E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A cím majdnem jó (emlékeim szerint Fogarasi út 134, ma cukrászda), de a mai kép a pont átellenes sarok, a Fogarasi páratlan oldalán; talán 121. Nézd meg az árnyékokat!
Budapest II. Széna tér, a Retek utca és a Lövőház utca sarka, jobbra metróépítés területe, a háttérben közében a Margit körúti egykori fegyház egyik épülete.
A cím majdnem jó (emlékeim szerint Fogarasi út 134, ma cukrászda), de a mai kép a pont átellenes sarok, a Fogarasi páratlan oldalán; talán 121. Nézd meg az árnyékokat!
207835 - Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 47. - a Budapest körszálló parkolója, háttérben a Fogaskerekű vasút végállomása, középen Tatjana Szamojlova szovjet színésznő
207835 - Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 47. - a Budapest körszálló parkolója, háttérben a Fogaskerekű vasút végállomása, középen Tatjana Szamojlova szovjet színésznő
Nem álltak ki pénteken a szlovák úszók Vízilabdában: Budapest - Pozsony 7:3 (3:2) Pozsony, június 19. A BudapestPozsony úszómérkőzés első napján a rendezőség hibájából a szlovák úszók nem voltak hajlandók kiállni a magyarok ellen, így csak bemutatót úsztak a magyarok. Eredmények: 100 női mell: Székely 1:24.6, 100 női gyors: Littomericzky 1:14.4, 100 férfi meU: Németh 1:15:6. Nagy sillert aratott Hídvégi és Zságot Irén bemutató műugrása. A vízilabdában Budapest csapata 7:3 (3:2) arányban verte Pozsony együttesét. Az első félidőben meglepő jól bírta a pozsonyi csapat. Szünet után már komolyabban vette a magyar csapat a játékot és könnyen nyert. Sárosi I. négy gólt dobott, Szittya kettőt és Brandy egyet.
Margitsziget, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, XII. Főiskolai Világbajnokság. A férfi 4x100 m-es vegyesúszóváltó dobogósai, az aranyérmes magyar csapat balról jobbra Nyéki Imre, Tumpek György, Utassy Sándor, Magyar László.
szerintem nincs ellentmondás: a trafik melletti ösvény egyenesen a hídra visz, tehát annak folytatása a híd. Azaz a Sió a kérdéses úttal párhuzamos. (tőlünk jobbra van a vasúti átkelő)
sztem ezzel biztos együtt van: 183410 és valszeg ezzel is: 183281 - és mint arany középút mind3 1933
Budapest II., kilátás a Csalogány utca 20-as számú házból a Fazekas utcára. Szemben a Medve utcai Általános iskola (ma Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) épülettömbje.
Szerintem a Mártírok útja a Sió csatornától távolabb van és azzal párhuzamos, a 183410 -es képen szereplő gyalogos hídhoz vezet a Dohány tőzsde melletti sétaút.
bontási terület a Práter utca felől nézve, jobb szélen a háttérben az Illés utca 4., szemben az Illés utca 3., balra a Szigetvári utca 20. oldalsó tűzfala látható.
171005 Budaörs, vasútállomás, a felvétel a Prágán/Bécsen keresztül Melbournebe, a XVI. nyári olimpiai játékokra induló küldöttség búcsúsztatásakor készült.
Margitsziget, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, XII. Főiskolai Világbajnokság, ???? jobbra Szívós István olimpiai aranyérmes vízilabdázó. 170988 Margitsziget, Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, XII. Főiskolai Világbajnokság
Ezen a képen agyalok jónéhány napja. Amikor elöször megláttam, meg voltam gyözödve róla, hogy ez Drezda és tuti sokszor láttam már, de végignéztem az összes szóba jöhetö helyszínt, a Dresdner Spar- und Bauveren és a Bauverein Gartenheim összes 45 után megmaradt épületeit is, de sehol se találtam, csak ehhez hasonlókat, de konkrétan ilyent, ahol a kiugrások ekkorák, ill. a szomszéd háznak ilyen magas tüzfala van, sehol se találtam.
Ezek a fajta épületek jellemzöen nagyvárosok kertvárosias részén munkások számára épültek a 20-as, 30-as években, esetleg még a Deutsche Reichsbahn jöhetne szóba, mint építtetö: Az ilyen házakat jellemzöen telepszerüen, tipustervek alapján építették. A három szóba jöhetö település (a sorozat többi fotója alapján): Berlin, Lipcse és Drezda (ami persze nem zárja ki, hogy esetleg valahol máshol van, de erösen redukálja a lehetséges helyszínek számát). Még nem adtam fel a keresést, de a lelkesedés lankad...
Jelenlegi leírás: a Március 15. téren tanuló bölcsészhallgatók. Kálmán C. György, később nyelvész és Gedeon Éva, később magyar és külföldi egyetemenken [sic!] oktató.
Itt Kálmán C. György titulusa rossz, ő irodalmár (vsz. a testvérével lett összekeverve). Gedeon Éva talán lehetne egyetemi oktató, oktatásszervező egyszerűbben: https://people.ceu.edu/eva_gedeon
Odarakod ahhoz az évszámhoz (pl. 1920), ahonnét kezdenéd, majd lefelé görgetsz, így az utána következö évek (1921 stb) képei jönnek szépen sorban a (20-as) után.
nem tudom a pontos címüket, csak az látszik a képeken, hogy a gyerekek az egyik treptowi iskolába jártak, továbbá van fényképük a külképviselet környékéről a Pushkinallee-ből, meg még jó néhány treptowi kép sorozatban.
Mondom, általában külsö, kertvárosi részeken voltak, a bombázások meg jellemzöen a városközpontokat célozták (aztán vagy a célban landoltak, vagy odébb...).
Ezen a képen agyalok jónéhány napja. Amikor elöször megláttam, meg voltam gyözödve róla, hogy ez Drezda és tuti sokszor láttam már, de végignéztem az összes szóba jöhetö helyszínt, a Dresdner Spar- und Bauveren és a Bauverein Gartenheim összes 45 után megmaradt épületeit is, de sehol se találtam, csak ehhez hasonlókat, de konkrétan ilyent, ahol a kiugrások ekkorák, ill. a szomszéd háznak ilyen magas tüzfala van, sehol se találtam.
Ezek a fajta épületek jellemzöen nagyvárosok kertvárosias részén munkások számára épültek a 20-as, 30-as években, esetleg még a Deutsche Reichsbahn jöhetne szóba, mint építtetö: Az ilyen házakat jellemzöen telepszerüen, tipustervek alapján építették. A három szóba jöhetö település (a sorozat többi fotója alapján): Berlin, Lipcse és Drezda (ami persze nem zárja ki, hogy esetleg valahol máshol van, de erösen redukálja a lehetséges helyszínek számát). Még nem adtam fel a keresést, de a lelkesedés lankad...
bontási terület a Práter utca felől nézve, jobb szélen a háttérben az Illés utca 4., szemben az Illés utca 3., balra a Szigetvári utca 20. oldalsó tűzfala látható.
jobbra az udvar felől az Illés 7 vagy 9 (vagy 7-9?) bontása, de itt a házszámban nem vagyok biztos
Tapasztalt szakemberek tanulmánytervei alapján a szanálást nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen hajtják végre. Június 1-ig előreláthatóan az Illés utca 7., 9., 11. és 13. számú házakat, a Práter utca 80., 82., 84. alatti épületeket és a Szigetvári utca 18. és 20. számú házakat bontják le.
Tapasztalt szakemberek tanulmánytervei alapján a szanálást nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen hajtják végre. Június 1-ig előreláthatóan az Illés utca 7., 9., 11. és 13. számú házakat, a Práter utca 80., 82., 84. alatti épületeket és a Szigetvári utca 18. és 20. számú házakat bontják le.
Budapest VI. Nagymező utca - Andrássy út (Magyar Ifjúság útja) sarok, a háttérben középen az Andrássy út (Magyar Ifjúság útja) 28., jobbra a Nagymező utca 18. Andrássy úti frontja.
Budapest VI. Nagymező utca - Andrássy út (Magyar Ifjúság útja) sarok, a háttérben balra az Andrássy út (Magyar Ifjúság útja) 28., jobbra a Nagymező utca 18. Andrássy úti frontja.
Budapest I., budai Vár és mint a maps linkje is mutatja nem a Fortuna utca >>> az Országház utca az egykori Pénzügyminisztérium épülettömbje látszik szemben.
Ez a pihenöhely az egyik elsö ilyen volt a német autópályákon (egyedi épületek voltak), 1937/38-ban készült (az út másik oldalán volt a párja, onnét készült a két kép), ma már nincs meg, mert útjában volt az út- és pihenöhely-szélesítésnek:
Az urbface szerint 55-ben volt az első felújítás (majd 62-65 és 82-85), ha ez igaz, mivel a képen már egy felújítás utáni állapot látható a kép min 55. vagy inkább későbbi. Ez több Keveházi képet is érinthet.
A 73589 sz. fotón a jobb oldali magányos alak, Hegedűs József bajai matematikai professzor. A III. Béla Gimnáziumban és a vízügyi főiskolán tanított. Ma is pont ugyanígy néz ki, nem rég láttam sétálni a városban. Egyik lánya Hegedűs D. Géza színművész felesége.
A 206235 sz. képen mintha még épülne az 1969 legvégén átadott Hotel Duna Intercontinental. Ha valóban így van, akkor ez is a korábbra datálás mellett szól.
Leírás: "Rottenbiller utcai felüljáró, balra a Baross tér, jobbra a Rákóczi út".
Szerintem a kép jobb felén is nagyrészt a Baross tér látható, a háttérben jobbra lévő három ház a Baross tér 3., 2. és 1., a Rákóczi út a kép jobb szélén tűnik fel.
Leírás: "Rottenbiller utcai felüljáró, balra a Baross tér, jobbra a Rákóczi út".
Szerintem a kép jobb felén is nagyrészt a Baross tér látható, a háttérben jobbra lévő három ház a Baross tér 3., 2. és 1., a Rákóczi út a kép jobb szélén tűnik fel.
alapján csak egy benzinkút volt Berlinben ilyen éjszakai tankoló boxokkal, a Fürstenwalder Allee 926 alatt, kint a ´csába, a Großer Müggelseenél (legalábbis 1978-ban).
A Minol-térképen a "Fürstenwalder Allee 926" biztosan nyomdahiba, mivel kb 330-ig megy csak a számozás, a 26-os szám alatt pedig -ahogy a fenti Berlin-térkép is mutatja- volt benzinkút, de ahogy az lenni szokott a tokiknál, azóta elég sok mindent építettek arrafelé.
Mára megváltoztatták a villamos nyomvonalát, de akkor a 92-es vonal a Hasselwerder Straßén ment majd a Schnellerstraßén folytatódott, így megvan az úton egyenesen haladó villamos is, ill. a johannisthal felé kanyarodó még ma is megvan, bár ma már az úttest mellett van elvezetve.
A saját oldala szerint 26., akkor valószínű, az a mai hivatalos. Lehet, hogy volt egy átszámozás korábban, pl. 98-ban 41 volt. Esetleg legyen annyi csak, hogy Termál körút.
akkor nyilvánvaló, hogy legalább az egyik évszám nem stimmel (az út (akkor: Leningrader Straße, ma St. Petersburger Straße) 1971-ben készült el, ugyanakkor, amikor a Carola-híd, ez tény). A Bojár-féle 1969-es évszáma jó is lehet, viszont a Gárdos-féle képnek elöbb kellett készülnie, így semmi esetre sem lehet 1973-as. Ha lefogadjuk ténynek, hogy a Bojár-féle kép évszáma helyes, akkor a Gárdos-féle képnek is 1969-ben kellett készülnie.
Amúgy a németeknél -szerintem te is tapasztaltad- nyáron északabbra kel a nap (a Keleti-tengernél majdnem le se nyugszik), mint Magyarországon, így elméletileg nem lehetetlenség ilyen fényviszonyokat produkálni ott. De ez is egy indííték, ami a Roßplatz, Lipcse mellett szól.
Csak ez a két helyszín jöhet számításba az útvonalak miatt, viszont Lipcsében megvan mind a park, mind a park mögött a lapos tetejü ház, ill. utána az Universtätstraße nyomvonala is stimmel, a villamossínek is, a Grünewaldstraße nyomvonala is a megfelelö szögben torkollik be. Egyszerüen nem létezik másik olyan útkeresztezödés, amire ráillik az összes városnév és a terelési útvonal. Úgyhogy az én véleményem szerint is Roßplatz, Lipcse, NDK kell legyen.
Ezen a téren, szerintem, ha azt akarod, hogy Berlin és Drezda jobbra, Merseburg és Erfurt balra, Lipcse pedig a hátad mögött legyen, akkor a vasútállomás felől kell jönnöd. Ebben az esetben majdnem pontosan nyugat felé nézel. A nap pedig jobbról süt. Ez képtelenség.
Ernst-Thälmann-Platz (ma Riebeckplatz), Halle (Saale), NDK
Ez a keresztezödés megmagyaráz minden felvetett kérdést:
-1.) miért nincs a Schkeuditzer Kreuz feltüntetve, amikor a Hermsdorfer Kreuz igen,
-2.) miért van Erfurt és Merseburg egy irányban,
-3.) Berlin és Drezda a másikban,
-4.) miért kell balra kanyarodni tereléssel, amikor valaki a belvárosba akar menni,
-5.) miért nem látszik Lipcse sehol feliraton,
-6.) miért van kanyarodó villamossín
-7.) miért nincs felismerhetö épület a képen
Erröl a térröl
-1.) és 3.) a mai B100-as föúton direkt el lehet jutni az A14-re Drezda felé, és az A9-ra Berlin felé, utóbbit Brehnánál éri el, a kép jobb felsö sarkában, nem kell tehát érinteni a repülötérnél lévö Schkeuditzer Kreuz nevü autópályakeresztezödést
-2.) a B91 vezet Merseburgba, a B6 pedig az A9-re, ami továbbvezet a hermsdorfer Kreuzhoz ill. onnét tovább az A4-en Erfurtba, de erröl a térröl a B91-re és a B6-ra egy rövid útszakaszon (a következö sarokig) ugyanazon az úton kell haladni
-4.) ha normál esetben a belvárosba akar valaki innét menni, akkor egyenesen kéne továbbmenni (a kép közepén lévö -nehezen, de kivehetö- úton, de vélhetöen útépítés miatt elterelték a forgalmat, viszont a Halle-i viszonyok miatt a jobbrakanyarodás nagy kerülöt jelentene a belvárosba történö behajtáshoz
-5.) Lipcse a kép készítöjének a háta mögött van
-6.) a tér körforgalomszerüen volt kialakítva, forgalmas villamosközlejkedéssel, az átépítése elött vagy 8 utca torkollott bele, a modernizációval ebböl négy irány maradt meg (amúgy az NDK legforgalmasabb keresztezödése volt akkoriban, amikor átépítették a hatvanas években, úgyhogy ez a fotó, ha tényleg ott készült, akkor az utolsó pillanatban készült
-7.) a teret a 60-as évek ma´sodik felében teljességgel átépítették, a felismerhetetlenségig megváltoztatva a kinézetét.
"Der Plan sah eine Thälmann-Gedenkstätte vor. Darüber hinaus heißt es in einem Beschluss des ZK der SED vom 9. Oktober 1950, dass das gesamte Lager mit all seinen Baracken abgerissen werden solle. Nur das Krematorium als Todesort von Ernst Thälmann , das Torgebäude und der West- sowie der Ostturm sollten erhalten werden. Später wurde außerdem die Aufforstung des Geländes beschlossen.
Der vorgesehene Abriss des Lagers folgte einem bestimmten Interpretationskonzept der Geschichte des KZ Buchenwald. Robert Siewert rechtfertigte 1952 den Abriss: Das Wesen des Konzentrationslagers Buchenwald verkörpert sich nicht in den Baracken oder den massiven Blocks [ ] Das Wesen war die tiefe Kameradschaft, die gegenseitige Hilfe, verbunden und gestählt durch den Kampf gegen den faschistischen Terror, der organisierte Widerstand und der tiefe Glaube an den Sieg unserer gerechten Sache!
Die endgültige Gestaltung des erhaltenen Teils des Häftlingslagergeländes folgte dem Leitmotiv durch Sterben und Kämpfen zum Sieg. Der Aufforstungsbeschluss wurde aufgegeben. Mehr als die Hälfte des Geländes wurde aber der Natur überlassen. An den Standorten einiger ehemaliger Blocks wurden Bruchsteinfelder angelegt, welche die Umrisse markieren. Die Teilung des Areals sollte einerseits der Eindruck menschenfeindlicher Öde und Unwirtlichkeit hervorgerufen, wie andererseits bewusste[s] Zerschlagen des faschistischen Grauens unter der Führung der Gefolgsmänner Ernst Thälmanns zum Ausdruck gebracht werden
Írtam nekik: (https://www.buchenwald.de/de/789/), ha válaszolnak, jelezni fogom. Amit elképzelhetönek tartok, hogy az akasztófát már a szovjet elvtársak állították fel az egykor KZ területén.
Amúgy ma így néz ki a helyszín (a krematórium és környéke):
Én úgy tudom, és ebben megerősít a tábor német nyelvű wikipédia oldala is, nem a teljes KZ-et dózerolták le, a főbejáratot, a krematóriumot és két őrtornyot mindenképp meg akartak hagyni, mert ott halt meg Ernst Thãlmann. Az a kérdés, hogy azok a barakkok, amik ma láthatóak, az eredetiek másai-e, ill. a bitófa, ami a képen látható, eredeti-e, ezen oldalon nem kerül megválaszolásra. Ha te ragaszkodsz ahhoz, hogy ez másolat, akkor legyen úgy. Ha lesz energiám, akkor azért megpróbálom kideríteni.
A buchenwaldi koncentrációs tábort bár 1945 áprilisában az amerikai hadsereg felszabadította, utána a szovjet megszállási övezetbe került és a szovjet NKVD 1945 augusztusában újra aktiválta, majd 1950-ig koncentrációs táborként használta. Egyike volt a tíz szovjet koncentrácós tábornak 45 után a szovjet övezetbn. Buchenwald területét 1950-ben átadták "nagylelkűségből" a frissen megalakult NDK hatóságainak, akik a gyűlölt helyet földig rombolták. Később felmerült, hogy jó lenne itt a helyen múzeumot kialakítani, ekkor az eredeti barakkok egy részét újraépítették.
A német oldalon, amit belinkeltem, nincs szó arról, hogy replika lenne. A buchenwaldi haláltábort 1958-ban nyilvánították emlékhellyé és tették a nagyközönség számára látogathatóvá. Hogy ez a bitófa eredeti-e, vagy az elpusztult helyett csináltak a tokik újat, arra nekem nincs adatom, így ellenkező adatig ez szerintem az eredeti.
az Allende park 19. mellett, az Allende park 18. számmal szemben, a 25. Színház Tanyaszínháza Moliére színmüvéből készült Duda Gyuri elindul című előadása 1977 augusztus 17-én.
az Allende park 19. mellett, balra a háttérben a Csorbai utca 16. és 18/a., a 25. Színház Tanyaszínháza Moliére színmüvéből készült Duda Gyuri elindul című előadásának színpada és díszletei 1977 augusztus 17-én.
Elképzelhető, az "Otthon '74" -re kellene először rákeresni, én csak a "Prizma 13"-ra kerestem.
A forrás még csak egy (egy szög nem szög), és kissé bizonytalannak is tűnt, de a kiállítótér ugyanaz, a kiállítók munkái is ismerősek. Mintha láttam volna rövid irodalomjegyzéket közben, talán Lakáskultúra, vagy Ipari forma folyóiratok cikkei, utóbbi lehet hogy meg is van, csak bányászni kell. Ami biztos, hogy azokban az években sokfelé volt kiállításuk, több híradás is szembejött. Keresni fogom, de ma már nem. (és a fortepan sem jön be nálam) Nagyon jó meglátás. 1973 volt az utolsó BNVs év a Városligetben. Az NDK-s pavilont ha nyakatekerten is, de talán meg lehet magyarázni, de ennek is utána kellene még nézni
Profi segítségeteket szeretném kérni! Cholnoky Jenő, egy 1937-ben festett akvarelljének helyszínét szeretném megtalálni. Balaton környéke -valószínübb az északipart- lehet.
Sajnos az a kép, amely alapján a datálást 1957-re tenni javasoltam, túl életlen volt. Egy másik kép (175871) kormeghatározásánál találtam egy élesebbet, így jobban látszik, hogy a Schloßstraße romjai még ott vannak, úgyhogy a 44034
Mindenkitöl elnézést, a jószándék vezérelt, sajnos ezek szerint tévedtem az elözö hsz-omban annak ellenöre, hogy a tölem telhetö legnagyobb alapossággal jártam el, de mint kiderült, nem voltam elég alapos.
VIII. Kerület Baross utca, két cím is szóba jöhet, vagy a ma Muzsikus Cigányok Parkja fantázianéven futó beugró, vagy a közért (Baros utca 111) mögött. Mivel vadonatújak itt ezek a házak, semmi ismertetőjegy nincs, hogy melyik lehet a kettő közül.
A lámpaoszlopok alapján, háttérben a Baross 111/B és /A
Félálomban jött az ihlet: a Rundkino építésekor készült kép a városháza tornyából a Prager Straße felé, gondoltam, ha valaki felmegy olyan magasra, és körbefotózhatja onnét egész Drezdát (körterasz van az aranyból készült emberke alatt pár méterrel), az tuti csinált képet az ellenkezö oldalról is. Igazam lett:
jól kivehetöen az utóbbi képnek hónapokkal elöbb kellett készülnie (még vannak felvonulási barakkok), mint az elöbbinek (ott már kivehetö a Leningrader Straße nyomvonala), úgyhogy kijelenthetö, hogy 1970 lesz a jó dátum.
úgyhogy a Webergasse 1966-os kép (60634), (amennyiben feltételezzük, hogy a Drezdában készült összes képe Gárdos Györgynek egy út alkalmával készült) nem készülhetett 1966-ban, a többi meg nem készülhetett 1973-ban, véleményem szerint 1970-es mind, legalábbis az én logikám ezt diktálja.
Ez az 1973 mennyire biztos? Csak azért kérdem, mert a Carolabrücke (Carola-híd, az átadásakor átnevezve Dr.-Rudolf-Friedrichs-Brückére), 1971-ben készült el, viszont a 60585-ös képen a Leningrader Straße (ma St. Petersburger Straße) hídra vezetö részén még jól láthatóan dolgoznak:
A nyugat-berlini sorozatot az autók alapján talán be lehetne löni évszámilag, hogy helyes-e az 1976 (nincs okom feltételezni, hogy nem), ezért szerintem nem egy út lehetett az NDK-túrával, meg ahhoz nem két útlevél kellett volna? Nem udom, hogy a cocialistával átengedték-e az embereket Nyugat-Berlinbe, vagy oda a nyugati útlevél kellett-e. Meg hogy az elhárítás mit szólt ahhoz, hogy végigfényképezi az NDK-t, majd átruccan Nyugat-Berlinbe.
Nézegettem már én is, a szaki melletti Trabi Schwerin-i rendszámú, viszont érzésre thüringiai városka lesz, de nagy valószínüséggel nem Weimar (felületesen átfutottam,amennyire lehet streetview nélkül), de nem láttam hasonló teret, persze lehet, hogy ez egy foghíjtelek, amit azóta beépítettek, Drezdát kizárnám és Berlint is, arrafelé a régi épületek más stílusban épültek (Gründerzeit). Ha tippelnem kéne, akkor Eisenach, ott ilyesmi házak vannak, sajnos a streetview nem sok utcát mutat.
az I. ker. Lánchíd utca elejéről, a páratlan számozású házakról keresnék képet az 1900-1960 közötti időszakból. Amit az utca nevére kiadott a kereső, azokat már végignéztem, ha esetleg van valakinek ötlete, hogyan találhatnék még képet, azt köszönettel venném.
Ezt a fotot ma kaptuk egy ovlasonktol. Nem tud a fotorol semmit. Vajon ez 1944 nyar lehet (szerintem igen), vagy egy kesobbi filmforgatas? Minden otletet szivesen veszunk
Ezen a képen látszik a "halak" "keltette" "hullám":
úgyhogy 100 %, hogy a 60634 kép szintén a Webergasse, Drezda, NDK-ban készült, viszont a két kép dátuma nincs összhangban, ez 1966-ra, a másik 1973-ra van datálva. Mivel a két kép csak pár lépésre egymástól készült, nagy a valószínüsége, hogy ugyanakkor.
a Fortepanos kép készítöje ott álltt, ahol ezen a képen a kéthölgy megy kézenfogva a két kisgyerekkel a másik kezükben szatyrot tartva
ezt kapásból felismertem, a múltkor megfejtettem egy képet, az a másik irányból készült, de a Webergassénak szintén erröl a szakaszáról, a járólapok és a virágágyás árulták el, valamint a bal oldali üzletsor harmadik neonreklámja
a másik kép is NDK (HO=Handelsorganisation, a Konsummal ellenétben (ami az NDK ÀFÉSZ-e volt) ez állami tulajdonú volt, a kirakatban halkonzervek vannak), a járólapok és a virágágyás miatt nagy valószínüséggel szintén Webergasse, (ha megnézed, a neonreklám fölött beljebb van egy fal, ami ugyanolyan, mint a másik képen az üzletek fölött) de a pontos helyét nem tudom.
Fehérvári út a Bocskai utca előtt, a háttérben a Váli utcai Általános Iskola (ma Újbudai József Attila Gimnázium) egy része és a Bercsényi utca épületei láthatók. A villamos mögötti területen ma a Fehérvári úti fedett piac található.
Ott konkrétan a Rundkino felé néz a kamera, a Prager Straße több, mint egy km hosszú, így az, hogy a Rundkinonál van, konkretizálja a kép készítésének a helyét.
Szőnyei Tamás írta nekem egy levelezés mellékszálaként: "Egyébként a fotón Antall Imre mellett a másik göndör fej Wilpert Imre, a hanglemezgyártól, azaz a szervezők egyike, aki a lemezgyárban az újhullámos zenekarokkal foglalkozott. Az ő neve hiányzik a képaláírásból."
Szőnyei Tamás írta nekem egy levelezés mellékszálaként: "Egyébként a fotón Antall Imre mellett a másik göndör fej Wilpert Imre, a hanglemezgyártól, azaz a szervezők egyike, aki a lemezgyárban az újhullámos zenekarokkal foglalkozott. Az ő neve hiányzik a képaláírásból."
pl. a 46891 a Rundkino építését mutatja. Ez egy annyira különleges épület, hogy szerintem említést érdemel ezen a képen, nem csak az, hogy "Prager Straße".
Fehérvári út a Bocskai utca előtt, a háttérben a Váli utcai Általános Iskola (ma Újbudai József Attila Gimnázium) egy része és a Bercsényi utca épületei láthatók. A villamos mögötti területen ma a Fehérvári úti fedett piac található.
Nézegetem az itt megfejtett drezdai képeket, hátha van a környékükön még megfejtetlen (így lett meg a Borsberstraßés sorozat is), de ha "arra járok", akkor már próbálom pontosítani, ha valami esetleg nem stimmelne, vagy szerintem hiányzik a feliratoknál, mert szerintem az a jó, ha minél pontosabb a felirat, hátha valakinek valahol pont az az épületnév lesz segítség.
pl. a 46891 a Rundkino építését mutatja. Ez egy annyira különleges épület, hogy szerintem említést érdemel ezen a képen, nem csak az, hogy "Prager Straße".
Nürnberger Straße/Bergstraße keresztezödése felöl a George-Bähr-Straße, Drezda, Németország
Az a 2. Közlekedéstudományi Nap nem a Müszaki Egyetemen (TU Dresden), hanem a Közlekedési Föiskolán (Hochschule für Verkehrswesen "Friedrich List") zajlott (Audimax), ugyanis az épületet a HfV használta 1952 óta:
A másik épület, aminek a tornya csak részben látszik (így nem derül ki a képröl, hogy igazából egy csillagvizsgáló) a TU Beyer-Bau nevü épülete, a fizika tanszék egy része és a csillagászati intézet található benne.
azok számára, akik a Hfv-ra jártak a legnagyobb sértés volt, ha azt mondták, hogy a TU-ra jár... (kb. mint a Müegyetem-Közgáz ellentét Budapesten...), ezért kellene okvetlen kijavítani a címkét.
Itt is ugyanaz a probléma a feliratal, mint a 8932-n: A képen a drezdai királyi kastély és a Kolera-kút között ott vannak a Taschenberg-Palais romjai is, a fehér személyautótól jobbra a kép széléig (a sötét nadrágos férfiig) látható romok (a kép teljes jobb oldala) mind az utóbbi romjait ábrázolja, nem pedig a kastélyét, és még véletlenül se Theaterplatz, hanem Sophienstraße a Postplatz felöl fényképezve.
1940-ben lehet, hogy Jugoszláv követség volt, de nem hinném, hogy az maradt 1941 áprilisa után, miután hadba léptünk Jugoszláviával. Persze lehet, hogy Jugoszlávia nagyon hamar visszakapta az épületét az ostrom után, de azért a képen még elég romosnak látszik.
Amennyiben helytálló a feltételezésem/feltételezésünk, és a kép nem 1964-ben, hanem 1962-ben vagy 1961-ben készült, úgy a Berthold-Brecht-Allee akkori neve: Carlowitzstraße.
Borsbergstraße 34, a drezdai Pedagógiai Föiskola kollégiumának (Studentenwohnheim Borsbergstraße 34, Pädagogische Hochschule Dresden) az építése, Drezda, Németország.
A hely ma:
Arra vonatkozóan nem találtam adatot, hogy mikor épült, a Borsbergstraße 32 (a lapos tetejü épület a kép jobb oldalán, egyedüliként a sok cseréptetös épület lezárásaként) 1958-ban készült el, de mivel a sorozat egy másik képén: 129606 kizárt, hogy 1964-es lenne, hanem max 1962 vagy még inkább 1961, így ennek a képnek is akkor (1962 vagy 1961) kellett készülnie, de semmiképp sem 1964-ben.
Elég sok olyna kép van a Fortepanon, amit önmagában képtelenség volna megfejteni, de a mellette lévőkkel aztán mégis sikerül. Nekem ebben a műfajban a kedvencem a Sattler-sorozat egyik képe, mégpedig a 171206, ami a német nyelvű feliraton kívül nem sok tájékozódási segítséget ad, de a 171207-tel együtt már egészen könnyű volt megfejteni. A 171207 pedig elég egyértelmű volt, még rá is van írva, hogy mit ábrázol.
Ez a Philadelphiás sorozat érdekes volt, a legtöbb képet önmagában sosem tudtam volna beazonosítani (sosem jártam Amerikában), ugyan sütött a képekröl, hogy egy amerikai nagyváros (felhökarcolók, autók), de hogy melyik? Viszont a Függetlenségi Csarnok egy annyira egyedi épület, hogy berakva a gugli képkeresöjébe egyböl kidobott vagy 88 ugyanolyan képet, mert felismerte (a másik két pirostéglás épületet pl. nem). Mivel így adott volt, hogy Philadelphia, már könnyebb dolgom volt. a rocky lépcsöjénél "madártávlatból" néztem rá Philadelphiára, és észrevettem a fasorokkal szegélyezett utat a városközpont felé, meg is lett a helyszín, aztán láttam, hogy a távolban van egy torony, ami hasonlít ezen sorozat egy másik képén lévö toronyra, így leltem a Városházára, a temetönél, meg mint írtam, feltételeztem, hogy Philadelphia, az étterem meg odavezetett a helyszínhez.
Ez az egész csak azért lehetett meg,és írtam le a fentieket, mert a képek nagyszerüen vannak sorozatba rakva, majdhogynem rekonstruálni lehet a készítö útvonalát, enélkül nehéz, vagy szinte lehetetlen lett volna a beazonosítás (Philadelphia belvárosa jelentösen megváltozott a képek készítése óta, érdekes módon az akkor újabbnak számító épületek tüntek el és adták át a helyüket újabbaknak), csak így láncolatban nézve öket sikerülhetett.
Mondjuk ez a láncolat picit félre is vitt, de szerencsére észrevettem, hogy a kék sarokháznál szerepel a két keresztezö utca neve, habár a "York Ave" nehezen volt kivehetö, de mivel Philadelphiában nincs E 88th Street, ezért gondoltam, tuti Manhattanben lesz, és bejött.
Arra ügyeljen mindenki, hogyha lépeget a Fortepan-képek között (pl. egy sorozat egymás után következö képei között), attól a címsor még változatlan marad, így ha linkelni akarja az adott képet a címsorból, elötte ellenörizze, hogy a címsor képszáma egyezik-e a linkelni kívánt kép számával.
Washington Monument (emlékmü), Philadelphia Museum of Art (Philadelphia-i Müvészeti Múzeum) lépcsöjéröl ("Rocky" lépcsöje: https://en.wikipedia.org/wiki/Rocky_Steps) fényképezve a Benjamin Franklin Pkwy(parkway, talán sétány, vagy fasor?) felé, Piladelphia, PA, USA
sok (amerikai) híresség nyughelye, a leghíresebb Benjamin Franklin
feltételezhetöen a sorozat másik két képe (201305, és 201306) is Philadelphiában készült, de nekem nincs türelmem bogarászni, hogy pontosan hol lehet az az utcasarok. Hátha valaki megtalálja, azért jeleztem.
Akkor már csak az a kérdés, hogy mi volt a film címe? ;)
De lehet, hogy úgy járt az a repülö, mint egy volt osztálytársnöm: beharangozta, hogy szerepel X.Y.-nal egy filmben, a film el is készült, csak azokat a jeleneteket pont kivágták, amiben ö (az osztálytársam) szerepelt...
A misztikus repülőgép kérdése még megmarad, lévén nem hinném, hogy 12 évig ott maradt volna a roncs, inkább maradnék annál a feltevésnél, hogy a romok végleges eltakarítása előtt még kihasználták a helyet egy háborús film forgatására.
ezen a képen a Schloßstraße (Elba felé nézve) jobb oldali épületmaradványai már mind el lettek bontva, és a Johanneumtól (szemböl nézve) balra a Judenhofnál sincs már rom. És a fenti link szerint a kép 1958-ban készült, úgyhogy azok a képek jóval elötte kellett készüljenek, kivéve a Wilsdruffer Straßén (akkor: Ernst-Thälmann-Straßén) készülteket, mert ott jó lehet az 1960, de annak az eleje, mert a Wilsdruffer 3 még fel van állványozva (1960-ra készült el), a 4-6 (amiben késöbb a "Szeged" étterem lesz, már az elsö szintig kész, 1962 áprilisára készül el teljesen), a 14-16-nak most ássák ki az alapját, ill. a páratlan oldalon az elsö üzlet (egy ékszerbolt, tavaly húzta le végleg a rolót a covid miatt) 1958-ban nyitott, tehát azután kellett készüljön.
Összegezve:
A fenti fotó alapján a sorozat képei nem egy idöben kellett készüljenek, a romos épületek (44035-44040) legkésöbb 1957 (a romok bontása és elhordása rengeteg idöbe kerültek) (de 100 %, hogy nem 1960-ban, 1959-ben, vagy 1958-ban), az utcai építkezés egész biztosan legkorábban 1959 vége, de inkább 1960 elején, a Frauenkirche akármikor készülhetett, akár 1960-ban is, de 90-ben is pont ugyanígy nézett ki, ugyanígy tele bokrokkal...
v.ö. pl. 201334 1960-ból. nyoma sincs azoknak a romoknak a Schloßstraßén, de már vannak barakkok, amik az általam fent berakott képen még nincsenek.
Ez a kép egy (2013-as, adományozó nélküli) sorozat része 44034-től 44042-ig (9 kép) vagy talán 44029-től 44044-ig (15 kép).
A 1960 valószínű csak a feltöltő becslése volt. Ha szerinted is összetartozhatnak és egy időben készülhettek a képek, akkor egyben is lehet vizsgálni őket. Talán van ötleted, hogy mint sorozat melyik évhez tartozhatnak legvalószínűbben.
A 195072 készült a Miskolci úti III-as számú AFIT telepen, a 195071 egy másik telepet, valószínűleg a Lövőház utcai szervizt mutatja.
"Ez a kép valahól másik szervizben készült. Tetőgerendák nem voltak keresztben. Bejárat mellett iroda és büfe volt" írta a Miskolci úti szerviz egyik egykori dolgozója
Az évszám tuti nem stimmel, mert 1960-ra már rég nem szabadna romosnak lennie az épületnek, de 1958-ban is már ablakoknak kellene lennie, mivel részlegesen meg volt nyitva a Johanneum, mint múzeum.
Az 50-es évek eleje hihetö volna (van is egy pár kép Drezdából, talán 52-böl, mintha te ajánlottad volna a figyelmembe), ha ezen is 1952 volna, nem volna semmi okom kételkedni benne, de az 1960 egyszerüen hihetetlen, 1960-ra a külsö renoválásával is végeztek, ezen a képen meg full romos...
Talán egy filmforgatás volt itt, ahogy pl. a 45606-n is ez a valószínű. Nem hinném, hogy a háború 10-15 évvel még lettek volna itt roncsok, sztem rég eltakarították vagy széthordták volna, s a roncsok kicsit túl jó állapotban is lennének egy 10-15 éves korhoz.
adomány >>> sztem inkább segély (szállítmány, csomag)
Lehet, hogy a második vh után segélyt kaptunk, 1956-ban adományok érkeztek.
A Nemzetközi Vöröskereszt genfi szóvivője közölte, hogy egy vöröskeresztes delegátus Budapestre utazik, hogy gondoskodjék szétosztó helyek felállításáról. Genfben remélik, hogy a magyarországi rezsimmel szombaton létrejött egyezmény értelmében még ezen a héten az egész országban megindulhat az adományok szétosztása. (Amerika Hangja) (Bizalmas!)
a képen nem csak a Cholereabrunnen, valamint a Residezschloß romjai láthatóak, hanem a kettö között a Taschenbergpalais (ma Hotel taschenbergpalais kempinski Dresden) romjai is (hadd ne kelljen "Zsebhegy palotá"-nak fordítanom, amúgy is ellenzem az épületnevek magyarrra fordítását ahelyett, hogy az eredeti név szerepelne, zárójelben esetleg megemlítve, hogy mit jelent magyarul)
ez alapján legkésöbb 1955-ben kellett készüljön, de a világháború utáni nyersanyaghiány miatt kétlem, hogy akár ez, akár a háterben látható autóronycs 10 évig állt volna ott.
Azt nem tudom, hogy került oda, nagy valószínüséggel II. világháborús roncs. Viszont az 1960-as évszám jó eséllyel nem stimmel, mivel 1960-ban nyitották meg a Johanneumot, mint Verkehrsmuseum Dresden (Drezdai Közlekedési Múzeum).
Mária Lujza hercegnő (Georgi Dimitrov) sugárút a Pirotszka utca felől a Függetlenség tere (plosad Nezaviszimoszt, akkoriban plosad Lenin) és a Szveta Nedelja (Szent Vasárnap) templom felé nézve.
kilátás a Zsidó Óvoda és Általános Iskola (ma az Athéni Izraelita Közösség Lauder Iskolája) felől az Amarilídosz utca felé, a háttérben középen az Al Diáku és a 28isz Oktovríu utca kereszteződése.
Chucky esetén nem arról van szó, hogy többször járt volna Drezdában, mivel ő egy gyűjtő (s titokzatos anonim adományozó), hanem hogy egy vagy több forrásból szerzett-e be (vásárolt) nagyon hasonló időben és helyszínen, pl. 60-as évekbeli Drezdában készült képeket.
Néhány 1960-ra datált drezdai képnél is kicsit kételkedem, hogy talán ezek is kicsit későbbiek, csak abból kiindulva, hogy a magyar turizmus 1961 augusztus után az NDK-ba szabadabb lett.
A legmisztikusabb rezdai kép nekem a 44036, vajon hogy került Drezda kellős közepére ez a repülőgéproncs?
159097 Fiume 200134 Központi Házasságkötő 185185 Alekszandr Mitta 159631 Gadó György Pál, a Föld Napja magyarországi kezdeményezője 159637 Johny Biosphere, amerikai ökológus 159632 Dr Vásárhelyi Tamás 45145 jobbra Radnóti István a Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója 45145 balra felesége 45146 középen Radnóti István a Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója 88165 Simon Antal gulyás 163398 Juhász Ferenc költő 163399 Boldizsár Iván 199855 Hüttl Villa
a 177537-177538 képeken ugyanazok szerepelnek ugyanakkor (cseresznyevirágzáskor) ugyanazon ruhában, így valahol a Badacsony körül lehet, talán Badacsonytördemicen (ott van ilyen falusias utca)?
Magyarország, Badacsony (hegy) Badacsonytomaj felöl (a hegytenön az a jellegzetes "bevágás" árulkodó, ill. ott vannak az erdösáv alatt bal oldalon a teraszos ültetvények is )
Az elözö párja, ez alapján még inkább 1963 lesz mindkét kép, mivel itt a Landhaus (https://de.wikipedia.org/wiki/Landhaus_(Dresden) ) épületének kevésbé sérült része már újjá lett építve, az építkezés pedig 1962-ben kezdödött (l. a fenti wikipedia oldalt).
na, ez pl. kapásból késöbb kellett, hogy készüljön, mint 1961, mivel az Ernst-Thälmann-Straße (ma Wilsdruffer Straße) 14-16 már jól láthatóan teljesen elkészült. A képen nem látható testvérépület (amiben a "Szeged" étterem volt) 1962 áprilisában lett átadva, ez az épület meg még késöbb készült el, úgyhogy legalább 1962, de inkább 1963-nak kéne lennie az évszámnak, de semmi esetre sem 1961.
Van 60-as is. Szerintem többször is mehetett, úgyhogy amennyiben nem talál senki olyan részletet (én eddig nem találtam, de még párszor átnézem), ami megmásítaná, akkor hagyni kéne mindenhol azt, ami ott szerepel.
háááát, a Goldener Reitert úgy titulálni, hogy azon II. Ágost lengyel királyt ábrázolták, és mindezt egy drezdai szoborral kapcsolatban...
kapásból: a szobor Erös Ágost szász választófejedelmet ábrázolja, de akárkit kérdezel meg (Kelet-)Németországban, róla nem az jut az eszébe senkinek, hogy lengyel király volt... (igen, az is volt, de csak oldalszálon)
(a vitorláskikötö mérte, a háttérben lévö lapos sziget kombinációja, valamint, az a tény, hogy a kép készítöje a környéken járt, együttesen csak ezt az egy lehetséges helyszínt adja ki)
elkészült az új timeline. Az emlitett képszám-keresést leszámítva már minden helyzetben működik, lehet benne ugráli, lépegetni. Ezt a képszámra keresés és lépegetés funkciót rövidesen javítjuk. Bármi egyéb észrevételt, kommentet szivesen veszünk!
A Wilsdruffer 4-6 1961-ben készült el, (a felállványozott épülettöl jobbra lévö), a földszinti-elsö emeleti részben lesz majd 1962 áprilisától a Szeged étterem, de itt még nyoma sincs, söt zajlik az építkezés, úgyhogy szerintem 1961 lesz.
A szomszédos, 204889 sz. lépből kiindulva, mely a Teréz krt. 48. előtt készült, szerintem talán: Budapest VI. A felvétel a Teréz körút 50. (Lenin körút 108.) szám alatti Aranypók-üzlet előtt készült.
Szerintem Budapest VII. Klauzál téri játszótér (ahogy a már leírt szomszédos 206276 is), szerintem a Nagy Diófa utca felé nézünk, a háttérben jobbra a 4. számú telek kerítése.
Így már visszafele is lehet menni az időben és könnyen megnézni egy évhez tartozó első és nemcsak utolsó képeket is.
És lehet egy adott képtől előre és vissza lépegetni is :)
Jelenleg ehhez be kell ütni a képszámot, majd enter, de ekkor még nem indul ez el. Ezután még rá kell kattintani a képszám linkjére jobb oldalt és az aktiválja a funkciót.
Új funkció került fel a honlapra, finomhangolás alatt áll. :)
Egy képszámra keresve megjelenik a kicsi kép, arra katt, a nagy méretű képről akkor lehet továbblépkedni, ha a jobb oldalon a képszámra kattintunk. Így jelennek meg a nyilak, ezekkel a keresett kép szomszédain, balra is és jobbra is, továbblépkedve megnézhető a sorozat többi része.
Az évszám helyesen: 1941 Markovits-kúria, Árpád (Arpășel ) Az eklektikus stílusú családi úri lakot Markovits Kálmán országgyűlési képviselő építtette a 19. század utolsó éveiben. A kastély előtt Bonczos Lajos malmos lányai, azok sógornői divatos, pesti divatlapok alapján Nagyszalontán szabóval készített ruhákban. 1937 >>> 1941
196281 Évszám helyesen: 1938 Az árpádi (Arpășel) bolt előtt Bonczos Lajos malmos két lánya és azok sógornője divatos télikabátban
Évszám helyesen: 1938 Az árpádi (Arpășel ) Markovits-kastély előtt Bonczos Lajos malmos lányai, divatos, pesti divatlapok alapján Nagyszalontán szabóval készített ruhákban.
Ha nincs elterjed változat (mondjuk magyar nyelvű útikönyvek stb.) akkor szabad a pálya sztem melyik legyen, melyik hangzik magyarosabban. A jelzős vs. nominális szerkezetek stílusértéke eléggé különböző lehet egyes nyelvekben.
1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított indián törzset és tábort, amely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt.
115176 Az alábbi számon található képen látható indiánok a Kismarosi-szigeten (balról): Szürke Sólyom (dr. Perjésy László), Nyílhegy Jr. (Hegymegi Kiss Áron), Heverő Bölény (Baktay Ervin), Öreg Halászsas (Walleshausen Jenő)
a Sátoraljaújhelyi Kegyesrendi Gimnázium Cserkészcsapata (S. K. G.)
b) Cserkészet. Az intézet cserkészcsapatának száma 238. Címe Sátoraljaújhelyi Kegyesrendi Gimnázium Cserkészcsapata (S. K. G.).
Szervező-testület a reálgimn tanári kara, elnöke dr. Neuhauser Frigyes a reálgimnázium igazgatója. Parancsnok: Molnár Sándor kegyesrendi tanár. Csapattiszt Czékus Tamás. Próbaidős segédtisztek Szentandrássy Elek és Mészáros József. A csapat teljes létszáma 56.
A csapat két rajra: vizi és szárazföldire oszlott. Az utóbbi vezetője Czékus Tamás az előbbié Szentandrássy Elek.
A csapat résztvett a Jamboreen egy szárazföldi rajjal (35) és egy vizi őrssel (7), összesen 42-es létszámmal. Tőlünk telhetőleg iparkodtunk jó munkát végezni. Őrséget adtunk és különféle tábortüzeknél szerepeltünk. A vizi őrsünk a budapesti kegyesrendi gimnázium cserkészcsapatához volt beosztva.
Mint kölyökkoromat azon a környéken leélő, tanúsíthatom, hogy valóban "Élmunkás házak" összefoglaló néven nevezték az Élmunkás (Lehel) tér és a Bulcsú utca közötti lakóházakat. Még véletlenül sem hallottam "lakótelep"-ként emlegetni. Támogatom a módosítást.
sajnos döcög a Fortepan oldala, így nem tudom linkelni a képet, csak az 1969- es képgyüjteményen belül (amit már pár órája megnyitottam), tudok képeket nézegetni, ill. a megtekintett képeket kinagyítás céljából letölteni.
lsd 
>>> 
mint a 60076: 
ma: 
lsd 
>>> 
szintén lsd 
mint a 
mint a 53337: 
mint a 101479: 
itt: 
mint a 20710: 
mint a 24588: 
lsd 
lsd 
>>> 
>>> 
lsd 
lsd 
>>> 
lsd pl 
#/media/Datei:Bundesarchiv_Bild_183-56862-0003,_Dresden,_Ernst-Th%C3%A4lmann-Stra%C3%9Fe,_Baustelle,_Altstadt.jpg){kind=link}
