E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
"Az (első) hároméves terv valójában két és fél évig sem tartott.[2] A törvény előírása szerint a tervidőszak 1947. augusztus 1-én kezdődött, befejeződéséről azonban ez a jogszabály nem rendelkezett. A rákövetkező időszakra is készült azonban népgazdasági terv, ennek szövege alapján úgy tekinthetjük, hogy a hároméves tervnek 1949. december 31. volt a zárónapja."
Baba kezében egyes szám az első évet jelentheti. Tehát 1948 jó évszám lehet esetleg még 1947 jöhet szóba.
1900-ban Nagybányán leleplezték Lendvay Márton szobrát, a nagykőrösi Verő Hauer László szobrászművészt alkotását. 1936-ban kormányrendelet írta elő, hogy a helységnevek, utcanevek, cégtáblák és postai címzések csakis román nyelven használhatók. Ennek esett áldozatául a Lendvay-tér és a Lendvay-utca, s a szobrot is eltávolították talapzatáról, amelyet a városi múzeum raktárába zártak. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán Nagybánya ismét Magyarország része lett. Ekkor újra felállították a szobrot. 1945 után ismét eltávolították, az Állami Levéltár udvarára vitték. 1958-ban, halálának századik évfordulóján a városi néptanács újabb felállításáról hozott határozatot. A 60-as években azonban a fősétány jobboldalán román nemzeti nagyságoknak állítottak pantheont, amelyből már "kilógott" a Lendvay-szobor. Ezért 1962-ben áthelyezték a fősétány jobboldalára, jelenlegi helyére. De itt sincs mindig nyugodalma. Volt már rá eset, hogy bemocskolták, vagy - mint a mostani évforduló tiszteletére is - trágár szavakat írtak rá
Nyomozásom szerint ilyen nevű bisztró volt még Fonyódligeten és Agárdon. Azokról kevesebbet tudok, de a Révfülöpinél stimmel nagyon sok dolog. Áfész üzemeltette, az épület tetején a szögletes magasítás, az árnyék iránya délutánt feltételez, hátul a nádas, balra fák. Az épülettől jobbra háttérben a túlsó part kivehető, ami a fotózás iránya szerint pont Balatonboglár, aminek pont ilyen a domborulata.
ez a néhány 64-es kép (s ezáltal a Szűcs Lóránd lengyel-szlovák sorozat) későbbi a toronyház építése alapján, mint a most 62-es Nagy Gyula varsói sorozat
a Nagy Gyula sorozatról már 6 éve is felmerült, hogy a most (illetve még mindig) 62 és és 65-ös képek egy időben készültek (lsd pl. 50520 - 59924) (+ van az egy szem 60128, ami 66-hoz sodródott)
a Nagy Gyula képek 65-ös évéhez egy érv, hogy a lengyel wiki is az egyik Nagy Gyula képpel és a 65-ös évszámmal illusztrálja a környék kiépülését https://pl.wikipedia.org/wiki/%C5%9Aciana_Wschodnia_w_Warszawie, bár az igaz is igaz, sokan veszik át kritikátlanul a fortepan sokszor erős becsléseken alapuló datálásait
mindenesetre ha a 62-es Nagy Gyula képek a mostani rátekintés apropóján átkerülnének 65-höz (és bónuszként a 60128 is), akkor helyreállna a világ rendje annyiban, hogy nem lennének ellentmondásban a Szűcs Lóránd képekkel
ulica Ludwika Zamenhofa, jobbra az ulica Józefa Lewartowskiego között, az egykori Volhíniai kaszárnya (Koszary Wołyńskie, később 1 sz. Katonai Börtön, a második világháború alatt a Zsidó Tanács székhelye) romjai, ma park és a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma van a helyén.
ulica Ludwika Zamenhofa az ulica Mordechaja Anielewicza és az ulica Józefa Lewartowskiego között, az elhagyatott egykori Volhíniai kaszárnya (Koszary Wołyńskie, később 1 sz. Katonai Börtön, a második világháború alatt a Zsidó Tanács székhelye), ma park és a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma van a helyén.
6 évvel később bontották le, ha jó az 58-as évszám
(Platánfasor, amit még Gaál Gaszton saját kezűleg is ültetett több, mint száz éve. Mögötte a Déli Vasút, a 7-es főút, majd a Várdomb a háttérben)
A leomló rész ma is megvan. A háborúban barlangot vájtak bele a helyiek és ide bújtak el. Később gyerekek játszottak benne, de betemették, mert omlásveszélyes volt.
Alatta most Suzuki szalon és autószervíz van.
Ennek a cikknek köze lehet Romák Éva képeihez. Van is néhány (tornászós) fotó 1942 körülről Balatonföldváron és Balatonbogláron is beazonosítva.
A Gárdony-Dinnyés, 7-es út nem levelezési cím, hanem helymegjelölés.
A google-térkép és a községek wikipédia oldalai valóban igazolják, hogy a tótól és Dinnyéstől nyugatra levő "dinnyési halastó" közigazgatásilag Pákozdhoz tartozik, a halászcég irodái is Pákozdon vannak.
De közvetlen fizikai tapasztalatom, hogy a Velencei-tó délnyugati sarkától nagyon sokat kell pedálozni észak felé, amíg elérjük Pákozdot. A községnek gyakorlatolag nincs tópartja, mert a falut elválasztja a tótól a nádas és a rezervátum. Egy halas kép jut az ember eszébe utoljára Pákozdról: 189802 és társai.
Ha van az optikai csalódás mintájára territoriális csalódás, ez egy kicsit olyan mintha a gibraltári képeket Nagy-Britannia keresője hozná ki.
Tehát bár a dinnyési halgazdaság tényleg Pákozd falutól távol eső külbirtoka a névadó Dinnyés (Gárdony) tőszomszédságában, el kell fogadnom, hogy formálisan Pákozdé a halgazdasági képsor.
A Velencei-tó meghatározás viszont téves. A halastó nem része a tónak.
Kemény érveid vannak. Látom a Google térképen, valóban nem ér le Oliwa a partig, jóllehet mi gyalog (néha villamossal) jártunk a strandra, ahogy az Oliwában szokás. Így aztán a helyes azonosítás:
184739 a lengyelországi Gdansk tengerparti fövenyén 1963-ban.
Hasonló a helyzet a Dinnyés-Pákozd kérdésben. Közvetlen fizikai tapasztalatom, hogy Dinnyés és a Velencei-tó délnyugati sarka Gárdony része, Sokat kell pedálozni észak felé, amíg elérjük Pákozdot, aminek gyakorlatolag nincs tópartja, mert a falut elválasztja a tótól a nádas és a rezervátum. Egy ladikos kép jut az ember eszébe utoljára Pákozdról: 189794 és társai.
Viszont tényleg, a google-térkép igazolja, hogy a tótól és Dinnyéstől nyugatra levő "dinnyési halastó" közigazgatásilag Pákozdhoz tartozik, a halászcég irodái is Pákozdon vannak.
Ha van az optikai csalódás mintájára territoriális csalódás, ez egy kicsit olyan mintha a gibraltári képeket Nagy Britannia keresője hozná ki.
a kép az Augustin Pacha püspök utca (strada Episcop Augustin Pacha) 1 sz. épületnek egyik a Szent György tér (Piața Sfântul Gheorghe) felé néző üzletéből készült.
a háttérben a Szent György tér (Piața Sfântul Gheorghe), a kép az Augustin Pacha püspök utca (strada Episcop Augustin Pacha) 1 sz. épületnek egyik a Szent György felé néző üzletéből készült.