Belül nem lesz bezárva, tud majd szellőzni. Talán 1-2 év múlva ott is lambériázom..
Még egy kérdésem lenne. A tető 10 fokos lejtésű lesz, trapézlemezt godoltam borításnak.
Lesz szarufa, tetőléc. Tegyek tetőfóliát alá? A látvány nem fontos, még az is lehet, hog a szarufákat is beborítom lambériával. Gonolom ekkor kell a fólia..
Most jó szeles idő van.. Egyelőre meglátom napok alatt mi alakul. Kívül lesz lambéria, belül lehet nem lesz semmi egy ideig, max. nyáron teszek be szigetelést a vázak közé..
2. ritka kivételektől eltekintve szükséged lesz vakelejére. Azaz a fiók egy komplett doboz, a látszó előlapja meg egy utólag hozzácsavarozott lap
A mélység-ütközést általában megoldja a sín. Finomhangolni meg egyszerűen a fiók mögé a szekrénybe beragasztott fakockával lehet. Primitív módon meg a fiók hátuljába behajtott facsavarral, ami a hátlapon ütközik.
Körben a rést pedig akkor állítod be, amikor a látszó előlapot a minden szempontból kész fiókra rögzíted. A fiókot le kell szokásosan terhelni, nem lehet üres. Utánna körben gyufával, alátéttel beállítod a rést, és kétoldalas ragasztóval felragasztod az előlapot. Ha kész, akkor belülről megcsavarozod, vagy elhiszed hogy elég ha a fogantyú csavarja tartja. Esetleg valaki kikeresi, hogy hogyan hívják azt a blum műanyag baszt, amivel össze lehet úgy csavarozni, hogy marad +-2mm állítási lehetőséged.
Egy kis tanácsra lenne szükségem fiókkal kapcsolatban.
Készítek egy szekrényt a gyerekszobába bútorlapból. Egy fiók lenne alól kettéosztva az fölött tolóajtó.
A kérdésem az lenne,hogy milyen pozícióban kell a fióksínt felfúrni abban az esetben, ha a fiók a korpuszba zár bele? úgy szeretném,hogy pont szineljen a korpusszal.
Nem mindegy, hogy a fatelep hogyan tárolja az anyagot, illetve lehet venni szárított pallókat is. De ha nagyon-nagyon akarod, akkor lehet venni KVH pallókat is, azok tuti szárazak :)
De mégegyszer, ha az amcsi stílusú építészetről beszélgetünk, akkor ez a vázszerkezet tipikusan NEM látszó felület, mert kívül-belül takarva van.
Nekem mindegy. Csak hogy tudd azt hogy hosszában centiket is fognak rövidülni a nedves gerendáid. Széltében is több millimétert. Ahol menetes szárral és anyával összehúzattál valamit az meglazul. Ahol csapolva raktad össze lötyögni fog. A facsavaros kötések egy részét széttépi majd.
Annyit nem tudok várni ... meg helyem sincs nagyon. Pár napig szárad, aztán elkezdem össze építeni. Kívülről megy rá a száraz lamberia, belül meg,ha szárad- akar egy év múlva- lazurozom. A toldasokat osszeepites elott lekenem.
Szóval az van, hogy a gyári lambéria háta sem véletlenül hordoz két hornyot is, a teknősödés ellen jó.
A cserkó más, nem mozog az idők végezetéig úgy, mint a bükk.
De van olyan szokás, hogy a nagy táblák nem látható oldalán harmadig behornyolnak, és akkor az veszi fel az esetleges teknősödést, segít megtartani síkban a cuccot.
Ha olyan régen száradt faanyagod van, és a felvágáskor sem mozog el durván semerre, akkor hagyd ki.
Ezt pontosan hogy, és miért? Pont most állok táblásítás előtt, most készítem el a korábban linkelt asztalt. A lapja 100x75cm lesz. (Kb., Most nincs előttem a terve. )
Februárban vettük Fejes kollégával a cseresznyefát, ami azelőtt 5 évig száradt, azóta meg nálam. Így most nem látok rajta semmi vetemedést. Hogy csináljam? Mekkora csíkokkal? És miért kell alulról hornyolni?
Erre nincs jó válasz. Ha nagyon nedves, vetemedni fog akkor is, ha vársz vele, akkor is, ha most beépíted. Ha jól ki van találva a szerkezet (egymást merevítő rétegek), jobban jársz, ha beépíted, amíg egyenes.
Könnyebb az összeépítés előtt fűrészbakon lazúrozni, de azt is tudni kell, hogy a nedves fába a lazúr is nehezebben szívódik.
Arra számíts, hogy repedni fog az anyag. Amelyik beles, rakd nem látszó helyre. A szép egyenes szálú, kevés csomót, bélt nem tartalmazó darabok kerüljenek a szembetűnőbb helyekre.
Magam szeretnék készíteni fából egy kerti tárolót 3.5x5 méter területűt.
Tegnap megerkezett a faanyag. A váz 5x10 cm-es pallóból készül. Lepakolásnál szembesültem azzal, hogy némelyik rettentő nedves, olyan nehéz volt mint a "sár".
Kérdésem, hogy az osszeépítéssel várjak amíg szárad valamennyit, vagy mehet így össze? Aztán a lazúrozás.. Ezzel a feladattal is erdemes várni? Esetleg osszeépites utan lekenni? Viszont akkor az illeszteseknel nem tudom kezelni a feluletet. Milesit fogok használni.
Akkor megnyugtatlak, nekem a satupadom, amit nagyapámtól kaptam 1905-ben készült a bevésett dátum alapján, és az üvegtábla ma is cuppan a felületén. Platánfa. Tömören.
Platánnal egyszeri tapasztalatom van, egy viharban kidőltből kaptam ~60cm-es darabot. Egy ládika fiókjainak az oldalait és elválasztóit csináltam belőle. Nekem tetszett, könnyen munkálható, és nem akar azóta sem vetemedni/szétesni. :) Nagy dolgokat én sem csináltam belőle.
Elég szar a memóriám, nem is emlékszem hogy raktam össze. Azt hiszem a pántok a végeiknél vannak az asztallaphoz csavarozva állványcsavarral, amit eltakar a lábak tetején lévő tányér - ami igazából 3/4 colos csőperem :-) A pántok is 2-2 darabból vannak ragasztva.
Köszi a fotót! Miután az kevéssé látszik, amire kíváncsi voltam, az alsó merevítő deszka miként rögzül az asztallaphoz? Mert nyilván az a merevítő ellentart valamelyest annak, ha a tábla mozogni szeretne, de ha nagyon így lenne, akkor minimum elhasadna.
nem bánnám, ha a többiek is elmondanák, mit mond a szakma erről, mert az a helyzet, hogy én nem merném így megoldani a bútort, minden bizonnyal úgy csinálnám, hogy vagy kerül egy fecskefarok nút keresztbe az asztallapba és abba csúsztatnám be a merevítőt, tehát, hogy tudjon mozogni, vagy a az asztallap elemei nem lennének egymásba ragasztva és mindegyiket egyenként rögzíteném csavarral alulról a keresztmerevítőhöz. Elvileg, páratartalomtól függetlenül ez a mondjuk 60cm széles asztallap képes 3-4mm-t is változni. Fogalmam sincs, hogy ezt miként lenne képes megtenni, ha fixen hozzá van gyógyítva a keresztmerevítőhöz. Nyilván fafajtól is függ, meg a páratartalom ingadozásától is.
Ez itt platán. Még megvan valahol :) (hasonlatos a bükkhöz külcsín tekintetében, finom szerkezetű, szép anyag, de én csak ékszerméretű dolgokat csináltam belőle.)
Mi történik azután, hogy az osztályon felüli gőzölt bükköt ha 0,1 belülire gyalulom szinte tükrösre 36x36x100 és azt olajban főzöm kb. 1 percig majd kiveszem és megvárom míg lehűl???
Szia Semmi gond. Nem hagyok abba semmit, de a négy nagygépemet kicserélem egyel komolyabb kategóriára. A két gyaluból lesz egy kombi, illetve az asztali fűrészgép és a szalagfűrész is lecserélődik, ha ezeket elviszik.
Ami viszont nagyobb mutatvány a gépcseréknél, hogy terveztem egy komplett, majdnem "faltól-falig" berendezést a műhelybe, amit még idén, az új gépek beszerzése előtt véghez akarok vinni. Erről jövök majd beszámolóval, fotókkal.
Mivel nem dolgozom platánnal nincs róla gyakorlati tapasztalatom. Viszont ha tartja az alakját igaz csak félkemény és nem hurkásodik fel a vizezéstől-nedvességtől mint a bükk akkor miért ne.
Bocsánat, lehet, hogy semmi közöm hozzá, de annyi hirdetésedet látom a FB-on a Faipari adok-veszek csoportban, hogy kifúrja az oldalamat a kíváncsiság: Mi ez a nagy eladási hullám? Abbahagyod az asztaloskodást? (Ezt nem igazán hiszem) Áramvonalasítod a szerszámkészletedet? Vagy feljebb lépsz egy szintet minőségben? Ha olyasmibe ütöm az orromat, amihez nincs közöm, nyugodtan mondd meg, de már napok óta motoszkál bennem a kérdés :)
Ne felejtsük el, hogy a bútorboltokban nem lehet, és sosem lehetett kapni bükk asztalokat és munkapultokat, és ezek a nem kapható lapok sem voltak sohasem síkok.
Ha a szépség nem annyira lényeges, akkor csiszológép porzsákjából vett fapor keverve faragasztóval és azt késtapaszként használva ki tudod javítani a munkaasztal sérüléseit.
Ha például Soudal-66A, D4-es ragasztót használsz, az mindenhez levakarhatatlanul tapad. A fapor színénél árnyalatokkal sötétebb lesz, kicsit duzzad (habosodik) kötés közben és ettől picit porózus lesz csiszolás után, de azt már egyszerűen lehet tömíteni. Olcsóbb mint a műgyanta...
Ajaj, a leírásodból mekkora, mire szántad, és a fotó alapján legfőképp az , hogy bükkből van, sohasem lesz értékelhető-használható munkalap-asztal ebből az anyagból. Vizes és még 30 év fokozott szárítás után sem kielégítő egyenességű anyagból BÜKKFA képtelenség megfelelő síklapot készíteni. Az ősrégi gyalupadokat-lapját is folyton duplagyaluzni kell ha precíziós munkát akarok, főleg ha az egy hangszer! Legalább 30mm-es rétegelt lemez kell neked amit ha profin akarnék megoldani azt mondanám 8mm vastag gyertyán fúrnérral borítanék Arbakol műgyanta ragasztóval. Ezzel a kombóval ha alulról nem is merevíted haránt akkor is hosszútávon tartós síkot kapsz. A fúrnér lemezeket maximum 150mm szélesre vágnám élben illeszteném és ragasztanám és majd a bakolás kifogása után legalább egy hónapig fűtött helységben tárolnám és csak ezután kezdeném megmunkálni az éleket, sík felületet. Sohasem lesz a bükk asztalodból értékelhető egyenes még ha újra felszabod 50mm-re és újraragasztod akkor sem, egy dologra jó a bükkfa porcelánt égetni mert egy sprőd instabil hullámosodó hurkásodó alacsonyrendű nem nemes homogén szar faanyag, ami maximum blindfúrnérnak meg egyéb huszadrangú bútoralkatrésznek való. Sajnálom de ez van!, a bükk alkalmatlan tartós egyenesekhez síkokhoz még ha alulról grótolt-merevített és esetleg száraz is!
Jaja, ez már csak hab a tortán, egyáltalán nem alapdarab egy hobbiasztalos műhelyben. Nem próbáltam még Scheppach köszörűt, a Tormek a gyári kővel és a kisebb modellel is annyira jó, hogy csak ajánlani tudom. Az is zsebbenyúlós dolog, de ezeket csak egyszer kell megvenni és többet nem kell minőségi cserén gondolkodni.
Szóval én azzal nyugtatom magam (még ha nem is igaz), hogy hosszabb távon én jövök ki olcsóbban. :P
Izé, nem is mondtam, hogy azért vettem. Azt elég jól el tudom dönteni, hogy számomra mi a jó. :)
Gyakran élezek, mert szeretem az éles késeket a konyhában meg a műhelyben is jó egy munkát éles vésővel, gyalukéssel indítani.
A Tormek alap kő két élezés után elállítódik, csak nem húzzuk le a gyémánt szintezőt minden használat után, mert gyorsan elkopna. Ezt untam meg, de volt még két indokom:
1. a gyémántot nem kell felitatni vízzel használat előtt, tehát gyorsabban munkára fogható
2. a Tormek gyémántkő oldala is sima, lehet teljesen egyenes élt körszörülni (a tetején minimálisan hordós lesz, bár ezek nüanszok)
A beütődésket ezzel kitölteném, plussz ahol mélyedés van oda öntenék belőle, lefedném egy alufóliaívvel meg rápréselnék egy sík lappal. Azán csiszolnám. A teljes asztalszintezést lehet most akkor hagynám. Annyira nem vészes a homorulat. 2-3 mili, de precíz projektekre amúgy is van egy plussz lapom amit fel szoktam szerelni.
Öntő gyantára van szükséged. Valószínűleg Poliuretán vagy epoxy lesz a megfelelő. Javaslom amúgy hogy akár fel is hívhatod őket, hogy a célnak megfelelőt megtaláld.
Nem egészen tiszta, hogy mekkora horpadásokról van szó, ami már zavaró, de ha kisebb ütésnyomokról, akkor azt biztosan ki lehet javítani. Ha tenyérnyi, nagyobb valamikről, akkor szerintem kétséges a dolog, ott ahol a javító anyaggal nullára futsz ki, ott félő, hogy megmarad valami rés, repedés, előbb utóbb nem lesz szép a dolog. Én azt hiszem egy ilyen felületre tennék egyszerűen egy vékonyabb újabb réteget. Biztosan létezik 4-6mm-es táblaanyag, ami megfelelő lehet. Ott csak az él az, ami megoldatlan...
??? milyen gőzölt bükk az aminek ~440eft köbmétere? Még tölgynek is drága lenne.
A magam részéről, ha valami nagyobb táblát akarok készíteni, akkor az anyagát berakom legalább 1évre abba a helyiségbe ahol majd készen szolgálatba lesz állítva.
Az is jó lenne ha pár kisebb horpadást be tudnék legalább tömni. A strapabíróság nem gond, a szószos dolgokat úgy szoktam csinálni, hogy van egy plussz munkalapom, amit felcsavarozok erre, és azon csinálom.
Nincs közvetlen tapasztalatom a műgyantáról, de nekem vannak félelmeim a projekt életrevalóságát illetően. Elég drága a műgyanta, a felülete nem lesz olyan ellenálló mint amit szeretnél eltakarni vele, kétséges, hogy mennyire sikerül hibátlanul kivitelezni és bennem még az is felmerül, hogy vajon nem húzza el a hordozót?
Valaki tudna tippet adni, hogy itthon milyen opcióim vannak, ha olyan műgyantát keresek, amit kitöltőanyagként használhatok? A munkaasztalom horpadásait, sérüléseit kellene vele feltölteni, meg a munkalapot kicsit szintezni, mert homorú lett a sok éves használat alatt. Ez egy leselejtezett konyhaasztal amúgy, a munkalap pedig vágásálló bevonatú. Valami olyan anyag kéne ami tapad ehhez. Úgy akarom, hogy veszek egy nagyjából pontos vízmértéket, kiöntöm az asztalra ezt a cuccot, azzal meg lehúzom. Amerikai asztalosipari projekteknél meg szerszámfelújító leírásokban olvasok mindig arról, hogy letört részek pótlásához használnak sokszor valami műgyantát. Én csak azt ismerem amit ilyen kis fecskendőben kapni, be lehet keverni és ragasztani vele, de ez valami nagyobb mennyiségben kapható cucc, és nem csak ragasztásra szánt hanem pótláshoz is. Itthon kapható ilyen anyag? Ahogy emlékszem amit láttam annak barna a színe.
Azért egy fotó jó lenne, hogy lássuk az évgyűrűket, hogyan lett összeforgatva. Már nem emlékszem az asztalod méretére, de pl. a Bauhausban (régebben) kedvező áron lehetett kész táblásított bükk konyhapultokat kapni. Én lehet, hogy valami ilyesmit vettem volna. Igaz, ez hossztoldott, de munkaasztalnak szerintem megteszi.
Egyébként pedig - csak ez szerszámigényes - legegyszerűbb lenne újra felvágni és újra táblásítani jól. Feltéve ha nem propeller az anyag.
Hogy asztalos-e a tag, egy jó kérdés. (Nem, nem én csináltam, mert jelenleg még alig vannak gépeim :D ) Állítása szerint 40 éve ezzel foglalkozik, tudtommal a végzettsége is ez. A szomorú az, hogy a fatelepen, ahol vettem az anyagot is sokkal inkább a gőzölt bükköt ajánlották erre a célra, mint a tölgyet, noha azt drágábban is tudták volna adni. Korábban kisebb dolgokat csináltam gőzölt bükkből, és szerettem vele dolgozni, úgyhogy belementem. Buktam nagyjából 44k ára fát, plusz 12k munkadíjat. Majd legközelebb okosabb leszek (meg már magamnak csinálom). Köszi az eddigi észrevételeket!
2. 手持式铣机 és 手持式雕刻机 ez külön-külön is, de inkább a kettő együtt
Persze, hogy pontosan mi mit jelent, azt nem erőltetném. Viszont az furcsa, hogy amikor a google fordítót használom és mondjuk a német oberfraser-t akarom lefordíttatni kínaira, akkor szerintem angol közbeiktatásával fordít, ezért lesz az, hogy az egyértelmű oberfraser-ből wifi router lesz kínaiul :)
Ez még az amerikai - angol relációban sem mindig tiszta. Emlékszem egy pub-ban történt "nézeteltérésre" miszerint a router-szót az angolok "rauter"-nek mondták, az amerikaiak "rúter"-nek, de az angolok szerint az egy keskeny kerti ásó, amivel a gyökereket szednek ki... arról nem beszélve, hogy két Leicester-beli kollégám sem tudott megegyezni arról, hogy, hogy angolul hogy kell kimondani a worchester-szószt...
Tegnap elszórakoztam vagy másfél órát azzal, hogy kiderítsem, hogy van kínaiul a _felsőmaró_ szó. Béna vagyok beletört a bicskám. Végül segített egy Kínában tanuló egyetemista. Most elmegyek átvenni a megrendelt vezetékes Skill csavarbehajtót, utána elárulom a megfejtést. :) De ha valaki kihívásnak gondolja, próbálkozzon vele. Ezzel a nyomorult "útválasztóval" :)
Már többször gondoltam rá, hogy jó lenne összeállítani egy magyar (angol) kínai szakszótárt, mert az rettenetesen megalázó, hogy a kínai az tényleg teljességgel kínai, semmit nem ért belőle az ember.
EZ a táblásítás így néz ki a valóságban is? Az asztallap így néz ki, hogy egymás mellé van ragasztva 9db 7-8 cm széles anyag és ezek mellé van ragasztva az 5 db 4,5 cm-es anyag (stafni vagy léc, értsd jól)? Mert ha igen akkor felteszem a kérdést, hogy valóban asztalos hányta össze ebben a sorrendben? Én nem vagyok szakmabeli, de a szépérzékemet zavarná ha így lenne és az is felmerül, hogy az összeforgatás is megtörtént-e, nem hiszem , hogy a bükknél ez ne számítana.
Az után amit Tschaby javasolt, én még azt is megtenném, hogy amikor újra összeáll az lap, akkor alulsó oldalán 50mm-ként behornyolnám hosszirányban anyagvastagság harmadig, 3-4mm széles hornyokkal, célszerűen egy körfűrészen.
Remek a videód, meg fogom nézni az egészet, ha kialudtam magam éjszakás műszak után. Értelmes képet most nem tudok készíteni róla, de ha majd lesz, küldök. Akárhogy is, száz év lesz felsőmaróval megegyengetni. Megkísérlem, de ha befejezem a vastagolómat, meg összerakok egy kontaktcsiszolót, megkísérlek csinálni valami értelmesebb lapot. Bár kicsit kétlem, hogy értelmesen tudnék egyengetni egy 2x60 centi hosszú asztalú abrikterrel egy 200 cm hosszú anyagot. :/
"Hogy jól lettek összeforgatva azok a bükk csíkok? "
Meg most esik le: azért rajzoltál 200mm-es szakaszokat, mert 20 centi széles deszkákból csíkokból állt össze az asztal? :O
Szakikat kérdezném, ha így van: nem nagyon széles az? Nem mondjuk max 5-7 centis csíkokból illett volna táblásítani? Nem tudom mi az aranyszabály táblásításnál. De nyilván minél szélesebb egy táblacsík, annál nagyobb az esély az ilyen durva vetemedésre - függően persze attól, fa melyik részéből lett kinyesve a deszka.
Az ábra vili, de csak kíváncsiságból: ugyaninnen egy fénykép se lenne rossz. Meg úgy az egész asztalról. Hogy jól lettek összeforgatva azok a bükk csíkok?
Ha házilag akarsz "síkolni", akkor ilyesmi megoldás jöhet szóba, ha van felsőmaród:
Én kicsiben vágódeszkán már sikeresen alkalmaztam (12).
A kérdés persze csak az, hogy az egy dolog hogy kisíkolod. Mondjuk most ősszel. Aztán jön a tavasz, nyár, megint más páratartalom: megint fog (?) teknősödni. Többiek mit gondolnak?
A munkám legnehezebb része mindig a tervezés. Ha már megvan a terv, a többi/anyag kíírás, összeszerelés/ gyerekjáték. Pár év alatt kialakul egy rutin, ez lehet lopott, vagy a sajátod. Mondok példát is: Ha akarunk egy kb. 90 magas konyhát, akkor, ha hagyományos, beépíthető mosogatógépet is akarnak, akkor nálam 15 cm lesz a lábazat, mert a régi beépíthető gépek előlapja másképpen beleakad a lábazatba. A tényleges korpuszmagasság 71 cm, a pult meg ugye "4" cm. A valóságban persze a lábazati csík csak 14,7 lesz, hogy beférjen ferde padló esetén is. Ha nincs mosogatógép, vagy kiemelős az előlap/ikeás, Aeg, stb..,/ akkor lehet 10 a láb, 76 a korpuszmagasság, úgy is kijön a matek. Szóval idővel kialakul az ember fejében néhány lehetőség, amikhez mindig lehet nyúlni. A gyári rajzok nem mindig segítenek, ha nem egyértelmű, akkor én meg szoktam vetetni előre a gépeket, aztán rámérek, így pontosan hozzá tervezem a szekrényt. A beépíthető gépeknek általában a névleges méretét írják az első helyre, ami azt jelenti pl. egy sütőnél, hogy egy 60 széles dobozba fog beférni, tehát 56,4-nél keskenyebb. De nézzük a konkrét példádat: Bútorlapból egy 90-es ajtó csak toló megoldással működhet, nyílónak túl sok. Mivel ekkora helyed van, két nyíló ajtód lehet. A méretezés sokféle lehet, attól függően, hogy két fal közé megy, vagy legalább az egyik oldal szabadon áll, no meg ott van még az élzárás tipusa. Ha mondjuklegalább részlegesen szabadon áll, akkor, mivel én nem szeretem a nagy hézagot, így hagynék a két ajtóra összesen 4mm hézagot, így akkor számolunk visszafelé: 90-0,4=89,6, ezt osztom kettővel, mert két ajtó kell: 44,8 , majd, mivel egy ajtónál illene 2mm-es abs élzárást használni, levonunk további 4mm-t a két oldali abs miatt: így marad: 44,4. Ezt a méretet kell leszabni. Ha két fal közé megy, akkor viszont a szélen illik nagyobb hézagot hagyni, a falak biztosra vehető ferdesége miatt, de ez már egy másik történet...:) Összegezve, létezik nyilván ezer féle módszer, de az ezzel foglogalkozóknak néhány év alatt rááll az agya , addik meg kicsit szenvedni kell.
Sziasztok! Készíttettem egy asztalossal ötvenes gőzölt bükkből egy 2000x1000mm felületű asztallapot, aminek a végső vastagsága 32 mm-re jött ki. Sajnos azonban olyan durván megteknősödött, hogy jelen állapotában használhatatlan arra, amire szántam (hangszerkészítéshez munkaasztal). M8 átmenő csavarokkal van egy fém asztal-vázszerkezetre szorítva, de ez sem segített a görbületen - szerintem az egyetlen megoldás in situ egyengetés lenne, ami után - ha a felület nagyját síkolni akarnám - maradna kb 26 mm vastagságom :/ Szerintetek mit lehetne csinálni vele? :( Köszönöm!
Azért mert a különbség nem az élezési minőségben van és nem számodra.
A vizes kő kopik, és annak aki sokat használja (értsd ezzel dolgozik, és kéthavonta elhasznál egy követ) állandóan utána kell állítania. A gyémántos egyrészt tovább tart, másrészt a kopása közben nem szenved méretveszteséget, ugyanazzal a beállítással tudja nyomni évekig miküzben csak a követ cserélgeti.
"Nekem extra fine diamond stone van, semmivel nem lett jobb a végeredmény, mivel a gyári kővel is tökéletes volt. "
Na ez a tapasztalat ér sokat. Szó szerint ... az az "extra fine dimond stone" (már ha róla beszélünk) annyiba kerül, mint nekem az egész Scheppach alapmű. Persze én is nézelődtem előre, "álmodoztam", hogy majd ... egyszer ... ha nagyon "megérdemlem", és ha nagyon ügyes leszek .... Mert ennek azért igen szépen megkérik az árát. Talán ez annak érné meg legjobban, aki naponta élez rajta valamit (?).
Nekem extra fine diamond stone van, semmivel nem lett jobb a végeredmény, mivel a gyári kővel is tökéletes volt. :) Szerintem ha bőrön lehúzzuk a végén, akkor alapvetően nem számít nagyon, hogy mennyire finom a kő (persze ésszerű határok között).
Ez már csak egy ilyen szakma 😊 Vagy ez, hagy hiper-szuper tervezőprogram, (sok pénzért), vagy hiper-szuper tervező humanoid (sok pénzért), más alternatíva nem jut eszembe...
Hogyne használnék! Én a balta befogót is használtam már, igaz talán ha 3-szor. De a kétfajta késbefogó az általánosan használt darab. Anélkül nem éleztem még kést. Nem is tudnám szerintem olyan egyenletesen tartani mint a késbefogókkal. És a befogókkal tudod beállítani a pontos élszöget is. (Már ha újra szeretnéd definiálni.)
Egyébként pont rosszul gondolod, a kés és a balta befogó kell a pontos és jó köszörüléshez, míg a sima vésőt akár a befogó nélkül is meg tudnád élezni kis gyakorlást követően. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a kést és a baltát mozgatni kell a kő felett és eközben a mozgás közben nehéz tartani a pontos szöget.
Ellenben egy vésővel (és itt most max a kő szélességével megegyező szélességű vésőre gondolok), amit ha pontos szögeben ráraksz a kőre, akkor meg tudod élezni annak mozgatása nélkül is!
Az esetlenség esetleg :-) abból fakadhat, hogy még nem gyakoroltak eleget a videók készítői (mint pl annó még én is így videóztam).
Laminált forgácslapos témában szeretnek segítseget kérni. Adott mondjuk egy konyha, hol van az leírva, hogy milyen méretekkel érdemes dolgozni. Pl a kamraszekrénynél ahova sütőt és mikrót akarok beépíteni milyen parameterekkel kell rendelkezni. A gyári beépitesi rajzok sokat segítenek, de magának a szerkezet kialakitasában nem sokat. Pl hova kell kötő, kell e hátfal, a hőelvezetést hogy kell megoldani, ha kell egyáltalan stb. Építettem mar összetettem korpuszokat lamellozva sok osztoval, de rengeteg idő elmegy a tervezessel, agyalgással. Van erre kifejezettem szakirodalom, vagy ki hogyan szokott az ilyen dolgoknak nekikezdeni? Pl egy gardrob szekrénynél ami mondjuk 90cm széles, az ajtot ki hogy tervezne? Két ajtos, egy ajtós?
A baltaélezővel csak óvatosan! Találkoztam olyan véleménnyel, hogy ez a kő szar mer' egy balta megélezése alatt elfogyott. Szerintem ez a gép nem arra való. Eddig kétszer használtam, még soha sem sikerült kézzel ilyen borotvaélesre fenni a gyalukéseimet ill. vésőimet. Nekem szürkeimportos (raklapos?) Tiger 2500-am van. A kő ezen is imbolygott kicsit. Nem véletlen, hogy a Tormekhez is lehet kapni lehúzó gyémántot. A követ még véletlenül sem szerelem le, vagy mozdítom el a tengelyen pont a beállítás miatt. Egyébként ez az imbolygás sem olyan veszélyes mint egy nagy fordulatszámú köszörűnél, itt a munkadarabbal "követni" lehet a kő mozgását, persze az a jó, ha nem kell. A csapágya egy kicsit vicces: két kiperemezet bronz csődarab, majd ha már nincs jobb dolgom esztergálok két rendes perselyt, a gép így is teljesen jól használható. A vezető rudak beállítása kicsit macerásabb mint a Tormeké: nincs finomállító anya. A késélező befogó viszont nagyon jó dolog, kézzel sosem fogom úgy tartani a szöget mint a fix befogóval.
Ahogy látom ez a kombigyalu is jelentősen le van most árazva. Ez vajon milyen lehet? Ez a Holzmann/Bernardo vonal csak más színben? A Metabo HC 260 amivel szemezek jó ideje, ez pedig árban nincs tőle messze.
Én használom a Tormek segédjeit, szerintem jó dolgok. Nekem T-4 van és a kisebb segédekből majdnem mind megvan, nekem kézből csak a fenés megy jól a köszörüléssel nagyon bénázni szoktam.
Visszanézegettem a régi rendeléseimet, pl az első még 2014-ből, a "Svrtávací a kolíkovací souprava" (hogy mé' tótult be minden ...), százalékosan nézve az is rendesen felment (nekem még Br. 7eHUF volt). De kb minden, amit évekkel ezelőtt rendeltem. Ebben azért gondolom benne volt/van az idei covidos drágulás is.
Más: én is kipróbálok egy ilyen élezőállomást, tegnap leptem meg magam vele és rendeltem meg, igen kíváncsi vagyok. Remélem hamar meghozzák.
Videók annak ellenére meggyőzőek voltak hogy látom némelyiken kicsit libeg a kő axiális irányban, némelyiken jobban, tehát van szórás a gyártásban. Míg Tormeknél libegő követ nem nagyon láttam, de legalábbis nagyon nem libeget egyiken sem. Abban bízok ha nekem kicsit libeg is, akkor ki lehet alátétezni, meg centírozni. Dehát a nagy Tormek (ami ~ennek felelne meg) 3x annyiba kerül.
Egy biztos hogy a Tormek kiegészítő listájával nem versenyezhet, de szerencsére a hírek szerint kompátible a lista. SG-250-es követ is láttam Tiger 3000-es videón. Szóval ha valamire fáj majd a fog akkor lehet a nagytesótól szemezgetni. Egyelőre a Scheppach saját kiegészítőiből a sima vésőélező mellé csak egy kés- meg egy balta-supportot kértem, meg pasztát. Bár van olyan érzésem hogy kést meg baltát kézből is fogok tudni köszörülni, élezni. Nem tudom, Tormekesek (Guru, Griff?) használnak-e ilyet. Nekem olyan "esetlennek" tűntek ezeknek a használatakor a videók készítői.
azért írtam, mert a képen mintha ott lenne a szíj nyoma az asztalon.
nekem is hasonló gépem van, és az asztalon van egy borda, amibe beleér a szíj amikor maxra felemelem a lapot. van a bordán egy kihagyás, de nem oda jön ki a tárcsa. lehet nem eredeti a tengely, nem tudom.
Off vagy nem off de amit off-ként írsz az kicsit sem állja meg a helyét. bár az első rész is sántít kicsit. Én ebben a témában nagyon részrehajló vagyok, mert nagyon nem szeretem mikor egy ország állampolgára leértékeli a saját hazáját. Hajlandó vagyok átmenni a másik oldalra( off)
Ma rendesen azt hittem, hogy Offtopik-ban olvasok, de nem.
Legyetek szívesek ott tárgyalni saját meglátásotokat az élet dolgairól, de itt maradjunk az asztalosság szépségeiről, faiparigépek használhatóságánál és dicsekedjetek többet saját elkészült bútoraitokkal és eszközeitek használhatóságáról.
Ez egy örök tévhit, azoknak szól, akik a magyarság örök nagyságáról ábrándoznak. A valóságban az 1. világháború végén az egy főre eső magyar gdp az osztrák 2/3-a volt, most meg az 1/3-a.
Az orosz idők persze nem tettek jót, de a jelenlegi tendenciák szerint ugyanazzal a rendszerrel próbálkozunk utolérni őket, mint az átkos pártállamban. Akkor sem ment, most sem fog.
De ha nincs megfelelő szorítód (vagy esetleg spanifered, akkor én nem állnék neki. Röviden, szétszed, elfáradt ragasztó óvatos eltávolítása (azért óvatos, mert lehetőleg ne tágítsd ki a lukat, ne vegyél le anyagot, stb). Faragasztóval beken, összerak, szorít. Itt egy hosszabb videó: https://www.youtube.com/watch?v=YaPi3-QmnKc&ab_channel=FixingFurniture
Svédországban nincs orvos egyetem, mégis van orvosi ellátás elfogadható színvonalon. Anglia gyártotta a gépeket mások megvették. Akkora különbség azért nem volt szeretett hazám és a nagyon sok esetben felülértékelt nyugat között. Eleve agrár ország voltunk. Igazából akkor szakadtunk le amikor orosz fennhatóság alá kerültünk. A 2. világháború előtt Ausztria pl semmivel nem állt előttünk.
Nem tudom, mennyire közismert, hol volt az első gőzgép Magyarországon, ráadásul még a történelmi, szép nagy országban? Szerintem nagyon jellemző az akkori és sajnos a mostani viszonyainkra is: 1803-tól a kismartoni/eisenstadti Esterházy-kastély parkjában működtette a parkban található szökőkutat, vízesést, egyebet.
A ködös Albionban meg ilyen gépeket hajtottak velük, ilyenek miatt van a különbség.
De valóban, az amerikai cégek ilyen korú katalógusaiban is hatalmas gépek vannak.
De nem csak ez az érdekes, hanem az, hogy 150 éve az angolok már négykéses gépet árultak, színel, vastagol, és a két szélét is lemarja alakosra, szóval deszka be, lambéria ki.
De ebben a katalógusban még olyanok is voltak, hogy körfűrészes csapológép, sima ollós csaphoz, akkora méretű anyagokhoz, hogy ajtót lehessen vele gyártani, és még sok minden.
Eközben itthon épphogy túl vagyunk a kiegyezésen, ipar kb nulla, vidéken szinte teljesen nulla. A nép java a földet túrja, vagy valami kisiparban tevékenykedik, gépek nélkül.
De itt egy szép körfűrész is, Anglia, 1872. Ez egy másik cég gépe
Aprócska masina, itt a táblázat hozzá:
Szóval, ha a legnagyobbat vesszük, akkor két méteres a fűrészlap átmérője, kell 16 lóerős gőzgép, viszont 85 centis tuti át tudunk vágni vele! Igaz, kicsit nehéz, mert 9 és fél tonna
Sziasztok! Esetleg ismeri valamelyikőtök a DUBR Hardware által forgalmazott vasalatokat?
A garázs takarításakor találtam 1 garnitúra 500 mm-es és 1 garnitúra 350 mm-esteljesen kihúzható vasalatot. A műanyagos csomagolásokon csak a fenti cégnév és weboldaluk van feltüntetve, ami elérhetetlen. Illetve még annyi egy papír címkén, hogy MZ-049, ami mindkét vasalat csomagolásán szerepel.
Az érdekelne, hogy mennyi a teherbírása ezeknek a vasalatoknak.
Próbálkoztam a barátunkkal (Google) is rákeresni, de semmi érdemit nem találtam.
Így hogy "tépőzáras tányér" .. nemigen hiszem hogy van. Olyan van hogy megcsinálom a "tányért" (amúgy rétegelt lemezből) és bevonom tépőzárral, azaz ráragasztom Palmatex kontakragasztóval. De ez amúgy a képeken is látszik.
A széles (19 cm) tépőzárat, pontosabban a horgos felét én egy kis "garázsboltban" vettem Miskolcon, rohadt drágán. A boltnak weblapja sincs -> az öreg még mátrix(!)nyomtatón tolja a számlát, viszont cserébe CMT marószár, meg grafitlap tekercsebn is van nála :D Nagyon komoly kis bolt, szerintem minden IS van ott.
Viszont a neten múltkor is keresgéltünk valakinek, ezt dobta ki, itt elég jó áron van és nem is kell belőle 10m-t venned.
45°-nál pedig nem is az ékszíj, hanem a szíjtárcsa testének legkülső éle van nagyon közel az asztalhoz. Egy hajszál azért éppen átfér. Majd lefotózom összerakás után.
Én meg, amikor megtaláltam a fiókban az évekkel ezelőtt elrakott csapágyakat, először elvetettem a használatukat, pont a C3 miatt. Annyi emlékem volt ezzel a jelöléssel kapcsolatban, amit Te is írsz, hogy nagyobbak a belső hézagok. Azt hittem, hogy a C3 azt jelenti, hogy három fokkal (C1, C2, C3) "lötyögősebb" a "pontos" mérettől. Aztán utána kellett olvasnom, hogy a C2 az meg éppen a "passzosabb" változat, és ezek analógiáján van még C1 és C4 is. Így aztán nyugodt szívvel tettem bele ezt a C3-ast.
A gyári csapágy gumitömítéses volt, az új, amit beleraktam is gumitömítéses. NSE jelölése van, ami az internet szerint RS1-nek felel meg. Azon meg nem akadékoskodok, hogy C3-as, talán nem fog akkorát kottyanni, hogy hullámos legyen a fa, amit vágok... vagy igen? :)
A háttérsztori az, hogy egy barátomtól kaptam ezeket a Nachi csapágyakat ajándékba, hogy majd jó lesz a Danuviába (mert ugyebár a méret egyébként stimmel), de persze nem a motorba került, hanem a fiókba... :D
És még egy kis ízelítő a képekből. Így néz ki alulról az asztal.
Szétborítottam a fűrészgépemet. Csapágycserével kezdtem. Kicsit féltem tőle, hogy valami hüvelykes méret lesz, de szerencsére mezei 6203 van benne. Még a boltba se kellett elmennem, ugyanis a felújítás alatt álló Danuvia főtengelycsapágya pont ez a méret, találtam a fiókban.
Lesz egy kis átalakítás is, majd készítek még fotókat.
De jó, hogy láthattam a képeket és ha megengeded kérdeznék is a köralaku csiszolókról. A csiszolópapírt mivel ragasztod a fára? És ha cserélni kell akkor símán letéped és mehet a következő rá?
Túl sok nekem sem, de egy gépet én is építettem ilyen anyagból. Ahogy Pali mondja, ez a felület elég kopásálló a hobbista felhasználásra. A dupla korongcsiszolómat építettem ilyen anyagból, nem éppen napi használat mellett, 2016-ban...
A nem csúszásmentes oldal nagyon jól csúszik, de nem is annyira strapabíró, mint amennyire számítanál rá. Legalábbis én csalódtam kicsit. Ettől függetlenül nekem is ilyen van, jó pár évet azért ki fog bírni, legfeljebb kicsit karcos lesz.
Hosszú deszka előnagyolása akkus dekopírral (rühellem a kábelt egyre inkább xd, metabo sta 100, isteni egy gép, első dekopírom, ami képes egyenesen vágni...), egyenget, vastagol, gérvágóval pontos hosszúra vág. De ha pl kényes helyre megy, akkor már inkább tolóasztal jön, csak gérvágó egyszerűbb...
Ha lesz akkus körfűrész, akkor lehet azzal lesz nagyolva, de a mostani megoldás sem rossz.
De találomra rá lehet menni a japán nyelvű kérdésekre is .... merhogy más nyelven senki nem kérdezett rá, elkezdtem ezeken végigmenni.
Úgy néz ki valaki vki az olajra kérdezett rá és a "miért nem Watco (dán olaj)" a "forralt olaj" (boiled lineseed lehet?) ellenében.
Nekem tungolajnak amúgy is túl sárga, az azúrbagolyos 100%-oshoz képest legalábbis túlságosan sárga. Magamban én sima lenolajra szavaztam. De jöhetne valaki aki tud japánul :D
- idestova fél éve használom a Parkside-ot a Freud lappal, rendszeresen, de nem üzemi jelleggel. Beállítgattam, teszi a dolgát. Nekem általános asztalos feladatokra (nem ékszerész vagy agysébesz munkára) megfelel. Került ugye kb valami 35eFt-ba így együtt, ha jól emlékszem. Nem érzem az igényét, hogy +100e-et ráköltve legyen egy neves középkategóriás gépem (vagy +200-ért egy Kapex nekem főleg overkill :-). Nem tökéletes persze, de elfogadható. Ésszel kell nyomni, akkor nem kotyog . A LED már nem világít át a gyantás búrán, nem is hiányzik, sosem volt meggyőző ez a ficsör benne. Azt mondanám, hogy 10-es skálán 2-es volt a gyári lappal (szőlőkaró hegyezés, cserépléc méretrevágás max.), a Freud lappal mondjuk 6.5 - 7-es lett.
-pont ilyen szögvezetőt vettem, pont ezért :-) akkor még valami 80 dolcsi volt (kb annyi, mint a Parkside), de ahogy írod, nem véletlenül szántam rá a pénzt a DeWalt szögvezető helyett.
- egyébként csak kb szórul szóra megisméteni tudnám, amit a gérvágókról írtál (mire, mire nem, hogyan, stb).Hosszú alkatrészek szögbe/méretre vágására nem nagyon van jobb eszköz, a gépet kiismerve, ésszel tolva, a jobb lappal nekem ez a példány pont megfelel. (Ez persze én vagyok, illetve a tartósságáról, terhelhetőségéről nem tudok nyilatkozni, ahogy az egyes példányok közötti szórásról sem. Lehet, máson nem segít a lapcsere!) Most ilyen spalettáknál használtam a keresztlécek szögbe- és méretrevágásához. Nem a Parkside volt a szűk keresztmetszet :-))
De egy körfűrészasztallal nem fogsz szeretni adott esetben több méteres gerendát, vagy deszkát de még tetőlecet sem felszeletelni. Főleg nem szögben ....
Tehát az hogy valaki összehasonlította a szögben vágást egy gérvágón meg egy asztali fűrészen, az nem azt jelenti hogy mindegy melyiket veszed.
Például - ha már asztali fűrészről beszélünk, ss a szögvezetőkről, ha már szögben vágásról volt leginkább szó:
A szögvezetők 99%-ban kotyognak. De lehet mindegyik. A gyáriak. (!)
De az enyém, a GTS 10 XC is kotyog, a nútban tolva a szögvezetőt. Pedig nem negyvenezres gép ...
A jó, hogy kis fix is van a fenti videókban.
Ezért önmagában (!) a gyári (!) szögvezető az asztali fűrészen pontos - de legalábbis megismételhető szögű - vágásra alkalmatlan. Egyszer így kottyan, ilyen szöget vágsz, egyszer úgy kottyan a nútban, olyan szöget vágsz. Nem véletlenül írta HUN kartárs is, hogy mivel vágott a DeWalton - feltételezem nem divathóborból vett hozzá Kínából "állítható kotyogású", azaz excenteres görgőkkel az adott núthoz finomhangolható szögvezetőt, mondjuk ilyesmit. (majd javíts ki légyszi, HUN-12214, ha nagyon másfélét vettél)
Nekem annyiban van könnyű dolgom pl GTS 10 XC-n, hogy gyárilag van csúszóasztalom (amit beállítottam hogy ne kotyogjon, merthogy kicsit az is kotyogott de szerencsére mindenféle nagyobb hókuszpókusz nélkül orvosolható), így már jól összeszoktunk: tudom hogy milyen állapotban kottyantsam be a nútba és rögzítsem a csavarral, és így fixen, a csúszóasztallal együtt hozza az általam elvárt pontosságot. De őszintén szólva: ha csak tehetem a gérvágót használom. Sokkal (sokkal!) könnyebb azon ezeket a vágásokat megejteni, nem véletlenül lett az erre kitalálva :)
"Szerintem reálisak, csak más környezetben gondolkodunk."
Már sokan győzködtek, újat nem nagyon tudok mondani. Ez a "normális barkácsgépgyártó" ez egy idea részedről, abból kiindulva, hogy biztosan van olyan olcsó gép, ami közel annyit tud mint egy profi. És van ilyen is, vannak olyan barkácsgépek, amik egészen jól vannak összerakva, vagy tartósak, vagy pontosak vagy olcsók. De a három együtt még a professzionális kategóriában is kérdéses.
Az a helyzet, hogy szerintem az értelmezésben csúszik el a kommunikációd itt. Fotóvalé lenne jó illusztrálnod, hogy mi az ami belefér és mi az ami már nem. Attól, hogy hobbisták vagyunk attól még egészen eltérő elvárásaink vannak egyes gépekkel kapcsolatban. Amikor egy gépész kezd el barkácsolgatni, akkor neki a pontos illesztés egészen mást fog jelenteni, mint mondjuk annak a bölcsésznek( :) ), aki kitalálja, hogy méhészkedni szeretne és kaptárt akar összeütni.
Az én állításom az, hogy a barkácsgépek többségével is lehet pontosan dolgozni éppen csak sokkal körülményesebben, lassabban, kisebb fogásokkal. Tehát nem mindig a gép a szűkebb keresztmetszet, hanem a felhasználó tapasztalata, türelme, leleményessége. Tudom, hogy leírva egyszerű, hogy neked nem kell más csak a 90fok meg a 45fok annyi legyen amennyi, de a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Ezért sajnos meg kell izzadni.
Valakinek nincs véletlenül tapasztalata az Aldiban itt-ott még kapható Ferrex 250-es gérvágóval kapcsolatban? Ha jól emlékszem 45e körül vesztegetik és a nagyobb fűrészlapméret miatt érdekes lehet. De ha valóban 12,5kg, akkor ez megint egy nyeklő-nyakló darab. A gyártója.
"Az a baj, amit lentebb már többen is említettek a különböző célgépek említésével, hogy a gérvágóval, mint géptípussal szemben túl nagyok (úgy is mondhatnám, irreálisak) az elvárásaink, amiket a legdrágább, legjobban eltalált típusok is csak kompromisszumok árán tudnak teljesíteni..."
Na végre. Köszi :)
Aztán elkezdtenm írni egy jó hosszút, de visszatöröltem mert rájöttem hogy csak az edddigieket foglalnám össze.
Még valamit azért, Jaca: akármelyik modellt is veszed, VEGYÉL EGY JÓ LAPOT hozzá! :) (jó eséllyel a <70KHUF kategórában nem csúcslapot kapsz)
Sokan szenvednek a hozzádott gyári lapokkal. Olvasd el pl HUN-12214 kolléga nem is olyan régi tapasztalatát egy Parkside gérvágóval. Nagyon szépen összehasonlítja egy Dewalt asztali fűrésszel. Plusz mikor lapot cserélt a Parkside-on. "A (szerk: Freud)lap ára a gép árának pont a fele." -> de csak emiatt sokat javult az egész vágáskép, """"pontosság"""".
Teccikérteni, mennyire sokösszetevős ez a történet? A Metabohoz pl nem adnak rosszat, de amikor feltettem a Pilana-nak a 72 váltottfogasát (http://szerszamtechnik.hu/kereses.php -> Keresés FÜ016 -ra, sajna terméklink nincs ezen a webshopon) .... hát az úgy szalad át a faanyagon mint forró kés az olvadt vajon. Cserébe nem óccó. Több mint két és fél éve vettem, a legfrissebb tapasztalat a 90 kerítésléc felszabdalása kb. 2-3 hete volt: nem nagyon éreztem hogy szenvedett volna. Igaz nem kapott szöget, alut, egyéb anyagot.
Az hogy mennyire könnyen és szépen vág egy lap, az nagyon kihat arra amit írtál igényt. Ha egy sz*r lap erőlködik, az bizony elviheti a vágást. Ld a fentebbi Parkside tapasztalatot.
Látom a gérvágók a DW-Festool-Makita-Metabo négyszögben merülnek fel itt elsősorban. Bosch-al van valakinek tapasztalata? A Bosch GCM 8 SJL gérvágót néztem ki magamnak, árban a kínálat közepe talán (130e), de nem tudom, hogy mire számítsak.
"melyik az a barkácsgépgyártó, amelyik normálisan meg tud csinálni egy forgástengelyt, vagy egy vezetőrudazatot"
Szerintem nem szabad így gondolkodni. Konkrét típusokat kell kinézni, mert márkán belül is hatalmas különbségek lehetnek. Szándékosan nem gyártót írok, az Einhell és társai X vagy Y licensz alapján gyártatnak gépeket különböző gyártósorokon, az egyiket éppen pirosra, a másikat kékre festetik. Még két azonos típusú gép között is lehet minőségi különbség attól függően, hogy az éjszakai műszak elején Pirike vagy a végén Józsi "rakta össze"...
Metabo, DeWalt, Bosch, Makita vonalon azért már elvárható LENNE, hogy ne legyen brutális szórás márkán belül a minőségben. Nekem volt egy legolcsóbb Einhell gépem, azután volt egy Aldis csúszós Workzone. Majdnem vettem egy Makita LS1219-et, de egy barátomnál megtapogatva nem éreztem annyival meggyőzőbbnek a Workzone-nál, amennyivel többe kerül. Azután a glide mechanikás nagy Bosch-t használtam, amivel igazából elégedett voltam, de a sok ácsmunka befejeztével kihasználatlan lett a mérete és a teljesítménye. Egy hete vitték el, nem buktam rajta veszettül sokat, de most nincs gérvágóm. A kis Kapex-szel szemezek, amit tfe_tng is most szerzett be. Az utolsó gérvágómat akarnám megvenni... DE...
Az a baj, amit lentebb már többen is említettek a különböző célgépek említésével, hogy a gérvágóval, mint géptípussal szemben túl nagyok (úgy is mondhatnám, irreálisak) az elvárásaink, amiket a legdrágább, legjobban eltalált típusok is csak kompromisszumok árán tudnak teljesíteni...
Ha gondolod a héten itthon vagyok, XX ker. Eljössz és vágsz párat a dws774-el.
Lesz alapod. Ez még mindig csak 100.000-es kat, de már pontosabb, mint az alap gépek.
Nem szoktam tolóasztalozni. Ez a pontosság fához bőven elég. De megmutatom a gyengéjét is, ami gyak az összes gérvágót érinti, csak pár apróságon múlik, hogy hogy tudják ellensúlyozni.
Szerintem reálisak, csak más környezetben gondolkodunk. Nekem annak idelyén az első B&D lemeztalpú kézi körfűrész is hatalmas előrelépés volt a szúrófűrészhez képest, és a mai napig meg vagyok elégedve vele. Ha annak idején megkérdeztem volna egy asztalost, ma sem lenne körfűrészem. Én csak arra voltam kíáncsi, melyik az a barkácsgépgyártó, amelyik normálisan meg tud csinálni egy forgástengelyt, vagy egy vezetőrudazatot.
Akinek volt abból a Metabo 216-ból, az megérti ezt a problémát. Azzal eszembe sem jutott az előre beállított szögekhez igazodni, nem volt érdemes. Be lehetett állítani pl. 90 fokra, de minden vágásnál elmozdult valamilyen tengely benne, újra kellett kalibrálni. A lézer legalább pontos volt, azonnal lehetett látni, hogy már nincs derékszög. Annak a Makitának is hasonló baja lehet.
Most Bosch GCM 10J gépem van, akkoriban 130 körül volt az ára, de én szerencsére féláron megkaptam. Ez sem Kapex, de már nem is emlékszem rá, mikor állítottam be utoljára a derékszöget, azóta tartja, nem kellett utána állítgatni. Ennél többet nem érdemes elvárni egy ilyen géptől, de ennyit tudnia kéne.
A 70 ezer forint alatti pontos gérvágót ( nem gérvágó gépet) pontos szögmérőnek, jól kihegyezett ceruzának, és egy jó minőségű finomfogú gérvágó kézi fűrésznek hívják (nem tévesztendő össze az illesztfűrésszel, még ha nagyon hasonlít is rá).
A gérvágó körfűrészek a termelékenységre vannak kitalálva, nem a pontosságra. A hobbistának ritkán van arra szüksége hogy negyedóra alatt csináljon meg 100 pontosan ugyanolyan vágást. Sőt alapvetően senkinek. Mert akinek a negyedóra a fontos annak a pontosság em számít, akinek meg a pontosság annak a negyedóra.
És amúgy is alapvetően az idő és a pontosság fordított arányban állnak egymással. Minél precizebben akarsz fával dolgozni annál több időre lesz szükséged hozzá. Jelen esetre lefordítva: ha pontos szögvágásokat szeretnél csinálni, akkor rajzold meg a deszkán kézzel, és vágd le kézifűrésszel. Ez sokkal pontosabb lesz mint a gérvágó körfűrésszel készített vágás - cserébe sokkal lassabb.
"Esetleg van itt olyan, aki 70 ezer ft alatti gépet használ?"
Szerintem nem reálisak az elvárásaid! Ha egy 5-6kg-os jó minőségű felsőmaró ára 100.000Ft körül kezdődik, akkor miért gondolod, hogy egy 15kg-os asztali gép 75.000Ft körül professzionális pontosságot biztosítson? Ez ugyanaz a kategória mint az asztali körfűrészeké, kapsz már 40-50e ft-ért is, de ha jót szeretnél (nem tökéletest, csak jót!), akkor 2-300.000Ft-ot kell rászánnod. De mint más is jelezte, a gérvágó egy spaciális eszköz, nem igazán a pontosságra lett kitalálva. A többsége arra való, hogy könnyen lehessen mozgatni és a helyszínen lehessen vele keresztvágásokat végezni. Ha a pontosság a legfontosabb kritérium, akkor inkább egy jó asztali körfűrészt akarj vásárolni magadnak. Én is gérvágóval kezdtem, aztán amikor lett asztali körfűrészem, akkor nagyságrendekkel kevesebbet vettem elő a gérvágót. A profi gérvágók egyébként nem rendelkeznek vonó funkcióval, mert az jócskán növeli a pontatlanságot. Képkeretezők például ilyet használnak.
Kicsit egyszerűsítettem, mert az a lábas hajtányos megakadós gyári, kissé bonyolultnak hatott, így én derékban lehajlós, kézzel tekergetve kerékkitolósra csináltam meg. :-) A falszög az valami 7,8°, de egy szögmérővel belőhető.
Na várj, ha ennyire szőrszálazunk 2 gépet tudsz venni, festool vagy dewalt dws780. Ez a kettő ami tényleg pontos és visszajelzések szerint jók. Maki 200 felett se probléma mentes, minimum 10 cég cserélte le ezt a makit a dw_re, mert maki kotyog és elállítódik, de sokan még vígan használják.
Amúgy gérvágó alapokat tekintve nagyoló fűrész, a csapágy miatt nem lehet halál pontos. Asztali körfűrész + tolóasztal, az pontosabb lesz.
Uraim, amúgy metabo tartozik hozzám már egy ideje, de fűrészben Dw jobb, akárhogy is csavarom a dolgokat xd
Mondom úgy, hogy váltom dewalt csavarozót metabora akkuegységesítés végett.
Ügyfélnek kinyitottuk, fent megfogta és húzta oldalirányba, mozgott. Erre gondolok. Kotyogott, Dw is ennyit mozog. Sima 90 foknál nem számít, 45 fokba döntve figyelni kell és nincs gond, de emiatt el tud mászni.
Esetleg van itt olyan, aki 70 ezer ft alatti gépet használ? Vagy próbált már? Mert oké, hogy kilométereket egykerekezni csak profi biciklin lehet, de én már annak is örülnék, ha a mankókerekeket levéve nem dőlnék el :)
> Persze. Azért van a meghúzója, hogy ne kotyogjon.
Világos, mint a nap :)
> Ezt most marhára nem értem. Nekem evidens volt, hogy meghúzott állapotban mérem meg a helyzetét és így állítom be a támasztó lapokat.
Nem 1018-on nem lehet állítani a nevezetes szögeket, csak a 90 fokot. 45 az gyári. Szóval ha beállítom 45-be, meghúzom és nem 45, akkor mit csinálok ? Érzésre kicsit odébb és mégegy próba ? Biztos be lehet frankón állítani, de kinek van kedve napokat tökölni vele ?
"but I'm sorry, there isn't a way to re-adjust this" - a 45 fok ellenőrzéséről beszel, 4:19-nél
A lézert el lehet felejteni, azt aki be tudja állítani pontosra, annak fizetek egy sört.
Ahogy Vajk mondta, ács melóra tökéletes :)
(végtelen plusz egy pici maki gépem van, imádom őket, de sajna ez nem jött be. Másról meg egyenlőre nincs tapasztalatom, szóval bocs hogy ezt hozom példának, de akárhányszor ránézek az elb@szott gérvágásomra a szauna ajtókeretben, mindig elkap az ideg :)
Beállítás után vágás közben ez a gép 2 kritikus ponton mozog: az egyik, az a forgáspont, hogy a körfűrész lefelé mozog, a másik meg a sín, amin előre-hára mozgatjuk.
Mindkettőt meglehet csinálni jól és pocsékul. Erre lennék kíváncsi, hogy melyik gép az, ahol pocsék ez a mozgás, és melyik az, ami normálisan meg van csinálva.
"Bekattan a nevezetes szögbe, nincs meghúzva, kotyog."
Persze. Azért van a meghúzója, hogy ne kotyogjon.
"Meghúzod, de ilyenkor már fogalmad sincs, hogy 43,6 vagy 47 fokba áll-e az asztal."
???? Ezt most marhára nem értem. Nekem evidens volt, hogy meghúzott állapotban mérem meg a helyzetét és így állítom be a támasztó lapokat. (vagy mi a nevük) Ezt egyszer megtettem, azóta is úgy állnak. Ha 20-at vágok egymásután az 20-szor egyforma. Igen tudom, hogy nem lesz négy nullás az az egyforma, de asztalos munkához elegendő a pontossága. A 43.6° és 47°, meg a több milliméteres kotyogás barokkos túlzás, vagy nem ugyanarról a gépről beszélünk azonos név alatt.
Jajjnekem, ilyen irányba azért ne menjünk el ezzel a szerszámmal :)
Ilyet talán Vajk nem írt. Szerintem vagyunk itt pár tucatnyian, akik megelégedéssel használnak ilyen-olyan gérvágókat. És nem (csak) ácsmunkára, sőt leginkább nem arra használják. Én már leírtam, mi az amit én használok (lassan 5 éve), vágtam vele a műhyelyszekrény korpuszának tökegyforma összekötőit, fiókok oldalait, képkeretet, ledes órá kereteit. De sokszor hozom fel a fa focilabdáimat. Szerinted ha használhatatlan lenne, akkor le tudtam volna vele 4 labdának a labdánként 12 db szabályos öt- ill. 20 db szabályos hatszögét ? Nem 5, de összesen 720 vágás, ráadásul dönteni is kellett, spéci szögben. Friss munkája a Metabonak pedig ez a 90 db kerítésléc, ott sem ártott ha egyformák a lecek.
Szerintem irtó messze van ez a használhatatlantól :) Mint a legtöbb gérvágó.
"Csupán arra, hogy ha a levágott darabokat egymásra teszem, akkor azért jól meg kelljen néznem, hogy melyik lóg ki a sorból, és ne az asztal túloldaláról látszódjon. "
Ezt szinte bármelyik gévágóval elérheted.
Amikor tfe arról írt hogy kotyog a Maki, az nyilván nem a vágás közbeni kotyogásra vonakozott, hiszen mindegyik gévágót rögzíted at adott szögben. És ha megfelelő hosszütközőt csinálsz, akkor mind a szögek mind a hosszok úgy lesznek ahogy te most leírtad. Szabad szemmel és gyakran tapintással sem érzékelhető a különbség, mikroszkóp alatt meg fát nem vizsgálgatunk:) Az hogy néha 44.8 vagy egyszer 45.2 fokot vágok, az engem nem zavar, mert a feladatom nem egy űrhajó építése a NASA-nak...
Lehet érdemes lenne valakinél, valahol kipróbálnod egyet. Fejben nehéz szexelni. De ha elmagyarázzák hogy kell, az se olyan mint amikor te csinálod :D
Nem tudom merre élsz, de Pesten tudom van több közösségi műhely, ahol kisebb-nagyobb összegért mehetsz barkácsolni, fűrészelni, gyalulni, stb. Érdeklődj ilyeneknél, hogy ilyen covidos időszakban nyitva vannak-e, és hogy van-e náluk gérvágó.
Hmm? Elmész, kipróbálod a gérvágót ... ? De jöhetsz hozzám is, ha van kedved. Miskolcra. (emailem publikus)
Ezt el tudod érni egy asztali fűrésszel és a tolóasztalra derékszög mellé csavarozott két léccel.
Láttam már képkeretezőt gérvágóval dolgozni, de nem az 1-2százezres gép volt, és tuti hogy kellett a gyakorlat és kézügyesség is.
A tolóasztalom is tudom hogy akkor pontos, ha jobbsarkát tolom jobbkézzel, közepesen tempósan, vissza meg balkézzel a baloldalát húzom. Mert egy hangyafaszt kotyog a nútban.
Tehát felesleges ilyen gépet vennem, mert használhatatlan?
Tudom, tág fogalom az, hogy pontos, de nem is ezred miliméterekre gondolok. Csupán arra, hogy ha a levágott darabokat egymásra teszem, akkor azért jól meg kelljen néznem, hogy melyik lóg ki a sorból, és ne az asztal túloldaláról látszódjon.
De ehhez főleg merevség kell. Különben befolyásolja hogy pont hogyan, merre, milyen gyorsan nyomod. Vagy az kell, hogy robot nyomja. Ezek meg ellene mennek a hordozhatóságnak, a megfizethetőségnek és az univerzális, általános felhasználhatóságnak is.
Jaja, világos, csak az eredeti követelmény pont a derékszög és a 45 fok vágása volt, nem a kb derékszög és a nagyjából 45 fok. Legalábbis én így értettem :)
Nem fontos annak a 2 csapágynak a kövön lenni, mellette is gurulhatnak az asztalon. Nagyobb csapágyakat tegyél a két oldalára vagy magasítsd meg a fenőkocsit, hogy a "hasa alatt" rendesen elférjen a kő.
Ha középre teszel egy kisebb csapágyat az nem a legjobb megoldás, mert azon tud billegni és íves lesz az él...
Te is tudod, hogy ez egy ácsipari gép. Ahogy megy fel az ár, nem egyre alkalmasabb lesz képkeretezésre, hanem egyre strapabíróbb lesz, egyre nagyobb gerendát is le lehet vele csapni, egyre gyorsabb vele beszabni egy parkettaszegőt vagy egy ablakpárkányt.
Félreértesz, nem szapulás, tényt közöltem. Bekattan a nevezetes szögbe, nincs meghúzva, kotyog. (és igen, tekergetőkar végén pár mm-t) Meghúzod, de ilyenkor már fogalmad sincs, hogy 43,6 vagy 47 fokba áll-e az asztal. Ez volt a baj. Tipikusan a 45 fokok nem adjak ki a 90-et.
Egyébként egy baromi megbízható gép, szerettem, csak a pontosság volt a probléma.
A lényeg, hogy egy 130.000-es géptől már elvárnám, hogy ne legyen ilyen baja.
Szóval, Feketefelhő hozta ezt az asztalt korábban? Akkor nem is érthette stolaz, hogy miért írtam neki, hogy régóta fontolgatja az építést :)
Úgy egyébként én kimondottan kedvelem a "pazarló", nagyvonalú anyaghasználatot, sokat segít kilépni a hétköznapi formavilágból, csupán azért szóltam, hogy egyrészt nehéz lesz mozgatni, másrészt kevés benne a tárolóhely. És ha már ennyi anyagot elhasználunk, akkor azt illik szerintem a csapolás szintjén is nagyvonalúan megoldani. Tök véletlenül szemem elé került egy régi "bútordarabom" fotója, ott a 60x60mm-es asztalkeretet 3db 20x60-as darabból ragasztottam össze és a konstrukció adta magát csapolás gyanánt.
Nagyon ismerős volt nekem ez az asztal, és most ugrott be hogy már más is foglalkozott a megépítésével (legalábbis a gondolatával, nemj tudom elkészült-e vele). Aztán beugrott hogy Feketefelhő volt az.
Nem tudom megnyitni most a Sketchup tervedet, de Felhő is elmélkedett a csapolásokon, hátha ad neked jó ötletet:
Illetve a hozzászólások környéke lehet még hasznos. De nekem az első linkes megodás tetszik, ha nem szétszedhetőre akarod. Azok a kis "stiftek" kívül meg lehetnek csak díszek, nem a csapolás részei (bár nagyon bonyolult és "értelmetlen" csapolással lehetnének éppen azok is).
Nekem tetszenek az ilyen "drabális" cuccok, bár egyet kell hogy értsek Soká egy korábbi hozzászólásával: funkcióját ellátva nem túl anyagbarát a kivitelezés.
Nem nagyon lehet megmondani, hogy a képen látható asztalt hogyan rakták össze. A kis kockák szerintem dísznek vannak rajta. Láttam már ilyen technikát a csapolás részeként is alkalmazni: kivéstek egy 2 X 2 cm-es lyukat 20 centi mélyen és utána beütöttek egy ragasztós 2 X 2 centis rudat merevítésnek. Miután megszáradt, a kiálló részt nem síkban vágták le, hanem kb. fél centi magasságban, majd vésővel lehúzták a négy oldalát pont úgy, mint ezen a képen.
Azért nem gondolom, hogy itt arról van szó, mert a illesztés mind a két oldalán van egy-egy ilyen kis kiálló kocka és ezt összelegózni marha bonyolult lenne.
Én ezt úgy csinálnám meg, hogy fognék egy kis kockát, oszlopos fúróval befúrnék egy 12-es lyukat, abban beragasztanék egy pár centis 12-es rudat, a másik felét vésővel megcsinálnám arra a formára, amit szeretnék és utána az asztalba is mehet a 12-es lyuk és szépen be lehet ragasztani.
Alternatíva lehet egy négyszögletű csapfészek és akkor nem kell a hengeres rúd, ez gépparktól és kézügyességtől is függ.
Ha van dominód, akkor fél óra összelőni az asztalt, még mérni sem kell, ha 3 nagyot raksz bele. Ha nincs dominód, akkor talán könnyebb lesz úgy megcsinálni, ha a két oldal csapjai nem találkoznak egymással.
Én a Tritonról egyiket sem. Miért is? Hogy arra menjen ki a forgács? Vedd le amelyik jól esik ha nagyon elszívás nélkül használnád. Vannak marók amin semmilyen üveg nincs. Ha meg a magad felé esőt nem veszed le, sok más választásod sincs.
Deee... nemcsak ezért nem értem a kérdésed.
... miért nem akarsz használni elszívást? Sima OBI-s pornyűvő évek óta szívja el. Nem kell hozzá sokszázezres vagy nagy elszívó. El sem tudom képzelni hogy ne legyen elszívás. Egyszer-egyszer, kis időre, terepen, kézből, max ... Bár hogy kézből használjak egy ilyen nagy dögöt, az sem történt meg túl gyakran. Utoljára akkor amikor magának marta ki a régi maróasztalban a helyét, azóta sem.
Elszívás nélkül ne nagyon gondolkodj egy ekkora marónál. Gondolom nem R2 -es lekerekítő marásokra vetted.
Megérkezett a CMT 7E maróm. Akinek ilyen van és nem használ elszívót, melyik üveget veszitek le? Gondolom a test felé esőt nem, de az átellenben lévő védőburkot igen?
Úgy tűnik, nem látod át ezt a dolgot. 7mm-es belógással nem hogy nem fogja magától behúzni az anyagot, de alá sem tudod tuszkolni. Valójában nem is kell a kés élénél lejjebb lenni a behúzónak, de hogy a kis fogásokat is biztosan vigye , max. 1-2mm nem árt. Az elszedőnek kell a késél alatt lennie, de annak sem kell 2mm-nél több.
A többi a rugók dolga. Szerintem. Én legalábbis így csináltam az enyémet és az működik. :))
"maki a nevezetes szögekben is kotyogott pár millimétert,"
Khümm, hogy is mondjam... ne beszélj már szamárságot! Hogy a rákban kotyog, amikor fixre meg lehet húzni a rögzítőjét?? Annyit szapultad már ezt a szerencsétlen gérvágót, amivel eddig nem törődtem, gondoltam nem azonosak az elvárásaink, de ez a pár milliméter már sok volt.
A rétegelt jobban hajlik - cserébe jobban is elviseli törés nélkül. Az a polc mindenestre az én szemmértékem szerint kb két méteres de a faanyag is van vagy 20-22 cm széles és 3 cm vastag.
Ember legyen a talpán, aki így meg tudja mondani, de valószínűleg nem fenyő. Egy tömörfa és egy rétegelt lemez hogyan viszonyul egymáshoz merevségben? Csak mert az én bükk rétegelt polcaim 70cm-en is mutattak némi hasasodást. Igaz, csupa nagyalakú művészeti album...
Nos. Végülis..... igazad van. Mindenesetre innentől nem fog fájni a szivemnek abból a vörös fából csinálni az ágyát ami megtetszett neki tízcentis darabban. Mert ha tölgyből csinálnám az még drágább lenne :(
Gyereknek megint ágyat kellene készíteni és nézegetem a Zatikban az árakat. Erre mit látok? az OF sapeli mahagóni asztalos fűrészáru olcsóbb!!! mint a tölgy asztalos fűrészáru a dióról és egyebekről már nem is beszélve.....
A 216nal a vezeto állítható, így könnyen kalibralhato. A nevezetes szögek nekem nem kotyognak, a mércén pedig állítható a mutató. A lézer is állítható, a döntésnél sajnos nincs fix 0 fok, mert mínuszba is lehet húzni, de a mutató itt is állítható a mercehez képest, így kalibralhato.
Nekem bevált, a gyári lap nem a legszebben vág, de masszív és jó helyen van a fogója a cipeleshez. A melysegallitast szoktak kritizálni, de én meg azt nem hasznaltam eddig.
> Néztem a festoolt is, ugyanannyi kotyogása van annak is, mint dw-nek, minimális, de forszírozva van ám annak is.
Milyen kotyogásra gondolsz ? Makita után a festool elképesztő, maki a nevezetes szögekben is kotyogott pár millimétert, a kis kapex meg semmit. De kíváncsi vagyok, merre tekergessem, hogy kotyogjon ?
> Amúgy épp most vettünk vissza egy egy napos festoolt. Képzeljétek, hangos volt az ügyfélnek a gérvágó :D :D :D Komoly...
Én is állítottam a gyárin, hihetetlen, de kellett :D
A 216-os metabo sorozaton tudom, hogy nincs, de sztem 254 is olyan, legalábbis nem egyszerű az állítása. Lehet a támasz állítható ahogy Pacman írja, azt nem tudom. Nincs kiállítva még, hogy meglessem és amúgy is szabin vagyok köv héten :)
Dewalton rém egyszerű állítani a fix szögeket, elől van a kis fekete szögmutató izé, tartja 3 csavar, lelazít, elforgat amennyire kell, meghúz, konyec. 2 perc alatt megvoltam vele.
Mindegyik szög ami van rajta bekattanós, tuti ugyanúgy vágok vele. Ami jobb még benne a rejtett sín (viccesen kis helyen elfér), ami persze hátrány is, mert kevésbé jön ki és csapolást nem lehet vele csinálni.
Volt metabo méretű gérvágóm, köszönöm nem kérek belőle, ez nagyon praktikus kis dw és amire hobbis műhelyben kell azt mind tudja, többet nem, de nekem elég.
Az árnyék "lézer" meg pláne jó.
Néztem a festoolt is, ugyanannyi kotyogása van annak is, mint dw-nek, minimális, de forszírozva van ám annak is.
Amúgy épp most vettünk vissza egy egy napos festoolt. Képzeljétek, hangos volt az ügyfélnek a gérvágó :D :D :D Komoly...
A felső lap rá van csavarozva, és egy vaslappal van felhúzatva hozzá a véső. Így már párhuzamos a síkja a görgőkkel.
Meg is éleztem az új vésőimet. Extol prémium 4-es készletet vettem, 4700Ft-ért megkockáztattam. Az anyagát megfelelőnek tartom, a felületképzése elnagyolt volt, egy kicsit hosszabb idő volt munkára foghatóvá tenni. Az anyagminősége viszont szerintem jó. Véstem némi keményfát, és utána ugyanúgy vitte a szőrt a kezemről :)
Maga az anyag masszív, de ezzel a lamellos megoldással éppen a darabok stabilitását veszíti el az ember a kötések kialakításánál. Én is a masszívabb csapolásra szavazok.
Két dolog jutott eszembe a képen látható bútordarabról: 1. impozáns (és egyben pazarló) ez a megoldás, aki ilyet készít, az számítson rá, hogy jó nehéz lesz és kevés tárolóhely lesz benne. Cserébe viszont atomstabil.
2. Ha már ilyen vastag anyagokból készül, akkor megérdemel valamilyen komolyabb csapolást. Szerintem a lamellókötés itt túl snassz. Akkor már legalább 4 erősebb köldökcsap.
Uhh, 70-160-ig minden volt, én az 50 alatti gépekre gondoltam. Azt a szögállítást is úgy gondoltam, hogy ha nem állítom el a gépet, akkor lehessen két egyforma szöget vágni. Az kevésbé zavarna, hogy 46 fokosat vág 45 helyett, az jobban, hogy levágok 5 lécet, és az egyik 44 a másik 46, a harmadik 45,5 fok. Vagyis ne kotyogjon, ne lötyögjön, megismételhető legyen a vágás.
Ezzel Metabo tulajként megleptél :) Ezt ki mondta vagy honnan jött ez az infó?
A párhuzamvezetőn állítanom kellett, de lehet állítani. És biztos vagyok, hogy a döntés szöge is kalibrálható, bár az nekem pontos volt. A Metabo KGS 254 M modellen.
Jaca: én ezzel elegedett vagyok, bár a DW is biztos jó.
Nem vagyok asztalos, lehet, hogy rossz az elképzelésem, de ha gyorsan és egyszerűen akarnám megcsinálni, én ezt látnám bele.
Gerendánként 4db Lamelló vagy Dominó, jól megkenve az egész érintkezési felület ragasztóval, és egy nagy-lapos fejű faszerkezet építő csavarral összehúzatva.
És még a "fa szegek" is értelmet nyernek, ledugózzák a csavar helyeket.
- ha a legalső, felütközött pozícióban már van rendesen rugó előfeszítés, akkor nagyon kicsit elég ha fentebb van a kihúzó oldalon a henger
- nem tudom, de lehet számít hogy a kihúzó az gumi vagy fém
- a henger átmérőjétől is függ, hogy mennyivel lehet a felület alatt, hogy még simán fel tudjon "mászni" rá
- a behúzónál nyilván lehet agresszívebbnek lenni
- nincs olyan hogy "mint a fogásvétel", mert a fogásvétel nem fix, attól függ mekkora fát teszel a vastagolóba. van egy maximuma, de azt valami akadály adja a bemenő oldalon, nem a henger.
Akkor gondolom inkább úgy kéne, hogy azonos magasságban van mind a behúzó, mind az elszedő oldali görgő, és a behúzó mondjuk lép 7 mm-t fölfelé, ahogy maga alá gyűri az anyagot, az elszedő meg annyival kevesebbet, mint a fogásvétel mélysége, de még eleget ahhoz, hogy önállóan is továbbítani tudja a munkadarab végét, mikor az már túl van a behúzó tengelyen.
A pontos vágása ezeknek a szögeknek a két legnehezebb feladat :)
Makita LS1018-am volt, azt nem ajánlom ha tényleg számít a pontosság (mármint ha bútor pontosságot szeretnél, kerítésléceket vágni tökéletes). Árat mondjuk nem mondtál, nem tudom mi az olcsó, ezt anno 120-130 körül vettem.
A festool viszont beszarás jó, SEMMI kotyogása nincs a nevezetes szögeknél, igazán finom kis műszer, már csak valami szekrényt kell építenem neki. De az még sokkal drágább sajna :(
Gérvágó fűrészből ki az, aki használhatót csinál az olcsó kategóriában? Tudom, hogy a nagy neveknek van ezer hasznos funkciója, de annyi pénzem nem lesz. Első sorban arra lennékl kiváncsi, hogy melyik az a márka, amelyik lehet, hogy csak 90 fokot meg 45 fokot tud vágni, de az tényleg 90 és 45 fok lesz. Esetleg kinek van olcsóbb barkácsgépe, amivel meg van elégedve?
Elszedő oldalra raksz egy tengelyt ami 3-4mm-el a gyalult felület síkja alá lóg. Ami forgács a felületre kerül azt bele is préseled gondosan. A 3-4mm baromi sok szerintem.
...oldalainak találkozásainál vannak valami kis 2*2cm-es kockák...
Szögek. Fából.
...hogy oldotta meg...
Ránézésre: csap és csapfészek, a "szögek" meg nem engedik szétesni az egészet. De van olyan sanda gyanúm, hogy a "szögek" csak dekorációképpen vannak jelen, az érdemi munkát a faragasztó végzi.
Ismét hozzáfogtam egy régóta halogatott munkához, egy íróasztal elkészítéséhez, amiről régebben már írtam itt. Alább látható a kép. Cseresznyefából készíteném.
A képen látható, hogy a fő tartók, mint pl. a lábak, meg az asztal felső oldalainak találkozásainál vannak valami kis 2*2cm-es kockák. Azok mik? Dísz? Csapolás kiálló végei?
Egyáltalán hogy oldotta meg a készítő ezen fő tartó "oszlopok" egymáshoz illesztését?
Készítettem egy sketchup tervet, de nekem ez eszméletlen bonyolultnak tűnik, ahogy én oldanám meg. A rajzomon szétszedve az alkatrészeket, látszik, hogy milyen bonyolult módon készítem. Van ötletek hogyan lehetne ezeket egyszerúbben megoldani?
Vastagsági gyalugép témában szeretnék feltenni egy kérdést:
Annak alapján, hogy a félkészen vett gyalugépem 45 mm átmérőjű előtolótengelyeit fogadó siklócsapágy-házak - és következésképpen maguk a tengelyek is - nyugalmi állapotban teljesen egy síkban vannak, és így értékelhető előtolás nem valósul meg, arra a következtetésre jutottam, hogy új, saját készítésű gépemen az elszedő oldali tengelynek nyugalmi helyzetben alacsonyabban kéne lennie, mint a behúzó tengelynek - éppen pontosan az átlagos fogásvétel mélységével, vagy attól kicsivel többel (3-4mm). Szerintetek ez helyes? Vagy egyszerűen nyugalmi helyzetben mindkét behúzó tengelynek egyformán élkör alatt kell fognia, mondjuk 8-10 mm-t, és legfeljebb az elszedő oldali rugóit egy kicsit feszesebbre feszítem elő?
Persze én is pont arra gondoltam, hogy a rizikós cuccokat nem a húszezres cmt-vel vágnám. de nagyon durva ha tényleg 10 méter. a cmt eddig egyszer volt élezve, de előtte felvágtam vele a fél világot.
Igen, épp ez a megoldás van megvalósítás alatt. Annyi a különbség, hogy távtartót tettem az alsó léc két oldalára, és fiyen lesz rajta a felső léc, amire támaszkodik a kés, és ahhoz húzom fel egy lapos vassal a vésőt. Épp szárad a ragasztó :)
Nekem is olyan az új vésőm, ami ék alakú, a nyele felé vastagodik. Lehet, egy golyót kellene betenni a szárnyasanya alá, hogy a felső lap billenni tudjon, mert így nyomot fog hagyni az aljában.
Igen igen, de vannak vésők gyalukések amiknek a hátoldala nem "szabályos" , nem úgy mint az él felőli lapja ami ugye szépen síkra van csiszolva.
Talán úgy fogom megoldani, hogy a kerekek felett egy magasabb "hídat" alakítok ki és arra alulról a szebbik felével illesztem és szorítom az adott vésőt-gyalukést.
Persze nyílván egy modern gyári szerszámkésnél, ami egy tökéletes mértani test, aminek mindkét oldala sík és egymással párhuzamos,
Teljesen ugyanez a tapasztalatom az Aldis Workzone fűrészlapokkal.
Kétes eredetű, "hozott" anyagok, "szívesség" munkákra szoktam használni, ahol nem számít sem a vágás minősége, sem az, ha éget, így ezt használva nem félek, hogy tönkreteszem a minőségi fűrészlapokat.
Első 5-10 méter még ok, de utána fenyőben nagyon hamar tompul, a foghegesztés kialakítása rossz ezért gyantásodik, fog kitörik belőle. Kerítés vágására nekem jó volt, de hosszú távon.... erősen kétséges.
Én is, az új vésőt még nem mertem belefogni, na meg időm se volt. A régi öreg vésőt jól vezette. Az egy görgősnél viszont ha nem középen nyomod, akkor megintcsak egyik széle kopik. Egy laminátparkettára felrakva nagyítóval szépen látszik, hogy fekszik fel a kés. De valami késbeállító sablont akarok hozzá még csinálni.
Én is tervezek valami hasonlót, amibe beleférnek a szélesebb gyalukéseim is.
Most egy kis egykerekűt használok, azzal mindíg szépen ráfekszik az élszalag a csiszolófelületre (önbeálló).
Mielőtt nekiállnék, egy kicsit még azon dilemmázok, hogy két kerékkel és a bázisfelületen háttal fekvő késsel nem-e az lesz, mint a négylábú asztallal, hogy mindig billeg, illetve a kés egyik sarka ér csak le.
Ha a kés a sík él felőli oldalával feküdne a tuti "vízszintes" felületre, akkor kevésbé aggódnék.
Összeütöttem egy vésőélezőt, amolyan 1.0-s verzió. A vésőt ne nézzétek, kísérletezni pont jó volt. Maróval húztam egy hornyot a lécbe, amibe belement a vastag falú műanyag cső (valamikor gyereksátor váza volt), amire pont rászorultak a csapágyak. Még körbecsiszolgatom, meg kap valami lakkozást.
A "probléma" ezzel: csak a forgó részt ütné, ugyanis a véső (képen a fenti rész), azaz a fix része az állványba van fogva.
Estleg nézd meg innentől 1-2 percig, itt mutatom meg hogy miből áll egy vésőfúró-szár, hogyan van befogatva. És látni fogod hol a bibi az alapötleteddel.
Lehet hogy nem elvetélt ötlet, de akkor magát a vésőfúró-szárat újra kellene gondolni, mert jelen állapotában szétperegne egy perc alatt, ilyen "ütvefúrással".
Ami még érdekes lehet (?): hidraulikus előtolás. Persze jól kontrollálható mélységállítással.
Azon gondolkoztam, vajon próbálkozott-e már valaki (valamelyik gyártó) az ilyen állványos vésőgépeknek az átalakításán úgy, hogy a kézzel végzett előtolás helyett az előrehaladást az anyagban egy automatikus ütőszerkezet végezné. Hozzáteszem, még messziről sem láttam ilyen gépet. Lentebb írjátok, hogy nagy erőkifejtést kell végezni, főleg a nagyobb vésőméreteknél, erről jutott eszembe ez az alternatíva. Barom hangos gép születne belőle, az biztos. Elvetélt ötlet?
A képen úgy tűnik, hogy nyeklik a cucc: nos nem. Nem amiatt hajladozik a gép, mert az nyeklik (24:34 környékén). A munkaasztal sarkára volt téve, ott tudtam jól lerögzíteni ideiglenesen. És a munkaasztal (38-as konyhai munkapultból van) hajladozik.
Szia! Csak most látom a kérdésedet. Én is hasonló cipőben jártam, kerti faház, a'la Ács Budapest. Én is az extol-t néztem ki, de éppen nem volt ott raktáron, ahol kerestem. Viszont a Bauhausban volt 50-90-es szögbelövő, 34e HUF-ért (sajnos az oldalukon nincs fent).
A kompresszor: alapvetően jó, a nyomásbeállítás körülményes, de végülis használható (sajnos a használati útmutató nem igazán segítőkész). Olajmentes, ami egyrészt jó, mert lehet gumi dolgokat felfújni (pl gumimatrac), meg lehet vele festeni is. Másrészt pedig a szögbelövőhöz olajozás kellene, ezt meg lehet oldani, hogy pár csepp olajat csepegtetsz a szerszámba, vagy veszel hozzá mini olajozót (ami szintén nem tökéletes megoldás, de a célnak megfelel).
A szögbelövő: mókás szerszám, ennyi pénzért szerintem egész jó. Néha hibázik, megakad a szög, ilyenkor a legegyszerűbb, hogy a rúgót visszahúzod, megmozgatod a szögeket, rúgó visszacsattint, és megy. Amúgy 6 bar-on használva a 90-es szöget fenyőbe simán beüti minden gond nélkül. Ami baj, hogy ehhez a szögbelövőhöz jelenleg csak a Bauhausban tudok szöget venni, és kb 2-szer annyiba kerük, mint az extol-hoz (nagyjából 7e egy 500-as doboz), és nem kompatibilis vele.
Úgy voltam, hogy felépítem a házat, aztán a szögbelövőt eladom kb 25e HUF-ért, azaz 8-9e-ért "béreltem" a szögbelövőt, de annyira megszerettem, hogy szerintem megtartom. Kertben mindig jól jön, kell majd gyereknek mászóka, kutyaház, stb. Sokkal gyorsabb, és olcsóbb, mint csavarozni, ráadásul eggyel kevesebb kéz kell (egyik kéz tartja a fát, amit oda akarsz erősíteni, a másik kézzel lövöd, míg csavarozás esetén kellene tartani a csavart is).
A FB csoportokban kétféle hozzáállás van: csak a Festool az Isten, erre aztán egyre erősebb a másik, a Festool maga az ördög. A fene tudja, lehet, hogy a bácsi a másik csoportba tartozik.
Szerintem meg csak minden szerszámot a helyén kell kezelni. Sosem csinálnék olyat, hogy minden szerszámom kizárólag x, y vagy z márkanevű legyen. Meg azt sem mondom, hogy x y vagy z sz@r.
Ez sehogy sem dw reklám, inkább csak festool lehúzás.
Merülő festoolból pont jó, de pl csavarozót eszembe nem jutna venni tőlük...
Részemről épp most cserélem ki dw 778 gépet metabora, egységesítve az akkus gépeket.
Kis 12v metabo bs 12 és ssd 12 van, azt használom már sokat, e mellé jön vagy bs 18 lt bl vagy sima kefés bs 18, esetleg sb 18. Ritkán lesz használva, jellemzően a kis 12v pörög sokat nalam.
Oszt meglátjuk hogy válik be, mint márka. Dewalt nagyon jól teljesített...
Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy valójában leállt az a gép. H elengedi a kapcsolót a forgás akkor is leáll.
A bácsin DW ruha van. Az összes többi gép is fekete-sárga. A kameraállás jobbra fent van mindent azt mutat - kivéve azt az egy pillanatot amikor úgymond "megáll" a gép és falhozbassza. Honnan tudta a kamera. hogy le kell költöznie közelire, mert meg fog állni a festool? :P
Ez egy festool fikázó "reklám", hogy a DW sokkal jobb.
Van esélye annak, hogy csak a hővédelem állította meg a gépet, de tömörfát vág az emberünk az nem a gyári 48-fogas fűrészlappal vágjuk, mert nem arra találták ki, hanem 16- max 24 fogas hosszvágó fűrészlappal.
A melóhelyen van nagy ipari oszlopos gép, azon fogom kipróbálni. Holnap megyek melózni, akkor majd megmérem a gép nyakának az átmérőjét. Ha jó lesz akkor majd ott kipróbálom.
Az otthoni kis 500W-os gépem karja még éppen elég egy 10-12 mm-es fúró használatához, ehhez a készlethez maximum az 1/4-es és a 6 mm-es vésőfúró lehet elég talán. De ez sem biztos, hogy elég, így a talán szót nagyon halkan mondom.
Mathias Wandel fából készített gépéhez sem lehetett nagy fejeket használni.
20 éve No-ban programozóként dolgozó villamosmérnök végzettségű ismerősöm mesélte, hogy ő utána a legjobb programozó kollégájuknak nincs egyetemi végzettsége , tanult szakmája a hentes mesterség. Ha ez nem igaz akkor engem is átvertek.
Majdnem ilyen áron mar a ddf482 is megvan, ami ha maki már sokkal jobb, de van pl dewalt kefementes 65nm-el, 2 1.5 akkuval 50-ért... 60-ért meg az új 65nm-es 1.2kg akkuval 18V.
Dewalt és metabo csúnyán elhúzott makitól. Makita mai napig a régi fejlesztéseiből él, ez a nagy baja...
Nem kell nekem esni, annyit mondtam, hogy én még nem láttam ilyet. Nem jelenti azt, hogy nincs ilyen :)
(btw, dolgozik nálunk egy srác, ELTE BTK-ról jött, kínai szakot hagyta ott 2 év után, az egyik legígéretesebb programozónk. Mikor megkérdeztük tőle, hogy mi a bánatot keresett a BTK-n, akkor azt mondta, hogy jó ötletnek tűnt :)
Közben fiam gyűri a kis Extol felsőmarót. Lágyindítós, és nem csak vezérelt a fordulatszáma, hanem szabáyzott a hangja alapján. Szerintem arra, amire használni akarjuk, jó lesz.
Viszont a parkside szúrófűrész (a kábeles, nem az akksis) egy nagy határ nemszeressem. Többek közt nagyon kényelmetlen a fogása, ha esetleg valaki szemezgetett volna vele, ne vegye meg.
Most volt osztálytalálkozóm. Két diplomás, doktor bölcsész haverom most kábel TV szerelő, 1 éve ebből él, rövidesen lesz két OKJ-s papírja is talán kisfeszültségű kábelszerelő meg valami távközléses. Valamiból meg kell élni jeligére.
Szerintem ez nem az az ár, amiért majd sorba állnak reggelenként a mesterek, és párosával veszik. Akármennyire jó gép is lenne. 70.000 Ft-ért már egészen kiváló gépeket is lehet kapni, máshol is.
Nekem DeWalt kombóm van (3 x 5.0 Ah aksival), 95 Nm-el forgat a fúró, az ütvecsavarozója meg 204 Nm-el... erre váltottam Makitáról...
Valamelyik délelőtt 3 óra hosszan lyukakat fúrtam a ház koszorú-betonjába (mert oda jött ki a vonal, na mindegy is...) nap végére a 3 egységből 1 hiányzott (itt LED mutatja a töltöttséget)
Van egy hasonló kiegészítőkkel töltött Makita kofferem, valamilyen géphez kaptam ajándékba. Meg is mondták a boltban, hogy ne ipari cuccokra gondoljak. És kiderült, hogy tényleg így van...
Ennek inkább egzotikus jellege van, egy német zöldségboltban japán ipari szerszámot is vehetsz, saját néven. :) Lehet, hogy ez (is) mutatja, merre tart a Makita?
14.4V-os (én 18V alatt nem veszek ilyen eszközt), sok a sallang hozzá, amiből jó ha 5%-ot használsz (ami kell azt inkább külön beszerzem). Nem ütvefúró, csavarozónak meg olyan gyenguskának tűnik, max 10-es a tokmány, 1 aksival adják... persze ha jó áron lenne, de ez drága.
Az én ipari gépemnek is csak 80mm a lökethossza, ami eszembe is jutott, mert ugye egy szobaajtót ezzel már csak problémásan lehet megoldani. Meg lehet, két lépcsőben, szó se róla, és sokkal egyszerűbb még így is, mint máshogy.
Ennek a kütyünek az előnye a gépeddel szemben gondolom az ára. Ha az is összemérhető, akkor viszont nem tudom mi.
Szerintem Győző a műhelyben megoldja a szűkítőt, ha a hozzáadottak nem lennének jók.
Engem sokal jobban érdekel majd a használhatóság. Láttam videókat amiben Powermatic meg nem is tudom milyen mázsás tankokon használtak ilyen feltétet és majd kidurrant a mókus kezén az ér, úgy nyomta lefelé az anyagba a fúró karjaival. Szerintem az igazán szűk keresztmetszet az, hogy hiába teszel egy hosszú erőkart akármelyik karjára a lenyomónak, mind a háromra kellene mert az áttétele a belső fogaskeréknek arra nem elég hogy egy karral a háromból a teljes munkahosszt végigjárd. A másik meg a tejes munkahossz, bár ez a kisebb hátrány, szerintem az oszlopos fúrókon 5-8 cm-nél ritka a hosszabb munkaút, de ez mondjuk hogy elég a legtöbb esetben.
Az én barkács "hollow chisel mortiseremen" a teljes munkahossz 12 cm, ezt egy hosszú karhúzással járom végig:
KS60. Maki LS1018-at cserelem erre, igazabol alkalmi dolog volt, mert hirtelen eladtam a makitat. Amennyibe a 120-as kerul, annyit nem szanok ra, ha nagyon kell, van haver a kornyeken, akitol kolcson tudom kerni (es oda is adna :)
Nalam volt hasznalatban, de idegesitett hogy nem eleg pontos, illetve nem tudom "allomasba" epiteni, mert a sin hatrafele ment ki, es alap allapotban volt vagy 70-80cm a steller es a hatso pont kozott. Erre nehez epiteni barmit.
Ha megjon, majd beszamolok, epp rendeles alatt van az outletbol, meglatjuk hobbit kollegai mennyire sietnek :)
Szép darabok! Na kíváncsi leszek milyen fúró tudja jól megdolgozni a vésőket.
Műhelyben nektek nincs nagy dög? Én próbából feltenném egy iparira, hogy tudjak mihez viszonyítani. Az (majdnem) biztos, hogy a 350-500W barkács kategória felejtős lesz. Ennek olyan erőkar kell, hogy ihaj ...
Hát izé. Már itt a műhelyemben a kis kék Extol 41-ért. Már megpörgettem, de fát még nem látott. Annyiból bízok benne, hogy az ipari kategóriába sorolja az extol, vagyis hobbigépnek elég lesz. Eddig ez a legjobb maróm, de ha valami durvát kell marni, még ott van a Budget BER 10205 :)
Eladtam a nagy Bosch gérvágómat, mert kihasználatlan volt. Amióta kész lett a műhely és a garázs, nem vágtam vele 5 centinél vastagabb anyagot. Kezdett útban lenni, na meg a bogár is elindult...
A KS60-nal szemezek egy ideje, tetszik, hogy kompakt. Lenne egy hely a műhelyben, ahol elférne szépen, majdnem mint a divatos gérvágó állomásokon... Jó lenne valami akciót kifogni, de azt az infót kaptam, hogy csak a nagyot szokták akciózni (állvánnyal vagy egy kisebb géppel együtt kedvezményesen).
Igen, úgy használom... a kompresszorom 10bar-t tud, de vissza van szabályozva 7.5bar-ra. Az én szögbelövőm/kapcsozóm max. 8-ra van hitelesítve. Különben ledobhatja belül a gumigyűrűt, ami persze pótolható...
Azt hiszem vennem kell majd egy nagy oszlopos fúrógépet mert amim van az kicsi ezekhez.
Ezt a hunday metrikus méretezésű, fadobozost már régebben vásároltam, kb 1 éve, azóta vár arra, hogy beszerezzem hozzá a befogót.
Ma végre megérkezett angliából nagyon kalandos körülmények között a megrendelt kengyel készlet is de ehhez 4 db colos méretezésű fúrót is adtak. Angliában csak 1 cég forgalmazta ezt a típust, ő meg nem volt hajlandó szállítani magyarisztánba. Az usából több helyről is megvehettem volna, de kétszer annyiba fájt volna a szállítás mint az egész készlet ára. Így kénytelen voltam egy angliai ismerősöm segítségét igénybe venni aki megvette majd elküldte nekem.
Természetesen még a szűkítő gyűrűkkel is kb 1 cm lötyög az oszlopos fúrógépem nyakán ez a vas öntvény befogó. Rendesen van súlya is a készletnek, mivel majdnem minden öntött vas és szinterezett.
Most már megvan a befogó is a fúrók is vannak, mégsem tudom kipróbálni :(
Max a ráírt nyomást kapja a gép, vedd így vissza a kompresszort. Bostitch szervizes említette. Már ha nem akarod hamar cserélni. Griff, neked is infó:)
Dewalt d26204k egy jó maró, imádom, de majd 100.000. Ez a kis extol makita rt0700 koppintás, árban meg ugyanannyi. Ha már 70-nél járunk inkább ez a dw, a magasság rögzítés egy álom benne, dupla párhuzamvezető (egyszerre használható, evvel dominózok ha kell...), 3x párhhuzamvezető rúd, világítás, rögzítésnél elengeded a kart és rögzül, lenyomva old.
Elszívás lehetne jobb, max ez a gyengeoont. Az élmaró bölcső is jobb, mint maki.
Nem roaaz a makita se, de dw nagyon más, sokkal kényelmesebb.
Másféle, egyébként teljesen azonosnak tűnő marófejnél is találtam ilyen eltéréseket. Azt gondoltam, talán a szövegben van valami minőségbeli eltérésre vonatkozó utalás, de így már egyértelmű, hogy mindenből az olcsóbbikat rendelem.
Szerintetek van különbség az alábbi két marófej közt? (Már persze az áruktól eltekintve.)
A képek, a paraméterek ugyanazok. A kedvezményes árak nem sokban térnek el, de az eredetik igen. Ez jelenthet valami minőségi különbséget, vagy csak reklám fogás?
könnyű neked, mert élőben láthatod, sajnos én a stifteket látom csavarnak a fotón. A kereszt csavarhúzónak látom a helyét ,igaz a fekete, ezek szerint csavar, tetején is van valami. Na mindegy.
Sajnos magyar beszerzési forrással nem tudok segíteni, csak egy tipp: gondolom a faesztergályosok használnak ilyet a leggyakrabban, esetleg egy esztergályos fórumon próbálj érdeklődni még. Érdemes vmi "frisebb" topikban érdeklődni:
Bocsi, de én a fotóid alapján úgy látom, hogy a csavarból van kettő és a stiftből pedig egy. A beállítás értelemszerűbb ha egy stiften lehet elforgatni a derékszög szárait és a rögzítés 2 csavarral történik.
Az enyémnek (Lidlis vagy Aldis, már nem emlékszem) az alu nyele egy extrudált profil. A közepe ki van könnyítve, illetve egy kör keresztmetszetű üreg is van benne, ahol beletolják a libellát.
Az egyik vége le van dugózva, a másik vége be van hasítva, ott csúsztatják bele az acél vonalzót.
A beállítgatás és a csavar meghúzása után (lesz, ami lesz!) telenyomtam az üregeket 2K epoxi ragasztóval.
A rövidebbik szemre tökéletes lett, a hosszabbikban (50cm) van egy szemmel alig-alig látható hangyafasznyi hiba. Azért az hozzátartozik, hogy azóta jobban vigyázok rájuk, még nem ejtettem el.
Nyilván a DIN 875 szabvány szigorúbbik felébe nem férne bele, de fióksínt feljelölni megteszi... :)
Tud valaki olyan magyar internetes boltot ahol a képen látható termékek rendelhetők. Angolul már megvan hogy tálcsiszoló, de Magyarországi beszerzés lenne most jó, ha nem, marad a külföldi.
Én szinte mindent angolul tanultam és elég gáz, hogy magyarul nem tudom ezeket a szakkifejezéseket. A múltkor álltam a kézigyalu felett és azon gondolkodtam, hogy vajon a frognak mi a magyar neve.
Igazad van, gyárilag tényleg semmit nem érnek. A két stift mellett viszont van egy csavar is, tehát beállítható. Én beragasztottam mindkettőt. Ha átfordítva is ugyanazt mutatja, akkor nincs gond.
Ezzel a derékszöggel a múlt héten meggyűlt a bajom!
Olyan csámpa volt, csak lestem! Sajnos a vágás után. Szerencsére nem volt lényeges annyira az a vágás, de elkezdtem vizslatni a derékszöget, és két kézzel megfogva a szárait simán bele tudtam fordítani 10 foknyi hibát!!!!
Aztán ugyanazt vissza nullára.
Egy kalap szar az enyém! Elvileg ugye stiftelt, hát ja, csak a lemezben akkora luk van, hogy millimétereket mozoghat.
Ma a kezem ügyébe került egy műanyag hengeres akármi 20 mm átmérővel. Gyorsan felnégyeltem, hogy csináljak egy kezdetleges tesztet. Azután kitaláltam, hogy nem kellene ezekkel a műanyag vackokkal küszködni, mert rövidek is meg stb, egy fokkal kulturáltabb bench dog kezdőszettet fabrikálnék.
Körbenéztem hát a vashulladékos sarokban. Találam egy szűk méteres HH vasrudat, és láss csodát, 19.99 - 20.01 mm között mozog akárhol mérem. Néhány perc flexelés és reszelés után már volt is néhány acélból készült fakutyám. Ezek most jó passzentosak a lyukakban, amik majd nyilván a kopásuk során tágulni fognak, kell majd a hengerekre valami gallér, hogy ne csússzanak át. Körbenéztem hát a színesfém-hulladékos sarokban is. A 22-es rézcső álomszerűen szorul meg, így ez a kérdés is letudva.
A fotók között elrejtettem egy kakukktojásból kelt bench dog-ot is.
Lentebb tfe_tng említette, hogy le kellene peremezni a likakat. Egy csiszolópapírt az ujjbegyemre szorítva már végigtompítottam őket, mert a konyhakéseink megirigyelnék, amilyen élesek voltak. Ettől jobban nem akarnám lekerekíteni, így megmarad a teljes 18 mm vastagság, amiben a kutyák jól tartják a merőlegest az asztal síkjára. Köszönöm stolaz a dícséretet, a korábbi tolófás képet nem a lyukak szépségének bemutatására küldtem, de tény, hogy jól sikerültek. Az asztal alsó felén is egyébként. Főleg azért meglepő ez, mert egy pofátlanul olcsó kínai maróval estem nekik. Nem is égetett, nem is vettem észre tompulást a 88. lyukhoz érve sem.
Na és ami most jön, attól leesett az állam. Mivel a derékszögek és vonalzók beállítgatásával sehogy sem találtam hibát, elő kellett keresnem a fiókból a hézagmérő készletet. Szándékosan próbáltam olyan konfigurációkat is, ahol a hiba sokszorozódik, pl. két egymáshoz közeli és egy harmadik, távolabbi lyukra igazítottam a vonalzót. A 0,06-os lemezt egyik esetben sem tudtam könnyedén behúzni a vonalzó és az acélhenger közé. A 0,05-ös és a 0,04-es néhány helyen passzosan, de befért.
Fentiek elsőre nem tűnnek nagy wasistdas-nak, de...
A méteres vonalzót használva sehol nem sikerült a millimétert még csak megközelítő hibát sem találnom, sőt! Még a milliméter tizedétől is messze voltam!
Eszembe jutott még egy szemléltető gondolat: egy átlagos humán sejt átmérője 80-100 mikron körüli. Oldalazva is nehezen férne át ezeken a réseken!
Engem is annyira meglepett az eredmény, hogy mindent kétszer kellett ellenőriznem, mert egyszerűen nem hittem a szememnek. Valószínű, ha ezt most más írná, azt gondolnám, hamisítja az eredményeket, hogy elnyerje a dícséreteket. Dícséretet nem várok, mert nem volt igazából semmi nehézség a kivitelezésben, inkább a vezetősín, a marószán, maga a maró és a marókés gyártói érdemelnének elismerést, mert ha az űrtechnikában nem is, de sok, a hobbiasztalosságtól precízebb területen is büszkék lennének ilyen pontosságra.
Elég sok képet próbálok most bemásolni, remélem, beveszi a fórummotor.
Volt már nekem is olyan esetem, hogy bizony a leeső darab volt a steller és a fűrészlap között. A 6 szögű lámpatalpnál nem találtam "hirtelen" jobb megoldást, de ott a leeső darabot nem tudta volna sehogyan sem felkapni a fűrészlap, mert szögben vágtam, és a steller felé fordul el a lap, így felfele egyre szűkül a hely, nem tud a leeső darab felröppeni!
Nem általános, nem is jó, de szökőévente egyszer-egyszer előfordul, csak fokozott óvatosságot igényel. Not great, not terrible :-)
Mondjuk aki asztali fűrészen 2 méteres deszka végéből 2 centit biztonságosan le tud vágni .. annak vagy k. nagy asztali fűrésze és profi keresztvágója van, vagy beépítette a kis fűrészét nagy asztalba, vagy ... :D
Én inkább olyan történetet tudok elképzelni, bár ez is igen ritka lehet .... hogy mondjuk van 75 centi széles rétegelt lemezed, a fűrészed vezetővel max 70 centit tud befogni, és neked kell 73 centi széles vágás. Bár akkor is, biztonságosan, anélkül hogy lebillenne balra a 73 centire vágott anyag .. csak asztalba építve, vagy görgős támaszokkal megtámogatva tudom elképzelni a műveletet.
Vagy veszel egy merülő- vagy körfűrészt megfelelő hosszúságú sínnel, én ez utóbbi utat járom a széles vágásoknál. Van görgős támaszom de kb csak a hosszú és keskeny vágásoknál használom, mint pl múltkor 240cmx15cmx5 cm-es fenyő pallót kellett hosszában kettévágnom (240x~7,5x5-ös darabokra vágásnál).
A Váci út vonalán, a belváros környékén tud valaki elfogadható kínálatú szerszámos üzletet? Kellene pár apróság, de egy viszonylag nagy üzletben is lukra futottam olyan extrem igennyel, mint asztalos derekszog.
Egy laminátparketta végéből kikanyarintasz egy ferde téglalapot, és már van is. Én is hamar megtanultam, hogy jó is az, ha van. Szerencsére szemüveges vagyok, meg direkt oldalt álltam, és számítottam is rá, hogy repülni fog.
Ha jól rémlik, az ő videójában (valamelyik részben) láttam, hogy átlapolva kell felragasztani, és utána úgy végigvágni, hogy mindkét lapot egyszerre vágod egymás felett, és utána ragasztod össze, így tökéletesen passzolni fog:
Felfelé hajszálnyit szélesedjen a svartni, így felül már érintkezik, míg alul még nem. Megnyomod oldalra, ez kicsit behorpasztja a svartni élét, szélesebben érintkeznek.
Alatta keletkezik pici űr, ahol elfér a pici ragasztófelesleg.
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni, svartni ragasztásához. 2.3mm-es dió furnérral szeretnék borítani MDF alapot. Csináltam egy próbát, de látható hézag maradt a szélek között. Úgy csináltam, hogy a "gyári" enyhén hullámos szélét merülőfűrésszel egyenesbe vágtam. Felrajzoltam az MDF-re az illesztés vonalát. Pontosan a vonal mellé ragasztottam egy festő/maszkoló szalagot, a másik felét megkentem ragasztóval, utána a maszkoló szalagot felhúztam, az egyik darab furnért pedig a vonalhoz illesztve rápréseltem. Amikor ez megkötött, egy új pengével végig kapartam a svartni függőleges széle-MDF lap sarkot, mert egy-kér helyen a préseléstől egy hajszálnyi ragasztó kijött oldalra. Utána megkentem az MDF másik felét, rátettem a másik svartnit, és a szorítózás előtt-közben próbáltam oldalra nekinyomni a másiknak. Van valami tippetek, hogy tudnám passzosabbra csinálni? Esetleg egyszerűbben? Sajnos préselni csak csíkonként fogom tudni, tehát az nem megoldás, hogy a 4-5 darabot előre összeragasztom FUG papírral.
"ha nagyon vékonyat vágok vele, kb. 1 cm-en belüli szélességet, akkor úgy hátralövi a maradék fát,"
Vávává .. neked a fűrészlap és a vezető között van a maradék?? A leeső darab?? Most ugye ez csak egy nagy félreértés:) Azt részt nem szabadna hátralőnie, hiszen ilyen keskeny anyagot tolófával tolosz át a steller és a lap között. És az nem "maradék", hanem a levágandó anyag.
Szóval fehér ember nem érteni a problémát - az tény, hogy ha nem tolófával tolod hanem hagyod hogy ott maradjon, persze hogy elrepül. Jó eséllyel. De mondom, nem értem hogy lehetséges ez hiszen ilyet tolófával (!!) tolunk át és akkor nem repül sehova ...
Bocs, hogy így kezdem, de erről ezerszer volt szó. Azt a darabot ott nem hagyhatod leszorítás nélkül. Erre való a tolófa, a nagy vasaló alakú tolófa, a feather board, a vezetőre szorítózott lécdarab, meg még ezer dolog.
Ha az a darab befordul kicsit is, akkor beszorul a lap és a vezető közé. Így a felfele forgó lap megsodorja és kilövi. A lapnak sem tesz jót, meg a csapágyazásnak sem. Meg neked sem, ha eltalál.
Ismeri valaki a MakersMob oldalt, esetleg előfizetője? Egyszer valaki említette, hogy látott fizetős videókat a Samurai Carpentertől, és mivel ott is fent van, mint tutor, gondoltam, talán ott láthatta?
A kérdésem lényege, hogy van-e ott annyi extra infó, amiért érdemes legalább kipróbálni?
Ha szembe állunk a géppel, akkor a fűrészlaptól jobbra lévő részről van szó (fűrészlap és párhuzamvezető között). Amíg ez nem volt világos, eddig egy polikarbonátos felületet kilyukasztott illetve a kezemen is landolt már egy ilyen darabka. Most már óvatosabb vagyok odafigyelek, hogy merre "célzok" vágás közben. Kb. 1 cm-nél vastagabb anyagnál ez már nem jelentkezik....
Dewalt 7492 kérdés: néhány hete szépen muzsikál a gép, milliméter pontosan és párhuzamosan vág, egyszóval szuper. Egy érdekességet figyeltem meg: ha nagyon vékonyat vágok vele, kb. 1 cm-en belüli szélességet, akkor úgy hátralövi a maradék fát, mint a nyilat. Van úgy, hogy 10 méterre találom meg maradékot. Rajta van a hasítóék és a védő. Másnak is van ilyen tapasztalata?
Nem a sziget süllyed el, hanem a sziget felemelkedik a plafon felé, és az alatta levő aknában elhelyezett tárolópolcok kerülnek fel a felszín fölé. (amúgy is a négy sarkon négy oszlopban menetes orsó is már elhangzott :P)
Még azon gondolkodtam, hogy a sarkokban lévő oszlop ötletét megtartva, az alsó tároló közepére egy hidraulikus munkahengert beszerelve emelhető lenne az egész kóceráj... Persze itt is felmerül azért az, hogy a hidraulikát is vezérelni kell valamivel.
Eredetileg olyan megoldás is felmerült bennem, hogy egy (vagy több) aktuátorral mozgatnám az akna fedlapját, de olyan kicsi az akna, hogy egyszerűbb lenne, ha nem lépcsőt csinálnék meg polcokat, hanem a fenti megoldást fejlesztgetném.
"Létezik olyan nyomáskapcsoló, ahol külön állítható a ki és be kapcsolás közötti nyomásérték."
Azt írtam, hogy többségében nem állítható. Ami már önmagában is azt jelenti, hogy létezik állíthatós is. Csak ugye az nem a fűszerbolti barkácsgépek sajátossága.
Mindenesetre ezeknek az olcsó/bb/ lefújósoknak igen korlátozott az állíthatósága mégha azt is írják róla, hogy lehet állítani. 2bar környékére nem igazán lehet behozni a különbséget, de inkább 3bar amit tudnak.
Sziasztok, létezik olyan adapter, amivel a Festool gépeken lévő bajonettes elszívócsonkhoz hagyományos, 35mm átmérőjű porszívóvéget lehet csatlakoztatni? Vagy a Bosch porszívó patentes végét?
Hosszas hezitálás után a METABÓ KS55 fs kézi körfűrésze lett megvásárolva . Ára 37900 ft. Az döntött, hogy öntvénytalpas és a talpba van sűlyesztve vezetőnek hely. 1200 watt de én nem fogok gerendákat vágni. A felvastagított 36 milliméter vastag forgácslappal megbírkózott.
Az elszívó csonkját a képek elkészülte után raktam a helyére.
Tervezek hozzá egy 250 és egy 140-150 hosszú vezető sint.
felső oldalainak találkozásainál vannak valami kis 2*2cm-es kockák. Azok mik? Dísz? Csapolás kiálló végei?
Piros: DW.
Az elszívó csonkját a képek elkészülte után raktam a helyére.
