E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Apróság, a KOGÉPTERV (Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat) elnevezés 1975. május 5-től használatos.
1990-től a MATÁV mellett, a székházban tovább is volt még, tervező cégként, 40 fővel a KOGÉPTERV, és ekkor alakult meg a KGT Mérnökiroda Rt. 400 fővel.
1996-ig a Krisztina körúton maradtak és ezután lett teljesen a MATÁV-é az épület.
A Krisztina körút 55-ben az 1951-ben felépült óriási irodaházban a KGMTI (Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Iroda), majd 1968-1990 között más néven a KOGÉPTERV (Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat) óriási létszámú tervező csapata dolgozott. 1990 és 2018 között a MATÁV, illetve a MAGYAR Telekom székháza volt. Akkor megvette az MNB és azóta felújítják.
A fotókon jól láthatók a nagy tervasztalok, amiken vélhetőleg többségében építészek, statikusok dolgoznak. Van ugyan néhány rajzgép is, de azokat általában a gépészek használták. Az építészek rajztábláján a korábbi fejes vonalzót (ami az egyik kezet lefoglalta) már felváltotta a görgős vonalzó. Ennek végein két-két kis görgő volt és damillal vagy vékony dróttal vezetve mozgatva mindig párhuzamos maradt. Később rájöttek, hogy elegendő egy-egy görgőt is használni, ha azokban két vájaton van átvezetve a zsinór.
Érdekes, hogy a '60-as, '70-es években párhuzamvonalzót már sok ezren használtak, de kapni sehol nem lehetett. A tervezőirodákban a makettkészítők gyártották, esztergálták ezeket. Mások (például a diákok) részére Szegeden egy Kakucsi nevű iparos gyártott plexiből kívánt méretre ilyent, ő postán küldte el a megrendelőknek. Tehát az iskolások a kis rajztáblájukra is tudták ezt az okos és egyszerű szerkezetet használni.
Nagyon idős tervezők asztalán még látni párhuzamvonalzót, de a fiatalok ma már kizárólag számítógéppel dolgoznak. Régi lakberendezési magazinokban az építészek saját lakásának bemutatásánál is felfedezhetők ezek.
Múzeum körút az Astoria kereszteződés közelében, a palánk mögött a metróépítés területe. A Fővárosi Moziüzemi Vállalat (FŐMO) által forgalmazott film plakátja.
„Édes véreinket hozzuk közelebb hazánk fóvárosához...“ Már az ünnepség első felvonása is nagy tapsot aratott. A repülőtér indítási beonján ott állt a HA-JUE jelzésű Junkere 52-es tipusu huszszemélyes és a HA- FOD jelzésű, Focke Wulf 58-as tipusu tizenkét személyes utasgép. Előbbit néhai vitéz Szentkirályi Dezsőről, utóbbit néhai Dobos Istvánról, a hires magyar pilótáról keresztelték el. A két aluminiumtestü madár ragyogott a kcrai napsugárban. A Junkers-gép ablakai tele voltak virággal. Ez a pompás légi expressz ugyanis utrakészen állt, hogy a budapest—nagyvárad—kolozsvár—marosvásárhelyi légivonalon elsőnek kezdhesse meg a rendszeres menetrendi szolgálatot
……..ötszáz méterrel magasabban ott úszott már a levegőben Budaörs felé a HA-JUE és a HA-FOD jelzésű két nagy utasgép is. Jöttek vissza a reggel útnak indult légi vándorok Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról, ahol mindenütt ünnepélyes fogadtatásban volt részük. A nap lemenő sugaraival bearanyozta a most már Erdélyt bejárt budapesti utasgépeket.