os hatásfokkal, ha kell, elcsövezve a távolabbi helység(ek)be. 52nm-re nem kell nagy teljesítmény meg sok fa sem. Ha igen -> szigetelés!
Ha jól értem nincs központi fűtésed, igaz? Ha van: lehet vízteres kályha vagy kandalló. Vehetsz is egyet, amit körbeépítesz vagy maga a kályha is lehet maszek meg maszek hőcserélő bele. A vizeskályha topikban foglalkozunk vele részletesen, ha érdekel a téma.
Egy valamit biztosan nem javaslok: normál cserépkályhába zsíros víztér. Arra ráfaragsz hamar. Itt egy példa."
Ha a cserépkályha csinál elég meleget, akkor csak el kéne hátra juttatni valahogy. Egy jó légfűtő betét konvekciós burkolattal szintén ezt nyújtaná, csak a puffer hatás szünne meg.
Itt ezen a fórumon a központi fűtéses kályhákkal foglalkozunk (olvasd el kérlek ezt a kb. 100 hsz-t), ami jó lehet neked szintén, de ha nincs kiépített radiátoros vagy felületfűtés rendszered, akkor ez talán nagy falat lenne. Ha a rendszert mindenképpen kiépítenéd, csak az a kérdés, hogy kazán vagy kandalló, akkor kandalló ill kályha:D
Merengtem itt ezen a durva felületű csöves hőcserélőn. Azon gondolkodtam ma, hogy egy ilyen (vagy bármilyen tűz-víz ill. füst-víz) hőcserélőt nem lenne-e jobb ellenáramba kötni. Úgy értem az égéstermék lenntről jön, ott a legmelegebb (600-800 fok), aztán egyre csak hűl, a végén 150-200 fokosan megy ki a kéménybe. A vizet viszont ugyanígy kötjük rá, tehát lenn lép be a "hideg", mondjuk 60 fokos víz, fenn távozik a 70-75-80 fokos. Talán szerencsésebb lenne, ha a 60 fok fenntről érkezne és a füst legmelegebb pontján lenne a víz is legmelegebb (lenn), így az egész tartályban hatékonyabb lehet a hőcsere (mindenhol nagyobb a hőmérséklet különbség füst és víz között). Nyilván nem gravitációs a keringetés, ott ez a kötés kudarc lenne:D Még egy kérdés: ebben az esetben hová tegyük a keringetőt indító termosztátot?
Ahogy azt jól látod, a jelenlegi konfiguráció nem szerencsés (finoman szólva).
Én bontanám a kályhát és vízteres kandalló+puffertartály, ahogy Fidó mester is írta. Főleg, hogy alapvetően a vizes rendszer már működik a jelenlegi kályhával.
Az már egy másik kérdés, hogy vagy
1. veszel egy fűtésrendszerre köthető betétet és körbeépíted/építteted (van olyan betét, amely kiröhögi a 9-10 radiátort, csak arra kell figyelni, hogy a vízoldali teljesítménye megfelelő legyen -> méretezés), vagy
2. építesz/építtetsz egy egyszerű, zárt kandallókályhát (sok samott, sok km tégla) pl. mint ami van itt Citromél kollégának és hozzá hasonlóan a tűztér feletti részt "megerősíted" egy durva vizes hőcserélővel (erről írtam régebben részletesen).
A puffer mindkét esetben sokat dob a komforton, de fontos a keverő/kazánvédő szelep is.
Szerintem a gázt ki lehetne hagyni teljesen.
A csk. kéménye milyen? Gondolom nem bélelt és téglalap vagy négyzet keresztmetszetű. Mérete? Attól is függhet a dolog.
A patkónak külön tágulási tartálya van és biztonsági szelepei is.
De mindegy, egyszerűen feltöltöm fagyállós vízzel a rendszert, aztán ha a cirkó netán kifasszan, (egyből biztos nem), hát olyan nagyon elégedett sose voltam vele.
A kátrányosodást szerintem csak elszeparálással tudnád kivédeni. Valahol láttam már ilyet, gyakorlatilag a cső elé, tetőcserépből húztak egy falat, élére állítva persze. A másik használható megoldás egy cső termosztát beépítése. Létezik belőle hosszú kapillárcsöves változat is. Ezzel be tudnád állítani, hogy a szivattyú csak, akkor induljon el, ha a csőben levő víz elérte a minimum 45 Celsius fokot. A kondenzáció mértéke drasztikusan csökkenne.
A fagyálló témához szólnék hozzá. Kimondottan használ, ha teszünk a fűtési vízbe fagyállót. A legfontosabb, hogy pasziválja a lemezradiátorok felületét,valamint jól védi a réz hőcserélő felületét a lerakódástól. A vízben levő oldott oxigén elkezdi bontani a radiátor anyagát, ettől lesz fekete a víz. Ez a fekete hordalék jól tud tapadni a rézhez, pláne, hogy a hőcserélő a legmelegebb a rendszerben. Jó pár, 8-10 éve fagyállós vízzel működő készülékből kiszedett hőcserélőt láttam már, gyakorlatilag fém tiszta a csövek belső felülete. Fekete hordalék nincs. Viszont cserébe 5-6 évente lekell cserélni a teljes vizet a rendszeren.Ugyanis a fagyálló elöregszik és lesavasodik.
Van olcsóbb is, ami jó, Unix ALU G11 -70C 5kg-os durván 3300-ft. Tapasztalatom szerint egy kanna elég egy 50-100 liter vízzel feltöltött rendszer felületvédelméhez. A fűtővíz sűrűség "növekedése" gyakorlatilag nem mérhető. Gázosodás nem lépett fel sehol. Fagyveszélynek kitett helyen nyilván mérni kell a koncentrációt.
Ma jutott eszembe egy megoldási (öszvér) lehetőség.Ezeket a vékonycsöves,keskenyradiátoros rendszereket nem szabad direkt hajtatni nagy vízterű vegyes kazánokkal .Az történik ugyanis ,hogy a rendszerben lévő kevés vizet- a nagy és kevéssé szabályozható- égetőmű hamar felforralja .
Én arról a megoldásról tudok amikor a kazán nem a rendszert közvetlenűl melegíti ,hanem egy un. puffertartályba táplálja a fűtőanyag energiáját.Ebből hajtja ki a szivattyú- termosztát vezérléssel -hőcserélőn keresztűl a meleg vizet.
A kazánt,tartályt teheted a garázsba .A csövezést a föld alatt hőszigetelve, a házban pedig a mennyezet alatt oldhatod meg.A vastagcsővel meg ráállsz az osztóra .
Ha jobb hatásfokot akarsz akkor az általam már korábban belinkelt hozzászólásban találsz róla információt.
nem kell görcsölni!a tömítéseket nem fogja bántani,a víz talán jobban kibaxik vele /bronz felülületek oxidációja/a tágulási tartály + a cirkó-ban van nem? a cirkó is tartalmaz egy rakás biztonsági szelepet amelyeket ezálltal kivonsz a forgalomból...
Azt mondja egy fűtésszerelő haver, hogy a Vaillant azért nem engedi a fagyálló használatát, mert az a cirkó gagyi tömítéseit kikezdené.
Azon agyalok, hogy a cirkó előtt mindkét csőbe tennék egy elzáró csapot, aztán ha télen feltöltöm fagyállós vízzel a rendszert, az nem jutna a cirkóba, de a cserépkályha patkójával mégis lehetne fűteni.
Előrebocsátom, mi nem vagyunk hozzáértők, csináld magad zsenik, mindenképpen szakemberek segítségére vagyunk utalva. De jó lenne tudni, hogy mivel álluk szemben, ha már egy rossz lépést megtettünk pár éve, ne ismételjük meg. Most váltani kellene, de nem tudjuk mire.
Alap: 20 éves 107 nm-es ház, eredetileg kombi gázkazán+cserépkályha a nappaliban.
Erre még mindig visszatérhetnénk, de jó lenne az egész lakást fával fűteni. Jópár éve a cserépkályhát átrakattuk vízteresre (nem csöves a víztér), tágulási tartály, szivattyú, kézivezérlés, biztonsági szelepek. Nyílvánvalóan nem jó megoldás, azóta évente kell a kályhát tisztíttatni, kátrányosodik, szaga van.
Ha újra átrakatjuk, vissza normál kályhára, akkor megint ott leszünk, hogy a hálószobák hidegek, sok gázt használunk. Már gondoltunk arra is, hogy vegyestözelésű kazánt állítunk be, de nincs hová: csak a háztól 6 méterre lévő garázsba lehetne, de a fűtés elosztó a lakás közepén van, csövek a padló alatt.
Lehetne a kályhát lebontatni (nagyon sajnálnám), és a helyére egy vízteres kandallót. Elbírna valamelyik 9-10 radiátort? Még az is eszünkbe jutott, hogy marad a kályha, és mellé egy vízteres kandalló, de ez hülyeség, nem néz ki jól, és nincs is hozzá kémény.
Ami most aktuálissá tette, hogy a 20 éves kombi gázkazánunk harmadjára adta meg magát ugyanazzal a hibával ezen a télen. Még megcsináltatjuk, de legkésőbb nyáron valami gyökeres változást kell a fűtési rendszerben alkalmazni. De mi legyen, hogy a gáz mellett egy működő fafűtést is csináltassunk, ami nem a mostani vízteres cserépkályha.
Hosszabban: szóval van egységnyi fánk (száraz). Azt közel ideális körülmények között (magas hőfok, levegő) elégetve x mennyiségű 800-900 fokos égésterméket kapunk. Ezt egy rendes hőcserélővel 150 fokosra hűtjük. Nincs kátrány, stb. A másik esetben a tűztérben elhelyezett csövek miatt nem lesz a füstgáz csak 400-500 fokos, az egységnyi fát elégetve a fagázok nem égnek ki rendesen (kisebb a hőfok), kátrány, korom. Igaz, hogy a csőregiszter is vesz fel hőt rendesen, de a túlhűtött égéstér miatt a pazarlás nagyobb.
A hőcserélőt néztem, de nem igazán arra való, amire neked kell. Inkább ilyet keress (SWEP30):
A ventilátor egy másik helységben van, egy extra, neked nem lényeges.
A kiegyenlítőt ahhoz kell méretezni, hogy mennyi víz lesz a kandalló körön. Számolni kell. A víz 4%-ot tágul kb., ennek a duplájára szoktunk tervezni. Ez a mennyiség férjen bele kényelmesen a tartályba.
A kémény mellett? Jó lehet, de a gond nem akkor van, amikor fűtesz, hanem amikor nem. Pár nap kihagyás, a hideg miatt elfagyhat a tágulási és/vagy a biztonsági vezeték és egyből van egy zárt rendszered, pedig nem is akartál olyat.
Oké, nem baj, mehet a padlásra. Lehetőleg közel a födémhez, mehet a födémre, ha van szigetelés, akkor azt felszedve, beleágyazva a tartály, jól körbeszigetelve. Viszont kell még két biztonsági szelep. Egy hőre lefújó és egy nyomásra lefújó. Nem drágák, ne spórolj vele. Miért? Ha minden rosszul alakul és mégis elfagy a tartály, akkor sincs gáz.
Azt szeretném kérdezni,hogy igy ki tudja fűteni a lakást,hogy "csak" a füst melegíti a vizet? A tiédben van külön a tűztérben egy csőregiszter is.Írtad,a ventilátort ami bizonyos hőfoknál indul.Ő mi célt szolgá?A kiegyenlítő kb.hány literes legyen?A padlásra feltéve a kémény mellé és mindez körbe falazva-mármint a kiegyenlítő-???A kandaló mögötti helység egy szoba,így mindent a pincébe kell tenni,ami viszont pont alatta van.Küldtem egy email-t meg tudnád nézni,hogy az a hőcserélő jó-e? Köszi!!DEMRAD HK B 230C HMV hőcserélő
Nem károsítja a rendszert patkót-szivattyút sőt kifejezetten ápolja és rendben tartja a rendszert.Autók motor alkatrészeit /víztérben/termosztát a vízpumpa tömszelence gumi és szén csúszó alkatrészeinek nélkülözhetetlen kenő anyaga.hőleadó képessége itt különös pozitívum,sokkal nehezebben hűl vissza a vízhez képest.Minél tőményebb annál jobb,kifejezetten jó lehet fűtés vízterében.Tágulási tartály kötelező,azért nagy a hőtágulási tényező! 8-10%
Hol olvastad? A kátránygyár rovatban?:DDD Én is hallottam ilyet. Látni még nem láttam. Elvileg nem lehet kizárni, hogy működjön, de azért majdnem biztosra veszem, hogy nem egy sikertörténet. Inkább csak valami rásegítés féléről lehetett szó.
Kérdések:
- Minek a füstcsövére?
- Mekkora a hőátadó felület?
- Mekkora hőfokot tud emelni mennyi vízen?
- Közben mennyit hűl a füst?
- Mekkora igénye van a központi fűtésnek?
Ha valakinek szabályozottan is 300-400 fokos füst megy a kéménybe, ott lehet értelme. Bár az a készülék nem valami jó hatásfokú, esetleg azon kellene alakítani először. Ha a szabályozás hiánya okozza ezt a pazarlást, akkor meg is van, mit kell alakítani a rendszeren:D
Ha csak mi ketten vagyunk itt, beszélgessünk! :)))))))))))))))))))
Nem tudom mire gondolsz a lefelé menő radiátor csővel :) de ha teljesen fel van töltve vízzel a rendszer, nem levegős és jók a radiátor szelepek, akkor dugulás lehet!
Régebben olvastam, hogy valaki készített a füstcsövére egy vízköpenyes szakaszt egy méter hosszban, és arról működött a központi fűtése! Tud erről valaki valami?
Sajnos ehhez nem tudok hozzászólni. Feltételezem, ha tiltja a használati, biztosan okkal teszi. A fagyállós víz mindig sűrűbb, ezért a szivattyú nehezebben mozgatja, de nem hiszem, hogy ez az ok. Valszeg a hőcserélőben megforrva is gondot okozhat. Kérdezd meg a gyártót!
A patkónak biztosan nem lesz baja, meg a szivattyúnak sem.
Ezek szerint ez a kettő össze van kötve és a rendszer zárt? Nem tecc.:( Reméljük a biztonságra ügyeltetek.
Határozottan nem. Ez minden vízteres készülékre vonatkozik. Akár épített, akár gyári. Esetleg lájtos tűz elmenne egy füstgáz hőcserélősnél, de ha jól értem, ez nem ilyen.
A témából nem lóg ki, mert valóban nem építés, de egy épített "vizeskályha" használata. A kérdés maga jó volt és fontos, köszi!
Igen. A tűztérből hosszú kefével, egyesével. Koszos meló, de ha figyelsz a tüzeléstechnikára (bypass, nem fojtva égetés stb.) és száraz a fád, benn lesz a kazánvédő, akkor elegendő kb. havonta letolni a kormot/hamut, nem lesz igazán koszos.
A 40cm kevésnek tűnik. A tartály víz kilépési pontjától (nem a tetejétől) kellene legalább 50-60cm vagy több. A keringetőnek kell hozzáfolyási nyomás, különben könnyen elkezdhet kavitálni. A gépészet lehet a mögöttes helységben is. Nem láttunk még alaprajzot, de hátha megoldható...
Ha másik helységbe nem megy, alacsonyabb (hőcserélő) tartályt kell készíteni. Ill. lehet még talán jobban is sűlyeszteni a tűztér felé lefelé.
Milyen a kémény most? Átmérő? A huzat csökkenni fog, de az nem baj, hogy most jó erős, sőt!
A két kütyü két "Rexikutya". REX C-100 PID. Az egyik a füsthőt figyeli és egy ventit indít/riaszt a másik a vizet figyeli és a keringetőt indítja/riaszt. Ajánlott kellék mindkettő.
A füst járatokat mi módon fogom tudni tisztíani? Gondolom,csak a kandalló belsejéből.A tartály teteje es a mennyezet közt cirka 400 mm-er marad el.Ekkora magasság elegendő a kiegyenlítőnek?A huzattal eddig gond nem volt,mert kb 3-4 cm-re volt az ajtó a kerettől és érezhetően húzta be a huzat.Teljesen csak a begyújtásnál lehetett kinyitni az ajtón a huzatszabályzót.A Te kandallód oldalán látni két világító kütyüt,ezek mi célt szolgálnak?Füst-gáz mérés? Bocsi',hogy ennyit kérdek,de szeretném jól megépíteni.
Hú, ez elég jól néz ki! Nagyon érdekes projektnek tűnik!
Nem tudjuk mekkora hely van felfelé mondjuk a gerendától a plafonig ill. hol a kémény csatlakozás, hogyan helyezkedik el a kémény középvonala a kandallóhoz képest. Milyen lehet a kémény? Azt gondolom, olyan 200-as kör keresztmetszet erősen ajánlott a lenti megoldáshoz. Ha az a tűztér valóban olyan jó, mint amilyennek tűnik, nem nyúlnék hozzá.
Mit tennék akkor? Lerúgnám a palástot a díszgerenda szintjéig. Nem teljesen látszik a belső képen, de mintha valami fém doboz lenne ott benn. Mindegy is. Szóval az ilyenmód feltáruló 700x340-es nyílást megvizsgálnám, ha kell, megerősíteném egy vasalt beton koszorú képében. Erre a fix és erős 700x340-es koszorúra készítenék egy kafa tartályt.
Tegyük fel, hogy a gerenda felett még maradna 1-1,2m legalább. Tartály: 700x340x1100 (szél x mély x mag) mondjuk 3-as lemezből. A víztér magassága csak 1m lenne, felette 10cm a füst összegyűjtésére szolgálna. A záró lemezt levehetőre csinálnám (a füsttér teteje) és a közepéből indítanám a füstcső bekötést ill. oda tenném a pillangószelepet is. A pillangószelep fölé pedig egy füsthőfok mérő szondát tennék a csőbe. A további szakaszt igény szerint a legrövidebb úton és a legkisebb töréssel bekötném a kéménybe.
A tartályhoz vennék 3(2?) szál 2,5"-os fekete vascsövet. 1m-es darabokra vágnám és egyenlően elosztva teleraknám a tartályt. Ez lesz a füstjárat, ami keresztülhasít a víztéren. 3x6 sor 3,95m2. Ütős.
A tartály oldalára körbe L szögvasakat hegesztenék, így képezve kapaszkodókat, hogy a tartály a koszorúra körben felüljön. 10-15 cm-t be is lehet lógatni a tűztérbe, ott van elég magasság, felül pedig jól jön a hely.
A tartály aljához közel felhegesztenék egy 1"-os menetes csonkot (kifúrás után:D), a víztér tetejének szintjén egy másikat. Ezek lesznek a keringetés be- és kilépési pontjai. Ha megoldható, betennék a felső részbe még egy menetes csonkot, merülőhüvelynek, a tartály hőmérsékletének monitorozása gyanánt. Erre indul majd a keringető.
Készítenék egy korrekt fémvázat, ami a régi palást formáját és méreteit pontosan vagy nagyjából lekövetve megtartaná a gipszkarton vagy kálcium szilikát lapokból felépülő új palástot. Előlről nyithatóvá vagy akár az egészet levehetővé tenném.
Eddig a megoldás magja, most néhány bonyolító dolog.
1. A hőcserélő felülete hatalmas. Ez nem baj, de ésszel kell kihasználni. Feltételezzük, hogy a felhasználó tud tüzelni (nem fojtogatva égeti a gyertyát) valamint a fa száraz (max. 20% nedvesség) és a huzat is jó. Ez tényleg alap! Ebben az esetben is probléma lehet (különösen a felfűtési szakaszban) az égéstermék túlhűtése. Van egy kb. 40 fokos tartályunk, ami 10-15 percig az induló tűz felől nem kap túl sok meleget, de füstöt igen. Mi történik? Párakicsapódás a tartályban és a kéményben. Mit tehetünk? Kell lennie a füst számára egy gyorsító útnak, ami nem halad át a tartályon, vagy ha át is halad, akkor gyorsan és fájdalommentesen teszi. Bypass szelep és cső. A megoldás: a tartályban pl. középen egy nagy átmérőjű út (150-200?) a kis átmérőjűek kiváltására.
Amíg a füst el nem éri a 200-250 fokot, addig a bypass nyitva, utána zárva. Ki kell hagynunk pár csövet a hőcserélőből! Úgy is van tartalék a tartályban, legfeljebb nem 18, csak 12-14m lesz a hőcserélő felület. 2,6-3m2. Elég az!
2. Tágulási tartály. Ugye nyitott rendszerről beszélünk, ez alap. Hová tegyük a tartályt? Belmagasságtól függ, de jó lenne a paláston belül elrejteni a plafon alá, vagy a felette lévő szinten, ha az nem egy hideg padlás. Ha az, még lehet jó, de nagyon oda kell figyelni a fagyvédelemre. Ha elfér beltérben, az jobb. A tartálynak fog kelleni néhány csatlakozási pont (tágulási, gőz/biztonsági vezeték, túlfolyó, utántöltő).
3. Keringető. Mozgatja a kandalló által melegített vizet. Direktben a radiátorokhoz szállít vagy csak a hőcserélőig. A tartályba szerelt érzékelő indítja.
4. Kazánvédő szelep. A keringető környékére. Az előre és vissza ágak közé. Feladata, hogy a tartályt legalább 60 fokon tartsa. Ez megakadályozza a káros páralecsapódásokat a tartály hőcserélő felületén. Pl. ESBE VTC312/60fok
5. Hőcserélő. (opcionális) Ha a jelenlegi radiátoros rendszer zárt (a cirkó megköveteli vagy a beépített elemek oxidációs védelme okán) a két rendszer hidraulikus szétválasztását látja el. Mondjuk egy SWEP lemezes 30kW teljesítménnyel már oké. Egyik oldalon a kandalló pörög a keringetővel, tágulásival, kazánvédővel a másik oldalon a cirkós-radiátoros rendszer van. Ebben az esetben a hőcserélő szekunder oldalára is kell egy keringető, valamint a keringető utánés a cirkó után egyaránt egy-egy rugós visszacsapó. Még van néhány dolog fűtésszerelés ügyben. UPS, biztonsági szelepek, mit hová stb. Fontos, de egyelőre nem sürgős.
6. Puffer tartály. (opcionális) Picit borul a fenti képlet, de nagyban nő a komfort fokozata a megoldásnak, ha a megtermelt hőt raktárazni tudjuk. Mondjuk egy 1000l fűtési + 300l HMV elég jó plusszt adhat. Nagyjából befűtünk a kandallóba, amikor tudunk (naponta 1-2x) és folyamatosan van fűtés és meleg víz (fűtési szezonban).
Hat helységböl áll. Szoba :2x25m2, szoba:2x16m2, fürdő:6m2 elötér,konyha:30m2itt van a kandalló is. Egy óra múlva teszk felépet a kandllóró.Ezek nem pnts méretek,de kb ekkorák a befűtendő helységek.
A mostani egy "zárt" kandalló,ajtóval belül samottal.Központi fűtés van most is-GÁZZAL- közel van minden,-víz,cirkó,-.Egy ismerősömmel raknánk össze,estére küldök róla képeket.Addig is köszi!
Na, megérkeztél végül! Üdvözlet a "vizeskályhák" fedélzetén!
Gondolom most nyitott tűzterű a kandalló. Nyitott kandalló beépítése témában elolvashatod a saját megoldásomat itt. A mi "vízforralónk" 127m2/318m3 területet fűt most.
A kandalló, amit át szeretnél alakítani, hogyan néz ki, mik a méretei? Jó lenne látni fotót a helyről. Ha alkalmas rá, abba is tehetsz egy betétet, amit burkolni sem kellene. Az ajtó is megoldva. Vagy beteszel egy csőregisztert/tartályt, mint mi, de azt is le kell gyártani. Meg az ajtót, hamuzót is. Kérdés továbbá, hogyan tudsz oda vizet/fűtéscsövet vinni, gépészetet hová helyeznéd el, milyen rendszerrel fűtesz most, hogyan tudnál ahhoz kapcsolódni?
Egyáltalán mi van a fejedben? Mik a lehetőségeid? Mindent magad csinálnál vagy csináltatnád a dolgokat? Ezeken is sok múlik.
Ha most kezdeném, nem tennék a tűztérbe csőregisztert. Az okokról írtam már. Egy korrekt samottos belsőt tennék bele, akár utánégetővel, több forrású égési levegővel és UTÁNA tennék egy brutális felületű csöves hőcserélőt a palástba. Persze a kötelező kellékekkel: bypass, pillangó, füstgáz hőfok monitorozás stb. Lehet, hogy tennék bele még katalizátort is:DDD
Sziasztok! Szeretnék segítsget kérni! Van egy hagymányos kandallónk,ezt szeretnénk kiváltani egy vízteressel.A lakás cirka 270 lég m3.Rajzot,anyag szüséglettel együtt valaki tudna küldi? Köszi!!
Jelen esetben félkörboltozatos kemencéről van szó.
A kemence nagy térfogatú, liha, nem nagy fűtőértékű, de nagy mennyiségben rendelkezésre álló fűtőanyagok elégetésére lett kitalálval. Ezért is rendelkezik a többi fűtőberendezéshez képest jóval nagyobb tűztérrel. Ezek az anyagok főleg a mezőgazdasági melléktermékek.
Először a kéményt építettem meg: hattéglás, kb.6 m magas, 23cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, a ház külső falában került elhelyezésre hőszigetelő vakolattal. (Itt jegyezném meg: a kéményt eredetileg nem a kemence céljaira építettem ezért alul a kemenceszájnál vissza kellett bontanom és a célnak megfelelően át kellett alakítani. A fentiek miatt nem is tudtam a kémény és a kemence hossztengelyét egy függőleges síkba hozni.)
Másodszor a kemence alap és felépítmény készült el: az alap U alakzat betonacél erősítéssel 15 cm mélységgel és tört öblösüveg feltöltéssel. A kemence alja élbe rakott km. téglából, a falazat 10 cm-re elvágott egyfülű cserépből jött létre agyaghabarcsba rakva. Mérete:200*120*80 cm lett 60 cm sugarú boltozattal. Ez a belvilág.
Harmadszor a hőcserélőt barkácsoltam össze, a fent leírt térbeli elrendezésben úgy, hogy a kemencébe hátulról betolható legyen. 42m 3/4-os csövet bordának, 6m 40-es zártszelvényt elosztó és gyűjtőszelvénynek építettem bele. A régi kazánról levágott szerelvények felhasználásával pedig rákötöttem a meglévő vastagcsöves, nagyvízterű radiátoros rendszeremre.
Negyedszer a lépcső készült el. Erre azért van szükség,mert a kemence a pincében került elhelyezésre, a szájnyíllása és a kémény az épület egyik külső falában van így ennek segítségével kívűlről fogom megközelíteni és etetni.
Ötödször a kemence szájnyíllásának ajtaja készült el. (Azt,hogy a kemencében lévő fűtőanyag égésintenzitását a beáramló levegő mennyiségével szabályozni lehet- az elejétől fogva gondolom- ezért ennek megfelelően alakítottam ki.) Az ajtó függőleges síkban U szelvényben mozog 0-50cm közötti tartományban. Az ajtó kétfalú, kívűl-belül tűzihorganyzott vaslemez, közte hőszigetelés.
Hatodszor. A fent leírt kivitelezési munkálatok után ez év (2012.) március 24-én üzembe állítottam kemencémet immár lakásfűtésre. A Tengelic által jelzett kátránykicsapódások megjelenése után ill.a csövek védelme érdekében már az első fűtési napok után látszott :a csöveket be kell takarni amelyek így a kemence falába kerülnek. (Itt jegyezném meg, első elképzeléseim között ez szerepelt.) A hőcserélőre rabicszerkezetet készítettem (fémdrót és háló), aztán a bordák közti, a bordák és a kemencefal közti teret kitöltöttem agyaghabarccsal majd a bordákra is húztam úgy 1-1,5 cm vakolatot. A kemence fal így kb.16-17cm-re növekedett. Ez a kemence jelenlegi állapota.
Üzemelési tapasztalatok:
A kemence a fent említett március 24 óta minden fűtési napon üzemel. A mostani szezont október 4-én kezdtük el. Tavasszal a csupasz csöveket fütöttem most már a falban lévőket.
Csupasz csövek esetén a rendszer rendkívül gyors, a fűtés megkezdése után pár perccel a radiátorok teteje már langyos volt. Ugyanakkor a hirtelen tágulás miatt gyakran kattogás volt hallható. Ennek nem kifejezetten örültem és alig vártam a szezon végét.(Itt jegyzem meg : a rendszerben van szivattyú beépítve de nem volt szándékomban sem helyét változtatni sem helyén üzemeltetni.)
A csövek besározása után tartottam attól,hogy a rendszer lelassul ám ez számottevő mértékben nem következett be (15-20 perc múlva a radiátorok teteje már most is langyos).
A fűtőanyag továbbra is kukorica és napraforgószár, amik is egy évig száradtak a szabad ég alatt kúpba rakva. Ezekből reggel és este fűtűnk be úgy ahogyan kell - 2 órai fűtés - és sokáig meleg az EGÉSZ HÁZBAN. Ez most fűtés előtt 20-20,5 fűtés után 22-23,5 C fokot jelent - ahogy sikerül alapon.
A kemence falának vastagítása következtében a paláston kézzel alig érzékelhető a hő megjelenése (ellentétben a csupasz csöves fűtéssel), pedig most hidegebb van, így több fűtőanyag is fogy. Mennyiségét (tömegét) most nem mértem alkalmanként kb.20-25kg-mal lehet számolni. Nagyon fontos a lehető legszárazabb anyag égetése ezért 1-2 hétig utószárítást alkalmazok fedett szellős helyen-.
A kemenceszáj ajtaját üzem közben folyamatosan süllyesztem az optimális égési hatásfok elérése érdekében. Indításkor 50cm a fűtés végén 25-30cm. Az az elvem,hogy az égéstér mindig belátható legyen azaz ne legyen bent füst.
Összességében szólva a technológia a hozzá fűzött reményeimet maximálisan beváltotta, de a beépített technikával szemben vannak kétségeim. Mindenesetre az esetlegesen levált sarat kéthetente- takarítás utáni átnézéskor pótlom.
Ezt a "ventilátorral rásegítek" dolgot hogyan képzeljük el?
A gázzal az mit takar? Konvektor? Cirkó?
Azért azt tudnod kell, hogy a pici légfűtő teljesítményű kályhák "hekkelése" nem feltétlen éri meg. Azért beépíteni egy vízteret meg kiépíteni a radiátoros csatlakozást...
Hát, nem is tudom. Beszélj a gyártóval:))) Nem ezt mondja.
Talán egyetértünk abban, hogy alapvetően a csk-ba nem való víztér. Különösen nagy víztartalom, ami ugye minden literjét 60-70-80 fokkal számolva, jelentős visszahűtést adhat. Bizonyára jobban tudod nálam, mik a lehetőségek arra, hogy egy cserépkályha járatait "egyszerűre" vegyük, tehát, ne keringjen sokat az esetlegesen túlhűtött füst, bár gondolom az meg az eredeti cél rovására megy (kevesebb meleget vesz fel és tárol). Ennek ellenére a HS betétek (a gyártó és beszerelő elmondása alapján) ragyogóan működnek, nem kátrányos stb. Hogy ez miként lehet, én nem tudom, ez Béla titka, de sokat épített már az tény. Egy ötletem azért van: nagy víztartály, alapvetően azt melegíti a tűz lángja és az égéstermék, a mellékesen a falakat érő hőterhelés meg kellemesen melegen tartja a kályhát, ami szép csempével van borítva:) Semmi furfangos, sokcsatornás füstjárat. Bocsánat, nem akarom degradálni a művet, de ez valójában egy cserépkályhának álcázott vízmelegítő berendezés (kazán). Ez nem baj, mert valaki nem akar kazánt a nappaliba és esetleg kandallót sem, de a cserépkályha bejön neki, viszont olyan dolgokat vár el tőle, amit egy hagyományos szerkezetű csk. nem tud nyújtani víztérrel. Az fog ilyet építtetni magának.
Ha viszont kicsi vízteret teszünk bele, nem fogja visszahűteni a hagyományos építésű (járatos) kályhát sem (érezhetően). Ha megfelelően nagyra állítjuk a kapcsolási (elkeringetési) hőfokot és száraz fával, fojtás nélkül (ahogy kell) tüzelünk, akkor sok hőt ki tudunk vonni a kályhából és az eredeti célnak is meg tud felelni (sok hő felvétele, tárolása). Amit említettem példa, ott egy teljes ház megy róla (cirkó rásegítéssel ha nem gyújtanak be). Kb. 120-140m2, csak radiátorok. Egy 500l-es pufira dolgozik a csk és a cirkó is. A ház pár éves, közepesen szigetelt. Beszagoltam a tűztérbe, nincs kolbász szag. Még a kilépő füstjáratot kellene megnézni meg a kéményt. Azt mondta nem volt benne még korom sem. Javasoltam a tulajnak, hogy legalább egy hőmérővel monitorozza a kéménybe lépés előtt a füstgáz hőmérsékletet.
Összegezve: én nem tennék csk-ba vízteret, de ha mégis valaki erre kényszerítene, akkor csak picit*. Ennek ellenére van olyan, hogy nagy víztér és jól működik a vizes csk. (ami igazából már nem is az:D).
*Esetleg megkérdezem a pontos paramétereket, de emlékeim szerint az általam hivatkozott csőregiszter úgy néz ki, hogy osztó U alakban a tűztér alján, felszálló bordák 3/4" vagy 1" és a tetején középen gyűjtő. Nincsenek túl sűrűn a bordák és kb. a középvonalukig be is vannak tapasztva, süllyesztve a kályha belső falába (gondolom samotthabarcsba van ágyazva).
Jókat mosolygunk Libik könyvén. Vöröshigany. András könyve nem gyakorló cserépkályhásoknak van írva. Megvettük, kiolvastuk, egy két dolgot megszívleltünk benne, fent a polcon van az összes csk-s irodalommal. A kazán tűztere nem samottból van. Van samottozott öntvény betét, illetve lemez. Lásd sparhelt. Apropó, van egy sparheltekkel foglakozó oldalam is. Ügyes vagy megtalálod és fikázhatod azt is. Neked van honlapod?
Mint a légtechnikás kandalló, Zsolt. A légfűtés Németországban a legelterjedtebb, mivel a házak fafödémesek lévén nem bírták volna el egy nagyobb cserépkályha tömegét. A kisebb tömegű, öntvénybetéttel rendelkező cserépkályhákat hívják meleglevegő forgatós cserépkályhának. Egyik kollégámnak van belőle vagy 3 db.
Igzad van, szerintem 2-3 radiátor még elműködik vele, nekem azzal van csak bajom, hogy kollégák simán ígérnek 14 radiátort és padlófűtést. Szerintem a HS betéttel ezt nem lehet elérni, vagy ha igen, az a csk rovására megy. Nem hinném, hogy a Hidro-Solék csinálnak ilyeneket, a D. Béla ennél okosabb.
Igazad van,ezt írtam:A Tengelic által jelzett kátránykicsapódások megjelenése után ill.a csövek védelme érdekében már az első fűtési napok után látszott :a csöveket be kell takarni
Megfogtál !
Amúgy tényleg nem kátrány volt, hanem rozsda.A fűtés indításánál az égéstermékben lévő vízgőz a hideg csöveken lecsapódott, ez cseppek formájában rendesen látszott is -főként a kemence alsó harmadában lévő csöveken.A hőmérséklet emelkedésével ez nyílván elpárolgott.
Amíg elég meleg volt a hőpufferban a gravitációs áramlás folyamatosan hűtötte a padozatot aztán egy idő után leállt.Hogy ezek után- a még mindig jó meleg kemencében -mi történt ; passz!
Tény: a csövek és főleg a zártszelvények csúnya rozsdások lettek...
Sajnálom.:( Ahogy Fidó mester is írta, egy külső felületre fektetett hőcserélő még hatalmas felületnél sem a leghatékonyabb megoldás. Te meg még légrést is gondoltál oda és a felület sem nagy.
De agyaljál csak, mert az visz előre! Hátha kijön belőle valami jó.:) Amúgy, ha nagy kockázata nincs a dolognak*, nyugodtan próbáld is ki az ötleteidet és számolj is be a tapasztalataidról, mindannyiunk okulására!
*Elsősorban a biztonság területén légy nagyon visszafogott a bátorsággal!
"Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!"
Hmmm, én nem pontosan ezt olvastam, vagy félreértettem valamit:) Ha gondolod, tedd be ide az építés menetét taglaló beírásodat vagy engedelmeddel én is szívesen megteszem. Akár aktualizálhatod is. Érdekes és tanulságos.
Ja igen, lehet még nem tettem meg, de gratulálok a művedhez! Szép munka!
Hosszabban: egy légrésbe? Mérj meg egy ilyen légrést, szerintem nincs benne 60-70 fok. Ha lenne is. Nagyon alacsony hatékonysággal tudsz onnan hőt kivenni. Főleg, hogy a kályha külső falának sugárzó hőjével egy csőben/tartályban folydogáló víztartalmat akarsz melegíteni. A 60-70 fokos vízhez sokkal magasabb hőjű áramló égéstermék és nagy felület szükséges.
Más kérdés, ha a kályha körül/felett felhalmozodó meleg levegőt el akarod szállítani onnan. Csövezéssel, ventilátorok segítségével elvileg lehetséges átkeverni egy távolabbi részébe a lakásnak. Akár hatékony megoldás is lehet, ha a kályha egyébként túlfűti azt a részt, ahol be van építve, máshol meg elkélne a meleg. De ez meg már nem a topik témája:D
Ezek a kérdések mire vonatkoznak vagy kinek szólnak? A HS betétről kérdezel? A készítőnek kellene feltenned őket ill. ha te már építettél be ilyet (úgy olvastam), akkor megoszthatod velünk az üzemeltetési tapasztalatokat.
Mint azt említettem volt a tk. topikban, én nem tennék csk.-ba komolyabb vízteret, mert nem arra való. Van, aki teszi ezt nagy üzemben, állítólag szépen működik.
Kis víztartalmút talán tennék. Láttam is ilyet, szuperül működik. Nincs kátrány, nincs túlhűtés. Itt írtam is róla.
Lehet még a tervezgetés során volt egy olyan verzió ahol a Henco csövek a búbos kemence palástjának külső oldalán futnak.Ezek a csövek kézzel hajlíthatóak azért gondolhattam erre.Mint írtam az áttörést egy már működő rendszer megismerése adta.Ott a rozsdamentes csövek a fél samottégla vastag 12,5 cm kemencefal külső ívén futnak.A pufferba csak akkor indul el a keringés ha egy belállított értéket elér a víz hőfoka.Ez 50-60C fok között van .Ez az állapot- szénabálával- fűtve kb. 3 óra múlva jön létre.
Nála az időkérdés nem elsődleges -a tartály felfűtése a cél.Megjegyezte azonban ,ha mégegyszer csinálná a kemencén belülre is rakatna csöveket .Így biztosan gyorsabb lenne a rendszer.
Nálam az időtényező fontos dolog ezért a tanulságokat levonva úgy határoztam :a kemencefalon kívűl-belül lesz egy-egy hőcserélő.
Először a belsőt gondoltam megépíteni és rákötni a rendszerre, aztán majd később a külsőt.A fűtőanyag rendelkezésre állt a gáz meg szépen fogyott az idő szorított...
Az üzemelésről már írtam.
Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!
A csövek besározása és ezáltal falba kerülése a csövek védelme miatt történt.A hőfelvétel sebességét akartam csökkenteni ezáltal,valamint a gyors hőtágulást -ami kattogás formájában rendszeresen előjött.A hátam meg lúdbőrözött ezt hallva.
A falvastagság további növelésével nőtt a hőtároló tömeg is,igy a rendszer hőtárolása jelentősen javult .A radiátorokba átadott hőmennyiség és a hőátadás gyorsasága a központi fűtéses rendszerekkel általában elvártakkal egyező.A mostani időjárás mellett ez reggeli esti felfűtést jelent .A kemence palástról hőt elvenni nem érdemes- max.40C fok-ezért a külső hőcserélő megépítéséről letettem.10cm vastag üveggyapottal hőszigeteltem le.
A csövek között is agyaghabarcs van!!!Belülről csak a tapasztás látszik.
Ha mégegyszer csinálnám pár dolgon azért én is változtatnék.
Az a gondolatom támadt, ha a (cserép)kályha a faltól 10 cm-re van építve, gyerekkoromban a lakásunkban így volt, akkor ebbe a "résbe" lehetne vízteret/csőkígyót építeni főleg, ha mögötte a kémény is melegíti!
Mi a véleményetek erről? 60-70 fokra csak felmelegedne ott a víz, nem igaz?
Meg a kályha tetejére is lehetne egy vízmelegítőt tenni.
Építettünk már be HS betétet, az közvetlen a tűztér felett volt. Szóval én nem hiszem, hogy napi két begyújtástól 12 radiátor és padlófűtés működik. A fizika az fizika.
Wow! Az egy jó kályha már alapnak is:) Igazából itt pont nem az ilyen "gyári megoldások" ill. abból indulók vannak célkeresztben, de egy ilyen átalakítás már megér egy komoly dícséretet:DDD
Megjegyzések:
- A 4l víz nem gond, főleg, hogy a kályha tűztere sem hatalmas.
- Az anyag (5mm), inverter, nyitott rendszer mind tecc!
- Az inverterből gondolom (lehet rosszul), hogy nem színuszos kimenetű. A legtöbb keringető ezt nem díjazza hosszabb távon (leég). Talán egy eseti áramszünet idejére biztosításnak megteszi.
- Az 55-60 fokos csőtermó kapcsolás kérdéses. Függően attól, hogy mennyi a rendszer víztartalma, elég sokáig (vagy mindig?) harmatpont alatti vizet hoz vissza a tűztérbe. Ez gond lehet. Kátrányosodással hogyan állsz? Ha már megérkezett a fekete művek, akkor javaslom egy kazánvédő szelep beüzemelését a következő módon:
Pl. ESBE VTC312/60 fok. Ez a szelep addig csak a kályhában keveri a vizet, amíg az AB ág el nem éri a 60 fokot. Ezután mindig annyit küld el a radiátorok felé, hogy az onnan visszatérő hideget bekeverve is meglegyen ez a nyitási hőfok. Ha ez a kevert víz már eléri a 70 fokot is, akkor direktben forog a kályha-radiátor kör, a rövidzár átfolyása minimális (3%) lesz. A puffer helyére képzeld a radiátoraidat.
Jó ötlet volt ennek a topiknak a megnyitása, sok kérdést megválaszolhat majd.
Jómagam is készítettem egy öszvér megoldást, igaz nevetségesnek tűnik, de Én egy jó állapotban lévő OHRA típusú kályhát "vizesítettem" meg.
Először jól kibéleltem majdnem plafonig samott lapokkal, majd hátsó falában elhelyeztem egy kicsit a tűz felé benyúló nem sok 4L űrtartalmú vizteret. 5mm-es lemezből lett készítve, nyomáspróbázva, kiegészítő elemekkel, áram kimaradás esetén akku+inverter, cső termosztát, keringető szivattyú, nyitott rendszerben. A kályha kapott külső levegő csatlakozást is elzáró pillangóval, valamint egy füstcső pillangót is. Meglepően jól muszikál, természetesen ingadozik a hőtermelése, mert a 4L melegvizet gyorsan átnyomja a rendszerbe a keringető szivattyú. De lehet benne egész meleg vizet is csinálni, nekem az jött be, hogy kb 55-60 foknál elküldöm a vizet, így gyakrabban tud bekapcsolni a szivattyú, többször melegebbek a radiátorok. Egy nem nagy 67 nm-es házat fűtök vele 4 radiátort visz, 2 nagy 1 közepes és 1 kicsi.
Elolvastam a topikot, próbáltam értelmezni a központi fűtéses kemencéd felépítését, talán értem is. Sokáig kiálltál amellett, hogy a kemence palástjáról (kívülről) kell levenni a hőt, de végül mégis belülre tetted a 3/4"-os csőregisztert. Majd a kátrányosodás miatt be is vakoltad, ha jól értem a hálózással együtt. A csövek közét is fedi a habarcs? Úgy értem a csövek mindenütt agyagban futnak?
Bár szerintem is szerencsésebb így, de érdekelne miért ez lett a vége? Nekem is opció a vakolás, de nem szeretnék javítgatni.
Amúgy a topikban sok hajmeresztő dolgot is találtam, majd összegyűjtöm és csinálok egy "figyeljünk a biztonságra" részt...:D
Szóval. A tűztérben 800-950C is van. Milyen vastag a csőregiszter, betét, víztér fala? 5mm. Tehát a 950C-ot 5mm választja el a visszatérő 40-35C-os víztől. Az akkor kátrányosodik? Van a kátránynak szaga? Egy nap hányszor kell begyújtani? Ha a cserépkályha átrakási ciklusa 13-15 év napi 1x-i begyújtással, akkor a csempekazán napi 3x-i begyújtásával az idő harmadolódik? Tehát minimum 5 évenként át kell rakni? Mekkora kimenő hőmérsékletnek kell lennie a kilépő füstgáznak, hogy ne érje el a harmatpontot?? Mekkora minimum kémény átmérő szükséges? Mikor már nem ég a tűz, akkor milyen meleget visz el a cserépkályhából a rendszer?
Kicsi a világ, rá gondoltam a "nagyüzem" résznél.:D
Bár ezzel kapcsolatosan vannak fenntartásaim, de végül is már sok tapasztalata felhalmozódott, jól működhet a dolog. Én nem tenném egy csk/tk belsejébe, a tűz magjába a tartályt, valamint nem üzemeltetném túlnyomásosan, de ezek az én személyes meglátásaim.
Sajnos nekem sem sikerült az elején így (ahogy írtam is már róla), de ma már szigorúan külön választanám az égető és hőcserélő részt. Most azon vagyok, hogy legalább szépítsek a művön:D
Köszi a pontosítást! Ha jól emlékszem egy földszintes kertvárosi házba készült. Nincs meg neked a videó?
Megj.: A tömegkályhás oldalak linkjei káros kódot tartalmaznak, nem javaslom senkinek a klikkelést ha nem akar fertőzött gépet:D Szólni kellene a karbantartónak, hogy tisztítsa meg az oldalát...
Mármint? Habarccsal vagy lapokkal? Ha lapokkal, mivel töltsem a mögöttes részt (ahol a vízcsövek vannak)? Ez a fő kérdés. A fal 50cm magas kell legyen, szóval csak úgy magában nem áll meg egy vékonka samottfal. A 3cm vastag kőtábla megállt, csak nem bírta sokáig:D
Írtam az előbb a tk. topikba, bár ide inkább elmegy (a vizes cserépkályháról szól):
"Ismerek valakit, aki ezt nagyüzemben nyomja, sok referenciája van. Magam is láttam viszont egyet (más kivitelezte, nem akiről az előbb írtam), ami szuperül működik. 72 fokra van állítva a kapcsolási hőfok, de pufferre dolgozik és egyáltalán nem kátrányos. A víztere egy pici csőregiszter. Már több, mint 1 éve üzemel, tudom, nem hosszú idő. Száraz akáccal hajtják. 4m3/tél + valamennyi gáz (nem sok). Átlagos újház, átlagos szigeteléssel. A kályha maga még így is túlfűti a ház egyik felét. Ez persze abból is adódik, hogy túlméretes és a pufferra dolgozás miatt akkor is begyújtanak, amikor a helység hőmérséklete ezt még nem indokolja.
Másik észrevétel: hogy áramszünet esetén mi történik, az egy fontos tervezési és kivitelezési kérdés. Szeretnék itt egy ordas tévhitet eloszlatni. Nyitott vízrendszer, megfelelő méretű csövek, gravitációs (puffer) fűtési mód esetén még akkor sincs baj, ha történetesen nincs UPS a szivattyú elé kötve.:DDD
...
Jut eszembe. Valahol láttam egy tk. projektről szóló videót (TV műsort?), amiben a tk. konkrétan központi fűtéses volt."
Közben meg is találtam, itt van. Igazából tömegkazánnak hívja és ha jól emlékszem a nagy tk. úttörő, szép emlékű Szalai Péter építette. Csak a link sajnos átmenetileg nem működik. Reméljük megjavul hamar. Ha esetleg valaki látta valahol, vagy megvan valakinek, tegye már elérhetővé, legyen szíves! Klassz anyag.
Azt hiszem a topikalapítás hiánypótló vállalkozás ,nagy szükségét látom.Most tömegkályha projektben vagyok elmélyedve, ezért kérlek ne vedd zokon inkább azt látogatom.
Az én központi fűtésre dolgozó égetőművem elkészűlt,ezt a telet már kemencével fűtjük.Látom a te égetőműved nem kemence vagy tömegkályha alapú, de amennyiben érdekel Fidó mester hozzászólásaiban részletes leírást megtalálod itt:http://kemencebence.hu/distribution/viewtopic.php?f=2&t=69&start=160
Én a csövekre rabicszerezetet erősítettem(drót +madárháló) és ezt egyszerűen agyaghabarccsal bekentem .Igaz én bármikor javíthatok ha lehullik .Tapasztalat az,hogy az én agyagomat nem szabad homokkal soványítani.Kicsit bereped de nem ég le olyan könnyen.
Ja igen, mielőtt valaki beleköt. A felelősség kizárása. Szóval, amit itt leírtam és képekkel illusztráltam az valós, szuperül és biztonságosan működik. Vannak még gyermekbetegségei, de azok nem biztonsági, inkább hatékonysági vagy kényelmi természetűek. Ezzel együtt sem gondolom azt, hogy mindenkinek ilyen megoldást kell választania, csak egy példát szerettem volna arra adni, hogy a dolog megoldható és jól működhet. Ennek a topiknak is az a célja, hogy ötleteljünk, aztán aki elég tudással és tapasztalattal rendelkezik, az épít magának valami okosat, aki nem, az inkább megkér egy jó szakembert vagy vesz egy kész rendszert. A tűz és víz összeházasítása nem egyszerű mutatvány, körültekintést és szakértelmet igényel! Amit csinálsz, kizárólag a saját felelősségedre csináld! Ha nem vagy biztos a dolgodban, fordulj szakemberhez! Oké?:D
A rend úgy kívánja, hogy magam valljak színt legelőször.:))) Egy kis beszámoló, sok képpel.
Szóval bérelünk egy házat, amelyben volt egy nyitott kandalló és egy ráépített brutális kémény (600x200 belméret, kb. 7m össz magasság). Szeretek tüzelni, nem vártam télig, úgyhogy egy szeles októberi napon rendesen kikormoltam a kéményt. Volt benne vagy 10-20 évnyi kátrány, úgyhogy végül a tűzoltók segítettek a lángokat megfékezni:D Ezután a kémény kandalló feletti födémtől indulva kapott egy kb. 5m-es d=250-es saválló bélést. Tüzelgettünk benne, de egy tél alatt úgy elfüstöltünk 10m3 fát, hogy még meleg sem lett tőle:(
Jött az ötlet, hogy csináljunk belőle központi fűtésest, hiszen van már egy gázcirkós-radiátoros rendszer kiépítve. Ahogy utána néztem, ahhoz kellene valami hőcserélő a tűztérbe meg egy ajtó. Elkezdődtek a tervezések, meg a munkálatok és elkészült egy "rendes" hőcserélő (csőregiszter):
Ez 18m 6/4"-os (fekete) vascső, patent ívekkel, CO-val hegesztve, 4 bar nyomáson 1 napig nyomáspróbázva. Be is került a helyére, a tűztérbe. Mint utóbb kiderült ez nem a legjobb megoldás volt:D
A kandalló eredeti dupla falú süvege elbontásra került és helyette egy 2-es lemezből készült füstgyűjtő kúp és egy füstelvezető cső készült pillangószeleppel. A tűztalaj feljebb került, hogy a tűzrács alá beférjen egy hamuláda is.
Némi gépészet segítségével a kandalló nyitott vízköre (tágulási tartály, keringető, keverőszelep, hőcserélő) össze lett kötve a meglévő, zárt cirkós rendszerrel.
Elkezdtünk tüzelgetni, de még ajtó nélkül.
Idővel elkészült a kandalló ajtaja is ill. a kitöltő falazat. A hatékonyság ugrásszerűen megnőtt. 10m3 fa mellett nem használtunk gázt és a fűtés az egész házban komfortos volt. Az második tél elmúlt.
Mivel a füstgyűjtő kúp feletti füstelvezető vascső kékes-lilás árnyalatot kapott pár komolyabb tűzrakás után, ezért felmerült, hogy talán túlságosan melege van a varjaknak a kémény tetején ülve:D Ekkor még nem mértem a füstgáz hőmérsékletét. Kellene még egy hőcserélő! El is készült, de ez már inverze a csőregiszternek. Egy trapéz alapú, vízzel teli hasáb, amelyben 12 db 2,5"-os (fekete) vascsövön áramlik az égéstermék. Felül csatlakozás a kéményben lévő béléshez, a kettő között a pillangó.
Most már érzékelők is kerültek a rendszerbe a tartály kilépési csonkájára ill. a füstcsőbe, a pillangó fölé. Az égéstermék kilépő hőmérsékletét 130-150-170 fok között tartva, szinte szabályozás nélkül ragyogó teljesítményt adott a kályha.
A hatékonyság ismét nagyot ugrott. A fűtéshez elég volt kb. 8,5m3 fa. A harmadik tél is elmúlt.
Közben azért jelentkezett egy-két probléma is. Mivel az alsó csőregiszter a tűztér oldalában és tetején foglalt helyet a túlzottan lehűtött tűztérnek (és nyilván a nem kellően száraz fának) köszönhetően a csöveken fényes, kátrányos lerakódások jelentek meg. Azokon a helyeken, ahol közvetlen láng is érte a csöveket, valamennyire öntisztuló tudott maradni (magas hőfokon leégett), de sok helyen csak vastagodott a szigetelőréteg.
Az égési levegő az ajtó alján egy tologatható rostélyon nyomult be a hamutálcába, majd a tűzrács felől (alulról) a tűztérbe. A hőálló ablak viszont nem kapott közvetlen öblítést, ezért elég sűrűn takarítani kellett a kóla színű lerakódásokat.
Az idény vége előtt ezért elkészült a szekunder (ablaköblítő) levegő bejárat is 24db 6-os furat képében, szintén reteszelhető szabályzóval. Az ablak lényegesen tisztább lett, bár a felső részen azért csíkos maradt. Talán a mennyiséget és az elosztás módját még lehetne tökéletesíteni.
Mint később kiderült mindkét problémára megoldást jelentene a tűztér hőmérsékletének emelése. Nyilván erre létezik egy olyan megoldás is, amiben az alsó csőregisztert kibontjuk ill. legalább a tűztér oldalainál lévő részt levágjuk, de ezt komolyabb megfontolás tárgyává nem tettem. Inkább egy utólagos burkoláson gondolkodtam el. Kiöntsem a csövek közét? Tegyek bele samott téglából falat? mivel megfelelő méretű, egybefüggő samottlapot nem találtam, ezért a tűzálló beton felé mozdultam, hogy majd abból kiöntöm a burkolat elemeit. Viszont errefelé nem egyszerű beszerezni, úgyhogy átmenetileg 3cm-es kőlapokból vágtam ki a bélés elemeit, azzal csináltam egy próbát. Oldalak, tető, a tetőn egy 140x140-es lyukkal.
Az eredmény lenyűgöző volt! A tűztér újra tiszta lett, minden alkalommal tisztára égett a kő, az ajtó kerete még csak kormos sem lett, az ablakot tisztítani sem kellett csak időnként a port letörölni. Az égés egyértelműen tökéletesebb lett, de valamennyire visszaesett, ill. simult a teljesítmény görbe. Az alsó hőcserélő szinte nem kapott közvetlen sugárzó hőt és lángot, csak a kőburkolaton keresztül, ami viszont valamennyire pufferelte is a hőt (kb. 90kg kő). A rendszer lassabban melegedett fel, de tovább fűtött. A kő azonban szétégett, ezért 2 hónap tesztüzem után jobbnak láttam eltávolítani és nem megvárni, míg rádől az ajtóra:D
Közben beszereztem 2 zsák tűzálló betont (Carath 1100S), amiből a lapokat tervezem kiönteni. Itt azonban most megtorpantam egy pillanatra, mert egyrészt idény közepén nem nagyon van esély a picit fűtögetve beüzemelésre, másrészt ahogy kivettem a követ a rendszer rugalmassága ugrásszerűen megnőtt (gyorsabban felfűt, de persze kevesebb ideig tárol). Arra gondoltam, hogy mégis a teljes kitöltés irányába kellene elmozdulni, hogy az oldalsó csövek ne levegőben, hanem valamilyen hőtároló anyagban álljanak. Mi legyen ez? Samotthabarcs? Agyag? Tűzálló beton? Vagy ezek kombinációja? A csőregiszter anyaga 6/4"-os fekete vascső, 3-3,5mm anyagvastagsággal, a benne lévő víz nincs túlnyomás alatt, de félek az egészet "telibe" önteni. A különböző hőtágulások okán lehetnek mozgások, amit valószínűleg nem a vas fog előbb megunni. Tulajdonképpen nem probléma ha repedések lesznek az építményen, csak ne hulljon darabjaira a dolog. Persze lehetne betenni dilattációs hézagokat is, ill. ha a régi fal és a csövek közötti részt egyfajta anyag (pl. samotthabarcs) töltené ki a csövek középvonaláig, míg a tűztér felő eső részt egy másik (pl. a tűzálló beton), akkor itt is lenne lehetőség a mikromozgásokra. A csőregiszter helye fix. Mögé be lehet dolgozni a habarcsot, elé fel lehet zsaluzni a betont. Kaptam olyan ötletet is, hogy a csöveket vonjam be valamivel, ami rugalmas és egy kis tágulási helyet fog tartani a betonban. Mi legyen ez az anyag?
" Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe."
Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe. Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet). Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Ennyit az elképzelésről és most lássuk a gyakorlati tapasztalatokat ill. terveket. Ki, mit épített a témában ill. mit szándékozik összerakni a közeli jövőben?
Várjuk a profi mestereket, kályhaépítőket, az otthoni barkácsoló kreatívokat és az egyszerű érdeklődőket is, csak a hangnem legyen normális, a vita tényszerű és személyeskedésektől mentes.
Végülis ha a képméret jó, akkor ilyenek.
tűztér
teljes kandalló
itt kell kimenni a füstnek
){kind=link}
