E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
"Ilyen sérüléseket nem látni a Fortepan-képen, de lehet, hogy a képen látható részen pont nem voltak ilyenek."
Az újsághír képén sem láthatók sérülések, éppen befalazzák a Jávorka lépcsőre néző homlokzaton a ablakot, alatt van a ház kapubejárata. Ahogyan azt korábban írtam, öt képből álló sorozat van az Attila úti bontásról és fölötte erről az épületről.
A 128822 -n látszanak vakolat sérülések, repedések és a nyílások befalazáshoz tett előkészületek.
(Magyar történettudományi írásokban használják a "nemzetközi gettó" és a "védett gettó" kifejezést az újlipótvárosi kijelölt területre, s angol szövegekben is előfordul ezek megfelelője: "international ghetto", "protected ghetto". Ahogy láttam, a sajtóban is használatosak ezek a megjelölések, az ADT-n a "nemzetközi gettó"-ra 1946-ból találtam a legkorábbi előfordulást, a "védett gettó"-ra pedig 1947-ből.)
Még súlyosabb a helyzet a Lógodi ucca 63. számú házban, amely emeletes bérpalota és hat évvel ezelőtt épült. December vége felé az Attila uccában lebontottak egy régi házat, óriási földtömegeket ástak ki és a lebontott ház telke fölött lévő hegyoldal talaja emiatt meglazult. A lebontott régi, évszázados ház hivatalos megállapítás szerint valóságos támfalként szerepelt a hegyoldalban és feltartotta a földtömegeket egészen a Várbástyáig.
A hegycsuszamlás következtében a Lógodi ucca 63. számú háznak az oldalt lévő kapubejáratát tartó pillérek lesüllyedtek, a lépcsőházban összetöredeztek a márványlépcsők, a lépcsőház fala elhajolt és mindenütt erősen hull a vakolat. Több lakásban szintén meghajoltak a falak olyannyira, hogy sok helyen nem lehet az ajtókat becsukni és a becsukott ablakokat pedig a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet kinyitni. A földszintről az első emeletig kénytelenek voltak kiemelni az ablakrámákat, az ablaknyílásokat pedig befalazták, hogy a falak tartóerejét ezzel is fokozzák.
Egy kép a Logodi utca 63. bejáratáról a Friss Ujság 1936. január 11-iszámában
A legnagyobb izgalmat azonban a Logodi- utca 63. számú bérpalotában okozta a földcsuszamlás. Itt a hétfői nap folyamán már igen furcsa és különös kiköltözés is lezajlott. Ennek előzménye az volt, hogy a tizenhét lakásból álló bérpalota lakói között ivet köröztetett a háztulajdonos, amelyben közölte velük, hogy élet- és vagyonbiztonságukért nem vállal felelősséget.
Ennek következményeképpen azután hétfő délelőtt az egyik lakó: Sepsiszentgyörgyi Császár Istvánné kiköltözött a házból. Ez a költözés azonban nem ment olyan egyszerűen. A ház kapuját ugyanis valósággal befalazták a kőművesek a földcsuszamlás ellent védekezés során. Egész keskeny rés van csak a kapun. A ház egyik földszinti lakójának, nemes Bíró Jenő alezredesnek lakásán át költözött ki. A földszintes lakás Logodi-utcára nyíló ablakain emelték ki a szállítómunkások az elköltöző lakó bútordarabjait és minden holmiját.
A dr. Bárd László tulajdonát képező ház házfelügyelőjének neje, Polgár Istvánná a Kis Újság munkatársa előtt cáfolta ezt a furcsa költözködési hírt. Az ő kijelentése szerint a házból egyetlen lakó sem költözött el. A fentemlített alezredes ezzel szemben, akihez a házmesterével folytatott beszélgetés után bementünk, megerősítette a költözködés hírét. Elmondta munkatársunknak, hogy igenis hétfőn délelőtt az ő lakásán keresztül bonyolították le az elköltöző lakó bútorainak elszállítását. Elmondta még az alezredes, hogy már tiltakozott is az ellen, hogy az ő lakásán keresztül bonyolítsák le a ház lakóinak elköltözését. Egyébként ő maga is élni akar az elköltözés jogával.
A 123232, 123233 képeken (ismeretlen hajó) a rúdon osztrák-magyar hadilobogó látható; a fotó aligha készülhetett 1935-ben.
A 76663 képen a SZENT IMRE gőzhajó
A 149520 nagymarosi képen a kép bal oldalán a JÓZSEF FŐHERCZEG készül kikötni Nagymaroson. Visegrádon kikötve a SZENT LÁSZLÓ gőzhajó. A víz közepén a SZENT LÁSZLÓ (1950-től PETŐFI) gőzhajó. Az előtérben a XXIX. csavargőzös. (Mondjuk ez a két utóbbi nem valami nagy megfejtés.)
A 133114 képm rossz helyen (1935) szerepel az időszalagon: a kép a DEÉK FERENCZ nevű hajót 1912-es átépítése előtti állapotában mutatja. A kép az Al-Dunán, a Zuhatagon készülhetett; 1918 után nem nagyon járhatott erre ez a hajó.
Érthetőbb lenne a dolog ha a Yad Vashem is a szót tágan értelmezve az utóbbit is gettónak tartaná. Én személy szerint nem értenék egyet ilyen tág értelmezéssel, az Újlipótvárosban ugyan sok védett ház volt, de nem volt körülkerítve, nemvolt határa, a ki-bejárás nem volt szisztematikusan ellenőrizve, a védett házak mellett nyilasok által használt házak álltak s még sok okból például azért is mert akkor egyszerűen nem nevezték annak.
Sztem a Logodi. u.i, a Zita telepi és a Tátra u.-i képek (és még számos más ebben az archívumban) olyanok, amikre egyszer régen vki rátekintett a Yad Vashemnél és azt mondta, az olyan, mint ... pl. a pesti gettó és aztán ez a hipotézis kontrol és bizonyíték nélkül hozzákapcsolódott a képekhez. Ma már ezerféle módon tudjuk bizonyítani vagy kizárni a múlt tényszerűségét, így sok régi feltevés felett eljárt az idő. A fortepanból is tudjuk, hogy nem elég egy archívumot egyszer létrehozni, azt folyamatosan karban is kell tartani.
Még a gettókérdéshez (bár ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz): a helyzetet bonyolítja, hogy voltaképpen nem is egy gettó volt Budapesten, a központi, zárt mellett volt ugyanis egy ún. nemzetközi is a Pozsonyi út környékén az Újlipótvárosban. (De természetesen nyáron itt sem készülhetett fotó.)
Nem a Logodi u. 63. mint helyszín a kérdéses (a Jad Vasem oldala gettóba szállítást is: "Removal of the contents of an apartment belonging to Jews to the ghetto"), hanem a kép készültének időpontja (jelenleg a Fortapanon 1948). A Zita-telep mint helyszín az MTI-képaláírásokban nem erre a képre vonatkozik, hanem Bojár Sándornak egy másik fotójára, amely a Jad Vasem honlapja szerint a gettóban készült, és csak azért hozakodtam elő ezzel a másik képpel, hogy lássuk, nem feltétlenül jók a Jad Vasemnél fellelhető adatok. Erről a másik Bojár fotótól van szó: https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-M3U5R2xZcmovanhLaHVUb29SRFJhZz09
Január 3-a óta az eddigi mérések szerint a Várhegy talaja, összesen körülbelül 30 centimétert csúszott lefclé. A veszélyeztetett házakból 31 családot lakoltattak ki.
Veszélybe kerültek pedig a következő házak:
Logodi ucca 63.. négyemeletes, tulajdonosa dr. Bárd Lászlóné. A ház 1931-ben épült, 18 lakója volt, a házat teljesen kilakoltatták. Most arról .tanácskoznak, hogy esetleg elrendelik a lebontását. Ez a ház közvetlenül az Attila ucca 87. felett van. a ház falai megrepedtek, a vakolat lehullt, olyan az egész, mint a háború alatt a bombázás után készült fényképeken a sérült házaké,
A kép biztosan háború előtto. Ha jobban megnézed, nincs a köveken sérülés, ami a mostanin ott van. Illetve van egy kő füzér, amit levertek a vakoláskor.
A Budapest+ghetto keresésre adott 37 találatból 5 (talán 6) készült ténylegesen a gettóban, ebből 4 a zsinagógában vagy mellette és a biztosak mind 45 jan. 18 után, talán csak az az 1 bizonytalan a csendőr őrrel a fennállás idején, de onnan egyelőre hiányzik bármi külső bizonyíték.
Tudtommal csak 3 zsinagógán kívül, a gettó területén készült kép ismert, a Yad Vashem Kazinczy u.-képének van még 2 variációja.
Pl. ennek a képnek is ez a felirata
Budapest, Hungary, A woman wearing the Jewish badge in the ghetto, 1944.
Már a nyárias idő és a mosolygós arc miatt sem valószínű a gettóidőszak, de jól megnézve láthatjuk is, hogy valójában a Tátra utcában készült.
lsd pl. 
