E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A Margit hidat kétszer adták át, egyszer 1947 november 15-én, félpályásan. Másodszor 1948 augusztus 1-én teljesen. A kettő közt fél pályán ment a forgalom.
A teljes körű átadás előtt talán újra kellett szerelni a felsővezetéket és befejezni az elsőre nem átadott fél pálya festését. Sztem ezek láthatók a képeken.
Budapest XII., Diana utca. Balra a háttérben a Svábhegyről besorozott áldozatok tiszteletére 1934-ben felavatott emlékmű, Belatinyné Hadzsi Flóra alkotása. Szemben a Szent László-templom.
Mivel az megfejtések nem kerülnek fel, az összetartozó sorozatok esetén (egyelőre főleg Bojárnál) mivel nem mindenki veszi a fáradtságot, hogy az összetartozó sorozatok minden egyes lépét megfejtse, minden egyes képszámot külön-külön be kell ide írni ide a fórum keresőjébe. Ez kurva fárasztó, de csak így lehet megspórólni a dupla-tripla munkát.
Továbbá, a Központi Orvostudományi Kutató Intézet megnevezést is csak az Esti Hírlapban találtam meg.
A Népszabadságban 1962 -ben: A jövő nyárra elkészül a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tízemeletes toronyháza A harmadik kutatóintézet tízemeletes toronyháza már messziről látszik az Üllőd úton.
A páros műkorcsolyázó verseny olimpiai bajnoka Maxi Herbert -Ernst Bayer, harmadik a Rotter—Szollás pár negyedik helyen pedig a Szekrényesi testvérpár végzett.
Harminc év óta járja az országot-világot fényképezőgépével valósággal összenőve Bojár Sándor, az MTI fotoriportere. Nagy idő, közben a történelem kereke merészen fordult. Az első világháború kitörésének évében született és 20 éves volt, amikor az Esti Kurír szerkesztőségébe került. Első fotoriportjóra így emlékezik: a Mária Valéria-telepre küldtek, mert kilakoltattak egy munkáscsaládot három gyerekkel. Zord idő volt és sok rendőr, mert a telepiek fenyegetően viselkedtek. A legizgalmasabb riport: a walesi herceg mezőkövesdi látogatása 1935-ben. Megtiltották az érkezés fényképezését és a kis állomáson összesereglett fotóriportereket, a külföldieket is, a csendőrök összeterelték az állomás egyik távoli sarkába. Kivéve Bojárt, mert ő már hajnali 4-kor elrejtőzött az állomás padlásán 6x9-es Makinájával. A „fenséges úr” vonatát kilenc órára jelezték és az állomásfőnök lent sürgött-forgott a terepen. Ezt az időt használta fel a fotoriporter és lemászva a padlásról bekopogott az állomásfőnök lakásába.
— Azt mondtam a háziasszonynak, hogy a férje küldött fel, készítsek a gyerekeiről képeket, ha már itt vagyok. Ez megtörtént. Mikor a herceg vonata befutott az állomásra, gyorsan az ablakhoz ugrottam és jó szögből, közelről hat-nyolc felvételt készítettem. A fogadáson megjelent hatósági közegek, a csendőrparancsnokot is beleértve, észrevették ugyan, de a fogadási szertartás méltósága és a tisztelgés ünnepélyes pillanata nem engedte meg nekik, hogy azonnal fellépjenek ellenem. A lemezkazettákat átadtam az állomásfőnöknének azzal, hogy abban a gyerekekről készített felvételek vannak, tegye el jól, majd visszajövök értük. A következő percben már rohantam lefelé, egyenesen a dühös csendőrök karjába. A parancsnok megbilincseltetett és követelte, adjam át a felvételeket. Tiltakoztam. . . . Megmotoztak és megtalálták a belső zsebemben a hat kazettát. A csendőrtiszt vigyorogva kinyitotta egyiket a másik után, jól megfürdette a lemezeket a fényben, széttörte, azután így szólt: most elmehet fiam a lemezeivel együtt... Mondanom sem kell, hogy üresek voltak. El Is mentem és nagy volt a meglepetés, midőn aznap délután a sajtóban megjelent az összes közel-felvételem a walesi herceg érkezéséről és fogadtatásásáról.
?
?
<>
