E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A Műegyetem MG épületének a tetején egy szélkerék. Mögötte a lágymányosi Duna-öböl látszik, talán még a Petőfi-híd vonalától északabbra is, szinte a Bertalan Lajos utcáig. Ez a rész is apránként lett feltöltve. Mondjuk itt tart:
Pécs, Majorossy Imre utca .... , balra a Mindenszentek templomát, a temetőt és az egykori karmelita kolostort /ma Hittudományi Főiskola/ körbevevő fal látszik.
Pécs, Majorossy Imre utca .... , balra a Mindenszentek templomát, a temetőt és az egykori karmelita kolostort /ma Hittudományi Főiskola/ körbevevő fal látszik.
Pécs, Majorossy Imre utca .... balra fenn a Havihegyi kápolna.
ha jó az 1967-es datálás, akkor felmerül, hogy a kép készítésekor Mindszent utca /1963-as térkép/, vagy Sörház utca /1971-es térkép/ volt-e a Majorossy Imre utca neve.
Ha valakinek nem müködik a képfeltöltés: a flasht teljesen le kell törölni a gépröl a "flash playeruninstaller" programmal az Adobe-tól, de elötte bezárni a böngészöt, majd a törlésután újraindítani.
a kép leírásához kiegészítés: a kép baloldalán lévö rom már nem a Residezschloß, hanem a Taschenbergpalais, a két épületet egy függöfolyosó kötötte/köti össze a Taschenberg [utca] fölött.
Berlin, a Friedrichstraße és a Dorotheenstraße keresztezödése, a háttérben (északi irányban) az S-Bahnhof Friedrichstraße.
(ha belenagyítunk a képbe, olvasható az utca fölött a vasúti felüljáró felett az állomás neve, sajnos a flash letiltása miatt nem tudom berakni,mert így a hsz nagyobb lenne, mint 128 kbyte).
Ez szerintem a KAISER KARL VI. osztrák-magyar cirkáló fotója. Miután a cirkálót már 1898-ban vízre bocsátották, sajnos, az időpontot nem tudtam meghatározni.
a Panzerzug Nr. IX., azaz a IX. számú páncélvonat (becenevén "laposvonat") látható vontatáshoz átrendezett szerelvénnyel. Ez azt jelenti, hogy a páncélvonatok összeállítása harcban másképp nézett ki, mint "normális" közlekedés közben. Ugyanis harcban az volt az előnyös, ha a mozdony középen van, hogy előre-hátra nagyjából egyforma sebességgel közlekedhessen, ilyenkor a pálya és a jelzők figyelése másodlagos volt. Vonali továbbitás során viszont úgy rendezték át a szerelvényt, hogy a mozdony legyen elől, így biztonságosabban tudja továbbítani a szerelvényt. Ezért ezen a képen sem a megszokott képét mutatja a vonat, hanem elől van a mozdony és mögötte a kocsik.
a számos képen szereplő és igen népszerű löveget, azaz a 30,5 cm mozsarat rendkívül sok fotón megörökítették, Önök is közölték jónéhány fotóját. Itt is egy ilyen löveg látható. Ugyanis, szállítás közben 3 részre szedték szét a mozsarat, hogy könnyebben legyen szállítható. A 132918 fotón, a kép bal oldalán az úgynevezett "bölcső-kocsi" látható leponyvázva. Ez szállította a lövegbölcsőt. Ebbe illesztették bele a csövet, melyet a "cső-kocsi" szállított. Ez látható a 13915. képen, a cső szépen le van ponyvázva. A harmadik a lövegtalp- vagy lafetta-kocsi volt, mely a lövegtalpat szállította volna, de olyan képet nem találtam.
Berlin, Alexanderplatz, szemben középen a Minolhaus épülete (a tetején a neonreklám elárulja, ez volt akkoriban az NDK-s "ÁFOR", a Minol cégközpontja, 1968-ban elbontották, ma az Alexanderstraße húzódik a helyén)
Az szerepelt itt a fórumban, hogy az épületek Berlinben, a Karl-Marx-Allén találhatóak (pontosabban a Karl-Marx-Allee és a Schillingstraße keresztezödésénél, a háttérben lévö alacsonyabb épület a neue Blumenstraße egyik lakóháza), azt viszont nem láttam, hogy szerepelt volna, hogy a lapos épület a Café Moskau (akkori felirattal: Restaurant Moskau, azaz: Moszkva étterem). A tetején a rúdon a gömb az elsö Szputnyik 1:1 arányú mása (A Szovjet nagykövetség ajándéka).
201829 Ausztria, Schwechat, Alsó-Ausztria, Bruck Hainburger-Straße B10-es főút
Schwechat belvárosát a '80-as években átépítették, szerencsére megmaradt az 1/a és 3 számú épület, ajtók, ablakkiosztások megmaradtak(a 3-on még a felirat helye is látható)
Pécs. Újmecsekalja focipálya (későbbi PMSC, majd PMFC stadion), akkori Szamuely Tibor, ma Stadion utca. Még a domboldalba épített lelátó nélküli "libalegelő" verzió
Jakab Antal adományozótól rengeteg ausztriai kép érkezett 1962-ből. Több tekercset végigfotózhattak az ausztriai utazás során (faros Ikarus busszal). Egy részük könnyű, egy részükről fogalmam sincs.
nem mindegyik Egyiptom, bizonyára vannak líbiai képek is (az expedíciók során a hegyek líbiai oldalán is jártak). Lehet, h több infó birtokában tisztázható még ez-az, de egyelőre az a biztos, hogy az említett 2 kép Egyiptom
Most ránézve az 1978-as évszám is kicsit későinek tűnik, ezt az iskola típust a 60-as évek közepén, második felében építették és itt még újnak tűnik az épület meg a környezete.
a 69891. számú fotó (Damjanich út 24., 1. Számú Általános Iskola, 1978), nem a százhalombattai iskola, hanem az újpesti Fóti út - Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola. Nagyon hasonló a két iskola, a battainak nincs kerítése, és máshogy néznek ki az ablakok.
A kép bal szélén az "Ipar Háza" (Haus der Industrie), elöl szemben a Vörös Hadsereg Hősi Emlékműve, amögött, hátul, a Schwarzenberg-palota (Palais Schwarzenberg)
>Tudom, melyik a mai (és eredeti) Axel-Springer Hochhaus.
Csak egy megjegyzés: az Ullstein-épület, ha nem is sokkal, de előbb készült el, mint az Axel-Springer-Hochhaus, ráadásul, amikor elkészült, az Ullstein már az Axel-Springerhez tartozott. Tehát ilyen alapon az lehetett volna az eredeti ;-)
>és most kiderült lényegében helyesen, hogy 2 (kettő) Axel-Springer Hochhaus volt egy időben
Ezzel így most nem értek egyet (szerintem az Axel-Springer-Hochhaus, az egy tulajdonnév, és csak egy épületet jelöl), de nem érzek elhivatottságot a szőrszálhasogatáshoz.
A javasolt leírás, véleményem szerint, teljesen jó.
Tudom, melyik a mai (és eredeti) Axel-Springer Hochhaus. Csak azt gondoltam, ahogy az előző hsz.-ben leírtam, és most kiderült lényegében helyesen, hogy 2 (kettő) Axel-Springer Hochhaus volt egy időben.
Mivel félek, hogy van, aki elveszti a fonalat, íme a kiegészített javaslat:
előtérben a Kelet és Nyugat-Berlin elválasztó biztonsági zóna Kelet-Berlin felől, a Jerusalemstrasse felől nézve, a fal túloldalán a Zimmerstrasse található, a háttérben az Axel-Springer egyik magasháza (eredetileg az Ullstein kiadó épülete, ma átépítve és kiegészítve a Rocket Tower komplexum része).
Kelet-Berlin, Rolandufer az Alexanderstrasse felé nézve, szemben a Janowitzbrücke állomás felé tartó vasútvonal, jobb szélen a Spree folyóra néző korlát.
(A sárgás rész épült a hatvanas években, az üvegborítású már az újraegyesítés után).
Egy sarokkal arrébb áll, mint a teáltalad keresett épület.
Amiről itt beszélünk, azon a telken eredetileg az Ullstein-kiadó épülete állt (az egész utcában lapkiadók voltak). A ház a háborúban jelentősen megrongálódott. A helyére épült a képeken is látható épület. Ugyanúgy 1966-ban adták át, mint az Axel-Springer-Hochhaust.
Közben 1959-ben az Ullsteint átvette az Axel Springer, de formailag megmaradt önálló cégként. Az épületben szerkesztőségek voltak egészen a kilencvenes évekig.
"Der Ullstein Verlag wurde 1877 vom Verleger Leopold Ullstein in Berlin gegründet.
[...]
Übernahme durch Axel Springer
Mitte der Fünfzigerjahre geriet Ullstein in eine schwere Finanzkrise. Axel Springer erwarb 1956 eine 26-prozentige Beteiligung an der Ullstein AG. Der Kauf ging mit der Vereinbarung einher, Druck- und Vertriebskapazitäten der Häuser Ullstein und Springer verstärkt gemeinsam zu nutzen.[9] 1959 erwarb Axel Springer die Aktienmehrheit und damit auch den Buchverlag unter der Leitung von Albrecht Knaus und später Wolf Jobst Siedler. Das Programm war mit deutscher und amerikanischer Literatur erfolgreich, zu den Spitzenautoren zählten Christine Brückner und Arthur Hailey.
Im Mai 1959 wurde der Grundstein zum neuen Druck- und Verlagshaus inmitten des ehemaligen Berliner Zeitungsviertels gelegt. Die Bauarbeiten erfolgten seit dem 13. August 1961 unter den Augen von DDR-Grenzsoldaten hinter der in unmittelbarer Nachbarschaft errichteten Mauer. Schon Monate vor der offiziellen Einweihung des Axel-Springer-Hochhauses im Oktober 1966 zogen die Redaktionen der B.Z. und der Morgenpost vom Druckhaus Tempelhof in das neue Haus. Auch der Propyläen Verlag bezog seine Büros im 16. Stock des Axel-Springer-Hochhauses,[10] während der Ullstein Buchverlag in einem eigenen Gebäude gegenüber in der Lindenstraße unterkam."
1959-ben Axel Springer felvásárolta az Ullstein Verlagot, így hozzájutott ehhez az épülethez is, azaz 1972-ben simán lehetett az is Axel Springer ház, mivel az ö tulajdonában volt.
a Líbiai-sivatag jelentős része Egyiptomra esik, egészen a Nílus nyugati partjától kezdődik. Almásy nagyrészt Egyiptomban tevékenykedett, a fp-on látható fotók egy része is bizonyára ott készült (és nem Líbiában).
Bizonyíthatóan Egyiptom:
96612 a Wadi abd el Malik Egyiptomban van (ez a Gilf Kebir fennsík egy nagy völgye)
sztem itt:
96613 a Khárga-oázis és a Gilf Kebir fennsík között
Gondoltam, az Axel-Springernek lehetett akár két épülete is. (Mindkettő közvetlen a fal mellett, jó kilátással keletre és jól láthatóan keletről, mintegy részeként a propagandaháborúnak) De ha ez épület nem volt az Axel-Springer egyik épülete, akkor szabad a pálya, hogy megmondjátok, hogy mi volt.
Ami biztos,
"Die Senatsbauverwaltung, der damalige Bezirk Kreuzberg und die GSW schrieben 1991 einen zweistufigen, beschränkten Architekturwettbewerb zur Erweiterung des bestehenden 17-geschossigen Hochhauses aus den 1960er Jahren aus, den Matthias Sauerbruch und Louisa Hutton gewannen."
91-ben ezt az épületet átépítették és építettek mellé egy magasabbat és két alacsonyabbat, ebből lett a 4 részes GSW komplexum, ami 2017 óta a Rocket Tower.
>az Axel-Springer-Hochhaus (átépítve és kiegészítve ma a Rocket Tower).
Ez nem stimmel. Ez a két épület nem azonos, hanem két különböző épületről (ill. épületegyüttesről) van szó, amelyek egymástól kb. egy saroknyira állnak:
A 184312 és 313 képeken egyaránt kb. középen látható a GSW-Hochhaus. Az Axel Springer ezeken a képeken nem látható (annak a háznak is elég jellegzetes a Kelet-Berlin felé eső oldala egyébként). Ennek a két képnek a bal szélén lévő épület ma már nem áll, azt hiszem. Ezt a részt az újraegyesítés után teljesen újjáépítették.
előtérben a Kelet és Nyugat-Berlin elválasztó biztonsági zóna Kelet-Berlin felől, a Jerusalemstrasse felől nézve, a fal túloldalán a Zimmerstrasse található, a háttérben az Axel-Springer-Hochhaus (átépítve és kiegészítve ma a Rocket Tower).
előtérben a Kelet és Nyugat-Berlin elválasztó biztonsági zóna Kelet-Berlin felől, a Jerusalemstrasse felől nézve, a fal túloldalán a Zimmerstrasse található, a háttérben az Axel-Springer-Hochhaus (átépítve és kiegészítve ma a Rocket Tower).
Kelet-Berlin, Wilhelmstrasse (Otto-Grotewohl-Strasse), balra a Pariser Platz, jobbra az Unter den Linden. Jobbra az Unter den Linden sarkán a magyar nagykövetség épülete látható.
az INFÓ alapján azt mondanám Litvánia, Vilnius, pályaudvar.
+++
"Lengyelnek lenni Litvániában Vilnó városa litvánul Vilnius , a Litván Köztársaság fővárosa, annak a területnek a központjában fekszik, amely 1939-ig a lengyel államhoz tartozott. Abban az időben etnikailag is lengyel város volt az 1981 -es népszámlálás adatai szerint a lakosság 60 százaléka volt lengyel anyanyelvű a vilnói vajdaságban."
Jászberény, Lehel vezér tér, gokartverseny. Háttérben jobbra a Gyetvai János Általános Iskola (ma Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola).
A császári és királyi 72. (báró David von Rhonfeld gyalogsági tábornok) gyalogezred (Pozsony) 1859 M ezredzászlója a zászlótartóval, az úgynevezett Vízi laktanya udvarán. A zászlószalag felirata: Marie Erzherzogin von Österreich, vagyis HabsburgTescheni Mária Karolina főhercegné, Rainer Ferdinánd főherceg neje. Őt kérte fel az ezred zászlóanyának az 1862-ben tartott zászlószentelésre.
A TV-tornyot, az alatta levő vendéglátóipari egységekkel, vagy az S-bahn-Stationt még bocsánatos bűn az Alexhez sorolni, de a Rotes Rathaus előtti térség soha nem volt a része, a háború előtt nem is volt térség, hanem sűrűn teleépített negyed, a Marienviertel. Kb olyan, mintha valaki azt mondta volna Nagy Imre szobrára, hogy az a Szabadság téren van (volt), nem pedig a Vértanúk terén.
Éltem Berlinben, bár csak pár hónapot, a bátyám viszont már 25 éve ott lakik, ezért voltam eleget ott, hogy tudjam pontosan, hol a vége az Alexnek.
Nordwestlich: Karl-Liebknecht-Straße (Bundesstraßen B 2 und B 5)
Nordöstlich: Alexanderstraße (B 2 und B 5)
Südöstlich:Grunerstraße/Alexanderstraße (B 1)
Südwestlich (vor dem S-Bahnhof in der Fußgängerzone): Dircksenstraße"
Már se az S-Bahn-Station, se a Fernsehturm nem az Alexen van, így se a templom, se a szobor nem lehet ott, utóbbi (sajnos a pontos helyét nem tudom, pedig egy-kétszer mentem el mellette) vagy a Marx-Engels-Forumon, vagy a Park am Fernsehturm parkban kell legyen a templom helyzetéböl kiindulva,valahol a Spandauer és a Rathausstraße keresztezödése közelében kell lennie, de még az általad az alkotóról szólo wiki bejegyzés is ezt írta: "1958: Aufbauhelferin und Aufbauhelfer in einer Grünanlage östlich vom Roten Rathaus".
Félreértés ne essék, kizárólag a segítöszándék vezérelt, mert eszméletlen energiát fektetsz bele a cimkézésbe, én csak a pontosításban szerettem volna segíteni ott, ahol úgy gondolom, elkél.
Aha, ez a szobor ott áll még a Streetview 2008-as képén is. Jobban megnézve, megfelelő objektívvel még az is lehet, hogy pont ugyanott áll, mint ahol '62-ben.
Kb. ebből a perspektívából készült a fortepanos kép.
202485: Berlin, Németország (akkor: NDK), Alexanderplatz, Szűz Mária templom
Sajnos a kép előterében látható, munkást ábrázoló szoborról nem sok információt találtam.
+++
volt/van neki párja is (bár az infóba nem került fel a megnevezése)
93578 Németország, Berlin, Kelet-Berlin, Alexanderplazt, háttérben a Szent Mária-templom, előtérben az Aufbauhelferin szobor (Fritz Cremer, 1953, jelenleg a Rotes Rathaus előtt).
"Tyereskova jobbján Stanisław Mikulski (Łód, 1929. május 1. Varsó, 2014. november 27.) lengyel színész, televíziós műsorvezető. Színművészi pályafutása során gyakran alakította háborús témájú filmek katonaszerepeit. Legismertebb alakítása a Kockázat (19671968) című televíziós sorozatban Hans Kloss szerepe volt."
202483: Berlin, Németország (akkor: NDK), Marx-Engels-Platz (ma: Schloßplatz a Lustgartennel), a háttérben az Unter den Linden épületeivel (Zeughaus, Humboldt Uni, Staatsoper)
Ez nem inkább a Schloßplatz lesz, kevésbé a Lustgarten? A Lustgarten az a nagy zöld felület, a kép valahonnént a most újra felépülö palota helyéröl kellett készüljön, a képed jobb oldalán lévö fák a Kupfergraben felöi fái lesznek a Lustgartennek, a négy pöcök a busztól balra a Schloßbrücke, utána kezdödik az Unter den Linden, a Zeughaus után a Humboldt Uni épülete. A Lustgarten sosem volt macskaköves, mindig is kert ill park volt:
A kép bal oldalán láthatóak a Princessinenpalais romjai (1960-62 között bontották el, 61-ig kitakarta volna a Kronprinzenpalais romja, 50-ig még az Alte Kommandanturé is), mögötte a Staatsoper teteje látható.
Összegezve szerintem helyesebb, ha azt mondjuk: "Berlin, Marx-Engels-Platz (ma: Schloßplatz a Lustgartennel), a háttérben az Unter den Linden épületeivel (Zeughaus, Humboldt Uni, Staatsoper)"
202483: Berlin, Németország (akkor: NDK), Lustgarten (akkor: Marx-Engels-Platz), kilátás az Unter den Linden felé. A nagy épület a busz mögött a Zeughaus.
Valóban Pozsonyszőlős lesz a hely, hisz oda is van írva a kép alá, hogy Slovakia a Czechoslovakia elé. Míg az eredetileg gondolt Vinori Prágánál az Cseh részen van.
Beadták az eredeti nebatívot a Fortepannak, vagy amit valószínűbbnek tartok, hogy a képeslapot reprózták. Léteztek erre külön kamerák, pl. az Agfa gyártott ilyet, ember nagyságú eszköz volt. Síkfilmet tettek bele, majd kontaktolták. Nagyobb nyomdákban volt ilyen, akár az MTI.-ben is lehetett ahonnan a képeslap származik. Nekem is van egy tucat síkfilmem ami ilyen képeslap kontakt - semmit nem ér. Igazából akkor venni észre a hamisságot amikor a nagyítás/ szkennelés után nem produkálja a síkfilm méretéből adodó elképesztő részletgazdgságot.
Piața Libertății (Jenő herceg tér), jobbra a Városháza utca (Strada Emanoil Ungureanu), balra a háttérben a Strada Coriolan Brediceanu (Széchenyi utca).
A fenti kép jobb szélén valószínüleg a Helka gözös látható, jóval azelött, hogy filmszereplö lett volna. (A testvérhajójának, a Kelénnek más az orrésznél a diszítö mintázata)
a Nagyerdői Gyógyfürdő és a Nagyerdei Strandfürdő ugyanaz az intézmény csak más néven?
Jelenleg van a leírásokban keveredés, ezeket rendbe kell rakni. Úgy látom, hogy a két létesítmény nem azonos. Azt hogy a kettő átjárható volt, vagy sem, ez most még nem állt össze.
A Pallagi útnál készült felvételeken 80157 a a neon egyértelmű.
Az alábbi honlapon található felvételeket is össze kell vetni a Fortepanos fotókkal és a Fentrol.hu .val.
202656, 202657 - Budapest I. Várkert Bazár, Budai Ifjúsági Park. Ferm együttes: Környei Csaba, Ákos István, Karácsony János, Csurgai Attila, Környei Attila.
202658, 202659 - Budapest I. Várkert Bazár, Budai Ifjúsági Park. Syconor együttes: Kapitány Gábor, Zwolenszky Ferenc, Kovacsics András?, Váradi Béla?, Hámor Rezső.
"15864 Interbrass együttes énekes Kalmus József billentyűs Másik János, dobos Poganatosz Nikosz, pozanos Szilágyi László, basszusgitár Neszmély Imre, szaxofon Molnár Ákos"
magyar cigányok a szlovák Vynory faluban = Vinor, Prága?
sztem Pozsonyeperjes (Vajnory)
Lehetséges magyarázat : amerikaik által készített fotó (tény) és aj betűkapcsolatot rosszul olvasták, lévén ilyen ritkán van az angolban, vagy a hallott Vajnory szót kicsit angolosan írták le
202515, 202516: Lipcse, Németország (akkor: NDK), Friedrich-Engels-Platz a Tröndlinring felől nézve.
A két kép hajszálra ugyanott készült, néhány másodperc eltéréssel.
Ezt a részt nem sokkal a képek készítése után, 1964-ben teljesen átépítették, azóta a Tröndlinring itt háromszor-négyszer olyan széles, mint a képen. A képek jobb oldalán, a fotóssal szemben, a Naturkundenmuseum épülete, a képek közepén a Jahnallee házai. A tér azelőtt Friedich-Engels-Platz volt, ma, ha jól értem, nincs neve.
magyar cigányok a szlovák Vynory faluban = Vinor, Prága?
sztem Pozsonyeperjes (Vajnory)
Lehetséges magyarázat : amerikaik által készített fotó (tény) és aj betűkapcsolatot rosszul olvasták, lévén ilyen ritkán van az angolban, vagy a hallott Vajnory szót kicsit angolosan írták le
Még több infóra vagy megfontolásra lenne szükség ahhoz, hogy melyik lehet a valószínűbb dátum (1961 vagy 1970... vagy más)
Inkey Tibor 15 soproni képe hat különböző dátumhoz került. Bár fotóriporterként járhatott többször is Sopronban, de azért jó eséllyel több most külön került kép jó eséllyel összetartozik.
Budapest VI. Hunyadi tér, a háttérben az Andrássy út 6365. szám alatti iskolaépület térre néző oldala (Hunyadi tér 1314.).
Az említett ház a háttérben (az ereszcsatorna lefolyója és a lámpa is megvan még ma is utóbbi tetejének csak az árnyéka lázszik a falon a fortepanos képen):
A 201332 sz. kép jobb oldali felén a Karl-Marx-Alleen a Lebuser Str. és a Strausberger Platz közti épülettömb áll, ha jól sejtem, ezek a Karl-Marx-Allee 53-67 házszámok (sárgával jelölve).
Ugyanezen kép bal oldali kb. egyharmadán a Strausberger Platz házai látszanak. A magas épület (a képen a metrókijárat felett, a valóságban kb. négyszáz méterrel mögötte) a Strausberger Platz 19, a tér egyik meghatározó épülete (lilával jelölve). Közvetlen mellette balról (a képen a villanyoszlop bal oldalán) állnak a Strausberger Platz 17-18. sz. házak, enyhe ívben (zöld színnel).
A kép bal szélén a Karl-Marx-Allee déli (nekünk bal) oldalán álló, a képet uralóval azonos kinézetű épülettömb legvége látható, ez a Strausberger Platz 10., a Karl-Marx-Allee felőli oldala pedig Karl-Marx-Allee 54-68 (piros színnel).
Vitatja valaki a fent leírtakat?
Ha a fent leírtak helyesek, akkor a képen látszik a Karl-Marx-Allee (a kép készítésének idején Stalinallee) egy része, és a Strausberger Platz egy része.
Ez esetben, úgy gondolom, az általam a 106578-as hsz-ban megadott meghatározás: "Karl-Marx-Allee (akkor: Stalinallee), Strausberger Platz" helyes. Esetleg a vessző helyett lehetne "és": Karl-Marx-Allee (akkor: Stalinallee) és Strausberger Platz.
Igazad van, Eperjes, a Pavlovičovo námestie (sajnos nem tudom a tér magyar nevét, ha volt ilyen). A kirakatban az Alekszandr Nyevszkij ortodox katedrális tükröződik, még harangtorony nélkül, amely csak 1970-ben épült meg.
a mai Wein János park a Thurzó (Muk Lajos) utca mellett, jobbra a Pannónia (Rajk László) utca, szemben a háttérben az Ipoly utca épületei. A padon Inkey Tibor fotóművész ül.
A kép bal szélén (a metrókijárat felett) látható épület már a téren áll (ráadásul a tér tőlünk távolabbi végén), ezért, szerintem, megfelelő a leírás, hiszen a tér egy része is látható a képen.
Ez nagy rejtély. 2013-ban jól kerül fel minden és 2019 elejéig rendben is volt, ezek a "nagyszünet" előtti letöltés rekordjai:
Fájlnév Év Sorrend Információ Tulajdonos Ország Város Helyszín
21894 1955 50339 Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház, a Főtérre nyíló bejárat. Középen rövid nadrágban Ungvári Tamás. Kotnyek Antal Magyarország Szigliget
21895 1955 50340 Karinthy Ferenc (Cini) író és felesége, Boros Ágnes Kotnyek Antal Magyarország Szigliget 21896 1955 50341 Esterházy kastély, alkotóház. Kotnyek Antal Magyarország Szigliget
A Karl-Marx-Allee és a Lebuser Straße keresztezödése, a felirat a metrómegállót jelöli, nem magát a teret, a Strausberger Platz ott van a magas épületek által közrefogva a füves kör alakú térség. A kép elöterében a metrólejáró, még az aszfaltozás is ugyanolyan, mint akkoriban..
A kép bal szélén (a metrókijárat felett) látható épület már a téren áll (ráadásul a tér tőlünk távolabbi végén), ezért, szerintem, megfelelő a leírás, hiszen a tér egy része is látható a képen.
A MÁV 375-1032-es pályaszámú mozdonya (az utolsó magyar gyártmányú gőzmozdony), a telephelye Veszprém-Külsőn volt (egy ideig ki is volt állítva), de a kép készülhetett Celldömölkön is, mert valamikor a 60-as évek végén átkerült az ottani fűtőházhoz.
201327: Róma, Olaszország, Piazza San Pietro in Vincoli, Borgiák tornya (Torre dei Borgia), a Paolai Szent Ferenc templom (San Francesco di Paola) tornya.
Ezt a területet egyszer a hatvanas években átrendezték, aztán az újraegyesítés után megint. A kép bal szélén álló, Brühl 52. sz. ház, ún. Gloecks-ház egyértelműen beazonosítható.
Jobb oldalon az óratorony, bal oldalon a Szent Márk székesegyház
A kép egyértelműen tükrözve van, valójában balra van az óratorony, jobbra a székesegyház (valamint sok részletről is egyértelmű, hogy fordítva van a kép).
Másrészt Gara Andor összes többi velencei képe 1935-nél van, ez az egy 1936-nál. Szerintem semmi nem indokolja, hogy ne a többi mellett legyen.
Igen, így az sem lehet korábbi 1882 őszénél, amit az alkalmazott [1880 körül] végül is nem cáfol. Úgy tudom, ezeket a meghatározásokat külön díjazás ellenében, darabbérben fizetve honorálta anno a FSzEK a túlórázó kollégáknak, de nem minden esetben próbálták a datálást a látható épületek, építmények mindegyikének figyelembevételével megképezni.
1971. április 25. mert a másik plakát a 4 évvel későbbi 1975. június 15. (elküldés után vettem észre, mert emlékezetre hagyatkoztam, annyira egyforma volt a két plakát és az újságcikket vettem alapul, nem a fortepan képét)
Évszám pontosítás biztosra: 1975. május (országgyűlési választás plakátjából felismerve ami már április 21-én is kint volt + május 1 tábla + ballagási ünneplős ruha?)
Magyarország, V. Budapest, Váci u. 24. Budapest Divatszalon
A mára már lebontott Teleki tér 21.-ről ebből az időszakból csak egy képet leltem (141393), van egyezés, de eltérés is, ha 202770 valóban a Teleki téren készült, akkor a két kép készülte között hozzányúltak a 21. szám homlokzatához. Mindenesetre a 22. szám szerintem egyezik. 141393 részlete:
Érsekkert (Népkert), Kioszk (akkoriban Népkert söröző, ma az Excalibur középkori lovagi étterem van a helyén).
+++
A január 31-i közgyűlés egyik legizgalmasabb kérdése az Érsekkert átnevezése volt, a felvetésről itt írtunk még korábban. A közgyűlés végül 11 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. Az Érsekkert hivatalosan Szmrecsányi Lajos-kert (Érsekkert) lett.
Drezda, Augustusstraße, balra a Georgentor, a Residenzschloß (uralkodói kastély) része, a kép közepén a torony a Residenzschloß tornya a háborúban megsemmisült felsö rész nélkül, jobbra a Hofkirche (udvari templom) középen egy emelet magasságban egy átjáró látható, ami a kastélyból vezetett a templomba, a népnyelv "Seufzerbrücké"-nek (Sóhajok hídjá)-nak hívta, alatta a Schloß és a Hofkirche között a Chiaverigasse.
Drezda, az elötérben a Terassenufer, a Weiße Flotte hajóival, a háttérben a nagy tornyos épület a Sächsische Staatskanzlei (Szász Állami Kancellária), a pillérek az Elbában a Carolabrücke romjai, a háttérben az Albertbrücke. (a Brühlsche terasséról fotózva)
Drezda, balra az Kunstakademie falának vékony részlete, a korlát a Brühlsche Terasse, a kép közepén a Frauenkirche romjai, a Brühlsche Terassétól oda vezetö "út" a Münzgasse, a kép hátterében a Wilsdruffer Straße (akkor Ernst-Thälmann-Straße) páros oldalának épülettömbjei, jól láthatóan teljesen felépülve, a kép hátterében a Neues Rathaus (Új Városháza) tornya
A Fő tér elnevezése évszázadokon át Piac volt, akárcsak a legtöbb középkori város központi terének, itt összpontosult ugyanis a legtöbb bolt és itt állították fel sátraikat a vásárosok is. Egy 1716-ból fennmaradt okirat szerint a neve Nagypiac volt, szemben az óvári Kispiaccal (Karolina tér, ma Múzeum tér, románulPiața Muzeului). Ez a megnevezés egészen 1869-ig fennmaradt, ekkortól szerepel Fő térként. Ez a névváltoztatás azt jelzi, hogy egyre inkább dísztéri funkciót töltött be a város életében. A 20. század elején a nagy király szobrának felállításával egy időben Mátyás király térre keresztelték s ezt a nevet viselte az első világháború végéig, majd négy esztendőn át a bécsi döntés után is, közben húsz évig Piața Unirii (az Egyesülés tere) aztán a felszabadulás után Piața Libertății (Szabadság tér) nevet viselte. Az 1989-es forradalmat követően ismét felvette a Piața Unirii (az Egyesülés tere) nevet, de a kolozsvári magyarság továbbra is Fő térként emlegeti.[1]
Mégegyszer megnéztem az a képet: amit én a Wilsdruffer-Altmark páratlan oldali saroképületnek gondoltam (és meg se említettem) a kép jobb oldalán, az valójában a túloldali (páros oldal) épületegyüttes lesz, ami ráadásul kitakarja a Frauenkirche romjait. Ha az az épület áll, akkor mindenképp 1961 április utáni kell legyen, azaz az 1962 stimmel, pláne, ha a kép készítöje így jelölte meg (az az igazság, hogy mindent néztem a képen csak az évszámot nem, úgy próbáltam beazonosítani az évet.)
A kép momentán 1962-re van írva, szerinted tehát inkább 1960, ha jól értem.
Az adományozó, Faragó László, egy egész sor NDK-s képet adományozott. A képek egy része még nincs megfejtve (bár sokukról első ránézésre nyilvánvaló, hol készültek, csak még nem jutottam el idáig), egy részüket megfejtettem még egy másik képszámon, és eddig nem kerültek átvezetésre a megfejtések (jól látszik, hogy sok kép duplán van momentán).
Az évet illetően én a következő mondanám: a 202475-ös képen a Brandenburgi Kapu mögött én látni vélem a falat (vö. 161471), tehát az nem lehet korábbi, mint 1961 augusztus. Az 1962-es évszám reális.
Ha te azt mondod, a drezdai kép annál biztosan korábbi, akkor vagy kétszer járt a fotós az NDK-ban, vagy mégis tévedsz.
(Btw. leragadtam egy olasz képnél, több órát rászánva, eredmény nélkül, 1933-ból. Most eltettem, holnap tovább fogok lépni :-)).
Nem csak az Altmarkt látható, hanem az elötérben a Seestraße, a kastély felé az Altmarkt meghosszabbításában pedig a Schloßstraße és jobbra hátul a Neumarkt is, söt jobbra egészen a háttérben a Sekundogenitur-Münzgasse-Kustakademie kontúrjai is felsejlenek, mint ahogy a Frauenkirche romjai is egészen a jobb oldalon. A kép jobb oldalán hátul a Johanneum (Verkehrsmuseum) látható, egy egykori istálló, ma a drezdai közlekedési múzeum található benne:
A kép 1962 elött kellett készüljön, mivel még nem kezdték el építeni a Kulturpalastot, aminek, ha állna, ki kellene takarnia a Johanneumot a képböl, de 1956 után, mivel a Café Prag akkor nyitott meg: https://de.wikipedia.org/wiki/Caf%C3%A9_Prag_(Dresden)
söt, már elkezdték építeni az Ernst-Thälmann-Str. páros oldalán az épületegyüttest (ezért a daru ajobb szélen), ami 1961 áprilisában készült el, úgyhogy valamikor 1959-60 körüli lehet.
Lehet ez a kép (és a környezőek) 1975-ösek? Szerintem ez a "piskóta" forma tükör és a műanyag lámpakeret nem lehetett a '80-as évek közepénél korábban. (Nekünk '84-es volt, ha jól emlékszem és még króm tükrös.)
Na meg: "1975 -ben megkezdõdik a kispolszki hivatalos hazai forgalmazása a Merkur Személygépkocsi Értékesítõ Vállalat által. Mai szemmel nézve hihetetlen, de ha valaki vásárolni szeretett volna, közel 1-2 év várakozás után került csak kézbe a hõn áhított autó. Korabeli újságok szerint az induló ára 80000Ft körül volt." https://fiat126.hu/?/Fiat126/Az_auto_tortenete/
"Feltételezem, ez is ott készülhetett, ahol az előző két kép, bár a hátteret nem sikerült beazonosítanom.
+++
sztem uott uolyan csálén áll az autó, uúgy résnyire nyitott hátsóajtóval"
Igen, ez alapján feltételeztem, hogy ugyanitt készült, bár az elmosódott háttérből nem tudtam "kiolvasni" azon Csengery utcai házakat, amelyek elvileg látunk.
A kép egyébként kisebb kivágatban már megtalálható a Fortepanon: 78124
"Szemlőhegy - Józsefhegyi utca 3. szám" - a fényképen jobbra, a felső sarok közelében látható tornyos villa. Én 1883-as dátummal mentettem el, mivel 1882 májusában indult el a fotón is látható eredményre vezető átépítés, de még nem láthatóak az 1884-ben kiépült vámszedő házak a hídfőknél.
Porszász József középiskolai tanár és felesége, szül. Oroszy Ilka Szemlőhegy - Józsefhegyi utca 3. szám alatti, Wavra Kelemen tervezte nyaralója 1880 májusában kapott építési engedélyt, amely 1882 májusától Schulek Frigyes tervei szerint lett bővítve, így a https://fortepan.hu/hu/photos/?id=204091 fotó szerintem e második dátum (1882. május) után teendő, mivel itt már a bővítés utáni állapotban látszik.
Kár, mert megpróbáltam a lehető legvilágosabb lenni.
Lényeg, hogy nem tudom, csak azt, hogy így most nem jó. Vagy a 171681-t kell későbbre tenni vagy a 201159-t korábbra, vagy mindkettő, csak a sorrend megcserélődjön.
Ha ez így túl komplikált, akkor ráér a dolog, amíg pontosabb információ fel nem bukkan.
Porszász József középiskolai tanár és felesége, szül. Oroszy Ilka Szemlőhegy - Józsefhegyi utca 3. szám alatti, Wavra Kelemen tervezte nyaralója 1880 májusában kapott építési engedélyt, amely 1882 májusától Schulek Frigyes tervei szerint lett bővítve, így a https://fortepan.hu/hu/photos/?id=204091 fotó szerintem e második dátum (1882. május) után teendő, mivel itt már a bővítés utáni állapotban látszik.
Budapest VI., Hunyadi tér, piac a vásárcsarnokkal szemben, a háttérben balra az Andrássy út (Népköztársaság útja) 63. térre néző frontja, a Vörösmarty utca 31. és a tér 12. számú háza.
Szerintem ez a kép akkor készülhetett, amikor pl. 202949 is (meg még más Rubinstein-képek is a Felszabadulás tér környékéről), így ezeket korábbra kellene datálni, a Felszabadulás téri aluljáró építésének idejére, 1975-re vagy 1976-ra.
A Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT avagy MFTR I. (osztályú) kapitányának portréja. Katonaviselt úrról van szó, mert a mellén függő kitüntetés a Hadiérem.
az infó máramarosi sóbányát mond. Máramaros vármegye nem egyenlő a mai Máramaros megyével, jó nagy része a mai Ukrajnában volt. Többek közt Aknaszlatina is a megyében volt a maga számos sóbányájával.
Váci utca 18 helyett a Régi posta utca 11 házat mutatta utcaképnek.
Találtam is egy nagyon gyanús hasonlóságot, de nem győzött meg, igaz 70 év alatt sokat változhat minden.
Aztán jött egy korban már ideillő varrógép hirdetés is, ami Rákóczi út 16. ház. Ehhez volt is egy 1961-es kép, ami teljesen máshogy néz ki, de azért varrógép szaküzlet, hogy legyen mit agyalni.
Voltak egyéb címek is, de szerintem egy sem jó. Talán nem is Budapesten készült? Úgyhogy majd más megtalálja.
Bónuszként kaptam egy kis érdekes látnivalót a múltból, egy hiányzó reklámtábla alatt ott volt a régi tulaj neve.
Tiszaköz egyesült Rahóval 1898: Tiszaköz (Hnt.), 1907: Tiszaköz (Hnt.), 1913: Tiszaköz (Hnt.), 1944: Tiszaköz, Устьреки (Hnt.). A Tiszaköz helységnév magyar eredetű, a falu a Tisza két ágának, a Fehér- és Fekete-Tiszának az összefolyásánál települt, s fekvéséről kapta a nevét (vö. Husztköz, Taracköz, Vízköz). Rahó külterületi lakott helye volt.
az infó máramarosi sóbányát mond. Máramaros vármegye nem egyenlő a mai Máramaros megyével, jó nagy része a mai Ukrajnában volt. Többek közt Aknaszlatina is a megyében volt a maga számos sóbányájával.
Találtam egy katonaképet, aki a csárda remetéjével megegyező nevű, szintén győri és kb egyidős lehet vele. Szerintem azonos személy.
A csárda tulaja 1962-ben volt 66 éves, tehát 1896 körül született. Aki a képen van, 1915-ben vonult be, ha a csárda tulaja volt az akkor 19 évesen. Ez elképzelhető.
Az előzőek alapján akkor ez meg 1930 lehet, mivel a solti fele már kész van és épül a Dunaföldvár felőli rész is.
A másik két nyílás (Dunaföldvár oldal) szerelése 1930. május 22-szeptember 19. között folyt.
Ha 4 hónap munka ez az oldal, akkor a képen látottak szerint kb. a negyede/harmada van kész ennek az oldalnak. Ami +1 / +1.5 hónap időtartam 1930. május 22. óta.
- A munkák 1928. év nyarán (újságcikkben őszén) a két parti keszonalapozású hídfő építésével indultak meg
- A szerelés a mederbe vert cölöpökre épített munkaállványon történt két mozgatható daruval.
A Dunaföldvár felőli két nyílás állványa 1929. július 27-ére készült el, a szerelés december 18-ára elkészült.
(Itt ellentmondást látok, elírás lehet, mert a képeken láthatólag a solti oldal készült el előbb)
- A másik két nyílás szerelése 1930. május 22-szeptember 19. között folyt
- A híd próbaterhelése 1,9 t/m kavicsterheléssel történt 1930. november 10-20. között
- Átadás 1930, november 23
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=164082 Szerintem itt az látható, hogy a solti oldal két pillére közt áll az állványzat (1929. július 27-ére készült el), de a vasszerkezetet még nem kezdték meg daruzni.
Az 1844-től nyolcvan évet megért Friedrich Trendelenburg német sebészorvosról ugyanis számos eljárást, tünetet neveztek el. Köztük az egyik legismertebb az ájulás vagy hipovolémiás sokk esetén különösen hasznos fektetési mód, melynek során a páciens lába magasabbra kerül mint a feje.
Ez hordágy esetén körülbelül 15 fokos lejtőt jelent lábtól fejig, ami általában nem több 20-25 cm-nyi különbségnél a hordágy lábfelőli végének javára. Ennél erősebb megemeléssel a felnyomódó hasi szervek akadályozhatják a rekeszizom működését, rontva a légzőmozgások hatásfokát.
A testhelyzet, pontosabban a keringésre gyakorolt kedvező hatás, az életfontosságú szervek vérellátásának javítása talajon vagy nem emelhető fekhelyen a lábak magasabbra helyezésével, felpolcolásával érhető el.
1928 őszén indult meg as munka. Gondolom ha csak minimum 2-3 hónap is elég lenne, mire a 164082 képen láthatóan állnak a pillérek, akkor már 1928 decembereként nem lennének falevelek. Ezen a képen van falevél, tehát szerintem ez is inkább 1929.
A látható állványzatot már biztos a vasszerkezet összeállítása miatt építették oda. Szerintem inkább 1929 a jó.
Magyarország, Győr, Radó sziget, balra a Kioszk kávéház és étterem, középen a Püspökvár-Toronykilátó, jobbra a Győri Kármelhegyi Boldogasszony templom.
Magyarország, Győr, Radó sziget, balra a Kioszk kávéház és étterem, középen a Püspökvár-Toronykilátó, jobbra a Győri Kármelhegyi Boldogasszony templom.
Magyarország, Budapest XIV., Városliget, Állatkert előtérben a cro-magnoni előember szobra (jelenleg az új Majomház kijáratánál áll), háttérben a Pálmaház.
lsd 
lsd 
és ma.
lsd 
ott a fa is a városfal mögött:
lsd 
lsd 
lsd 
lsd 
lsd 
ma már fák vannak a bg. előtt, csak sejteni lehet fp képen lévő látványt:
lsd 
delcampe
lsd 
belülről kifelé:
sztem itt:
lsd 
pár évvel a 
lsd 
Turán, vagy más olvasható a vontatón? 
lsd 
A Lustgarten az a nagy zöld felület, a kép valahonnént a most újra felépülö palota helyéröl kellett készüljön, a képed jobb oldalán lévö fák a Kupfergraben felöi fái lesznek a Lustgartennek, a négy pöcök a busztól balra a Schloßbrücke, utána kezdödik az Unter den Linden, a Zeughaus után a Humboldt Uni épülete. A Lustgarten sosem volt macskaköves, mindig is kert ill park volt:
lsd 
Valószínűleg a Szent István hét alkalmából.
mint a 31990: 
mint a 22292:
mint a 22141: 
feljebbről, ahonnan már a hátsó hegyek is látszanak:
ezen: 
mint a 25022: 
itt: 
lsd 
lsd 
delcampe
.
ma: 
mint a 176229: 
ma: 
ma: 
kurzorral kijelölni a képszámot Ctrl+c majd a hozzászólásban Ctrl+v
>>> 
ma: 
ma: 
ma: 
ma: 
lsd pl. 
