E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai).
volt a leírás alapja, majd ez másolódott.
Ez is szerepel a javítások listáján, csak még az adminban nem lehet "dolgozni".
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt (valamikor a 8-as szám volt).
[...] délelőtt gyászülésen emlékezett meg báró Wlassics Gyula elhúnytáról Puky Endre elnökölt az [...] rendjét ennek megfelelőan állították össze Wlassics Gyula temetése április 2 án délelőtt féltizenegykor lesz az országház kupolacsarnokából A kupolacsarnokban felállított ravatalt [...] 34 számú parcellában ijelölték ki Wlassics Gyula nyugvóhelyét Báró Wlassics Gyula özvegyéhez rengeteg részvét távirat érkezett [...]
179529: Berlin, Németország (akkor: Kelet-Berlin), Schützenstraße, a Friedrichstraße sarka.
A Friedrichstraßén dél felé (a képen jobbra) a következő sarkon volt a határátkelő Nyugat-Berlin felé (Checkpoint Charlie). A kép közepén egy fehér Volkswagen és egy másik fehér autó (a típusát nem ismerem fel) haladnak dél, azaz Nyugat-Berlin felé. Maga az átkelő nem látható a képen.
A kép minden bizonnyal a sárga színnel jelölt ablakok valamelyikéből készült, a zöld nyíllal jelölt irányba fényképezve. Minden, ami a képen látszik, Kelet-Berlinben van.
A 130875-ös számú kép aláírásában miért azt írtátok: a Rumbach Sebestyén utcai kis zsinagóga. Mitől kicsi? Ott nincs más zsinagóga, mint a Rumbach utcai status quo ante zsinagóga. És nem kicsi:)))
Még változhat ez az adataink hatására, de per pill azt gondolom, 5x vagy 6x volt Bojár az NDK-ban ez alatt az idő alatt, ami most felkerült a fortepanra: 1960, 1966 (1x vagy 2x, IFA gyár + északi partvidék), 1968, 1969 és 1970.
Ugyanez a Szovjetunióval: 1964, 1965, 1967 (Kaukázus is), 1968 (1x vagy 2x, Kazahsztán is, Ukrajna is)
Azt tudjuk, hogy Bojár minimum háromszor volt fényképezni az NDK-ban (nyugatra, úgy tűnik, nem volt átjárása).
És aki háromszor volt, az éppenséggel lehetett négyszer vagy ötször is. Ez a blokk, amit most nézek, kifejezetten feltűnő, aki semit nem tud Berlinről, az is első blikkre felismerheti, hogy a tévétornyot ábrázoló képek közt van minimum egy év különbség, hiába van egymás után a harminc kép, nem készülhettek egyszerre - ráadásul a magasabb sorszámúak a régebbiek.
A Bojár-sorozatban van egy pár NDK-s kép egymás után. Egyelőre nem néztem át mindet alaposan egyenként, de első blikkre úgy tűnik, a 179527-től a 615-ig bezárólag mind Kelet-Berlin (az 531 után egyből 589 jön, szóval ez csak harminc kép, nem kilencven). Most mindegyik 1968-ra van írva, viszont biztosan nem egy időben készültek, mert némelyiken a tévétorony építése látszik, míg másokon már kész van. Ez utóbbiak biztosan későbbiek, mivel a tévétorony '69-ben készült el.
Ahogy látom, ezek a képek még nincsenek megfejtve, a következő napokban, ahogy időm engedi, végignézem őket. Nem mind, de a nagy részük első ránézésre megvan.
Sőt, már azt is felvetetted, hogy az NDK-s képek egy része 1970-es is lehet.
Műtermi fotó a Polgár (ma Gogol) utcai műteremlakásból. A jobb felső a művész nagyanyját, a szabadkai Békeffy Gyuláné, Bíró Gizellát ábrázolja, alatta a művész bátyja, a későbbi kémia professzor, Vinkler Elemér fiatalkori portréja látható.
Búza Barna szobrász és Vinkler László a Római Magyar Királyi Akadémia egyik műtermében 1936-ban. A két művész ösztöndíjjal töltött el pár hónapot Rómában. Az éremművészként is tevékeny Búza jó példa Vinkler szerteágazó, az alkotói módszereken átívelő ismeretségi körére.
A képen egy fiatal cigány pár szerepel a Csongrád megyei Tápé településről, ami mára Szeged városrésze lett. A település Vinkleren és Munkácsyn kívül a magyar irodalom számára is jelentős forrás volt. Többek között Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre és Radnóti Miklós műveiben is feltűnik a település. Vinkler előszeretettel készített itt képeket tanulmány gyanánt későbbi festményeihez.
Budapesti szemmel furcsa, de a kép bal szélén futó magasvasúton jár a metró (akkor Pankow - Thälmannplatz közt), a fotós bal válla mögött van az Eberswalder Straße (akkori nevén Dimitroffstraße) állomás.
