E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Kérésedre megkérdeztem és Ő a Honvédban bokszolt gyerekként egy ideig és a helyszín az Erzsébet tér és József nádort tér közötti átjáró félemeletén készült, ahol akkor a Honvéd több szakosztálya is működött. Papp Laci csak néha járt le - egy ilyen alkalommal készült a kép - a gyerekekkel Ádler Zsiga bácsi foglalkozott. Amikor a Honvéd elköltözött a Tüzér utcába akkor hagyta abba a bokszot. A Csepel öttusa és vívó szakosztály költözött oda.
Fb észrevétel: a kép az 1976-ban átadott Budaörsi úti gyalogos felüljáróról készült, vagyis nem lehet a dátum 1975.
Jó lenne tudni mettől meddig épült a felüljáró. El tudnám képzelni, hogy az UVATERV fotósát felengedték a még építés alatt álló felüljáróra is, akár még 1975-ben.
A többi csengeri képből kiindulva Dr Szendy valószínű Dr Szendy Károly csengeri körorvos lesz, Szuhányi pedig Szuhányi Ferenc csengeri földbirtokos. A 100952 jó eséllyel a Szuhányi kúriánál készült.
Becsikert nem tudom pontosan hol van, de feltehető, hogy a Csengerrel szemben lévő Szamosbecs község közelében és a képen a háttérben a Szamos folyó látható.
"A Tessedik Sámuel Múzeumtól jött egy beazonosítás, hozzájuk tartozik a Ruzicskay Alkotóház: Sikerült kiderítenünk, hogy a fotókon két festmény látható egymás mellett. Címük: Bánk Bán és Tiborc, valamint Csongor és Tünde. Az eredeti (fotókon szereplő) festmények hollétéről nem tudunk semmit, viszont a Ruzicskay Alkotóház állandó kiállításában egy-egy pasztell másolat található a képekről, amelyek kisebbek, mint az eredetik (fotókon láthatóak). A fotók nagy valószínűség szerint valóban a budapesti Kmety utcai műteremben készültek, ezt két kollégám szinte biztosra mondta. Ennyit tudtunk kideríteni, remélem hasznos információkkal szolgáltunk."
A Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya és a Módszertani Központ módszertani osztálya 3 napos konferenciája megnyitásaként 13 megye küldöttje átveszi azokat a művelődési autókat, amelyek kis létszámú falvakat, tanyákat látnak el tankönyvvel, filmekkel, ismeretterjesztő előadásokkal.
A 103266 alapján ez az a rész, ahol ma a Mammut I. van, a hátul lévő földszintes ház kb. a Mammut I parkolója, a háttérben legfelül keresztben látható tetők és kémények már Fény u. másik oldalán lévő épületekhez tartoznak. Tehát ahonnan nézzük jobbra van a Lövőház utca, balra a Retek utca.
Lengyelország, Lublin, ulica Przechodnia, az ulica Krakowskie Przedmiescie kereszteződés után az ulica więtoduska. Távolban a Szent József-templom és a Karmelita kolostor látszik.
Lengyelország, Leszno, Rynek, a város főtere a Városháza előtt. Szemben az ulica Waleriana Wróblewskiego sarkán álló ház. Jobbra az ulica Leszczynkisch.
"A földgáz kutatása eredménnyel járt és igen jelentős készlettel rendelkező telepeket találtak Nagyhegyes és Nádudvar körzetében, de a körzet közvetlen környékén is (Hajdúszoboszló, Karcag, Kaba, Püspökladány). A nagy mennyiségű földgázkészlet hasznosítása országos elképzelések alapján történik, valószínű azonban, hogy a helyi ipar és a mezőgazdaság is felhasználja majd pl. fűtésre, gyümölcsaszalásra, szárított zöldség előállítására, kertészeti melegházak fűtésére stb. A fúrások alkalmával feltörő hőforrások energiáját szintén hasznosítja a mezőgazdaság; pl. a Hajdúnánáson 1958 novemberében feltört 70 °C-os gyógyhatású forrással hajtató kertészeti egységet üzemeltetnek. 300 l/percen felüli vízhozamú forrás van még az említetten kívül Balmazújvárosban és Nádudvaron."
Nyári István technikus Tünde nyomtatott áramkörös, tranzisztoros zsebrádiót szerel
pici adalék
A tranzisztoros zsebrádiók rövidesen piacra kerülnek. Az Elektromechanikai Vállalat a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert ťTündeŤ elnevezésű tranzisztoros zsebrádióból az idén kétezret gyárt.
Lenin krt 14. sz. fodrászat, infravörös sugárzású hajszárító búra, Klavina Miklós találmánya
nem sok jelentősége van, de :
ha igaz a Budapesti Állami Fodrászat 14. sz. fodrászat akkor az a XIII. Jászai Mari tér 3. >>>> viszont a Budapesti Állami Fodrászat 30. sz. fodrászat volt a Lenin körút 14.
Érdekes, kissé bizarr látvány volt, ahogy ott álltak a külső falak, üres ablaknyílásokkal mögöttük pedig a nagy üresség. Abban az időben többször jártam arrafelé.
Sztem nincs elég bizonyíték, hogy ez a kép a Október 6. u. - Szabadság tér sarkon készült a mai Iberostar Hotel előtt. Nem hinném, hogy így átépítették volna a nyílászárókat, ezenkívül a 60548-n látszanak is az ablakok, eléggé olyanok, mint ma s nem olyanok, mint a 03919-n
Wittinger Kálmán (1917-2003) a XX. századi magyar repülés közismert és köztiszteletben álló alakja. A MALERT pilótája, berepülőpilóta a légierőben, a háború alatt bombázó bevetéseket is repült. A MASZOVLET megalakulásától újra közforgalmi pilóta. A szervezett mentőrepülés megalapítója, 1958-64 között az OMSZ Légimentők főpilótája. Később hatósági berepülő, majd az RNÁ főpilótája. 1971-től 1976-os nyugdíjba vonulásáig újra mentők főpilótája.
A fotó valószínűleg 1911-es, mert az épület melletti vas idomok a mellette épülő Alkotás 11 gangjának tartóoszlopai. Az Alkotás 11 1911 őszén, 1912 tavaszán épült fel.
A kocsmáros neve nehezen olvasható, de Drevenka Pál, aki a Fővárosi Névjegyzék szerint 1907-1910 között a Toldy Ferenc utca 60-ban volt vendéglős, aztán 1911-1912-ben az Alkotás 9-ben kocsmáros (ez is az én évszámomat erősíti), s 1913-ban ő már a III. kerület Bokor út 6/7-ben vezet vendéglőt. Ez kiolvasható a képről, 1916-ban a vendéglős az Alkotás 9-ben Gerner Ádám.
Igen, ez benne volt Pali eredeti hsz-ében is s a 18845-n látható oszlop alapján az és 18846 biztos a Váci u. 7.-ben készült, de a 18847 -ról sem az eredeti INFÓ nem állította, hogy u ott készült mint a másik kettő, sem a képek alapján ez nem következik belőle.
Lengyelország, Poznan, az Orvosi Egyetem (Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego) Pszichiátria Klinikája. Háttérben az ulica Bukowska és az ulica Swit közötti házak
Lengyelország, Poznan, az Orvosi Egyetem (Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego) Pszichiátria Klinikája. Háttérben az ulica Bukowska és az ulica Swit közötti házak. Jobbra az ulica Grochowska házsora.
Lengyelország, Poznan, az Orvosi Egyetem (Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego) Pszichiátria Klinikája. Háttérben az ulica Bukowska és az ulica Swit közötti házak.
Lengyelország, Poznan, a Warta folyó partja, balra a Poznan-plábániatemplom harangtornya, és a Városháza tornya, szemben a zeneiskola épülete, jobb oldalon a gázgyár kéménye látszik.
118988 és 118987BUDAPEST XIII. Népsziget, háttérben az Újpesti-öböl és a Magyar Hajó- és Darugyár (akkoriban Gheorgiu Dej Hajógyár) Angyalföldi Gyáregysége.
Igen szerintem is Füred, mert csak ott állt kint avizen több hajó és nemzetközi versenyt is csak Kenesén, Siófokon, Földváron és Füreden rendeztek -ez északi part- és itt német, osztrák, olasz zászlók mutatják és a mólót - amelyt éppen tovább építettek - mellett volt a BYC (Balatonfüredi Yacht Club), amely ezt a nemzetközi, valószínű O-Yolle versenyt rendezte. Dulin Jenő könyve szerint 1942-ben.
Népsziget, a képen négy lengyel, Aleksander Rybik, a lengyel kereskedelmi flotta tengerésze, Withold Roth kajakversenyző, Adam Kielar mérnök-geológus és Ryszard Dieciolkiewicz Gazeta Krakowska újságírója látható. 1958 májusában jártak nálunk és az volt a tervük, hogy Lengyelországból Indiába kajakoznak, a Fekete Orawa, Vág, Duna, Fekete tenger, Boszporusz, Dardanellák, Földközi tenger, Szuezi csatorna, Arab tenger, Indiai óceán útvonalon Bombay-ig.
A képen Zygmunt Rzezuchowski és Ryszard Slugocki lengyel újságírók láthatók, akik Zigmund és Hanzelka nyomdokain egy Warszawa gépkocsival világ körüli útra indultak.
Akárcsak Csákberény közelében, az akkori 66-os melletti UVATERV képek is később útrendezés, kanyarkiegyenlítési munkák előkészítéseként készültek, így az út vonalvezetése ma más ahhoz képest ahogy a kép készült.
Innen sajnos nincsenek fentrol képek, de a 41-es térkép is segít, mutatja az akkori út vonalvezetését vagyis a hol a Tab felől a mai 6511-es út Kapolypusztánál elágazik a Kőröshegy-Kaposvár közötti ma 6505-ös, akkor 66-ös útból.
A 41-es térképen is be van jelölve a feszület, a vízfolyás és az áteresz, az útkereszteződés, valamint mindkét irányban megegyezik az utak kanyarulata, dőlésszöge.
Lengyelország, Poznan, Turm-sziget, kilátás a Szent Péter és Pál-katedrális tornyából. Előtérben Warm folyó és a fák takarásában a most Boleslawa Chrobrego.
Lengyelország, Poznan, Turm-sziget, kilátás a Szent Péter és Pál-katedrálisról a gázgyár felé. Előtérben a Warm folyó és felette a most Boleslawa Chrobrego.
Lengyelország, Poznan, Warta folyó, balra a Poznan-plábániatemplom harangtornya, ettől jobbra a Szent Ferenc angyalai templom sisak nélküli tornyai, szemben a zeneiskola épülete, jobb oldalon a gázgyár kéménye látszik.
Lengyelország, Poznan, Warta folyó, balra a Szent Ferenc angyalai templom sisak nélküli tornyai, ettől jobbra a zeneiskola épülete és a gázgyár kéménye látszik.
A távolban lévő hegyek elhelyezése szempontjából sokkal ígéretesebbnek tűnt a Felsőzsolca-Szerencs (a 70-es években már villamosított, kétvágányú) vonal, ám eddig ott sem találtam elfogadható állomási vagy megállóhelyi (sem kezdő- sem vég)pontot.
1965 körü villanyosították. Mindenesetre az 1960-as évek közepén azt a vonalszakaszt végigszórták D55-kkel, így a képen látható 3 pár vonóvezték egy kicsit soknak tűnik. D55 esetén sorompókra még elszámolható 1-1 pár, de 3 mire?
87695SZÉKESFEHÉRVÁR Horvát István utca, Tóvárosi (Münnich Ferenc) lakónegyed 4-8. hátsó frontja.
a környező képek fehérváron készültek.
sztem ez a kép innen készült. a háttérben lévő rácsozatot sztem később eltávolították. a tóvárosi ltp-n 5 korai panel épület van hasonló beosztással, legtöbb helyen eltűntek ezek a rácsok, de itt például még megvannak. talán egyes földszinti lakás kertecskéjéül szolgáltak.
az öt épületből csak kettő ilyen hosszú, azok amelyek a 28905-n is láthatók., de a bal oldali bal hátsó sarkához egy bekötőút csatlakozik, tehát a jobb oldali lesz a helyes megoldás.
ha jól látom, itt az épületek nem az utcára, hanem a lakótelepre vannak számozva.
"A vasúti közlekedésben hazánkban már az egészen korai időkben (1855-től) alkalmazták a jobboldali közlekedést, természetesen csak ott, ahol két sínpálya volt kiépítve."
Lengyelország, Giezno, ulica Kostrzewskiego 1., Történeti Múzeum (Muzeum Poczštków Państwa Polskiego) parkja, szemben Mieszka I i Bolesława Chrobrego emlékműve.
Lengyelország, Giezno, ulica Kostrzewskiego 1., Történeti Múzeum (Muzeum Poczštków Państwa Polskiego) parkja, balra Mieszka I i Bolesława Chrobrego emlékműve.
1. Ha ingavonat lenne és a mozdony a vonat végén volna, akkor a mozdonyon volna zártárcsa, de nincs.
2. A villamos mozdonyokon a menetirány szerinti hátsó áramszedőt szokás használni, hogy az esetleges törése esetén ne verje szét a jármű tetején levő berendezéseket és a másik áramszedőt.
3. A képen látható személykocsikon nem volt távvezérlési kábel, így ingavonatba való közlekedésre alkalmatlanok voltak.
Ha jól tudom, az egyik a település (vagy település-rész) folyamatos házszámozása, a másik az utca házszámozása.
Arra pontosan emlékszem, hogy mi a hatvanas években Prágában a Na Padesatem 858 sz. alatt laktunk, a címünk akkor még utca sem volt, csak egy lakótelep-része.
Tóvároskert volt az én első és sokáig igazolni próbált feltételezésem is, amelyet végül el kellett vetnem. Divrotcé érvei mellé még két érv:
Ha Tatatóvároskert volna, akkor a város felőli oldalon kellene állnunk, és a a vonat Tatabányára tartana.
V. És ebben az esetben nem értelmezhetőek a háttérben (kinagyítva jól) látható szerintem messzi, viszont így komolyabb magasságú hegyek.
VI. Sehogy sem tudtam Tóvároskert megállóval összeegyeztetni a bevágás mélységét.
ad V.: A távolban lévő hegyek elhelyezése szempontjából sokkal ígéretesebbnek tűnt a Felsőzsolca-Szerencs (a 70-es években már villamosított, kétvágányú) vonal, ám eddig ott sem találtam elfogadható állomási vagy megállóhelyi (sem kezdő- sem vég)pontot.
Ha Tatatóvároskert volna, akkor a város felőli oldalon kellene állnunk, és a a vonat Tatabányára tartana. Ebben az esetben az iparvágány volna a jobbszélső vágány.
I.: A fentrol.hu-n a kép minőségének köszönhetően nem értékelhető ki, hogy volt-e Tatabánya felől csúccsal szembe járt váltó az iparvágány-kiágazásba.
II.: Az őrház teteje a fentrol.hu-n le van csapva.
III.: Nem telkek látsznának a háttérben, hanem további iparterületek.
Akkor mi a véleményed szerinted tükrözni kell a fotót?
Az alagutas képnél arra próbáltam gondolni, hogy az alagútból érkezve íves alagút esetén nem látszódhatna kellő távolságra a jelző*, tehát ezért nagy valószínűséggel nem az alagút felől érvényes. Alagút nélkül, a szabad ég alatt azért jóval könnyebb a jelzők megfigyelése, főleg ha a pályamentét kellő rendben tartják.
*Mert ha az alagút felől lett volna érvényes, akkor az alagutas képet meg lehetne menteni a tükrözéstől.
Nem tudom ismered ezt a fotót. Itt a belső ívben van a védjelző és hogy előbb észre vegyék a pálya túlfelén lévő talán távíró oszlopot lemeszelték figyelmeztetés gyanánt.
Akkor mi a véleményed szerinted tükrözni kell a fotót?
Más: ha esetleg neked van előjelzős képed megosztanád velem?
Ha egyszer rámszakadna egy cipősdoznyi 120 éves bizberes fénykép, feltétlenül értesítelek. De addig is maradnak a gőzmozdonytörténeti irodalmak fényképein mikroszkóp segítségével fölfedezhető jelzők és vonóvezetéki hálózatok.
Ha jobban megnézed akkor a vezetékek bujtatójának ott az esővetője. így a létra az alagút felőli oldalra esik.
Tehát a téglagunyhó ami a jelenlegi állapotban balkézre esik, valami kábelbódé, amibe besétálnak a légvezetékek. (És tényleg, mintha látszódna is az alagút felé vezető kábel). Kivéve a villamos előjező (vagy védjelző?*) vezetépárját, ami a jelzőig tart.
*tárcsát nem látván nem tartom eldönthetőnek.
A létra pedig mindig a tárcsa hátuljánál van, hogy a lámpát feltudják helyezni. Véleményem szerint a jelző elölről látható, viszont ha igazam van akkor a rossz oldalon van a jelző.
Illetve ha az alagút ívben van (ha ívben van), akkor a belső oldalra kitűzött előjelzőt nem is lehetne nagyon látni.
A beton alap fekete vagy valami sötét szín, a gúla szürke, a teteje meg fehér.
Ha jobban megnézed akkor a vezetékek bujtatójának ott az esővetője. így a létra az alagút felőli oldalra esik. A létra pedig mindig a tárcsa hátuljánál van, hogy a lámpát feltudják helyezni. Véleményem szerint a jelző elölről látható, viszont ha igazam van akkor a rossz oldalon van a jelző.
"Vagy pedig az alagútból kirobogó vonat számára volna izgalmas. (No jó, ennek valamivel alacsonyabb a valószínűsége, főleg, ha feltételezzük, hogy az alagút végigvonóvezetékezése helyett állítottak fel villamos előjelzőt)"
Hátha igen, akkor a pálya túloldalára tettek volna valami karót fehérre meszelve. Bár akkor sem biztos, hogy észre vették volna a jelzést. Szerintem előjelző.
"Ez miféle könyvből van? Minden esetre eddig nem emlékszem túlzottan sokk villamos előjelzős képre."
Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról.
Más: ha esetleg neked van előjelzős képed megosztanád velem?
Lehet hogy megkövezel, de szerintem az egy védjelző előjelzőként.
Nem védjelző előjelzőként, hanem, "a villamos előjelző". De egyébként az. ;-)
Ami zavar az a festése ,
Nem látom, így nem zavar.
s hogy a tárcsából nem látszik semmi.
A tárcsás jelzők örökös átka.
Viszont ha igazam van akkor a képet tükrözni kell. :)
Vagy pedig az alagútból kirobogó vonat számára volna izgalmas. (No jó, ennek valamivel alacsonyabb a valószínűsége, főleg, ha feltételezzük, hogy az alagút végigvonóvezetékezése helyett állítottak fel villamos előjelzőt).
Itt egy kép a Kobiljak alagútnál:
Ez miféle könyvből van? Minden esetre eddig nem emlékszem túlzottan sokk villamos előjelzős képre.
Egy egyszerűbb kérdést hagy tegyek fel. Nem tudjátok véletlen, hogy a 75559 hol található?
Az egyszerűség, hát, úgy látszik relatív fogalom, évek óta térek vissza-vissza ehhez a képhez (legutóbb két hete), kb hektométerről hektométerre átvizsgáltam már pl a Felsőzsolca-Szerencsi szakaszt meg Tata-Almásfüzítő környékét (légifotón), de a kép nem adta meg magát... Szóval nekem fájdalmas ezt könnyű képnek nevezni! ;-) :-D
Szerintem a megadott 1915-ben nem sok két vágányú pálya volt az országban. Bp.-Vác-Pozsony és Bp.-Győr jut az eszembe (azt hiszem, Győr után még egy vágányú volt). Akkoriban kezdtek kiépíteni másokat is (Bp.-Szolnok?)
A fenti kép a Nők Lapja 2016. október 23-i mellékletében jelent meg, egyetemistákat, köztük közgázosokat ábrázol az 1956-os forradalom idején. Az újságtól kapott információ szerint a Fortepan archívumból származik a kép, de sehogyse találom. Nagyon örülnék, ha valaki tudna információval szolgálni, ami segíti a keresést! Köszönettel: Baján Ferenc
"Az egy nemtudommi. Viszont az előtér porceláncsigás építménye is érdekesnek tűnik."
Lehet hogy megkövezel, de szerintem az egy védjelző előjelzőként. Ami zavar az a festése ,s hogy a tárcsából nem látszik semmi. Viszont ha igazam van akkor a képet tükrözni kell. :)
Az utóbbi képekhez tartozó sorozatban a folyó - ha Trianonon belül maradunk - talán a Mosoni Duna vagy a Rába vagy hármas Kőrös, utóbbiak torkolathoz közel.
Gyönyörű szárnykapcsolós kijárati jelzők, de hogy hol? Talán a Karsztokban vagy Kárpátalján?
Egy háromkarú kijárati jelző. Valahol egy város/falu szélén, a sorozathoz tartozónak látszó többi kép alapján vízpartközelben. Van egy kis Szajol-hangulata, csak éppen ahhoz képest kevésnek tűnik a vasút.
Szerintem ez a kép is ezen a vonalon készült, viszont sem az őrházat sem az őrbódét és a sínlekötést nem tudom beazonosítani. A tapfa hossza alapján fővonal lehet.
Bevallom nem tudom. Mint korábban írtam szerintem igen (ahogy ránézek erre a képre valami nem stimmel vele), de Divrotcé jobban ott van a bizberben mint én és amit írt elgondolkoztatott. Így átnéztem az anyagaimat és ebben az időszakban tényleg voltak két vágányos pályán baloldalon is elhelyezett bejárati jelzők.
Szóval ne tükrözzétek. De érdemes tovább elemezni mert érdekes kép.
"Ez már inkább a bizbereken történő spóroláshoz volt köthető sac/kb az 1910-es évektől 1948-ig. Kevés váltó, kevés vágányút, kevés jelző -> olcsóbb berendezés, olcsóbb állítóközpont, kevesebb anyag."
Korábbi a dolog. Már Soulavy Ottokár is értekezik róla 1905-ben.
"Bizonyosan "állomási távjelző" (itt milyen értelemben is volna használatos?), és nem valami egyébb jelzőeszköz? (pl. pályaszemélyzet által kitűzött kerek tárcsajel?)"
Szerintem igen. Ha megnézed a tárcsa és a védjelző arányát igen csak nagy a méretbeli hasonlóság, a kitűző tárcsa nem volt ilyen magas. Nekem is fura a dolog, de másra nem igazán hasonlít.
A többi dologban nem szállnék vitába, mert igazad lehet.
Illetve a balesetek elkerülése végett a két sínpár közt nem volt direkt átjárás az állomások előtt és ezért az állomásokon tolatással oldották meg a rakodást?
Ez már inkább a bizbereken történő spóroláshoz volt köthető sac/kb az 1910-es évektől 1948-ig. Kevés váltó, kevés vágányút, kevés jelző -> olcsóbb berendezés, olcsóbb állítóközpont, kevesebb anyag.
Ebben az időszakban a bejárat nem a menetirány szerinti jobb vágányra esett?
Bizonyos vonalakon jobbjárat volt, másokon baljárat.
Illetve a balesetek elkerülése végett a két sínpár közt nem volt direkt átjárás az állomások előtt és ezért az állomásokon tolatással oldották meg a rakodást?
Ez most kérdés, vagy kijelentés? (A bizberesítések előtti időkben középállomásokon rendszerint a menetirány szerinti megelőzővágányokra is csak kihúzással lehetett átállni, hogy a bejáró vonatok véletlenül se érintsenek váltót csúcs felől). Igaz nem látom a kapcsolatot a kép tükrösségével.
De ha ettől eltekintünk akkor is ott a kraft az állomási távjelzővel kapcsolatban.
Bizonyosan "állomási távjelző" (itt milyen értelemben is volna használatos?), és nem valami egyébb jelzőeszköz? (pl. pályaszemélyzet által kitűzött kerek tárcsajel?)
Ebben az időszakban a bejárat nem a menetirány szerinti jobb vágányra esett? Illetve a balesetek elkerülése végett a két sínpár közt nem volt direkt átjárás az állomások előtt és ezért az állomásokon tolatással oldották meg a rakodást?
De ha ettől eltekintünk akkor is ott a kraft az állomási távjelzővel kapcsolatban.
Niestety ale to nie jest Kazimierz Dolny. To co widać na zdjęciu to nieistniejšce już chyba domy przy ul. Bernardyńskiej z górujšcš nad nimi bazylikš Matki Boskiej Anielskiej w Kalwarii Zebrzydowskiej.
Az előtérben egy védjelző látható. A védjelző tárcsája elölről piros, körben fehér szegéllyel. Hátulról pedig szürke alapon piros szegéllyel. A szürke pontosan olyan mint amilyen a gúla alsó harmadában látható. Szerintem a védjelző elölről látható és a védjelzőket menetirány szerinti jobb oldalon helyezték el.
Ami még magyarázatként szolgál, hogy utána pedig egy állomási távjelző tábla van elhelyezve.
- Bár nem közvetlen bizonyíték, de az építmény hátfalán a legfelső sorban az 1939-es évszám olvasható.
- Másrészt szerintem 1945 után már nem ilyen helyeken, erdei esőbeállóra szénnel(?) sebtiben felfirkálva kellett a kommunista eszméket ("Vesszen a fasizmus, éljen a szocializmus") hirdetni. Számomra a fotó jól illeszkedne a "KIMSZ-esek vágtak hajdan e tájnak, élükön Ságvári járt" illegalitás-legendárium (melynek voltak valóságelemei, a természetjárás tényleg a sejtes pártműködés egyik módszere volt) világába.
- Harmadrészt a feliratok "archaikus" jellege (pl. Stalin) is utalhat arra a korszakra, amikor a baloldali terminológia és főleg írásmódja még szerintem nem szilárdult meg.
Mindettől persze a fotó még netán készülhetett később is, viszont a fentiek alapján kizártnak nem érzem, hogy helyes legyen az 1939-es dátum.
a pastvu megfejtők hívták fel a figyelmet arra, hogy Löw Miklósnak ez a képe megjelent képeslapon és helymegjelölés nélkül megtalálható a képeslapmúzeumban is.
A felsorolás ebben a linkben tartalmaz számos más hasonló I. vh-s Vlagyivosztok környéki hadifogoly tábor képeslapot, ugyanezzel a furcsa angol nyelvű képeslapmegjelöléssel.
Kérdés lehet, hogy ezek is köthetőek-e a Löw Miklós képekhez.
Ez nem a Vihar 22-es cirkáló, hanem a Krampusz II. 50-es cirkáló... szeretném kérni A FORTEPAN-on a képhez tartozó szöveg korrigálását ;) A második mondat tökéletes :) honnét tudja hogy a kormányt Keller István tartja?
Levéltári kutatás alapján :-) A Központi Papnevelő Intézet irattárából, 289/1938. sz.:
Ennek alapján akkor bizonyítottnak vehető, hogy az 1938. október 30-i papszentelést a budapesti Egyetemi templomban valóban Tóth Tihamér tartotta. Nincs tehát további ok a kép hátára írt adatban kételkedni.
Úgyhogy javaslom:
118760BUDAPEST V. Egyetemi (Kisboldogasszony)-templom, papszentelés 1938. október 30-án, középen Tóth Tihamér püspök
118870: Kis Pál és munkatársai (pl. id Tamásy Sándor) 119628: Polska-Goleniów, a Wolińska kapu a Słowackiego utca felöl 119629: Polska-Goleniów, a Wolińska kapu a Szt Katalin templomnál
CsehországKroměří a Fő tér (Velké náměstí) sarkáról a Sněmovní náměstí felé nézve, szemben a Malom kapu, jobbra az Érseki palota (Arcibiskupský zámek)
Bocsánat, csak kiváncsiságból kérdezem, hogy ez a megfejtés honnét jön? A fotót én készitettem és egy kedves szomszédunk volt Gyuri. Te ismerted őt föl?
Elnézést az 1957-es szám még nem biztos, ahogy a képen is látható a VIT után az évszámot és az ötágú logót levették, de ha minden igaz fáklyaoszlop még pár évig ott maradt. Egyelőre nem biztos meddig, de valószínű csak pár évig.
LengyelországWroclaw plac Katedralny, szemben a Kollégiumi Szent Kereszt és Szent Bertalan-templom (Kolegiata więtego Krzyżai kociół w. Bartłomieja)
119133 POZNAN 119133 Al. Niepodległoci 119136 POZNAN 119136 Plac Wolnoci 119156 Sopot 119157 Sopot 119157 Plaża przy molo 119161 POZNAN 119161 Poznań Stary Rynek i ulica Franciszkanska 119161 Stary Rynek 119163 POZNAN 119163 Poznań Ratusz na Starym Rynku 119163 ratusz 119185 Kraków 119185 Kociół Mariacki 119185 Rynek 119186 Kraków 119186 Rynek Starego Miasta 119188 Kraków, Polska 119191 Kraków, Polska 119201 POZNAN 119201 opera house 119201 Poznań opera 119201 Teatr Wielki 119206 Toruń 119208 Poznań Fara 119217 POZNAN 119217 BIBLIOTEKA RACZYNSKICH 119217 Poznań Biblioteka Raczyńskich 119217 Plac Wolnoci 119218 POZNAN 119218 BIBLIOTEKA RACZYNSKICH 119218 Poznań Biblioteka Raczyńskich 119218 Plac Wolnoci 119221 POZNAN 119221 Teatr Wielki im. S. Moniuszki 119286 POZNAN 119286 Sšd 119286 Aleje Marcinkowskiego 119286 Komenda Policji 119287 POZNAN 119287 Sšd 119287 Aleje Marcinkowskiego 119644 Wilanów 119657 Łazienki Królewskie 119658 Kazimierz Dolny, Polska 119920 Rynek Starego Miasta 119920 ruiny Zamku Królewskiego 119920 kolumna Zygmunta III Wazy 119920 Warszawa 119920 Polska 119920 Rynek Starego Miasta 119920 kolumna Zygmunta III Wazy 119920 ruiny Zamku Królewskiego 120027 POZNAN 120038 POZNAN 120068 POZNAN 120068 biurowce przy ul. Piekary 120071 POZNAN 120071 Pasaż Apollo w kierunku ul. Ratajczaka 120072 POZNAN 120072 Pasaż Apollo w kierunku ul. Ratajczaka 120073 POZNAN 120073 ul. Piekary 120074 POZNAN 120074 ul. Piekary 120076 POZNAN 120076 Pasaż Apollo miedzy ul. Ratajczaka a ul. Piekary 120080 POZNAN 120080 biurowce przy ul. Piekary 120081 POZNAN 120081 biurowce przy ul. Piekary 120098 Gniezno 120098 Muzeum Poczštków Państwa Polskiego 120099 Muzeum Poczštków Państwa Polkiego 120099 Gniezno 120100 Plac Mickiewicza 120100 Aula UAM 120100 Collegium Minus 120101 ul. w. Marcin 120101 Collegium Iuridicum UAM 120103 POZNAN 120103 Al. Niepodległoci 120104 CK Zamek 120104 Plac Mickiewicza 120104 ul. w. Marcin 120104 Poznań, Polska 120104 UAM Collegium Minus 120105 POZNAN 120105 ul. w. Marcin 120106 POZNAN 120106 Pomnik Adama Mickiewicza 120106 Plac Mickiewicza 120107 POZNAN 120107 CK Zamek 120107 Plac Mickiewicza 120107 Aula UAM 120107 w. Marcin 120108 Poznań, Polska, ul. Towarowa 120109 POZNAN 120109 Pomnik Adama Mickiewicza 120109 CK Zamek 120109 Plac Mickiewicza 120109 ul. w. Marcin 120110 POZNAN 120110 Al. Niepodległoci koło CK Zamek 120115 POZNAN 120181 POZNAN 120196 Poznan Garbary 120204 Poznań nad Warta 120207 Poznań rzeka Warta widok od Wildy 120208 Poznań rzeka Warta widok od Wildy 120209 Poznań rzeka Warta widok od Wildy 120256 POZNAN 120256 Stary Rynek 120256 widok z Ratusza 120257 POZNAN 120257 Stary Rynek
Ajaj azzal bajban leszek, mert még nem lett feltöltve. Úgy tudtam, hogy mielőtt felkerül, akkor ide feltenni a képeket. A múltkor még így kellett tennem.
A Celichowski hagyaték azért is kivételes, mert megpróbálunk némi lengyel hátteret generálni a megfejtésekhez is. Ezért azt javasolnám, hogy mondjuk egy hetet várjunk a képek leirásával, hátha nekiáll pár lengyel érdeklődő. Jerzy inditott egy lengyel Fórumot, kiváncsi vagyok történik-e majd ott valami a következő napokban
Hét éves történetünk során először, egy külföldi hagyatékot szeretnénk megmutatni Önöknek. A szerző Bogdan Celichowski építész (1922-2016) és rögtön ideírjuk, hogy a képeknek semmilyen magyar vonatkozása nincs. Lehet hogy ez sokaknak csalódást jelent - talán a fotók kárpótolnak majd. A szerző Budapesten élő fiától, Jerzytől érkezett felkérés után újra kellett gondolnunk a Fortepan eddigi gyakorlatát. Eddig ugyanis nemigen foglalkoztunk külföldi fotósokkal. Aztán az első kész képeket látva (a szerző a barátait fotózta 42 nyarán egy víztározó partján) eldöntöttük, hogy belevágunk a többezer negatívkocka feldolgozásába. Még akkor is ha másképp néz az ember lengyel városromokat, poznani építészhallgatókat, vagy egy tengermelléki nyaralás képeit. Hisz kevésbé mozgunk otthonosan egy lengyel hagyatékban. Több a rácsodálkozás, pl épp a romokra, a pusztitás nagyságrendjére, vagy a Tolsztojt idéző paraszt-arcokra. A hintaágyas majdnem kúriára, kártyázókra a falusi kaszinóban. Megtetszettek a fotós képei, szerettük volna a Fortepan klasszikus szezői között látni. Annak, aki csak kicsit szeretne belenézni egy válogatást is készitettünkl: https://drive.google.com/drive/folders/0B-4C9g00C5iEZzN0bkRuMFRGOU0
Nem tudjuk mi jön ezután, lesz-e folytatása ennek a különszámnak? Lesznek-e lengyel olvasóink, akik azonosítják a töbszáz épületfotót? Bekerülnek-e Bogdan Celichowski képei egy-egy lengyel újságcikkbe, regénybe vagy tanulmányba? A Fortepan kezdeti karakterét épp az ilyen amatőr fotósok adták, miért ne indulhatna ezzel egy új gyűjtemény, a lengyel Fortepan? Mi évek óta próbáljuk győzködni a külföldi barátainkat, hogy a Fortepan filozófiája simán működne Olaszországban, vagy Szerbiában is. Most pár hét alatt kiderülhet, jól gondoltuk-e. Addig pedig, ha van kedvük, merüljenek el a XX. század közepi vidéki Lengyelország városképeiben. Bogdan Celichowski ifjúságában: földmérőkkel, evezősökkel, kiránduló szerzetesekkel és a háttérben az építész-dokumentátor szerzővel. Utazzanak Vele a háború utáni Lengyelországban, az újrakezdés éveiben.
barátsággal: Tamási Miklós
Külön köszönet Jerzy Celichowskinak, aki megosztotta velünk a negatívokat és Pálinkás Zsoltnak, aki a fotókat szkennelte. ps: minden népszerűsitést örömmel veszünk, ha vannak lengyel ismerősei, kérjük küldje el nekik a fotókhoz vezető linket
A szemben levő két épület közé később beépítettek még egyet. Ahonnan a kép készült a 79-es fentrol képen látni, hogy játszótér volt, most óvodakert és amellé is épült még egy panelház.
118196, 118197, 118198, 118199, 118200 Budapest IX. Lónyay (Szamuely) utca 4/c-8., általános iskola (ma Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium).
Budapest II., Hármashatárhegyi repülőtér, előtérben egy Rubik R-22S Június 18, távolabb egy Rubik R-22SV Super Futár C típusú vitorlázó repülőgép a felső hangár előtt.
106 825
>>> 
>>> 
lsd 
lsd 
és 
gy ott álltak a külső falak, üres ablaknyílásokkal mögöttük pedig a nagy üresség."
>>> 
>>> 
>>> TÜKRÖZÖTT 
101065
lsd 
lsd 
lsd 
most 1947
lsd 
(világosítva) 
Ma:
lsd 
a 
lsd 
107045
lsd 
lsd 
ellenkező irányból:
lsd 
mint a 
>>> 
>>> 
mint a 
a 
az ulica Floriana felől
>>> 
mint a 
mint 
mint a 
mint a 
mint 
lsd 
a 
