E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Ha elfogadjuk, hogy a lenti két képen ugyanaz a szélmalom látható, akkor itt a FB-on azt írják, hogy ez Szerbiában a Zsablya (Žabalj) nevű városban állt, az Egres (Jegrička) partján.
"Politikai körökben nem csekély feltűnést keltett, hogy Wekerle miniszterelnök látogatása után ily közvetlenül, Apponyi Albert gróf tett látogatást Pöstyében Kossuth Ferencnél."
Németország, Bad Neuenahr-Ahrweiler, kilátás a Kriechel borászattól a Kalvarienberg kolostor és a gimnázium, valamint a középiskola épülete felé. Bal szélen Koslik Rudolf dzsesszgitáros.
a kirakatot keretező gránit elég "luxus" és az alábbi kivágatban a keret bal szélén látható nagy fekete folt és attól balra a világos könnyen beazonosítható
találtam ugyanerről az udvarról egy olyan képet, amin jobban látszik a háttér. A háttérben lévő épület a Palazzo Zen Cannaregio. Vele szemben (a rio de Santa Caterina csatorna túloldalán) van a Corte Nova.
a hajó szerintem az Almádi gőzös lesz. Az Atelier Betty korabeli abbáziai műintézet volt, a fotós ott ácsorgott az abbáziai kikötőben, és ehhez hasonló képeket készített és adott el. A képen rajta is van a tipikus atelierbettys azonosítószám.
Az alnori porosz ágyúüteget az Egernsundon átívelő pontonhidak védelmére építették az 1864-es háború alatt. Az üteget 12 fontos, hátulról tölthető, puskagolyós ágyúkkal szerelték fel.
Venezia. San Marco templom homlokzata, Itália, 1914.VII.2 – Fotó: Cholnoky Jenő Fényképtár / Cholnoky Jenő Hagyaték / Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság
javaslod az átpakolást, akkor csak az a kérdés - miért nem lehetett Cholnoky Jenő több alkalommal Velencében?
Az általad hivatkozott cikkben ez szerepel:
A földrajztudós nagy gondossággal rendszerezte a képeit, szinte mindegyikhez odaírta, hogy az mikor és hol készült, címet adott nekik, esetleg valamilyen földrajzi szempontból lényeges magyarázatot fűzött hozzájuk.
A Fortpanos képekhez az adományozó adta az évszámokat, elképzelhető, hogy tévedett, de valószínű ő is rendelkezett kiinduló adatokkal.
Azonban ezen a klinikai telepen már nem jutott hely több épületre és a bizonyos elszigeteltséget igénylő Ideg- és Elmegyógyászati Klinikára. Ezért ez utóbbi részére a Trefort utca elején vásároltak öt telket, melyekre 1901/02-ben gondos tervezés után felépítették a szintén több pavilonból álló, „Elmekóroda” néven ismert új klinikát és tanszéket.
Középen áll Lechner Károly, tőle balra Szabó József
"Az egyetemi tanulmányaik befejezése után Kárpáti Gizella Szabó Józseffel házasságot kötött, és áttért a református hitre, mivel véleménye szerint egy családban kétféle vallás ne legyen. Így, ők voltak Erdélyben, Kolozsváron az első orvos házaspár. Levéltári források alapján sikerült követni mindkettőjük orvosi pályáját a kolozsvári Ideg- és Elmegyógyászati Tanszéken, illetve Klinikán [15]. A tanszék vezetője már 1889-től, a felállításától kezdve, Lechner Károly (1850– 1922) volt. Ekkor ez még a Külső-Monostor utca 122. szám alatti magántelken levő, több kis pavilonból álló épületegység volt [2]. Azonban ezen a klinikai telepen már nem jutott hely több épületre és a bizonyos elszigeteltséget igénylő Ideg- és Elmegyógyászati Klinikára. Ezért ez utóbbi részére a Trefort utca elején vásároltak öt telket, melyekre 1901/02-ben gondos tervezés után felépítették a szintén több pavilonból álló, „Elmekóroda” néven ismert új klinikát és tanszéket. Az 1903-ban kiadott FJTE Emlékkönyvben – amelyet Kolozsváron a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlésének tagjai részére adtak ki – Lechner Károly részletes leírást ad nemcsak az épületek rendeltetéséről, hanem az orvosi és az ápolási személyzetről is [16]. Gizellának és férjének, Szabó Józsefnek rövidesen már ez az új épület lett a munkahelye. Az évente megjelenő Magyarország orvosainak évkönyve és czímtára c. kiadványban [11] 1907-től kezdve, egészen az 1919-ben megjelent 29. évfolyammal bezárólag, mind kettőjük neve szerepel, „Elmekóroda” munkahelyi megnevezéssel."'