E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
kilátás a Nyugati (Marx) tér 6. legfelső emeletéről, balra a Nyugati (Marx) tér 7., középen a háttérben látszik egy kissé a Parlament kupolájának felső része.
A kis motorosok legnagyobb versenyistállója a Palota- Pestújhely SC (Budapest XV., Pattogós u. 4/A) motoros szakosztálya. Ennek a lakótelepi sportklubnak az elnöknöje, Bodnár Gizella a 21 működő szakosztály közé a motoros nebulókat is befogadta.
Annyi biztos, hogy ezek a Szerpentin Kerékpárosklub Minimotoros Szakosztályáról készültek és 1986 >>> 1987, valószínű a Budapest, de sajnos ezen belül nem akadtam a nyomára
Arra utalsz, hogy egy (nagy) kalapáccsal tornagyakorlatokat végző sportolónak csak erős analógiával lehet köze a kalapácsvetéshez, mint sportághoz?
Amúgy akkoriban beszéltünk róla, hogy ez az Index cikk erős csúsztatással élt, amikor a KME képeket az ún. koalíciós idők illusztrációjaként használta, azaz e képek alapján az újságíró valamiért nagyon a koalíciós időkről akart írni.
A KME képek 49 márc. és szept. között készültek és remek illusztrációi a megszilárdult Rákosi rendszernek.
Kalapácsvető a Testnevelési Főiskola udvarán. A kalapácsvetés 1900-ban lett olimpiai versenyszám, a magyar bajnokság műsorán 1937-ben szerepelt először, a magyar bajnok Kemény Gábor lett. Az első magyar kalapácsvető olimpiai bajnok 1948-ban Németh Imre volt, 1952-ben Csermák József nyert. Rajtuk kívül még három magyar diadalmaskodott az olimpiákon, 1968-ban Zsivótzky Gyula, 1996-ban Kiss Balázs, 2012-ben Pars Krisztián. A második világháború után a szovjet versenyzők hatszor nyerték a számot. (Fotó: Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Aprilis 7-én Kecskeméten véget ért a XXI. Nemzetközi Iskola Kupa és a VIII. Ifjúsági Közlekedés- biztonsági Kupa, valamint a KGST-államok IV. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Versenyének országos döntője. Az ország tizenkilenc megyéjéből három napon át 100 diák vetélkedett köz- lekedéselméleti, egészség- ügyi és elsősegély nyújtási ismeretekből, majd kerékpáros és kismotorkeFékpáros gyakorlati, ügyességi versenyen adtak számot tudásukról, felkészültségükről. A versenyt nehézzé tette az időjárás a kerékpárosok zuhogó esőben kerekezték végig a távot, s hasonló terepen versenyeztek a kismotorosok is .
Még a leírásod alapján se volt egyszerű megérteni, hogy mi mi a képeken.
Érdekesség, hogy a 2011-es google képen még látszik az Élelmiszerbolt épülete mint Sorompó Bizományi, sőt utána átépítve beépítették az épületet a mai modern épületbe.
A légiképeken ki van takarva a laktanya területe, kivéve a 67-esen, mert ott csak félig és ott látszanak a 51258 mára eltűnt épületei.
Sőt, ha jobban megnézzük, ugyanott áll a Skoda a göcsörtös fa mellett, és a busz tőle ugyanannyira - el sem mozdultak 5 évig. (Csalóka a perspektíva a lépcsőházakkal... :) )
kilátás a a Tiszti Kaszinó (akkoriban a Hadsereg Központi Háza) teraszáról a Bulevardul Regina Elisabeta (Bulevardul Gheorghe Gheorghiu-Dej) felé, háttérben a Calea Victoriei 25 számú magasépület látszik.
A balatonföldvári kikötőben a Galamb-sziget a kikötő első nagy, 1912-14-es átépítése és bővítése során készült el a kikotort iszapból (ezt az állapotot mutatja a 132985, ezért célszerű volna ezt is a felújítás megkezdése utánra, 1912-re igazítani). Korábbi képekről, térképekről hiányzik a sziget.
Berkesné Hegedűs Márta (szerk.) Balatonföldvár c. könyv így ír róla (38. oldal):
"1912 és 1914 között a Fürdő Rt. megépíttette az új mólót. A kikötő mélyítéséből származó homokot, az öbölben összegyűjtve, egy kb. 3 holdnyi homokszigetet létesített, a Galambszigetet. A szigetre jutást csónakosok biztosították."
Újsághírben először 1913. augusztus 30-án szerepel, mint fűvel borított homoksziget:
183611 és 183612 hátterében jól kivehetően látszik a Galamb-sziget, rajta már jókora fákkal. Így ezeknek a képeknek az 1915-ös dátuma nem tartható, mert még ha nagyobb facsemetékkel telepítették is be a szigetet, akkor is legalább a '20-as évek közepén kell járnunk, hogy ekkora fákat láthassunk ott. Én 1925-öt javasolnék hozzájuk.
A kép bal szélén már látható az 1906-ban felépült Balaton Club épülete, ezért az 1903-as évszám nem jó. minimum 1906-nak kell lennie (de ennél sokkal több sem lehet).
(Nem tudom, hogy a hasonló témájú, stílusú és közeli számozású 76280 és 76285 is egykorú lehet-e vele?)
1930-nál valamivel korábbi lesz. Referenciaként jól használhatóak a Kvassay-emlékmű avatásának képei, amelyekről pontosan tudni lehet, hogy 1929-ben készültek.
183407 bal oldala ugyanazt a területet mutatja, mint 86489 jobb oldala. Ebből látható, hogy 1929-ben már eltűnt a kerítés, a partot nagyobb sávban lebetonozták, és valamivel a fák is nagyobbak, mint 86489-en.
Ezek alapján 86489-nek 1929 előtt kellett készülnie, én kb. 1925-öt tippelnék.
Sikerült még tovább pontosítanom a képek készítési idejét. Az egészen biztos, hogy 183584 a Balaton Club tetejéről készült - a felvétel iránya, magassága (a zászlórúd tetejével közel azonos), maga a zászlórúd, és a kép alsó széle mentén látható egyéb apró részletei az épületnek mind ezt mutatják. A Balaton Club elkészültére vonatkozóan a különböző források egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak, de végre sikerült találni egy kortárs újságcikket, amely szerint 1906 júniusában adták át.
Így a három képhez a tegnap javasolt 1905 korai lesz. Sokkal nem lehetünk a Balaton Club átadását követően, mert a kertjében a fák egészen fiatalok, így nagyságrendileg 1908-at javasolnék a három képhez.
Egy, a Tér és Forma c. lap 1932. februári számában megjelent képen ugyanazok a reklámok láthatók az uszodában, mint e két 1936-ra datált fotón. Persze lehet, hogy évekig a helyükön voltak ezek a hirdetések.
A legismertebb dunakanyari nyaraló valószínűleg Gobbi Hildáé, aki egy alkalommal meggondolatlanul egy domboldalnyi panorámás földterületet vásárolt Visegrád-Szentgyörgypusztán. Házat építeni rá már nem maradt pénze, meg nem is tudott volna mit kezdeni az óriási birtokkal, ezért felparcelláztatta, és a fölösleget sorra eladogatta a kollégáinak így a legkedvesebb barátai lettek a telekszomszédai, mint például Fónay Márta.
193758 - Szentendrén, kirakodóvásár (piac) a Bükkös-patak torkolatnál, a patakhídnak a város felé eső oldalán, balra-lent a távolban a Szentendrei-sziget fái, utcakép: is.gd/F5kyiY (google/maps)
Nem a balatonföldvári kikötő 1912-es felújításának, hanem 1904-1905-ös építésének idején készült. Ezt jól jelzi a jellegzetes vasszerkezetes gyaloghíd hiánya. A képre nagyítva látszik, hogy talán most kezdik el kialakítani. Így a két lehetséges évszám közül 1905-öt tippelek hozzá (abban az évben épült meg a gyaloghíd).
Találtam egy újabb képet, ami az előzőekkel együtt készült, ez a 183584 (nincs hozzárendelve Balatonföldvár, mint település, csak a képaláírásban szerepel, ezt pótolni kellene; ugyanez vonatkozik egyébként 183606-ra, 183605-ra, és 183475-re is). Ebből kiindulva egyértelmű, hogy jól gondolta damusz, valóban a '30-as évek előtt kellett készülnie a felvételeknek, méghozzá jóval.
A 183584 a Balaton Club tetőteraszáról fotózva nyugat felé néz. A tereptárgyak vizsgálatával igazolható, hogy egyszerre készült 183475-tel és 183614-gyel - ha nem is pontosan egy időben, mert 18475-ön nyugodt a Balaton, a másik kettőn hullámzik, és a vize kicsapott a partra.
Néhány azonosság, amelyek igazolják a három kép egyidejűségét:
Nagy kő- és földrakás a Weimess villa előtt:
183584:
183475:
Egy nagyobb és mellette egy kisebb bak a Weimess-villa és a Balaton között, a parti kőrakások mellett:
183584:
183614:
183475:
A három képnek valamikor 1911-1912 előtt kellett készülnie. Ezt igazolja az 1911-1912-ben elkészült kikötői várócsarnok hiánya. Berkesné Hegedűs Márta (szerk.): Balatonföldvár c. könyv 248. oldalán olvasható:
"A bejárati móló tengelyében épült 1911-12-ben a kikötői várócsarnok, amely 32 m hosszú 6,5 m széles földszintes téglaépület facement födémmel.Az épület két végén egyenként 16 m2 alapterületű várócsarnokok vannak elhelyezve, melyeket üvegezett zárt folyosó köt össze az épület közepén lévő útátjáróval. Az útátjáró két oldalán a mellékhelyiségek, pénztárfülke és kéziraktár található."
183584:
Szerintem a három kép a kikötő építésének vége felé készülhetett. Egyértelműen hibás a 183614 BAHART-os képaláírása, ami a 1934-35-ös Rózsaliget feltöltéshez köti a képeket. A Rózsaligetet valóban azokban az években töltötték fel, és az a feltöltés is egy hasonló, a mólótól srégen eltartó földszakasz kialakítását jelentette (csak jóval nagyobb méretben), mint ami a képen látható. Viszont egy 1908-as térképen látható, hogy már a móló első változatának is voltak a parthoz csatlakozó ferde szakaszai, és ezeknek a kialakítása látható a képeken, nem a Rózsaligeté.
Összefoglalva:
A 183475, 183614 és a 183584 egyszerre készült, biztosan 1911 előtt (sőt, a térkép alapján 1908 előtt), valószínűleg a móló építésének idején, 1905-ben.
183475, 183584 (valamint 183605 és 183606) esetében hiányzik a településnév (Balatonföldvár).
183614 esetében hibás a BAHART-os felirat: ""Rózsaliget" feltöltése, 1934-1935."
Budafoki út - Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca sarok
az épülő OKGT székház leomlott födéme
1972 >>> 1973
Baleset - Beszakadt az OKGT székházának teteje
Magyarország, Budapest, Budapest
Budapest, 1973. november 14. Leomlott az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) épülő irodaházának teteje a XI. kerület Budafoki úton. MTI Fotó: Tormai Andor
Budapest, 1973. november 14. Leomlott az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) épülő irodaházának teteje a XI. kerület Budafoki úton. MTI Fotó: Tormai Andor
Azt írtam az előző hozzászólásom végén, hogy valószínűleg eldönthetetlen, a két lehetséges év közül (1899 és 1900) melyikben készültek a képek. Most úgy nézem, mégis sikerült :)
A Boleman-könyv referenciafotója ugyanúgy nyári vegetációt mutat, mint a 132265. Viszont a könyv tavasszal készült el, az előszó alatt 1900. április 15-i dátum szerepel. A növényzet nem kora tavaszi állapotú, a kép tehát nem készülhetett a megjelenés évében, egy évvel korábban, 1899-ben kellett készülnie.
Tehát ennyiben módosítom az előzőekben írottakat, 1900 helyett 1899-re korrigálva az évet.
A felvétel nem 1917-ben készült, hanem jóval korábban, feltehetőleg 1900-ban, így a Fortepan balatonföldvári képeiből ez a legrégebbi. A képaláírásban szereplő Kvassay-sétány megnevezés sem korhű.
A kép készítésének helye az egykor a Stefánia-sáncon állt Kresz-villa, annak erkélyéről vagy tornyából fényképezhették, ez a 132265 előterében látható kerítésrészletből és lámpafejből jól látszik.
Az időpont meghatározásában első körben a meglévő, illetve hiányzó épületekre és építményekre támaszkodhatunk.
Balról jobbra haladva az első kettő a Vidor- és a Vermes-villa (ezek később egybeépítve alkották a Horthy Miklós Honvédtiszti üdülőt). Közvetlenül ezek mellett, a kép bal szélén kellene állnia az 1904-ben épült Csesznák-villának, ez tehát behatárolja, hogy 1904 előtt kellett készülnie a képnek. Tovább haladva a villasoron a Klösz-villa üres helye után a Seifert-villa, majd az 1898-ban épült Magyar Athlétikai Club (későbbi Garabonciás szálló), mögötte az 1896-ban épült Zrínyi szálló látható. Így tehát 1898 után kell lennünk.
A felső határt ugyancsak 1904-ben húzza meg a kikötő hiánya, ami 1904-1905-ben épült. Helyén a kikötő elődje látható, amiről a Balatonföldvár monográfia (Berkesné Hegedűs Márta (szerk): Balatonföldvár) 30. oldalán, a fürdőtelep 1896-os megnyitását leíró részben a következő olvasható:
"Kikötőként ebben az időben kb. 150 m hosszú, vízbenyúló egyenes móló szolgált, amelyhez nyugatra csatlakoztak a cölöpökre erősített, vízen álló deszkapallós fürdőkabinok."
Ez elég jól leírja a képen látható állapotot, annyi eltéréssel, hogy bár a fürdőkabinok többsége valóban a nyugati, egyike viszont a keleti oldalon látható.
A Vasárnapi újság 1907. évi 34. száma közöl egy majdnem ugyanonnan készült, kissé nagyobb látószögű fotót, amin már látszik az időközben elkészült kikötő, pontosabban annak nyugati mólója a jellegzetes vasszerkezetes gyaloghíddal.
A kép a villasort és a kikötőt ugyanabban az állapotban mutatja, mint a 132265.
Persze ettől még a 132265 készülhetett volna ugyanúgy 1898 és 1904 között bármikor, így próbáltam keresni a két képen valami jellegzetességet, ami segít az időbeli viszonyaikat tisztázni, és szerencsésen találtam is. Balról a legelső villa, a Vidor-villa mellett frissen ültetett kis fák láthatóak. Ezek mindkét képen a mögöttük lévő ablakokhoz viszonyítva szinte pontosan ugyanakkorák, ezért a két kép valószínűleg ugyanabban az évben készült (nem pontosan ugyanonnan fényképezték őket, ezért lóg be az alsón az épület elé egy másik, nagyobb fa is).
A referenciaként használt fotó mindkét forrása, a könyv és a képeslap is 1900-hoz köthető. Persze ettől a kép készülhetett akár 1899-ben is, de ez már valószínűleg kideríthetetlen, így javaslom, fogadjuk el ezt a fix pontot, az 1900-as évet.
A Fortepanon a kérdéses 132265 képaláírásában az szerepel, hogy "villák és üdülők a nyugati partszakaszon a Kvassay sétány mentén." Viszont ez 1900-ban nem lehet helytálló (de még 1917-ben sem), mert a parti sétányt csak Kvassay Jenő 1919-es halála után nevezték el így. Az előbb hivatkozott Boleman-féle könyv egy térképet is tartalmaz, ebből látszik, hogy 1900-ban ezt egyszerűen "Parti sétánynak" nevezték. A képaláírásba ezt kellene beírni, vagy átírni úgy, hogy a "későbbi Kvassay sétány mentén".
A 193644 sz. képen látható hirdetőoszlopon lévő több plakát alapján a sorozatot 1982-ről 1980-ra tenném. Pl. a Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni c. filmet 1980. dec. 4-én mutatták be, az egyik plakáton pedig egy olyan koncertsorozatot hirdetnek, amelynek három hangversenye 1980 novemberében, ill. decemberében volt (Jorge Luis Prats, Kim Szuen Ho, Ivan Monigetti):
Budapest VIII., a felvétel a Práter utca 11. szám alatti általános iskola (ma Szent Benedek Középiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Budapesti Tagintézménye) előtt készült, háttérben a 16. szám.
B arclay Jenő ez év januárjában töltötte be [...] látogató mindössze néhány benyomásra szorítkozhat Barcsay Jenő műterme a Köröndön a Kodály ház [...] embert holott már 1919 óta Budapesten él Mint főiskolás örökké éhesen [...] e 24 CSIGÓ LÁSZLÓ felvételei Barcsay Jenő műtermében
[...] időm menjek fel hozzá a budapesti műterembe Ez 1964 áprilisában történt A műterem akkor leginkább egy műkereskedéshez hasonlított Barcsay Jenő akkor már Kossuth díjas művész [...] S még egy apró mozaik Barcsay Jenő portréjához 1970 decemberében talán éppen [...] közelítette az az élmény hogy Barcsay Jenő életművéből még életében múzeum nyílt [...]
Michel Gyarmathy (eredeti neve: Ehrenfeld Miklós) 1933-tól a Folies-Bergère-ben dolgozott mint grafikus, díszlet- és jelmeztervező, rendező, művészeti igazgató; és részvényes is.
Ekkoriban, Honthy Hanna javaslatára változtatja meg nevét ("ezzel a névvel nem fogsz tudni érvényesülni") és szülővárosa után a Gyarmathy E. Miklós nevet veszi fel.
193988 - 193990 - Zebegény, Petőfi tér - Havas Boldogasszony-templom Kós Károly erdélyi polihisztor és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára
194674- 194677 - Budapest, IX. József Attila lakótelep, az Ifjúmunkás utca a Dési Huber utca felől, a Pöttyös utca irányába 194675 - 194678 - Budapest, IX. József Attila lakótelep, az Ifjúmunkás utca 10. sz. ház 194676 - 194679 - Budapest, IX. József Attila lakótelep, Dési Huber utca az Ifjúmunkás utca felől, az Üllői út irányába
Azért ez sem feltétlen százszázalékos. Amikor itt Bp-en a Tihany utcában volt lakásom, amit minden térkép, gugli, gps utcának ismer, a házak kapuján is utca van, mindenki így említi (én is), akkor a tulajdoni lapról derült ki, hogy a "tisztességes" neve Tihany út. Szóval csak óvatosan! ;-)
Elfogadva, hogy a képen középen Goldfinger Ernőt látjuk, hozzátenném, hogy tőle jobbra Hofer Miklós építész, a városligeti Nemzeti Színház tervezője ül, tőle balra Szekér László építészhallgató ül. Az asztalon a színház sokadik változatának makettje.
Elfogadva, hogy a képen középen Goldfinger Ernőt látjuk, hozzátenném, hogy tőle jobbra Hofer Miklós építész, a városligeti Nemzeti Színház tervezője ül, tőle balra Szekér László építészhallgató ül. Az asztalon a színház sokadik változatának makettje.
Békéscsaba, Szent István (István király) tér a Páduai Szent Antal-templom előtt, a Kossuth tér felé nézve. Szemben az evangélikus Nagytemplom, balra az evangélikus Kistemplom (Öregtemplom) tornya.
153607 - Ukrajna, Szumi terület (Сумська область), Konotop (Конотоп), A volt Szovjetek Háza (Дома Советов), ekkor német katonai kórház, később Úttörők Háza (Дом пионеров), előtte hadisírok.
A kép Balatonföldváron készült. Körülbelül a keleti móló - keleti strand magasságából látni ebből a szögből a Tihanyi-félszigetet. Referenciaként lásd az ugyanonnan készített 53265-öt.
A kép a balatonföldvári kikötőben készült. Az 1911-es évszám nagyságrendileg jó, a 1912-1914-es felújítás előtti állapotokat láthatjuk, amikor a hajók még kint a nyugati móló mentén vették fel az utasokat.
A balatonföldvári helyszín egy korabeli képeslap, illetve az ugyanott és nagyjából ugyanakkor készült 183443 kép segítségével bizonyítható.
Azonosságok: a lépcső, mellette a vitorlások kikötését segítő vas gyűrűkkel (piros), a három hajókikötő cölöp a mólón (kék), a beszálló híd (sárga - ez a képeslapon csak részben azonos, valószínű van a képek között néhány év eltérés), és végül a legfontosabb: a földvári kikötő mólójának egyedi szélsebességmérő műszerháza (zöld), ez utóbbit lent külön is kinagyítom. Nem karikáztam be, de a somogyi dombok lejtése is jól azonosítható a háttérben.
"Olvasás óra a tüdőgondozóban, Cegléd, Toldy Ferenc Kórház 1962.; Gyerekek a baleseti sebészeten, Cegléd, Toldy Ferenc Kórház 1962. (Fotó: Gábor Viktor / FORTEPAN)"
Calea Victoriei a Strada Mihai Vodă felől a Strada Lipscani felé nézve, balra az egykori Hotel Victoria (eredetileg Grand Hotel Lafayette, az 1977-es földrengés után lebontották)
Ua. bár bármi lehet, az meglepő lett volna, ha Konok Tamás eljutott volna ennyire északra. Valahol a 2. magyar hadsereg útvonala környékén lehet egy nagyon hasonló kaszárnya komplexum, mint Pszkovban.
A tetőt nem tekintem mérvadónak az esetleges átalakítások miatt, de a távolsággal nem tudok mit kezdeni, akkor mégsem az. A '43-as légifotón sincsenek olyan épületek, amik közelebb lennének egymáshoz és úgy látom, ma is áll mind.
Egy kis kétely maradt bennem. Ezek a XIX. sz-i laktanya épületek készülhettek egy kaptafára. Az általad beídézett képeken, amikor korabeliek, más az épületek tetőzete (old nyeregtető és nem kontyolt), és a Konok képen az épületek mintha kissé közelebb lennének egymáshoz, mint a légiképen.
Itt van kb. a bejárata, az út másik oldalán pedig az említett lakótelep. Több műholdas térképen is néztem, de nem tudom egyértelműen beazonosítani a konkrét épületeket. Több hasonló is van, ill. még az utóbbi pár évben is eszközöltek rajtuk átalakításokat, festéseket.
Ma is katonai objektum, szomszédságában volt a német megszállás alatt a "Stalag 372" ("Шталаг-372") hadifogolytábor, ahol több mint 75e ember halt meg. A tömegsírok felett ma lakótelep áll, az építésekor talált emberi maradványok egy része hulladéklerakóba került.
Budapest V., Petőfi Sándor utca a Szervita tér felé
1965 > min. 1976
a fp képen jobbra látható volt MATÁV-székház:
A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezték 1971-ben. (Ez a Bán Ferenc nem azonos a Nemzeti Színház tervezéséről elhíresült építésszel.) A belsőépítész Tell Márta, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A jelenleg (még?) látható épület 1976-ra készült el vasbeton pillérvázas, tégla közfalas, monolit vasbeton födémes kivitelben.
Az aszfaltút 1969-ben még nem volt kész, az épületek készültségi fokát nézve a '73-as légifotó valamint a képek készítése között nem sok idő telhetett el.
Most kaptam egy ismerősömtől, elsőre az Etele mozi nevet kapta. :)
Ez volt az eredeti terv, évekig épült, de végül ilyen néven sosem nyílt meg. A befejezés annyira elhúzódott, hogy a moszkvai olimpia idejére esett a megnyitás 1980 júl. 15-én, hétfőn. Vagy lehet, hogy a végén már kicsit elhúzták a megnyitást, hogy az olimpia idejére essen.
Budapest I., az Osztrák-Magyar Császári és Királyi Duna Flottilla monitorjai, a háttérben az átépítés alatt álló Széchenyi lánchíd
1917 > 1914-1915
talán 1914, mert Mindezek a munkák még ugyanabban az évben (1914), nyár előtt elkészültek. Ősszel már az új láncokat szerelték, az állványhidat még a jégzajlás megindulása előtt el lehetett bontani
Ha nem Meissen, hanem Schmalkalden, akkor nem Ratzung, hanem Katzung. Az alsóbb ház felirata a Getty képen valószínűleg Fleis(cherei Wil)helm Katzung.
A városban a mai napig van a Katzung családnak húsüzeme Fleischerei & Metzgerei, a családi vállalkozás túlélte az NDK-t... Igaz, nem a Kirchengasse mellett.
Javítom magam: 183470 (illetve 183475 és 183614) nem azonos a mai Rákóczi utca 3. alatt álló villával. A képeken látható villa a mai Rákóczi utca 1. szám alatt állt (ma már nincs meg). A neve Pihenő-villa volt, illetve egykori tulajdonosai után Weimess-villának, majd Böhm-villának is nevezték. Az államosítás után SZOT Igazgatóság működött itt, majd 1962-ben lebontották.
1966-ban Nyitrán rendezték a röplabda világbajnokságot. A magyar válogatott csoportmérkőzéseit a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tornatermében játszotta,...
188425
Szlovákia, Nyitra, tefánikova trieda, a felvétel a férfi röplabda világbajnokság idején készült
188424
Szlovákia, Nyitra, túrova ulica, a felvétel a férfi röplabda világbajnokság idején készült
18823
Szlovákia, Nyitra, túrova ulica 3., az agráregyetem Mladost' kollégiuma és a sportcsarnok bejárata, a felvétel a férfi röplabda világbajnokság idején készült
188422
Szlovákia, Nyitra, túrova ulica 3., az agráregyetem Mladost' kollégiuma és sportcsarnoka előtt, szemben az egyetem többi épülete, a felvétel a férfi röplabda világbajnokság idején készült
Még annyit az előzőhöz: 183475-öt és 183614-et azonos évre állítsátok, hiszen jól láthatóan egyszerre készültek. A képaláírás 1934-es vagy 1935-ös évszáma szerintem jó lehet.
A kéményhez: 183620-on látszik a háttérben, illetve egy Balatoni Múzeumtól lementett, elvileg a kikötő építése után nem sokkal,1907-ben készült képen szintén:
Viszont a '30-as évek eleje-közepe szerintem jó a két képhez dátumnak. Az előző képeken (főleg a Balatoni Múzeum képén) jól látszik, hogy a Rózsaliget, aminek feltöltésekor készült a 183475 és 183614, még sehol nincs. Ezt tényleg a '30-as években kellett kialakítaniuk, ahogy a BAHART-os képaláírás jelzi. Itt van hozzá egy 1937-es Vízügyi Közleményekből származó kép, ami még a Rózsaliget teljes feltöltése előtt készült, de a nyugati móló végén már az 1929-1930-as felújítás során kicserélt új jelzőoszlop látszik - tehát a feltöltésnek tényleg valamikor 1929 és 1937 között kellett történnie.
Arra én is rájöttem, hogy nem Meißen (a Fortepan-kép jobb szélén álló gótikus épület nem létezik Meißenben), de, hogy akkor hol van igazából, arra szerintem a büdös életben soha nem jöttem volna rá.
De sajnos a mai városképeken, prospektusokban és a műemlékjegyzékben én nem találom. Általában nagyon kevés a fachwerkes ház - ha pedig ez meglenne, biztosan nagyon mutogatnák.
Ettől persze még az eredeti címet megtalálhatjuk. Valamilyen utca 9-10, az alsó szomszédban Fleis(chwaren Wil)helm Ratzung ? Szemben zömök gótikus templom.
Adományozó Lőrincze Judit Mindjárt el is bizonytalanodtam, többet kellene látni a mai fotóból. A dupla függőleges osztás a keresett képen végigfut, a talált képen meg nem. Nem az igazi, bocs :(
Az épület mai fotóját megtaláltam, de sehol sem találom a helyet nektek talán könnyebben megy. Ami biztos, hogy Berlin. Látok egy homlokzati szobrot a saroknál, mondhatnám, a "munka" vagy hasonló témával. Az épület mögötti homlokzat tetején felirattöredék: ...DEM .., ami az utcai homlokzat felől kanyarodik át. Valami tér sarkánál lehet az épület a homlokzatii kiosztás egyértelműen azonos. A "Berlini fal " felirat oszlopa alatt bármi lehet, de azért nincs túl messze a keresett épülettől.
Budapest V., Honvéd utca 20. Honvéd utca 20., Ráday Imre színművész és második felesége, Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) a Kerületi anyakönyvi hivatal előtt ld 158868
158892
Budapest V., Erzsébet tér, háttérben a Sas utca
159002
Kékestető, Mátrai Magyar (Királyi) Gyógyintézet (ma Mátrai Gyógyintézet) ld 26706
Budapest X., Román utca - Cserkesz utca sarok, Kőbányai zsinagóga (ekkor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkaeszköztörténeti osztálya működött benne, ma a neoprotestáns Mindenki Temploma Gyülekezetnek ad helyet).
Úgy rémlik, a Kelenföldi Városközpont építkezése elég lassan haladt s elhúzódott. Az első épületet, az ABC-t 75 márciusban (a mozit végül csak 1980-ban) nyitották meg.
Lehet, hogy 75 lenne a helyes dátum, csak javaslom, hogy a kora tavaszi kelenföldi SZB képek kerüljenek egy évre.
azt viszont csak most vettem észre, h a fp képek sem egyszerre készültek. Van, ahol még pici a kémény, van, ahol már szinte kész.
Segítség a datáláshoz:
1972. június 4. Májusfa a DHV épülő kéményóriása tetején: vagyis befejezték az építmény vasbetonozását
A kivitelezés 1971. tavaszán kezdődött és három évvel később, 1974. áprilisában a százhalombattai halgazdaság ünnepélyes keretek közötti átadásával fejeződött be.
Budapest VIII., a felvétel a Baross utca 87. Beniczky Lajos utca utcai frontja előtt készült.
E képek helymeghatározása elég problematikus. Az egykori Beniczky utca és a Baross utca két sarkán álló egy-egy ház címe 1937-es térképen Baross utca 87/a és 87/b, a Minerva térinformatika rendszerben 85. és 87. (ez láthatóan téves), a házszámtáblák és az itt működő üzletek címe alapján (legalábbis jelenleg) 87. és 87/a. Továbbá az egykori Beniczky utca ezen szakasza ma gyakorlatilag a Szigony utca páratlan oldalának eleje (a sarkokon ki van helyezve a Szigony utca feliratú utcatábla), elvileg azonban nem, a Baross utca 87. és 87/a nincs a Szigony utcára számozva, a Szigony utca páratlan házainak számozása a panelekkel kezdődik (1. sz.)
Itt valószínűleg csak tévedésről van szó, már ami a dátumot illeti. 1912 szerepel rajta, holott a BAHART-os képaláírás ezúttal nagyjából pontos: 1929 után kellett ennek a képnek készülnie, a móló 1929-1930-as felújítása után, ezt jól jelzi a nyugati mólószárny új típusú jelzőoszlopa, illetve a keleti móló jelzőoszlopa, ami 1929 előtt nem létezett (lásd 96063-as fórumbejegyzésem végét).
Tehát a BAHART-os képaláírás 1935-ös dátuma nagyjából helyes lehet.
A két kép egyszerre, egy napon készült, de nem 1928-ban vagy 1930-ban, ahogy azt a BAHART képaláírása helytelenül sugallja, hanem jóval korábban, 1913-ban.
Hogy egyszerre készültek, azt a részletek alapos vizsgálatával könnyen igazolni lehet. Például a móló mentén ugyanaz a három vitorlás horgonyoz, a Turul és a Szekrényessy orral a móló felé, a harmadik, aminek a neve nem látszik, farral. A középen álló Szekrényessy zászlaja tipikusan ferdén áll mindkét képen.
183390:
183506:
A mólón jellegzetes, de hosszú távon biztosan nem állandó pontokat kutatva feltűnik egy bevágott végű fa gerenda, mellette egy belógó kötél. Ezek is azonosak a két képen.
183390:
183506:
A képek készítésének időpontját illetően pedig az Érdekes Ujság ad biztos támpontot, aminek 1913-as 15. számának 11. oldalán megtalálható a 183390:
(Zárójeles megjegyzés: heteket szórakoztam el ezzel a két képpel. A nézők, elsősorban a nők ruhájából biztosra vettem, hogy a képek nem készülhettek a húszas évek végén. Századeleji divattal foglalkozó cikkeket olvasgattam, majd kinyomoztam, hogy 1915 és 1920 között nem rendeztek vitorlásversenyeket a Balatonon, így a húszas évek legelejére vagy a tízes évek első felére szűkítettem a lehetőségeket. A női ruhák alapján a tízes évekre tettem le a voksot, különféle földvári vitorlázós újságcikkek alapján pedig konkrétan 1914-et javasoltam volna. Erre ma az Arcanum friss feltöltéseiben lapozgatva 1913-ban egyszer csak belefutottam a két kép közül az egyikbe... :) Öröm vagy bosszúság? Még nem döntöttem el :)
Lehet. És logikusan ez a megoldás. Valószínűleg optikai csalódás áldozata voltam, az fp képen a Sorbaitgasse-beli egyemeletes házat még mindig sokkal közelebb látom a sarokhoz.
[...] Mafilm közös produkciójaként forgatják Magyarországon Az enyéim nevében cimű filmet A történet Martin [...] a forgatáson készültek Fotó Mafilm AZENYÉIMNEVÉBEN
a Budai Tájvédelmi körzet területe, Ördögtorony. - - más képeknél nem láttam még ilyen helyszín-megjelölést. Így pl. az összes Bükkben készült kép lehetne a Bükki Nemzeti Park területe, stb. Javaslom a Budai-hegység, Ördög-torony megjelölést
a gyűjteményben több kép is a "Gyszentmiklós közeli hegyen" készült. Ezek többsége nagy valószínűséggel a Békás-szorosban, ill. annak közelében készült, de ezt nehéz alátámasztani.
Itt pl sztem a Békás-szorostól északra, a Lápos-patak közelében vagyunk:
193348 193349 193350 III. kerület: Nagyszombat utca; Kecske utca; Kecske utcai játszótér Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc 1928-as "városi házai" (az egykor itt található és felszámolt sváb temető helyén)
lsd 
lásd 
lsd 
pár évvel később: 
lsd 
mint a 51105: 
és Antal Imre
>>> 
lsd 
lsd 
ma egy erre emlékeztető kapu:
(világosítva) 
>>> 
lsd 
későbbi képen jobban látszik, de bal oldalon kapott egy toldást:
a film: 
hátrább
