E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Lehetséges, normál esetben egy intézmény saját weboldalát fogadnám el legautentikusabbnak, itt picit kételkedem ez alapján:
"Затем в 1907 году на Екатерининском проспекте, 133 (сейчас К. Маркса, 97) было построено здание городского Зимнего театра. Спроектировано губернским архитектором Ф.Ф. Булацель. В здании театра сочетаются черты архитектурного академизма с модерном.
Фото взято где-то на просторах интернета.
В 1921 году театр стал Государственным (Большим) театром имени А. В. Луначарского. С 1931 года здесь был Государственный театр оперы и балета. В 1939 – 1941 годах А. Л. Красносельский перестроил здание. Во время оккупации города немецкие фашисты сожгли его. Уцелела только созданная А. Л. Красносельским фасадная стена.
Фото взято где-то на просторах интернета.
В 1956 году, восстановив эту стену, по проекту М. Г. Клебанова (1910 – 1983) построили новое театральное здание. С 1956 года в нём находится Русский театр имени М. Горького."
Eszerint - ha jól értem - 1907-től Városi Téli Színház, 1921-től Lunacsarszkij színház, 1931-től Állami Színház, Opera és Balett s az 1956-os újjáépítés után Gorkij színház (ma Gorkij Orosz Drámai Színház).
78380 Ukrajna, Dnyepropetrovszk, Proszpekt Karla Marksza, háttérben a kiégett városi színház épülete.
a színház oldala szerint ha jól veszem ki
В конце 20-х, в начале 30-х годов на сцене театра были осуществлены постановки почти всех пьес Максима Горького, что и дало право присвоить театру в 1934 году имя этого драматурга.
80348 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. Lehet látni a párhuzamosan futó másik út hajtűkanyarját a képen jobbra.
80346 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. a hasonló autó alapján, amiből nem sok lehetett abban az időben (Buick?, Chevrolet?)
80349 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. az előbbiből következően s az út kanyarulata is egyezik:
Több újabb UVATERV-es kép a 6-os út építését mutatja, lehetnek még továbbiak is.
"A vasbeton hidak tömeges építésére az útkorszerűsítési, valamint az autópálya-építési programok nyújtottak további lehetőségeket, miután a közlekedés biztonsága érdekében sok alul- és felüljárót, egyéb műtárgyat kellett építeni. Két külön említést érdemlő vasbetonhíd épült a Budapest–Pécs útvonal Mecseknádasd és Pécsvárad közötti szakaszán, a 98 m nyílású Varasdi völgyhíd (1952), amely az ország legnagyobb vasbeton ívhídja, valamint a Bolond úti viadukt (1952), melynek érdekessége, hogy előregyártott elemekből a helyszínen szerelték össze, állványozás nélkül. Mindkét híd pályája 32 m magasan vezet el a terepszint fölött.' http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/719.html
Ebből ez sztem az ún. Bolond úti völgyhidat ábrázolja, ami területileg Zengővárkony külterületén helyezkedik el.
Szerintem a Fp-kép pont az ellenkező oldalról készült, a hegy felől. Amit azonosíthatónak vélek a két fotón, az a négy vagy öt egy sorban és két jobbra egymás mellett közelebb (a geológiai fotón balra távolabb) álló kémény (az egyik képen füst, a másikon takarás miatt nem látható minden egyértelműen).
Magyarország Budapest V. Március 15. tér, szemben a Piarista köz.
Magyarország Budapest V. átjáró a Piarista köz és a Szabad sajtó út között (...)
Egy apró nevezéktani kérdés: eszerint a Wikipédia-szócikk szerint a "piarista átjárónak" vagy kapunak 1993-ig nem volt hivatalos utcaneve (csak az épülettömb északi oldalán húzódó Pesti Barnabás utcát nevezték 1953-ig és nevezik 2012-től újra Piarista utcának). A képek 1961-re vannak datálva, ergo nem időszerű e fotók leírásában az átjárót Piarista köznek nevezni. Hogy kellene akkor Fortepan-kompatibilisen és pontosan jelölni a helyzetet?
Esetleg:
Magyarország Budapest V. Március 15. tér, szemben az ELTE épületének átjárója (ma: Piarista köz).
Magyarország Budapest V. átjáró a Március 15. tér és a Szabad sajtó út között (...)
A pontos helyet sem tudtam megállapítani, de valahol a település határán lehet, a háttérben mintha látszana egy település tábla a diadalkapu féle mellett.
A képek készítésének helye szerintem a falu északi széle, a Battai út – jelenlegi (akkor még nem létező) Érdi út – Rákóczi út elágazása, a térképen a 3-assal jelölt teresedés. A 79868 a Battai út felé (észak), a 79869 szerintem a Vásár tér felé (nyugat) nézve készült.
A helyszín szinte teljesen átépült azóta, ennek ellenére elég biztos vagyok a dologban. Indokaim:
- Az 1-essel és a térképen vékony zöld vonallal jelölt, a fotó készültekor még 6-os főútként szolgáló Battai út (mely csak majd 1960 után, a battai Olajfinomító ideépítésekor veszti el országos műút-szerepét, válik kvázi zsákutcává, és épül meg helyette a térképen 5-össel és lila vonallal jelölt kerülő szakasz, melynek falun belüli rövid szakasza az Érdi út), itt halad át a falut észak felé elhagyva egy kis völgyszerűségen, ahol egy áteresszel átszel egy kis vízfolyást – ez a völgyátszelés kivehető a 79868-on és a Street View képen is.
- Szerintem ennek az áteresznek ma már elég rozoga korlátja (2-essel jelölve) az egyetlen építmény, mely a Fortepan képeken látható elemek közül talán máig (legalábbis a 2011-es Street View fotón még) megvan. (Valamint a 79769 által ábrázolt helyen már nem, de befelé a település felé még elég sok ugyanilyen kockakő a régi országút vonalán).
- Bár a Battai úton, annak töltés-jellege miatt akkor és most is voltak még további korlátok észak felé, de máshol és más jellegűek (ma szalagkorlát egy szakaszon a jobb oldalon).
- Teljesen hihető, hogy ennél az áteresznél volt ekkoriban a lakott terület kezdetét jelző tábla (ez a pont mára már kitolódott észak felé). A főút túloldalán nem sokkal hátrébb torkollik be ma is a Határ utca.
- Ezen a helyen keletkezett az 1949-ben átadott új útszakasz kiágaztatása nyomán egy olyan kiépített teresedés, ahol az átadóünnepséget jól meg lehetett tartani,
- arról nem is beszélve, hogy éppen ez az a pont, ahol Budapest felől nézve ekkor elkezdődik az új betonút (a faluban új nyomvonalat is követve), melyről a beidézett MTI hír mint "a Budapest-mohácsi műút első, Ercsi-Dunapentele közti útszakaszáról" beszél (4-essel és vastag zöld vonallal jelölve a térképen).
- A domborzat is megfelel a helyszínnek: a 79868-ason a háttérben húzódó dombháton ma az olajfinomító van, a másik képen láthatón ma is házak és szántó, valamint a Martonvásár–Albertirsa távvezeték (6) oszlopai, de az is majd csak a 70-es években kerül oda.
- A Battai úttól nyugatra álló házak (a Vásártér felé) elsősorban a 6-os út új nyomvonala (5-ös szám és a térképen lila vonal) építése miatt tűntek el, de ma már az út másik oldalán is mind a 60-as évek kockaházai vagy még újabb építésű épületek vannak, ahogyan a terület jellege megváltozott (tipikus pl. a kamionmosó).
Ugy látom, még több, nem csak két BP fortepan kép került fel a waralbum.ru -ra.
A 78549 képaláírása például:
"Венгерские солдаты с итальянским берсальером в оккупированном Днепропетровске. Венгерский солдат слева в звании сержант (Őrmester), справа — ефрейтор (őrvezető).
78550 és 78551 Ukrajna, Dnyepropetrovszk, szovjet hadifoglyok az ideiglenes ponton híd város felőli hídfője mellett.
78549 Ukrajna, Dnyepropetrovszk, olasz katona magyar katonákkal az ideiglenes ponton híd város felőli hídfője mellett. Az említett Andaházy Szeghy tanulmány írja, hogy többször szó volt arról, hogy az olasz Torino hadosztály veszi át a Dnyeper mellett (Dnyepropetrovszktól délre, Zaporozsje felé) védekező magyar csapatoktól a védállás egy részét. Ez végül nem történt meg, de a tanulmány említi, hogy 1941 szeptember 20. körül a Torino hadosztályt Dnyepropetrovszkhoz irányították.
78544, 78545, 78547 Ukrajna, Dnyepropetrovszk, ideiglenes pontonhíd a Dnyeper jobb partján lévő, város felőli hídfő mellől. http://photo.qip.ru/users/nickanorus/4158482/all/?mode=xlarge Kérdés lehet, hogy pontosan hol is volt ez a pontonhíd. Az említett site-n egy komment a Pavlova utcára helyezi, de ez sztem tévedés, mert akkor látnunk kéne a vasúti hidat ábrázoló képeken, a mögött. Valószínűbb, hogy Berkó Pál nagyjából u onnan készítette a vasúti hidat és a pontonhidat ábrázoló képeket és a pontonhídra a város központja felől, kb. a Moszkovszkaja utca felől lehetett ráhajtani.
Lehet látni a párhuzamosan futó másik út hajtűkanyarját a képen jobbra.
a hasonló autó alapján, amiből nem sok lehetett abban az időben (Buick?, Chevrolet?)
az előbbiből következően s az út kanyarulata is egyezik:
1908-ban épült:
1939-es átépítés után:
Háttérben a 
78546:
u onnan mint 78547 csak másik irány: 
