Kényelmes a használata, de nekem bőven bejött, hogy alárakok 3 hosszú lécet: kettőt a vágásvonal két oldalára, egyet pedig úgy, hogy ne billegjen az egész tábla.
Én csaxólok, hogy tuti nem lesz sík. Azt felejtsd el.
Fel fogja venni a padló vonalát, aztán amint ráteszed a lapot, már el fog nyomódni valamerre, aztán rá fogsz tehénkedni vágás közben, akkor másmerre fog elnyomódni, szóval minden lesz, csak sík nem.
Ez persze nem számít, ettől még pont jó lesz a feladatra.
Nem győzködni akarlak, de táblás anyag vágásához nem kell tökéletesen sík egyben lap, a terasz padlója és maga az anyag megadja a síkot. Az xps lap arra kell, hogy a fûrészlap ne a greslapban szikrázzon. Akkora méret elég, hogy a vágásnál ne feszüljön, ne billenjen le.
Még valami: ez fogyóeszköz lesz, össze-vissza benyomódik ill összekaszabolja a fűrészlap. Szóval az ára is számít szvsz.
Hát, van ez így, a sokszínűség és a sokféle gondolkodás teszi változatossá világot. :)
Nekem sokkal jobb egy egyben tábla, ami biztosan sík, bármikor egy mozdulattal beállítom a ház mellé olyan helyre, ahol nem éri se eső, se nap, ha meg kell kiteszem a teraszra, és tudok vele dolgozni.
Nincs asztalod, se műhelyed, ezért nem azt a verziót preferálod, ahol fél négyzetméterre szét lehet szedni az alátétet, hanem azt, ami több négyzetméteres? Komolyan mondom, _egyetlen_ döntésedet sem értem.
Se ezt, se a csempéset, de a régebbieket sem.
Totál fordítva vagy bekötve, mint én.
Én vennék pár darab vastagabb lépésállót, élébe beszúrnék pár helyen saslikpálcákat, rátolnám a másik táblát, és így összeállítanám a földön az alátétet.
Amikor kész vagyok, csak széthúzom, és elteszem a következő alkalomra.
nem tudom, pontosan mire és hogyan akarod használ, de nekem az aa tapasztalatom, hogy a standard méretet még elég kényelmes mozgatni, szállítani, 2 darabbal minden is megoldható és kb 2 cm vastag is elégséges "fűrészbaknak".
Nem, nem olyan vészes az ára (persze nem is olcsó). Találtam egyet, ami egy kicsit még nagyobb, egy 2410x1250x60mm tábla 21ezer forint. Akár a 40-es is elég lehet, az kb 15ezer.
EPS-XPS vonalon nem találtam, viszont PIR táblát lehet kapni 240x120-as méretben, és akár egy darabot is adnak itt-ott. Megnézem majd valahol élőben, mert félek, hogy kicsit törékeny lehet.
Sajnálom kidobni ezt a sok nemesfa hulladékot, de páromnak támadt egy jó ötlete: csináljunk belőle absztrakt képet egy lemezre felragasztva és bekeretezve. Csinált is pár kompozíciót. :)
Több videóban is láttam, hogy jómunkásemberek bazi nagy szigetelőlapokon (talán eps?) vagdalkoznak táblás anyagot merülő fűrésszel. Próbáltam keresni ilyesmit, de itthon csak a sztenderd 500x1000 mm-es darabokat találtam. Esetleg tud valaki ilyesmit?
Nem lennék meglepve, ha nehéz lenne a nem kellően száraz anyagot jól fűrészelni.
Ez baromi kemény fa, nem véletlen, hogy a hegedűk/csellók/bőgők fogólapját, illetve a kulcsokat és a húrtartót - tehát azokat, melyek a legnagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve - ébenfából készítik.
Már persze a nem kínaiak, mert a nővéremhez került pár kínai, filléres hegedű pár éve, és festett puhafából volt a fogólap, pár hónap alatt elkopott tökig a húrtól! :)
Így néz ki 12000 forint értékű ébenfa (2 db 15x50x300 mm-es léc). Nem az a szokásos tükörsimára fűrészelt Épfás minőség. Emellett csavarodott és itt-ott korhadt is. De nem ismerem ezt a fát, hogy csak ez állt sokat a raktárban vagy ennyire nehéz ép darabot fűrészelni belőle. Ha lecsiszolok róla vagy 2000 forintnyit akkor kijön a szépsége.
Lehet, hogy működött volna, de így összeragasztva nem tudom, be tudnám-e szépen tuszkolni a résekbe.
Na meg a paduk eléggé oxidálódik, már most sötétebbnek látom, mint amikor elkezdtem. Nem tudom, ebben az OBIs lakkban van-e UV védelem, mert nem írják, de reménykedem, hogy egy kültéri lakkból nem hagyják ki.
Igen, vagy viaszra. Egyesével szépen áttörölgetni őket egy viaszos kendővel, majd pár perc múlva egy szárazzal. Még eléggé haladós is mert kicsi, pillanatok alatt megvan egy-egy darab. .
Eddig még nem fordult elő a bonyolult lombfűrészelt cuccoknál, pedig elég sokat kell fújnom, mert az összes létező szögből kellene, hogy jusson minden sarokba. De visszafogom majd magam, keveset fújok egyszerre és inkább lakkozom hatszor ha kell. De remélhetőleg nem kell, minden darabot bevizeztem és átcsiszoltam 240-essel ragasztás előtt.
A terv egyébként nem az enyém, innen vettem, ha valaki kedvet kapna: :)
Fogászat után némi szemsebészet és műkörömépítés (sokoldalú ez a hobbiasztalos szakma) és végre kész a feje. Na jó, még két orrlyuk hiányzik. És még mindig megvan az összes ujjam, bár a bőr rajtuk érezhetően kevesebb, mert a Dremel el-elkapja.
Az a jó ebben az intarziázásban, hogy viszonylag kevés anyaggal végtelen sok időt el lehet cseszni. Mondhatni az ácsmunka ellentéte, ahol rengeteg anyagot építenek be rövid idő alatt.
A rossz meg, hogy azt hittem, precízen dolgozom, de közben épp csak közepesre sikerültek az illesztések. Kivágtam a hátlapot, aztán összerakáskor kiderült, hogy a sárkány fél centivel kisebb lett. Ugye a 0.4 mm-es fűrészlap is visz el anyagot, ha van egymás mellett 10 vágás, akkor az már 4mm, amit nem vettem figyelembe és a vonalon vágtam a vonal külső oldala helyett.
De az ébenfa körmök szépek lettek, már lakkozás nélkül is csillog. Régen nem hittem, hogy van értelme valamit 600-as papírral simogatni, de most megváltozott a véleményem.
Az antibakteriális bevonatokkal kapcsolatban egyetlen dologban vagyok biztos. Hogy 10 év múlva nyoma sincs. Ha rendszeresen takarítják a felületet erre való vegyszerekkel, akkor 5.
Egyébként meg egy rakás fogorvosi rendelő készül lamin bútorlapból, amiket aztán jóváhagy a köjál, pedig ők azért tudnak kekeckedni, szóval szerintem jóvanazúgy teljes mértékben.
Én meg egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy egy fogorvosi rendelőben a bútorzatnak antibakteriális bevonatúnak kell lennie.
Nem nyalogatom kezelés előtt-alatt-után a bútorokat. Még a szék alkatrészei is alig érintkeznek velem. Ami fontos, az biztosan megfelelően tiszta.
Ezen az alapon a padlónak kéne leginkább antibacinak lennie, hiszen azon az utcai cipőmben tapodok.
Anyám ötven évig volt eü dolgozó, kábé negyven évig műtösnő szívsebészeten. Na OTT, a műtőben tényleg mindennek sterilnek kell lennie, még a plafonnak is.
Eh, olyan jo magyarok vagyunk mar megint. Rfc-nek van igazsag a szavaiban - marmint, ami a professionalis felszereles forrasat es beszerezhetoseget illeti, de csunyan elfelejti, hogy adam hobbista is, aki buszke lesz arra, hogy maga keszitette el a rendelojenek berendezeset (vagyis annak egy reszet).
Ha majd kiderul a valos felhasznalas soran, hogy valami nem oke, akkor arra is buszke lesz, hogy ki tudja javitani, vagy arra, hogy belatja, hogy van, amit masok jobban csinalnak. En pl. ha tehetnem, akkor csak fem muhelyszekrenyekkel tennem tele a muhelyem (azok a sok- es valtozo magassagu fiokos izek), de olyan kurva dragak, hogy inakabb magam keszitettem el eppen abbol, ami volt otthon.
Vagy konyhat is lehetne rendelni, akar rozsdamentes acelbol is, meg is magam fogom elkesziteni a kovetkezot, kulonben nem minek az egesz ... (most azon tul, hogy rekreacios ...)
Őszintén szólva én meg szívesebben megyek olyan fogászhoz aki azt bizonyítja, hogy igényes arra amit csinál, és odafigyel az apróságokra is. Egy teljes fogászati-rendelő bútort megrendelni* minden hentes tud aki már összeszedett egy zsák lóvét.
*értsd: kijön a cég képviselője, megméri a helységet és megtervezi majd leszállítja a cuccot még akkor is ha a megrendelőnek fogalma sincs arról minek is kellene lennie a munkahelyén - csak perkálja a lét.
Ez nem ügyesség kérdése, egy Baisch orvosi acélbútort semmilyen fa nem ér utol tartósságban. Antimikrobiális bevonatot sem olyan könnyű produkálni egy asztalosműhelyben. Satöbbi.
Az enyémnél múltkor azon morogtak az asszisztensek, hogy a főnök előírta, hogy emailben küldjék a számlát, mert drága a toner és a papír. Közben két Tesla Model X áll a parkolóban, túl gyakran ahhoz, hogy páciensé legyen.
Na de hogy ontopic legyek, itt egy ébenfa sárkányszem, amin akár egy fogorvos is gyakorolhatna. :)
Te se bántódj meg de ez itt a HOBBIASTALOS. A kolléga sokszorosan bizonyította, hogy a fogorvosi praxisából él meg, az "asztalos"munkákat pedig örömmel és pihenésképpen végzi. Miért gondolod, hogy a saját tervezésű bútor azért van mert fogtechnikus* és nem azért mert kiélvezte minden pillanatát a tervezésnek és elkészítésnek?
Én pl. nem emlékszem, hogy te már bármilyen munkádat bemutattad volna itt.
Most azon elmélkedek, hogy ez hogyan játszódik le. ?
Kérsz időpontot egy rendelő berendezés ellenőrzésre, minden ajtót kinyitsz, fiókokat kihúzod, megvizsgálod hogy a vasalatok megfelelnek-e az elvárásaidnak, a bútorokban megtalálható-e a számodra megfelelő gyártók azonosítói? Ezek után döntesz, hogy hajlandó vagy-e beülni a székbe?
Ja, a fúrót majd elfelejtettem, azt is alaposan meg kell vizsgálni......
Nem akarnék senkit megbántani, de van egy valag gyártó, amelyik praxisbútort gyárt, és garantáltan nem mennék olyan fogorvoshoz, amelyik azon púposkodik, hogy házilag gyártat ilyet. (Remélem, a fúrót nem úgy faragtatja valahol.)
Én vagy 15 éve csináltam egy polcot pár fiókkal a fürdőbe (nem a mosdó alá), és pont a lentiek miatt táblásított fenyőből van. Jól lekentem (a dizájn kedvéért) fehér Tikkurila festékkel, semmi nyoma annak, hogy a fürdőben van. Tulajdonképpen álló polc lenne, de inkább felfúrtam a falra, alatta semmi, hogyha folyik a víz, azzal se legyen gond.
Egy órát raktam fel annak idején a mosdó fölé, de a pára alig egy hónap alatt tönkretette. Ez jó lecke volt ahhoz, hogy lássuk, mire képes a pára is. Azóta spéci óra van ott, egy "sapka" van a szerkezeten. Bútorlap meg a környéken sincs.
Én - eléggé el nem ítélhető módon - lamináltból készítettem egy kis fürdőszoba szekrényt, polccal (nem a mosdó alá). 15 évig bírta, akkor bedagadt az alja. Na akkor készítettem újat, ugyanolyat. Várom a következő 15 évet.
A konyhabútor lábazati fedőlapjánál sokat gondolkoztam, hogy mit tegyek a nedvesedés ellen. Aztán nem tettem semmit. Ha bedagad, veszek újat.
Néha, mintha az emberiség kifejezetten a hülyeségre hajtana, a normál ész ellen dolgozik gőzerővel. Ha mindenképpen kell valami szekrény a fürdőbe,akkor annak anyaga legyen már olyan,ami legalább kicsit ellenáll a vízpárának.
Ezzel szemben hosszú videók is készültek már arról, hogyan csinált az asztalos fából mosdókagylót!
Fából bazmeg!
HA annyira technokrata kinézetű fürdőt akarnak, miért nem használnak rozsdamentes acélt szekrénynek, pölö??
Azért nem értem a dolgot, mert nagyon sokféle bútorlapból készült szekrényt-tárgyat árulnak kimondottan fürdőszobába, ahol szerintem nem életszerű a vízmentesség. Szerencsésebbeknek gondolom van akkora fürdőszobájuk hogy a freccsenő víztől távol tudják tenni, de a pára ott is biztos bejátszik.
Lábakon állnak a szekrények, de teljesen mindegy, a fentebbi részeken is jelentkezik a dolog.
A vízálló lezárás lehetőségét körbejárom és az IKEA -s ötletet köszönöm!
IKEA-ból mernék fürdőszobabútort vásárolni. Nekeik nem csak tapasztalatuk van benne, hanem jó érdekük is, hogy tartós maradjon a bútor.
De élfóliát lehet kapni, egy vasalóval nyomtatópapíron keresztül jól felvasalni. A rajta lévő gyantás ragasztó jól tud tömíteni. Nekem nincs ilyen problémám a saját készítésű polcokkal, pedig gőzfűrdőt szoktak csinálni a fürdőnkből...
Ha ezt meg tudná valósítani akkor eddig sem ment volna gajra.
Én személy szerint nem sok reményt fűzök a dologhoz. Magamnak azt csinálnám, hogy a frissen beszerzett lapoknak az éleit és a sarkokat színazonos bútorlapjavító viasszal végigfuttatnám, hátha bejön alapon. De ez is nagyban függ a lap minőségétől, az élzáró fólia minőségétől, illetve az élzárás felragasztásának a minőségétől.
Visszabogarászva nem találtam bár biztos volt már téma a nedves helyiségekben a bútorlap vízállósága. Magam is készítettem egy egyszerű szekrényt de a nemrég készen vásárolt szekrénnyel is ugyanaz a helyzet, hogy nagyon ( nagyon-nagyon ) nem bírja a nedvességet. Méretre vágatott, élfóliázott lapokból állítottam össze, és sajnos pár hónap alatt elkezdett az éleknél felválni a felület. Kínomban - jobb ötletem nem lévén - leragasztottam a lapok éleit széles celluxszal, de sajnos a látvány nem túl felemelő. Nem tudom ha máshonnan szerezném be a lapokat esetleg strapabíróbbak lennének-e, vagy "ez ilyen és kész" ... Örülnék ha valaki adna ötletet hogyan tudnám a lapok életét meghosszabbítani.
Valószínűleg időtállóbb lesz. Bár nekem az eredetihez hasonló van a gérvágómhoz beüzemelve, és nem hiszem, hogy a hátralevő 20-30 évemben tönkremenne. Akár még precízebb is lehet elvileg az a szép piros.
Viszont az ironiát félretéve, tényleg érdekel, hogy annak ellenére, hogy "nem mintha gondom lenne az előzővel", miért vált erre a lényegesen költségesebb megoldásra.
Ezt a változatot tervezem lecserélni, nem mintha bajom volna vele:
Erre:
Az alu profil 15 mm vastag, ennek hosszabbításához kell a szintén 15mm anyag a stabil felfekvés miatt. Persze rendelhetnék + egy sínt, de 4300 körül van. Asszem megfelelő lesz a gyalult deszka.
Szia! Nem tuom, mi célból kell, de a méretek alapján esetleg laminált parketta is jó lehet neked, max duplán teszed. Ha egyenes a felület, a hosszanti toldás nem is látszik. Létezik belőle 7mm vastag.
Polar white nevűvel. Hát messze nem lett ilyen fehéres, a fehér alig látható "stichet" adott neki. Igaz, az vékony, kúpos láb, mint egy biliárd dákó (lámpa láb). Más tölgyre nem kentem még rá.
Nagyon klassz! Emlékszem is, amikor eredetileg feltetted, akkor nem figyeltem a lábára.
Beszéltem közben a milesis fiúkkal is, ők az itt elhangzottak mellett még egy dolgot említettek: a vizes lakkok a csersavas fákkal néha egészen meglepő sárga színt eredményeznek, úgyhogy ők azt egyáltalán nem javasolták tölgyre.
A vége az én esetemben most az lesz, hogy a tölgyre natúr világos tölgy pác (hogy kevésbé érjen, sötétedjen a lakk alatt és egy matt akril lakk rendszer. A dió nem kap pácot persze.
A vas-acetátos ebonizálás (ecetsav, acélgyapot) felvetődött bennem is, de aztán valahogy hamar elvetettem. Legközelebb lehet, hogy rápróbálok. Az nem tűnik túl bonyolultnak, csak nem ártana valami tapasztalat a kimenetellel.
Füstölő pácoknak hívják ezeket az anyagokat, elsősörban a csersav tartalommal rendelkező faanyagok alkalmasak rá, pl. a tölgy. A nevével ellentétben ez nem füstölés, hanem egy vegyszergőzös eljárás. Azok az anyagok amik nem rendelkeznek csersavval, csersavpótló vagy fémsó oldattal kell kezelni.
A legegyszerűbb eljárás, ha a tölgy szalmiákszez gőzében pihen, a kezelés idejétől függ a pácolás színe és, hogy milyen mélyre hatol be az anyagba. Itt az utóbbi lett volna lényeges, mert csiszolható,marható marad az anyag, hiszen mélységeében is színez. Míg egy normál pácolás ilyen esetben eltűnik. Hasonló képpen működnek az anyagában színezett furnérok. Még a hőskorban feltettem ide egy sideboardot képekkel ca. 15 éve? Anyagában színezett, többször késelt tölgy furnérral volt borítva, mahagóni svartnival voltak az élek zárva. Azt a bútort normál pácolással nem lehetett volna elkészíteni.
Ezt az ammóniumos eljárást én is csináltam már, nagyszerűen működik tölgyön és talán innen a fórumról GPF is alkalmazta a játékainál. A te esetedben nem is kellett volna dió, a középső réteg is lehet tölgy, az előkezelés után kell tömbösítetni majd megmunkálható a "csíkos "él.
Volt itt egy játék a vinklik számának tekintetében. Paco nyerte, kapott egy elég régi füzetet a pácolásról, lehetséges, hogy vannak benne receptek a csersavas előkezelésről vagy a füstölő pácokról.
Itt egy szalmiákos videó, látható benne a végén a metszeteken, hogy milyen mélységben lehet kezelni az anyagot.
A sellak - h nélkül! - biztosan nem jó, mivel nem tapad rajta vizes lakk. Amíg nem léteztek színezett javító viaszok, rongyba tettem egy marék sellakkot, bele a forróvízbe, majd az átmelegedett már masszaként kezelhető anyagból gyúrtam, húztam rudakat. Ezekkel forrasztottam ki a hibákat. Ergo a vizeslakk semennyire sem fog neked a sellakkos felületen megtapadni. Az épületszobrászok a szilikon megjelenése előtt a sablonjaikat sellakkal kezelték, hogy a gipszelemeket le tudják választani.
"ez pl egy anyák napi fatál, (Dr. Ramaty fórumtárstól, tán Erdélyből (?) behozott dió), esztergálva. Nem amiatt teszem be hogy hűdegyönyörű az esztergálás,"
De sügér vagyok, pont a diótálat linkeltem rosszul, mert csak egyetlen képet. Itt az összes, látszik az előtte-utána állapot:
Igen .. szóval nem sok dióval dolgoztam, ez pl egy anyák napi fatál, (Dr. Ramaty fórumtárstól, tán Erdélyből (?) behozott dió), esztergálva. Nem amiatt teszem be hogy hűdegyönyörű az esztergálás, hanem hogy mennyire sötétedett be paraffinolaj+méhviasz keveréktől:
Namost, szerintem így egyben már nem sok esély van arra hogy a tölgy se sötétedjen, de a dió meg igen (vagy "tüzesedjen"). Akármit teszel rá, fog "színeződni".
"hogy megmaradjon a tölgy természetes színe és jellege" - szerintem a tölgy olajozva is igen szép tud lenni, a dió meg tuti szépen ki lesz emelve.
Ezen a képen az ülőke még nincs lekezelve, csak a háttámla. Látszik a különbség. Szerintem nem ronda az a tölgy így sem. Azt gondolnám a diónak se tenne rosszat, biztos hogy kiemelné amit ki kell.
Összecsukható kisasztal, tölgy az asztallap kerete, meg a lábak, a "betét" pedis cseresznye. Szintén Auro-val kezelve.
Azért teszem be a képeket, hogy lásd nálam milyen eredményt adott ez vagy az a kezelés.
Nem tudom ... nyilván ízlés dolga, de nekem a tölgy is meg minden fa tetszik olajozva, konkrétan Auroval még nem lett olyan hogy azt mondtam volna: na ezen senki nem látja hogy ez tölgy, meg hogy randa. De a paraffin+méhviasz kombó se randa. (plusz arra aztán még senki nem mondta hogy rossz illatú :D ). Kicsi színt kap, kicsit sötétedik? Kit érdekel (mondjuk engem nem), szép az így is. Aki ért a fához tudja hogy tölgy, aki meg nem, afelől lehet mahagóni is.
Ezeket itt fent amúgy mind valami nőszemély zsarolta ki tőlem (excsaj, exkolléganő, stb), szóval a zsűri igen szigorú volt (Egy nőnek magyarázd, hogy egy fa milyen árnyalatú ... :D) Igazság szerint ők csak a végeredményt látták, nem akarták tudni milyen a nyers tölgy, vagy a kezelt tölgy, tetsszen a végeremény, oszt csókolom. Tetszett.
De értem ha ragaszkodsz a világos, "eredeti" árnyalathoz, csak nemtom így összerakva hogy lehet ezt megoldani. Szerintem normális kezeléssel: sehogy ...
A diót anyagában kellett volna kezelni a betétként való felhasználása előtt.
Hát, erről már lemaradtam, de hogyan lehetett volna?
És szerinted egy jól leülepített, viaszmentes shellakon is bizonytalan a lakk tapadása? Azt használják mindenféle izolálónak is. Vagy rizikós vizes lakk alatt?
A diót anyagában kellett volna kezelni - ha volt erre mód- a betétként való felhasználása előtt. Bármilyen lakkozás lesárgul, még a sárgulás mentes akril is. Olajozásnál szebben fog barnulni a dió, de a tölgy is szineződni fog.
Tüzesíteni olajjal lehet, de arra nehezen tapad bármilyen vízes lakk.
Sziasztok , ötleteket szeretnék kérni. Dió betétes tölgy bútort matt vizes lakkal szeretnék felületkezelni, hogy megmaradjon a tölgy természetes színe és jellege, ne sárguljon stb. Félek viszont, hogy a diónál ellentétes kesz a hatás, túl jellegtelen, sápdt lesz. Hogyan tudnám a dió színét mélyíteni, tüzesíteni a vizes lakk alatt, hogy nagyobb legyen a kontraszt?
Száradó olaj, pác , sellakk jutott az eszembe, amivel áthúzhatnám a dió csíkot lakkozás előtt, de látok problémákat. Van esetleg valami okosság erre?
Csak annyira kell meghúzni a leszorítónak a csavarját, hogy viszonylag könnyen lehessen az állítókereket tekerni zárt állásban is. Nem a leszorító, hanem a yoke ill csavarmenet tartja helyben a pengét. A holtjáték a yoke pöcke és a kés rése méretkülönbsége miatt alakul ki. Ezért kell mindig kifelé tolás közben állítani a fogásmélységet. Vagyis, ha csökkented a fogásmélységet, akkor a kívánatos mélységben vissza kell előrefelé tekerni a mélységállító csavart, épp addig, hogy pont fogjon a holtjáték után.
De a kés nincs leszorítva? Vagy mi nem engedi elmozdulni a kést, ha az állítócsavarnak holtjátéka van? Csak azért nem értem, mert van egy Stanley gyalum, amin van ilyen késállító csavar, de utána le van húzva a kés a testhez.
szvsz a két irány közti váltásnál akkorát lazul, és kisebb a csavarási erő, hogy egyből érezni amikor a másik irányba is elkezd mozdulni a kés. Szóval hamar ráérez az ember. Persze ahhoz már sokkal több idő kell hogy azt is tudd egy mennyit kell tekerned ahhoz hogy egyből azt a változást érd el amit akarsz.
No, mivel nálunk holnap lesz gyereknap (hétégén anyjuknál lesznek a gyerkők), így mára el kellett készülnöm a megrendelőnek.
Ez a (nem látszik, de vastag és puha) bársonyszerű anyag fater ötlete volt, én nem akartam. "A játék videóján is zöldasztal van, meg ettől lesz kaszinós!" - mondom jóvan, legyen faternak is gyereknap, majd beteszem oda valahogy. Engem a fás részek érdekeltek, azok legyenek meg szépen. Hát ezzel a menetrenddel jól megszívtam ... mert miután minden kész volt, gondolkoztam csak, hogy akkor ... hogy is?
Először is, hogy vágod el az anyagot, hogy szép legyen? Én el nem szegem, az biztosisten. Aztán meg:
- Ragasszam? Palmatex megfogná, de az nem jó mert nyomásra ragad, ha elba**om, akkor ba**hatom.
- Nagyobbra vágom az anyagot, és sarkokba kihúzva meg a szélein tűzőgép? Aztán éles snitzerrel levágom szépen, egyenesen?
No végul utóbbit választottam. A vágásig minden szépen ment, jól ki tudtam feszíteni, a tűzőkapcsok se nagyon látszottak meg "elsüllyedtek" a bársonyban. De a vágás meg rettenet lett, hiába a legélesebb cuccal mentem neki. Le se mertem fotózni. Úgyhogy az a kis belső "díszléc" az, ami ápol és eltakar. Nem illik igazán oda, de a játékot nem fogja zavarni, meg fater se szólta le a workaroundot.
Utólag már úgy csinálnám, hogy az alját (ami 4mm-es rétegelt lemez) kisebbre hagynám mint a teljes szél-hossz, hogy alulról be tudjam ültetni/süllyeszteni a keretbe. Abba meg ugye bemarni a helyét. Előtte a rétegelt lemezre meg jól ráfeszíteni/rátűzni (vagy ragasztani, stb) az anyagot, és azzal együtt berakni a keretbe. Akkor aztán nem látszott volna semmi belőle. Még le se tettem fater elé a cumót, már agyalt a 4 dobókockás, 1-24-es verzión. Na majd annál ... máskor.
Minek vennél dupla annyi pántot? A diópánt lemezből van, levágsz belőle annyit, hogy maradjon egy kb. 1 centi széles csík, amit megheftelhetsz az ajtókereten. A pántnak az ajtó felé néző résébe meg húzol egy vastagabb varratot. Csókolom.
Azon nem gondolkodtál, hogy keresel olyan hegeszthető pántot, aminek a tengelye belemegy a befúrós diópántba? Aztán vagy felhegeszted a vaskeretre a pántot, vagy hegesztesz rá egy szép fület, és felcsavarozod.
A régi ajtó sajnos lóg és meg van vetemedve. Ebben szerintem nem csak a kora játszott szerepet, hanem az is, hogy a kereten a zsanérok nem egyenesek (azt ne kérdezd, hogy a francba lehet ferdén felhegeszteni valamit úgy, hogy ott van referenciának a párhuzamos ajtókeret). Szóval új ajtó és új zsanérok. (Gondolkoztam modern, menetes száras pántokon is, de azt meg hegeszteni nehéz, illetve fúrni is macerás a 9°-os szög miatt, szóval marad a múzeális megoldás.)
Ha soha nem fested le, meg éri eső, hó akkor képes kilötyögni. Normál használat mellett előbb kopik el a" baksi pöcse" mint ahogy a pánt kilazulna. 60-80-100 évet simán bírnak.
Nem mellesleg eddig azt hittem, hogy egy meglevő ajtót lapot kell újra felvasalnod egy tokra. Amiket eddig írtam az arra a részmunkára vonatkozik. Igen, a szeg helyét is fúrni kell.
Sokkal nagyobb roncsolást tudsz elkövetni, ha a meglevő furatokba próbálsz betalálni és elsőre nem sikerül. Ha meg nem.központosan találod el, elhúzza a pántot.
Hivatalosan régen így kellett feltenni, létezett hozzá lyukkeresó szerszám , meg lehetett kapni pántszeget.
Ha szorosan áll a pánt akkor nem a szegek viselik a súly, csak a helyén tartják a pántot. A gondok akkor kezdődnek amikor a huzat kivágja át ajtót és megreped a szárny vagy a borítás.
A fúrásra én is gondoltam, de ugye akkor nemcsak a pántot, de a szeg helyét is kifúrja az ember. Nem lazul ki idővel? (A fém keretre úgy fogom feltenni a pántokat, hogy a pánt egyik felét bevésem, a félkész ajtókeretet a pántokkal felteszem a fémkeretre és körbe kiékelem, majd a pánt másik felét elektródával megheftelem az ajtókereten. Így nem kell méricskélni semmit és mind egyenes lesz.)
Elosztod a "luftot" a min es max között . Feljelölöd a pánt vonalát, végig furkálod egy vékony fúróval. Utána a maradékot kiütöd a pántvésővel ami inkább nyír és zömít mint vés. Ha tudsz szorítani a borításra akkor hasadás ellen felteszel egy pillantaszorítót. A baksi pántnak elveszed köszörűn a sarkait meg picit elvékonyídod az elején az anyagot, hogy könnyebben tudd beütni. A lyukkereséssel ne foglalkozz, ha pozícióban áll a pánt fúrsz új lyukakat, pántszeg helyett meg a szorosan illeszkedő huzalszeget használsz. Elsőre a szeget ne vágd el tőben, mert ha rosszul vasaltál nem tudod kihúzni.
Nincs előttem, az ajtóban van beépítve, még nem vettem másikat. A jóég tudja, harminc év alatt mit változtak a méretek, ezért is bátorkodtam kérdezni. De a jelek szerint maradt a 2mm, és a véső is méretben ugyanakkora kell legyen. Nem bízom a csehszlovák csodákban, vettem egy cserkósat, és csinálok pár bevésést egy fadarabon, mielőtt az ajtót cseszném el.
Hát én most nosztalgiából letöltöttem egy verziót a telefonomra, és elkezdtem vele játszani. Valamiért úgy emlékeztem, hogy a fehér azt jelenti, hogy jó a szín és a hely is, nem is sikerült kiraknom semmit. Aztán olvastam el a szabályt (jó férfiszokás) :) Kiderült, hogy a fehér csak az eltalált színt jelenti, és a fekete jelenti azt, hogy a színt és a helyet is eltaláltad. :)
Rengeteget játszottunk vele, de fogalmam nincs minek hívtuk. Arról mindig vita folyt, hogy a feketének az adott poziciót is kell jelölnie vagy csak azt, hogy találat van.
Az eredeti neve Mastermind volt. Itthon Gondolkozz néven volt forgalomban. Talán az unokatesóméknál láttam, de nem emlékszem, hogy játszottunk volna vele.
Egy ekkora "asztalt" ingyen is megcnz-nék neked, oszt' elküldeném postán .. csak nincs itthon MDF-em :D Semekkora. Ilyen kis darabot meg hol vágnának hozzám. Közel meg nem vagyunk egymáshoz, ha jól rémlik.
Csak érdeklődnék: milyen a furatkiosztás? darab/méret/elosztás. Arra tippelek hogy sok és kicsi. (Egy gyerekkori játék rémlik fel. Ilyen kis "gombákat" kellett betűzni likakba, olyan amőba-szerű volt ha jól rémlik. Neve semennyire sem)
Mivel (már) se gyalum, se asztali fűrészem .. hát minden ilyet a CNC-vel. Nem mondom hogy a hosszravágás anyagkímélő ... de meglesz. Még évekkel ezelőtt OBI-ban vett bükk kerítéslecekből. A számokat lézerrel égettem rá. A keret is a bükk lecekből lesz.
Tegyük fel. De akkor sem mindegy, hogy milyen lyukak, mekkora lyukak meg az sem, hogy mekkora az asztal mert nagy eséllyel kurvára más ára van egy 500x1000 mm asztalnak meg egy 1000x3000 mm-esnek.
Minden relatív. Egy egyszer bekenem egy megfelelő olajjal ami beszívódik és elfelejtem gyorsabb mint mondjuk 3 réteg lakkozás köztes csiszolással.
Az egy rétegben bekenem vizes lakkal meg rövidebb mint az, hogy finomra csiszolom, olajozom, visszatörlöm, csiszolok, második réteg olaj, visszatörlöm.
Általános esetben az olajozás több időt vesz igénybe egy kb. ugyanolyan minőségű munka esetén.
Az olaj lehet jó, de egyetértek azzal, amit az előbb írtál: olaj alá nagyon finom csiszolás kell, hogy szép legyen. Nincs olyan "vastagsága", mint a lakkoknak, lehet, hogy a 120-as papírnál is jobb kéne hozzá, no meg kicsit több munka.
Én is ezt használom, vagy ha bonyolult a felület, akkor a fújós kültérre valót. Jó lenne ha lenne dobozos vizes kültéri lakkjuk is, de nem találtam. Valamelyik márkában használtatok már olyat?
Lakkban egyáltalán nem, bár tudom, hogy elvileg vannak matt lakkok is.
Amúgy semmilyen konkrét elképzelésem nincs, tényleg, csak látok a fejemben egy hatást (amit szinte biztos, hogy sose lehet elérni ezzel a faanyaggal és költségkerettel), azt próbálom kergetni.
@VargaRoland: hát, bennem is motoszkál valami hasonló érzés...
@409: amíg ingyen van, minél több! :)
@kofic: köszönöm a konkrét tippet! Az egy liter nagyon soknak tűnik, és nekem jobban tetszene, ha mélyítene a színén, ez viszont teljesen natúrnak tűnik.
@Paco155: azt azért nem mondtam, hogy semmi büdzsé nincs rá. Megnéztem, amit ajánlottál, és ez a termék kimondottan tetszik (kivéve, hogy rohadtul fel kéne csiszolni): https://www.shop.agyagfalak.hu/auro-fa-kemenyolaj-038-l A mintaképeken nagyon tetszik a lekent parketta színe, kérdés, hogy mennyire maradna így hosszabb távon.
Teljesen jól járható út fenyőre is az olajozás, de jó minőségű terméket kell venned (az auro pl. nekem működött) ami drága és a költséget kizártad, de ami a legfontosabb az az, hogy sokkal több időbe és munkába telik mint a lakkozás. Szóval lehet, hogy nem ez lesz a te utad.
Raklapokból barkácsoltam egy ágyat, lassan véget ér a projekt, ezért felületkezelési ötleteket keresek. Lesz pár felület, ahol gyalulni is fogom, de aztán mindent csiszolok (szerintem max 120-ig). Festeni/lazúrozni nem akarom, sem vagyonokat rákölteni. Az anyaga olyan, amilyen (természetesen fenyő) egy vékonydeszkás raklaptól elvárható. Nem szeretném, ha nagyon kontrasztos rajzolatú lenne, sem azt, hogy bármilyen szinten fényes/csillogó. Hogy tovább nehezítsem a kérdést, túl sok időm sincs rá, nem opció a három réteg, rétegenként újracsiszolva és napokig száradva. (Max egy újracsiszolást talán bevállalok, ha nagyon felszálazódna.)
Nekem nagyon tetszenek az olajozott felületek, nem tudom, fenyőnél ez mennyire járható (egyáltalán nem baj, ha sötétít a színén, sőt).
A másik feladat: öntapadós, vágható bútorfilcet keresek, 2-3 mm vastagságút, NEM csúszásgátlósat. Olyan helyet szeretnék, ahol személyesen megtekinthető és meg is vásárolható a cucc, szóval semmiképp nem román/lengyel webáruházakat...
Arrafelé tőttikének mondják, ezzel töltötték bele a mustot a hordóba szüretkor.
Mivel eredeti funkciójára már nem lesz használva, bátorkodtam egy kis Milesi lazúrral lekezelni, illetve az abroncsokat lefesteni.
A gond az, hogy kiszáradt. És emiatt szétesett. Összébb szorítani nem lehet úgy, mint pl. egy hordót, mert az alakja nem teszi alkalmassá erre. Szeretném valahogy úgy egyben tartani, hogy egyrészt egyben maradjon, másrészt minél jobban megőrizni az eredeti kivitelt, tehát nem szeretném pl. hozzácsavarozni az abroncshoz 5 centinként. Ékelni próbáltam, nem sokat segített.
Eleve a régebbi pántvésők picit kónuszosak voltak. Ezt az öreg példányt egy helyi bognártól örököltem, a későn született fia 75- ben érettségizett. A bognár is úgy kapta a szomszéd asztalostól - rá is emlékszem- de ő a 70-es években már nem volt aktív. A vastagsága 1,8 millióról indul, 13 centinél már 3,5 milli.
Utánam meg valószínű, hogy a lomtalanításban végzi...
Pántvéső kell hozzá- ha egyre gondolunk. Nem nagy ördöngősség ilyennel pántolni, manapság egy multiszerszám is segítség hozzá. A pántvéső vastagsága az adott, senkinek nincs otthon 2-3 darabnál több. Volt az ablakhoz , az ajtóhoz és csókolom. A pánt anyagának a vastagságához a fúrószárat "szoktuk " igazítani. Utoljára 2 éve pántoltam így, azt mr.York is látta, elvileg ő is hozzá tud szólni!
Úgy alakult, hogy egy diópánttal rögzített ajtót kéne kicserélnem. (A keret fém, amire a pánt másik fele hegesztve van, a renoválópántok között meg elég ritka ez a méret, ezért nem tudok rá legózni másikat. Levágni/másikat hegeszteni meg elég macerás, szóval marad a diópánt.)
Tudja valaki, hogy pontosan milyen vastag lemezből vannak hajtogatva a 100mm hosszú, 10mm-es stifttel rendelkező diópántok? (A véső mérete miatt kérdezem.) Van valakinek ilyen múzeális cucca otthon, amin meg tudná mérni?
Régi szép, kezdeti és lelkes idők. Mikor még 8 métert vettem az unimaxnál belőle, hogy mennyi mindenhez kell majd. Amiből aztán hatot pár évvel később eladtam :D
Rengeteg mindentől függ, meddig marad meg az éle. A gyalulandó anyag keménysége (az se mindegy, mennyire száraz), új anyag, vagy már poros-e. A csíkozást sérülés okozza. A sérülés eredhet a fában lévő szennyeződéstől is, esetleg bent maradt szegtől, vagy egy keményebb csomótól is.
A gyári steller egy rövidke alu profil, ami "tolólapként" is tud funkcionálni, ott lehet hasznos a szögben állítás. Így használva nem sok értelme van, cserébe a gyári alkatrész lett felhasználva. :)
Ugyan még messze a vége, de sikerült végre jelentős lépéseket tennem a Makita 2712 asztali körfűrész felvértezésével kapcsolatban.
A történet jó régre nyúlik vissza, egy alkalommal hozzájutottam egy asztalhoz, ami 40x40-es és 80x40-es aluprofilokból volt összeszerelve. Gondosan megőriztem, tudtam, hogy egyszer ez lesz belőle. :)
Sokáig csak ide-oda pakoltam, kerülgettem, mert éreztem, hogy nem lesz könnyű szülés stablira megcsinálni, de végül valamikor a tél folyamán nekiláttam.
Először is az asztal gyári lapja köré kellett építeni a profilokat. Ez aránylag kevés fúrás-faragással ment is, a profilok egymáshoz nagyon szépen és pontosan illeszkednek a saját fittingjeivel, az asztalhoz szinte kizárólag a fűrészen található gyári furatokon keresztül szerelvényeztem ilyen-olyan otthon fellelt vasdarabokkal, semmi célirányosan ide gyártott dolog nem kellett hozzá.
Ezután meg kellett oldani a steller kérdést, hiszen természetesen a gyári megoldás nem volt kompatibilis az új profillal.
20x5-ös laposvasból alakítottam ki, mindenféle távtartókkal, a gyári lemez alkatrész felhasználásával, majd "kopórétegként" kapott 12-es rétegelt padozatot. Igen, egy oldalon van csak megvezetve, és ha erővel nyomkodom a túlsó végét, akkor kimozdul pár mm-t, de nem vagyok hülye és nem nyomkodom, fűrészelés közben pedig nem lifeg a vége ide-oda. A gyári megoldásnál klasszisokkal stabilabb lett.
Volt némi laminált padlós projektem is a közelmúltban, ahhoz kitaláltam, hogy nagyon kellene egy tolóasztal, hát azt is összeeszkábáltam egyet.
Hogy pontos is legyen, precízen lemértem, majd kollégám kimarta CNC-vel, egyből egy, tökéletes lett :) A leckét az aluprofil nútjában csúszkáló rész adta fel, de végül 4 darab M6-os anya lett a befutó (a maga mindenféle, a műhelyben előforduló hőmérséklet és páratartalom esetén is mérettartó 9,9mm-ével), az a 10-es nútban rendkívül szépen csúszik. Ezt majd azért biztos újragondolom, de egyelőre működik.
Laminált padló vágás közben felmerült az igény hosszabb anyagok vágására is, ami a keskeny tolóasztallal azért problémás, így jött az ötlet egy fel-le hajtható asztal toldásra, ami szintén alu profilokból áll. A két lába kivehető, kb egy perc alatt szét- vagy összeszerelem, több, mint jó.
Végül, hogy a hosszú anyagot is szépen tudjam tolni, egy primitív tolóasztal készült a toldásra is.
Bónuszként kapott egy vadiúj CMT korongot, mert megérdemli :)
Egyelőre itt tart a dolog. A fűrész használhatósága, hatékonysága és pontossága mérföldeket lépett előre.
A műhelyben csak tessék-lássék módon pakoltam el, nézzétek el nekem :)
Anno Győző (az oldal szerkesztője) elmondta, hogy sokszor előre, egyszerre több napra való anyagot is megcsinál, időzített publikálással.
Most nyilván összejöttek a dolgok neki, ezt a munkát ő a nettó szabadidejéből csípi le. Utoljára BÚÉK kapcsán írtunk egymásra, illetve ha jól tudom volt a legutóbbi Hobbidzsemen is. Majd írok neki, mi van vele.
Van két maradék munkalapom. És szeretnék belőle négy, szép egyenes szélű polcot (29x45,5cm) kinyerni. Az egyik a munkalap vége, ennek három oldala frankó, a negyediket kéne szép egyenesen elvágni. A másik pedig egy elég összevissza szélű kivágás, amelynek a helyére a mosogatótálcát illesztették be. Tudtok valami tippet adni, hol tudnám ezeket méretre vágatni valahol a XIII. kerület közelében vagy végülis bárhol Budapesten, ahol nem néznek rám ferde szemmel, és nem kell heteket várni? Az is jó, ha innen megcsinálja nekem valaki, szívesen kifizetem a munkáját. Köszönöm!
Az igazán jó orvos azt mondja fáradjon be a rendelőbe és megvizsgálja...... Ha "befáradni" sem tud, akkor kimegy hozzá. Persze ez a mostan regnáló rendszerben utópia. :/
Mérni kellene, hogy normál üzemben (közepes terhelésen) hány fokra melegedik fel, és ahhoz még egy 20-at hozzáadni. 105 foknál ne legyen nagyobb. Kis hálózati trafókat 75-90 fokos hőbiztosíték védi, az felett már a tekercs lakkozása nem bírja, és az okoz menetzárlatot.
??? Ezt most hogyan? A visszacsapószelepnek az a dolga hogy ne engedje ki a tartályból a levegőt amikor leáll a kompresszor. Ebből adódóan induláskor nem is lehet nyitva.
Gyanítom, hogy a tehermentesítőszelepre gondolsz, csak nem azt írtad. ?
Köszönöm az alapos körüljárását a felvetésnek... Nem veszünk újat, de ezt sem éri meg
3-szor is tekercseltetni, mert ahhoz már elég idős, hogy akár valóban több gondja is lehet. Megszorulva
nincsen, a kompresszor kopását éppen nem tudom megállapitani.
Viszont jó hir nekünk. Van egy 2 tartályos 3 fázisú kompresszor ami épp készülőben van, már csak
néhány szerelvény kell (csatlakozók stb) Házi készitésű, ami nem lett befejezve, mostanában kész
lesz. Vizhűtéses valamilyen traktoré, vagy másé volt annó... Villanymotor régi nagy méretű, amit nehéz leégetni, csak egyre kell figyelnünk, ha hiányzik egy fázis, de csupa 3 fázisú faipari gépeink vannak régóta, de még az asztali fúrógép és köszörű is 3 fázisú. Elvileg nem lesz gond ezzel. üdv PJ
Nekem is volt ilyen problémám. A visszacsapó szelepben megdagadt a gumi dugattyú. Ha induláskor nem volt nyitva, akkor nem tudott elfordulni és csak búgott. Na ilyenkor tud leégni a tekercselésről a szigetelés.
Ez olyan érthetetlen. Ott van egy nagy bonyolult gép, és mindent kihagynak ami nem kell ahhoz hogy éppen ellássa a feladatát. Csak ettől sérülékeny és rövif életű lesz.
De ugyanilyen az olajmentes kompresszor. Nem azért olajmentes, mert annak van előnye pl festéskor. Hanem mert így egy marékkal kevesebb alkatrésze van.
Innen messziről én arra tippelnék, hogy nem menetközbeni a túlterhelés, hanem mikor újra kellene indulnia, akkor nem tud elindulni. Egy klixon a motorra nem ártana.
Ez a lényeg. Amikor a tekercselő kiadta a kezéből, akkor az egy tuti jó motor volt. Ergo a hiba oka nem a motorban van, hanem máshol.
Az a kérdés, hogy amikor "nem áll le", akkor pörög is, vagy csak zúg.
Lehetőségek
1. nem áll le, az azt jelenti hogy órákon át pörög. Kb max terhelésen, vagy akár felette, hiszen a normál esetben max nyomásra egy percig sem dolgozik. Túlmelegszik és meghal. Vagy a nyomáskapcsoló a rossz, vagy a kompresszor maga kopott, és nem képes elérni a kikapcsolási nyomást.
2. valami mechanikai gond van, és a kikapcs nyomás elérése előtt megszorul és megáll, a motor meg túl van terhelve és leég.
Ha a motoron lenne túlterhelésvédő, vagy csak egy hőkorlátozó, akkor túlélné mindkettőt, de manapság nem szokás.
Bekapcsolva marad és nem áll le. Akkor a biztonsági szelep durrog?
Elindulni attól sem tud ha a visszacsapószelep nem működik. Leálláskor egy pisszenő hang hallható ami tehermentesíti az induláshoz a kompresszort hogy ne gyomás alatt kelljen indulni. A leállás elmarad így a tehermentesítés is elmarad.
koszonom! elsore nem ertettem ez hogy mukodik, de amikor az egeszet megneztem, akkor jottem ra, hogy eppen fejre van allitva a gep:)
tok jo gep lehet ez is, jokat mond rola es nem is draga
jo lenne egy ilyen is. de ami egy kicsit azert elbizonytalanit, hogy ez is es az eddig majdnem minden teszt kis palcikakat gyalul, max egy meteres fakat. en meg az elso projektemben 2-3-5 meteres 20-25cm szeles vorosfenyovel akarok dolgozni, utana meg 3m hosszu tolgydeszkakkal. szoval lehet erre megis valami kisipari rettenet lenne inkabb alkalmas.
Még apám is rakott a saját maga készítette vastagolóra visszarúgásgátlót!
10-12x20mm-es rúdanyagból leszabott 70mm hosszú darabok. Egyik végük 30 fokban levágva élesre - ez csúszik a faanyagon, másik végüknél egy furat -ezen vannak felfűzve egy rúdra, keresztben a bemeneti nyílás fölött.
felraktak megint egy rakas gyalut a jofogasra. van pl. egy 3kw metabo, csak pont a burkolata malott szet:)
ADH 1626D
azert 3Kw mar lehet, hogy eleg lenne kicsit temposabb tolgy gyalulashoz is, nem?
voltam havernal, aki tavaly a 150nm lamberiat gyalulta nekem. megneztem jobban a gepet. tanulsagos volt. meg csepel valto is van rajta. majd 1x csinalok kepeket.
"hogy szinte egyiken sincs ekszij hajtas burkolat."
O.O
Mármint, használtakon? Azért újat én nem láttam, amin ne lenne. Szerintem forgalomba sem lehetne úgy hozni.
"mi az ami meg veszelyes rajtuk?"
- A forgó gyalukések.
- Vastagoláskor a visszarúgás. Bár gátló van elvileg mindegyiken, szerencsére nem tudom mennyire hatékonyak. Fűrészteléskor láttunk már olyat YT-on, hogy a visszarúgott léc beleállt a lemezből készült garázsajtóba. Vagy esztergált darab lebontja a 10 centis közfalat. Hát gondolom ez is tud fájni. Ezért pl. etetés közben nem állunk mögéje. (Amennyire lehet, fűrészeléskor sem állunk az anyag mögé)
ez teljesen igaz, sajnos. ami nekem is feltunt, hogy szinte egyiken sincs ekszij hajtas burkolat. ezt mondjuk lehet potolni, bar nem tunik tul egyszeruen. mi az ami meg veszelyes rajtuk?
A kisipari gepekkel kapcsolatban egy dologrol nem esik szo, az meg a hasznalo tepsi epsege... altalaban a keszitesukkor ez nem volt szempont a gyari gepekkel szemben...
ne aggodjatok nem viszek sehova szoges deszkat gyalulni. a csur vaza viszont, a gerendak, 90%ban regi anyagbol vannak es ot persze elofordul szeg. de a vaz mar kesz, azt nem tudom elvinni, gyalulni az uj anyagot fogom. az viszont sajnos elofordul, hogy amikor a vazra meg valami ujabb csapolast csinalok, akkor eltalalok a egy szoget. rogton lehet reszelni...nagyon szeretem
Születésnapomra megleptem magam egy új porleválasztóval, ami reményeim szerint megoldja az eddig használt példány összes problémáját:
- könnyen feldölt, főleg ha aránylag üres volt.
- a légbeeresztő szelep ellenére könnyen behorpadt, közepesen erős porszívót sem lehetett minden helyzetben max. teljesítményen használni. Ez pl. betonmarásnál jelentett gondot, aminél egyébként nagyon jó szolgálatot tett.
- nincsenek kerekei
- aránylag macerás a szorítópántot leszedni és visszatenni ürítéskor
Gondolkodtam az átépítésén, fém tartály és görgők beszerzésével, de a kényelmesebb megoldást választottam.
Élesben még nem próbáltam, pár átalakítót még nyomtatnom kell, de ez a Dewalt minden részletében bíztatóan néz ki.
Jelenleg egy Karcher MV5 P-t (a WD 5P elődje) használtok. Meg vagyok vele elégedve, megvan vagy 10 éve, hiba nélkül (pontosabban az asszony eltörte a kapcsolóját amikor egyszer 10 percre egyedül hagytam vele) végig csinált egy házfelújítást is.Normális árban vannak hozzá a szűrők és a vlies zsákok.
Ha egy kicsit erősebb gépet szeretnék, ami nem nagyobb méretű és nem sokkal nehezebb, akkor mit javasolnátok?
Ha régi az anyag (poros), és még szög is lehet benne, akkor első körben padlócsiszolóval, szalagcsiszolóval, vagy flex csiszolókoronggal csiszold át. Vagy akinél gyalultatod, oda új késkészlettel állíts oda.
koszi mindenkinek, kulonosen PacMannek a tovabbi reszletekert! sok fontos dolog derult ki a kesekrol. ez igy tovabb arnyalja a kepet. itt ugyanis rengeteg a regi anyag, es barmennyire figyel az ember, csak becsuszhat 1.1 szog. vegulis 3 opcio kozul kell valasztanom
1. nem veszek semmit, nagy melora lemegyek haverhoz, kicsiket meg az eddigi modszerekkel osszekinlodom: kezi gyaluk, lancfuresz, stb.. elonye: olcso
2. veszek kis hordozhato kombigyalut esetleg kisipari egyengetovel kombinalva. ezzel megoldom a kisebb melokat es ha nem birja a nagyot, lemegyek haverhoz. elony: tobb helyszinen tudom hasznalni.
3. veszek valami mindentudo gepet, metabo hc260 vagy egyeb 400koruli hasznalt kombi gyalut. ezzel mindent megcsinalok magam. Holzmann HOB 260 ECO most is van elado, Elektra Beckum HC 260 M is van es van egy masik holzman is, ket utobbi elszivoval. ezek nem hordozhatok, csak a szallitasra elmenne 50e, raadasul kezdetben a tarolasa is problemas lenne.
Halalosytonak teljesen igaza van. Biztos, hogy van egy rész, amit ha eltávolítasz, akkor szabadon kihúzhatod a nútból/sinből a rolót. Tuti. Másképp nem igazan lehetett volna erdetileg sem összerakni a bútort. Ha meg valamilyen extra varázslással rakták össze, egyszerre (kétlem), akkor keress egy olyan részt, amit ha kivésel/marsz, akkor szabaddá válik a roló elött az út.
Eleinte követtem a kérdésedet, de most nem emlékszem, hogy milyen vastagoló/egyengetőmost akkor a cél? Emlékszem a dh330-ra mint lehetséges céleszközre. Bár azza kicsit "körülményes" az egyengetés (nem lehetetlen, de nem az igazi). Van egy fórumtárs, mostanság már nemigen vagy csak nagyon ritkán ír ide, de a csatornáján mutat egy módszert amivel lehet kicsit csökkenteni a rövid asztal hátrányait. Nyilván lehet ezt is tuningolni még, de az alapötlet szerintem jó:
Aztán olyat is írtál, hogy kellene egyengető jó hosszú asztallal. Az biztos, hogy olyannal lehet jól egyengetni, főleg hosszabb, padlónak való deszkákat. Minél nagyobb a különbség hosszban a deszka és az egyengető etető-fogadó asztala között, annál kevésbé lehet jól egyengetni vele (annál többször és nagyobb anyagvesztéssel lehet csak tényleg síkba hozni egy propelleres deszkát).
Egy ilyennel pl nincs kérdés, egyik fórumtársnak van ilyenje, kicsit foglalkozott vele és lehetett használni. Nem tudom megvan-e még neki, tán volt tolyan terve hogy eladja mert költözés (?) miatt már nemigen volt helye.
Ha ez nem elég egyengetni, akkor semmi. Szerintem érdemes ilyesmi gép után nézni, ha van helyed (meg 3 fázisod. az van?)
És akkor mehet a vastagolás egy pl DH 330-cal, vagy egy hasonszőrű Maki/DeWalt gyaluval .
"tehat 0.5mm?"
Azt gondolom hogy fél mm-t bármilyen géppel lehet fogni, persze nem mindegy hogy ezt a vastagságot egy 5 centis fenyő tetőlécről akarod levenni, vagy 20 centi széles tölgy deszkáról. Ezt az utóbbit azért meg tudtam fogni a Metabo HC 260 kombigyalummal is, bár ritkán volt rá szükség.
Kések: K**vára nem mindegy, hogy milyen késekkel tud dolgozni egy gyalugép. Ugye a DH 330 és tsai, vagy a belépő szintű barkács kombigyaluk "borotvapengékkel" operálnak, tehát késvastagság ~1mm, és a gyártó szerint is disposable, azaz eldobható kések. Némelyik 2 oldalas-2 élű, tehát: elkopik -> megfordítod -> az az éle is elkopik -> eldobod.
Gyárilag a Metabo HC 260 is ilyen késekkel élezik. Nagy előnye viszont, hogy lehet hozzá venni élezhető késeket. 3mm késvastagság, jó késanyag. Páran megléptük évekkel ezelőtt, hogy külföldről vettünk élezhető késeket, és fontos: ékleceket is (!! ezt le kell mindig csekkolni, hogy a gyári ékszorítók tudnak-e fogadni vastagabb, élezhető késeket. A Metabóé NEM). Ezt ha itthon vesszük meg, egy fórumtárs lecsekkolta, 50e ft felett lett volna (AKKOR ... vagy 8-10 éve), mi megúsztuk fejenként 35e-ből, szállítással együtt.
Élezhetőség: ugye az eldobhatót azért írják annak, mert a kés az ékléchez viszonyítva fix pozícióban van. Magát az éklecet ugyan emelhelhetnéd (és a késbeállítás miatt ez kell is), de mit érsz vele, ha az él elkopott és csak egy adott magasságig látszik ki az éklécből (így az asztal síkjából is). Ha egy ilyen kés kicsorbul, mert szöget vagy egy keményebb göcsöt kapsz el vele, akkor tényleg kuka. Tehát: nem lehet élezni. Ez azért nem teljesen igaz, mert a Metabóm gyári borotváit azért egyszer megfentem (ez nem igazán élezés), erre egyszer bármelyik ilyen eldobható kés jó. Egyszer. Utáne tényleg új kést veszel. De az élezhető kés nemcsak azért jobb, mert élezhetó, hanem az éltartása is jobb. Sokkal ...
Elszívás: igen, lehet látni videókban hogy elszívás nélkül használnak ilyen gépeket, de azok az elszívócsonkok nagyon nem dísznek vannak. Nemcsak a sepregetést úszod meg, azért el tud tömődni az elszívócsonk is, plusz ami a rosszabb, a forgácstörő és a késtengely közötti rész is. És igen, porszívóval ne nagyon akard elszívni a 100-as (nagyobbaknál 120) csonkot 40-50-mm -re lecsökkentve. Ezt már rengetegszer kitárgyaltuk itt, keress vissza. Röviden összefoglalva: porszívó: nagy vákum -> kis légszállítás-> nem erre való. Aszinkron motoros elszívó: nagy turbina, porszívóhoz képest kis fordulat (~2800), kis vákum de nagy légszállítás-> erre való. Ezt én pl nemcsak - ahogy kofic fórumtárs, egyben szakember is mondaná: fejben szexeléssel tanultam meg. Gyártottam elszívót meg leválasztót is a gyalugéphez (https://drive.google.com/drive/folders/1GEPpOHr3ks4FUv-FYJDyPN4gVatjvRcg?usp=drive_link az első videó egy balf**sz próbálkozás, a 2. már a jobbik verzió, Thien-Baffle leválaszóval) , de a motorja eccő kondis lett, és amíg javították pont kellett volna gyalulni, így ráműtöttem az amúgy igen jó OBI-s porszívómat a Metabo 100-as csonkjára: hát ... :D Nem sokat tudott hozzátenni az elszíváshoz, így inkább nem is használtam. Jó volt az így is:
Hobbi felhasználásra engem a Metabo teljesen jól kiszolgált. El kellett adnom mert .. el kellett. Egyik gépem amit igen sajnáltam. (mindegyiket, de ezt különösen).
Szerintem neked is jó lenne. Vagy az elődje, az Elekta Beckum HC 260, ezt már nyilván csak használtan tudod megvenni, ebay, jófogás, stb. De sok alkatrésze "csereszabatos" a Metabo-val.
Ha van kedved, itt szétnézhetsz, kb itt van (majdnem) minden amit az elmúlt ~10 évben csináltam, a Metabot 2016-ban vettem (újonnan volt 250 pisztolyorrú Mátyás), ezekből a munkákból sokszor vette ki a részét, nagyon jó szolga volt:
(elnézést hogy ilyen baszomnagy linkeket szúrok be, de nekem egy ideje nem működik a szöveg linkké alakítása, se Chrome, sem Edge böngészőből)
Nekem ez a volt a kedvencem, eleinte neki se akartam fogni, de aztán beadtam a derekam. Elég sok juhart és tölgyet, meg az első labdánál cseresznyét kellett gyaluljak, ráadásul viszonylag pontosan. Az adott igénynek a Metabo is kiválóan megfelelt:
Én lehet nem vennék gyalut a helyedben. Olcsót akarsz és az nem lesz jó. Nekem úgy tünik, hogy csak a leendő padló miatt vennél. Fizess valakinek, hogy gyalulja meg Neked, vagy ha már mindenképp szeretnél gyalut, akkor próbálj egy már használható kombigyalut venni, mint pl.: a Metabp HC260, ráadásul ez még elmegy elszívó nélkül is. Az ennél komolyabbak már nem igazán. (A Bernardo az nem komolyabb.)
Úgy értem itt nem bútorasztalos minőségről van szó. Ezesetben szerintem működhet a vastagoló. Tapasztalatom szerint ha pl építő fűrészárut gyalulva kérek az is csak körbevastagolt (általában valamilyen négyfejes maróval) és véletlen se lesz sík. Meg ugye a bolti lambériák is elég görbék tudnak lenni aztán csak felkerülnek a helyükre. Persze mindenből lehet jobb és gyengébb minőséget is találni. Két dolgot viszont figyelembe vennék:
-Naggyából megegyengetném kézi gyaluval a deszkák egyik oldalát, hogy ne billegjenek csúnyán
-Az éleket fűrésszel vezető mellett tudod elkészíteni.
A forgácsolás nem csak az erőtől függ. Belejátszik az előtolás sebessége is. Ezeknél az asztali vastagolóknál jellemzően elég nagy az előtolási sebesség. 8-9 méter / perc. Létezik két sebességes változat is. Belejátszik a kések száma is. Jellemzően 2 késesek de van 3 késes és spirál is.
A továbbító hengerek emelkedése is korlátozott. Ez is korlátozza a nagyobb fogásvételt.Elég sok mindentől függ a működés.
Házi készítésű kombinált gépemen 250-es. A vastagoló 6-7 mm-es fogásnál kezdett nyögni 4m/perc előtolási sebességnél.
eddig 1x vettem reszt gyalulasban. havernak van egy ismeretlen nagyon regi gepe. szalagfureszen felvagtunk 15x15os gerendakat kb. 20-as deszkara. a szalag ment jobbra balra, +-2mm volt a deszkakban. ezutan 1x athuztuk toltuk a vastagolon es 15mm deszka lett belole. teljesen jo lett, en martam bele nutott es lett belole lamberia, amit felszogeltem a tetore. vastagsaggal gorbeseggel nem volt gond, pedig csak 1x ment at es a kiindulasi anyag, hat eleg gyenge volt. igaz ez fenyo volt nem tolgy. jo nagy hangja volt a gepnek, de haver nem nagyon kimelte.
Háromfázisod van otthon? Mert akkor csak erő kell, hogy el tudd cipelni a dögnagy kisipari / házibarkács gyalugépet. Azokban van erő, és ha találsz háromkéses gépet, az külön jó (spiráltengelyest most hagyjuk). Arra ne számíts, hogy egy deszkát áttolsz kétszer a gyalugépen, és már jó is neked.
attol tartok kicsit, hogy ebben a gepben nem eleg a power a tolgy gyalulashoz, illetve nagyon sok kis fogassal lehetne csak megcsinalni, de ezt kiprobalni nem tudom, mert senkinek nincs az ismeroseim kozott ilyen.
koszonom a tanacsokat mindenkinek! majd jelentkezem, ha vettem gyalut.
Én igy gondoltam úgy gondoltam ez a fejben szexelés esete. A valóság nagyon más. Keress valakit akinek vannak ilyen gépei és ki lehet próbálni. Sokkal többet ér mint a 100 YT videó. Akkor ki fog derülni hogy a gondolataid mennyire valósak.
Hja, ha spórolni akarsz, akkor csak drágábban jössz ki. Egyforma vastagságot nem fogsz tudni egyengetővel. Azzal csak az egyik oldalát tudod síkba hozni. A vastagolóval nem tudsz egyengetni, és ha nem egyenes és sík az egyik oldal, akkor a vastagoló a másik oldalt is ugyanolyan hullámosra csinálja.
Nézz meg alaposan egy deszkát. Tedd le egy igazán sík felületre. Billegni fog, valamelyik sarka le se fog érni, vagy egyik vége se, vagy a közepe. Vastagolóval ugyanilyen görbe marad, csak egyforma vastag lesz. Egyengetővel nem fog billegni, leér mindenhol, csak nem lesz egyforma vastag. És ha rámész egyengetővel a másik oldalára, akkor az a fele is sík lesz, csak az egyik sarkán 20mm, a másikon 23, a harmadikon 18, és a negyediken 21.
azt tudom, hogy igy szoktak, tehat egyengetes, vastagolas, de gondoltam, megtakaritok egy lepest, azt feltetelezve, hogy egyenes a deszka. tudom, hogy igy nem lesz tokeletes, de majd ezt kozben latom, hogy belefer-e. nem butor lesz, hanem padlo, felnuttal vagy csak siman deszkakent leszegelve, elek fozolva. ugy tippelem, hogy igy 0.5mm szoras belefer, talan kicsit tobb is, es nem latszodik, de majd ezt is meg kell nezni nehany szal utan. a kerdesm igazabol arra vonatkozott, hogy mennyit lehet fogni egy ilyen munkanal. tehat 0.5mm? a 21hez sem ragaszkodom. meg kell talalni a legnagyobb vastagsagot, amit mindegyik kiadja. vegsosoron az egyengetes sem lenne kizart, ha sikerul vennem egy egyengetot addig.
A vastagoló arra való, hogy az egyik oldalán már legyalult fát áttold rajta, és a két felülete párhuzamos is legyen, ne csak sima. Ha csak egy oldalon akarsz gyalulni, akkor neked egyengető kell.
Hogy hányszor kell áttolni egy deszkát, az sokmindentől függ, de a fogásmélység meghatározó. Ha 0,5mm, akkor 23-ból 21-et 4 tolásra csinálsz. Túl nagy fogásmélységet nem érdemes választani, hogy ne szakadjon ki a fa.
Csak egy oldalt szerintem egyengetni szokás, nem vastagolni. Vastagolni akkor tudsz rendesen, ha van egy már kialakított sík felületed.
Amúgy 15-20 cm-es tölgy az már cuki móka. Nekem egyszer tölgy lépcsőlapokat kellett átgyalulni. Azok ugyan kicsit szélesebbek voltak, de csak kicsi (pár tized mm) fogással lehetett a sokfunkciós Robland gépen átküldeni, és még így is sírt, pedig van benne erő :)
egyik tesztben, ahol beszelnek is, azt mondta urge, hogy 20 perc utan eldugul a forgacs kikopo res, ha elszivo van rajta es ki kell piszkalni. de elszivo nelkul remelem nem dugul el.
a tobbi tesztben csak toljak at ugyan azt a fat 100x, de nem szolnak egy szot sem. igy most nekem nem vilagos. szerintetek atlag 23mm tolgy deszkat, ami mondjuk 15-20cm szeles, hany lepesben lehet egy ilyen metaboval, vagy hasonlo acs vastagoloval 20-21mmre legyalulni? csak egyik oldalt akarom gyalulni.
Egyetértek Halálosztóval, a hátán alul, vagy felül van valahol egy rész, ahol ragasztás nélkül van egy alkatrész, amit le lehet venni, és akkor a csúszópályához odaférsz.
Nekem is van hasonló rolós szekrényem, annak is ez a megoldása.
"csak úgy állítsd be, hogy könnyen össze tudd söpörni a forgácsot"
Kint az udvaron leterítek egy kb 3x5 m-es fóliát és kiteszem rá a gyalugépet. Munka után a fólia 4 oldalát megemelve összeterelem középre a forgácsot és a kiürült kenyeres műanyag zacskókba szedem, bekötöm és azokat zsákokba gyűjtöm. Télen az az előre csomagolt gyújtós a kandallóhoz...
Azért működik a vastagoló elszívás nélkül is. Főleg ha van nagy hely hozzá, ahová szállhat a forgács. Nekem sincs rajt elszívó, és akitől vettem fórumtárstól, ő sem használt elszívót hozzá. És ő nagyban tolta rajta a borovi fenyőt, párszáz négyzetmétert áttolt rajta. Van bennük egy ventilátor, ami kifelé segíti a forgácsot. Ha csak ácsjellegű munkához kell, akkor nem szükséges elszívó, csak úgy állítsd be, hogy könnyen össze tudd söpörni a forgácsot.
na igen, ettol tartottam. egyebkent dereng, hogy neha, amikor beneztem ide, ez volt a tema es nem is ertettem. vagyis hogy ertem, hogy ez fontos es komplex, csak nekem nem fer bele, en inkabb acs "vagyok", mint asztalos. egyebkent ez a metabo 330 is inkabb egy acs gyalunak tunik, amit konnyu ide oda vinni es a legtobb teszt videoban nem is volt elszivo rakotve, mint ahogy az epitkezeseken ez nem lenne eletszeru
Ez nem ilyen egyszerű. A porszívó nagyon jól kiszívja a port mindenből mert szép nagy vákuumot tud csinálni, és még egy körfűrészhez vagy gérvágóhoz is elég, de a nagyobb darabokhoz mint amit a gyalu csinál, nem vákuum kell hanem légszállítás. Anno asszem halálosztó írt ide erről egy nagyon jó összefoglalót, érdemes visszakeresnek és elolvasnod.
es ha rakotok egy "komuves" porszivot, legolcsobb, 20-30ezres kategoria, az jo valamire? olyanom van. komolyabb elszivasra tobb okbol sem keszultem. az mar olyan "profi asztaloskodasnak" tunik onnan, ahonnan en nezem. nekem meg meg muhelyem sincs, es ha el is keszul 1x a csur, abban sem biztos, hogy lesz hely ilyenekre, meg penzem ra es foleg idom. pedig lattam mostanaban egy metabo elszivot jofogason, tok megfizetheto aron, csak akkor most arrol is ki kellene deriteni, hogy jo-e valamire, vagy pont azert adja el a tulaj, mert nem. mar a gyaluvasarlassal is bajban vagyok, nezem a metabo videokat es a manusz kb. 20-30x tol at egy meteres deszkat a gepen, nem mond semmit. na, hatha ezt most nem a teszt kedveert csinalja, akkor ezzel hogy fogok en 50nm deszkat legyalulni? ha mindet 20x kell attolnom.. szoval csak lassan tudok haldni a gepekkel, de a porszivot rakotom, ha az jo neki. csak talaljak cso adaptert hozza
Azt hiszem Kamelot egyik legfontosabb mondata ez: "Minden forgácsolásnál az a legjobb ha kevés a forgács." Minden szempontbol jobb, ha elszivod es gyujtod: nincs utban, nem szall szerteszet, kevesbbe tuzveszelyes es nem megy oda, ahova nem kellene. ui: ez a femforgacsra hatvanyozottan igaz. Tok jo a vegtermek, csak az a femforgacs ne lenne...
Azok a forgácsdarabok amik bent keringenek az elégtelen elszívás miatt könnyen a behúzó és továbbító hengerek alá kerülnek ami a puha fán benyomódásokat okoz. A behúzó és továbbító hengerek rugóterhelését is tudják csökkenteni ezáltal nem nyomja le rendesen az anyagot a továbbításhoz. Persze ezek nem 1-2 deszkánál jelentkeznek hanem hosszabb használat után. Minden forgácsolásnál az a legjobb ha kevés a forgács. Ami nincs az nem okoz gondot. Használat után a sűrített levegős tisztítás szerintem elengedhetetlen.
azt hogy erted, hogy meghalnak? beszorul a forgacs, ha nem szivja ki valami? az egyik negativ komment ezzel kapcsolatos volt egyebkent.
nekem (meg) nincs muhelyem, a munka a csurben folyik vagy az udvaron, a csurnek mar van teteje, de fala meg nincs. nem kell takaritani, nem szamit a forgacs. akkor burkolat nelkul tud mukodni?
Én vásárláskor (de szállodánál is) mindig a legrosszabb értékeléseket olvasom végig. Megpróbálom eldönteni, hogy valós problémáról van-e szó (gyakran csak a vásárló béna vagy nem érti a használati utasítást - ha egyáltalán olvasta). Az értékelhető problémákról pedig eldöntöm, hogy tudnék-e élni velük.
nem, de most mar rajottem, hogy ha nem felul van az asztal, akkor nem tud egyengetni. egyebkent ez igy pont jo nekem, mert a regi vastagolo gyaluk dragak, igy ebbol vennek ujat. az egyengetot pedig hulladek vas arban adjak, abbol megprobalok egy jo hasznaltat beszerezni. legalabb lesz mire tenni a vastagolot:)
arukereson neztem a dh330 es hc260 gepet. ott sok az 5 pontos ertekeles, de azok lathatoan szinte ki sem probaltak. a rossz ertekelesekbol keves van, de azok annal sokat mondobbak. ok, nyilvan ennyi penzert nem lehet tokeleteset varni.
akkor szerintetek ezek jo-kozepes hobbi gepek? mi a kulonbseg tudasban pontossagban a ketto kozott a poweren es a labakon kivul? erdekes modon pont a szelesebb a gyengebb es olcsobb.
en szivesen kiegyeznek a dh330-cal, van itt valaki, aki hasznal ilyet?
Arról a Metabóról én még nem olvastam szörnyű rosszakat, ezt nem is értem. Sőt, abban az árban valószínűleg nem is nagyon kapsz jobbat. Szerintem. Főleg ha nem is kell akkora pontosság.
koszi, megneztem a tipust, de ez nekem egyelore draga, legalabbis az uj ara alapjan azt gondolom. meg ha 600am lenne ra, akkor mar eleg sok gepbol tudnek valogatni
koszi, ez egy jo dolog, mert ezt meg tudom nezni. viszek egy alulecet es azzal megnezem. akkor van allithato es van fix. mennyi lenne a kulonbseg, ha mondjuk fix?
masszivitassal nem lesz gond, mert ezek altalaban az atkosban keszultek, amikor a vas olcso volt es mindegyik ranezesre legalabb 100kg.
A hagyományőrzés jegyében ma kéziszerszámos napot tartottam. :) Megnéztem még két fűrészelős videót, aztán sikerült csinálnom egy egész jó szoros csapolást. Ezen felbátorodva keresztben kettéfűrészeltem egy 20 mm-es MDF darabkát is. Hát... kell csiszolni, de végül is még mindig kevesebb anyagot vesztek, mintha legyalultam volna a lap felét.
Érdekes volt az egyik videóban az a mondat, hogy figyeljük a fa tükörképét a fűrészlapban, hogy szimmetrikus legyen. Nekem tényleg segít függőlegesben maradni (pedig ebben a rozsdás lapban nem sokat láttam).
Sima faragasztóval ragasztja, és utána eltöri a ragasztót. Ahogy nézem, az a lényeg, hogy a fa rudak nagyon passzentossan össze vannak szorítva, hogy ne menjen közéjük a ragasztó.
"egyengeto gyalu nem olyan bonyolult gep, sok mindent elrontani nem lehet rajta. vagy igen?"
Vagy igen. A két lapnak tökéletesenegy síkban kell lennie, csak egymás felett. Lehet fix is mindkettő, egy-két tized magasságbeli különbséggel. És nem árt, ha jó csúszós anygaból van. Meg az se árt, ha az egész keret irtó masszív.
es valami hasznalt egyengeto. rengeteg van jofogason, mivel senkinek nincs eleg hely a muhelyben, nekem viszont fontos lenne az egyengeto funkcio, minel hosszabb asztallal.
Csomagolásra kerestünk a nejjel ilyen rusztikus szövésű anyagot, de nem kis feladat.
Ez lett: len zsákvászonnak árulták, de otthon látom: poliészter...
Ebből csórnék egy rávaló darabot.
Még a Népszabadságot kell megoldani...
Meg a ragasztást.
És ha a hagyományos fa (pl.UHU) fa ragasztót kenném a fa lamellákra, és arra fektetném ezt a zsákszövetet?
Tehát nem telibe kenném a vásznat, mert akkor az egész megkeményedik - egybe mozog, hanem csak az egyes lemezkéket, azt is véknyan. Hátha nem veszi föl a köztes anyag?
Nem tudom számít-e, de szerintem ez nem len, hanem kendervászon. Az ilyen durva zsákvásznakat abból csinálták.
A sűrű szövésű anyagoktól azért kellene szerintem tartózkodnod, mert ha a ragasztót magába szívja, és elszívódik az anyagban oldalra a szálak mentén, akkor nagyon bekeményíti a vásznat --> nem fog hajolni a kanyarban. Ritkább szövés kevésbé szív.
Éppen emiatt lehet, hogy a legjobb választás mégiscsak az enyv lenne, mert az annyira nem akar szövetbe szívódva elterjedni oldalra.
Lehet, hogy nem véletlenül alkalmazták azt akkor. Én is használok ilyen szekrényt - ötven évig működött benne az enyv. Kell ennél több és jobb?
kombinalt gyalu vasarlason gondolkozom egy ideje. epul tovabb a csur es annyira gyakran kellene, hogy ha valaha veszek, akkor most lenne erdemes. rengeteg pontatlan, hullamos deszkam van, amibol valami hasznalhatot kellene csinalni, + 40-50nm tolgydeszka padlonak es hasonlok.
visszaolvastam es nezelodtem mashol is. metaboim vannak, de a 260as 330as metaborol szornyu rosszakat irnak az emberek. mi mas johet szoba ezekre a munkakra mondjuk 2-300ig? es azon tul. tehat inkabb epuletasztalos melo, nem kell 100ad mm pontossag.
rendszeresen nezegetem a jofogast is. ti mernetek "kisipari"-nak mondott gepet venni? van nehany a kozelben, elmennek megnezni, de azt sem tudom mit nezzek. soha nem dolgoztam ilyennel. max. betolnek egy darab deszkat es megneznem mit csinal belole, derekszog, simamsag, stb...
Félelmetes, ahogy ebben a videóban csinálják a spirális vágást (1:12-től), sablon nélkül, egy bazi széles fűrészlappal úgy kanyarodva, ahogy én csak a 0.5 mm-essel tudok.
Mondjuk a munkavédelmi szabályokra való teljes fittyet hányás lehet, hogy félelmetesebb. :)
Kis tálca afrikai paduk és cédrus svartniból. Az ívek követése már jobban megy, de az egyenes vágásoknál pár tized milliméter eltérés is feltűnő. Annyi meg mindig van benne, akárhogy meresztem a szemem a vonalra.
Nem baj, a következő terven nincs semmi szimmetrikus... :)
Paco 5x10-es palló ötletét vittem tovább, illetve ültettem át a saját helyzetemre. Van ugyanis otthon egész csinos mennyiségű 5x7,5-es fenyő raklapanyagom, adtam neki egy esélyt.
Szóval a 12-es vízszintes gerendák belső felére felcsavaroztam ~4,5x3,5 cm-es stafnikat, pont a majdani 5x7,5-es pallók alá egy-egy 5x80-as facsavarral. 416mm-enként van egy palló, plusz a 12-es gerendára is felül a széle körben.
Azt előre kikalkuláltam, hogy 3 tábla OSB-re lesz szükségem, elvileg a szélességéből nem is kell vágni, csak a szarufák helyét kell kialalakítani. Ez pontosan így is történt. Kezdtem a jobb oldalival, majd jött a középső, aminek ugye épp a közepére esett két oszlopocska, ami a gerincen végig futó pallót tartja. Ezeket is kimértem, kivágtam, majd nem ment a helyére... Kis faragás, a karpánt kiszerelése, majd a 15-ös OSB helyére hajlítása után beküzdöttem a helyére. Szerencsére jól mértem és jól vágtam, ha pontatlan vagyok, nem tudom, hogy szedem ki :) A bal szélső tábla már móka volt. Bár nem mennek ezek a lapok sehová, azért tuti, ami fix, jól le is szegeltem minden táblát jó alaposan.
68 kg-mal teszteltem, stabil, mint a Forint :)
Íme pár kép róla:
Lett 9 négyzetméret sík, esőtől aránylag védett felületem, nem fog sokáig tartani, hogy belakjam :)
Van a padlásunkon egy kis lekerített rész a feljárónál, egy hőszigetelt favázas szerkezet 2 ajtóval. Az asztalos, aki összerakta, mondta, hogy 5pontos zárat tesz bele, hogy ne vetemedjen. Mi hallgattunk rá, és valóban rendben is van már sok éve, pedig nincs is lekenve. Szóval szerintem baj nem lesz belőle.
Szerintem sokkal többet segít ha mindkét oldalán ugyanaz a hőmérséklet és páratartalom van. Vagy ha nem, akkor meg elzárni a hirtelen páratartalom változásoktól (lást festék és/vagy lakk).
Fa bejárati ajtó esetén mennyire segít az esetleges vetemedés csökkentésére, ha többpontos zárat kap? Egy kerti faházban lenne, úgyhogy a biztonság egyáltalán nem indokolja a többpontos zárat, de ha sokat segít az időtállóságban, akkor rászánnám a plusz költséget és a plusz időt, hogy végigmarom a vasalatnak a helyet.
Nem most..... majd 15 év múlva. Én nyáron kb 5-6000! litert locsolok ki naponta, mondjuk ennek kb. a kétharmada megy a fa fölötti fű részre és még így is látszik, hogy az a rész nem kap elég vizet, elszívja a fa, ott ahova nem érnek el a gyökerei sokkal dúsabb a fű. Idén megpróbálom, hogy még több vizet kapjon.
Kb nálam is hasonló a design, csak lényegesen kisebb az épület és én az ajtó betétnek is a rönkprofilt gondoltam, de akkor elengedem a táblásítást, bekerül valami fogadófelület betétként és rászegezem a profilt.
Csak ebben az esetben a szegéssel, pontosabban a keret és a profil találkozásával vagyok bajban, mert még ha nagyon pontosan beszabom a keretbe a profilt és mikor elkészül még pöpec is, utána idővel ha zsugorodik, akkor egy rés lesz, ha tágul, akkor meg a keretet feszegeti. Valószínűleg marad valami szegőléces verzió, de az meg kicsit idegen nekem, hogy a szépen lekerekített ajtófríz keretre most takarjak rá valami szegővel, ráadásul a másik oldalon meg mivel hullámos a rönkprofil, ott nem is fog rácuppanni. Erre esetleg valakinek valami időtálló és esztétikus ötlet?
Nekem olyan van a sufnin, szintén OSB a faház fala a rönk profil alatt. Mozogni fog, télen - nyáron, gondolom nem kell külön ecsetelnem, hogy miért. Ha táblásítod, nem tud mozogni, és szét fog repedni, ahol csak tud. Ha szegezed (ahogy az enyém is van), akkor tud mozogni.
Ettől függetlenül tudom ajánlani a rönk profilt, mert nagyon menőn néz ki a végeredmény... legalábbis szerintem.
Adott egy kerti faház, borovi rönk profillal burkolva (14cm magas, 2cm vastag).
Készülne rá egy ajtó, a keret normál ajtófrízből és az egységes összkép miatt a betét ugyanez a rönk profil lenne és itt jön a kérdés, hogy táblásíthatnám-e ezeket a rönk profilokat faragasztóval a kb 6mm-es nútokon keresztül? Elméletileg 10-12% nedvességtartalmú borovi az anyaga. Magán a faházon OSB fogadófelületen van simán szegelve, így tud kicsit mozogni és az első elképzelés az ajtónál is az volt, hogy az ajót betét valamilyen fogadófelület lesz (pl OSB) és arra szintén csak szegelve lenne a rönk faház profil, de ha működhetne kültéren is időtállóan táblásítanom, akkor magát a táblásított anyagot be tudnám engedni a keretbe és úgy jobban és esztétikusabban jönnék ki több szempontból is, pl nem kellene szegőkkel sem foglalkozni.
Hát, nekem van műhelyem, de de túl nagy. Én is pont így dolgozom: előveszem, beállítom, levágom, elpakolom, előveszem a következő szerszámot, beállítom, egyet elcseszek, vissza az első mezőre :)
Megnézem ezt is, bár nem sokkal van a DW alatt árban. Meg lehet, hogy megeresztek pár telefont a Szeged környéki asztalosoknak, hátha valaki hajlandó bérfűrészelni néha egy-egy darabot. Ritkán kell nekem ilyesmi. Meg most, hogy lombfűrészt vettem, így már a dönthető fűrészlap se hiányzik annyira, majd ezzel szép lassan elvágom, ha ilyesmire van szükségem.
Néha azért irigylem a műhellyel rendelkezőket, hogy csak körbe kell sétálni a perfektül beállított gépek között a munkadarabbal. Nekem meg az időm nagy része az "elrakom a gépet, előveszem a következőt, beállítom, 2 perc alatt levágom/kimarom/stb amit kell, elrakom a gépet, előveszem a következőt" ciklusban telik. :)
Köszi, de egyelőre még nincs kitalálva a projekt sem. Valamilyen intarziát szeretnék majd csinálni ahol változó vastagságúak az egyes részek és sajnálom a colos egzotikus fa felét legyalulni a vékonyabb részekre. Mint például itt:
Kollégám vett ilyet, meg van vele elégedve. Könnyen, szépen vág. A steller a DW-vel megegyező megoldású, stabil, magától nem megy sehova. Az anyaghasználat (tartósság?) a DW alatt van, viszont legalább van benne lágyindítás gyárilag.
Egy nagyon elméleti opció, jelenleg csak akkor elérhető a környéken, ha van van román, lengyel vagy német átvételi lehetőséged, az új Evolution R255TBL hordozható asztali körfűrész. Sok olyan funkció került bele, ami eddig még nem volt ebben a méret és árkategóriában, pl. tolóasztal.
Lehet, mégis a Vevor felé kellene kacsintgatnod? Vagy elvinni az anyagot ahol van profi szalagfűrész, és 10 perc alatt kettévágja neked azt a pár deszkát.
Tudom, de azt aztán végképp nem lehet megindokolni egy barkács műhelybe, ahol félévente egyszer használnám.
YT videók szerint nem olyan nehéz kézzel a 4 sarok felől indulva, végül is ezer évvel ezelőtt is megoldották valahogy. De én meg ismerem magamat, egy csapolást nem vagyok képes kifűrészelni. :)
Van egyébként egy 2022-es gyártású DW Marketplacen 140 ezerért ha valaki elég bátor a használthoz.
Szomorú. Bár a méregetéshez hozzá vagyok szokva, a mostani legalább nem mocorog ha egyszer meghúztam a steller csavarját. Kicsisége miatt az asztal se horpad, hiába lemez.
Most épp arra kellett volna valami, hogy colos vastagságú 10-15 cm széles deszkákból faragjak két darab centis vastagságút. Tisztán kézifűrésszel nem merek nekiállni, mert tudom, hogy képtelen vagyok ennél egyszerűbb dolgokat is egyenesen fűrészelni. Talán a 10 centis még menni fog, bár eléggé meg fogja terhelni a fűrészt ha egyben tolok át rajta 43 mm-t. Meg ahányszor leszerelem a hasítóéket, annyiszor reped meg egy újabb helyen az elöregedett műanyag asztalbetét.
Ezt jó, hogy leírtad, még jobban örülök a DW-nek :) Zero clearance insert persze erre is kellett, de másra nem panaszkodhatom. Egy PVC csövön egy lenvászon szatyor van porgyűjtónek, és szinte tökéletes.
Ja és még annyit az árról, hogy ugyan ennyiért, 100-ért vettem kb 2 éve, lehet, hogy már 3. Szóval ennek nem változott az ára itthon az infláció ellenére tartották ezt.
Ha csak ács minőségben kell dolgozni vagy valamit darabolni, nagyolni stb, ahhoz jó lehet, de precizen nem lehet vele dolgozni.
Egyrészt a vezető sín, aka steller lötyög. Ha meg van feszítve, már nem, de alapból nem fut párhuzamosan a lappal, rengeteg méricskélés meg állítgatás a megfelelő pozíció beállítása. DW sokkal jobb ebből a szempontból.
Másik hibája, hogy túl puha fémből van. Előbb-utóbb hasa lesz és nem tudsz vele egyenesen vágni. Fa lapot persze lehet rá eszkábálni, de az meg milyen már...
A lapot se lehet megfelőlen rögzíteni. Az egész ház be tud lengeni. Nincsen megfelelő sín vagy támaszték neki, főleg a hátsó végén. Elég, ha rádugod a porszívót máris állítottál rajta.
Az asztal mélyedései nem a szabványt követik. Kisebbek. Nem tudsz csak úgy rendelni hozzá semmit még a temuról sem. Pl ilyen T fejű csavart vagy ilyesmi. Legtöbb dolgot magadnak kell farikcsálni hozzá.
Nincs lágyindítás. Ezt utólag kell hozzá beszerezni vagy ráépíteni.
Nincs hozzá alacsony hasító ék. Szóval ha nem akarod teljesen átvágni az anyagot, akkor midig ki kell szerelni és anélkül használni a gépet.
Zero clearance insert kötelező, a gyári rés hatalmas, mindenféle cucc bele tud eseni.
Az elszívás sem a legjobb, de mondjuk ez még el is megy. Ha van porszívó, akkor nem vészes.
Semmi esetre sem venném meg még egyszer. Igazából alig várom, hogy lecserélhessem, csak nincs helyem se meg pénzem se sajnos. Valami toló asztalos kisiparit néznék, ha most lenne itt az idő. 300-400 körül már jók vannak szerintem.
Igen, ez nagyon fontos. Korábban nekem is jó véleményem volt a DW-t szervizelő Rotel Kft-ről (bár csak alkatrészt rendeltem tőlük) , de sajna végleg bezártak.
Most ránéztem a DW honlapra és Írországban ad fel legközelebb szervízt :)
Jut eszembe, van valami értelmezhető DW szervíz kis hazánkban?
És ráadásul a szervíz is jó ;-) már ha szükség van rá.
Van egy zöld excenterem és úgy a 3-4 év környékén besz@rt a kapcsolója. Nagy mázlimra, regisztráltam a gépet és így belefért a 2+3 évbe. Küldtek futárt, majd javítás után jött vissza. 0 Ft ktg bár 2 hétig nem tudtam csiszolni ;-)
Kék mérőkerék, itt a számláló adta be a kulcsot - de tologatni lehetett volna - szervíz igény bejelent online, csomagért küldtek futárt, most meg levél érkezett, hogy viszik újrahasznosítani" (a csatolmányt igazolásként is használhatnám) és a központ küldi az új "gépet"
Lehet, hogy nagy szívás mikor bedöglik egy Bosch (vagy bármi) de könnyű a kommunikáció és a folyamat velük. Gondolom valami nagy értékű ipari gépnél akár cseregép is lehetséges a javítás idejére.
Pont ilyenből még nem, de vagy hármat már összedobtam kisebb projektekhez, mint asztallap meg ilyesmi.
Nem akarlak lebeszélni róla, de kérlek gondold át, hogy valóban lineáris sínből akarod-e építeni. Először is az a tapasztalat, hogy nem kell úgy siklania hogy kisujjal meglököd és elszalad a másik végéig. Egy nagyságrenddel nagyobb erő kell majd a maráshoz az mellett elhanyagolható amit pluszban a csúszásra fordítasz. Viszont a merevség nagyon sokat számít. Rengeteget. Százszor annyit minthogy milyen szépen siklik.
Ezenkívül az építésnél, és a használatnál előjönnek majd olyan apróságok amikre nem is figyelsz amikor az elsőt csinálod. Ezek miatt át kell tervezni egy csomó dolgot, vagy csak kompromisszummal használhatod. Éppen ezért ne tegyél bele nagyon sok pénzt építsd meg bútorlapból, és ha már van gyakorlatod megcsinálhatod a végleges verziódat drága anyagból.
Szintén felmerülő kérdés, hogy egy projektre kell, vagy ezzel akarsz szakmányban síkot képezni négyzetméterszámra. Ha az első akkor akarsz-e húsz-harmincezer-csillagoség forintot elkölteni egy egyszer használatos segédeszközre miközben az egész projekt költsége hatvanezer forint?
Száz szónak is egy a vége én először egyszerűbb kivitellel, és olcsóbb anyagokkal gyakorolnék.
Csatlakoznék Kamelothoz, nem számottevő a különbség.
De ha egyszer ezen múlna a boldogság, hát tartasz pár kocka mondjuk 15-ös rétegelt lemez darabot, az anyag és asztal közé teszed, és meg van oldva az emelés. Ha 4.5 kg a maró, akkor én minimum 20-as tengelyben gondolkodnék. Még az SBR25-öst sem tartanám elvetendőnek, ha tényleg csak a sínek lesznek az áthidalók. Árban százalékosan jelentős a különség, de összegszerűen talán nem vészes ... nem tudom mennyire költségérzékeny a projekt.
De én elgondolkodnék a helyedben azon, hogy az áthidalást felülről megmerevített vezetővel oldjam meg, és csak a másik irányban használnék lineáris sínt/csapágyat. 1m fesztávon is bőven jó lenne neked a 4.5 kilós maróra egy ilyen megoldás, értelmezhető behajlást tuti nem mérnél rajta (ebben a videóban részletesebben is megmutatom, áttekerve a fordulatszámmérős tökölődést: https://youtu.be/1cWRxHpctAY?t=321):
Ha hozzájutsz olcsón csúszásmentes (illetve egyik oldala annak pont jó csúszós) rétegelthez, azon úgy repülne a maród, felülről ráragasztva/csavarozva 2x15mm -nyi merevítést, mint a képen: kizárt hogy ne tartaná a síkot. De ha sak sima van, csónaklakk a csúszófelületre, oszt csókolom.
Amit én építettem, azon sem az "előre-hátra" tologatás a nagy meló, nem onnan hiányzik a sín/csapágy páros, hanem mikor oldalra "lépteted", na ott jól jönne. Anélkül is működik persze.
Gondolkodtam talpas sínen, de azt csak a két oldalsónak.
Amire a felsőmarót szerelném, az jó lenne nem a talpas sínre, mert akkor magasabbra kerül a maró, és nem elég sima lemezre szerelni, valahogy "le kell engedni" az anyaghoz.
10 centi nem elég a fűnek. Nálunk, mikor a ház épült, az okos kőművesek kb. 10-12 centi mélyen 1 négyzetméteren elterítették a maradék betont úgy, hogy nem tudtam róla, eltitkolták. Aztán csodálkoztam, hogy füvesítésnél azon a részen sosem maradt meg a fű, mindig kiszáradt. Felástam, akkor láttam, hogy mit műveltek ezek a barbárok. Végül sziklakert lett annak az 1 négyzetméternek a helyén, valahogy sosem volt kedvem azt a 15-20 centi mély 1 négyzetméteres betonalapot kiásni teljesen...
Már egy ideje lecserélném a kis játék körfűrészemet, mert se magasságállítás, se penge döntés nincs benne és a 43 mm-es vágásmagasság is kevés. Mivel ritkán használom és ráérek beállítgatni, az olcsó, 100 ezer alatti modelleket nézegetem. Nyilván az enyémhez képest bármelyik űrtechnika, de ahogy olvasgatom a véleményeket a gyenge műanyag házakról, horpadt lemezasztalokról, lötyögős párhuzamvezetőkről, mindig elmegy a kedvem. Tényleg nincs a barkács kategóriában egy tűrhető kis gép?
Azt tudom, hogy a Vevor valamivel többet adna ebben a kategóriában (öntvény asztal), de ha azzal baj van, akkor nem sok esélyem van a garanciát érvényesíteni...
> Én még a felét se csináltam volna, de a te dolgod.
Ehhh, ezzel nem sokkal lettem beljebb :)
Szóval jöttek a kertészek, hozták a [fene tudja mi a neve, nagy fúró, amivel a talajba lehet 20-30cm átmérőjű lyukakat fúrni] és megoldották. 80 centi mélyen, ott voltam. Beöntöttük betonnal, ment bele a papucs. Ennyi a történet.
Nyilván jobb lenne kiszedni a betont, de akkor ott vagyok, hogy kellene valahonnan pár talicska földet vadásznom, hogy betömjem a lyukat, illetve a 6db dögnehéz betontuskóval valamit kezdeni kellene. Vagy a tetejét szétverem, rá valamennyi termőföld, hogy a fű megéljen rajta és ne akadjon bele semmi. Igazából teljesen mindegy nekem. (kiásni a betondarabokat nagyon nincs "kedvem")
Lentebb úgy nyilatkozott, hogy 10-25 centit levésne a tetejéből, szóval szerintem maradhat. Na meg elvileg a kalapálástól nem csak meglazul a betonvas, hanem repedezik is a beton és könnyen kiszedhető darabok keletkeznek. Ha mégsem, akkor adni kell a samuval annak is 1-2 pofont...
Mikor itt az áramszolgáltató cserélte az oszlopokat az egyik földelő szondát bent hagyták. Mivel traktorral kaszálom az út szélét és az új oszlop nem a régi helyére került, így útban volt az arasznyira kiálló 20-as gömbvas. Gondoltam majd szakaszosan felhúzom a traktor hidraulikájával, hisz a 720 kg-os Fiatot is simán felemeltem és elvittem bálavillára kapva. :-) Rákötöttem a láncot, elkezdtem emelni, de csak a 25 mázsás traki ágaskodott fel, a vas meg se mozdult. Minden irányba megrángatva végül kb egy óra alatt bírtam csak kihúzni a 3 m-es vasat. Jó, persze rá volt gyógyulva rozsdával kevert föld, na de egy betontuskó széle sem sima és bár rövidebb viszont sokkal vastagabb...
Szerintem a 2 komponensű autólakk az poliuretán. Fára nem próbáltam, de fémen nem támadta meg a felszórt festéket. (nem szabad sokáig tárolni, az edző része - a kisebb adag - pár hónap után bedöglik)
Azért ,mert legalábbis én ,ha lekenek valamit vékony lazúrral ,azt le szoktam lakkozni ez lehet az én hülyeségem, de én így csinálom régóta a lakkozás meg hozzátartozik az asztalos munkához jó nem autólakkal, de na.Köszi átmegyek oda Lakatolás - Fényezés - tapasztalatok!
Egy kérdésem lenne. Alkid gyanta bázisú festékre szeretnék karcálló 2K autólakkot fújni, melyik az a fajta ,amelyik nem marja le az alkid gyanta bázisú festéket. Legjobb valami víz bázisú autólakk lenne,de még nem találtam ,lehet nem is létezik.
Én tuti bevetném az egytonnás láncos emelőcsörlőt, ha nekem kéne.... egy földbe beöntött beton cucc olyan rapcsos körben a felületén, hogy az megfogja, mint állat.
A képen a papucs és a beton arányát nézve: 120-as KVH-val számolva 50-55 kg darabja, 150-essel pedig 95-100. És még a föld is fogja. Hiába ásol le a feléig, kézzel azt ki nem emeled. De legalább van haszna a KVH gerendáidnak. Csinálsz belőlük egy csinos háromlábú állványt 180 cm körüli kampómagassággal, és előkotrom neked az egytonnás racsnis vonszolót. Az állvány lábai alá teszel valami talpat (mondjuk 40x40-es beton "térkő"), ezt a "répát" meg négy oldalon körbefurkálod olyan hosszú fúróval amivel csak tudod - tudok 22-es egy méterest adni. A furatokba víz. Addig amíg tocsog a föld a beton mellett. A papucsot valószínűleg meg kell fúrnod hogy át tudj dugni rajta egy húszcentis colos vízcsövet* abba megy az alsó kampó. Abban ne bizz, hogy egy standard tizes vagy 12-es csavar elég lesz. A felső kampó meg a háromláb tetejébe.
És felfelé kihúzod a mocsárból*.
Utána mozgatni is kell, az sem egy emberes, a háromláb mozgatása sem, de ha jól gondolom akkor 4 db ilyen van szóval 3-4 embernek egy jófajta sörözős délután.
ültető lapát vagy ásó . körbe ásod kb a fele mélységig , akkor már kimozgatható és kőtelet rá vascső lesz az emelőkar alátemeted a földet aztán új fogást veszel és kint is van. azért a kézi ásó mert azzal nem csinálsz nagy cirkuszt a kimozgatáshoz körbe 10 cm elég lesz.
Ugyanitt: topictársaknak vatikáni valutáért használt BSH illetve KVH eladó. Egy része menthetetlen, de a többségből még lehet valamit fabrikálni. A BSH ha jól emlékszem 150x150-es (de lehet hogy 120x120-as), nagyjából 230cm hosszú (6db), a KVH 60x120-as, teljesen vegyes hosszokban. Ajándék kb 3kg kötőelem (főleg szerkezetépítő csavar, nem újszerű állapotban). Az összes anyag remmers vékonylazúrral kezelve (utoljára kb 3 éve)
Mászókának újra összerakni sajna nem lenne az igazi, mert elég sok kapcsolódási pont át van korhadva, nem tart már benne a csavar.
Fontos: Egyben szeretnék tőle megszabadulni, illetve az aktív törzstagok prioritást élveznek !
Ha valakit érdekel, írjon mailt.
Ami még érdekelne, hogy ezzel mi a bánatot lehet kezdeni szerintetek ?
80-100cm mély lyukak, betonnal kiöntve, benne a papucs. Ki lehet ezt valami kultúrált módon operálni a földből ? (ami nem úgy kezdődik hogy kiásom a fél kertet ?) Sajna bobcat nem tud bejönni ide...
Most írta valaki, hogy nem jó ötlet kétcélú dolgokat csinálni, hát sajnos én se tudtam dönteni, hogy polc legyen vagy ülőke, így lett polcülőke. :)
Most próbáltam először élesben a szegény ember gyalugépét, egész tűrhető lett az eredmény, 1 mm-nyi filc kellett az egyik alsó láb alá, hogy ne billegjen. A felső két elem meg meglepetésemre egyáltalán nem billeg.
girbegurba a járat, a túlnyomás miatt mélyre nem megy le a méreg
Ezért szokták szalmiákszesszel bekenni a fát, és fóliába belecsavarni. A gázok lemennek a járatba.
(Viszont első körben érdemes lenne megnézni, vannak-e még albérlők, és kitenni pár makkot a lyuk mellé, azt imádják. Ha belemegy, akkor bizony vannak még.)
Valamikor a 80-as években létezett egy technológia, a fachwerkes házaknál alkalmazták a németek. Becsomagolták a házat és napokon keresztül 60-70? fok környékére fűtötték fel.
Létezett ennek szofisztikáltabb változata is. 92- ben Heidelbergbe vittünk egy elég értékes fertőzött szekrényt. Egy kb 25 légköbméteres kamra volt, kontrolláltan tudta emelni a hőmérsékletet, állandó relatív páratartalom mellett, ha kellett gázosítani is tudtak benne.
Abban az időben nálunk a közgyűjteményi raktárakban- fa és textil- évenként jött egy gázmester aki megoldotta ezt a feladatot. Először azzal szigorítottak, hogy a raktáraknak milyen messze kell lenni a lakókörnyezettől, majd az addig használt anyagokat is betiltották.
Emlékezzél vissza, hogy régen mindent xyladekorral pancsoltak le, aztán amikor kivonták belőle - ha jól rémlik- a pentaklórfenolt, akkor hirtelen már nem volt olyan hatékony.
Ha van 2 likad,- hívjuk röpnyilásnak-akkor alatta már egy szövevényes hálózatot rágtak.
Az ecsetelésnél szerintem egy belsőbb járatban fogják a hasukat. Az a finom por a nedvesség hatására megduzzad, és letömíti a járatok elejét. A mártással már előrébb lennél, de nagyon sok anyag kellene hozzá.
A régi gyakorlatban a következő módszer vált be a legjobban:
Valami aránylag könnyen párolgó anyagot egy műanyag tálcában töltök, ebbe valami röngy vagy vatta ami felszívja és akkor nagyobb felületen tud párologni. A fertőzött darab ezzel az anyaggal bekerül egy csőfóliába, amit fel kell fújni, majd lezárni. Az egeész műveletet szabadban kell végezni!
Néhány napig ebben az elgázosított közegben kell pihentetni a deszkádat, ha közben megsüti a nap, az csak gyorsítja a reakciót.
Direkt nem írom a párolgó anyagot, amiket használtam már nem beszerezhetők és akkor is nagyon mérgezők voltak.
Most ránéztem a Pyrostop oldalára, anno onnan is vettem megszüntető anyagokat, de már mindegyik át van húzva.
Létezik egy jobeck nevű anyag, ez műtárgyvédelmi gyakorlatban is elfogadott. De ezt is a dunsztos módszerrel használnám.
Illetve felhívnám Faprotekt irodát, lehet, hogy tudnak valami egyszerű tippet adni, vagy mondani valami olyan anyagot amihez nem kell méregkönyv.
Kis történet, hogyan lett az olcsó drágább, hátha másnak még nem késő.
A Jaff Holz-nál szoktam vásárolni főleg. A reálisan árazott vörös tölgy elfogyott, a "sima" extraorbitális drága lett. Rápróbáltam a Tölgyfatelep-re, jókat hallottam róla. Webshop: van vörös tölgy, ok. Szeretem ezt a fát, beltérre még jobban is tetszik, mint a kocsányos. Ára is kedvezőbb. Biztos, ami biztos, gyors telefon: igen, van osztályon felüli és I. oszt. is, bőven.
Oksa, rászánok egy napot, utánfutóbérlés, kalandtúra Budapest legátellenesebb végén is túlra, autópályabérlet, mittudomén.
A főnök nagyon kedves, segít, lepakolja a vörös tölgyet: pár selejtes darab, mennyisége is, minősége is kevés.
Na , akkor kellett volna hazamenni. De, ha már ennyit beletettem: nézzük a tölgyet, van szép, jó áron. Ok. Pakoljuk a rakatokat, hááát... Én is húzogatom a számat, a főnök is, hogy mit válogatok már ennyit.
Na, de elárulja a tutit, van még egy rakat, I. oszt., ára is ok. Na, azt még átválogatjuk. Nem igazán tetszik, de nem is vészes. Látom a hibákat, de úgy vélem, kiadja. Mivel kiszedtem a legszebbeket, egy részét ő OF minőségnek látja és számlázza. Még magyarázom az igazamat, ő is a magáét. Egyre gyűlik a tömeg, nő a nyomás. Komolyan gondolkodom, hogy lepakolom az egészet, de meggyőzöm magam, hogy ekkora mennyiségből biztos kijön , amit akarok. Van szép része mindegyiknek. És az ár így is kedvezőbb.
Otthon aztán jön a kínlódás, 2m-es hosszban nem lehet kivenni belőlük szinte semmit. Vagy nagy göcs, vagy bél, vagy szijács belelóg, Esetleg pont ott repedt. Ránézésre sokkal jobbnak tűnt. És a slusszpoén: sajna a legszebb darabok derekán szúette részek, a stáflifáktól átfertőződhetett.
A legrosszabb részeket egyben kivágtam, ezekből persze már nem lesz 2m-es darab. És még először azt kérdeztem, hogy meg merjem-e csinálni teli deszkákból. Most örülök, hogy valahogy össze tudom táblásítani... Jóval több munka, maradék kb nem lesz, pedig számítottam rá.
Na, csalódás. És csak magamat hibáztathatom, spórolós puhapöcs voltam, megjártam.
És az árak: Jaff Holz: 915e/m3 bruttó
Tölgyfatelep: 570-780.
Az OF vörös tölgy kb 550 lett volna.
(És itt nem a két fatelepet akarom elsősorban minősíteni. Lehet, hogy egyszeri történet, akár fordítva is történhetett volna, másnak lehet szerencséje Ecseren is nyilván, biztos nem véletlenül dicsérik sokan.)
A magyarázat szerint a két szélső betéttárcsa késének a vágótárcsa kése mögötti horonyba kell lennie. (ahogy a jobb oldali is oda van "beakasztva") Élőben kellene ezt látni, megeshet hogy így is jó, vagy nem is lehet másként összerakni.
Mit szoktatok szoktatok csinálni egy szép anyag közepén lévő 1-2 szú (kopogóbogár) lyukkal? Tűzre dobni nem akarnám. Gondoltam, kifúrom, ledugózom, de hátha van más, bevált gyakorlat is. (Esetleg előtte még belefecskendezek favédő rovarölőt, épp van ithon)
Szia! A Gyári alátét is olyan alátét ami nem tud elfordulni a tengelyen, csak annak van egy 30 mm átmérőjű pereme, amire felfekszik a fűrésztárcsa. A gép tengelyének egyik oldalán van egy bemarás, és az alátét úgy van kialakítva mint a tengely alakja, ezért nem tud elfordulni. Na én pont ugyanilyen alátétet esztergáltattam mint a gyári, csak nincs rajta az a 30 mm átmérőjű perem, ami a gyári alátéten rajta van. Így az az oldal teljesen sík, ez szorítja össze a fűrésztárcsákat. Most éppen indulok itthonról, de délután lefényképezem.
"A gép tengelyére esztergáltattam egy speciális alátétet, ami nem fordul el a tengelyen, ez miatt a csavar meghúzását követően a fefűzött korongoknak tökéletes rögzítést biztosít."
