E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
a nyomdától jobbra lévő két épületnek saccolom, és akkor a ponyvák feletti ereszvonalnak tűnő valami is értelmezhető. Hirdetőoszlopot viszont nem láttam sajnos.
éedemes azt az oldalt végignézni, nagyon szép munka
Most én is átnéztem egy csomót, és úgy látom, ez egy trend lesz a pravoszláv templomépítészetben.
A miénk olyan, mintha romantikus historizmus lenne az 1850-es évekből, de a dátumok alapján leginkább 19-20. század fordulóján keletkeztek a templomok.
Úgy látom a templomok alapján, volt egy "tiszta" klasszicista formájuk, aztán a historizmus tendenciái kicsit belejátszottak, de alapvetően nem írták át a fő jellegzetességeket, szóval a romantikus, neoromános, neobarokkos elemek valahogy applikációnak tűnnek az alapvetően klasszicizáló szerkezeteken.
A mi estetünkben mintha valami Rundbogenstil//Romantika írná felül a klasszicizáló homlokzati rendszert.
Olyan, mintha kilencosztású alaprajz lenne sima latinkereszttel variálva, de azt látom, sima latinkereszt, az apszis felőli oldalon négyzetes (esetenként apszissal kiegészülő) mellékterekkel.
A keresztszárak homlokzatain általában dór/toszkán jellegű pilaszteres tagolás timpanonnal, félköríves nyílásokkal, a főhomlokzaton az épület tömegébe integrált, négyzetes vagy sokszögű torony, a toronytesten az épülettömb architektúrája folytatódik, a torony formájával kommunikáló kupolával (ami vagy kettős héjú vagy nem).
Alaposabban megnézve minden hasonlóság ellenére azért sok minden nem stimmel: az ablakok architektonikus kerete, a (homlokzati) torony alaprajzi arányai (a fortepan fotón látható torony alaprajza sokkal inkábbközelít egy szabályos nyolcszöghöz), és leginkább az apszidiális bővítmények hiánya, amit Fradista Utazó kollága is ír...
A két fotó ellentétes oldalról készült (feltételezve, hogy egyik sincs tükrözve). Ez esetben óriási a hasonlóság, ami egyértelműen különbözik, az az épületek hátsó (de hozzánk mindkét képen közelebb lévő) sarkai, amik az archív képen le vannak gömbölyítve, a színesen pedig a hozzánk közelebb lévő biztosan szögletes, és szerintem a távolabbi (nagyrészt takarásban lévő) is. Különbség még ugyanott a hátrafelé lévő ablakok megléte ill. nemléte, bár a friss fotón mintha rémlene ott egy utólag befalazott ablak, de ez azért bizonytalan.
Ezek persze fakadhatnának háborús károk utáni, az eredetitől eltérő helyreállításból is.
Egyébként itt van egy fotó a 43769-cel majdnem teljesen azonos látószögből. A két torony egymáshoz viszonyított helyzete és méretaránya szerintem egyértelműen eltér a fortepanos képen láthatótól, és, bár ez kicsit bizonytalanabb, de szerintem a terepviszonyok sem azonosak.
Szóval ő az a Szergej Popov, aki már akkor megfejtett pár Konok képet, amikor azok még fel sem kerültek a fortepanra....
A Visnyevóval kapcsolatban az tényleg furcsa volt, hogy messze van Alekszejevkától, aminek környékén a legtöbb orosz Konok kép készült feltehetőleg. De aztán jöttek az éppen Szergej Popov által is azonosított lgovi képek, és Lgov szintén igen messze van Alekszejevkától.
Ha ez nem Visnyevó, akkor a hasonlóság kísérteties, két szabvány MÁV állomás között is több különbség adódhat. A rengeteg a hasonlóság mellett igaz a toronykupola és az apszisok némileg különböznek, de 43769 jobbról hátulról, Szergej Popov képe balról hátulról készült. A 43474 viszont szintén balról hátulról mutatja a templomot és ott a bal oldali apsziskiképzés hasonlónak tűnik a Szergej Popov által belinkelt képhez. De lehet, hogy halllucinálok. Nézzétek meg elfogulatlan szemmel. A perdöntő az lenne, ha Szergej Popov meg tudná mondani hol készült a kép valójában.
46893 Berlin, Schloßbrücke az Unter den Linden felé, szemben a Kronprinzenpalais. (Berlin, Germany) A kép a bal oldalt található lépcső miatt is érdekes, ami ehhez a mostrumhoz vezetett 1995-ig, amikor lebontották. Az NDK külügyminisztériuma.
Ma sem látni így ezt a helyet, ugyanis a híd és a Kronprinzenpalais között az Unter den Linden 1 szám alatt volt még egy palota, az Alte Komandatur, ami a háborúban elpusztult. De ezt az épületet egy cég 2003-ban csontra újra felépítette: http://de.wikipedia.org/wiki/Kommandantenhaus_%28Berlin%29
A mai város három – egykor önálló település – (Moson) Szent-János, (Moson) Szent-Péter és Puszta-Somorja 1970-ben történt egyesítésével született. A Moson előnevet az 1908. évi országos helységnév változtatáskor kapták, 1950-ben a két – addigra gyakorlatilag egybeépült – községrészt Mosonszentjános néven vonták össze
18120: 
A kép a bal oldalt található lépcső miatt is érdekes, ami ehhez a mostrumhoz vezetett 1995-ig, amikor lebontották.
Az NDK külügyminisztériuma. 
wikipedia
