E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
[...] 50 hold fenyőerdő pusztult el Nagykászon október 5 Az erdélyi magyarság [...] lehetőséggel rendelkezik Páratlan szépségű székely temető Pompás fekvés van a nagykászoni [...] és fák csendjében védelmében fekvő temető Egyedülálló Vyen nincs több a [...] Sehol nem olvastam még e temetőről s fényképét sem láttam pedig [...]
[...] most jutott eszembe amikor Kászonaltízben Nagykászonban a plébániával szemben megálltunk Akkor [...] hol az énekesek Ott a temetőben Természetesen útközben megálltunk a Nyergestetőn [...] fejfákkal ékesített két éve felújított temető Összesen egy kép készült ezt [...] én szívem tája Megmondja megmondja Temetőm fejfája A szerző etnográfus fotóművész [...]
Igen, jó, hogy ezt leírtad, mert magamat visszaolvasva úgy tűnik, inkább a kiejtésre figyeltem, és nem az írásra. A hivatlos írásmód itt a "tyeatr", hiába ejti másként az orosz.
Mint ahogy az orosz főváros is Moszkva, és nem "maszkvá" - de ragozva-toldalékolva-képezve már a kiejtése is "mószkvics" (=moszkvai)...
1983-92 közt tanultam oroszt. Igazoltan nem tudok beszélni (több kollégám is orosz anyanyelvű, az 1980-as években Kohl tömegesen telepítette át a volgai németek leszármazottait), szóval látom, mennyire nem tudok oroszul. Persze ők mind folyékonyan beszélnek németül, de a kiejtésüket nem feltétlenül tudták átállítani, egy kolléganőm pl. képtelen kimondani azt, hogy "text", mindig úgy mondja, hogy "tyext".
De itt a kiindulási felvetéshez igazából nem is kell tudni. Az orosz nevek helyes magyar átítása elég precízen szabályozva van. A szabályozás alapja ugyan a kiejtés, de a helyes átírás nem követi szolgaian a kiejtést. Pl az orosz "o" magyar átírása mindig "o", annak ellenére, hogy, ha hangsúlytalan, akkor rövid "á"-nak ejtük. Hasonlóan az "e"-t is mindig "e"-nek (ill. szó elején "je"-nek) írjuk át, bár sokszor (ahogy helyesen írtad is) "i" a kiejtése.
Szóval a Театральный проезд helyes magyar átírása Tyeatralnij projezd, bár egyébként oroszul nem így ejtik ki.
Aztán, hogy a Fortepan szeresztői így alkalmazzák, vagy nem, az már az ő dolguk. :-) (Én azon is nehezen tettem túl magam, hogy a német "ß"-t következetesen átírják "ss"-re, de az is az ő dolguk.)
Múltkor rossz nyomra tévedtem, most találtam egy, a képhez illő tudósítást. A képen láthatókhoz passzoló tudósítás:
A jelek szerint az elutazó pécsi egyetemi tanárokat búcsúztatja - vélhetőleg a rektor-, tiszti egyenruhás hallgatókkal. Ebben az időszakban Cotel Ernő vaskohómérnök egyetemi tanár töltötte be a tisztséget.
Ja, még egy: a gimnáziumi négy év alatt az ororsz nyelvet orosz anyanyelvű tanárnő tanította, ő mindig azt mondta, "áz órosz egy nágyon szep, lógikus nyelv, de nágyon sók bene a kivétel!". Mindezt kellemesen törve a magyart... Neki elhiszem, elhittem...
Annak idején 8+2 évig tanultam oroszt, utóbbi kettő műszaki orosz (egyetemen). Nem hiszem, hogy meg tudnék szólalni szükség esetén a nyelven, de rengeteg kiejtési szabály megragadt bennem. Igen, az alant leírtakra jól emlékszem én is, a lágy magánhangzók minden esetben az előttük álló mássalhangzót lágyítják. Akár hangsúlyos, akár hangsólytalan. A hangsúly viszont a ragozás során vándorolhat*. A helyes kiejtés ráadásul nem is mindig a magáhangzó saját hangértéke. Tipikusan a hangsúlytalan "(j)e" inkább "(j)i felé hajlik, míg a hangsúlyos nagyon sok esetben "(j)o" lesz, akkor is, ha nem jelölik külön. Viszont ha kiírják a "ё" betűt, az mindig hangsúlyos "(j)o" lesz. Szintén nem jelölik az egyéb hangsúlyos magánhangzót sem, csak nyelvkönyvekben, kezdőknek, Orosz anyanyelvű ezt tudja, érzi - mi nem...
Esetünkben a "теáтр" kiejtése - mivel a "je" hangsúlytalan -, "tyiátr". Ha nem így említik valahol, akkor az - az én tanulmányim és ismereteim szerint - hibás. (Sok esetben a cirillbetűs szavakat az angol átírásból "magyarítják" vissza, így is lehetnek ilyen eltérések. A cirill betűs, orosz szavak átírására vonatkozó szabályok tudomásom szerint az utóbbi úgy ötven évben változatlanok.
* A "театр" teljes ragozása során a második szótagon, az "a" hangon marad a hangsúly. De sok szónál némely esetben átmehet máshova. Most hirtelen csak a "Степaн" (hangúly-jelöléssel: "Степáн") név jut az eszembe, amelynek egyik becézése "Степa" (hangsúllyal "Стёпa"); kiejtésük pedig "sztyepán", illetve "sztyópa". Itt ráadásul alapban nem is megy el "i" felé az "e". Szóval, nem csak a magyar nyelv nehéz... ;-)
"159314 159315 159316 159317 Mensa Britanica Irodalmi salon"
Budapest V., Szabadság tér 13.
1943 > 1946.
A székek olyan mintázatúak, mint az előző, City Kávéházként működéskor. 1945-ben nyílt a Mensa Britannica, irodalmi szalonként 1946 őszén említik először (Budai Dénes, Babay József), 1947 elejére megszűnt.
balszélen a tábla 
mint a 28653: 
