Az első módszerét ne akard, mert nagyon könnyen borul az egész.
Sajnos el szokták felejteni a vendégek, hogy milyen az asztal, a hatodik tósztnál már tuti, jól ránehezednek az asztalfőn alapjára, és borul minden. Volt ilyen asztalunk, és dőlt a leves, a poharak, minden.
Olyat akarj, ahol a láb is kitolódik amikor nyúlik az asztal.
Ezt csak azért, mert eszembe jutott, furnér kontra tömör kérdésen túl....
ok, fának fa. de nem azért tettek nemesfát olcsóra, hogy spóroljanak, hanem mert azt a kinézetet és felületet nem lehetne elérni ha egyetlen réteg nemesfából csinálnák.
Nem is tagadtam. Azt írtam, hogy azokban az esetekben nemesfát raktak valamilyen olcsóbbra. Tehát a teljes keresztmetszet fa volt, nem pedig pozdorja vagy lécbetétes vagy egyéb ilyesmi.
azért emlegettem a stílust, mert ez tényleg stílus kérdés. gyakran látom, hogy emberek egy adott kinézetre vágynak, de a fejükben a minőség valamiért összekapcsolódik a tömörfával, a furnér meg a gagyival. közben a vágyott kinézet abszolút nem komptibilis a tömörfával.
tömörfa bútor a parasztbútor, meg a fenyőbútor. meg a kocsmaasztal, meg hasonlók. egyrétegű tömör fából sosem lesz az asztallap hosszútávon tökéletes sík. És vagy parkettamintás lesz a sok toldás miatt, vagy nagyon markáns lesz rajta az erezet a nagy darabok miatt. homogén erezetű nagy darabokból csinálva már majdnem jó, de csak majdnem.
ezért írtam, hogy hozzon képet ami tetszik neki. ha a képen táblásított deszka van, és az neki tetszik, akkor ok. de ha a képen furnér van, akkor meg tudja, hogy olyant nem fog táblásítással csinálni.
Ha fekete dió, akkor akár 15-18 cm, amit az anyag ad, hogy minél inkább egyben maradjon a mintázat.
Az egész asztalra nézve mondjuk mondjuk megfelezhetném az anyagszükségletet az én technikai lehetőségeimmel is. Az nem mindegy, hogy 50 vagy 100e az anyag, bár ehhez még hozzájönne mondjuk az "alaplap" ára, de az meg nem lenne annyi, mint a nemes fáé.
Szóval mindenképp kevesebb lenne és ez nem vetemedne. Legalábbis olyan fából nem, ami szárítás után már kevésbé zsugorodik.
A fél éves tölgy ágyammal az a tapasztalat, hogy a ragasztásoknál ujjbeggyel már megérezni, hogy ragasztás határ van ott. Új korában nem lehetett.
Ez főleg a tölgy-dió betét határán van. De ezt egy finom csiszolóval gyorsan meg lehetne szüntetni, de nem bántom, mert nem lényeges kérdés.
Én már furnéroztam. Igaz volt segítség és egy 2m2-es hidraulikus prés. Az sem mindegy milyen ragasztót használsz. Van spec. furnér ragasztó. Gyorsan kell vele dolgozni. Ha nagy a felület, akkor több ember csinálja, s nem ecsettel, hanem ragasztó felhordó szerszámmal. Ez egy henger tartállyal.
Sosem furnéroztam, attól félek. Vékony, hullámosodik, feltételezem, könnyű eltörni, nem tudom olyan szépen vágni, mint a vastagabb anyagot (?).
De hasonló okból jutott eszembe mondjuk az 1 cm (5-8mm?) vastagra vágott anyag, rétegelt lemezre ragasztva. Ez nem vetemedne szintén és össze lehetne úgy rakni, hogy tömörfának látszék.
Nem, sosem furnéroztam még. Kissé félek a hullámosodástól meg attól, hogy a furnér nagyon vékony. Tudom, hogy többféle vastagságú furnér létezik, de az a feltételezésem, hogy nem könnyű ezzel dolgozni.
Ezért gondoltam, hogy esetleg 1 centi (6-8 mm?) vastag csíkokra vágott anyagot ragasztanék rétegelt lemezre. Azt képzelem, hogy, hogy ezt megmunkálás szepoontjából jobban kézben tudnám tartani, mint a furnért.
Hű. Végső formáról még nem döntöttem, de valamilyen "minimál" forma lesz, a tervek szerint pontosan, precízen, szépen (ahogy sikerül) kivitelezve.
Gondolkodtam formabontóbb láb kialakításon, de végül is nem akarok olyant, ami formailag divathullám lehet. Valamilyen megoldásokkal megpróbálom elvenni a "bumszli" jellegét a tömörfának.
A másik rejtély, amit talán már megénekeltünk itt, amikor a karácsonyi féláron 8.000 Ft-os gépekből egy csomó még az akció 1. napján megjelent a vaterán. Ráadásul nem mindegyik magasabb áron.
Egy ideig én is tagja voltam az említett FB-csoportnak, és kezdett nagyon úgy tűnni, hogy a Parkside/Workzone gépek vásárlása lassacskán igényektől és szükségletektől független gyűjtőszenvedéllyé válik. Egyre többen tettek fel fényképeket tíz-húsz ilyen márkájú gépről, hogy a gyűjteménnyel dicsekedjenek, de a gépek egy része sok esetben szemmel láthatóan sohasem volt használva (tán még kipróbálva sem), csak megvették, hogy meglegyen. Akinek meg tényleg szüksége lenne rá, az sokszor hoppon marad.
A sok százban én kételkedem, de mondjuk 150 évet aláírok. Viszont szerintem ott az alapanyag értékessége miatt történt a furnérozás illetve a tömege miatt. Vékony réteg dió egy tömör fenyő alapanyagon sokkal könnyebb és olcsóbb is volt mint ugyanaz teljes dióból. Viszont ettől még ez tömörfa asztal volt, csak nem egynemű. Farost és egyéb rétegre ragasztott furnér szerintem kevesebb mint 100 éve használatos.
A furnérozós megoldáson nem gondolkodtál? Azzal rengeteg "drága" faanyagot meg lehet spórolni. A belső mag meg lehet akár olcsó rétegelt lemezből is ami nem fog vetemedni. A tömör fa érzetet ez a megoldás is megadja, és a furnérból szélesebb erezet mintákat is ki tudsz vágni.
"Tomorfa asztallap magaban egy stilus. Kicsit ronkbutor"
Azért ezzel lehetne vitatkozni. :) Pl. amit csináltam kőris ebédlőasztalt annak a lapja olyan 22-25 mm-re jött ki a végére, nem mértem még meg, de este megtehetem. Lássuk be ez messze van a rönkbútortól. :P
Valaki tudna abban segíteni hogy 3 éve lejárt vizes bázisú parkettalakkot még lehet használni? Vagy komolyan kell venni itt is a lejárati dátumot. Butorfestehez kene utolsó fáziskent. Köszönettel.
A diót szerintem vétek lenne 5 cm -es darabokra szabni, én meghagynám a fél vagy akár majdnem teljes szélességet az asztallapon. Cserébe alulra bemarnék 2 cm mélyen trapéznútot 40-50 centinként ahogy kiadja és menne bele a keresztmerevítő.
Tölgy az nagyjából és az ágyhoz is illik. Nem ragozom.
Bubingával nekem az a tapasztalatom, hogy az egyik húrmetszete másképp néz ki mint a rá merőleges húrmetszet attól függően, hogy melyik részéből vágták a fának. Szóval jól meg kell nézni melyik a szebbik nézet és attól függően vágni. Lehet, hogy a kétcollos nézet lesz a szebb ekkor az 5 cm jó lesz, de lehet hogy a másik, ebben az esetben el kell gondolkodni hogy hol találsz elég nagy szalagfűrészt. :) Vagy 5x5-re vágod és utána úgy forgatod be, hogy egységes legyen. Illetve a másik tapasztalat, hogy csiszolva nem olyan szép mint gyalulva, a második esetben szép fényes-tükrös.
Véleményetekre lennék kíváncsi, főként azokéra, akik táblásítottak nagyobb méreteket keményfából.
Szeretnék készíteni egy igazán szép (?) ebédlő asztalt. Már egy éve érik a projekt, de mostmár komoly...
Három anyagra szűkült a lehetséges alapanyagok köre: fekete dió, tölgy vagy bubinga.
A dió nem igazán illik a lakásunkba, de magában gyönyörű és az asztalt nem a mostani lakásra, hanem évtizedekre tervezem...
A tölgyet minden nap egyre jobban szeretjük, amióta elkészült az ágyunk.
Bubinga meg azért, mert van egy szép komódunk, ami valami világosabb trópusi fa lenne, de pácolták és kb ez a színe van.
Ezekből a dió a legpuhább, az idő viszontagságait talán az állná legkevésbé, de ez annyira nem szempont. Szóval azon problémázok, hogy mi legyen a lappal.
Kihúzható lesz, alapból 80x180 cm körül. Kb. 3,5 cm vastag, hogy kinézzen valahogy. Tehát:
- felvágom a kb szokásos 5 cm-es csíkokra és táblásítom ebben a vastagságban. Tölgynél ez nem kérdés. Talán a bubingánál is mehet.
- szélesebb deszkából táblásítani. Tölgyet semmiképp, a bubingát esetleg. A fekete dió viszont annyira szép rajzolatú, hogy nagy a kísértés szélesebb deszkát hagyni - ez esetben azonban fennáll a komolyabb kajszulás veszélye. Bélnél mindenképp vágok, de olyan anyag kapható fekete dióból, ami még úgy is lehetővé tenné a 15-18 cm-es deszkákat. Kicsit halálos vétek a fekete diót 5 cm-esre szétszabni, de félek a szélesebb deszkáktól.Egyértelműen műszárított anyagot veszek, nem kísérletezek más forrással, de akkor is.
- esetleg mondjuk 1 cm vastagra vágott anyagot fel lehetne ragasztani egy 20-24 mm vastag rétegelt lemezre. Talán sikerülhet ez olyan minőségben, hogy tömör fának látszék - ez nagyon gagyizás? Kevesebb anyag is fogyna, bár a sok vágás is anyag veszteség. Így akár 20 cm széles rajzolatot is egyben hagyhatnék...
- a ragasztás nélküli illesztés nem opció, mert abból csak "country" stílust lehet jól csinálni, de nem olyant szeretnék
- a divatos műgyantás kiöntést sem szeretném, idegenkedek tőle, de az előbbi műgyantás hsz-ekről jutott eszembe a téma.
Minden tapasztalatot/véleményt szívesen vennék... főként a szélesebb deszkás táblásítás kérdésében.
Nekem salakbeton üreges téglákból van a műhelyem. A régi tulaj saját maga készítette el a téglákat, 40*40*40 cm-es mérettel a közepén egy 110-es pvc cső adta az üreget. Rettentő rossz anyag minden szempontból. A fal alját kikezdte kívül az időjárás, ezért egy nagyon erős beton réteggel kellett megerősítenem a falakat fél méter magasságig rabichálós technológiával. A csirkeól és a terménytároló is ebből épült, de ott annyira megette az időjárás a fal alját, hogy a tégla fele már elporladt, várható volt, hogy összedől, ezért le kellett bontani az egészet. Persze a bontásnál derült ki, hogy az alapra nem rakott vízszigetelést és ezért tudta felszívni a tégla a nedvességet és télen meg szétfagyni.
Ha egy 100-as szöget beverek ebbe a salakbetonba akkor utána kézzel ki tudom húzni, mert annyira nem tart a fal. A normál 4-5 cm-es tiplik is kiszakadnak belőle. Tapasztalat. A hőszigetelése az olyan hogy nem is létezik, ha télen beröffentem a jancsikályhát a műhelybe akkor 4 napig kell izzó kályhával fűtenem, hogy langyos legyen a műhelyben, ha egy éjszakát utána nem fűtök, akkor befagy a víz a pohárba, mert úgy le tud hűlni a műhely.
A polieszter gyanta igen erősen rákkeltő és mérgező, sokkal komolyabb óvintézkedések kellenek a használatához. Mivel igen sok oldószert is tartalmaz a polieszter gyanta, ezért igen erősen tűzveszélyes és robbanásveszélyes ha nem megfelelő a szellőztetés. Szóval csak óvatosan a polieszter gyantával.
Csak szeretnék szólni, hogy a polieszter gyantától nem vicc miatt drágább az epoxi gyanta. A két gyanta típusa és tulajdonságai között nagy az eltérés. Az epoxi sokkal erősebb, keményebb gyanta, nagyon pontosan kell kimérni az A és B komponenst, max 2% eltérés lehet a megengedettnél, különben nem vagy csak nagyon nehezen fog megkötni. Az epoxi fazékideje fajtánként változik, de általában 20 perc és fél óra szokott lenni, a teljes kötési idő 24 óra és a teljes kikeményedés ideje több nap. A minőségi munkákat mind epoxi gyantából készítik.
A polieszter gyanta nem kényes a keverési arányra, ha több edzőt adsz hozzá akkor is meg fok kötni, de sokkal gyorsabban. Az epoxi kevésbé terhelhető mert hajlamos törni ezért főleg üvegszál erősítéssel használják, például a kádakat, medencéket, vegyszeres tartályokhoz kiváló, de például repülőgép alkatrészt gyártani belőle szigorúan tilos, mert nem egyenletesen oszlanak el a belső feszültségek, és ezt tervezni sem lehet. A polieszter gyanta fazékideje elég rövid, pár perc szokott lenni, de egyes gyantáknál lehet ez hosszabb is. A polieszter gyanta nagyon büdös amíg meg nem köt, de utána is van egy jellegzetes szaga. A kötési ideje pár óra, de a teljes kikeményedési ideje több év is lehet. A legnagyobb hibája a polieszter gyantának, hogy hiába kötött meg, akár már évek múlva is olyan a tapintása mintha mézzel lenne bekenve. A karcolódásra is nagyon érzékeny, ezért a külső bevonat réteget egy olyan gyantából kell készíteni ami a karcolásnak jobban ellenáll.
Sablon készítésnél én például úgy szoktam kikerülni ezeket a hátrányokat, hogy a sablon felületét epoxi bázisú gyantával készítem el, majd miután az teljesen megkötött utána sok rétegben fektetek rá polieszter gyantával átitatott üvegszövetet erősítésnek. Míg ha tisztán epoxiból készítek el valamit az 3-5 réteg üvegszövettel laminálva rettentő merev szerkezet lesz, ugyanezen terheléshez a polieszter gyantából 20-40 rétegre van szükség, mert ennyivel gyengébb a gyanta.
És akkor még még nem is beszéltem arról, hogy például az epoxi és a polieszter hogy bírja a hőt, mennyire könnyű vele az olcsóbb, a nem tökéletesen írtelenített szövetet átitatni velük.
Nekem is csak az alkatrészei vannak meg a homlokcsiszolónak, össze kell raknom. Addig is a szalagcsiszolót függőlegesre állítva meg lehet oldani egyes feladatokat. Csak rögzíteni kell valamihez.
Igazából a legnagyobb gondom az volt, hogy nem voltam biztos a termék nevében, hogy fadugó, vagy mifene, azért is dobtam fel a kérdést, hogy egyáltalán mire keressek rá. Telefonon megérdeklődöm ezt a céget, tudom hol vannak, bár még nem jártam náluk.
Ma a műhelyt költöztettem, aztán nem volt időm megcsinálni generátoros megoldását.
Talán tényleg generátoros megoldása a legegyszerűbb - már ha szálirányos dugóra vágysz.
Mert ha "bütüs" farúd is jó - ilyet tényleg lehet kapni, én bükkből vettem pont 20mm-est (méteres hosszban árulják) ehhez a kisasztalhoz, de az OBI-ban -> írtad hogy olyan nincs a közeledben, Pécsen.
De van Praktiker ahogy látom, sztem ott is vannak ilyenek, meg gugli őket is kidobta, eléggé pécsinek tűnnek:
Mivel 4db kell, én megkockáztatom, hogy egy akár asztali fűrészen csinálsz egy 5mm vastag lécet és levágsz belőle kis kockákat ,majd homlokcsiszolón a körzővel berajzolt vonal mentén lecsiszolod. hamarabb meg van ,mint amig elmész valami boltba.
Ezer éve már ezzel szembe találkoztam. Dugófúró drága volt. Vettem egy 20-as körkivágót. Beleflexeltem ;-) két ferde rést, hogy ki tudja dolgozni a fűtészport.
Igen ám, de ez nem 20-as dugót csinál, hanem kb 19 mm-est. Emiatt fogtam egy lapos 20-as fafúrót és 19-re köszörültem.
Vegyél 20 mm-es rudat (vagy olyan átmérőt ami neked kell), és vágj le belőle korongot kézifűrésszel. Miután beragasztottad a csavar fölé, gyaluld síkba.
Elég meggyőző a sablonos megoldásod. Sok tapasztalatom nincs a betonfúrással, lányomék is panelban kezdték és ott nagyokat szívtunk, iszonyat kemény volt a betonfal. Akkor régen szög belövés lett a vége.
Vele maximum csak a közös falfúrás jöhet szóba :D Nem vagyok az esete, ezt konkrétan tudom.
De nem baj, nem is azért csinálgatok neki bármit is, hogy .... hanem mert egy program, meg mert szeretem csinálni, szeretek új technikákat kipróbálni meg mert .. jól esik ha néha megdicsér vki (GPS kedvéért: végig a falfúrásról beszélek :D) Mondjuk ez utóbbi kinek nem.
"nagyon kemény betonban menni fog a mm pontos távolságokra elhelyezett furatkészítés? Szög belövés esetleg?"
Csinálok hozzá fúrósablont, nem tart semmibe elkészíteni. Ezt akkor is csinálnék ha habszivacsba kellene fúrnom. Az előfúrásos tanácsok pedig pont jók is ehhez.
1 es likat megfúrom, mondjuk 5-össel, 2 centiig. Bedugok egy 5ös csavart, vízszintbe állítom, megfúrom a 4-es furatot is, abba is csavar. Ez már így a helyén marad (főleg ha megfogja vki) és megfúrom a másik kettőt is. Nagyon nem csúszhat így el. 7mm furat van a vasalaton, 6-os csavar menne bele, kis holtjáték van benne. Plusz, viszek reszelőt ha kicsit mégis elcsúszna, helyszínen belereszelek a vasalatba annyit hogy fel lehessen csavarozni.
Anno csináltam betonfalba fúráshoz ilyen sablont, elég jól sikerült. 10es csavar, 10-es furat, nem volt holtjáték, mégis sikerült vízszintbe fúrni, műhelyszekrény felső részének hátsó tartója ez:
OK, ez most nem teljesen ugyanez a sztori, de ... én nem a furatok egymástól való pontos távolságától félek :-)
Nemtom, szöget sosem lőttem be, nincs is olyanom, kölcsönözni kellene. Meg egyáltalán megismerkedni a technikával. Nem biztos hogy idegen terepen tenném. De egyszer kipróbálom. Pont a fahobby panelos videójában használtak ilyet, jópofa cuccnak néz ki.
"Az öreg építősök csak úgy hívták hogy "főzött beton"."
"A jóisten tudja milyen technológiával csinálták de nagyon kemény anyag."
Én tudom. Akkor én vagyok a jóisten? :P
Dolgoztam egy évig a betongyárban karbantartó technikusként még diploma előtt. Apám viszont 3x évig dolgozott ott, és ennek a technológiának a mérés-automatizálását ők fejlesztették ki. Már eleve válogatott anyagból készül szigorúan meghatározva, hogy mekkora szemcséjű osztályozott kavicsból mennyi kerüljön bele (4-5 féle méret), cement víz aránya is mérlegelve. Alapos összekeverés után formába öntés majd az egészet a formával együtt vibrálják, hogy tömörödjön. Szendvicsbeton esetén a hungarocell hőszigetelés bele van építve a fal belsejébe. Utána a forma megy a gőzkádba. Kötési idő alatt szigorúan meghatározott hőmérsékleteken meghatározott ideig melegítés-hőntartás-kihűlés-melegítés ciklusok. Talán négy vagy öt, különböző hőmérsékletekkel. A hőmérséklet és időértékekre már nem emlékszem, régen volt, de ha nagyon szeretnéd akkor utána tudok kérdezni.....
Azzal a fúróval amit linkeltél az ütvefúró szárat beengedheted minimum a fal feléig (3 cm) de inkább 3,5-4 ig. Egy komolyabbal (3-4 J ütőerő) én sem kockáztatnék 3 centin túl. Vagy ha van a régi típusú "ütvefúród" azzal esetleg befúrsz 4 cm mélyre egy 5-ös furatot majd a Multi Constructor fúróval szélesíted 8 ra.
"De kiadtam a kolleginának a házi feladatot: mérje meg a fal vastagságát."
Reggel jelentette: 6 centi. :-(
Azt hiszem a végig ütvefúrást el kell engedni. Sztem max (!) feléig (2cm) jó lehet, a másik felét meg befejezem ezzel a karátos fúróval. Kérdés bír-e 12x2 centit a paneles betonyban... kiderül.
Mivel ez nekem jó tanulásnak és még szeretek is, rendeltem a Bosch-tól 2 db, 8-as SDS-plus KARAT fúrószárat. Majd beszámolok mit bírnak.
Valaki meg tudná mondani, hogy hívják azt a fadugót, amit pl. egy 20 mm-es lukba lehet tenni, pár mm vastag és talán ilyen fúróval lehet előállítani? https://www.uni-max.hu/dugofuro-keszlet/d/
Szia! Elég sok a HA . Vékony falnál nem játszik az ütve fúrás, nagyon kemény betonban menni fog a mm pontos távolságokra elhelyezett furatkészítés? Szög belövés esetleg?
Laktam Debrecenben a 80-as évek elején 4 évig egy kollégiumban, amiről már akkor minden évben híresztelték, hogy lebontják, mert salakbeton a 30-as évekből, ezért életveszélyes. Aztán csak 2008-ban bontották le, akkor is azért, mert terjeszkedett a szomszéd gyógyszergyár.
Ezt én is így tudom. Talán ezért is van úgy, hogy salakbetont csak a válaszfalak építésére használták a téglából épített főfalak között. A bp.-i 100-120 éves házak nagy többsége ilyen.
De kiadtam a kolleginának a házi feladatot: mérje meg a fal vastagságát. Aztán én is megmérem. Ha 10+ centis, akkor talán jók leszünk ütvefúrva is, négy és fél centi mélyen. Ha vékonka, akkor felesben megpróbálom egy polcra a vidia fejes + carat fúróval.
Ahogy én tudom, az kicsit másként van: Panelházakat a háború után kezdtek építeni vasbeton elemekből, a salakbeton vagy ahogy Rudolf írja salakos beton az a századforduló táján volt használatban , elég sokáig és én még nem hallottam ezeket a házakat panelháznak nevezni.
Na várj, mert lehet, hogy nekifutsz egy salakos betonnak.
Azok 6-8 cm vastagok és vakolat van rajtuk.
Mivel alúl volt méretezve a födém vasalása, nem lehetett rendes homokos-kavicsos betonból késziteni a panelt (ha nem volt alatta legalább egy gerenda) megcsinálták fele súllyal, tettek bele egy csomó kohósalakot, ami 2oo kiló/köbm. A kohósalak nem köt a cementtel, az csak töltőanyag. Olyan mind az üveg, amibe van egy csomó szenyezőanyag.
Arról csempét leverni nem lehet, szerelést se bele vésni. Ezt persze tudták és nincs is benne.
Nagyon vigyázz megrepedhet az egész. Nálunk sok ilyen fallal találkoztam a panelházakba.
A panellakásokban nagyon sok típusnál a konyha felső szekrényt tartó fal a fürdővel közös.
Vagyis inkább ügy mondanám, hogy a fürdő fala.
A paneleket úgy készítették, hogy ezek a fürdőszobák előre le voltak gyártva, és így egybe emelték be őket. (volt korszak amikor még a házgyárban ki is csempézték). Ez a beton teljesen más típusú volt mint a filmeken látható daruk által emelgetett falak betonjai. Az öreg építősök csak úgy hívták hogy "főzött beton".
Ez a beton nagyon nagy darabokban törik ki.
Régen nagyon sok panelt burkoltam, és a lakásfelújítások során ha a konyha bútor is cserére került, álltalában (természetesen ha nem voltak jók a régi akasztók) az asztalosok mindig "le fúrtak a csempét a fürdőszobában. Rengeteget kellet menni ez miatt javítani. Szinte minden esetben egy nagy kúpos darab törött ki a furatból.
Ettől függetlenül ezt a betont vésni szinte lehetetlen.
A jóisten tudja milyen technológiával csinálták de nagyon kemény anyag.
"Vajon ezt a kitörést, vagy annak esélyét nem lehet úgy csökkenteni, hogy pl túloldalon valaki odatart egy nagyobb felületű, töksík fadarabot? Vagy a rezgés miatt így is, úgyis kitörik az a betondarab ha akar (?)"
Konkrétan a Centi lakótelepen próbáltam azt, hogy a túloldalon egy kétcolos gyalult deszkát feszítettem be autóemelővel a szemközti falhoz.
"Vajon ezt a kitörést, vagy annak esélyét nem lehet úgy csökkenteni, hogy pl túloldalon valaki odatart egy nagyobb felületű, töksík fadarabot?"
Próbáltad már lefogni az ütvefúró hegyét? :P Ha meg tudod tenni akkor annak az ütőerőnek amit végez is ellen tudsz tartani.
"Vagy ... mondjuk 4,5 centis furatnál mondjuk az első 3 centit ütvefúrva, a maradékot meg fúrva? Vagy betonban ez esélytelen, a vídiafej tönkremegy?"
Igen tönkremegy. A z általános kőzetfúrónak nincs éle csak zúzni tud. Ha csak forgatod akkor kurvára felmelegszik és tönkremegy.
Viszont van egy lehetőség. Létezik vídialapkás fúró amit pl kifejezetten tilos ütve módban használni mert éle van. Sajnos elég drága, és most képet sem találok rá mert nem jut eszembe a neve. Úgy néz ki mint a normál csigafúró de keményfémlapkás és holkerra van köszörülve. Talán holnap reggel lesz egy kis isdőm leszaladni a tárolóba és ha megtalálom csinálok neked képet róla.
Köszi (a többieknek is), erre akkor oda kell figyelni. Ráadásul 12 furat lesz, szóval ... akkor 4+max fél centi mély lesz.
Annyit mondott kollegina, hogy a konyha és a hálószoba között kellett fúrni vmi átmenőt (júpíszisek), és ott akkor sikerült kitörni egy jó kétternyényi darabot a falból.
Majd kimérem milyen vastag a válaszfal, remélhetőleg a 10 centis vagy vastagabb verzió játszik. Elmondásotok alapján 6 centis falnál már a 4,5 centi furat is zizis lehet.
Vajon ezt a kitörést, vagy annak esélyét nem lehet úgy csökkenteni, hogy pl túloldalon valaki odatart egy nagyobb felületű, töksík fadarabot? Vagy a rezgés miatt így is, úgyis kitörik az a betondarab ha akar (?)
Vagy ... mondjuk 4,5 centis furatnál mondjuk az első 3 centit ütvefúrva, a maradékot meg fúrva? Vagy betonban ez esélytelen, a vídiafej tönkremegy?
Na majd beszámolok, talán még a héten. Már megnéztük a társasház szabályzatát, ez erre is kitér, hogy mikor lehet a szomszédok idegeit borzolni.
Kérdés vajon, ez is tud-e olyan kemény lenni mint az EC141 ... nincs nálam sajna az a darab. Viszont talán maradt még a Synolite -ból, meg Curox térhálósító is ... jó 5let, köszi, kipróbálom ezt is nagyobb térfogaton mit tud.
Foszforeszáló por: igen, kb kokainárban szereztem be először vmi műkörmös cégtől (Brill Bird). Azóta is kapom a körömlakkos hírleveleket ... :-O
Aztán kipróbáltam kínai barátaink verzióját, töredékáron. Tökéletes.
Nem tudom használtad-e már, vagy csak tervezed. Ha utóbbi, egyre figyelj. Erre. Azaz hogy nem oldódik, ezért ha "mély" (vastag) az öntésed leülepszik az aljára -> a foszforeszkálás mértéke igen kicsire csökken, az én esetemben szinte zéróra. Ezt nem (vagy sem) gondoltam át ennél az óránál. Aztán megoldottam - bemartam az óra "jó oldalán" a rovátkákat 2mm mélyen, és kiöntöttem újra azt a kis térfogatot.
Mondjuk a linkelt videós verziónál a mélyre ülepedés nem nagyon fenyeget.
A 80as évek elején mikor beköltöztünk egy 9 emeletesbe , ami csúsztatott zsalus betonból épült, én is elcsodálkozam.
A két szobából csak az egyikben volt tv antenna aljzat. Gondoltam egyszerű, mivel a 2 szoba közös falán volt, levettem az aljzatot (mert ott már 5 centivel beljebb vagyok) és elkezdtem az ütvefúrómmal fúrni.
Mikor már vagy 8 centire bent voltam, gyanús kezdett lenni.
Akkor álltam neki kimérni a két szoba utcafronti ablakai és a tőlük falig mért távolságból a fal vastagságát.
Mint kiderült 50 centis tartófal volt... a két szoba közt.
Egyszerűbb lett az ablakon ki, a másikon befűzni a koaxot.
Ha szerencséd van akkor 10 cm. Ha nincs akkor 6 cm. :P (Második esetben simán tenyérnyi nagyságú betondarabot ütsz ki a másik oldalon az ütvefúróval 50 mm mély furat megpróbálása esetén.)
Egy ilyen, szinte tisztán húzásra igénybevett cuccnál semmi nem számít, csak a felület. Remélem nincs vakolat, mert ha igen, abban lesz a tiplid fele...
Egy 10centis válaszfal is elbír egy 8centis tiplit, annál rövidebbnek mi értelme?
Még annyit pluszban, ami a tényleges tapasztalat az EC141+W242kombóval, hogy ezt a faliórát öntöttem ki vele. Színezék és a gyantas is innen, a faanyag pedig akác. Tekinthető mini asztalnak is :-)
Itt előjött az, hogy tényleg nem jó az 1 centi öntési vastagságot túllépni (ez itt kb 2 cm vastag), az alja nagyon "ragyás" lett, gondolom túl sok hő keletkezik ha vastagon öntesz. De a W241-essel - elvileg - ez a vastagság (leírás szerint max 10 centig) nem lesz gond.
A méretekről: ez egy 25x25 cm-es óra, és ezt a mélyedést gyak. hajszálpontosan fél liternyi epoxy-val (gyanta + térhálósító összesen) öntöttem ki. Ebből kiindulva rendesen zsebbenyúlós egy nagyobb (vastagabb) asztal kiöntése. Már ha ilyen "belül natúrszélű" asztalra gondoltál.
Lesz, hogy mikor még nem tudom. Most akartam rendelni "kicsiben", (3kg+1,35kg) EC141+W241 térhálósítóval (vastagabb öntést tesz lehetővé, max 100mm-t) kombót.
Mondtam neki hogy a faanyaag ára a töredéke lesz a gyantának (függően attól, milyen vastag asztal lesz a befutó) ... de ez kell neki :) EC141+W242 (rövidebb keményedési idő, viszont vékonyabb max önthető vastagság, max 1 centit javasolnak) már tesztelve, tényleg víztiszta, meg elég kemény is - teljes kikeményedés után egy öngyújtó fémrészével karcolgattuk a fényes gyantafelületet, meg se nyekkent. Gondolom a W241-es térhálósító se lágyabb, csak hosszabb keményedés/szerszámbontási idős. Persze a gyerekek (fél és 2.5 évesek) matchboxozási eredményei még nem ismertek ilyen gyantafelületen - de van polírozógép, egy évben max egyszer átszalad rajta.
A tipliből hátul mindig ki kell lógjon a csavar vége, mivel az ott a legjobban szétnyíló rész -lenne, ha nem a csavar éppen kúpos része esne oda. Ezért a plusz egy csavarátmérő.
Betonban valószínűleg nem fog zavarni, de pl falazóblokkban, vagy más lyukacsos anyagban ha a csavar nem ér be a dübel végéig akkor nem tudja magára húzni és megfeszíteni.
Szóval neked 50 mm hosszú csavarra lenne szükséged ha maximum 4 mm vastag a lemez amit csavarozol. A hatos az durván meg fog feszülni benne de nem baj legalább erősebben tart. Az ideális az 5,5x50 lett volna.
Én még öregebb vagyok, mert én nem csak a tiplivel vagyok így. Már nincs annyi időm, hogy kísérletezzek, és nem veszek gagyit. Inkább megtartom a pénzem, és megoldom azokkal a szerszámokkal, ami már van. Van néhány rossz tapasztalatom, nincs ingyen ebéd, vagy legalábbis nagy szerencse kell pl. egy igazán jó használt géphez.
Jó ideje ezeket a tipliket használom (korábban Fishert). Nem mondom, hogy jobb, nem is tudom eldönteni, csak a falusi mindenes bolt ezt tartja, ezért nekem nagyon egyszerű venni és nem is drága.
6-os tiplit terveznék használni, az ovális furatok 7mm szélesek (panellakás falán lesz, szóval betonfal).
(pár kép még a folyamatról. végül csak nem a megfordított oszlopos fúró + asztalhoz befogott darabbal oldottam meg a furatokat, hanem akácból ragasztott fúrósablonnal.)
Sajnos ez csak a kiscsöves gépekre jó, nem gyalura.
Nekem így van most megoldva excenter, szalagcsiszoló, lamellázó, asztali fűrész, gérvágó, kézi körfűrész, maróasztal/maró, s meg nem mondom mit hagytam még ki :D
Egyedül a vastagolóra (nincs más gyalum, egyengetőm meg pláne) nem tudom használni elvileg, gyak arra is soso jó az 50-es csövem, nagyjából el bírja szívni, de csak ha nincs a porszívómban szűrőzsák, amúgy nem bírja vastagabb deszkáknál :D Ill. gyakran kell nézni a porszívó tartályt is, mert hajlamos oda is kerülni a forgácsból :(
Erre majd még kell megoldás, de nincs időm szórakozni a tesztelésekkel, helyem nincs nagyobb elszívóra és nem is vagyok hajlandó venni, mert nincs túlhasználva a gyalu.
Szóval kis gépekre hihetetlen jól bevált, nagytömlőt igénylőre sajnos nem. Arra múltkor unimaxnál láttam mindenféle csonkot, nézd meg ott, hátha :)
Dewalt csatirendszere meg rendelhető általában, de majd 19000 a nagyobbik szett, kicsi bő 13, ha esetleg kell szólj, segítek, bár már rég elvették tőlem a barkácsot, de elég nagy a pofám, hogy tudjam intézni... xd
Nekem még az első szériából van egy az még 2200W-os volt, későbbiek már csak 1500W-osak. A porzsák elég drága hozzá, ha jól emlékszem akkor 5 db-os készletet rendeltem hozzá olyan 4000 huf körüli áron. A porszívó egyébként kegyetlenül jól szív, kényelmes a használata mert az összes fej a gép talpába van bedugva, így nem kell kerezsgélni, nem veszik el.... stb.
Én a famunkákhoz egy ciklonos forgácsleválasztót kötök be elé, így a porzsákot nem kell csak nagyon nagyon ritkán cserélni, mert a forgács 98%-a a leválasztóba marad.
Tök jó! Én is törpölök már egy ideje, hogy hogyan oldjam meg a csatlakozókat, de eddig nem sikerült. :(
Nekem sokkal nagyobb átmérőjű csatlakozók kellenének és olyat nem láttam még sehol. Van egy 125-ös és egy 100-as flexi csövem, amit 100-as, 120-as csonkra kellene ráhúzni, illetve a ciklon 50-es csövét mindenféle kisgépre 45-től 25-ös átmérőig.
A kisgépekre a Kärcher univerzális gumicsövét használom, amit különböző vastagságoknál le lehet vágni. Az nem rossz, de messze nem olyan, mint egy egymásba tekerhető gyorscsatlakozó.
Így van, a borostyán egy kúszócserje, csak támaszt keres - de ha nem talál, úgy is jó neki. Gyógynövény, madárkaja és dísz egyben.
Én is az után lettem ilyen okos az internetről, hogy a kedvenc makkfámról letéptem egy fél mázsányit, némi vadszőlő társaságában. Aztán lett egy kis lelkifurdalásom... Bezzeg a fagyöngyöt nem érem el. :(
Mostanában sokat jártunk egy új úton, valahol Vindornyaszőlős felé. Van ott egy ősláp, vagy valami hasonló, és van egy elég érdekes erdős rész. Sok borostyánnal benőtt fa van benne, amik jórészt el is száradtak. A nejemmel azon tanakodtunk, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás, akarom mondani a száraz fákat nőtte be a borostyán, vagy azért lettek szárazak, mert benőtte a borostyán. Az alanti hozzászólásokból nekem ez nem derült ki. :) Pedig a kérdés jogos ezek szerint.
A fenyok mindent nalunk jobban tudnak :-) Az a baj a borostyannal, hogy ha nagyon elonti a fa koronajat akkor egy ido utan szuksegszeruen a fa eletterebol vesz el igy kevesebb fenyhez azaz taplalekhoz jut.
Egyszoval learnyekolja.
Nekem anno az erdeszmernok cimboram igy magyarazta.
Egyeb modon nem szivja a fa "veret" kulonben nem pusztulna el kivagaskor.
Elnézést kérek, ha gúnyosnak tűnik az iménti válaszom, nem állt szándékomban "piszkálódni". Én is hallottam már, hogy a borostyán árt a fának, de itt, a déli parton még nem láttam olyan fenyőt, amelyiket a borostyán ölt volna meg (pedig akad néhány elképesztő mennyiségű borostyánnal borított fa is).
Köszönöm. Ezek az itteni fenyők sajnos rémesen tudatlanok :), mert van olyan gyerekkori (50 éves) fényképem, amelyiken már borostyánnal van befutva ugyanaz a fenyő, amelyik még ma is él (csak sokkal több rajta a borostyán). Ez persze azt is jelenthetné, hogy a vihar sem gond, de az utóbbi években egyre durvább szelek vannak, ezért is merült fel a kérdés.
Elnézést, ez fával kapcsolatos, de nem asztalos kérdés; főleg Wtman-nak és más élőfa-szakértőknek szól.
A Balaton déli partján sokfelé látható magas törzsű, koronát csak a tetejükön viselő fenyőknél növeli-e a viharban való kidőlés kockázatát a törzsükre felfutó sűrű borostyán? (Az ilyen borostyánnak gyakran karvastagságúak a szárai.) A borostyán általában az alsó hat-nyolc méteren van, tehát a vele fedett törzsszakasz nem ér ki a házak a többi növény takarásából; persze azért a talaj mentén is vannak néha durva szelek.
Saját tapasztalat alapján én is azt mondom, használhatod a friss anyagot nyugodtan. Rönkben nem szokott vetemedni, csak repedni az anyag, ráadásul a zöld akácot könnyebb fúrni is, amire az összeszerelésnél úgyis szükség lesz szerintem.
Viszont még ne kend le, mert úgyis olyan vizes, hogy a java anyagot le fogja dobni.
Amúgyse lenne majd baj, ha jutna a lazúrból a repedésekbe is.
Nálam kb 3 éve áll 6 akác oszlop minden kezelés nélkül, igaz, hogy kb. 15 cm átmérőjűek. Kéregben érkeztek, azt lehántottam róla. Ha fogok egy csiszológépet, elég gyorsan sárga faanyagot találok a napsütötte alatt.
Szvsz nyugodtan építs abból, ami jobb anyag. Nem lesz semmi baja, amíg kiszárad. Az akác vetemedni főleg deszka, illetve felfűrészelt állapotban hajlamos. Ha gömbfának hagyod meg, akkor nem igazán.
Nem éreztem offnak! Nekem érdekes volt. Az ALU ragasztás nagyon is fogós dolog. Azért nem szóltam közbe, mert az enyémnél igen gyorsan több tudás jött fel itt. Jó 10 éve elég sokat küzdöttem ALU csövek ragasztásával, amik kültérre kerültek.
A tanácsotokat kérném: ha minden igaz, frissen vágott, kérgezett akác oszlopot szerzett apósom, amiből egy kis kerti hinta készül. (Mivel após eltökélt, ezért a kerti hintának most el kell készülnie... :-))
Tekintettel a frissen vágottságra, mikor csinálok jobbat:
- ha összerakjuk a hintát, hagyom, hogy száradjon, és majd vmikor lazúrozom, vagy
- lazúrozhatom már összerakás előtt is?
Számít ez?
Vagy C terv: vegyem rá, hogy mindenképpen a meglevő 10 db, száraz, de rövidebb oszloppból csináljuk?
˝de ha egyáltalán nem ragasztom össze, az sem nagy veszteség.˝
Ezt az álláspontot el tudom fogadni. :) Annyit hozzátéve, hogy az illeszkedő ragasztott felületeket kicsit felérdesíteném. Nem kell sok, mondjuk 240-es papírral.
Én a tavalyi akcióban vettem porszívót (más típus, de hasonló), felhívtam a szervizüket. Valahol Szigethalom-Szigetszentmiklós környékén vannak. Telefonba bemondva a a gép pontos számát tudták, hogy mit ajánljanak, és postafordultával utánvéttel küldtek hozzá papírszűrőt.
Teljesen korrektek, jó hozzáállásúak voltak. Ilyennek kéne minden szerviznek lennie!
Én kimondottan papírzsákot kerestem kerestem.
5 db-os kiszerelés volt, és kb 5200 ft volt házhoz.
dehogy lesz az liter. az a horony max 12x12mm, az egy méterre másfél deci. szor kettő.
kicsit gépészebben nézve: aban a hídban ez a kapcsolat csak nyírásra van igénybevéve. az üreget teljesen felesleges kitölteni. szépen a két síkot összeragasztani bőven elég. de ha egyáltalán nem ragasztom össze, az sem nagy veszteség.
Én tudom, hogy drága, és hogy az a lyuk ott brutális méretű 70 centi hosszon. :)
Kilósban ugyan kicsivel olcsóbb (nem 60 ezer csak 50 https://www.neosil.hu/termek/araldite-aw106-hv953u-108kg) és véleményem szerint szükség is lesz ennyire. De tévedhetek is. Ezért csinálnám azt, hogy kétoldalas ragacsszalaggal összefognám a két elemet, lezárnám az alját, megtölteném vízzel, majd kiönteném egy mérőedénybe. Kb 30-50 % üvegszálat tud felvenni maximum szóval ha több mint másfél liter akkor az egybedarab megvásárlásával már jobban jár.
Igen, de mivel computerguru is elbukott, így megsúgom:
DWV9220-XJ
Ezt a szettet vettem meg, minden gépre rá van dugva az egyik csonkja (5db van benne), a porszívó cső végén erre megy rá, gyűrű fordítással meg rögzül.
Bevallom kissé sokalltam az árát (18-20 körüli jellemzően), de nagyon kényelmes a használata és végre pormentes vagyok otthon, ill. szinte pormentes :)
Mivel dw745 asztali fűrészen és 774 gérvágón is ilyen gyorcsati van, így azokra nem kell tennem semmit se :)
Ezek a darabok jók nálam bd, metabo, hilda, s minden más gépre is, 35mm gépeken hiba nélkül megy, ha meg szűkebb van egy szűkítő is készletben, ami ha mégse jó az obis porszívónak is van szűkítője, az se rossz :D
A 2011-et használják fához, de az kicsit magasabb árfekvés mint ami tetszene. Jelenleg SR 5550-et használok aerosil-el. Váltanék valami jobbra, ha van, de nem a 2011 árfekvésében.
Sziasztok! Volt ismét a Lidlben száraz-nedves porszívó. Használja ezt valaki lakás porszívózásra? Rendelt már valaki szűrőt hozzá? Milyen gyakran kell cserélni? Egyéb jó-rossz tapasztalat?
A zöld részekhez Araldit 2011-et javaslok üvegszállal. Ahogy leírtam. Ha máshol is fel akarod tölteni akkor oda jó lehet az olcsóbb epoxi is, De az araldit 2012-est az kerüld el mert gumiszerű lesz a megkötés után.
Köszönöm szépen! Az üregek kitöltésénél is Araldite 2011-et javasolsz? Vagy arra megfelel valami olcsóbb öntőgyanta is üvegszálas dúsítással? (Az ábrán a zöld részeket én is epoxyval gondoltam kiönteni eredetileg is.)
Az csak egy dolog, hogy szeretek (van lehetőségem, időm, stb) kísérletezni. De rengeteg dolgot csináltam úgy meg, hogy 2x-3x többet szívtam volna, ha nem kapok innen valakitől jó tanácsot. Akár úgy is, hogy nem hittem el, hogy a tanács az jó (plexiből elszívó turbinát, ahogy én akartam, pl)
Azt még mindig tartom, hogy a saját tapasztalat a legjobb, legtartósabb tudás, de néha hasznos ha más terel jó irányba. Én ezt itt sokszor megkaptam Tőletek. Csak ezt jobban észben kell tartani :)
Nem tudom miért, bútorlap vagy rétegelt lemez vagy nyers fa: de teljes átvágásnál én a legmagasabbra jutó fog feléig/alsó harmadáig engedem túl a lapot. Leginkább azért, hogy felülről minél kisebb forgácsoló szerszámmal találkozzak. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer, egyszerűen csak érzésre csinálom így. Nyilván ha elbambulok, sírnék így is. Csak arra gondolok, hogy nem mindegy, hogy 2 centire nyúlok túl az anyagvastagságon, vagy 2 miliméterre. Nem tudom, ezzel áldozok-e a vágásminőség rovására.
Itt is tartom: sztem kvajó módszer :) Kívülről nézve nem látszik, és kit érdekel h 4x10x2 csapolás elkészítésével (és sokórányi munkával) vagy 4 menetesszárral fogod össze a leceket. A végeredmény faszának néz ki, és ennyi. Tőlem ment a + :)
Uraim, lassan elkészül kolléga kis szekrénykéje. Pacman javaslatára (mondhatnám kifejezett kérésnek is :D) felteszem ide az eddigi képeket, GPS-nek tuti tetszeni fog :D
Kell vennem még hozzá plexit, körbe, alulra meg felülre (mondjuk felülre agyalok még tényleg az menjen-e) is kap belőle, ill. lesz egy led is benne, éjjeli lámpa funkcióval
De ha már, beújításra került egy apró rendszer az elszívásnál. Ki az aki felismeri? :D
Én üvegszál nyesedéket is kevernék a ragasztóba és azzal tömném meg a nútokat. Az üvegszálnak nagyobb a szakító szilárdság mint az acélnak, mert 450 kg/mm2 bír ki, mig az acél az ötvözeteitől függően 180 kg körüli értéket.
A két alu elemet pontosan össze kell illeszteni és összeszorítózni több helyen, hogy ne tudjon a gyanta közöttük kiszivárogni. A porfil egyik végét le kell ragasztani aluszalagal vagy teflon szalagal és úgy kell befogni a satuba, hagy alul legyen a lezárt vége. Utána fentről be kell tunkolni az üvegszálas gyantát végig a profilba. 100:98 keverési arány kell kimérni a gyantából (a b komponens azaz az edző a kevesebb) a bekevert gyantába kell belekeverni az 1-2 cm-es üvegszál nyesedéket, jó sokat fel fog venni belőle a gyanta. a fazékidő kb 20-25 perc 20 C fokon, ez idő alatt kell befejezni a töltést. A kötési idő 24 óra.
Persze, meg ahogy most visszanéztem, lemaradtak a vigyorjelek. :))) (Visszakerestem. 2014 februárban vettem egy 1100 és egy 600mm-es darabot 24eft-ért /120x40mm/)
Még szerencse, hogy ezt az elméletedet Kazinczy Ferenc nem olvasta. Ahogyan mondjuk a török, a kínai, norvég, görög és számtalan XX. századi nyelvújító nemzet (és nemzedék) sem. :)
"A dumat a szoismetlesrol oran hallottad..."
Azért én örülök, hogy itt nem légi-irányítók módjára folyik a diskurzus, hanem mondjuk élvezhetem Pillanatragasz olykor megfejtésre ingerlő fordulatait. Azért még egy szakirodalmi szövegben is csak a szavak töredéke szakszó, a többinél lehet alkalmazni némi választékosságot. És szoktak is.
d_feco
Sör mellett tisztázható a dolog.
1. Én azt tapasztalom, hogy a nyelvtannáci szinonimája lett annak, hogy "nálam helyesebben ír/fogalmaz". Annál azért alaposabban kell ismerni a nyelvet, hogy valóban "nyelvtannáci" lehessen valaki.
2. Ami pedig a megmondó-embereket illeti, Isten bizony nem reagáltam volna a 161075 bejegyzésedre, ha nem érzem benne azt a könnyen kikövetkeztethető "megmondást", hogy aki helyesen igyekszik írni, az megfelelés-kényszeres ürge.
3. És ha valamiért elnézést kell kérned, az nem azért van mert emberből vagy.
Mennyire volt kiemelve a lap a vágás felső síkjából? Teljes lap magasság és a fogak függőlegesen vágtak bele az anyagba, vagy majdnem alul és a fogaknak épp csak a felső fele bukkant ki, vagy a kettő között valahol?
Nos. Valóban faragatlan a mondanivalóm, de törekszem arra, hogy a köznép és a nem nyelvtan-nácik számára is érthető legyen a mondanivalóm lényege. Az sem baj, ha valaki elmosolyodik közben, mert a mosolyra is szükség van. A sírásra is. :]
A vésőimet pedig egy erre a célra szánt üveglapon, rajta vizes csiszolópapírral élezem, nem pedig betonon. Nem akarok és nem is tudnák mindenféle csodakövet venni az xyz márkából. Amúgy meg valóban nem érzem azt, hogy rá kellene beszélnem mindenkit egy hetvenezres árkategóriába tartozó fenőkő megvételére és használatára (mert az maximum ultima gratio), amikor számomra a jelenlegi megoldás nem tökéletes, de igencsak kielégítő eredményt nyújt. De lebeszélni sem akarom egyik embert sem róla - az nem az én dolgom, arra ott vannak a megmondóemberek.
Ha már a nyelvészetnél tartunk, akkor hozzátenném azt is, hogy a nyelv változik, ha teszik a nyelvészeknek, ha nem. Mint ahogy a profilgyalut leváltotta a felsőmaró és az asztalosipari marógép, a kézi hajtányt a körfűrész, a szalagfűrész, stb. A kézi hajtányú gyalu is le lett cserélve ennek elektromos megfelelőjére.
Ami meghonosodott, közismert és a népesség java része már átvett szófordulatokat illetőleg, nem tisztem ezeknek szabályba rögzítése. Viszont nem is várom el ezen szabályok betartását - sem magamtól, sem másoktól, míg érthető a mondanivaló lényege - ez nem szépirodalmi szakkör. Példának okáért harminc-negyven évvel ezelőtt a minyon, az helytelen írásmódot tükrözött, ma már nem az. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az embereknek nincs idejük mindennap a magyar helyesírási szabályzatot böngészniük, sőt van akinek arra sem telik, hogy megvegye azt. Meg amúgy sem érdekli, mert a boldoguláshoz nem kelletik. Mint ahogy az sem érdekli őket, hogy pár száz éve a j és a ly két különböző kiejtést ábrázolt, mint ahogyan a th és a cz páros is. Egyszerűen tesznek rá, mint ahogyan én is.
Én a munkám folyamán - teljesen mindegy, hogy mit csinálok éppen, próbálom a legjobbat kihozni a rendelkezésekre álló anyagokból és eszközökből. Legyenek azok szavak, gondolatok, vagy éppen tészta, esetleg deszka, padló, gerenda, furnér vagy léc. Ez nem mindig sikerül. Elnézést azért, hogy emberből vagyok. De ennek ellenére minden egyes esetben megpróbálom a lehető legjobbat kihozni az adott szituációból - bár elég sokszor nem sikerül.
A csőcselékek kifejezés abból a szófordulatból ered, hogy romák. Ha érdekel, utánanézel.
Mondom, hogy rosszul vagyok összerakva... Én tudom, hogy miért pont Flex a flex. Sok ember viszont csak azt tudja, hogy flexelés/flex. Viszont pont a közérthetőség miatt írtam azt, hogy flex. Az dobja rám az első követ, aki még sohasem járt így.
Amúgy adtam egy pluszt, mert érthetően megindokoltad a miértet.
Az asztalossag es a nyelveszet ket teljesen eltero dolog. Az egyik letrehoz, a masik csak kutat, leir.
Nem is irtam volna ezt le, mert eros vagyok es vissza tudom fogni magam, ha nem jossz elo a szoismetlessel.
A dumat a szoismetlesrol oran hallottad. Irodalom oran. Na ez itt nem irodalom. A kommunikacio celja az uzenet atvitele. A hasonlo ertelmu szavak onkenyes valtogatasa durvan rontja a hatekonysagot. Ha pontosak akarunk lenni, akkor van egy legjobb szo, es azt kell hasznalni. Es ha ismetlodik, akkor is. Ha nevmast teszel helyette, mar az is neheziti a megertest.
Tolni ezeket a finom fűrészeket csak igen korlátozottan lehet. Egyszerűen azért, mert a vékony, rugalmas lap meg tud ragadni egy-egy ponton a fában és utána nem előre megy a vágatban, hanem hajlik.
Emiatt ezek inkább húzásra működnek.
Lehet, hogy van olyan finom kéz, amelyik tolni is tudja, de nem jellemző.
Még egy plusz infó, hogy hol jöhet elő más típusú (kereszt- vagy hosszvágó, váltottfogas) lappal szemben a különbség. Az előbb levágott hosszabb csíkot a gérvágóval vágtam kisebb darabokra - nem fontis, csak érdekes, "fakockát" ragasztok és préseléshez kellettek:
Pilana, 72 váltott fogas keresztvágó lappal, a vágás teteje, hiba nélkül:
És az "alja". Bár ugye gérvágóról beszélünk, asztali terminológiában pont a teteje lenne ... mindegy, a vágás másik oldala. És itt a különbség, a telós képen is jól látszik.
No végre leteszteltem az előzményben említett Leman márka bútorlapra tervezett fűrészlapját. Ahogy nézem elég jól sikerült a tevezése, telós képek de valamennyire látható, én 0 db kipattogzást látok. Semmilyen elővágást nem csináltam, egyben vágtam át (25mm vastag).
Vágás teteje (végig ilyen, inkább a közelségre koncentráltam):
Vágás alja - fogak kilépő oldala, ahol - elvileg - jobban kell szaggatnia. Én itt sem látok túl sokat:
És a vágás teteje, szorosan egymás mellé téve:
Csak azért írtam, hogy legyen egy másik minőségi lapreferencia a Freud mellé. Persze az ára is olyan ... viszont szerintem lapszabászat se produkál ettől szebb vágást.
"Csak jelzem, hogy nincs megfelelési kényszerem, így nagy ívben teszek arra, hogy a magyar nyelv hejesirasí szabájzata az ideji évadba mit is akar elvárni a csöcselékektől."
Most ezt a mondatodat fordítsd le egy asztalosipari hasonlatra, és fejtsd ki, hogy téged baromira nem érdekel, hogy ki mivel feni a véső élét, te akkor is a betonon fogod. Nem veszed észre, de semmi különbség sincs az asztalos és a nyelvész szakma szabályai között. Mindkettő be nem tartása faragatlanságot eredményez a "munkadarabon", legyen az sámli vagy a mondandód. Ennek a topiknak az egyik érdeme, hogy az igénytelenséget úgy általában nem tolerálja. Régen legalábbis így volt, igyekeztünk legalább szakmán belül jól és pontosan fogalmazni, de legalább tudni, hogy mi az, ami slendriánság. Ez nem jelenti azt, hogy kötelező helyesen írni, de legalább ne legyünk rá büszkék, ha nem megy.
És nem az a csőcselék, aki betartja a szabályokat, iránymutatásokat. Ráadásul a szó már önmagában többes számra utal, tehát a "csőcselékek" forma eleve nélkülözi az értelmet.
"Elnézést, de én rosszul vagyok összerakva..."
Oké-oké, de nem feltétlenül kell reklámozni.
ON
A flex/flexelés szó nem kiírtandó dolog a nyelvből. Van helye, gyors, kerülhető vele a szóismétlés, hangulatos zsargon lehet, de ha valaki annyira rácuppan, hogy már azt sem tudja, mi a sarokcsiszoló jelentése és eredete, azzal csak a nyelvhasználata silányul. Nem hiszem, hogy cél lenne.
Ha jól néztem nagyhirtelen utána, akkor a dozuki hasonló az illesztőfűrészhez, a felhasználási módja is ugyanaz. A kataba főként keresztvágásokhoz alkalmazható. A ryoba egyik fele hosszvágásra, a másik fele meg keresztvágásra alkalmas.
A közös bennük, hogy mind olyan mint a viagra light. Húzni már lehet. :) Az a japán fűrészt, amelyikre ráírják, hogy mindkét irányban forgácsol, az jó eséllyel pont nem japán fűrész.
Személy szerint nekem csak a Tajima készítményeivel volt dolgom, de ezen nem is szeretnék változtatni belátható időn belül. A kisvakondtól beszerezhetőek.
Babra munkához a legsűrűbb fogazású lapot érdemes megrendelni, minél magasabb a az egy hüvelyken belüli fogak száma (TPI), annál kevésbé 'rojtozza' ki a fát.
Azt gondolm tudod, hogy ezek húzófűrészek (húzásra vágnak). Szinte mindegyiknek vékony, hajlékony a pengéje, és nagyon edzettek a fogai (szöggel ne ismertesd meg). Igaz ezekre is, mint a "western" fűrészekre: finom fogazás inkább kereszt-, ritkább és kicsit nagyobb fogterpesz a hosszvágásra optimális. Ryoba pl kétélű, sűrű és rika fogazással a két oldalon.
Az biztos hogy meg köll velük tanulni fűrészelni, tolni nem szabad vissza mint a meszes mert könnyen laptörés lehet a vége.
Nekem ebből Ryobe és Kataba (videóban Kabata -nak írja/mondja, gondolom ez egyfajta "tájszólás") van. Magyarországi lelőhelye, az egyik legismertebb legalábbis a Kisvakond:
Vékony lapok, kis dobozok: finom munkának tűnik, nyilván sűrű fogazású, felül merevített lap lehetne jó. Amilyen pl a Dozuki, és amilyet nem látok a Kisvakond lapján. Tőlük esetleg az amit 2.-nak linkeltem (JPR 265 ST).
De igazán ilyesmi lehetne jó, nagyon vékony lap, vékony vágásszélesség, jó sűrű fogazás (Dozuki, a lap tetjén). Ide kishazánkba 9.9EUR-ért van a szállítás:
Én használtam a palmát, nem egyszerű anyag, ecsettel nem ment, de egy konyhai kenő alkalmatossággal simán jó volt, gumis valami, ha megszáradt simán le tudtam húzni róla a ragacsot.
"Japán" fűrészekkel kapcsolatban megosztanátok a véleményeteket? Melyik mire jó? (Dozuki, Kataba, Ryoba stb.) Ha van rá lehetőség, akkor Mo-ról rendelhető érdekelne. Olyat szeretnék, ami tényleg jó, húzni és tolni is lehet, - ez elég vicces így leírva - és vékonyabb falapokat is elvágja. (Kis dobozkákhoz, fiókokhoz.)
Esetleg forrasztás? Nagyobb felületen eloszló hőterhelést kap, sztem nem deformálná úgy, mint a hegesztés. HTS-2000 alu forrasszal, vagy sokan simán cinnel is forrasztanak alut, bár azt kicsit macerás kivitelezni, viszont a hőterhelés még kisebb, hiszen már 200 fok körül folyik a cin.
Ha valami bika konzollal mechanikusan összefogod a két végét mondjuk 3-3 centi hosszan, akkor is ugyanolyan merev lesz, mint ha összeragasztanád sztem. Csak vesztesz a hasznos hosszából 6 cm-t, bár volna elképzelésem olyan konzolról is amivel ez a gond sem állna fenn, de ahhoz gépműhely kellene, szóval ez megint egy drága megoldás.
Hasonlóképpen, és valószínűleg sokan vagyunk így vele hogy tudják mire való, ezért sosem értették mitől sarokcsiszoló ha pont a ku**a sarkot nemigen lehet vele csiszolni. Nagyon nem is érdekelt, én mindig is "flexeltem", nem sarokcsiszoltam :)
Nade így fél öt tájékán, 2 Agymenők közt bogár a fülbe, így hát megkérdeztem barátunkat: "miért sarokcsiszoló".
Érdekes, de logikus. De nekem ettől még flex marad a cucc :) Nekem a gyorsdaraboló is fix-flex - magamban így neveztem el, mikor először láttam de nem tudtam még a "hivatalos" nevét.
Öööö. Mi ez a + és - jel a hozzászólásoknál? Csak azért kérdem, mert ami nekem tetszik, azt mélabús kushadásban és meghunyászkodva a + jellel szoktam honorálni, ezen fórum berkein belül is. Ami nem tetszik &|| fingom nincs róla azt szóvá teszem, megkérdezem vagy csak kimaradok a párbeszédből, nem nyomok csak úgy kapásból like-ot és disklike-t.
Csak jelzem, hogy nincs megfelelési kényszerem, így nagy ívben teszek arra, hogy a magyar nyelv hejesirasí szabájzata az ideji évadba mit is akar elvárni a csöcselékektől. Igazándiból semmi sem érdekel már - pláne nem az, hogy a Flex egy nagy múltú németh(cz-vel a végén) gyártó, aki kitalálta azt a technológiát, amivel jelenleg a köznyelvben - itt magyarhonban, flex-ként nevezett tárgy elkészülhetett. Akinek nem tetszik, az írhatja akár azt is, hogy az nem flex, hanemm amoladora de ángulo - de az sem érdekel.
A lényeg az, hogy ez egy olyan eszköz, ami a szöghajtásnak és a korongoknak köszönhetően több funkciót is betölthet - vágás, csiszolás, bizonyos gépeknél még polírozni is lehet vele.
Elnézést, de én rosszul vagyok összerakva, én nem azt nézem, hogy egy tárgynak mi a neve, hanem azt, hogy mire is használható. Kérek engedélyt létezni.
Amit én javasoltam, annak ha jól emlékszem 13 kiló métere. Olyan ötvözetek ezek, hogy beszarás, szóval olyan 2200 per kiló körül van az átlagos ára, ha csak sima L profil mondjuk.
De ez egy baromi precíz és nagyméretű extrudált profil, olyan négyezer körül szokták adni kilóját, szóval tényleg kurvadrága - de hát ez van. Megszavaztuk a 330 forintos eurót is legutóbb, lehetünk kussban! :)))))))))))
rferinek igaza van, csak a pénz megy bele és mégsem lesz egyenértékű egy normális egy darabból álló híddal.
Talán a hobby cnc fórum adok veszek topicban kéne szétnézned. Lonewolf nevű arc sok ilyesmit árul, szerintem pár darab ezresért hozzá tudsz jutni ott egy ekkora darabhoz. Tán még a te anyagaidra is akad ott vevő vagy cserepartner és végül olcsóbban jössz ki mint ha ragasztanád és még jobb is lesz.
"Egyébként több mint 40 féle epoxi ragasztót használok a munkám során, fémekhez és műanyagokhoz..."
Szia!
Akkor talán tudsz tanácsot adni a tapasztalataid alapján.
Adva van 2 darab 628 mm hosszú 80x80-as alumínium profil. Ezeket kellene majd egymáshoz rögzítenem úgy, hogy 628 mm hosszú, 160x80-as alu gerendát kapjak. Csavaró erő és dinamikai igénybevétel is érné, plusz rezgés (kép szerint). CNC marógép hídja lenne belőle.
A csavarozás furatai jól meggyengítenék, a hegesztéstől vetemedne. (Esetleg a végeken lenne 1-1 csavar a biztonság kedvéért, plusz a híd két oldalán 20mm vastag alulap csatlakozik 8-8 csavarral.) Más fórumon az Araldit 2011-et javasolták. A forgalmazó ügyfélszolgálata nem biztos 100%-ban, hogy alkalmas a feladatra. Szerinted igen?
Lehet hülyeség amit kérdezek, de homokszóróval le lehet szedni a régi lazúrt a fáról?
Egy kutyaólas ablak körüli deszkázatot kellene újjávarázsolni de eléggé vetemedettek a lambériák. Ezért gondoltam erre a megoldásra. Eléggé felpattogzott már a festék.
Köszi a kiegészítést! Őszintén szólva meglep, ha egy DeWalt nincs jól beállítva gyárilag. Az hagyján ha a barkács cuccok gyártását be kell fejezni, de az ipari gépekét is? Ez alól mondjuk kivétel a műanyag betét, mert azt minden gépnél eleve "aláméretezik". Hogy ne akadjon? A papír helyett én (bejlagoláshoz) inkább valami finom fém fóliát, lemezt használnék. (akár alufólia)
Egyszerű, kell egy kádnyi mosószeres meleg víz, és meg kell benne járatni rendesen. Az mindig kihozza a dzsuvát. Úgy is mindent el kell mosni a disznótor után...
[még mielőtt az internetről valamelyik idetévedő ezt komolyan veszi: NE CSINÁLD, MERT ÉLETED LEGUTOLSÓ ÉLMÉNYE LEHET AZ ÁRAMÜTÉS!]
Hát volt egy kolléganő, aki vett egy sarokreszelőt, de nem volt megelégedve vele, mert a sarkáról nem tudja vele leszecskálni a bőrkeményedést. Mondtam is neki, hogy de nagy hülye vagy, most ugyanott akciós a sarokcsiszoló, azzal másodpercek alatt lejön az a fránya bőrkeményedés, és csak kétezerrel drágább, mint amit te vettél. Addig-addig agitáltam, hogy elhatározta, hogy másnap elmegy és vesz egyet. Azok a bunkó kollégák erre meg elmondták neki, hogy nehogy megvegye, mert az egy flex...
[anno ő ment el ecetes ollóért a gombosboltba - oda nem én küldtem... Aki szerint én nem fogom átbaszni azzal kapcsolatban, hogy miképpen is írják azt, hogy Siófok... Persze hogy elipszilonnal. :)]
Haladós, az igaz... viszont az ilyen kukactenyészet szerszámokat aztán javítani milyen guszta tud lenni. (mint pl. egy ilyesmire használt kardfűrészt...)
Nem szoktam ilyesmikkel a sarkamat csiszolgatni...
De hát ez a meccs már emlékeim szerint lement egyszer, pont itt, ezen fórumon belül, druzsba=stil=láncfűrész. Angle grinder = fleksz = sarokcsiszoló, Flex != fleksz, Sthil != stil. Ez a kifejezés honosodott meg és többnyire ez közismert a nép számára.
Így, hogy felvilágosítottál még az is lehet használom őket minden nap. Be is viszem a konyhába,ott több mindenhez tudom szerintem használni mint a garázsban. :)
Sziasztok! Ezeket találtuk papa garázsában. Felvilágosítanátok mik ezek ? Én laikus nőként valami felsőmaróra tippelek,de az a hosszú nyelű kék valamiről fogalmam sincs :D
Mikor a szakmában dolgoztam a nagy felületeket Amikol-lal furnéroztuk (formaldehides edzősós granulátumos ragasztó) a Palma Tex-es megoldást 1 hónapban egyszer használtuk és csak élzárásra 1 2 helyen, stafnival végigütgetve a furnért mert az ütés erőssége számított nem pedig a nyomásidő.
Ha egy fűrészlap üt, akkor azt ki lehet általában korrigálni. A motor tengelynek is van ütése, ezért először összejelölöm egy pici filctol jelöléssel a motor tengelyét a a fűrészlappal és mérem az ütést mikrométerrel. Majd fellazítom és 10-15 fokot elforgatva újra lerögzítem és mérek, majd a kapott eredményt felírom egy táblázatba. Ezt addig játszom, amíg a legkisebb ütést el nem érem. Ekkor véglegesen összejelölöm a tengelyt a fűrészlappal. Ha még nem elég a pontosság akkor maszkoló szalag darabkákat ragasztok a fűrészlap lyuka mellé a leszorító anya vagy a motor oldalon és így is mérek. Ezzel a módszerrel szinte tökéletesen ki lehet korrigálni az ütést.
Ha nagyon üt egy lap, és azt felpörgeted 4-5000-es fordulatra akkor az ki fog egyenesedni és nem fog ütni, hajlik annyit a fűrészlap, de csúnya a vágásképe és ha leterheled a gépet és leesik a fordulatszám akkor berezonál a fűrészlap és szét is tud robbanni. Ezért elég veszélyesnek tartom az ütős felfogatást. Én a 0.05 mm ütést már elfogadhatónak tartom. A freud lapokat érdekes módon egyáltalán nem kellett eddig korrigálnom, 4 db freud lapomból egyik sem üt, maximum pár mikront. A vastag lap sokkal nehezebben rezonál be mint a vékony, viszont jóval jobban leterheli a motort a széles vágással.
Apám gyerekkoromban kiegészítette a gyári szekrénysort egy tévészekrénnyel, amit ő maga furnérozott Pálmatex-el. Azon az oldalon, ami a radiátor, illetve az ablak felől volt, nagyon csúnyán levált a furnér.
Mi a melóhelyen 2 féle kontakt ragasztót használunk az egyik a szokásos pálmatex kilós kiszerelésben a másik egy kis dobozos kontakt ragasztó amit mi ecsetes ragasztónak hívunk. A kupakba gyárilag van egy ecset beépítve és az belelóg mindig a ragasztóba ezért nem szárad be. A víz higítás eléggé meglepett, mert eddig még nem halottak olyan kontakt ragasztóról amit vízzel lehetne higítani, ugyanis oldószer bázisúak, ezért is olyan büdösek.
Én az ecsetes ragasztót szeretem használni, mert nagyon kényelmes a használata is igen erős kötést hoz létre. Ezzel szoktunk nem szilikonos profilgumit felragasztani meg mindenféle tépőzárat, még az öntapadós tépőzár alá is alákenünk vele.
Ez egyébként egy sima profilgumi ragasztó, majdnem olyan mint a pálmatex, csak kicsit sűrűbb így a függőleges felületre is kenhető lefolyás nélkül. Ha nagy felületet kell ragasztani akkor vesszük csak elő a pálmatexet és akkor 2 colos ecsettel kenjük a ragasztót. (A szilikonos gumikhoz az egyszerű FBS ragasztót szoktuk használni de ha olajálló vagy hőálló kell akkor egy spéci amcsi ragasztót használunk. )
Egyébként több mint 40 féle epoxi ragasztót használok a munkám során, fémekhez és műanyagokhoz, és több mint 20 féle epoxi lamináló gyantát. Ezek túlnyomó részét az amcsiktól szerzik be a cégnél, de van amit közvetlenül a gyártótól. Az egyik legjobb epoxi ragasztó gyanta az araldit 2011 nevű amiből 63.000 huf egy kilós kiszerelés. Ez adja a legerősebb kötést, bár kissé merev a ragasztás de jól csiszolható utána és nagyon jól bírja a dinamikus terhelést a ragasztás. A másik ilyen jó ragasztó az araldit 2012-es ez valamivel olcsóbb, de sokkal gyengébb ragasztó, viszont rugalmas a megkötés után úgy mint egy gumi, viszont egyáltalán nem lehet csiszolni.
Észnél kell lenni nagyon, hogy mit mivel és milyen feladatra ragasztunk, mert nagyon el lehet baszni egy nem odaillő ragasztóval a dolgokat.
Általában én is ezt szoktam csinálni, az asztali körfűrészemnek viszont nem cseréltem ki új korában a csapágyait. Amikor megvettem annyira izgatott voltam, hogy ki kell próbálni és akkor egyben be is állítottam a gépet rendesen, így a csapágycsere elmaradt. 4 évig bírta a kínai csapágy. Annyira jól sikerült a gép beállítása, hogy nem volt lelkierőm szétszedni és újra beállítani mindent rajta. De ha nem vagyok észnél amikor széthullott a csapágy kosár akkor simán leégethettem volna a gépet. Ráadásul az aldis asztali körfűrész nem egy szerelőbarát összeszerelésű konstrukció. A motor rögzítő csavarok eléggé elérhetetlen helyen vannak, a csapágyat sem egyszerű levenni a motor tengelyről úgy, hogy ne sérüljön a műanyag ventilátor lapát ami szorosan mellette van.
Ezek ilye nagyon vekony, asszem 160as lapok kezi fureszbe. Es egy picit igazitottam is rajtuk dremellel, mert az egyik kicsit nagyobb volt mint a tobbi.
Kipróbáltam a műszert egy tinédzserkorú akácrönkön. A terhelésszabályzó úgy tűnik a teljes mélységben működik. A gyári lap vágni vág, de érezhetően berezonál időnként. Feltettem egy ukrán lapot, 160 mm átmérő, 20 egyenes fog. Gond nélkül vitte teljes mélységben az anyagot. A 195 mm-es szintén ukrán lap nem fért bele a védőburkolatba. Leszereltem, megküldtem egy vágás erejéig. Simán átvitte, amit kellett, nem észleltem jelentős fordulatszámcsökkenést. Úgy tűnik, barátok leszünk.
Összeraktam pár fűrészlapot, jól látszik a különbség.
A külső a 195-ös ukrán, a következő egy 210-es Pilana, megint egy ukrán 160-as és a legbelső az Aldis fűrészhez adott lap. A kép önmagáért beszél.
Azta ... mennyi szabid ment el erre? :) Ment a like.
Túlnyúló fésűfogak gyors eltüntetése (legközelebb ... bár szerintem egy ideig most nem "fésülködsz" :D ):
- asztali maró + felsőcsapágyas tisztítómaró?
- asztali fűrésszel + vezetővel 1mm-t leszedsz, és csak felet csiszolsz?
- esetleg fogjam be utólag? :D
Ragasztás: +1. A legstresszesebb része az ilyen melóknak. Itt lehet a leggyorsabban elk**ni amit addig megcsinált az ember.
A keletkező forgács mennyiségén én is a mai napig meglepődök. Nekem a mostani kosaras szekréknykénél cuzámmen ~200L. Hogypi**be tud ennyi lenni ilyen "kicsi" készterméknhez ...
"de a kottyanás a fűrészlap külső kerületén 1-2 mm ..... "
" profi gép .... Ennél 2-3 mm volt a kerületen a játék"
Hűha. Valamit vagy nagyon félreértek, vagy pedig ... mennyi???? Milyen irányban kotyog a micsoda? :-)
Akárhogy is gondolom végig .. 3-4-5000-es fordulaton szétperegne az egész, a képembe, ha akár a tengelyirányban szaladgál a fűrész 2-3 mm-t. De .... mivel as külső kerületet írtad, ezért lapütésre (??) gondoltál? Akkor meg főleg használhatatlan lenne, már 1-2mmnél is, nemohogy 2-3-nál.
Sajna a régi videóim ... na mindegy, Bosch PTS 10-re raktam fel egy Proline, és egy Boch Optiline lapot, de a külső kerületen (amennyire csak lehetett a vídia fogak közelében mértem, mérőórával) nem volt tized(!)mm sem az ütés.
Bár az is lehet hogy csak meleg van, innom kéne egy jó hideg sert :)
Minden effélét újra összerakok, megkenek, átvágom a meneteket, jobb csavarokat teszek bele, csapágyat cserélek (egye fene a garanciát ). Akkor biztos, hogy eltart valameddig. Sőt, ha szerencsém van, elképesztően sokáig.
Ehhez nem értek, de a kottyanás a fűrészlap külső kerületén 1-2 mm. Ezt foghézaggal, tengelytávcsökkentéssel kihozni szinte lehetetlen feladat. Volt már kézben profi gép, aminek jó hangja volt. Ennél 2-3 mm volt a kerületen a játék. Szóval szerintem (amennyire értek hozzá) inkább a fogak megmunkálási pontossága lehet a gond.
Fene egye meg! Jó lett volna látni ezt, mielőtt a teljes szekrénysor elkészült. Mostmár nem fér az egyes darabok közé, pedig jó lett volna a felső két polchoz.
Köszönöm a válaszokat a HOLZ 2070 ragasztóval kapcsolatban.
Tanulságul, talán más is hasznát veszi a tapasztalatoknak.
A vízbe mártás az egyes műveletek között nem jó megoldás. Ekkor azonnal megcsomósodik a ragasztó.
Ezt a kontakt ragasztót kimondottan furnérozáshoz ajánlják, olyan esetekre amikor nem lehet préselni a furnért. Mivel nekem nincs se vákuum zacskóm, se a préseléshez alkalmazható leszorítóim, ezért választottam ezt a ragasztót. A használati leírás szerint be kell kenni mindkét felületet, majd ha megszáradtak akkor össze kell illeszteni és ütéssel vagy nyomással egyberagasztani a két felületet.
Az előnye a ragasztónak hogy a megszáradt felületek semmi máshoz nem ragadnak. Tehát a megkent darabok egymásra téve is szállíthatók ha közé teszünk pl. újságpapírt. A ragasztó képességet egyébként a száradt felületek elvileg hetekig megőrzik. Én a két napon túlit igazolhatom.
Az összeillesztés nem problémás, mivel a felületek csak akkor ragadnak össze ha erősen összenyomjuk.
A ragasztó tudja amit a leírásában vállal. Nekem azzal volt problémám hogy a ragasztózás során, erre szivacslakkhengert javasol a leírás, nagyon hamar apró csomók jelentek meg a szivacs hengeren és a felületen is.
Felhívtam a gyártót hogy tanácsot kérjek. Nagyon készségesen segítettek is. Azt mondta hogy a meleg és a száraz fa felületek miatt léphet fel ez a jelenség. Azt javasolta hogy 10% vízzel hígítsam a ragasztót, és a felületeket, ragasztás előtt töröljem át nedves szivaccsal.
A ragasztót, sajnos nem lehet kimosni a szivacshengerből, csak a megfelelő hígítójával, ami viszont nagyon drága, és nem javasolja a használatát. Azt mondta hogy egyszerű szivaccsal is fel lehet vinni.
Kipróbáltam a javaslatokat, így sikerült csomómentesen lekennem a felületeket.
Nekem tetszik a ragasztó, bár elég büdös :( . Jelentősen leegyszerűsíti a furnérozást.
Simán el lehet, fenyőn majdcsak nagyító kell, hogy lásd a recéket.
A szabadságom egy része alatt pl ezt csináltam.
Először feltúrtam a műhelyt, és összeszedtem minden hulladékot, amit sajnáltam kidobni, de csak a helyet foglalja. (azóta találtam még :( ).
Aztán felszeleteltem, meggyalultam, kiválogattam, és táblásítottam.
Tanulság: a csöves szorítóval viszonylag egyszerű sík lapot szorítani. rendes asztalosszorítókkal egy halál. kiugrik, túl nagy a talpa, stb. egy bútorlap darabra felcsavarozott két léc meg egy ék viszont szuper, a lap adja a síkot.
Aztán tolóasztallal méretrevágtam. Hosszvágó lappal, mert lusta vagyok, meg az igazán keresztvágó élezni volt. Aztán egy pár perc alatt hevenyészett box joint jiggel kifogaztam. A négy darab filléres kézikörfűrész lapból álló dadoo set szép recés aljat csinál a fognak, de tényleg nem látszik. Szárazon összepróbáltam az összeset, eldöntöttem melyik az alja, külseje-belseje. Ugyanazzal megcsináltam a hornyokat a fenekének. Mivel kifutnak, a végein van pici lik.
Tanulság1: 7 perc per doboz a fogazás. Azt hittem hogy ez sok. A ragasztás több lett, a csiszolást meg hagyjuk.
Tanulság2: megéri rendesen kipróbálni, beállítani, és akkor a sarkon nem lesz lépcső, nem kell utólag gyalulgatni az alját-tetejét.
Tanulság3: ha többet szórakozok a fogak osztásán meg a fenék hornyán, akkor csak egyik oldalon lenne lik, de pont a fogak találkozásához esik a horony, így mindkét oldalt van egy pici.
A ragasztás az nagy szopás. Már csak megragasztózni 4x2x10 fogat nem kis idő, a ragacs meg gyorsan meghúz. Plusz a horony és a feneke. És mindent össze kellene nyomni, a kezemet nem összekenni. Plusz derékszög.
Tanulság1: a szalagos szorító ilyen magas cucchoz nemjó, vagy kellene kettő, de akkor sem jó. Egyrészt a sarkon nem tudja kikerülni azt a ket centit, ahol engednie kellene pluszosra kijönni a fogat, meg az ereje is kevés. Csináltam bútorlapból pofákat a sarokhoz, és 8db szorítóval csináltam, egyszerre egyet.
Tanulság2: ha nagyon meghúzom, befele domború az oldala, és tud egyszerre mind a négy sarok kisebb lenni mint derékszög. Jó az az átló mérés.
Utánna már csak fel kell csiszolni. Meg az éleket letörni. Meg lelakkozni.
Tanulság1: nagyon jó ötlet volt, hogy a fenekét meg az összes belső oldalt felcsiszoltam előre.
Tanulság2: annyi ráhagyással csináltam a fogakat, hogy kb 1.5mm lógjon ki. Leesett a kezem, mire lecsiszoltam. Fél mm elég lett volna, nagyon konnzisztens volt, sehol nem hiányzott volna az 1mm.
Tanulság3: a kis bosch élmaró baromi kézreesik, seperc körbe mindenütt lekerekíteni. És nem is szakadt ki nagyon.
Okos akartam lenni, majd lefújom és kész. Volt két kicsit megkezdett színtelen spray-om, majd az jó lesz. Hát iszonyat vékonyak, kinyomtam az egészet, és alig lett valami a dobozokon. És a szívószál nem ér le a flakonban, még lötyög a cucc benne, de nem jön csak a hajtógáz. Baromi frusztráló. Elővettem a szivacshengert meg a parkettalakkot, és kapott abból is egy réteget. Ráment egy fél liter majdnem, pedig csak egy réteg. Szerencsére nem vesztek össze.
Ja, és a végén mondom még csinálok neki lábat. Hogy kicsit egymásba akadjanak, de ha picit felemelem, akkor már ki tudom húzni a felsőt. Feltúrtam a hulladékot, hogy abból csak kijön. Hát a 10doboznak 40 sarka van. Baromi sok. Kis kockákat vagdostam, majd csiszolhattam őket fel egyesével. Nem tudtam volna egyben, mert hulladékból volt. Egy óra volt felcsiszolni és lekerekíteni a korongcsiszolón. Azokat már le sem lakkoztam.
De a lényeg, hogy a rengeteg hulladékból lett 10 doboz, meg kb három banános láda hulladék, ami már tényleg csak gyújtósnak jó. Meg kb 300liter forgács/fűrészpor.
Olyan vontatottan készült, hogy közben ideértek a fogantyúk kínából.
Nem igazán tudom eldönteni. Ahány videó, annyi módszer, de hogy lenne releváns különbség, arról nem vagyok meggyőződve. (igaz, én csak a belevaló negatív lappal használtam eddig) Talán ez is szokás és hit kérdése. ??
Ha vastag anyag akkor első vágás húzva, majd a teljes átvágás tolva, vékony anyagnál pedig egyben átvágni húzva. Az a lényeg, hogy a belépő fogak amíg csak lehet lefelé tolják az anyagot, ne felfelé akarják húzni.
Az énnagy einhelll gérvágómon a hátsó anyagleszorító kb 5 cm-re tud benyúlni az asztal fölé. A géppel 37 cm széles anyagot tudok vágni, mégis megtartja az anyagot. Még egyszer nem lazult le nekem, tökéletesen rögzíti az anyagot.
Én sima hőálló MOL-os piros csapágyzsírt szoktam használni. Régen használtam grafitost is az is nagyon jó de alig vártam, hogy elfogyjon, mert napokig nem jött ki a bőröm pórusaiból és mindig úgy nézett ki a kezem tőle mint aki évek óta nem mosakodott. A MOL-os zsír egy viszonylag lágy zsír, ha nagyon felmelegszik a gép akkor is megtartja a sűrűségét, nem lesz olyan mint az olaj. Így tartósan megmarad a hajtómű felső részben is.
Hát ez egy DEWALT DWS780-as amit állvánnyal vettem.
Az szögek pontos beállításán kívül, a forgózsámoly a vázasztaltól lejjebb volt, és még ettől is lejjebb voltak a műanyag réslapok.
Ez az anyag átvágásakor jelentkezett hibaként. Ezeket kellett kihézagolni. Én ehhez papírt használtam alátét gyanánt. 1lap=0,1mm.
Végül is sikerrel jártam, de ritkán használom, mert az asztali körfűrésszel szinte mindent megoldok. De ha nagyon precíz szögvágásokat akarok tükör felülettel, akkor ez képes rá. Kíváncsiságból egyszer egy lécdarabból 16szöget is vágtam vele, és cinkre összezárt. :-)
Sajna idehaza nem azzal a szép sárga lappal forgalmazzák, mint az usákoknál, de ez is szépen teszi a dolgát.
Sziasztok, segítséget kérek attól aki ismeri a "Zinken compact 21" multifunkciós gépet. A problémám az, hogy használtan vettem és a gyalukések szorításához szükséges léc hiányzik. Eredetileg alumíniumból van. A keresztmetszete durván trapéz, de nem tudom a pontos méreteit (keresztmetszeti hosszak, bezárt szögek). Tudom, mérjem meg a késtartón a méreteket, de ezt precízen csak úgy tudom elvégezni, ha a késtartó henger csapágyazását leszerelem az egyik oldalon. Amíg feltétlen nem kell, ezt nem tenném. Kérdésem még, hogy mekkora a kések mérete. A hosszuk egyértelmű (210mm), feltételezem a vastagságuk 3mm a szélességük 18-19 mm. Előre is köszönöm a segítséget.
Hát nekem is megvan a birtoklási vágy meg nagyon nem szeretek sem kölcsönözni sem kölcsönkérni.
Metabo-t is néztem de a nagyobb vágási mélység miatt a 250-es korongot forgató az sajna túl van azon a határon amit a menedzserem eltűrne.
Meg igazából jó lenne ezt már ki is próbálni, nehogy úgy járjak mint a maróval. Vettem egyet be is építettem asztalba de mégegyszer már nem ezt venném feltétlenül, illetve nem így raknám össze.
Eszembe nem jutott volna gérvágóval nekiállni, de nem azért mert féltem volna tőle, hanem mert fél óra elővenni meg baxakodni vele mire beállítom. :) A dekopírral nem csak a sárkányt vágtam volna ki hanem a szélét is lecsaptam volna és utána 3 húzás a kézigyaluval. :D
A birtoklási vágy, mint sokunkat, engem is elkap időnként, így lett nekem is egy Dewalt gérvágóm. ;-)
Nem rossz szerkezet, de alapból voltak, vannak hibái, amiket könnyen, vagy nehezen lehet orvosolni. Nekem már ráment pár munkaórám a finombeállítására. Talán több mint amennyit vágtam vele. Legutóbb pl. azzal pepecseltem el két órát, hogy tökéletesen szintbe állítsam a forgózsámolyát. De hát, ez a hobbim. :-)
Amikor lehet/kell, én is használom. Ennél is használtam, ugye itt 2 féle szöget is kellett állítani: a lapét a támaszhoz képest, meg a lapét az asztalhoz képst (45 fok).
Mivel kicsi a darab, a leszorító nemigen ért el odáig, mondom én kézzel ez meg nem fogom annak ellenére hogy csak ~8-9mm anyagvastagságról van szó. Ezért egy plusz léccel plusz a leszorítóval szorítottam le. Nagyjából a felét betakarta így a leszorítás -> sárga téglalap kb, kék kör a leszorító feje, piros vonal a vágásvonal. Nyilván nem ott szorított így, ahol optimális de mellétettem egy 8-as rétegeltet, hogy a plusz léc minél nagyobb felületen nyomja a munkadarabot, ne csak az élénél, így kézzel csak nagyon erőszakosan tudtam odébb mozdítani.
Mondom jó lesz ez, nyóc miliméter, ezt nem fogom 2 menetben vágni, kezdem rögtön a végétől. Nos, elég sok darabra repült szét a sárkány ... Lehet hogy ha előre mondjuk 4mm-t vágok - majd a maradékot, akkor nem. De valamiért így nyilván feltépte a le nem szorított részt, aztán gondolom kicsit elfordult, aztán huss ... nem tudom pontosan hogy történt, mert ezt nem kameráztam.
Tudom, tolóasztal, asztali fűrész. A másikat majd úgy csinálom :)
Nekem a gyakorlatban (már amikor ugye használom) iszonyat erősen tart! Úgy befeszül, hogy a az önkioldót sem tudom lelazítás nélkül benyomni. Az igaz, hogy alig nyúlik be az anyag fölé, de egy elég széles tappancsa van. Ez a nagy tappancs és a ténylegesen nagy szorítóerő miatt nekem biztosan nem bírta volna felkapni, neadjisten kifordítani! Ha használtam volna, ugye.
Hmmm..... Én mindig használom. És hogy emiatt vagy sem én nem tudhatom, de még sosem kapta fel egyik anyagomat sem a gérvágó. Akkor sem amikor 140 mm széles lambériát vágtam hármasával egyformára. És úgy látom, hogy még ha keveset tart, akkor is sokkal többet mint amire nekem kézzel esélyem lenne.
Az elvet én is ismerem, meg hogy hogyan kellene annak működnie... Sajnos az elvi működés sokszor nem egyezik a gyakorlatival. És én gyakorlatból beszélek. ://
Jelen esetben semmit sem ért volna a leszorítóval, mert az csak keskeny anyagokhoz jó, mivel alig nyúlik túl az anyag szélén. A széles anyagot simán kifordítja alóla, ha elkapja azt a tárcsa. Jó eséllyel el is töri a tartóját amibe a rúd alul rögzítve van. Nem egyszer megesett, hogy leszorítottam vele, mire elvágtam a széles deszkát lelazult. Inkább asztalosszorítókat használok, ha valóban le kell szorítani valamit.
Ilyen tálcák kis alkatrészeit vágtam körfűrészen, szögbe állított tolólappal. :
Ezeknek elvileg a végei 67.5 fokra lettek vágva , mivel a belső szögek 135 fokosak.
Nem egy nagyon cizellált munka, de azért nekem elég pontosnak tűnt ahogy raktam össze nem kellett vele mókolni szépen összeillett mindenütt.
Az olcsó Brico-s gérvágómnál biztos hogy pontosabb. (10 ezerért vettem még vagy 8 éve, de mióta a körfűrészen is tudok szöget vágni azóta nem nagyon volt bekapcsolva)
A gérvágó, pontos sorozatvágásokhoz jó, ha egyszer jól bekalibrálod, míg a vezetősínes kézi-körfűrész kis munkadaraboknál esetleges pontosságot eredményez, nem elhanyagolható pepecselést feltételezve is. Tehát akkor érdemes gérvágóban gondolkodni, ha olyan jellegű munkák adódnak, ahol nagyobb darabszámot, pontos relatíve kis keresztvágásokat kell esetlegesen hosszú munkadaraboknál, ismételten, rövid idő alatt elvégezni. A vezetősínes kézi-körfűrész az elsősorban táblavágásra, hosszanti leszabásokra az igazi.
Ohh, logikus, kis utómunkát spórolhatunk meg vele. Viszont a jelen estet akkor nem befolyásolta volna, mert amikor toltam volna visszafele (már teljes átvágással, úgy ahogyan a videóban is, csak ott egyből teljes átvágással) akkor kapta volna fel a fadarabot. (Mélyen alul volt elrepedve a fa....)
Ez az a tipikus balesetforrás, amit jó lenne, ha mindenki jól megnézne, és megjegyezne, hogy ne a saját kárán tanulja meg!
Pontosan ez volt a célom azzal, hogy benne hagytam a videóban. És van még pár ilyenem, amikről itt-ott beszélgettünk is, és remélem arra is jók a videóim, hogy az ilyenekre felhívja a figyelmet.
A feliratkozók még emlékezhetnek egy előzetesre a youtube csatornán, melyben balesetmegelőzéssel kapcsolatos videót harangozok be. Nos ez a videó még nem készült el, folyamatosan változó körülmények és gondolatok mentén mai napig alakulgat a forgatókönyv, és nem is a közeljövőben fog elkészülni, de az biztos hogy meglesz. Készülök rá, mert nagyon fontosnak tartom, hogy magyarul is legyen ilyen video majd a youtubon!
Egy lépésben vágásnál a korong hátsó éle felfelé lép ki az anyagból és szaggatja a szélét. Két lépésesnél először belülről húzod kifelé, és a belépő fogak lefelé vágnak. majd az alsó részt visszafelé tolva a fa alsó felén is befelé haladnak a fogak. Így egyszerűen szebb a vágás.
Soha nem toltam át több lépésben. A gép ereje bőven sok ahhoz, hogy ennél vastagabbakat is egylépésben átvágjak. Sok videóban látom én is hogy több lépésben vágnak a gérvágóval, de ugyanennyi videóban meg az egylépéses megoldást látom. Szóval nem tudom mennyivel és főleg miért lenne jobb több lépésben vágni! (Most nem a jelenlegi esetre vonatkoztatva, hanem csak úgy általában, mondjuk "normális" faanyagoknál!) Ha a gép jó, a fűrészlapom tökéletes, a fanyagom is válogatott, minőségi darab, akkor nem látom értelmét több lépésben vágni. És ha még le is szorítom......
Bizony-bizony, pont erre van kitalálva, de akkor és ott fogalmam sincs miért nem használtam! Pedig szoktam használni, látni is lehet néha, pl itt: https://youtu.be/aEQStRg5ecM?t=110
Ez itt bizony felelőtlenség volt, főleg annak fényében, hogy tudtam milyen fával dolgozom......
Azt szeretném megtudni hogyvalakinek van-e tapasztalata abban:
Ha körfűrész+hozzá való vezetősín kombinációban szeretnék szögben vágni az mennyire összemérhető pontosságban a gérvágóval történő szögben vágás pontosságával?
Nincs gérvágóm és néha a hülyebogár elkezd rágni hogy kellene egy...
én azt nem értettem, hogy miért tolod bele telibe egyből? még tolóasztalon is úgy vágon, hogy először két centi mélyen, aztán telibe. vagy akár három részletben.
Az a leszorító valóban nem arra való, hogy dolgokat ragassz össze vele, nem tud erőt kifejteni. Viszont dinamikus felkapás ellen nagyon is véd. Sokszor nagyobb ellenállást fejt ki a fa felcsapódása ellenében mint amit te kézzel bármikor is meg tudnál tenni. Pont azt akadályozza meg ami a videón is megtörtént.
Én az OBIban vettem valami faragasztót. Baromi erősnek, stb írta. Mintha Bison lenne. A lényeg, hogy ragaszt, de olyan lesz a letörlés után a fa mintha taknyos lenne, de legalább meztelencsigák járták volna össze. Ezen még óvatos smirglizés sem segít. Hát ezt így nehéz lesz szép munkákhoz használnom. Régebben volt valami palmatex vagy mi, fehér volt letöröltem vizes ronggyal, aztán, amikor megszáradt, meg sem látszott.
Elég rosz ragasztót választottál a munkához. Ez egy kontakt ragasztó, nem pedig faragasztó. A kontakt rakasztóval meg kell kenni mindkét felületet, várni kell addig amíg az oldószer kipárolog, és már nem fénylik annyira a ragasztós felület és utána kell nagyon pontosan összeilleszteni a felületeket. Csak 1 esélyed van erre, visszabontani már nem tudod csak roncsolással. Az oldószer ilyen melegben pillanatok alatt kipárolog, ezért köt be neked a hengerbe. Ecsettel kellene felhordani, és amíg a következőt készíted elő addig az ecset legyen a ragasztóba belemártva, hogy ne tudjon kiszáradni. A ragasztós dobozt is illene zárni azonnal de most vagy az ecsetet véded vagy a ragasztót. Na ezért nem jó választás a kontakt ragasztó.
De, megállt egy- sőt majd két pillanatra is. Ezért is hagytam benne a videóban, hogy egy kis gondolkodásra, figyelemfelhívásra ösztökéljen. Ezekben a gépekben óriási erők összpontosulnak, de ez még hagyján is a gyorsaságuk mellett. Szóval itt nincs idő elkapni a kezünk, az arcunk vagy bármi mást, a másodperc tizedrésze alatt meglehet a baj. A felvételen is látszik ez az erő - nem játék. Ahogyan a medve sem! :-)
Ez az egyik dolog. A másik ebből következik, hogy pl miért nem dekopírral vagy már eredetileg is miért nem a tolóasztallal vágtam? Persze, így UTÓLAG már rájön az ember, hogy jobb lett volna.... De ez az amin már nem kell gondolkodni, ez az a bizonyos "mi lett volna ha....? " kérdés.
Szóval ahogyan Repítő(talán?) mondta annó, érdemes megállnunk a munka kezdete előtt pár másodpercre és átgondolni, hogy honnan-hova szeretnénk kilyukadni, felmérve a lehetőségeket és a veszélyeket is.
És egy girbe-gurba, vagy (az én esetemben pl) már eleve elrepedt, göcsös, összevisszaszálú fadarab gévágón való vágása, nem biztos hogy a megfelelő módja ennek.
Még egy valami: a grafit jó adalék lehet fogaskerekeknél. Grafitos zsírokat ha jól tévedek, inkább alacsony fordulatú helyeken használnak, de van kis flakonos grafitos adalék, pl molnak is. Landynél ezt osztoműbe, ökölfejbe szoktuk önteni. Az ökölfejbe gyárilag olyan zsírt küldtek, ami hasonlított a lítiumos zsír és hajtóműolaj + grafit adalék keverékére.
Ennél sokkal jobb zsírok is vannak, amiket külön kerékcsapágyba találták ki, csak sokkal drágábbak. Most nem találom hirtelen, van pl egy AGIP zsír, kék színű, de az valami 3x ennyibe került, mint az SKF és amikor én kerestem, nem lehetett kis kiszerelésben kapni.
Szíved nem állt meg egy pillanatra? Tessen vigyázni. Én ugyanilyen gérvágóval száraz, nem túl vastag de kissé girbegurba barack ágat szeleteltem karikákra. Nekem is megrántotta ... a nem megfelelő le-/kitámasztás miatt. Aztán inkább rácsavaroztam egy deszkára, és szalagfűrész ....
Kollégám mondta napokban, hogy egy igazi kincs vagyok. Már csak el kéne ásni ... :D
Láttam te vetted észre, hogy ... szemfüles vagy :)
Meg azt is észrevettem a YT csatornádról, hogy te sem unatkoztál. Váza (a rusztikus-fatörzses különösen tetszik), a medvék nemcsak Borsodban hanem feléd is kóboroltak (szemüvegtartó ismerős design) , iPhone után lovas kulcstartó .... nekem ezek voltak újak. Ügyes, grat!
Jól szuperál a Hegner lombfűrész? Jól megdolgoztatod. Nekemmajdegyszer ... bakancslistás.
Én most éltem az elállási jogommal egy HYundai körfűrésznél. Eszméletlen gagyi a csúszútalpa, nem is tudom hogyan lehett ilyet forgalmazni. Ez nem a barkács, hanem a tré kategória volt.
Szia! Volt-e már időd üzem közben is kipróbálni? Kíváncsi lennék a tapasztalataidra, mert én is kacérkodok a gondolattal, hogy venni kéne egyet. :) Nekem egyelőre "kilós" munkára kellene, de a későbbiekben nem ártana, ha precízebb melóra is alkalmas lenne esetleg... Az átzsírzás nálam is alap lenne...
Ahogy már más is említette érdemes elgondolkozni a Bosch PTS 10 -e, vagy a Makita mlt100-on. Ezekkel ok minőséget csinálhatsz a megfelelő fűrészlappal a méhkaptárnak, ezek a gépek nem alkalmasak bútorasztalos pontos munkák elvégzéséhez, max akkor ha vki keni vágja ezeket a gépeket kívülről belülről és finomhangolni is tudja őket idegen eszközökkel és akkor is erősen kompromisszumos lesz a használhatósága.
Sajnos a barkácskategória gépei nem tartják meg a híg zsírt. Próbáltam már márkás félfolyós zsírt ilyen gépben, az eredmény tragédia. A választás ezekszerint: vastag tapadós zsír, hadd dagassza, átlagos csapágyzsír ami csak a szükséges helyeken nem marad meg vagy híg kenőanyag, ami minden lehetséges helyen igyekszik a szabadba vagy a motorba jutni. Esetleg lehet az első motorcsapágyat 2RS kivitelre cserélni, de ez sem egy szimering. és ha megnézed a fotókat, a két fémfelület között véletlenül sincs semmi tömítés. Lehet persze tenni, de akkor át kell hézagolni az egészet. Vagy bekenni valami drága tömítőragasztóval. Nem tudom...Ezek általában nem "márkásabb" gépek.
A túl, az a mennyiség, amikor jelentős erő megy el a zsír "dagasztására." Ha az fogaskerekek már folyamatosan zsírban forognak, elindul a melegedés, túlhevülés, fölös energiafogyasztás, erővesztés..
Minél lágyabb folyósabb zsírt alkalmaznak, annál jobb. Mostanság ilyen sárga színű folyós zsírokat találni a márkásabb gépek hajtóműjében. De van olyan szaki, aki hajtóműolajat is tesz a házba a zsírhoz.
Szeretnék segítséget kérni tőletek. Asztali körfűrészt szeretnék venni, de nem tudom milyet lenne érdemes. Max. 120 ezret szánnék rá. Szeretnék megbízható, pontos vágásokra alkalmas gépet venni, hosszú élettartammal. Nem mindennapos használatra, de pl. ezzel csinálná apum a kaptárakat.
Délután összeraktam egy hanyatt dekopírt. Az asztal 18mm vastag dekorit bevonatú faforgácslemez. A doboza egy Güde 2500-as asztali fűrész burkolata. Ilyen.
Hááááát.
Túl könnyű. Leugrál az asztalról. S olyan hangos, hogy a másik utcán is hallatszik.
Szóval, ha gépet épít az ember, annak a teste tömeg legyen. Ha ismét megépítem, akkor a doboz konyhai munkalap lesz. Az asztal lapja is.
Ha nem érte víz, akkor semmi baja. Csapágyakra van optimalizálva, nem olvad, de nem is ragaszkodik a helyéhez. A csapágyban nem tud hova menni, a mai csapágyak között igen ritka a nyitott. Nekem ez a Xintex ragacsos zsír jött be eddig a legjobban, de a semminél minden jobb. Mondják a szagértők, hogy nem szabad túltölteni, de azt nem, hogy mennyi az a túl? A barkácskompresszoroknál ha a nívóig töltöd, a legkisebb billenésnél már kilóg a főtengely alja az olajból és szárazon megy. Fel kell tölteni a nívóablak tetejéig. Hordja az olajat? És? Tartós legyen, ne olajtakarékos. Nem az az évi 2-3 dl olaj fogja elpusztítani a földet!
Ha már említetted: milyen zsírt szokás a gépek fogaskerekei közé gyömöszölni? Kaptam egy ismerőstől (na jó, barter volt) egy használatlan Lidl-ös nagyflexet, és amit ezekről a szerkezetekről eddig olvastam, abból úgy tűnik, hogy hogy a fűszerbolti szerszámoknál nem árt zsírozással kezdeni -- ilyet még nem csináltam, de majd most :). Egyféle zsír van itthon, "Lítiumbázisú kenőzsír." Úgy 26-28 éves lehet. Jó ez, vagy más kéne bele?
Összességében az első benyomásra nem rossz ennyiért. Megfelelően súlyos, de nem billen semerre. Az alutalp elég merev,
a gép jó benyomást kelt. A beindításkor kicsi rettenet, szörnyű hangok a hajtóműből. Nem gond, a szokásos kenőanyag probléma lehet. A gari miatt próbálom óvatosan sszétszedni. A hajtómű a szokásos kínai jelenség, zsír csak itt-ott van benne. Pont ahol kellene, ott nincs.
Kenés után össze összerakás. Spéci ragacsos kenőzsír.
Csavarok visszarakása. Mivel a kínai M4 nem azonos a miénkkel, erőszakoskodni nem akarok. Átvágom magyarra a négy menetet, csodák csodája a kínai csavarok most már engedelmesen mennek a helyükre!
A beindítás kicsi csalódás. Sokkal jobbat vártam, de a rossz foggeometrián a csodazsír sem segít. Lényegesen halkabb, de most már tudom hogy van benne kenőzsír.
A lágyindítás sem az igazi, fülre félfordulatról indul. Persze még mindig sokkal jobb, mintha a motor nulláról direktben perdítené fel a tárcsát az üzemi fordulatra. Ami ilyesmim eddig volt, mind a beinduláskor rúgta le a motortengelyről a fogakat.
Kicsi apróság, hogy a burkolat egyik csavarja 1 mm híján nem megy a helyére. A burkolat kicsit zizeg, a menetfúró itt is hatásos segítség.
Róla van szó.
A többi meggyőző. A lemezalkatrészek nem 1 mm-es bililemezből vannak. A vastagság kemény 3 mm, azért ez már tart valamit. A csapok nem lötyögnek, a fűrészlap kis próbálgatás után ütésmentesen fut. Ha lesz időm, majd az üzemelés tapasztalatait is megosztom. Külön kíváncsi leszek a fordulatszámtartó elektronikára, és hogy a lézert majd mennyire pontosan lehet beállítani.
Ja és nálunk is ragyogó napsütés mellett szakad az eső.
Köszönöm szépen a válaszokat. Azaz érzésem, hogy akkor ez a multifunkciós gép egyelőre nem tartozik a "nem lehet élni nélküle" kategóriába. Én is még csak most tartok az elején a műhelyem felszerelésnek. Bőven van másra költeni :)
Miután egy kis részt beragasztóztál a hengert tedd bele vízbe. Amikor a következő részhez jutsz a hengerről húzd le a vizet, kenj megint, majd vissza a vízbe.
Segítségeteket kérném furnérozással kapcsolatba. PLASTDUR Holz 2070 ragasztót vásároltam, hogy ne kelljen préselnem a furnérozás során.
A leírás szerint szivacs-lakkhengerrel kell felvinni a ragasztót a furnérra és a furnérozandó felületre. A szivacshengeren egy idő után (pár perc) összecsomósodott a ragasztó, amelyről a ragasztandó felületre is átkerültek ezek az apró csomók. Van valakinek ezzel a ragasztóval tapasztalata: Tanácsok?
ugy lesz az. én most éleztettem meg a tfz fogú lapomat, és tuti hogy alapvetően a külső oldalát köszörülték. a D alakú fognak három fogásból ugye... ha a lapját köszörülöd, hamar elfogy, így sokat bír.
Az egyik jobbra a másik balra a WZ. A kocka/D meg TFZ - legalábbis Pacman képén. :)
Elhiszem hogy a WZ az általános, de nekem a második ugrott be először mint váltott fog - nekem ugyanis éppenséggel ilyen van és elvégre ez is váltogat a kettő között.
Köszönöm a válaszokat. Van nagyflex, de úgy döntöttem nem vállalom be a csiszolást. Megnéztem pár videót, elég volt. :) Azt hiszem feltöröm vésőgéppel valahogy azt a részt (kb.: fél m2), aztán aljzatkiegyenlítek.
FB Parkside csoportjában volt: "Gyémánt csiszolótárcsa - egy kis negatív kritika Komoly kemény betonokat csiszoltam, meg is mutatkozott a minősége. Minden egyes perc munka után ránézel a kopófelületre és szemmel látható, ahogyan fogy a kopóréteg. Szinte látod, ahogy potyognak ki a betonporral a 20 forintosok munka közben. Vettem egy kétsoros 125mm tárcsát (Toroflex), lecsiszoltam vele annyit, mint az aldissal összesen, alig látszik rajta kopás."
Az alábbi képen lévő szekrény nagyjából 500 csapolást tartalmaz, ebből 120 készült marógéppel, ami jóval tovább tartott mint a fűrészelt 380. Igaz, egyszerre 8lapot vágtam, csapozó tolóasztalba fogva. :))
Igen, aztán leesett hogy TFZ/TCG, amikor rendesen elovastam amit írtál. Sakai, és nem sarka - ami ráadásul a váltott élűnél sem a sarka, mert annak nincs egyenes szakasza sem. Szóval kétszeresen is benéztem ... :-O
"Ha valaki rendszeresen finom csapolásokat akar körfűrésszel, akkor ez kevésbé jó lap."
És ami eggyel jobb ilyen célra, de még mindig nem tökéletes, az a "TFZ", "trapéz-egyenes" fogalakú lap. Nevezhetjük bútorlap vágó fogkialakításnak is.
Ennek ugyanis a trapéz fognak az egyenes szakasza magasabb van (mélyebben vág) mint az őt követő teljesen egyenes fog síkja.Ennek csapolás szempontjából 2 következménye is van (amivel én magam is találkoztam, mert ilyennel csináltam a kosaras ülőke csapolását):
- hogy ha teljesen sík csap-oldalfalat akarsz, akkor csak annyit tudsz oldalra tolni (ill attól kicsit kevesebbet), amennyi a trapéz fog egyenes szakaszának szélessége. Magyarul rohadt keveset. Magyarul nagyon nem haladós, sokat megy a gép pluszban.
- A csap válla és a csap találkozásánál marad egy kis anyag. Mondjuk ezt éles vésővel eltöntetni nem sok, de ez is plusz munka.
Szóval ja, szép csapoláshoz a csak egyenes fogú lap az ajánlott. Egy-egy kis plusz csík még azzal is besikerülhet.
Ha jól értem amit írsz a váltottról, akkor nem. Az - a külföldi linkem szerint - a kombinált. "ATBR" az ő rövidítése szerint, , elég sz*r kicsi a kép, de szerintem arra gondoltál.
Asszem már mélyebben vagyunk ebben a körfűrészlap gödörben, mint kéne ;-)
Már nem emlékszem, miért azt a váltott fogast ajánlották nekem a szerkerben, amit meg is vettem. Gondolom azt mondtam, hogy keményfa, nem akarok gyalulni, tényleg vágok 9 cm-eres vastagságú fát.
Ennek egyik foga erre, a másik arra áll.
A vele vágott nút talpa valóban nem sima, hanem kicsit barázdás. Ha valaki rendszeresen finom csapolásokat akar körfűrésszel, akkor ez kevésbé jó lap.
Van, aki két "lépcsőt" használ, van, aki hármat (plusz a végén a bőr).
2 lépcsőnél láttam 400-1000 verziót.
3 lépcsőnél 250-600-1200-at, de 400-800-1200 at is.
Ugyancsak 3 nál írt valaki azt hiszem 2000-est vagy 2500at a végén, nem emlékszem.
A bőr megfelelő pasztával egyébként kb 10 ezres finomság. Ezzel lehet tökőrre polírozni az élt. Vannak, akik ezt a végén el is hagyják.
Ez a "szett" nekem azóta is jól működik. Nem tudom megmérni, de meggyőződésem, hogy a 240-es kopott valamennyit a használattól (de 3-4 dollárba belefér).
Tetszik, hogy szélesek ezek a lapok, nem kell a felületüket "szabályozni", mert nem úgy kopnak, mint a kövek.
2-4. oldal, fusd át. Én majd az egészet átolvasom, biztos van benne hasznos infó. Első átfutásra kicsit (jó, nem is kicsit) Felder-szagú a műveletek leírása, de a fogak magyarázata azért megvan.
Először a Pilana oldalát akartam belinkelni aztán megtaláltam ezt. Aztán észrevettem, hogy a szerző is a Pilana lapjáról "nyúlta" (de hivatkozik is rá).
Ha megy az angol, itt egy kicsit magyarázósabb oldal:
"Az meg egy másik dolog, hogy a vékonyabbal - talán - könnyebb vágni??"
Ugyanolyan fogszámot/fogalakot feltételezve: ez egészen biztos, nagyon nem is kell magyarázni miért. Illetve te magad is megmagyaráztad már a következő mondatoddal.
"Kisebb terhelés a gépnek, kevesebb a forgácsolt anyag. Ez mennyire számít? "
Egy 3-4kW-os 3 fázisú motornak kevésbé. Egy "kinaiezertötszázvattosnak" biztos könnyebb az élete egy vékonyabb lappal, főleg ha mondjuk 10 db 2m-es 2 colos vastag gőzölt bükk pallót akarsz vele felszeletelni .
A kevesebb anyagveszteség kérdése nyilván költői. Minél kevesebb, annál jobb :) Azt azért tegyük hozzá, hogy minél vékonyabb lappal vágsz minél vastagabb anyagot, a hajlam a berezonálásra (kicsit rondább vágáskép) annál nagyobb. Elméletileg. De nyilván egy jó minőségű vékonyabb lap kevésbé hajlamos erre. Ld pl itt (poszt vége):
2.5mm széles fogú lappal vágtam. Ott a link is a posztban a lapra. Ezen a képen látszik, hogy nem látszik fűrészlap-nyom. Olyan mintha megcsiszoltam volna, pedig nem, ez így jött le a fűrészgépről. Átfordítós vágással .... ehhez persze az is kellett, hogy a vágás előtt az anyag 3 olalát egyengessem, vastagoljam, azaz egymáshoz képest derékszögre/párhuzamosra hozzam. Különben nem nagyon tudtam volna ilyen vágást produkálni a 4., "nyers" oldalon. Amit egyébként szintén vastagolsz normál esetben, itt csak a teszt miatt vágtam a fűrészgépen. Illetve még akkor jó ez a fűrészgépes "vastagolás", ha sok anyagot kell levenniés nem akarod a gyaludat (gyalukéseidet) agyonnyúzni, jóval gyorsabb ez az átfordítós vágás, mint mondjuk 10 menetben a vastagolón levenni.
Nézegetem egy ideje, kérdezgetek is, talán túl sokat...
Ha jól látom a váltott élű jóval többe kerül. Az egyik ajánlott helyen 1,7-szeres az ár! Igaz, a lap vastagsága a drágább váltott élűnek 3.2/2.2, míg az egyenesnek 2.6/1.8.
Az meg egy másik dolog, hogy a vékonyabbal - talán - könnyebb vágni??
Kisebb terhelés a gépnek, kevesebb a forgácsolt anyag. Ez mennyire számít?
Én is erre gondoltam. Nagyon zavar, hogy mikor csaprést vágok, 3 menetben, akkor eléggé ronda a rés alja. Hullámos. Reszelő élével szoktam kisimogatni, de az eléggé nyűgös dolog.
Hú, hát én ennek alapból nem állnék neki, csak úgy elméleti síkon végiggondolva. Kezdve onnan, hogy szilikózist kap az összes szomszédod is, ami apróság, de így van. 1-2 centi betont leszedni egy 125mm-es koronggal, szerintem a mazochizmus teteje. Arról nem beszélve, hogyha sikerülne ezzel a módszerrel sík felületet elérned, az maga a csoda lenne. Hogy lövöd be a síkot a földön hasalva?
Ha valaki próbált már ilyesmit, és sikerült emberi időn belül, emberi erőfeszítéssel jól megcsinálni, megemelem a kalapom, de én biztosan csinálnám utána. Akkor már inkább költenék aljzatkiegyenlítőre.
Ez a tesztelés jó lenne, mert szeretnék egy teflonos lapot venni, igaz egy kicsit több fogúra gondoltam és nem mélységhatárolósra. A minap vágtam az egyik kopott élű freud lapommal tajafa törzset, jó száraz volt, már két éve ott száradt a műhelyben az a pár ágdarab. Egy szerszámnyelet akartam esztergálni belőle ezért a felesleget előre le akartam vágni a freuddal. Hát nagyon meglepődtem, mert a tujába elkezdett füstölni a vágás és egy csomó anyag ráégett a lapra egy pillanat alatt. Mondjuk tényleg elég életlen volt már a lap, 4 év alatt rengeteget használtam főleg keményfákra. Majd elviszem megéleztetni csak még nem tudom hova.
A helyi barkácsboltban kaptam egy névjegykártyát egy élezőhöz aki a szomszéd faluban dolgozik, aki nekik is élez, de semmit nem tudok az illetőről, milyen felszereléssel, hogyan élez és nem egy kontár élező. A szerker is élez ha jól tudom, ahonnan a lapokat vettem, bennük megbízok, de baromi messze van tőlem, a postával megoldani viszont bizonytalan és hetekig tart. A boronkai alapból kiesett a rostán a hozzáállása miatt amire itt is panaszkodtak már.
Először is azt nézd meg, hogy mennyi a javallott max. rmp, mert én ezen a képen nem láttam. Amit én vettem tárcsát, az az Abraboro márkát képviseli, 125mm-es, és a kisfelxbe fogva halálfélelmem volt - nem is alaptalanul, mert egy 'kissé' nagyobb fordulatszámon dolgozott, mint az ajánlott (majdnem a duplája). Amúgy kiskeráron és nem akcióban volt 5125 pénz. Vettem is hozzá gyorsan egy nagyflexet - mint írtam anno az offban.
Ha nagy a szintkülönbség, akkor vágótárcsa, beton bemetél, véső&kalapács és utána csiszatol ha kell. Víz, az mindenféleképpen kelletik, mert amúgy hamar kopik a korong, s nem mellékesen meg lehet döglendeni a portól - ellenben a víz+flex párosítás az nem kifejezetten egy életbiztosítás.
Annak fényében dönts, hogy milyen minőségű a beton, ha c16-c20, akkor jó eséllyel olcsóbban kijön az aljzatkiegyenlítő bigyó meg a többi miskulancia, mint a csiszolókorong és tsai.
Sziasztok megint. Annyira nem asztalos téma, de volt itt is többször szó róla. A műhelyben a padozat borzalmasan girbe-gurba. Édesapám öntötte betonból. A középső részérol kb. 1-2 centit le kéne szedni, hogy gazdaságosan ki lehessen egyenliteni. Az lenne a kérdésem, hogy ehhez megfelelhet-e az Aldiban holnaptól kapható gyémánt-csiszolotarcsa? Vagy felesleges pénzkidobás...
Nekem Fein gépem van, még egyeneset sem tudtam vele soha vágni. Csapolásra előbb nyúlnék 4 másik géphez (domino, körfűrész, marógép, oszlopos fúró) vagy kéziszerszámmal csinálnám meg.
Amire nekem nagyon bevált, az a speciális formák csiszolása. Kis résekbe is belefér és van olyan feltét, amivel lambériabelsőt meg egyéb trükkös íves felületeket is lehet szépen csiszolni.
A funkcionalitás onnan eredhet, hogy a vízszintes gerendák kinyúló részén vízorrt képezhettek ki, vagy az alsó sarkait kerekítették le, nehogy beverje valaki a fejét. A többi csak dísz ugye, teccőlegesen.
Nekem van, igaz az Fein, valószínű nem egy kategória az olcsóbb gépekkel. Sok csapfészket csináltam már vele, ha belejön az ember, csak éles vésővel utána kell igazítani. Ha átmenő, akkor mindig két oldalról csináltam, úgy pontosabb.
Csinálok egy kis terasz tetőt a házunk mellé, és szeretném ha a szarufáknak és esetleg a gerendák végeinek lenne valamilyen mintája, nem csak a sima szögben való levágás.
Erre keresnék ötleteket, de valamiért nem jól guglizok.
Ilyesmiket keresnék:
Ha valakinek van szép teraszos képe, ahol a fának valamilyen mintája van (nem díszes faragásra gondolok) azt megköszönném.
Sajnos nem ismerem az általad ide írt Pilanát, csak pontosan ezt a hosszvágó Freudot.
Pl. ezzel "vastagoltam" a pár hónapja ide is beírt ágyamhoz az anyagokat egyengető gyalulás után.
Mondjuk ehhez kell, hogy a fűrész tengelye nálam 2 ezreden belül üt, így akár 8-9 cm vastag tölgyet csík- és hibamentesen tudtam vágni vele hosszában.
A keresztvágásoknál feltettem akkor a másik lapot, de általában ez a hosszvágó van fenn, mert nem ennyire kényes dolgoknál bőven elég, amit keresztben is tud.
A fűrészen 2.2 kw 3 fázisú, 2800-as fordulatú motor van.
A múlt héten úgy tettem tönkre, hogy a fűrészem bakelit asztalába 6 mm-es betétet tettem a lap köré - akkor még azt hittem, hogy jó ötlet vasból. Nem részletezem, egy megszoruló keskeny léc kirántotta a betétet, amibe belekapott a lap. Kitört pár fog és néhány megsérült.
Még vág, de már nem jó így. És félek, hogy előbb-utóbb kirepülnek belőle a sérült fogak. Azóta kicseréltem a betétet 12 mm-es rétegelt lemezre, ez legalább résmentes is.
Ezért rendeltem most újat, mert nemsokára pl. ebédlő asztal projekt jön, meg végre megcsinálom az ágyakhoz az éjjeliszekrényeket. És ahhoz kell, mert továbbra sincs vastagoló gyalu projektre lehetőségem.
A 60 nap/3 év gari okán, meg hogy kapsz 2 lapot, én a Workzone-t választanám. De a lágyindítás is egy jó tulajdonság. Amúgy nagyjából ugyanazt tudják ahogy elnézem.
Nagy különbség van közöttük: a linkelt Hecht-nek lemezből van a talpa, ami nyeklik-nyaklik önmagában is, de főleg úgy, hogy a szögbeállítása csak az egyik végén van rögzítve!
Az ALDI-s öntvény talppal készült (ez totál merev), ráadásul úgy látom, elől és hátul is rögzíti a szöget.
Csak ezen ok miatt és már nem is gondolkoznék a választáson.
Valószínű kipróbálom az Aldisat, ha jól tudom 60 napon van az Aldinál és szó nélkül visszaveszik (Lidlben 30 nap). 30.000 Ft már kicsit sok, ahhoz a pár vágáshoz amihez majd nekem kell (kerti pad készítés,deszkák méretre vágása.)
Hecht vagy Aldis éri meg jobban? Hecht olcsóbb 1500 Ft-al mint az Aldis, 5600-s fordulatszám ami az Aldisnál 5000, 3,8 kg ami szerintem nagyon könnyű ekkorához képest, az Aldis nem tudom mennyi lehet de kb. 5 kg körülre saccolom. Aldisnál lágy indítás és 2 fűrészlap...
Az ilyen lapot a Freud is ennyiért adja.... Legalábbis én úgy 2éve ennyiért vettem. Hogy meddig fog tartani azt nem tudom, eddig nem volt vele gond, pedig egyszer elvágtam vele egy pozdorjacsavart is hosszában. ://
Nem nagyon lett boldogtalan a beszerzése után, ahogy olvasom. De akár rá is írhatsz (publikus az emailje), azóta hogy teljesít. Rám kicsit megsértődött, utána több mint másfél éve nem járt erre.
A linkje szerint bruttó 11-ért (+nyilván szállítás) megkaphatod.
Erre írtam korábban, hogy én semmi különbséget nem látok. Mármint a 250-es keresztvágó lapoknál.
De ahogy látod, "kategóriákkal" nem olcsóbb a Pilana. Nem egy dzsunka cég ők sem :)
", vagy ami talán fontosabb, tovább bírja???"
Na erre én is kíváncsi lennék. Mármint arra , ki az aki számolja, és hogyan hogy hány m (m3) és persze milyen fa vágása után kell egyiket vagy másikat éleztetni vinni. Mert ugye erről szól a kérdés.
Komolyan érdekel engem is, mert én ugyan nem számolom. Tán lehet profik nézik ezt is.
De sztem hobbistaként egy ilyen Freud/Pilana lap örökélet + 1 nap. Annyiszor biztos meg lehet éleztetni mindkettőt, hogy ne ez legyen a szempont.
Azt így első ránézésre, nem tudom elképzelni hogy a Pilana szarabb vidiabetétet, vagy kisebbet (nem látszik spórolósnak az sem) tenne a lapjaira.
Mindkettő fasza lap, ahogy én tapasztalom. A Freud-nak tán' nagyobb (?) a híre/hype-ja.
Fából vágtam már ki darabot multigéppel, de nem tudom elképzelni, hogy akár a csapfészket csak ezzel ki lehetne alakítni. A csapfészek hosszanti oldalát bevágni, max. ezt tudom elképzelni. Aztán jön a véső/kalapács. A csap kialakítását nem hinném hogy meggyorsítaná, vagy egyáltalán pontosan kivágnilehetséges lenne.
De ez csak elmélet, lehet valaki megcáfol :) Sztem nem erre való - de hasznos jószág.
Legutóbbi munkámnál 16 db csap/csapfészek is az étlapon volt. ~12mm szélesre jött ki a csapfészek/csap. A fészket10-es asztali fúróval sorozatban (így könnyű volt a konstans mélységet is kialakítani), plusz véső, így relatíve haladós volt. A csap pedig asztali fűrészen készült (sajna csapolósegédem még mindig nincs, csak a terve Matthiastól). Így maradt a munkadarab tologatása.
Ami árat kaptam a Freud-ra, az áfával és szállítással együtt 20.500 Ft.
21LU1C 0800 FR körfűrész D:315x3,2x30 Z=28
Van itt hasonló(?) Pilana: Faipari körfűrészlap, vegyes használatra. Elsősorban természetes faanyagok hossz és keresztirányú vágásához, kézi előtolás esetén. PILANA 83 - 35 LWZ
Körfűrészlap 300x3,2x2,2x30 mm Z=28 13 411 Ft + szállítás itt is természetesen
Ez most kb a megfelelője lenne a Freud-nak? Vagy a Freud tényleg annyival többet ér? Szebb vágás, vagy ami talán fontosabb, tovább bírja???
Az is kerdes meg, hogy pl. próbált már valaki csapozást készíteni egy ilyen multifunkciós géppel, ha igen milyen eredménnyel? Tök jó, közepes, borzalmas?
Azt szeretném kérdezni, hogy asztalos-mindennapi oldalról van értelme a multifunkciós (oszcillációs) gépeknek? Mire használhatóak valójában? Megéri beszerezni?
Ősszintén szólva: nem néztem meg mi az olcsóbb, gondoltam violino megtette ezt :-)
De elég nehéz az összehasonkl,ítás. Amit pl te hasonlítottál, az nagyon nem megfelelő párba állítás volt, ahogy más is írta. Egy hosszvágó lapot állítottál párba egy 96 fogas (lehet bútorlapvágó??) lappal. Fűrészlap <> fűrészlap :-).
Nagyjából ez lett volna a korrekt versenytárs (pi**ába hogy nem lehet innen rendesen linkelni):
Körfűrészlap 350x4,0x2,8x30 mm Z=20 16 612 Ft (bruttó)
Én inkább hasonló árkategóriának mondanám a Pilanaát a Freuddal.
Pl, megnéztem anno mennyiért kaptam a a 21LU1C 100 -at a Szerkertől. 13 906 Ft (bruttó).
Majdnem ugyanaz, mint a 21LU1C 100, ez is mélységhatárolós csak 24 fogas:
Körfűrészlap 250x3,2x2,2x30 mm Z=24 11 430 Ft
Ehhez hasonlólapok a Pilanától (bruttó):
Körfűrészlap 250x3,2x2,2x30 mm Z=20 10 973 Ft
Körfűrészlap 250x3,2x2,2x30 mm Z=32 13 411 Ft
Vegyes használatú lap, 48 fog. Azért ha elbambulsz (sokág állsz az előtolással), ez lehet megkapja már hosszirányban a keményfát:
Most hogy olvastam Páncélarc válaszát a tiedre, tűnt fel a kérdésed.
Nekem a felsoroltakból a PKS 55A van, nagyjából szélezésre, nagyolós keresztvágásra (hosszú és nehéz pallót kisebb darabra vágni). 1200W, de nem éreztem soha gyengének. Itt pl colos tölgyet széleztem vele, kézből, vezető nélkül. (a poszt utolsó mondata félrevezető, mert a végéről lemaradt hogy szalagfűrésszel) De anno csináltam egy teljes mélyéges tesztvágást egy itteni topiktársnak (asszem 10x10-es fenyőgerenda, átforgatós vágással), nem éretztem hogy erőlködött volna. Volt róla videóm is - de 2 hónapja az is ment a levesbe.
Illetve még arra emlékszem, hogy amikor őt építettem, az alapanaygát, az1200x2500-as csúszásmentes táblát vezető mellett vele szabdaltam fel. Na ott azért szaggatta a cuccot - dehát hosszvágó lappal, nem csoda. Gond azért nem volt, mert nem a végleges méreteket vágtam a Bosch-szal.
Porelszívása nagyon jó (mármint ha használod, és porszívóval)
Visztont: megnéztem most mennyibe kerül - izé ... kicsit megszaladt az ára, én 25 környékére emlékszem. Ha végül ezt az árszintet lövöd be, akkor már inkább Maktec/Makita (mindkettő 3 év garis?), bizonyos helyeken még olcsóbb is pl a Maktec mint a Boch. De a Makita meg alig drágább mint a Maktec, szóval nem egyszerű - és a Maki rossz lapokat nemigen szokott adni a gépeivel, itteni visaszajelzések és saját tapasztalat alapján (merülőfűrész) - az sem mindegy, mivel szállítjá le a gyártó a gépet - mert végülis, csak a lappal vágsz :-)
"Sajátmárkás" körfűrész: nekem csak OBI-s volt (megvan még valahol), CMI "márkájú". Elég nagyot ránt induláskor, nincs rajta lágyindítás (a PKS 55A-n sincs, de nagyságrendekkel finomabban indul mint a CMI) A hozzáadott lap sem egy világbajnok, olyan kicsik is a vídiabetétek rajta - lehet egy jó lappal erről is más véleményem lenne, de - nemtom a Workzone mit tud gépek terén, nincs tapasztalatom vele. Lehet az is simán kiszolgál, ha a hobbi alatt az évi pár vágást érted.
Egyébként meg: neten nem tudsz Aldiból venni? Akkor 14 napod van hogy eldöntsd, tetszik-e. Ha nem, visszaküldöd, lóvé vissza - mondjuk a postaktsg ilyenkor téged terhel (?? .... engem anno a maki gérvágónál terhelt). Ha személyesen a boltban vásárolsz, akkor ugye csak 3 munkanap.
Nagyon ronda dolgot mondok (kereskedők, pl Hobbit_G, most szemüket becsukják :D ) - ha megvan rá a keret, akár rendelhetnél egy Makit és egy WZ-t is. OK, 14 nap nem sok, de az első valódi és sajáttapasztalatok is sokat érnek. Csomagolást megőrzöd, használod mindkettőt - amelyik nem tetszik, vagy csak úgy érzed, nem éri meg az árát: visszaküldöd és max a postaktsg a bukó - de nevezheted tesztelési költségnek is :)
Előkaparom, mert azt pont tavaly év végén/év elején használtam és keményfára.
Most a borovit a másikkal dolgoztam meg - pedig gondolom a gyantásabb fa jobban ráégne (?? csak tipp), mint mondjuk tölgy/cseresznye/bükk - amit ezzel a teflonossal vágtam (igen, teflonos bevonatú). Így visszagondolva - nem emlékszem hogy nagyon ráégett volna bármi is. De megnézem neked reggel. Plusz: a megmaradt borovit is megnyúzhatom vele. És valami még eszembe jutott: szívesen viszonoznám a szélsebesség-mérős segítségedet. Elküldöm neked (címed megvan), és nyiszatolj vele - nincs még az sem agyonhasználva. Mert így lenne az igazi véleményt formálni róla.
Nem sürgős visszaküldeni, ott a másik. Mayjd akkor vágsz vele amikor épp kell. Meg még ott a Bosch gyári 24 fogasa, amit eddig 1 tesztvágásra használtam - szegényke, méltatlan bánásmód, de amikor őt megvettem a fűrészgéppel, együtt érkezett meg a Freud lapokkal - vágtam egyet mindegyikkal, a Boscht már visssza se raktam. Nem rossz az sem, de a Fredud-dal nagyon más feeling vágni.
Én azt mondom,hogy makita. Szerintem te is jobban fogsz örülni használat közben egy ipari alapgépnek mint egy bizonytalan gyengébbnek.(az aldis gépeket olcsó barkácsszagúnak látom, persze biztosan jók nagyon rövid távon)
Visszavittem hozzájuk élezni a 3 csorba gyalukésem, amit kidobott magából az oldscool gyalum, talán emlékeztek néhányan arra.
Ugyanekkor vettem tőlük azonnal 4 újat, aminek kissé más árat sikerült kititrálni, mint egy héttel azelőtt. Nem volt jelentős különbség, csak arra emlékszem, hogy más volt.
Az élezésre átadott késekért nem kaptam egy nyomorult papírt se, de felírták a telefonszámom, hogy majd hívnak, ha kész.
Persze nem hívtak.
Elmentem hozzájuk, valahonnan a polcról előkotorták a 3 gyalukést, de addigra elfelejthették, hogy csak köszörülték és új kés árat mondtak a munkára (másra nem nagyon tudok gondolni, hogy mért lett volna annyi, kb 0,5 mm-ert kellett köszörülni belőle.
Addigra elfelejtették, hogy kellett volna mellé egy 4. kés ugyanígy köszörülve.
Nyeltem egyet az árra, gondoltam ok, viszont kértem, hogy csináljanak már egy 4. kést ugyanebben a méretben.
Azt mondták, szólnak, ha kész van. Ez januárban volt. Én nem fogok visszamenni értük ezek után.
Nekem úgy rémlik, Hogy a Boronkay forgalmaz Pilana-t. A Pilana honlapja is utal erre. Talán náluk könnyebb vásárolni és valamennyi raktárkészletük is van.
Nem hiányzik mellette hosszvágó, nagyon szép a vágásképe, persze tuti jobb ha van egy csak kereszt és csak hosszvágó, de nem akartam cserélgetni a lapokat állandóan :)
A gyalukés miatt telefonon hívott a kereskedő, és valami olyasmit mondott, hogy egyszerűen ide (MO) nem szállítanak "szívesen" (???) vagy valami hasonló de érthetetlen okot mondott. Annyit még szintén, hogy megpróbálhatja, de valóban, lehet 2-3 hét is, de több is. Na ekkor mondtam hogy köszi annyira nem fontos :-)
Lehet hogy az én fűrészlapom is annyi lett volna, ha be kell rendelni? Érdekes ez a gyártói hozzáállás ....
Eredeti rendelésben (február 22) volt Pilana gyalukés is (FMA006). HSS, a HC260-hoz. Kiderült: nem tudják behozni ... :-O
Emiatt állt vagy 4 napig hétig a cucc. Miután ezt tisztáztuk -> gyalukés ki a tételek közül, és jött is az email hogy átadták a futárnak, másnap itt volt (febr 27).
Szóval: ha nem akartam volna gyalukést, 2-3 nap alatt itt lett volna. Mondjuk szerencsém volt, hogy raktáron lévő cumót rendeltem. Amúgy az értesítésben az van, hogy "tételektől függően 2-8 munkanap".
pilanát baromi nehéz venni. legalábbis a közeli szerszámboltban ha rendelek valami pilanát, vagy megjön két-három hétre, vagy sosem. és nem hiszem hogy ők szabotálnák el, hiszen pénz nekik is.
ha tudtok helyet, ahol pilana lapot lehet venni egyszerűen, érdekelne. vagy pl lyukvésőt.
Bocs, de Te tudod rosszul! ;) Én ezeket fafaj ismereti dolgokat több évig tanultam az egyetemen és az benne van, hogy vmi ritka elegyfafajról így ennyi év távlatában esetleg vmi hibás dolgot állítok, de a gazdaságilag egyik legfontosabb fafajunkról nem fogok humbuk dolgokat állítani.
Az általatok akácként emlegetett fafaj neve valójában 'Fehér akác' - Robinia pseudo-acacia
Rendszertanilag az Angiospermatophyta - Zárvatermők tagozatának Dicotyledonopsia - Kétszikűek osztályába tartozik. Azon belül Rosales - Rózsaalkatúak alosztályának Fabales (Leguminosae) - hüvelyesek rendjébe annak Fabacea (Papilionaceae) családjába és szűkebben a Robinia nemzetségbe.
Őshonos elterjedési területe pedig pedig az atlantikus Észak-Amerika. A Robinia nemzetség legészakabbra hatoló faja. Eltejedési területének jelentős részét az Appalache-hegység vonulata képezi. Itt Pennsylvania-tól Észak-Georgiáig és Közép-Alabamáig terjed. ( Fenti dolgok zanzásítva a Gencsi László - Vancsura Rudolf: Dendrológia, Mezőgazda kiadó 1997. c. könyvből származnak)
Nem kell foglalkozni a felirattal Faboryék eleve hülyék. :P A rajzot akartam megmutatni, hogy pontosan mire gondolok. Jobb mint körülírni, és amúgy is van belőle vagy 6-8 féle ( peremes, peremtelen, belső hatlapos, nútolt, stb.....)
ez mi a fene? cinkből van, de azért lehorganyozták (ami cink bevonatot jelent), majd a cinket kadmiumozták hogy ne rozsdásodjon, majd még passziválták is???????
felszerelsz a fúró alá egy deszkát élére. nekem két bútorlap darabból van egy nagy derékszögem. ezt addig szorítózód, bejlagolod, amíg totál parallel a fúróval. szépen oda lehet érinteni, tizedek is látszanak. bekapcsolt fúróval is csekkolni kell. utánna ehhez szorítod a munkadarabot, és tuti parallel lesz a felületéhez a fúrás.
Esetleg próbálhatsz egy olyat hogy a polc aljába betekersz egy-egy ilyet a tartókhoz, ebbe meg hernyócsavar és így pozícióban rögzül. Ekkor nem kell a 10-essel szórakoznod, lehet 12 is és akkor már némi eltérés a párhuzamtól megengedett.
18 karikás levelet én senkinek sem írok, ebben biztos lehetsz, de nem kibaxni akartam veled :D Amúgy röhögni fogsz, de elkezdtem én is nézni alin ezeket a szalagokat, de egyelőre marad a sima melegfehér, ami van otthon.
És mostantól csak alin rendelek, ebay napolva ha csak lehet. Tapasztalat miatt ali megjön 1-2 héten belül, mindent jelez mikor ér be az országba, mikor veszi fel a posta, ebay meg néma kuss. Jah, utolsó alis nagy eséllyel ajánlva jött :DA pláne, hogy ebay + 2. ker jelenleg úgy megy, hogy a postás nem hoz csaomagot, csak és kizárólag értesítőt, hogy átvehetem a Mayorban. Az meg még ráadás, hogy nem a boltba hozza be, hanem minden levéllel ellentétben a postaládába dobja be fent, minden egyéb magyar levél pedig hozzánk jön a boltba. Emiatt meg még pipább vagyok rájuk.
20. kerben meg házhoz jön a csomag. Érti ezt valaki? :D
Amúgy nagyon szimpatikus az a kollegina, kellően pofátlan :D
Hasonló esetben én már csináltam olyat a PBD40-nel, hogy kifordítottam hátra a talpat, a munkadarabot függőlegesen befogtam az asztallap mellé, és föléhúztam a fúrógépet.
Igen, tavaly már csináltam egy tesztfúrást. "Hálistennek" (?) 11mm az átmérője, olyan fúróm meg nincs, de talán nem is baj. 10-essel kifúrva kicsit combos volt ráhúzni, de rá lehetett, gondolom a fenyő puhasága ebben további segítség lesz.
És igen, párhuzamosság, merőlegesség.... sajna a Bosch PBD 40 alá nem tudom befogni majd a polcot, így csinálok egy kellően hosszú (magas) fúrósablont az oszlopossal, (a Wolfcraft tiplizője erre sztem alkalmatlan), és azzal előfúrok a polcon, majd - mivel nincs olyan hosszú 10-es fúrószáram - folytatom a fúrást már a polc anyagában. Ez a terv. De először kipróbálom majd a pincében felfúrva 2 tartót, hogy működne-e ez a terepen is.
Iszonyú pontosnak kell lenned a befúrásnál, a párhuzamosságot és a derékszöget megtartva, és nem lehet szinte semmi kotyogása sem, különben tekeredni, feszülni fog a polc és a vízszintest is baxhatod.
A megmaradt deszkából "lebegő polc lesz", csak egyik oldala egyenes, a másik natúr széllel. Az is egy régi kívánsága volt, már vagy fél éve megvettem neki a polctartó bizgentyűket:
Azt elfelejtettem mondani, hogy mindegyik freud lapot a szerker-nél vásároltam telefonon megrendelve. Ha felhívod őket telefonon, és elmondod nekik hogy mire akarod használni a lapot akkor ők fognak neked javasolni megfelelő lapot. Nagyon segítőkészek, és ők a Freud hivatalos importőrei.
Hossz vagy kereszt vagy vegyes vágásra kell e a lap inkább? A legjobb eredményt akkor kapod, ha ezekre mind van megfelelő lapod. Persze ez egy vagyon lenne.
Az is számít, milyen fogméretű (fogszámú) a lap. A sokfogú lapokkal sokkal szebben lehet vágni, de csak kisebb anyagvastagságra jók igazából. A nagy és kevés fogú lapok a nagyobb vastagságú anyaghoz kell.
Ha keményfát akarsz vágni, akkor keményfához való hosszvágó lapot vegyél, azzal lehet keresztvágást is csinálni és rétegelt lemezt is szépen vágja.
Ha bútorlapot akarsz vágni akkor ahhoz elővágó nélküli bútorlap vágó lapot vegyél, ezzel még vághatsz mdf-et is de másra ne használd ezt a lapot mert ha kitompul az éle akkor ez sem fog már szépen bútorlapot vágni.
Nekem 4 db freud lapom van, ez több mint 100.000 huf volt de megérte. Van egy keményfa hosszvágásra való nagy fogú mélységhatárolós lap. A mélységhatároló a fogak vágó éle mögött kialakított kis "ütköző fülek", ennek az a feladata, hogy ha túl erősen nyomod neki az anyagot akkor beleütközik ebbe a mélységhatárolóba az anyag és picit visszalöki az anyagot, így megakadályozza, hogy túlterheld a gépet és leégesd. Ezt a lapot 3 cm vastagság felett használom keményfa vágásra.
3 cm-nél vékonyabb keményfa hosszvágásra és keresztvágásra ezt a lapot vettem.
Bútorlpa vágásra két darab fűrészlapot vettem, az egyik a szokásos 250/30-as lap ami az asztali körfűrészbe illetve a gérvágómba tudom használni, a másik kisebb lapot pedig a lidl-es merülőfűrészhez vásároltam szintén bútorlap vágásra vezető vonalzón.
Természetesen mindegyik lap hőkompenzált ami a lapon látható b4 db bevágás. Ha felfórosodik a lap akkor nem vetemedik el emiatt és nem fog ütni oldalirányba a lap, és nem fog szétrobbanni sem. A piros hullámos vonalak a lapon a zajcsillapítást végzik, ezek műgyantával vannak feltöltve. Ha megpöckölöm a zajcsillapított fűrészlapot akkor az csak halk koppanó hangot ad ki, míg egy nem zajcsillapított lap élesen peng.
Még szeretnék vásárolni teflon bevonatú általános lapot is, ha lesz miből, arra nem ég rá a fa.
Amelyiknek (ebben az árkategóriában) a motorja derékszögben áll a fűrésztárcsához képest, azokat csak az egyik irányba lehet dönteni. Az állítókarnál látszik a hornyon, hogy ez csak 45°-ot dönthető.
Nekem is van pozitív tapasztalatom gyári fűrészlappal. A PTS10-en én is elégedett voltam a gyári lappal, ezt már Pacman említette.
Illetve nekem a kék Bosch gérvágón van most nagyon príma gyári lap. Azt olvastam, hogy ez igazából egy Bosch felirattal gravírozott Freud lap, aminek gyanúját erősíti az, hogy Made in Italy...
"lesz kis világító "állvány/asztal/éjjeli szekrény" féleség kollégának"
Ha legközelebb féynképet küldesz emailben, "kis világítós virágtartós izével", légyszi tedd hozzá hogy kreatív kollegina közelében NE nyisd meg a fotót! Tudod, mint mikor meztelen nőt küldesz körbe, "Óvatosan, 18+" kommenttel.
Tegnap a hátam mögött ment el , és meglátta, és most csinálhatok szintén a megmardat borovi anyagból egy ilyet.
Amúgy csak valami "kábeltároló" kis dobozt akart még, ahol a háló-, antenna-, 220 -, stb kábelt egybe beletekeri, ami most a sarokban van egy kupacban. De az emailed után ... "Nekem is ilyen kell!". De mire befejezte a mondatot, már az aliexpresszen lógott, távirányítós ledszalagért, szóval csinálhatom a ledes, tejüveges, rácsos, virágratós kábeltárolót.
Hát köszi :D
Ja, válaszolni is elfelejtettem, mert onnantól már csak a virágtartó volt porondon. Bentről írok majd :)
Te sem vagy gyakori vendég mostanság :) Olvasom korábbi hozzászólásodat, kerestél vékony lapot diófa felvágásához. Akkor ez volt az a diófa (?) és milyen lap lett a befutó végül?
Ezt a hosszvágót vettem: 21LU1C 0800 FR körfurész D:315x3,2x30 Z=28
Tulajdonképpen annyira jó, hogy meglepően szépen vág keresztben is. Tényleg csak akkor kell keresztvágó, ha mondjuk bútorlapot vágsz vagy valami nagyon szép felületet akarsz. Amúgy a hosszvágó simán elmegy "all in one"-ként.
Ezt én nem tudtam látatlanban, ezért vettem keresztvágót is
21LU2C 1500 FR körfurész D:300x3,2x30 Z=96 SS
A gérvágóba viszont nem kellett, mert a metabo egészen korrekt lapot adott, azzal nincs kifogásom.
Viszont az a helyzet, hogy nekem tolóasztallal pontosabb az asztali fűrészem keresztvágásnál, mint a gérvágó. Ezért használom keresztvágásra is, ha nagyon pontosat akarok. Ez mondjuk nem gyakran van.
Szerintem ez nem lesz az igazi 1db lappal. Legalább kettő kellene. A gérvágóba negatívfogazású lapok valók ( persze működik normál fogazással is), míg az asztaliba normál fogazásúak. Az asztaliba vagy hosszvágó, vagy hossz és keresztvágó.
Hosszvágóval lehet keresztben is vágni, de ugye ott van a gérvágó így az asztalival nem sűrűn kell keresztben vágni.
Én használok bútorlapot is több ok miatt is, de főleg anyagi vonzata és egyszerűbb használata miatt.
Csinálok időnként fenyőből is bútort, de túl sok idő, ami jelenleg nincs, ill kell másra is sajnos.
Ház folyamatos alakítás sok időt visz, de kell csinálnom, ha haladni akarok :)
Most hulladék fenyőből lesz kis világító "állvány/asztal/éjjeli szekrény" féleség kollégának, de avval is lesz munka, ha nem is vészesen sok. Ha megtetszik csinálok többet xd
Sok off munka miatt tűntem el, de nem úsztok meg, leszek még xd
Hogyan lehet egy gérvágó fűrészgépen beállítani a 0 fokot (végfokot, függőlegest)? A leírás azt írja, hogy ezt a csavart kell ki-be tekergetni és azzal szabályzom a végállást. Próbáltam teljesen kitekerni, meg teljesen be is, de mindig ott állt meg a fej, ahol előtte is. A fűrészlap nem merőleges (függőleges) az alapra. Ez egy Workzone KGS1900-3 típusú gép.
Nem tudom, mennyire egyedi ez a megoldás a WZ-nál, vagy másik típusokon is így van ez megoldva?
Most csak úgy tudtam függőbe állítani, hogy kiengedtem a fejet végig amíg engedi, majd vissza kézzel a függőlegesig és úgy rögzítettem hátul a karral.
Van nekem is Freud lapom, tudom hogyan vág ( qrva jól :) ). Amikor vettem a gérvágót már előre keresni kezdtem hozzá jó lapot, de végül letettem róla, szép simára vág a Makita lap is. Mondjuk én nem használok bútorlapot, így fogalmam se, hogy azt hogyan vágná bármelyik is.
Dewalt dws774-en is nagyon jó tárcsa van, az asztali fűrészé se rossz, de freud ott mérföldekkel jobb, táblásításnál freudot kell használni, sokkal szebb az eredmény.
Nem beszélve arról, hogy bútorlapot tudok kitörés nélkül vágni az univ freud lappal, ha 1-2mm mélyen először végig vágom mind a két oldalt, s ezután vágom normálisan, ezt gyári lap nem tudja sajnos.
Mondanom se kell, hogy fizetős ként freudot használom xd
Ilyet én még nem láttam (nem mintha értenék hozzá), de van az aldis oldalon egy videó, abban 55 másodpercnél valahogy az orsóba gyömöszölnek be egy fúrót.
A faszbúkon van egy "
Ez egyébként egy sima profilgumi ragasztó, majdnem olyan mint a pálmatex, csak kicsit sűrűbb így a függőleges felületre is kenhető lefolyás nélkül. Ha nagy felületet kell ragasztani akkor vesszük csak elő a pálmatexet és akkor 2 colos ecsettel kenjük a ragasztót. (A szilikonos gumikhoz az egyszerű FBS ragasztót szoktuk használni de ha olajálló vagy hőálló kell akkor egy spéci amcsi ragasztót használunk. )
Róla van szó.
Ok, tudom, mást értettél váltottélűnek.!
