Itt b@sztad el. Ha már vele beszélsz, akkor elmondhattad volna neki, hogy mekkora PAZARLÁS befőzni vagy akár lekvárt főzni a jófajta barackból, amikor pálinkát is lehetne belőle csinálni. Ilyen vírusos időben nem mindegy a fertőtlenítés !!! :)
Ilyet még nem basztam. Rendeltek tőlem békebeli fajtájú őszibarackot - befőzni. Megkérdeztem, hogy lekvárnak kell-e? Mert ha igen, az a fajta körülbelül a jövő héten érik, ami most van, az aprószemű, hámozásmentes, de csak befőzni jó... Nem lekvárnak, csak kompótnak és befőttnek érdemes használni. Szedtem, vittem. Ma jött a telefon, hogy nem kell több barack, mert nagyon szar belőle a dzsem... Argh... Amúgy valóban az, mert ez a fajta keményebb húsú és erőteljes őszibarack íze van, nem seggragasztó, hanem igencsak savanykás, de finom - tehát dzsemnek szerintem teljesen alkalmatlan.
Ezért szeretem azt, hogy a család hímnemű tagjával beszélek, a szájába rágok mindent, az meg baszik elmondani az asszonynak, vagy csak az asszony tesz a mondanivaló lényegére... S még én vagyok a végén a hibás. :S Még kereskedőnek is szar alak vagyok. :/
Volna e valakinek felesleges, kb. 10-15m, 5-7 x 5-3mm keresztmetszetű szigetelt réz tekercselő huzala. Amivel a hegesztőtrafók szekunderét tekercselik. Nekem fojtótekercs lenne vele megtekerve. Megköszönném.
Ebben a kánikulában nem volt kedvem a csatornával kísérletezni...
Inkább nekiálltam a padlás csapóajtajának. A régit (egy dögnehéz primitív tákolmányt) kisebbre kell cserélni, mert egy részét betakarja az új trtőácsolat. Gondoltam, a régi tokba beszerkesztek egy "szűkítőt", és arra eszkábálok új ajtót. Persze kiderült, hogy a régi szerkezetnek egyetlen eleme sem vízszintes, és a derékszög is ismeretlen fogalom lehetett a hajdani "mester" számára...
Egyszóval elcsesztem vele egy csomó időt, és még csak nem is értem a végére. (Igaz, közben félkézzel savanyúságokat is raktam el. Nálunk a befőzés zöme is az én reszortom...)
Percig sem vitatom, hogy így van. Én csak a tapasztalatokat osztottam meg.
Nekem ilyen csatorna vasam volt, a házunkon ugyanilyen van, azok sokkal nagyobb felületek, meggyőzik az eső elvezetését, úgy voltam vele, hogy jónak kell lennie ide is.
A belógás az meg a mellékelt kép alapján tudomanyosnak tűnt, így is csináltam, igazából tökéletesen működik.
200-150-es, 190-120, 190-100, 150-100-as, 125-87 gyári csatornarendszerek leteznek. A tető mérete függvényében ki lehet számítani, hogy egy lefolyó mekkora felületet lát el és mekkora vízhozamot kell elvigyen, erre léteznek minden országban térképek, az adott földrajzi pont csapadékkossága függvényében. Az utóbbi időben, akkora záporok vannak, hogy az új építésű házaknál érdemes egy méretnék nagyobb rendszert alkalmazni. De ha jól megfigyeli valaki a régi belvárosi polgári épületeket, gyakran a 200mm széles csatornánál is nagyobbakat készitettek a bádogosok és nagyméretű nyelőket a lefolyóknál.
A belógás minden esetben a min. lehetséges kell legyen, a csepegés a csatorna tetejétől 7 cm, mindegy milyen méretű a csatorna.
Lapos tetőnel, ami cserépnél 25fok alatt értendő, megtörténhet az, hogy a víz visszanyal az ereszcserépen és lefolyik a csatorna háta mögé.
Azért ilyen szögű tető ereszcserepe alá kötelező a csepegtetőlemez, ami legalább 20cm fel kell fusson a szarufára.
A cserép nem rakható feljebb, mert két bütykös profilelemmel kapcsolódnak a sorok. Nekem is ez volt az első ötletem, mert ez lenne a legegyszerűbb, de sajnos nem kivitelezhető.
Utánanézek a hosszú szárú csatornavasnak, mert a normál valószínűleg nem lesz jó.
Valószínűleg nem a meglévő lécezésre kell szerelnem, hanem valami megfelelő méretű lécdarabot csavarozok közvetlen a szarufákra. A meglévő lécezésre van rögzítve a rovarháló, meg a rovarfésű, baromi szar lenne ezt szétkapni-marni-vésni-fűrészelni... A szarufa 10cm széles, úgyhogy az ellenléc mellett mindkét oldalon van még 2,5cm anyag.
Igen, tudom hogy szakmunka (akárcsak az asztalosság... hihi). Egy porcikám sem vágyott erre a munkára. Biztos vagyok benne, hogy meg tudom csinálni normálisan, legfeljebb nekem négyszer annyi időbe kerül, mint egy majszternak. A baj csak az, hogy sajnos nagyon kevés szabadidőm van...
Kényszerhelyzetben vagyok: tetőbontás után kiderült, hogy lényegesen bonyolultabb és anyagigényesebb ácsszerkezetet kell építeni, és ez nemcsak a kb. 10%-os tartalékunkat emésztette fel, hanem a csatornázás költségeit is. Leghamarabb tavasszal tudnánk szakemberrel elkészíttetni, de vályogházat nem célszerű sokáig ereszcsatorna nélkül hagyni...
Ha sehogy se lehet megoldani a 7 cm (mert a ereszcserép csepegése feljebb kerül), akkor a szakszerű megoldás: be kell építeni egy csepegtető lemezt a cserép csepegése alá, ami bevezeti a vizet a csatornába. És az ereszcserepet visszahúzni a tető fele. Ez megoldja azt a gyakori problémát, hogy a csatorna hatámagé befolyik a víz, amikor az ereszcserép elmozdul (pl. dupla fedésű falc nélküli cserépnél hódfarku- vagy nem használnak a fedésnél ereszcserepet).
A fedést a csatorna felszerelésével kezdik.
Amikor fent van a csatorna, akkor a második cserepléc pontos beálltásával és a első cseréplécre felszerelt csendesitő léccel be lehet álltani a 7cm magasságot.
Mindig a hosszú csatornavasat kell használni és a szarvazatra szerelni, nem a cseréplécre. A hosszú csatonavasat 2-3 facsavarral is lehet rögzíteni.
Igen, én is ettől tartok. Viszont akkor vennem kell egy hajlítót, az meg postával együtt kb. 20ezer. Hasznosabb eszközt is vehetnék ennyiből, főleg mert valószínűleg soha többé nem lesz rá szükségem. De gyanús, hogy muszáj lesz nekem hajlítani.
Vastag a cserép, magasak a hullámai, az alsó sort egy plusz léccel megemelték, úgyhogy a 30° sem igaz, inkább csak 25.
De még mindig az izgat legjobban, hogy a tartóvasak szárának a kb. 10 cm-es túlnyúlása nem okoz-e problémát. Lehet, hogy valami alátámasztást kell kitalálnom?
az történik, hogy a 'gyári' vasak nem a mostani ellenléces tetőkhöz, és a baromi magas profilos cserepekhez készültek.
a rajzodon is már van valami beilagolás a vas alatt, ami a valóságban egy lécdarab és szétesik a szegtől. ha a cserép még magasabb, ennek ellenére átsuhan a víz a csatorna felett nagy esőben.
Valószínűleg a 33-as és a 25-ös a két "régi" méret. De a legtöbb csatornaféle ma is ezzel a két szabványmérettel készül, kivéve azokat a csillivilli és igen drága típusokat, amelyeket csak a saját szerelő rendszerükkel lehet felrakni.
Szerintem a 33-asra gondolsz, mindig is ez volt a legelterjedtebb. (A méret a csatorna síkba kiterített szélességét jelenti, cm-ben.)
Kocsibeállóm cserepeslemez borítást kapott, én ez alapján csináltam, eddig nem volt vele probléma:
Ami viszont érdekes, hogy elmentem csatornát venni, akkor szembesültem vele, hogy 2 méret van, úgy magyarázták, hogy van a "régi", ami nagyobb, mint a mostaniak.
Nekem volt egy kazal csatornavasam a "régi" mérethez, így azt vettem, de hogy melyik méretű csatornához milyen belógás ajánlott, na arra nem tudok válaszolni, azt tudom, hogy nagyobb változattal jól működik ez a méret, ami a képen van.
Igen, ez csak Móricka-rajz, nem méretarányos. De attól még a cserép 12 cm-rel lóg túl, és a lécek szabvány "Bramac" lécek...
A csatornavas túlnyúlása az uccsónál, ami a leghosszabb, 10-11 cm lenne, ha szemmértékre beállítom. Már ha a rajz szerint, a középső lécre rögzítem. Ez azért már szerintem túl sok lenne.
"A másik hogy mennyire legyen magasan, az meg görbítés kérdése."
Na pont ezt akartam megúszni... :) Gyárilag hajlított, számozott vasakat szeretnék használni, ott viszont nem a hajlítás miatt kapja meg a lejtést, hanem mindegyiknek 3mm-rel hosszabb a szára, mint az előző sorszámú. Így ha a verébdeszkától azonos távolságra rögzítem a szárakat, akkor mindegyik vas kissé kijjebb nyúlik, így kapja meg a csatorna a 3-5 mm/m lejtést. (Megjegyzem, az előtetőnknél a bádogos is így csinálta, csak ezért tudom...)
De amúgy pont az a gondom, hogy nem tudom, a leszáguldó víz milyen legkisebb túllógásnál nem ugorja át a csatornát.
Lehet, hogy nekiállok kísérletezni. Ideiglenesen rögzítem az első (vagyis a legkisebb túllógású) vasat, aztán fölézuttyantok egy locsolónyi vizet, és ahhoz képest elkezdem előre-hátra taszigálni, amíg megtalálom az optimálisat. Aztán ha ez megvan, akkor hozzászintezem az uccsót, és kiderül, hogy ott mennyire lóg túl. Talán ez lenne a legegyszerűbb.
45°-os (vagy meredekebb) tetőnél nem vakaróznék ennyit, de a 30°-osnál már jobban kell figyelni, főleg, ha mostmár olyan felhőszakadásokkal is kell számolni, mint amilyenek augusztusban voltak felénk.
Azért lenne jó kiszámolni a variációkat, hogy tudjam, melyik a legjobb.
Ha közvetlen a cserép alá (persze a szárvastagságot bevésve) szerelem a vasakat, akkor tutira nem dobja túl az uccsónál sem, de akkor nagyon belóg a cserép a csatornába, és ősszel állandóan el fogja tömni a ház fölé nyúló vén diófa levele...
Ha a rajz szerint, akkor már figyelni kell, hogy pontosan hová kell állítanom a vasakat, hogy sem az elsőnél, sem az utolsónál ne dobja túl.
Mindenképpen a rajzod szerinti arányok megoldására törekedj, nem olyan borzasztóan nehéz az a csatorna, hogy ne lehessen hosszabb vasalatot használni. Persze a tisztítás fontos, hogy a levelektől, moháktól, egyéb anyagoktól ne duguljon el, hogy ne kelljen teli vizzel számolnod.
