Sok mindenre jó. De jelen esetben arra, hogy az anyagot továbbítva és kevergetve szépen átmelegítse, ezáltal megölve a bacik, gombák és hasonszőrű társaik nagy részét. Persze nem az egész csiga lesz tömve anyaggal*, hanem csak az alja valamennyire. Ezt egy duplafalú köpeny veszi körbe, amiben bőven száz fok feletti gőz (8 bar és a föle) kering, ami biztosítja a hőellátást. Azért, hogy ne deformálódjon a köpeny, egy pár száz(!) helyen rögzítve vagyon hegesztéssel ez+az.
*Pedig az én nézőpontomból rálesve jobb lenne, mert akkor az anyag is segítene központosítani a csigát.
Na, elkészült a nagy mű, telepítve vagyon. A helyszíni szereléseket és hegesztéseket elvégeztük. S végre, eljött az igazság pillanata: fel lett fűtve a csiga köpenye, 100++ fokos gőzzel. Hála istennek minden terv szerint ment, nem volt egy perc és le kellett állítani a csigát, mielőtt szétbarmolódik valami... Most, hogy nyújtózott egyet a sterilizáló, már hidegen is karistol az egész. :/ A hótágulás már csak ilyen.
Itten vala a kép erről az apróságról, a mozaik 30x30 centis:
Tudom, hogy mi ez. Akartak is már megverni miatta. Pontosabban a meglátásom miatt. :) Mert én nem vagyok egy adonisz, s addig nem hánytorgatom fel senkinek a testi adottságait, mígnem ő el nem kezdi a baromságait - ő ilyen, én meg emilyen vagyok, ez ilyen. Volt olyan eset is, amikor a kolléganő sírva ment a másikhoz, hogy "Azt mondta, hogy olyan belem van, mint az ötven kilós meszeszsák..." A másik, szintén nem kisdarab kolléganő erre reagált, hogy "Nekem még nem mondott ilyent, bár én sem mondtam rá, hogy gurincás kis görcs..." Na, de a melltartó merevítővel kapcsolatban akkor akart megkövezni a szomszédasszony, amikor nekiállt magyarázni azzal kapcsolatban, hogy szerinte miért is végzek szar munkát (szívességből ránéztem a mosógépére, az legalább takarítható volt csavarhúzó nélkül is). S ekkor kezdtem el firtatni azt, hogy miért is kell neki melltartó... Hiszen nincs is sár odakünn...
Most permetezés közben (helyett) gyorsan előkerestem a kézikönyvet, abban a leírásban a szűrő a dob belsejében található (máshol fizikai nyoma sincs). Hát tudja szösz, de abból is kiszedtem egy negyed marék mindenféleséget. Volt benne pár aprószög is, de olyat vagy nyolc éve ha használtam...
Azt hiszem, hogy a hétvégén sikerült egy kis pénzmagot spórolni.
Minden ott kezdődött, hogy az automata mosógép centrifugálás üzemmódban csattogott, kattogott, s mindenféle fura hangot adott ki. Igazándiból nem szeretek szopni az ilyenekkel (pedig de - csak ugye hétvégén a mosás is be van programozva a repertoárba), így pénteken felcsörgettem kettő mosógépszerelő féleséget. Távdiagnózis: csapágy. Milyen fajta gép, ect. Ja, az gazdasági totálkár, mert a csapágyak nem cserélhetőek, blabla - jobban jársz egy újjal. Na, akkor nyerni nem vesztek semmit sem alapon szétműtöttem félig a mosógépet. Amint lejött az egyik oldala, már messziről látszódott, hogy -a szakemberek állításával szemben- cserélhetőek a csapágyak... De ott bujkált bennem a kisördög, mi van, ha mégsem csapágy? Fűtőszál ki, pilács elő, belekukk. Ahha, ott van valami. HDD mágnes elő, szorítóra (az volt az első kézreeső dolog) rátapaszt, bedug. Klikk. Kihúz. Sokat segített az a látvány is, amint a fűtőszál nyújtott: itt-ott le volt kalapálva róla a vízkőhártya*.
Most egészen megjavult a mosógép. Tök normálisan zörög, nem csattog, kattog, meg ilyesmik. A hiba oka? Egy 12-es rugós alátét átküzdötte magát a mosódobon kívülre... :) Valahol legbelül azért megnyugtat a gondolat, hogy megmaradt a munkadíj és a kiszállási díj kombinációja. Sőt, még új mosógépet sem kell venni. Ha belekalkulálom azt, hogy minderre egy órát áldoztam fel az életemből, némi sör kíséretében...
*Kalgon x ezer, de a citromsav negyedévente csak párszáz forint...
Gondoltam visszajelzek a linkelt permetezőszárral kapcsolatban. Teljesen jól zár,
nem csöpög. De teljesen felháborít, hogy a leírásban szereplő 250 cm helyett, csak 190 cm teljes kihúzott állapotában. Esetleg arra van ötlet, hogy a flexibilis
csatlakozás helyett (3.képen), hogyan csinálhatnék merev csatlakozást, hogy legalább
Nem gép, annál sokkal jobb! Mivel megfigyeltük azt, hogy ha lerakunk valamit valahova, akkor az egy idő után teljesen más helyről fog előkerülni, egy teljesen más időben. Először egymásra gyanakodtunk, de mivel senki nem látta, senki nem nyúlt hozzá és senki sem használta el, így rájöttünk arra, hogy a telephelyen bizonyára jelentős mértékű téridő torzulás lép fel. Szóval csak azt kellett kitapasztalni, hogy egy adott berendezést hova kell lerakni ahhoz, hogy a múlt héten szállítható legyen. Bár ez utóbbi még eddig egyszer sem sikerült, de azért próbálkozunk, hátha...
Honnan a fenéből kellene szerezni holnap reggelig egy kalitkát? Biztos hogy kelleni fog, mert a lelkemre kötötték, hogy a papagájfogót ne felejtsem el bekészíteni...
