Ha nem ekkora méretről lenne szó*, akkor én úgy csinálnám, hogy gyors edző, vastagon megkenve a felület, és arra spatulával ráhúzva egy tépőfólia, hogy bubimentes legyen. A tépőfólia eltávolítása után meg egy közepesen lassú edzős réteggel vékonyan simára felkenni, mintha csak lefesteném. Így egy szép és sima felületet kapna.
* egyrészt a tépőfóliának is plusz ára van ami ennyi négyzetméternél már nem elhanyagolható tényező, másrészt ehhez megintcsak kétféle edző kell amit pont el akar kerülni. Ezt nem neked írom mert te tudod, hanem másoknak. :)
Hogyismondjam. H Amegkérdezed a gyártót, vagy a forgalmazót azt fogja mondani, hogy nem. Ha átgondolod akkor egyértelmű hogy ők a tökéletesre törekednek, illetve ekkor tudják azt szavatolni, hogy nem csak jó lesz hanem szép is illetve fordítva.
De neked valószínűleg bőven elegendő egyféle térhálósító a munkához. Csak senki sem fogja kimondani hogy ez valóban így van.
Én saját részről csak egyféle gyantát és egyféle térhálósítót vennék, attól függően hogy milyen hőmérsékleten fogok dolgozni és függőlegesen vagy vízszintesen. ( preferálnám a lassúbbakat mert azzal több időm van szütymögni, de annak a viszkozitása nagyon kicsi így sokkal könyebben lefolyik a függőleges felületen, vékonyabb réteget alkot, tehát ez meg nehezítő tényező mert több réteget kell felvinni. )
A cég sajna már elköltözott a Nagy Lajosról Füredi útra és már a neve sem Novia, hanem V+3B . Egyébként Novia partner. A Novia központ és üzlet Halásztelken van.
Az a záró réteg csak annyiban más, hgy könnyebben lehet vele relative szép felületet elérni. A vízabszorpciója a legrosszabb valamennyi közül. Én simán be merném vállalni , hogy egy higitó nélküli, nem a leggyorsabb edzős változat a felső réteg. Tudni kell, hogy az epoxi felkenve általában nem ad olyan szép felületet, mint egy lakk, nem lesz könnyű nagyon szép felületet festeni vele.
Manapság már nyilván mindenki olyan tetőt akar, ami kiszolgálja élethosszig. Azonban amikor ezeket kitalálták, kevés alternatíva volt, szerintem azok sem bírták tovább. No meg abból az anyagból csinálták, ami rendelkezésre állt. Biztos nem véletlen, hogy ott fazsindely volt, máshol meg mondjuk nádfedés. Ma már inkább divat és hagyományőrzés van szerintem.
Mindenki azt az anyagot preferálja, amihez könnyen hozzájut :) Ugyan Erdélyben nem tudom milyen az erdők összetétele, a németeknél tudom, hogy (főleg amerre én barangoltam) iszonyatos területeken van nekik vörösfenyő, persze, hogy azzal szeret dolgozni :)
a székely mestereknek hiszek inkább. ök pl. a vörösfenyőt nem szeretik, ha zsindely készítésről van szó. a német faszi meg a vörösfenyőt favorizálja. laikusként még el is lehetne neki hinni, hogy jól gondolja. na, de erdélyben jártamban keltemben nagyon sok zsindelytetős épületet láttam, németeknél talán nem annyit.
Közben kicsit beleástam magam ebbe az epoxy-s dologba, de azért vannak kérdések 😊/😞 ? Egyrészt a selyemfény tök jó, többet nem is kívánnék...
Van ez az impregnáló, amit linkeltem is neked még az 1. körben: 1 kg SR 5550; + 0,3 kg SD 550x; + 0,6L EP235PMXIP hígító itt lehet választani, hogy a térhálósító 5503 vagy 5505 legyen. Illetve írja, hogy kell záró réteg...
1 féle záróréteg van, ez: 1 kg SR 5550; 0,3 kg SD 5504 itt nincs más lehetőség térhálósítóra...
Itt a leírás, ezek szerint (meg a számokból talán ki is lehetett következtetni), hogy a záróréteg térhálósítója a kettő között van kötésidőben, egyedül a "Vízabszorpció" az a pont, ahol a a záróréteg térhálósítója nem a másik kettő kötött van...
A kérdés, hogy elegendő nekem az impregnálót megvenni és zárórétegként epoxy higító nélkül egy adagot kikeverni és azt felhordani? Vagy mindenképp meg kell venni mindkét térhálósítót?
a német fickó nem biztos, hogy jól beszél. a hasítás után még nem végleges a forma. ék alakja lesz ehhez pedig nincs alsó v felső harmad. teljes hosszban lehúzzák a vonókéssel.
Még csak a német fickót néztem meg, és ott azt magyarázta, hogy a zsindely felső oldalának az alsó harmadát (csak ezt a részét veri az eső) nem húzza le a vonókéssel, hogy ne vágja át a rostokat.
Valamit nem értek. Az a magyarázat a hasításra, hogy az nem vágja a rostokat mint a fűrész. De a hasítás után ezt is faragják (késelik). Az nem vágja el a rostokat???
Nem is vagyok benne biztos, hog mindenki akarna ilyen tetőt, sőt... A fiú is valami 20 évet emlegetett, szerintem azért ha valaki most tetőt csináltat, nem 20 évben gondolkodik :)
Megélni biztosan meg lehet belőle, de nagyon szűk a piac, ami ezt keresi, így aztán nem is igen fognak ömleni a szakmába az iskolákból frissen kikerülők.
De csak az, "ami harangszót nem hall" :-) Látom Pali már belinkelte a egyik kedvenc zsindelyes videómat (a másik is erdélyi). Igen szeretem az ilyen régi mesterségekről készült riportokat.
A múltkoriban Pacman linkelt egy hasonló fiút Erdélyből (most nincs kedvem visszakeresni), az ő munkája azért mérföldekkel minőségibb volt, mint ez :) Mindemellett ez is becsülendő, hogy egyáltalán van, aki hajlandóságot mutat ilyen jellegű kétkezi munkára.
Én szoktam csináltatni, van még néhány mester és a családja nálunk, aki ebből él. Olyan eldugott helyen, ahol a medvék az utcán járnak éjszaka és ez mindig így volt.
Fenyőnél a félnyers rönkből kell dolgozni. 40cm hosszúra leszabott rönköket vesznek.
Egy bárddal felszeletelik a zsíndelyeket.
Minden darabot meg kell húzni a vonóval és vastagabb élébe be kell vágni egy géppel a nutot. Utána egy másik géppel bele kell marni a végébe a díszt.
A szerelés előtt, be kell mártani az összest lenolajba egy-két napra és amiután kiszáradt, be kell mártani egy színtelen tűzvédelmi szerbe is.
Duplán vagy triplán kell fedni. Nagyon sűrű kell legyen a cseréplécezés is.
Az élszarufánál össze kell hozni az élet, felfele haladva szűkíteni kell a darabokat, a vonóval. Az vápaszarufánál még nehezebb az összevágás.
A szerelő csapat szinte folyamatosan külföldön dolgozik, nehezen lehet meggyőzni őket, hogy beszorítsanak egy helyi munkát.
