E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Például Kecskeméten többféle méretben és "minőségben" van ilyen.
Azon kívül, hogy "beton" ("átalakítás, fúrás, faragás", stb. ugyanúgy nem egyszerű, mint a "tízemeletesekben"), alapvetően egyedi fűtés, gépészet, szellőzés, tetőszerkezet, padlás, stb. van a lakásokban...
Sorházat panelból pl. Újpesten, a Megyeri úttól balra is építettek. Mivel a Hajdú megyei ÁÉV volt a kivitelező, lehet, hogy Debrecenből hozták az elemeket.
Én egyedi családi házakat említettem, amiket selejtes elemekből raktak össze.
A kérdésedre szívesen válaszolok, ha elárulja valaki, hogy lehet egy hivatkozott képszám alapján a fotót elővarázsolni, azaz ha rákattintok, nem jön föl a kép, mint régen, tehát hová kell beírni a képszámot?
Arra is volt kísérlet az 1980-as években, hogy házgyári elemekből sor- és családi házak épüljenek. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére, mindössze 4 és fél hónap alatt felépült egy, a gyárak kínálatát bemutató mintatelep Budapesten a XI. kerületben a Beregszász út és az Eper utca közötti részen.
Az első házgyár szovjet volt, ahogy írtam, a Szentendrei úton.
A dán a Fererncvárosban épült fel.
Érdekesség, hogy itt-ott lehet látni olyan családi házat, kis társasházat, ami házgyári panelekből épült, ugyanis a kissé hibás, csorba elemeket az építő cég (a 43. ÁÉV) dolgozói fillérekért megkapták. Erről egy hosszú cikket írt – javaslatomra – a KISZ KB lapjába, az Ötletbe egy újságíró (GLF, akit később a mai kormánypárt kinevezett az MTI vezérigazgatójának...).
Budapest XI., a bombatalálatot kapott csepeli ipari terület Albertfalva felől
- balra a Szabadkikötő jellegzetes épülete látható :
- valószínűleg a Fehérvári úton járunk a Vegyész utca és Mezőkövesd utca között - a Fehérvári úton ekkor már voltak itt házak (egynek a kerítésénél állunk), de a Vegyész-Mezőkövesd közötti lakótelep még nem létezett - de ez csak spekuláció
Akit érdekelnek a magyarországi új városok, azoknak a figyelmébe ajánlom két fiatal építész kolléga blogját, a Retropoliszt, ahol ezek bemutatását, történetét, értékelését lehet olvasni.
Közben VEE írt egy kis összefoglalót a házgyárakról - ez jól mutatja, hogy egy-egy korai panelház csak valamiféle kísérlet lehetett, nem sorozatgyártás.
A szakmában közismert az a folyamat, ahogy a házgyári technológiát kiválasztották: szakmai utak során kiválasztották a dán technológiát, erre fel is épült az első házgyár, ami be is vált. Majd felsőbb döntés alapján az ország összes többi házgyára szovjet technológiára épült. Ezek termékválasztéka csak lassan fejlődött a 80-as évek E-panel nevű termékére, amiből azután Káposztásmegyer, Gazdagrét, Pók utca épülhetett. Ez volt a csúcs - utána bezártak a házgyárak.
A középblokkos technológiánál a falak emeletmagas, 60 vagy 120 cm széles elemekből álltak. Ezek 30 cm vastag, egyrétegű kohósalak betonból készültek hőszigetelés nélkül, ezért nagyon hidegek voltak. Emiatt a József Attila lakótelepnél nem is akarták engedélyezni, de leszóltak a pártközpontból és ezért megépülhettek. Mivel távfűtésűek voltak, nem is volt a lakásokban különösen hideg.
Ilyen azután az egész országban rengeteg épült, de sok helyen egyedi fűtéssel (például a szobákban vaskályhákkal, mint Komáromban), ami már nem volt olyan komfortos. Ezeknél a fürdőszobákban néhol még vízmelegítő hengerkályha volt és a konyhákat is bútor nélkül adták át.
Az országban tíz házgyár volt, 9 orosz, 1 dán (Larsen-Nielsen) technológiával. (Budapesten 3+1) Az első házgyár a Szentendrei úton volt, amiből – úgy tudom – a kelenföldi lakótelepen készült az első épület 1966-ban. Ezekben volt ugyan a két betonréteg között némi polisztirolhab (hungarocell), de ez ma már kevés, ezért a panelházak jelentős részét körülszigetelték, amiknél már nem látszanak a panelek közötti csatlakozó sávok. Hogy melyik épület esik át ezen a fontos ráncfelvarráson, az a közös képviselőn és a közösség hozzáállásán múlik.
Erő és szépség! A női diszkoszvetésben az első három helyet a szovjet versenyzők foglalták el. Középen a győztes Romaskova, tőle jobbra a második Bagrjanceva és balra Dumbadze. a harmadik helyezett.
AZ ELSŐ FÉNYKÉPEN, balról jobbra: Antal Róbert, a magyar csapat második számú kapusa; Samuel Lee, amerikai toronyugró olimpiai bajnok és a 16 és fél éves Kárpáti. Készült, gondolom sokan már kitalálták, 1952 nyarán, a helsinki olimpián. Se előtte, se utána: 16 magyar aranyérem. A magyar sport legfényesebb éve, egy mámoros _nyár csodás két hete, egy-egy rádiókészülék mellett százak ültek, várva a híreket, a helyszíni közvetítéseket. Gyurkát ekkor zártuk szívünkbe, hiszen ő volt a legkisebb, a legfiatalabb a magyar csapatban, sőt, az egész olimpiai mezőnyben.
Kösz a felvilágosítást s ha már itt tartunk, lehet még egy-két, félig off kérdésem a témában?
Állítólag Dunaújvárosban épült az első panelház Mo-n, ez igaz? Ha nem akkor melyik volt az első?
Állítólag Budapesten a 131983-n látható Fogarasi úti volt az első panelház, ez tényleg panelház? Ha nem, akkor melyik volt az első?
Állítólag Kazincbarcikán is épültek korai panelházak, pl. a 28945-n jobbra van egy (vagy itt is), ha ezek azok, vajon mikor épülhettek? (Feltevésem szerint ui. a 28945 jóval korábbi, mint 1971)
lsd 
