E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Igen, több szál van. Mindenesetre a tárgyi fortepan képen felül még látszik a csúszózsaluzás szerkezete, azaz a betonmunka(szerkezet) még nincs készen. Itt van alul a részlet, és összehasonlításul a menetközbeni fotó.
ez a fortepan kép részlete, felül még ott a csúszózsalu ami lehet hogy már csak a szilárdulási idő végét várja, és akkor leszerelik. De még ott van. A felvétel az építés közben készült :
ez építés közben, egykor oldaláról a csúszózsaluval:
lásd a feliratot
és ilyen a szerkezet készen, a festést nem tudom:
A felépülés alatt érthetjük/érthették az építmény elkészültét, szerelések nélkül. De a jelen fortepanos képen még látszik a csúszózsaluzás , csak a kéménytest melletti daru nincs ott. Talán az utolsó szeletet betonozzák az építményen..
Az észak-budai fűtőmű kéménye épül Aquincuminál szemben a Kunigunda útjánál, a Kaszásdűlőben.
...
A különlegesség nem a vasbetonszerelésnél kezdődik, nem is a csúszózsalus építési megoldásnál, hanem a belső szerelésnél, ami most folyik. Az óriás betonhengerbe tulajdonképpen négy acélcsövet húznak. Az egy kémény tehát — négy kémény. S csupán — mondhatjuk így is — a látható, erkélyes szürke váz, a köpeny, a burkolat, ez rejti azt a sokféle technikai berendezést, amely a góliát tövében meghúzódó fűtőmű kiszolgálásához kell.
Budapest II., Bem tér hajóállomás a Margit híd alatt ld 123106
191275
Budapest XIII., a Katona József utca a Váci út felől
ez a kép nem 1978-as. Többek között jobb oldalon a Bounty felirat, a teherautó mögötti dzsip elég gyanús. Az 1977-es légifelvételen a nagy fának semmi nyoma:
sztem minimum 10 évvel későbbi, de lehet, hogy '90 utáni
A 194935 Kismaros mh-n készülhetett. Baloldalt látszik a ma is meglevő őrház sarka. Háttérben pedig az Ady Endre sor házai. A gyalogos felüljáró még nincs.
A 194940 a megállóhelytől nyugatra készülhetett és a jobb oldalon a fák felett látszik a Mária bemutatása templom tornya. Gyanítom, hogy a többi felvétel is a környéken készülhetett.
Igen, meg vagyok győzve. A Korányi Sándor utcában az ötvenes években is volt földsáv, és nem is kockakövekkel volt burkolva az alábbi, állítólag 1953-ban készült fotó alapján, mely a Korányi utcában készült, a Dugonics utcai iskola hátsó homlokzatánál (noha ez a szemben lévő oldal).
(Keveháziák egyébként is a Diószegi utcában laktak.)
Budapest, 1958. június 7. Egy látogató Izsó Miklós: Pyrker László című márvány mellszobrát szemléli a Magyar szobrászat XIX. és XX. században című kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában. MTI Fotó: Keleti Éva A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött. 2011. október 20-án kormányhatározat jelent meg arról, hogy 2012. február 29-ével a Magyar Nemzeti Galéria beolvad a Szépművészeti Múzeum szervezetébe. Izsó Miklós (Disznóshorvát [ma: Izsófalva], 1831. szeptember 9.- Budapest, 1875. május 29.) szobrász. A 19. századi hazai romantikus szobrászat kiemelkedő képviselője, részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Izsó Miklós: Pyrker János László egri érsek mellszobra: (Magyar Nemzeti Galéria, márvány, 75 cm, felirat: PYRKER L J.: „K. Izsó Casagrande után 1870.") 1833-ban Marco Casagrande (1804-1880) szobrász Pyrker János Lászlóról, az egri érsekről készített arcképét, melyet 1840-ben a Pesti Műegylet kiállításán mutatott be. 1870-ben a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka megrendelte Izsó Miklóstól az egyházi vezető arcképét Casagrande mintája nyomán. Négy öntvény készült. A 408-as számon nyilvántartott márvány arckép Köllner Károlytól került a Nemzeti Galériába.
Korona (Dugovics Titusz) tér Tanuló utca felől a Kiskorona (Magyar Lajos) utca felé nézve, jobbra a Krúdy ház (ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épülete).
Mókus utca a Korona (Dugovics Titusz) tér felől Perc utca irányába nézve, szemben Jobbra a Kéhli (akkor Híd) vendéglő, mellette a 20. számú épületben ma az Óbudai Népzenei Iskola működik.
sztem minimum 10 évvel későbbi, de lehet, hogy '90 utáni
Gyanítom, hogy a többi felvétel is a környéken készülhetett.
