E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
47433 Budapest I., Tabán, a városrész a Naphegy felé nézve. helyett Budapest I., Tabán, a bontás alatt lévő városrész a Naphegy felé nézve, jobbra az Árok köz 5 és 7 sz.
Tudom nem nagy különbség, csak a Tabán bontásnak pontos kronológiájával kapcsolatban említem, hogy a 47432 és 47433 nem 1933-ban, hanem 1934 nyarán készülhetett.
És arra nem emlékszel véletlen, poharas pezsgőt hol lehetett kapni? 55011 Egyre emlékszem, a Gresham oldalában a Mérleg utca felé, de ez nyilván nem az.
Kedves Fradista Utazó, Pégés és Napocza! Nagyon köszönöm!
Szívesen elárulom, hogyan sikerült: megtetszett ez a felvétel, a rajta levő monumentális épülettel. Belgiumban-Hollandiában kerestem én is (neogotisch kerk) eleinte, aztán a bal oldali közlekedés miatt angol nyelvterületen, de mindhiába. Ma reggel a fantáziadús "church" és "brick" szavakat ütöttem be a keresőbe, amire kiadta a Harvard templomát, de mellette ott pompázott ez az épület is. Hát, így történt, sok időbe telt.
Sajnos, nem volt semmiféle tudományosság benne. Addig gyötröm, kínzom szegény képeket, amíg ki nem adják féltve őrzött titkukat.
55009 Budapest, XI. Csíky utca, a Bartók Béla út 14. földszinti üzletének Csíky utca felé eső kirakatán tükrözödik a Bartók Béla út 10-12. Csíky utca felé eső homlokzata.
A szoknyapárt -ra történő keresésre a Google ezt adta:
Cím: Berczik Árpád szinművei : ötödik kötetDokumentumtípus: Könyv (monografikus szint) Információhordozó: nyomtatott anyag Szerző:Berczik Árpád (1842-1919) Kiadás helye:Budapest Kiadó neve:Franklin Megjelenés éve: 1912 Fizikai leírás: 501 p. ; 20 cm Megjegyzések: Tartalom: Miniszterválság : vígjáték három felvonásban Az udvari tanácsos + Lavotha szerelme + A pozsonyi diéta + A betyárkirálynő + A művész felesége Caberet-tréfák: A harisnyakérdés + A szérum Gyermekszínművek: Gyerek-bál + Magyar lányok + A szoknyapárt + Angyal + A kis Blaháné + Kurta ruha, hosszú ruha + Ripők úrfi Megjegyzés a rejtett bibliográfiáról: Bibl.: p. 497 ISBN/ár: kötött : 500,- Ft ETO jelzet: 894.511-22Berczik 894.511-821 Nyelv: *Magyar
Az előbbi Magyar Elek és Farkasné Gábos Kornélia. Utóbbi nagyanyám anyai nagynénje. Egykori operaházi magánénekesnő, majd idősödvén Szabadkára költözött, ott férjhez ment és három fia volt, az elsőt még Pestről vitte magával
mint emléket a szép időkből.(ld. Balázs Béla: Napló I. köt)
A másodikon Magyar Elek és nagyanyám húga, Masa, a második feleség, a "fotodás".
Csak egyet nem értek. Amikor kiderült, hogy a régi színház tűzveszélyes lebontották a mellette alig húsz évvel korábban épült reprezentatív bérpalotát is? Miért?
Fantasztikus ez a szempontváltás! Rájönni, hogy két belga világkiállítás kép között egy harmadik hasonló viszont Massachusetts-ben készült... nem semmi.
Ehhez tenném hozzá, hogy jó a megfejtés. A hintalovas kisfiú apám. id. Magyar Bálinttal együtt játszottak vele és kijáró farka helyébe dugták az egymástól elcsent bélyegeket?! (személyes közlés apától) Ha haragudtak, azt mondták: Bújj a lóba!
A többszemélyes képen jobb szélen nagyanyám (és barátnői).
De már id. M. Bálint iránti tiszteletből is térjünk vissza az első Nemzeti Színház átépí-tésére és lebontására, ami azóta krónikus szokássá lett. (Bár megérném még a mainak a lebontását is!) De félre a rosszal!
A Grassalkovich-féle adomány telek eléggé elátkozott része a városnak. Tehát: megépült a Zitterbarth-féle színház, aztán eljöttek az 1870-es évek, a színház, mely túlnyomórészt faszerkezetes volt, bizony egyre inkább elavult. Viták a képviselőházban..., pénz nem volt persze, de volt még egy saroknyi hely és oda megterveztettek Szklaniczkyval egy sarokházat, amiből pénzt akart a színház csinálni magának. A szép, előkelő bérlakások hoztak is pénzt. Hamarosan felhúzták a régi színház elé az új homlokzatot, hogy jobban stimmeljen az új dívatnak megfelelően a környezethez. De bévül nem sokat változott a helyzet, ahogy látható a képeinken is,
1908-ra Tóth i igazgatóvá már úgy nevezték ki, hogy kész tények elé állították: költözködés a Népszínházba! Mit mondjak, sírt ott mindenki, már a korábbi átépítkezés idején is sokan vittek haza emlékromokat (a mi családunkban is volt ilyen: ld. Siklóssy L.: A Svábhegy). Apponyi Albert volt a kultuszminiszter. Ami aztán ez után jött, nem kell részletezni, hiszen hamarosan 1914-et írtunk.
1932 (55599) 
1956
1973 (24035) 
2014
10265
Ilyen volt egykoron Farkasné Gábos Kornélia 
