Jogos. Nem dolgoztam még Tormek-el de gyorsabb köszörűből a 240w-ost is simán le lehet fogni ha nekitol az ember valamit. Az is igaz, hogy élezésnél nem nyomjuk annyira a munkadarabot mint köszörülésnél.
Az hagyján, de a vasútnál nincs piros jelzés sem, csak vörös! És akkor nézzük, miért is zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk meg kell vizsgálnunk egy vonatot. Miből is áll, egy vonat?
Van egy mozdony, és van sok, vagy csak egy kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye zakatolás szempontjából, mindegyik egyforma, így elég, egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De miből is áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van egy alsó rész, azaz az alváz. De a felső rész nem zakatol, így azt is elhagyhatjuk, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve, áll egy alvázból, és kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, tehát elegendő egyet vizsgálni, a többit elhagyhatjuk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! áll magából a kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható. Marad két darab kerék ami azonban teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! KöR ALAKú!!
A kör területét, úgy számoljuk ki, hogy r négyzet szer pí. A képletből Pí=3.14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább
Az r a sugár, ami mivel állandó megint csak nem zakatol.
Mi marad meg? HÁT A NÉGYZET!! és ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na attól zakatol a vonat kereke!
Nekem a "mire képes a ragasztott fakonzol" -ról mindig Árvai Zoli polcai jutnak eszembe:
Oszt' ő még be se csapolta, ezek csak ragasztva és csavarozva vannak, 2-2 csavarral (de azok is csak szorító gyanánt voltak anno betekerve). Jó, kicsi itt is veszik el a magasságból. De zárszelvény tárolására ez is alkalmas lenne.
Na, már a Triton is beállt a Tormek-koppintók sorába: ITT (persze lehet, hogy nem a Tormek volt az első gyártó, de nagyon úgy tűnik, hogy az ő nevükkel vált eggyé ez a fajta köszörűgép)
Ez a kép éppen most jött szembe. 1899-ben készítette egy testvérpár ezt a hidat a Duna fölé Győrben, kecskelábúnak nevezték a helyiek. 1925-ben készült a kép. A másik képen látszik, hogy nem is volt kicsi. Az előtérben egy burcsella áll, ez a Mosoni-Duna jellegzetes szállítóhajója volt akkoriban. Ebben sem lehetett sok szeg. :)
Ma a Kossuth-híd áll a helyén, amit 1929-ben készítettek vasból a helyi Vagongyárban.
vasbetonalj. ez a szakmai neve. talpfa az konyhanyelv. ez a kettősség mindig megvan a nyelvben, ha összekeverjük abból klasz értelmetlen vitákat lehet generálni.
Igen, ez szomorú tapasztalat nekem is. Ebben benne van az is, hogy a kilátókat is pályázat elnyerése után készítik, ahol a bevétel nagy része nem a kilátó költségvetésében landol, hanem valahol az Adrián. :(
Van egy cég, amelyik ugyanolyan kilátókat készített több helyre is, már felmentem párra ezekből. Ott meg minden kötés össze van hegesztve vasból, és csak ezeket a vasalatokat kötik össze gerendák, csavarokkal rögzítve. Ez legalább stabilnak látszik, de ezekhez se kellett ács.
A mai fa kilátókból meg eltűnt az ácsmunka. Sokszor látok olyan lépcsőt bennük, amin egy év múlva már mozognak a fokok, mert egy 3X3-as stafni van 3 csavarral rögzítve a lépcső oldalához, és az tartja a lapot.
Az angol ipari forradalom elején, amikor az első vashidakat csinálták, még olyan kötéseket utánoztak vasból, amit addig az asztalosok, ácsok csináltak. Pl. azt az átdugós, ékes csapolást. Még most is van ott olyan híd, ahol látni ezt. Aztán kitalálták a szegecselést helyette.
"Fa útburkolatot elég sok helyen, és elég sokat csináltak a világban."
Csak ismételni tudom magam: Szükségből (és hülyeségből) sok mindent kipróbál az ember. Ahol fából építettek utakat, azt nem a jósága miatt tették, hanem mert arra volt pénz, technológia. x évre megoldást jelentett. A fáma szerint Pesttől Gödöllőig felszórták sóval az utat, hogy Mária Terézia nyáron is szánkázhasson, ettől még nem jó ötlet sóból csinálni utat. :)
Amikor (hobbi)asztalosok erényként tekintenek arra, ha egy faház egyetlen szög nélkül készült anno, és, hogy ez az "igazi" famunka, a valóságban viszont az akkori szakik nem erényből nem használtak vasat, hanem mert nem volt vagy megfizethetetlenül drága volt a szeg. (És mert nem értettek a kovácsoláshoz.)
Csak oda szeretnék kilyukadni, hogy sokszor a szükségből kovácsolnak erényt az emberek. Én például mondhatom azt, hogy minőségi okokból dolgozom fából és nem bútorlapból, de a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha akarnék se tudnék bútorlapból dolgozni, mert se mozgatni, se elhelyezni nem tudok egy táblát. A hibátlan vágásáról már nem is beszélve...
Fa útburkolatot elég sok helyen, és elég sokat csináltak a világban.
Emlékezzünk arra az anekdotára, hogy valaki eladta a "Rottenbiller utcát".
Na az valójában pont erről szólt.
Az eredeti műburkolata fából volt. Ha jól tudom nem a fakockás verzió, hanem olyan mint a vasúti talpfák, egymás mellett lerakva utcaméretben. Amikor a kor, és a pénztárca megengedte akkor felszedték, és kicserélték kockakőre.
Na ez volt az a bontott anyag amire ez a történetet alapult.
De az USA-van eredetileg egy elég hosszú szakaszon országutat is építettek nem is egy helyen ebből.
Ha jól emlékszem az eredeti 66-os út is fából volt, vagy legalább is egy része abból volt.
Volt valami TV műsor, és ott láttam, hogy még ma is létezik bizonyos szakaszai, igaz ma már nem közlekednek rajta.
De ma is hivatalos padlóburkoló anyag.
Most spec nem a fa parkettára gondolok... :)
De bizonyos robbanásveszélyes helyeken ma is használják ezt a bütüre (hirnire) állított fakockákat padlóburkolatnak, mivel tutin egyenesre meg lehet csinálni, és nincs semmiféle szikraveszély, vagy sztatikus feltöltődés... Persze ezek fedett helyek.
Mondjuk átfordítod és a másik oldalon is ráütsz párat. Ugyanúgy alárakod a megfelelő méretű csavaranyát.
Végül is mindegy, melyik szár fordul el a szegecsen. Nyugodtan ütheted, nem fog fájni neki. :-)
Csak arra ügyelj, hogy az ellen-oldalon levegőben legyen a szegecs feje (az anya furatában), mert ha akár csak a széle is felfekszik, akkor szorosabbra kalapálod...
De ha már mozog és van egy komolyabb vas satud, akkor az egyik szárát befogod rendesen a satuba, a másikra meg ráhúzol egy kb fél méteres vascsövet (szerintem a 3/4 colos elég) és azzal párszor nyitogatod - magyarul "megjáratod". Nem egy precíziós szerkezet ez, hogy finomkodni kelljen vele...
A lovak patája a kövön csattog (mármint a vas patkó). Ezért ha a háztulaj ott lakott a házban, és elég gazdag volt, akkor fakockás volt a bejáró.
Egyébként próbálkoztak egy időben a teljes utca fakockás fedésével Budapesten, de hamar kiváltotta a sárga keramit, mert nagyon drága volt az állandó javítgatás miatt.
Játszottam a Parkside-os gyalugéppel, beállítottam a késeket. Az biztos, hogy nem lesz a kedvenc gépem, de most már használható, csak nem mindegy, hogy fogja az ember. Az állítható része billeg. Elvileg mikor megkezdem a gyalulást, ezt kell rányomni, aztán a hátsó lapot. Na, ez a billegés pont elég, hogy beleszopjon az elejébe. Viszont csináltam hozzá egy 20mm-es keretet, amivel sikerült egész kultúrált 2 centis deszkát gyalulnom, majd teszek fel képet, csak ha még negyed órát kint vagyok a műhelyben, az asszony megesz :) Lényeg, hogy a hátsó lap erre a 20 milis keretre fekszik fel, igaz, így a gyalulható szélesség a 82mm-ből csak 72mm-t enged, de ez még határeset, a tervek nagy részét lefedi.
Köszönöm, az egyiket sikerült így eléggé kilazítani, de a másik az istennek sem akar engedni (már nyílik egy kicsit, de még messze nem eleget). Mi a fenét csináljak?
Régi bútorlapok lennének felhasználva, amik színben sehova se passzolnak már. Úgyh az MDF az most nem jön szóba :( Csak a megmunkálásban érzek némi homályt...
"Bizony gyártottak térkövet tölgyből az antik világban."
Nem véletlenül írtam a kivételekről. Fakockát jellemzően fedett kapualjakban használtak, és mint rferi is írta, ott - ha védve van az esőtől - működik. Nem tudom biztosan de úgy gondolom, hogy oka volt annak, hogy fakockákat használtak. Vagy a szükség (drágább lett volna a kő) vagy esetleg azért mert a szekér kerekeinek jobb volt a fa, mint a kő. Tudomisén, csikorgott a kerék a kövön, eltört a nagyobb kőlap, stb. Régen sem voltak hülyék az emberek, általában ki volt találva, hogy mit miért használtak.
Ez a famintázatú műkő jó megoldás lehet annak, akinek a látszat a fontos.
Készitsétek natúr MDF-ből, azt könnyen össze lehet csiszolni és utána kulturáltan le lehet festeni. Az illesztést akár 45 fokban is vághatjátok, úgy nincs vágott él, könnyebb az előkészítés a festés előtt.
Ha nem segít, akkor a szegecsfej alá tegyél az üllőre egy nagy csavaranyát (amibe simán belemegy a szegecsfej), majd a másik oldalon üss rá a szegecsre kalapáccsal. Szükség esetén ismételd meg.
Lehet megint "in medias res" kérdést teszek fel, de készítünk egy asztal bútorlapból az egyik ismerőssel. Az asztal lábait egy téglalap dobozból állítanánk össze (középen üreggel). A csatlakozásoknál, szeretném, ha a vágott él és a bútorlap külső síkja, egy síkban legyen (a vágott élt kittel kitöltenénk, amit lecsiszolunk, majd az egészet egy zománcfestékkel lefestenénk). Arra gondoltam, hogy az elő és hátlapot kicsit nagyobbra vágom és a felesleget valamilyen eszközzel leszedem. Az lenne a kérdés, hogy ehhez egy elektromos gyalu is használható, vagy inkább felsőmaró+tisztítómarókés. Vagy ne legyek töketlen és vágjam le pontosan, nem kell a "foolproof" megoldás?
Vettem létraollót (köszi, d_feco), de olyan brutálisan erősen van összeszegecselve, hogy kézzel alig bírom mozgatni. Van ilyenkor valami szokásos módszer a lazításra? Feszegessem, vagy próbáljak a szegecsnél csavarhúzót beverni a két ág közé?
Szerintem ami a l3gjobb és amit keresel, az az ún epoxi impregáló fára. Ezt még el kell látnj egy UV álló epoxi bevonattal, hogy ne egye meg azonnal a nap. Én biztos nem szánnék rá ennyit, mert az ilyen bütüsre vágott fa epoxi ide vagy oda, tönkre fog menni a gyepben. Én szóltam :)
A Fertő tavi cölöpházak vörösfenyő cölöpökön álltak. Most valaki(k) már azon sokat keresnek, hogy elbontják őket-lévén sajátlábánálló ráhelke építtet oda valami gigaobjektumot. Biztos nagyon tájbaillő és szép lesz-ha már egyszer mi fizetjük...
Pontosan, szőlőkarók klasszikus esete, régi fahidak lábait az idő mindig"kihegyezte* vízfelszínen. 30 év alatt a 20 x20-as gerendát nullára. Gyerekként nem értettem a miértjét. A nagyvázsonyi várárokban még értelmezhető volt a vízalatti hegyezett gerendák látványa, nálunk a csatornán nem. Gondoltam biztosan a németek a háborúban :) A fenéket, ők csak felrobbantott á a régi hidat.
Ha vízben van (azaz folyamatosan víz alatt) akkor nem fog tönkremenni, de nem valószínű, hogy a kertjébe ilyet szeretne. Szárazon sem pusztul gyorsan. Akkor van gond, ha rendszeresen nedvességet kap majd kiszárad, vagy ki sem szárad de egyszerre éri nedvesség és levegő. Na akkor extrém gyorsan.
Ha mindenáron ilyet akarsz, akkor a Fekete István emkékhelytől tudakold meg, hogy a Matula kunyhónál pontosan milyen fából van a vízben az út. Az idegenvezető mondta is, csak nagyon elfelejtettem. Az 5 centi meg inkább 10-15.
Betonlaphoz szoktak még árulni ilyen öntőmintákat. Én legalábbis úgy csinálnám, h kevernék (akár megszinezve. a megfelelő anyaggal) egy fagyálló betont, amit ebbe a formába ki lehet önteni... Igaz, h nem fa, de legalább nem fogod felseperni 5 év múlva.
Bizony gyártottak térkövet tölgyből az antik világban. Akkor amikor a kapualjakban meg kerékvető volt a divat. Magam is pótoltam ilyet, még a műemlékes korszakban 87 környékén.
Koszonom az eddigieket, kulonosen a fa kezelesi eljarasa erdekelne, a linken csak az erdeklodest keltettek fel.
Igen, regota tudom, hogy nehez es problemas a megvalositasa, de valami ilyesmit szeretnenk:
Feltetelezem, a vastagsaga is fontos lesz, nyilvan nem centis vastagsagra kell vagni, elso erzesre 5cm koruli vastagsagot gondoltam, de talan vastagabb kell.
Megspórólnál magadnak egy csomó-csomó felesleges munkát és bosszúságot, ha nem erőltetnél olyasmit, ami egyszerűen rossz ötlet. Tudom, hogy ezt nem jó hallani, tudom, hogy valami "különlegeset" szeretnél, de nem véletlenül nem gyártanak "térkövet" fából. Az, ha találsz rá példát, az szükségből van úgy. (meg hülyeségből)
De ha ragaszkodsz hozzá, akkor akác vagy telifával kezelt fenyő. Alá sóderágy. Vizesen csúszni fog, mezitláb szálka a lábba. De a facebook poszton ez nem fog látszani. :)
A kőzúzalék, illetve murva, vagy temetői murva, vagy kisszemű sóder azért nem véletlenül van alatta körbe. Szerintem jól is néz ki, de főleg a vízelvezetés miatt! Ha közvetlen földbe rakod, tavasszal és ősszel folyamatosan vízben lesz. Még a homok is jobb ennél mert elvezeti a vizet szinte azonnal. Én legalább alá ilyesmit raknék, ha mellé nem is. :-))
Nekem volt két ilyen projektem, úgy kb 15 éve. Az egyik 10x10x6 os telifa kockák. Gyönyörű volt, macskakő fából. Földbe ásva, homokágyban.
A másik vasúti talpfa földbe ásva.
Az első kb 5, a második kb 10 évig bírta. Mondjuk nagy része öntőrendszer területén volt. Az öntözött terülefen kicsit hamarabb, a nem öntözöttön kicsit tovább bírta. A talpfa még megvan, de csúnya, szétesett, a kockákból ami marqdt, azt pár éve gyakorlatilag összesöpörtem.
A kő tartósabb. Fát ma már csak úgy tennék földre, hogy nem nagyon éri víz , és ha igen, akkor azonnal le tud folyni róla. Még valami: vizesen mindkettő baromira csúszott.
Szerintem a vasúti talpfák készítését tanulmányozd. Bocsi, nem akarlak én lebeszélni, megbántani, de ez nem egy jó ötlet. A zúzott kővel alapozás talán a legtartósabb, de ugye ilyesmit azért nem akarsz.
Felmerult az otlet, hogy kertbe fabol kellene jarolapokat lerakni, de nem a bolti megoldas szerint, szorosan egymashoz lancolva oket kozuzalekban, hanem jo fel meterre tenni egy-egy darabot a magas fuben.
Mennyi ideig es mivel kell oket kezelni, hogy ne korhadjanak el a foldben par ev alatt?
Ez a kék Güde kísértetiesen ugyanolyannak néz ki, mint az én piros Einhellem, amivel már sokezer szeget/kapcsot belőttem. Elégedett vagyok vele. Használat előtt egy-két csepp olaj a levegőcsonkjába, problémamentes.
Ha úgyis le lesz festve fehérre, akkor én is egy léc keretet csinálnék, bele pedig rétegelt betét, amibe be lehet marni a lambéria jelleget kölcsönző sávokat.
De 9mm-es lambéria is kapható pl a Zatikban (de gondolom máshol is, pl 11-es biztos van az Obiban), azzal sem nagy történet megcsinálni és nem is ormótlan vastag.
Még a panelbe csináltam hasonló ajtókat. Én 5 vagy 6 mm-es rétegelt lemezt vettem, azt szeltem fel, és kicsit megfaragtam a szélét. Csak lakkoztam, szerintem jól nézett ki.
Ez jó régen volt, sokkal kevesebb volt a választható lehetőség, de akár ma is működhet.
"Előszőr arra gondoltam, hogy vékony lambériát teszek a belsejébe.
Sajnos ilyet már nem kaptam."
Milyen vékony az a lambéria amit "már nem kaptál"? Mert 9 mm-est én még találok. Meg 12 mm-esz is azt már eleve fehérben. De ha még vékonyabb kell és lejjebb tudsz menni az igényekkel, nem kell pl fából akkor van 6-7 mm-es laminált padló is.
Szerintetek melyik a jobb, kb. egy árban vannak. Műszaki adatok alapján kicsit jobb a yato(meg az olyan minőségibb márkaként él a fejemben, de ez csak benyomás), viszont nagyon kevés infó van róla a neten.
Güdéről több infó van, meg jópár videó is.(+adnak hozzá koffert, meg pár szeget-kapcsot)
Ház körüli barkácsdolgokhoz kéne, jelenleg szegélylécezni lambériához, de kisebb munkákhoz fogom még használni.
Már jó régen jártam itt! Több éve, közben egy csomó minden történt. :-))
Szóval, megint eladtam a házam. Megint elköltöztem és megint egy felújítandót vettem. :-DDD
Mivel egy csomó mindent saját magam csinálok így sokkal olcsóbban jövök, ráadásul sokminden egyedi is.
Mint pl. most a konyhabútorom is szegről végről az lesz :))
Olyan ajtót, fiók előlapot szeretnék legyártani az ikeás fiókomhoz, ami hasonlít erre a képre!
Előszőr arra gondoltam, hogy vékony lambériát teszek a belsejébe.
Sajnos ilyet már nem kaptam.
Aztán az jutott az eszembe, hogy simán táblásítok fenyő gyalult deszkát, persze vékonyabbat és bemarva a helyét beragasztom. De előtte valami kis 90 fokos maróval függőleges csíkokat marok bele.
Nem tudom érthető voltam-e?
Kíváncsi lennék a véleményetekre. Esetleg más egyszerűbb megoldás, ha valakinek eszébe jut, örülnék neki.
A szép egyenes párhuzamos vágásokért szerintem leginkább a megfelelő szalagfűrészlap a felelős a megvezetés mellett. Ajánlom figyelmedbe a fával kapcsolatos videókat.
Ádám sztem mindent leírt, annyi hogy porvédett csapágyat (én gumisat "szoktam" - tettem eddig) tegyél bele. Lehet ez egyértelmű volt neked is, csak gondoltam szögezzük le. Illetve nem tudom a fém-porvédelem jobb-e, nekem eddig nem volt gondom a gumis porvédelemmel sem - legrégebbi csiszológépem 2016-os, de gyak. mindegyik csiszolóban gumis a csapágynál a porvédelem, eddig még OK mindegyik.
Nekem se a szaglásom, se az ízlelésem nem ment el. Hasi panaszok, izomfájások, gyengeség. A gyengeség sem úgy, hogy állandóan, hanem "rohamokban" de akkor nagyon.
Végig pipáztam és jólesett a füst, pedig ez nálam afféle indikátor, ha nem esik jól vagy nem kívánom a pipát akkor tudom, hogy légúti panaszaim lesznek egy-két órán belül. Onnan tudom, ha kigyógyultam belőlük, hogy újra hiányzik a pipafüst.
Szia! A gyári gépeken is van alsó megvezetés, érdemes elkészíteni. Fontos, hogy amennyire tudod, közvetlenül az asztal alá szereld, hogy minél kisebb legyen a távolsága a felső vezetőktől.
A fűrészporral magának a csapágyaknak nem lesz különösebb gondja. Szokás egy kis körömkefét szerelni a gépezet belsejébe, aminek a sörtéje folyamatosan súrolja a bandázst, így letisztítja a rárakódó fűrészportól. Ha nedves rönköket szeletelsz, az jobban rátapad, munka után egy ronggyal érdemes áttörölgetni és kifújatni a gép belét és a kerekeket.
Ha kisebb alkatrészeket is vágsz a géppel, érdemes az asztalba a "fűrészlapáttörésbe" egy kis hézagmentes betétet rakni, hogy egy vékony leeső darab ne tudjon a szalag és a kerék közé beesni, mert az szakadást okozhat.
Vásároltam egy épített (talán még a szocializmusban készült) szalagfűrészgépet.
Nem volt drága, de cserébe ócska :) De nem is ez a lényeg.
A felső szalagvezető fatuskókat kicseréltem golyóscsapágyra.
Farönköket szeretnék vékony lécekre darabolni, ezért jó lenne ha egy csomó vagy az erezet nem térítené el a szalagot hanem szép egyenes és párhuzamos vágásokat kapnék, ezért arra gondoltam, hogy az asztal alá is teszek szalag vezetőt. A képen látható módon, csak még nincs oda hegesztve.
Kérdésem, hogy alulra az asztal alá is tegyek, vagy ne ? Jó ez így ahogy elképzeltem ?
Kinéztem a Zatikban egy adott mahagónit ami méretben is meg árban is pont jó lenne az elképzeléseinkhez. Nem tudtam hogy a JAF is árul egzótát de ha be tudok menni megnézni akkor meg fogom tenni.
Ha fotóháttérnek kell, akkor fotózd le most minden irányból-szögből, aztán későbbre ott a Photoshop :) Végülis, meg lehet erőszakolni a természetet - egy ideig. Aztán majd úgyis utat tör magának.
De ha már beáztatás - tungolajba, jó sokba. Megszívja magát, kikeményedik - tán lehet nem engedné repedni később.
Mintha valaki említette volna, hogy hőtechnikával foglalkozik. Mindenesetre kellene nekem kb 65 méter AF/ARMAFLEX szigetelőanyag különböző méretekben. Nem tud valaki olcsó áron hozzájutni?
Ha a tízparancsolat betartása megvédene akkor az esztergomi érsek vagy ki nem halt volna bele. De mindegy is. Lassan ágyat kellene csinálnom a lányomnak de nem tudok anyagot venni mert zárva a zatik.
Tudom. A bizonyítottan covidos ismerőseim beszámolója alapján ez fordítva igaz. Azaz attól, hogy elkaptad nem biztos, hogy elmegy a szaglás és az ízlelés, de ha ezt a kettőt egyszerre veszíted el akkor biztosan covidos vagy akkor is ha egyéb tüneteid nincsenek. Vagy meghaltál. :)
Én meg jót röhögtem tegnap Griff hibáján, pedig elsőre nem esett le mit hibázott. Lehet simán elkövetem majd én is ha úgy adódik, többet nem mondok.
Lassan újra mehetek le műhelybe, koronázásom végéhez közelít végre. Nagyon unom ezt a 20 vége, 21 év elejét, mind a kétszer ilyen szerencsétlenül lebetegedni, azért ehhez is tudás kell xd
Bánatomban megjött a cseh féle karos szorító, jó cuccnak fest, mindjárt négyet kértem xd
Egyébként a képről jutott eszembe, hogy apró szeget az ujjunk helyett ajánlott egy bevágott gumilap vágatába szorítani, így nem verünk az ujjunkra. Ezt gondolom többen tudjátok.
Tetőn vagy más kényelmetlen helyen szegezve egy kör alakú kb 5-6 mm vastag gumilapba körben sok nagyobb szeget is be lehet így tenni és lesz egy "forgótáras adagolód", ami megkönnyíti, meggyorsítja a munkát. (Már ha nem ejted le a tetőről...) :-)
Volt régen az a fajta csőbilincs, ahol egy kengyelben lévő sasszeg résébe kell bedugni az acélszalagot és a sasszeget tekerve feszített. Talán most is kapható. (Sajnos a nevére már nem emlékszem. )
Nos egy ilyen csőbilincs kellő hosszúságú acélszalaggal és naponta/kétnaponta spanolva tapasztalatom szerint megakadályozza a komolyabb repedést.
Állítólag a forró acetonfürdő (vízfürdőben forralva!) is kiűzi a farostok nedvességét, de ezt soha sem próbáltam így azt sem tudom igaz-e és megreped-e közben a faanyag...
Sziasztok! Kaptam egy jegenyenyár szeletet. Hogyan érdemes ezt szárítani, hogy a legkevésbé repedezzen szét? Semmire nem jó, vacak fácska, de mondjuk fotó háttér lenne, semmi más.
Még egy plusz a Novus tűzőgépekre. Én 1-2 hete vettem egy J-29 típusút (a Novusnál ahogy nézegettem, ez a csúcsmodell) azzal a szándékkal, hogy a kézi tűzőgép kérdést egy életre letudom. Ellőttem vele azóta fél doboz (kb 500 db) 12 mm hosszú kapcsot (teherautóponyván keresztül keményfába), nagyon jól működik. Remélem, tartós is lesz.
"olyan helyeken keresd ahol lapszabászatok vannak és lakosságot is kiszolgálnak szerelvényekkel ."
Na épp akartam mondani ugyanezt, hogy én Forestet meg a Homoki-Zárnál vettem, ez pont az a cég ahogy leírtad. Lapok, szerelvények, kiskerben is nyomják.
Van Pesten is üzletük. Nyilván egy teló nem árt nekik, hogy milyük van épp. De Miskolcon eddig még majdnem mindig láttam Forest teljes kihúzásút.
Én vettem egy Einhell és egy Aldis elektromos tűzőgépet is. Azért kettőt, mert az Aldissal a szélesebb kapcsot lehet belőni (10-12mm), és az jól jön pl. szúnyoghálóhoz. Aztán ezt már el is ajándékoztam. Itt kaptam tippet a Novus tűzőgépekre, és ebből vettem egy villanyost és egy kézit. Mindegyiket használom, tényleg jó gépek.
A műhelyben a levegőst használom, ha menni kell, akkor a villanyost. Ha meg a villany is macerás, vagy kicsi a hely, akkor meg a kézit, de az csak kisebb dolgokra alkalmas.
Én ennek a lidlis változatát használom sok éve barkács mennyiségben, és meg vagyok vele elégedve. Annak is ennyi volt az ára kb. Belevaló szeget és kapcsot meg rendszeresen lehet kapni a Lidlben, bár amennyit vettem, nekem évekig kitart. Valószínűleg ez a Ferrex nagyon hasonlít hozzá.
Ugyanilyen géppel viszont Egy griff megjárta, mert nem üzemel. Bár valószínűleg egy tömítéscserével vagy hasonlóval az is javítható lenne, de van neki jobb.
"Nem akarja valaki megvenni, szétcincálni, és nekem adni belőle a gyalut?"
Atyám, az egy dolog hogy vétkeztem ... de maga is vétkezésre szólít? :D
Gyönyörű ez a gép, komolyan ... én megcsalnám (majdnem) az összes gépemet vele. Csak a hely .... Az árát tekintve meg tényleg a legkomolyabb hobbista gépek egyike - ahhoz képest mennyi egy új felső-hobbista-kaetegóriás sima kombigyalu ára .... ez ugyan nem új, de komolyan, egy ilyen miatt lehet én is átterveznék pár dologot. Akinek van hálószo ... műhelye hozzá, hajrá! Anno SzuperMario kis Kity kombija vetette vissza bizalmam a franciák (? ugye ez francia?) műszaki jellegű dolgaiba, előtte tesóm autószerelő-káromkodása távolított el tőle. De legutóbb meg Pali írta itt régebben, hogy van neki némi Kity asztali fűrésze és semmivel nem cserélné el.
/Kukta, légyszi az ilyet legközelebb pirosbetűs-NSFW felirattal ellátni. Otthon némelyik hobbista feleség féltékenyebb egy fanyűvőszerszám felugró képére, mint egy nagycsöc ... szóval az ilyen hirdetés itt pornográfnak számít :D/
Akarni akarnám - mármint megvenni (ha lenne miből) - de eszembe sem jutna szétcincálni, ha már feliratkoztam az asztalos képzésre...
Erről jut eszembe, adós vagyok a múltkor linkelt ingyenes asztalos képzés részleteivel. Nos az igazgató (izgató?) nénivel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy valóban ingyenes a képzés és a vizsga is, de nem egy, hanem 2 féléves képzés, heti 3 alkalommal (délután-este) Csongrádon. Elvileg áprilisban indulna, de a jelek szerint nem lesz meg a szükséges létszám, így valószínű csak szeptemberben kezdődik. Előképzettséget, gyakorlatot beszámítanak.
Szóval ha valakinek vállalkozáshoz vagy hasonló célból papír kell és a közelben lakik, az bátran jelentkezzen. Jó lenne áprilisban kezdeni mert akkor talán az idén letudnánk...
Ja, és nincs felső korhatás, így akár a hozzám hasonló 60+-osok is jöhetnek. :)
Jelenleg lambéria szegőlécet szeretnég szögbelövővel felrakni. Ehhez kértem kölcsön egy pnaumatikus einhell belövőt, de kellene hozzá rendelnem a megfelelő méretben szöget. Úgyhogy tegnap este arra a következtetésre jutottam, a helyett hogy megmarad 2970 db szögem amit utána nem tudok használni, inkább rendelek egy saját belövőt és ahhoz veszek szöget. Abszolút barkács kategóriára kell, ritka használatra. Néztem pneumatikus szög(és kapocs) belövőt, már majdnem megrendeltem egy olcsó güdét, mikor gondoltam ránézek aldi/lidl vonalra és láttam hogy most vannak aldiban kompresszorkiegészítők akcióban, köztük szögbelövő is. Olcsóbb is, adatlap alapján tudja ugyanazt:https://www.aldi.hu/.../ps/p/ferrexkompresszorkiegszito/-
Van ezzel valakinek tapasztalata, megéri az árát, jól használható?-
Hol lehet ehhez szeget/kapcsot, vagy akár pótalkatrészt venni? Leginkább ez az ami aggaszt.
Tapasztalat van. Nincs igazán különbség, ám ha a Blum helyett választani kellene akkor Hettich. A német piac inkább saját terméket vesz nem osztrákot. Semmi baj a német pántokkal! Csak nálunk kevésbé elterjedtek kb mint a Grass vasalatok. Sok ezer Hettich kivetőben egyszer volt reklamáció. Egy mini gazrugo van bennük, rosszul volt besajtolva.
Azt látom, hogy a Blum és a Häfele kivetőpántjai között kb. 3x árkülönbség van (hacsak nem nézek be valamit). Eddig Blumot használtam, de egyrészt most akadozik a beszerzése, másrészt ez azért nem elhanyagolható és a Häfele sem a gagyi kínai kategória tudtommal. Van valakinek tapasztalata konkrétan ezzel, hogy vajon minőségben tényleg csak hamrada, mint a Blum? Köszönöm!
Találtam belőle 45x12mm-es verziót, de ugye ezeket az oldalfalra szokták csavarozni.
Vagy mindegy, oda csavarozom, ahová akarom?? :))
Nem, nem mindegy - ezek csak függőleges síkban terhelhetők - lapjukra fektetve nem. A terhelésre - pláne teljesen kihúzott állapotban oda kell ám figyelni, mert az 30...és max. 50 kg között szokott lenni.
Viszont ezeket a csúszkákat szerelheted a mozgó-lap alá, oldalára, de fölé is.
Pl. ha kevés a hely a lap alatt - akkor szerelheted fölé is a csúszkát és akkor a mozgó lapot leviheted akár az aljzatig is - mindössze pár mm biztonsági légréssel.
Meg lehet azt jól csinálni, de a 12-es rétegelt nem vagyok benne biztos, hogy hosszú távon működni fog.
Mi cégnél aránylag sok ilyet csinálunk (a korábbi hozzászólásomban linkelt sínnel), autóból kihúzható aggregátor tartóként. Mondjuk mi nem 12-es rétegeltből építkezünk, hanem van egy masszív hegesztett acél kerete, ami le van csavarozva a padlóhoz. Erre van szerelve a sín, majd kap egy 40 mm-es asztallapot, lehet rápakolni bőségesen.
Pont ezt írtam én is, ez a hordozó a földön gurul 4 kereken. A. megvezeteset kell megoldani. Szerintem sokan csináltunk gyerekként 4 csapágyon futó, zsinórral irányítható "gokartot". Az sem volt bonyolítva.
Ez egy lakóautó. A szekrény mindenhova csavarozva van, falhoz, padlóhoz. Nem borulna. De szerintem amúgy sem a lapon használnák, a kihúzó csak ahhoz kell, hogy kicsúsztatva már meg lehessen fogni emeléshez.
Ha ennek el kell bírnia egy embert aki ráül, akkor nincs az a szekrény ami nem borul rá. Muszáj a földön legyenek kerekei, akkor meg csak megvezetés kell oldalról.
Kapható, nekem egy hét alatt meg szokott jönni. Miért nem készítesz egy saját platformot, egy sima hornyos megvezetessel pl 2 nútban 2-2 köldökcsap a mozgatasat meg 4 filléres ágynemű tartó görgőre bízod?
Azzal a porta pottival tartsatok "ülés" próbát. mert ahol látszólag bőséges hely van, ott kiderül, hogy esetleg csak szorosan összezárt combokkal férsz el oszt úgy nem az igazi :-)
Nálunk a lakó fürdőjében van, elvileg nekivaló helyen, a lányok tudják is használni de én már nagy vagyok hozzá.
Ahogy Kamelot is írta: azok, a stb meg lehet pl vastag gumidarab, már az sem tudom miből lett kinyerve, de itt épp azzal tisztítom meg a házi hengercsiszolómat.
A szülői házat mi is így vettük homokba rakott párnafákkal, hajópadlóval bő 50 éve és már akkor sem volt új a padló. Mára már itt-ott a külső falak mentén ugyan kezd korhadni (régi vályogház, rossz falszigeteléssel és a rákent több réteg padlózománc sem nagyon engedte levegőzni), de még mindig nem vészes, javítható.
Egyedül a korábban vegyesboltnak használt házrészben kellett felszedni, de ott sem annyira az állapota miatt, hanem mert fáradt olajjal kenegették favédelem gyanánt és az olajbűztől másként nem lehetett megszabadulni. No meg itt-ott azért a boltlátogatók is jól elkoptatták az évek alatt. Bejáratnál, pénztárnál helyenként 15 mm vastagságú sem volt...
Látod, ezért is írtam fehérrel, mert nem merem rátenni a fél tökömet tét gyanánt. A szomszédunk házánál le van rakva legalább(!) ötven éve a hajópadló(nem laminált izé). Az állítólag így készült. Ami a biztos, az az, hogy a falak mellett van hézag és ezeket lécekkel takargatták el, tehát félig meddig úsztatott a szerkezet.
Engedd el a faanyag védelmet.. ha száraz közegben van semmi baja nem lesz. Ha fertőződne valamivel akkor nem a párnafa lesz a legnagyobb gondod.
A sima homokba lerakott régi gerendák is kibírtak 30-50-100 évet. A másodlagos kórokozők akkor támadtak -főleg faltövekben- amikor eleve a nedvesség már kikezdte a faanyagot.
Én szkeptikus vagyok bármilyen (épületszerkezet!) faanyagvédelemmel szemben - A megszüntetővel főleg.
köszi, ez jó ötletnek tűnik. Bevallom, rácsra nem is gondoltam. Erőből (csavarozva) gondoltam először megoldani. Így a rácsra rögzítve az OSB-t már nem mozoghat semmi.
A fanyagvédelemről mit gondoltok? Kellhet, vagy hagyjam natúr őket?
Jó eséllyel a párnafák 62,5 cm-es osztásban kerülnek le a földre. (Akár 125-ös akár 62,5-ös az OSB-d akkor is ez lesz az osztás, mert 125 cm-et nem hidalhatsz át úgy osb-vel, hogy ne hajoljon.) A 2x4m-es szobába ez 8 szál párnafát jelent. Én vennék még 6 darabot és a 4 méteres hosszt is ugyanígy felosztanám egy rácsot készítve, a keresztben levők közé rakva, csak úgy hogy egy fut középen kettő meg a két szélen a faltól 10-15 cm-re közéjül berakvba ahogy Vajk is javasolta. Így durván 60x90-es rácsod lesz amire rögzítheted az OSB-t.
Csak annyit tudok, hogy jópár éve a párnafákat kiékelték a falakhoz. Bár akkor jó esetben száraz homokkal töltötték ki a párnafák közeit és arra szögelték a hajópadlót, vagy a parketta alá való vakpadlót. Így ez egyben mozgott szinte minden esetben. Bocs a belekotty...
Most a felújítós topicból jöttem ide szaktanácsért. Röviden: a nyaraló egyik szobájában cseréljük a régi hajópadlót sima lamináltra, ami alá vakpadló kerül majd párnafára és OSB-re. A rétegrendet már tudjuk, amiben tanácsot szeretnék kérni, az a párnafák kezelése és rögzítése.
Szigetelt felületre kerülnek, és a ház alapvetően nem is nedves, de ennek ellenére nem tudom, hogy szükség lenne-e bármilyen védelemre: gombaölő, esetleg lenolaj, bármi. Az OSB-t nem gondoltam lekezelni, de ha azt javasoljátok hogy érdemes lenne, akkor azt is le fogom
A másik amitől kicsit tartok, hogy az idő múlásával nem fog vetemedni? És emiatt esetleg elmozdítani a vakpadlót? A szoba 4x2 méter, a párnafákat a könnyebb szállítás miatt 2m darabokra vágatnám és ezeket tenném le keresztben. 2m hosszban az 78 magas 58 széles párnafa mekkora eséllyel fog csavarodni? Nem tudom ez mennyire szakszerű, de én arra gondoltam, hogy a párnafákat L alakú rögzítőkkel és dübelekkel lefogom az aljzatbetonhoz. Így talán nem változtatja az alakját számottevően.
Ma reggel direkte kerestem, és már annyira nem volt, hogy még a vele egy rácsba összedobott négyvonalzós izébigyót - amivel lehetetlen kialakításokat lehet lemásolni - is mind eltüntették. Minden firlefranc volt még a csütörtöki akcióból, csak ez a kettő nem. Szerintem a boltosok szedték össze, mert abból a négyes izéből kábé egy fél köbméter volt oda beszórva.
Viszonylag ritkán kell oldhatónak lennie, de persze lehet. Az excentercsavar elég olcsó és kb semmi nem kell hozzá. Mondjuk egy oldalon látszik. Páros tiplizővel is kombinálható. Lamello Simplex nem látszik, de drága, a gép olcsó. Clamex drága, gép is. :)
A héten bútort készítettem (ha készen lesz ajtóval, olajozással akkor teszek fel képet hogy lehessen a hibákat megtalálni :) ) és elgondolkodtam a kötéseken, mégpedig azon hogy melyik kötési módszer a legjobb és legolcsóbb ha a gép drágább is egy hobbiasztalosnak aminél a kötés anyagktg-e sem száll az egekbe főleg ha bontható kötéseket is akarunk csinálni? És a másik hogy párostiplizővel lehet készíteni bontható kötéseket??
A 22 kerületiben még van. Legalábbis két órája még volt és nem nagyon tolongtak érte az emberek. Ha tudtam volna hogy ennyire kell akkor veszek neked egyet. Szerintem ha elszaladsz érte akkor még most is van.
Csodálkoztam is, hogy pénteken akarsz ebből a csütörtöki akcióból... nálunk is péntek reggel már csak egy volt.... morfondíroztam rajta, de aztán visszatettem. De ha akkor tudom, hogy neked kell, megvettem volna. Csak később olvastalak...
Most mértem le a cmt spirálmarómat, 7.95mm a szár, tuti nem csinál nagyobbat, ha nem kotyog nagyon lenyomáskor a géped (mert igen, ennek is bőven van esélye, nálam picit a dewalt is és bosch maró is kotyog, pedig egyik sem 40000-es kategória). Evvel a szárral dominóztam nem egyszer, pontos lett, nem volt gond vele.
Ha jól emlékszem, 36-os a porszívócsövem, ennek a hálónak a névleges mérete pedig 40 mm. Lehetne egy kicsit szűkebb, passzosabb, ha mégegyszer vennék, 35-öst keresnék. Talán a 30-as is rámenne passzosan.
A szükséges hosszra rá kell számolni kb 30%-ot, mert ahogy tágul, rövidül. A névlegesen 5 m hosszú háló kb 3,5-4 m porszívócsőre elég. Jó dolog, nem akad bele a sínbe, eddig még szakadást, sérülést se látok rajta. A vágott vége hajlamos a foszlásra, meg kell tekerni ragasztószalaggal.
Most magam elé képzelem a 260-as kombigyalumat. Hümm.
K. é. z. i. gyalu, 300 mm felett. Egy ilyennel biztos könnyű átlag gerendát lépcsőmentesen gyalulni, de amúgy ... mire használnak kéziben ilyen széles szerszámot? 30 centi feletti faoszlop .... az mennyire gyakori hogy terepen kell ilyet meggyalulni? Biztos van ilyen, különben nem gyártanák, de olyan fura, hogy ha egy ilyen masszív cuccot kell meggyalulni, azt helyszínen csinálják és nem nem valami komoly cuccon, egy műhelyben.
Felfúrni óvatosan, könnyű kézzel 10-es tiplihez a furatokat? Ha van állványos fúród, akkor még egyszerűbb. 10es tiplid úgy tűnik van. Ha a 8+ -os furat elfér benne, talán a 10es sem megoldhatatlan. (Már ha tényleg nem a 8as tipli a mérethibás)
Tetszik a csiszolópapíros ötlet, nekem nem jutott volna eszembe. Csodálkozom, miért nem ment. Lerögzített (állványos) fúrón, a tiplit szinte körbeérő durva csiszolószalag ráfeszítve, szerintem haladósnak kellene lenni. Én már "esztergáltam" így pl. gyaluhoz fogantyúkat, a gömb alakút. Ott több anyagot kellet levenni valszeg.
Szia! Első körben felhívnám a nagyobbakat /Gépdepo Szerszamoutlet, stb. , hátha tartják készleten véletlen a neked kellő méretet. Sajnos ilyet nem kapni a sarki barkácsboltban, általában rendelős cucc.
Még a mai nap hol tudnék párostiplizőbe való fúrót venni Budapesten, az enyém megadta magát és fontos lenne. Pali, Kentech mindjárt zár nem opció sajnos.
Feltételezés! Az nem lehet probléma hogy egy fúrógéphez való jó hosszú fúrószárat vettél és ezt fogtad a felsőmaróba? Mert a fúrógépbe fogva a központi hegy megvezeti kis fordulaton. Felsőmaróba fogva ez már nem lesz így, ha kicsit is nem kozpontos.
Tolómérőd van? Mérni kell. Vagy a fúró, vagy a tipli hazudik, nincs más.
Nekem a 8as fúró jó sűrű fába 8.1mm körüli furatot csinál, ebben a tipli jó szoros, kell a kalapács.
Az a tippem, hogy a tiplid valami nemkorrekt cucc. Meg kellene mérni. Ha nincs tolómérőd, akkor megjelölöd, és papíron gurítva megméred a kerületét. kb 25mm-nek kell lennie. Ha nem éri el a 24mm-t, akkor nagyon alulméretes.
A magasság állításon én is gondolkodtam. Magamban arra jutottam, hogy alapból be kell állítani a munkadarabot "jó" magasságra, de ha mégsem sikerült, akkor és 0,5-1,0mm-t le kell még menned akkor a keretből is gyalulhatsz és kész. A kövi munkánál annál kevesebb beilag kell a munkadarab alá. Vagy a keret és a lábai közé lehet rakni alátétet már a startnál. Akkor csak azokat kell kiszedni és máris van x mm magasság állítási lehetőség lefelé
Borovi fenyőből készítek egy asztalt. A rögzítést 8mm-es tiplikkel terveztem. A kivitelezésnél szerettem volna valami újat kipróbálni, ezért a kézi csapozó helyett felsőmaróval készítettem a furatokat. Vásároltam egy 8mm-es köldökcsap fúrót a Szögkernél, aztán belevágtam... :) ezzel nem is lett volna baj, de az a 8mm lyuk nem 8mm-es... :( Pont annyival nagyobb, hogy a 8mm-es tiplik lötyögnek, a 10mm-es tiplihez meg kicsi az átmérő.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Papírt tekerjek a tiplire vagy gyufaszálat tegyek a tipli mellé? Próbáltam forgáccsal (+ragasztó), de nem lett jó, a tipli a furat fenekére tolja a forgácsot.
A 10mm-es tiplit fúrógépbe fogtam és csiszolópapírral próbáltam leszedni az átmérőből, de de nagyon lassan megy (vagy csak türelmetlen vagyok) és az átmérő sem lett egyenletes,
Azért, mielőtt használatba veszitek azt a Parkside gyalut, nézzél meg rajta valamit!
"Nézz bele" a kés vonalába, hogy egyenes-e!!!
Én tavaly előtt vettem tőlük egyet, és az olyan szar, hogy azzal dolgozni nem lehet! A kést a leszorításkor kb fél milliméter méretben ívesre hajlította az, hogy a késtengely alumínium öntvényében a horony nincs egyenesre kimunkálva.
Egy kalap szar az egész, szerintem életveszélyes is.
Szerintem a rögzítés miatt. Meg felsőmaróval könnyebb beállítani a vastagságot. Pl még egy millit leszedsz belőle, a gyalunál meg feljebb kell emelni az anyagot kompletten, úgy, hogy a sík ne változzon. De hasonlóban gondolkodok azért én is, tegnap gyermekem vett egy parkside gyalut a Lidl-be, 12-t megért neki.
Már volt róla szó nem (is olyan régen), de találtam a YT-on egy talán jobb megoldást a "hogyan csináljunk nagyobb sík felületet mint a kézigyalunk szélessége" videót, mint az a menetes száras megoldás:
Az, hogy a pug-it kábel is mellé legyen téve nekem nem szempont, viszont a ca 15 év alatt a porszívó tömlőt annyira megette leginkább a sín éle, hogy vagy lecserélem ha kilyukad, vagy vennék rá egy ilyen védőt.
Korábban (már talán pár hónapja is) volt téma egy késtartó. Sok hasznos információt kaptam tőletek (itt újra megköszönném minden hozzászólónak a hasznos tanácsokat), most végre sikerült átadni az ajándékot is. Végül az eredetihez hasonló elven működő, de azért más mű került átadásra (idő közben kiderült, hogy csak a "konyha büszkesége" kést szánják kiemelten kezelni).
Látom a gyerekbetegségeit (főleg a kés hegyénél a lyuk kiképzést), de sokat tanultam ebből a projektből aminek köszönhetően talán a jövőben jobb alkotások születhetnek majd. Végül fenyőből készült el a "lapja" amit szakácsfáklyával égettem meg, majd azúrbaglyos tungolajjal kezeltem (nekem nem tűnt olyan kellemetlen szagúnak). A csap hátrafelé egy kis bükkfa henger, ami az egészet megtámasztja egy kicsit döntve.
Az én korábbi hozzászólásomra reagáltál és telibetaláltad az időzítést, mert éppen néhány hete robbantottam szét a PBD40-emet, hogy megnézzem, mitől kotyog egyre jobban.
Az enyémnek ugyanez a baja, a fogaskerékház tetejében a tűgörgős csapágyban lötyög a tengely. Sikerült rendelnem Kínából 8x12x3,5 mm méretű golyóscsapágyakat, amiből kettőt tervezek a tűgörgős helyére rakni. Várom, hogy megérkezzenek. Te honnan szerezted be a csapágyakat? Milyen módszerrel tudtad kihúzni a fészekből a csapágyat? Én még nem mertem nekiesni...
Boccs az OFF-ért, hogy fa helyett fém, de van esetleg valakinek tapasztalata fémvágó körfűrésszel? Gondolok itt akár a kézi-akkus 150-180mm tárcsásokra, de főleg az asztali darabolókra, 300-as fűrésztárcsával. A videókon úgy tűnik, hogy nagyon hatékonyan, szinte szikramentesen, és FŐLEG pormentesen (mármint a vágókorong porára gondolok) lehetne velük dolgozni. De élőben még nem volt a kezemben, viszont igény, az volna rá :)
Igazából használtam a remmersnek egy kültéri olaját, hát, nem ájultam el tőle. Az auro onnan jött, hogy sokan használjátok (én még nem próbáltam semmilyen szinten), és a kültéri kategóriában a 102-est dobta az oldaluk. De gondolom ha általában elégedett mindenki a minőséggel, akkor olyan nagyon nem lehet melléfogni azzal sem.
Lazúrozott kerti bútor, az teljesen ördögtől való nekem :)
Én még olyat csak nyaralási helyszínen láttam, ahol a gondos gazda jó vastagon lemázolta az adott bútrot, sugallván, hogy mennyire gondos is ő :) Főleg az ezüst színű acélváz jó vastagon lazúrozva feledhetetlen élményt nyújtott :)
Szóval csak olaj szerintem is.
Ami biztos (bár pont ez a típus fel sem merült, de mint kertibútor olajozás témába vág), hogy én így pár év távlatából a Lidl-ben kapható kertibútor olajat nem ajánlom, nem igazán mondanám tartósnak.
Na én valami ilyen, technológiából fakadó magyarázatra gondoltam, csak nem tudtam, hogy mi az. De igazad lehet. Mivel dán/svéd filmekben láttam, az is beleillik a képbe, náluk azért nem ritka a fa szerkezetes épület. De persze ettől még a "szomszédnak had essen le az álla" hozzáállástól nyilván beépítik ott is, ahol amúgy atombiztos vasbeton szerkezetű épület van.
Ezt írták az amerikaiak. Hogy így is szívás pontosan záródóra megcsinálni, és sosem lesz olyan tömített mint egy külső forgáspontos ajtó. Minnél közelebb van a tengely a széléhez, annál nehezebb ott jó zárást csinálni. Akkor már inkább távol teszik, az ajtó egyensúlyának is használ, meg a látványnak is.
Nagyon nagy szívás jól záródó ajtót csinálni egy házba, ami tulajdonképpen rugalmas. Mozog a széltől, de simán látod a plafonon ha feletted valaki mászkál. Utóbbit saját szememmel láttam egy lakóparki 4 emeletes ház második emeletén.
Ááá, ahogy elküldtem, tudtam, hogy ezt fogod válaszolni. :) Szóval, úgy gondoltam, hogy a forgáspont ugyanúgy az ajtólapban van mint most, de mondjuk 5cm-re a lap szélétől. Minden marad ugyanúgy, csak jóval kisebb a kihasználatlan ajtórés és az ajtólap.
Mindenesetre ez a felterheléses magyarázat tűnik a legéletszerűbbnek.
Gondolj bele. A mi ajtóinknak a forgáspontja az ajtólap síkján kívül van. Ahhoz, hogy a padlót terhelje, a zsanér le kellene érjen a padlóig, lenne ott egy oszlop.
Ennek az ajtónak a forgáspontja az ajtólap síkjábanban van, nem hat erő ami a falsíkból kifele mutatna.
Kitehetnék a forgáspontot az ajtófélfához közvetlen, de akkor a zárás tömítése, szigetelése még lehetetlenebb lenne. Annyival van beljebb hozva, hogy a záródó falcokat ki lehessen tűrhetőre alakítani.
"Az ajtó súlyának nagyrésze a forgáspontot terheli, kisebb része fent az áthidalást. Így a födémekhez rögzül. Nem húzza, csavarja a falat egyáltalán."
Ezt megtenné akkor is, ha a forgáspontja közvetlenül a falnál lenne.
Viszont, ha télen telehordja hóval a szél, elég kicsit kilökdösni és akkor befelé nyíló részen ki lehet nyúlni egy alkalmas eszközzel és elkapargatni a havat. :P :)
Szép méretes és hibátlan vörös tölgy jött tűzifának. Gondoltam rá, hogy félreteszek párat és felfűrészeltetem a szomszéd faluba.
A fuvaros azt mondta, ez nem igazán való asztalos munkákra, a sima tölgy jobb.
Konkrét célom még nincs vele, de valóban nem éri meg felfűrészeltetni? Apróbb dolgokra kellene majd csak (pl, vágódeszka fa gyerek játékok és hasonló apróságok)
"... mindenhol a design, a modern, a "más, mint a szomszédé" szavakkal operáltak ..." - Ez a lényege ennek az ajtónak (max. annyi, hogy a kutya nem gázol rajtad keresztül, ha kinyitod a vendégeknek az ajtót :D ), nem az, hogy beférjen rajta a Laguna szalagfűrész :D
Kicsit utánnaolvastam, és egész más az előnye a pivot doornak. A mi gondolkodásunkkal sosem jönnénk rá, iszonyatosan a mi viszonyainktól eltérő szokásokból ered.
Az a lényege, hogy nincs hagyományos zsanér. Az ajtó súlyának nagyrésze a forgáspontot terheli, kisebb része fent az áthidalást. Így a födémekhez rögzül. Nem húzza, csavarja a falat egyáltalán. Ami egy nagy előny, ha a fal az egy lécekből és osb-ből ácsolt szerkezet.
De sok hátránya van, a fentin kívül előnye csak kinézet.
Az OK, hogy a nagy ajtó kis helyen fordul be, de csak egy része lesz átjárható, nem az egész.
Ez így van, de cserébe sokkal nagyobb ajtólap használható.
Ennek mi is az előnye? Veszek egy kétméteres ajtólapot, bonyolult, és vélhetően nem olcsó vasalattal, de csak 110 centis ülőgarnitúrát tudok bevinni rajta. Én is inkább a hátrányait látom. Akkor már inkább egy kettős ajtó, ha nagy ajtót szeretnék.
Ez olyan, mint a zsiráf: szép-szép, de itthonra nem kéne. :))
Az OK, hogy a nagy ajtó kis helyen fordul be, de csak egy része lesz átjárható, nem az egész.
Ez így van, de cserébe sokkal nagyobb ajtólap használható.
Ha ugyan ott lenne a zsanérja egy sima ajtónak, mint ennek a "pivot point"-ja, akkor az is ugyan akkora helyet venne el kinyitva, és ugyan akkora lenne az átjárható rész szélessége.
Ezt nem tudom értelmezni :)
Lehet, hogy jó zsanérzattal könnyen fordul, de a nagy méret nagy súllyal és nagy tehetetlenséggel jár, magyarul nehéz megindítani, és a végén megállítani, hogy csak egy finom klikk legyen a csukódás, és ne csapódás legyen belőle.
Ez nem lehet, hanem teljesen biztos (nézz meg "pivot door in use" videókat), kicsi erővel megindítható, van saját (vagy mechanikus, vagy hidraulikus) megállítója, csillaptója.
De lehet, hogy a sötét szemüveg van rajtam, és csak a hibákat látom? :)
Ez viszont majdnem biztos :)
Mielőtt vád érne, hogy propagálom, védem ezt a típusú ajtót szólok, hogy nem, csak igyekeztem a kérdéseidre, a miértekre válaszolni.
Több oldalt is átbújtam, szinte mindenhol a design, a modern, a "más, mint a szomszédé" szavakkal operáltak, nem feltétlen a valós előnyeit emlegették, nekem erős a gyanúm, hogy egy piaci "rést" próbálnak ezzel betömködni. :)
Gondolj bele: Te vagy belül, a szobában. Valakivel. Meghallod, hogy jön haza a férj. Odaáálsz az ajtó baloldalára. Az ajtó nyílik, bejön az Úr. Te meg ki. Nem találkoztok.
Az OK, hogy a nagy ajtó kis helyen fordul be, de csak egy része lesz átjárható, nem az egész. Ha ugyan ott lenne a zsanérja egy sima ajtónak, mint ennek a "pivot point"-ja, akkor az is ugyan akkora helyet venne el kinyitva, és ugyan akkora lenne az átjárható rész szélessége. Vagy valamit nem értek... Lehet, hogy jó zsanérzattal könnyen fordul, de a nagy méret nagy súllyal és nagy tehetetlenséggel jár, magyarul nehéz megindítani, és a végén megállítani, hogy csak egy finom klikk legyen a csukódás, és ne csapódás legyen belőle. De lehet, hogy a sötét szemüveg van rajtam, és csak a hibákat látom? :)
Családi házamra nem tennék ilyent. Nagy személyforgalmat bonyolító helyekre való az ilyen .Kis hazánkban is vannak voltak az elvi működést illetően ilyen ajtók. Szerintem elavult konstrukció.
Angolul pivot door ("forgó ajtó") névre hallgat, állítólag könnyedén működik, komoly zsanérozása van, aránylag nagy ajtólap is kis helyen befordul, így helytakarékossági megfontolással lehet (a design mellett) magyarázni a létjogosultságát.
Mostanában dán/svéd sorozatokat nézek, és gyakran feltűnnek benne ilyen elven működő bejárati ajtók. Nektek van ötletetek, hogy ebben mi a "pláne"? Mert így első ránézésre csak olyanok jutnak eszembe, hogy - a keskeny oldalon max a macska jön be, ergo teljesen felesleges - sokkal nehezebb a jó szigetelést megoldani az ajtó és a keret között - a méret miatt nagyon nehéz lesz az ajtó, erőből kell nyitni, finoman (halkan) csukni is nehéz - ha bármi miatt útban van az ajtó, nem lehet csak úgy leakasztani a zsanérról... Vagy ez csak a design-ról szól, és a többi nem számít?
Na ez már sokkal komolyabb tipliző, mint az én Wolfcraft-om. Ezzel el tudom képzelni, hogy türelemmel és odafigyeléssel lehet hajszálpontosan dolgozni.
"aláírom, elfogadom, van egy csomó akna a dologban"
Pont ezek az aknák azok, amiket a Dominoval el lehet kerülni. Írtam is, előtte nagyon sok tiplit befúrtam én is. Alapvetően nincs bajom a tiplizéssel, mert működik. Ahogy írtam, elsősorban a Domino használatához hasonlítva tudok egyetérteni HUN-12214-gyel abban, hogy a tiplizés bizony tud szopás lenni.
Mélységállítás a Dominon? 1 mp-es mozdulat. Mélységállítás tiplizésnél? Szorítógyűrű állítgatása a fúrószáron. Legalább fokozatmentes :D. Ha szimultán több mélységet fúrsz, akkor két fúrószárat állítasz be. Ezt cserélgeted a fúrógépben vagy két fúrógépet használsz?
Referenciafelülettől való távolság beállítása? 1 mp-es mozdulat. Ugyanez tiplizésnél az adott gyári sablontól függ. Ezért kértem, esetleg írd meg, milyen típust használsz, hogy ahhoz tudjam hasonlítani a Domino használatáról a mondandómat.
Írhatnám a végtelenségig.
A vásárlás előtt én sem voltam teljesen biztos benne, hogy kell-e nekem ez a gép. A használat során jöttem rá, mennyire más liga, mint a tiplizés.
Igen, megvannak a kései. Korábban küldtem róla fotókat. Már kiszereltem őket és elkezdtem rozsdátlanítani és rendbehozni, mert egy kicsit ökörhugyozás volt az élük.
Ebben a példányban nincs állítócsavar, de láttam már olyat. Ebben gyufaszálakkal volt kiékelve a kés, nyilván így próbálta az előző használója a kikopott fészkek miatt lötyögő késeket stabilizálni.
Az új változatot mindenképpen finomhangolhatóra tervezem elkészíteni, már elkezdtem rajzolgatni, de még várom az ihletet.
A fogásvastagság állításán kívül egyéb praktikus oka is van az állítócsavaros késrögzítésnek, amit egyéb projektek megvalósításakor is megpróbálok szem előtt tartani: ha valamit nem tudok pontosra csinálni, állíthatóra csinálom. :)
Ha úgy nézem, akkor már nekem is visszahozta az árát, mert ha csak a műhelyszekrény munkadíját nézem, hétszentség hogy több lett volna ha megcsináltatom, mint a domino. Másik oldalról persze megoldhattam volna máshogy is, sőt, igazából nem volt létszükséglet a szekrény sem. De tervben van idén két konyha, a dolgozómat is be kellene bútorozni, előszobaszekrényt is tervezek. Az már csak hab a tortán, hogy nem csak forgácslaphoz jó, bármilyen egyéb csapolási feladatra is nagyon-nagyon jó. (most pl a készülő asztalt fogom ezzel összecsapolni)
Van ugye még a szubjektív faktor, hogy öröm dolgozni vele. Pontos, gyors, abszolút nulla por.
Mindenesetre egyetlen pillanatig bántam, amikor az outletben leszurkoltam a pénzt. Azóta egyszer sem :)
Én írtam, hogy szopás, és szerintem nem jössz ki ebből rosszul, mert teljesen igazad van. Nyilván mindent meg lehet csinálni Domino nélkül (évszázadokig sikerült :-) és szinte mindent köldökcsappal. Nekem nincs olyan profi tipliző sablonom, mint mr. Yorknak, egy Wolfcraft-ot használok. Nem vagyok forgácslap varázsló, évente 1-2 kisebb konyhát, beépített szekrényt csinálok, gond nélkül ment a Wolfcraft sablonnal. De azt tapasztaltam, hogy hozzá képest már a lapostipliző is lényegesen gyorsabb, egyszerűbb. És nekem abszolút elég is, bútorlaphoz eszembe sem jutna ezt még tovább fokozni a Dominoval.
Viszont a sablonom ennyire pontos:
és a lyukkiosztása 32 ugye. Én nagyon szeretek fából csíkokra vágott pallóból dolgozni, 1,5-2 cm x 4-5 cm-es keresztmetszetű anyagokkal. Oda, mondjuk egy gér illesztéshez ez a pontosság, ez a felfekvő felület, ez a kiosztás , hát..., nem optimális. Átjelölés tüskével: vagy szoros, vagy kiesik a lyukból, a pontos illesztéshez valami vezető kell, szemre nemigen lehet a tüske magasságával megemelve hajszálra a vonalra tenni, ...na, baszakodós... Tudom, hogy meg lehet oldani, nekem is szokott sikerülni, de ezt értettem szopás alatt. Azt is tudom, hogy van más megoldás is, más sablon, más mittudomán, de a kérdésem inkább amolyan fejbenszex volt (ahogy Pacman mondaná). A legkisebb panasz, ellenvélemény azonnal törölné az ötlet csíráját is a fejemből. Sajnos nem sok ilyet hallottam :-( De én sem akarom itt túltolni a témát.
Más: a múltkori nyírfa fellépőnél én is írtam, hogy nagyon emlékeztet a juharra :)
"azon van egy gumi betét, ami nem engedi a vizet beszivárogni a csap alatt a lyukba akár még száraz is maradhat egész életében... "
Ezt elfelejtheted. A fürdőben gőz van egy kiadós zuhanyozás után. A csap meg hideg, mert hideg víz is van benne. És arra ott lecsapódik a víz. Onnan meg áztatja a fa alátétet.
Nincs mit megmutatnom sajnos és inkább el is engedem a témát mert úgysem jönnék ki belőle jól és csak Domino-ellenesnek tűnnék. De nem akarok az lenni. Általában én vagyok géppárti a kézi szerszámok ellenében de úgy gondolom, hogy a hagyományos tiplizés arra jó, hogy az ember leellenőrizze magát, hogy tud-e pontosan jelölni, tud-e pontosan fúrni. megvannak-e azok a képességei, hogy lássa, mit nem csinál pontosan, ahhoz, hogy szopásnak tűnjön a tevékenység. Persze, aláírom, elfogadom, van egy csomó akna a dologban, mert nem mindegy, hogyan jelöl az ember, hová fúr először, elég mélyre fúr-e, netán "átmegy" a túloldalra, a fúró vagy a tipli nem egyezik a névleges méretével, stb.
Dominonal is van jatek, ha ugy allitod be, nem akkora, mint a keksznel, de van. Az ajanlas azaz, hogy az elso szoros legyen, a tobbi lehet tagabb, az elso ugy is megvezeti az egeszet.
Pont az asszony forszírozná a munkát, amihez ezt a szerszámot találtam ki :) Beépített szekrények kellene "ajtót" csinálni...a bútorlapot nem akarom, ezért rétegelt lemez....azt meg vágni kell egyenesen.
Voltak benne kések? Az egészben a legfontosabb a kések párhuzamossága és élszöge. Ennek a látszólag elnagyolt, és nagyon egyszerű szerkezetnek ez az Achilles-sarka. Ezeknek a beállítása határozza meg a használhatóságot. Legtöbbször úgy oldották meg, hogy a késfészek aljába behajtottak egy csavart és ezzel tudták finomhangolni. Fentről vagy kaptak egy- egy külön csavart a kések vagy vékony lécet csavaroztak rögzítésként.
Csaptelep stabilizátor a neve, Blanco és Franke gyártmányaival volt dolgom, illetve én ezekkel szerelem az izmosabb csaptelepeket. A Démosos fotón a Balnco terméke látható.
A kerámiára felesleges, ott a gumitömítés annak tökéletesen kell zárnia.
Egy ismerős tőlem kért méretezési segítséget, de mivel közézáródó ajtót még sosem készítettem, tőletek szeretnék tanácsot kapni:
18 mm-es bútorlapból készítenek egy 35 cm széles, 1 m magas szekrénykét. A korpusz belső szélessége tehát 31,4 cm. Ide dupla közézáródó ajtót akarnak (még próbálom lebeszélni őket, szerintem hülyén néz ki). Milyen szélesek legyenek az ajtók? És ha mégis csak egy ajtó lesz, akkor az milyen széles legyen? Előre is köszi!
Hát igazából egy sima kerámia mosdótál lenne az alany, azért is írtam az OFF topicot. Rémlett, hogy egyébként volt rá megoldása itt valakinek, de persze akkor nem kellett, el se mentettem. Gondolkodtam én a fán is, de fürdőbe, mosdó alá, nem tudom mennyire hálálná meg. Mondjuk, ha a csap rendesen rászorul a felső síkra, azon van egy gumi betét, ami nem engedi a vizet beszivárogni a csap alatt a lyukba akár még száraz is maradhat egész életében...
Azt a stabilizert, azt hiszem megtaláltam, ha erre gondolsz, de ez nekem nem jó:
Kofic linkelt egyrészt egy nagy múanyag baszt, ami nem hajlik el mint a lemez. Másrészt ha a medencébe, akkor létezik valami stabilizer, ami a pulthoz is rögzíti. Ha nem kapni, csinálni is lehetne, de vízálló anyagból kell legyen.
Lehet egy kicsit OFF téma, de egy csapot kellene felszerelni és azok a gagyi kis patkók, amiket alapból adnak hozzá, hát nem igazán szokták megfogni. Erre van valakinek valami bevált trükkje? Én eljátszottam a gondolattal, hogy egy hatalmas méretű fa alátétet odarakok és a meglévő lyukat kibővítem. De lehet van ennél korrektebb megoldás is.
"nem tudom, hogy egy ilyen munkát miért ne lehetne mezei tiplikkel szopás nélkül megoldani"
Nem én írtam, hogy szopás, de azért válaszolok.
A Domino előtt én is mindent tipliztem. A komplett laminált konyhánk és a fürdőszobánk egy párezer forintos Wolfcraft tiplizősablonnal készült. Még élveztem is, milyen gyorsan, szépen, pontosan összeillenek a darabok. Addig tűnt gyorsnak és pontosnak, amíg el nem kezdtem használni a Dominot. Szerintem a tiplizés a Dominohoz képest elsősorban relatíve szopás, de néha abszolút módon is.
Nem tudom, pontosan hogyan készíted a köldökcsapoknak a likakat, feltételezem, valamilyen gyári sablonnal... esetleg mutasd meg, melyikkel, hogy el tudjam képzelni, utána írok még egy-két gondolatot.
"Én azért - Domino híján - elég sok dolgot tipliztem már és sosem volt vele gondom."
Ezt majdnem megplusszoztam, de rájöttem hogy a mínuszok felidegesítettek az elmúlt pár napban, ezért eltüntettem ezt a szakaszt :D (nem photoshop)
Amúgy pont Ádámnál látom, hogy ez a gép bőven visszahozta az árát, többször is - és ő ráadásul fogorvos, nem asztalos. Én egyszer már majdnem elcsábultam a kicsi Dominora (akkor 300 környékén volt és még domino tiplik is jártak volna hozzá), de akkor azt mondtam magamnak hogy nem dolgozok bútorlappal. Akkor könnyen hazudtam magamnak, merthát a domino egyéb csapolásoknál is jó szolga lehet. Ennek a kísértésnek egyszer lehet engedni fogok.
Hidd el, csak a szemed kívánja. Kicsi, szexi, kelleti magát a kis kur*a. Olyan mint a valódi életből vett kifizetett csaj. Megveszed, egyszer használod de aztán magad előtt is bánod, hogy miért fizettél érte. Én Aldisból vettem egyszer ilyet (Workzone), hasonót. Annyira nem is volt rossz felépítésű, de szerintem egyszer piszkoltam be a hozzáadott körfűrészlapot, akkor tette a dolgát. De ahogy anno a robogómat (dejólesz a pesti forgalomban menni majd vele - nem) ezt is "szőrös gumival" adtam el, egy itteni fórumtársnak, még bőven garisan. Remélem nem emiatt csuklottam. Nem a robogóval vot a baj, hanem a gazdival, nem gondolta át.
Nemrég megint majdnem elcsábultam egy kis "ribire", Graphite, Praktiker. 150-es tárcsa, akkus. Ha mindent megveszek hozzá (2Ahs akksi, töltő) akkor negyvenvalamennyi lett volna. De aztán mindent visszatettem a kosárból a polcra. Tényleg minden a kosárban volt. Igazából a Jaf-Holzhoz indultam a CNC-mhez venni MDF táblát, kopórétegnek. Csak mire a városhatárhoz értem, elkezdett zuhogni az eső. Mivel tetőn ilyen anyagot esőben nem viszünk, a Praktiker meg pont útban volt - de a pénztárhoz menet mindent visszapakoltam. Lehet öregszem.
Nemtom, lehet évi 1-2 alkalommal jó szolga lehet, de ... ld feljebb, szerintem sok szénkefét/vágólapot nem cserélnél benne.
Tudom most lelomboztalak, de legalább az asszonnyal sem veszekszel majd :D (Vagy eltitkolod, mint egy ku...át)
Hát, akkor ugyan nem találtam el az anyagot de a nyír is benne volt a paklimban az éger mellett.
köldökcsap elég sz.pás, ha pontos és reprodukálható eredmény kell..."
Ezt azonban nem egészen értem.
Kétségtelen, hogy a Domino egy nagyon klassz kis gép, de nem tudom, hogy egy ilyen munkát miért ne lehetne mezei tiplikkel szopás nélkül megoldani. Én azért - Domino híján - elég sok dolgot tipliztem már és sosem volt vele gondom. Pontosabban, megtanultam vele dolgozni. Igaz, géppel furva inkább és nem kézből. Vagy ha kézből, akkor sablonok segítségével.
"A mester biztosan nem Festool gépet használt a csapfészek készítésekor," Szerintem új korában egyenes volt az a csapozás. Az idő és a nedvesség tette olyan kuszává, mert így kifaragni már művészet.
Nem tévedés volt, csak belekalkuláltam, hogy 120-as papírral még kétszer meg fogom húzni azt az alkatrészt!
Egy griff
"egyáltalán kell bármilyen idegen csap? Bütüt ragasztunk, azt értem, de terhelés nem éri. Nem elég erős ehhez önmagában a ragasztó?"
Talán szét nem esne, de nem tudtam volna megszorítózni, mert szanaszét csúszott volna. Elsősorban az elemek precíz és stabil pozicionálása miatt használtam a Dominot.
HUN-12214
"Felületkezelni fogod valamivel?"
Nem.
"...milyennek találod a dominot..."
"Ha nem olyan a projekt, hogy kézzel csapozza az ember, a lapostipli általában pont nagy, köldökcsap elég sz.pás, ha pontos és reprodukálható eredmény kell..."
Gyakorlatilag le is írtad, amiben nagyon erős a Domino: reprodukálható eredmény. Ahogy Egy griff írja, akár még a ragasztó önmagában is megfogná mindenféle csapolás nélkül, de szegelhettem volna kézzel vagy belövővel is, az is elég lenne. Az alja meg úgyis összetartja az egészet. Ez a kis evőeszköztartó elkészíthető lett volna az általad is leírt módszerek bármelyikével, de (az én kezemmel készítve) egyikkel sem lett volna ilyen pontos a végeredmény. Ha mégis, akkor nem fél napos, hanem 3 napos projekt lett volna belőle.
A legkisebb, 4 mm vastag dominók kerültek az illesztésekbe. Az anyagvastagság 16 mm. A külső sarkoknál egyszerű a történet, hiszen egy síkba eső referenciafelületekhez (egyik oldal bütüje, másik oldal külső síkja) igazodnak az elkészített fészkek. Ahol viszont közbülső felületre kerül (az összes többi illesztés), ott a referencia a szomszédos, párhuzamos elemek hossza és elhelyezkedése. Néhány fotón látható, hogyan oldottam meg méretre gyártott távtartóval vagy akár magával a szomszédos elem mint távtartó használatával a Domino megfelelő felfekvését a munkadarabra. A készüléken van 16 mm-es anyagvastagsághoz tartozó beállítás, így a fészek középvonala a referenciafelülettől pontosan az anyagvastagság felével (8 mm) kerül beljebb. A 8. képemen viszont az látható, hogy a Domino talpától viszonyítok, amitől a fészek középvonala minden esetben fix 10 mm-re kerül. Emiatt az ennek megfelelő, bütübe mart csapfészkek elkészítésekor a külső sarkoknál használt 16 mm (8 mm) helyett át kellett állítanom 20 mm (10 mm) beállításra. Így a 16 mm anyagvastagságban 10 mm-re kerül a 4 mm vastag fészek közepe, így 4 mm (16 - 10 - 4/2) hús marad a fészek mellett. Ha eszembe jut, érdekességképpen megmérem tolómérővel, mennyire lettek párhuzamosak egymással a rekeszeket elválasztó falak. Nem tudom, mennyire érthető ez így, de a lényeg, amire ki akarok lyukadni, hogy az össze-vissza állítgatás ellenére elsőre minden a helyére került, és ez pontosan a reprodukálhatóság jó leírása. A Dominoval eddig én még csak akkor rontottam el munkadarabot, ha elfelejtettem valamit a megfelelő állásba kapcsolni a gépen.
A ragasztóval néha én is egy kicsit szenvedek. Itt most nagyon ügyeltem, hogy ne legyen sok kinyomódás a szorítózáskor, mert nem volt kedvem takarítgatni. Egy-két kisebb csepp volt, amit száradás után egy kis kapirgálással és csiszolgatással el tudtam tüntetni. Ha ugyanezt csak ragasztóval és szorítózással vagy ragasztóval és szegezéssel akartam volna megcsinálni, tovább tartott volna a takarítás, mint előtte a lényegi munka.
Jól vizsgázott tehát ebben a pontosságra érzékeny projektben is a Domino. Ezen kívül viszont használtam már 10 mm dominót ülőbútorban, kisasztalban, 8 mm dominót sámliban, 6 mm dominót éjjeliszekrényben, falipolcban, számolatlan mennyiségű 5/6 mm dominót laminált bútorokban. Baromi hatékony, nagyon haladós, és amikor kezd belejönni az ember, kezd egy kicsit ösztönössé válni a repertoár részeként a Domino mint eszköz, akkor már a projekt tervezésekor előre kalkulálható az gép optimális használata. Az én véleményem, hogy az utolsó (sajnos sokadik) forintot is megéri.
Soká
"...milyen fa, kíváncsi lennék!"Nyírfa.
-----------------------------------
Végezetül, ha már annyiszor leírtam ebbe a hosszú hozzászólásba a "domino" szót, beillesztenék még két fotót, ami témába vág. Hetek óta kerülgetem ezt a kitudjamilyenöreg káposztagyalut, amit szeretnék valmaikor a közeljövőben reprodukálni. A mester biztosan nem Festool gépet használt a csapfészek készítésekor, sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy még villany sem volt a műhelyében...
Könyökig azért nem szoktam ragasztós lenni én sem, de szerintem érthető a probléma, amit az illesztések pontosságáról és az elcsúszásról felvetettem. Főleg egy ilyesmi, több párhuzamos elemből álló, összetettebb szerkezetnél. Már ugye, ha van igény olyan fél mm-en belüli pontosságra. Nekem ilyenkor még a sózás szokott segíteni csúszkálás ellen.
Viszont ha már szóba került (Te biztos tudod, mert azzal dolgozol): annyit tegyünk hozzá, hogy az epoxy ragasztókat pont nem szabad nagyon erősen préselni - ellentétben a tipikus faragasztókkal:pvac, urea-formaldehid stb)- mert ragasztó szegény lehet az illesztés.
Azért vagy könyékig ragasztós, mert túl sokat raksz rá. Vegyél egy ragasztó felhordós adagolós hengert vagy használj egy recés élú lehúzót a felesleges ragasztó leszedéséhez. Egy ilyen lehúzót olcsón tudsz venni a 3 M-től, és 1 mm mély fogazást reszelsz az élébe és máris kész.
Nem lesz attól jobb és erősebb a ragasztássod hogy sok ragasztót használsz. Sokkal fontosabb, hogy minél vékonyabban legyen a ragasztő felhordva, elterítve, és elég nagy erővel legyen összepréselve a ragasztás. Ilyenkor lesz erős és tartós a ragasztás. Ez minden folyékony ragasztó esetén igaz, legyen az faragasztó, vagy epoxi ragasztó vagy pillanat ragasztó.
Igen, valószínűleg itt most pont a terhelés nem igényli feltétlenül a csapot, de a pozicionálást is nagyban segíti. Nyilván meg lehet nélküle is csinálni, ( eddig nekem is sikerült valahogy mindig , többször is :) de nem tudom, másnak is megvan-e az az érzés, amikor a ragasztó azonnal eltakarja a ceruzajelet és már könyökig ragasztós kézzel próbálsz féltucat elemet lehetőleg párhuzamosan és merőlegesen összeszorítani jó erösen. Csurom ragasztó minden alkatrész, a méregdrága "nullás" lakatosderékszög is, ami ettől holnapra be is fog rozsdásodni... :) persze, lehet csak én vagyok béna :)
Egy ilyen típusú termékbe egyáltalán kell bármilyen idegen csap? Bütüt ragasztunk, azt értem, de terhelés nem éri. Nem elég erős ehhez önmagában a ragasztó? Bár nem akarlak lebeszélni a dominóról. :-)
Mivel a szorító pofái nem merőlegesek, így eleve ráfeszül a menetesszárra, tehát ha lelazítom az anyát, még úgy kell szétfeszíteni, hogy elengedje. Illetve olyankor leszállok a lábkapcsolóról.
Illetve ami nagyon érdekelne, hogy milyennek találod a dominot ilyesmi hobbista felhasználás céljára.
Én eddig még ellenálltam a zöld-szürke ördögnek, de pont az ilyen feladatokra egyre többször susog a fülembe. Ha nem olyan a projekt, hogy kézzel csapozza az ember, a lapostipli általában pont nagy, köldökcsap elég sz.pás, ha pontos és reprodukálható eredmény kell...
Elajándékoznám már csak porosodó, de újszerű Parkside száraz-nedves köszörűmet és újszerű 350W-os Budget oszlopos fúrómat, ha valaki esetleg örömmel használná.
A tegnapi ünnepnapon édesanyám kérésére készítettem egy evőeszköztartót, amivel a fiókban hányódó konyhakéseket, ollókat és hasonlókat szeretné rendszerezni.
Szokásos módon időrendben, kommentár nélkül mellékelem az elkészítése során készült fotókat.
hívott egy hölgy- én már letettem róla-,hogy előre láthatóan mennyiért szeretnék majd vásárolni.
Mondtad volna neki, hogy ahogy számolgattál úgy 1,6 millióért tervezel vásárolni - esetleg kicsivel többel, mert még nincs kész a listád. De nem szeretnéd átlépni a 2 milliós keretet még ha az kicsit szoros is.
Ma de. hívott egy hölgy- én már letettem róla-,hogy előre láthatóan mennyiért szeretnék majd vásárolni. Természetesen élesített regisztrációm még mindig nincs :))))
Alkottam a maróasztalhoz egy befogót, amibe a nem túl sík deszkának tudok adni egy síkot.
A C sínek helyett lehetett volna rétegelt lemez is, csak nem volt egy normális darabom. Így viszont állítható a megfogók távolsága. A befogópofák nem derékszögűek, viszont túl nagy szögben vágtam meg, így hajlamos befeszülni. A csavar direkt nincs átlógatva az egyik felén, hogy a steller mellett lehessen tonlni.
Azt néz benne, amikor beleteszi egy fém formába!!. A külső oldala azért nem nyílik meg, mert végig ráfeszül egy acél szalag. Csak összenyomódás van a fában, nyúlás nincs sehol. Felgőzölve a legtöbb fa nagyon nagyon összenyomható.
... valami plusz "toldalék" lesz belül, ha tényleg a 82. oldalon lévő pántot használja. Mert hogy az 12-es anyagba sok lesz, az tuti. Vagy nem 12-es lesz végül az anyag.
majkel, Te építesz lakóautót 12-es rétegeltből ugye?
Más miatt blum katalógust túrtam. És találtam direkt neked gyártott kivetőpántot. Nincs befúrandó edénye, beépített csillapítás, direkt erre való, blum.
Szerintem a 45 foknál kisebb törést úgy érti, hogy van a kétkerekes verzió, és abból a harmadik görgővel kihúzza a visszatérő szalagot oldalra, de csak annyira, hogy az egyenestől kevesebb, mint 45 fokban törik meg a görgőn alul is, felül is a szalag.
Tehát az eltérített szalag, és a függőleges vonal között kisebb a szög mint 45 fok.
Ha viszonylag sűrűn készítesz élletöréseket és különböző méretben, akkor érdemes lehet készíteni hozzá egy célszerszámot. Ez egy gyalu-szerű kis fahasáb és gyaluként működik de a talpa nem sík, hanem mindkét oldalon 45-45 fokban kivágott, a pengéje meg egy szélesebb véső. A vésővel be tudod állítani mennyit szedjen le 45 fokban a sarkokon és csak egy húzás az egész. Sokszor gyorsabb, mint előszedni a felsőmarót...
(Valahol kép is van róla, de most persze nem találom.)
Második körben: előttem van kétféle szalagfűrész, a két- és háromkerekes fajta. Ebből nekem csak 2 kerekessel volt/van dolgom. De a háromkerekesnél sem értem, milyen terelőgörgőre lenne szükséged, ami 45 foknál kisebb (!!) szögben törné meg a szalagot. Nekem az még D150-re is nagyon durvának tűnik. Ezt nem ártana kifejtened bővebben. Egy linkkel egy létező szalagfűrészre, egy tervvel - hogy mire kell neked ez a kicsi hajlítási sugár/szög. 3 kerekest építesz akkor, gondolom, mert a 2 kerekesnél terelőgörgőről nemigen beszélünk (max szalagot megvezető görgőkről). De szerintem ezt is érdemesebb a célirányos topikban először megmutatni.
Harmadrészt: nem feltétlen a hajlítási sugár, hanem a hajlítási frekvencia az ami lényeges, ahogy eddig itt olvastam - erről RFeri írt itt korábban többször is. Rákeresés. De hogy azt hogyan kell kiszámolni, mi az optimális egy adott vastagságú, anyagú fűrészlapra ... hát arról részletes képlet itt még sosem volt. Lehet Ferinek lapul valami még a tarsolyában.
Hogyne! Most építem majd át ilyenre, annyi hogy kell még egy műhely, hogy elférjen ...
Azért irigykedve nézem azt az üresfutási sebességet (is). Még ha az famunkánál nem is játszana, de azért nem baj ha gyorsan tud ideoda szaladni. Meg az a kamerás beállás ... hmm. Nem baj, az enyém se rossz hobbicélra, és én csináltam, én gyerekem. "Kispacman" :D
Köszönöm mindannyiótoknak a segítsége, akkor holnap beszerzek egy 2.3-as marót. (A csiszolás pont emiatt nem tetszk mert nem egyenletes és az már 2 méteren meglátszik)
Nem is azt írtam hogy szögletes legyen :) BözsiBözsi közben megelőzött, R2(.3) teljesen jó erre, nekem is 2.3-as a legkisebb, ilyennel kerekítettem eddig bútordarabot.
Én itt vettem az összes kerekítőmet, elég jó minőség:
20x0,9 szalagfűrész-lapot milyen legkisebb sugárban szabad hajlítani? D=150 mm-t még elbírja? Gépet akarok építeni és kell egy terelő görgö ami kevesebb, mint 45 fokban törné meg a szalagot!
Teljesen szögletes nem maradhat, de akkor szerinted hogy kellene?? Gondolkodtam hogy csak csiszolópapírral, de az nagyon minimális, gondolkodtam r2.3-ban, de tanácstalan vagyok.
Max leesik róla a virág :) Akkor viszont kapni fog fenyőből egy lapot. Olyan pici lett, hogy még az apróbb gyereknek is kicsi, így a nejem kitalálta, hogy virágot tesz majd rá. Locsolás szempontjából meg jobbnak találtam a keményfát.
On:amikor pisztollyal fújok valamit, akkor szinte mindig rajtam van a maszk. Most elfelejtettem, és a pult pácolásakor is :-), de azért szoktam használni.
Nagyon jó lett az új film ismét! Egyszer - ha hazajutok - megkeresnélek privátban, ha nem gond. Némi tanácsért.
Annyit még hozzátennék a maszkos szórás témához általánosságban, hogy nemcsak az oldószeres anyagokat , de a vízbázisú lakkot/festéket is maszkban kell szórni. Talán nem ismert mindenkinek, de a vizes diszperziós anyagok is szerves oldószerben oldott apró cseppecskékből állnak, ezeket az oldószeres cseppeket higítja a víz. Ráadásul -pont, hogy a viz higítani tudja - az oldószer általában az elég mérgező glikol-éter családból származik ezeknél.
Péter, a kuglijaid jutottak eszembe mikor ma feldobta nekem ezt a jó régi videót a YT. Néha hagyj meg egy-egy nagyobbat :) Ha van kisonoka, jó kis szék is lehet belőle.
Van arra valami magyarázat, hogy a székek ülőlapja miért keresztben vannak toldva? (keresztbe rakva elég nehéz ívesre csinálni, míg a hosszába rakottat egyszerű)
Az ülőlap kemény fából lett, talán kőris? Szép fehér, illetve rózsaszínes színe van. A tüzelőnek való rönkből faragtam ki. 6mm vastag léceket vágtam, az alján két lécet végigragasztottam, ez pont beleül a szék nyílásába, aztán körberagasztottam.
Tudod én amikor a saját műhelyemben dolgoztam voltak felajánlások hölgyek részéről ,igaz a 30 év alatt talán 5-6 esetben, de megmondom őszintén minden esetben csak a számla kiegyenlítése után lettem volna kapható, de akkor már nem voltam kapós.
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat a székkel kapcsolatban. A kerekítés az én fejemben is megfordult, de ez igazából nem azért készült, hogy kisszék legyen, hanem kíváncsi voltam arra, milyen buktatókba futhatok bele, ha a nagyot akarom majd elkészíteni, hol kell jobban figyelni, mi az, amit nem jól terveztem, illetve így már látom a végleges méretek felét, mert ugye pont fele a nagynak. Meggyőztetek, vágok néhány lécet az ülőlapnak. és ráragasztom.
Ezeket az apróságokat a munkalap előtt jobb feltenni akkor nem kell a szekrényben bújkálni.
Nono. Nem mindig rossz a a szekrényben bujkálni.
Örökre beégett a látvány amikor hanyatt feküdtem a mosogatószekrényben, törte is a hátam a széle rendesen aztán kipillantva azt láttam, hogy ott áll előttem a megrendelő alig tizennyolc éves lánya, kis szoknyácskában bugyi nélkül. Az ember általában fel van készülve a rendkívüli helyzetekre de akkor és ott nem tudtam mit mondani. Tenni se, otthon volt anyu is meg a tesó is. :-(((
Bugyit, bikinialsót meg számtalanszor villantanak az embernek a kedves háziasszonyok, ez néha persze lehet riasztó de zömmel inkább felfoghatjuk borravalónak a dolgot... :-)
Nem írom le a fektetve szerelés minden előnyét, de egyszer ki kell próbálni!
- azonos a munkamagasságod, a sínek nem akarnak leesni, a sablon befekszik, nem szennyezed a síneket csavarozáskor stb.
Munkapult rögzítése az első és hátsó kötőkön keresztül csavarozással.Hagyományos előállás 40mm, rejtett fogantyúval 25mm, illetve van egy olyan eltérő fogantyú profil ami egy sablonnal van beállítva. Ha állószekrény van a végében akkor az az első rögzítési pont, ott tökéletesen zárnia kell a munkalanak az oldalhoz. Mosogatónál vagy " L" idom, vagy létezik erre egy műanyag alkatrész 8-as furatba kell beütni. Ezeket az apróságokat a munkalap előtt jobb feltenni akkor nem kell a szekrényben bújkálni.
Ha az a munkalap el akar menni, akkor nincs az a csavarozás amelyik meggátolja, de ezt úgy is tudod.... és a fonák oldalon is kapjon valamilyen felületkezelést- magyarán legyen lezárva.
És maszkban fújjál, oldószeres pácot IS! -baszki....nem mínúszolom le a videódat, de ezért megérdemelnéd! :)
Lassan érik ebből is a sorozat a blogon, nemtom hány rész lesz még, de Győzőnek meglesz majd 4-5 napi "betevője" :)
Most járunk ugye a 4. résznél (ha beleszámolom a 0.-at is).
Az 5. rész, ami most készül, az ajtókról és a munkalapról fog szólni, hogyan készült el majdnem a pult, és miért kellett fáig újracsiszolni, és újrakezdeni a felületkezelést. :-)
A 6. részben a szállítás és a beszerelés témaköre jön, bár itt megint nem szeretnék sokat dumálni, olyan muzsikus filmet szeretnék készíteni, mint a Jazz a fiókból soul című rész.
Itt lesz egy pár hónapos szünet, mert mást kell majd csinálnom, de utána lesz még egy 7. rész a felső sorról, (kitérnék majd benne a camar függesztőkre, mert azzal szeretném felrakni, és mint ebben a sorozatban már oly sok mindenhez, ehhez a camarhoz is először lesz szerencsém. :-)
És végül de nem utolsósorban talán lesz egy 8. rész is ami egy kvázi összefoglaló, tapasztalat levonó, tanulságokat megbeszélő rész lesz. Legalábbis ezek a tervek. És hogy a gyakorlatban is így lesz-e, az majd kiderül. :-)
Ezek a tapasztalati kritikák aranyat érnek. Köszi. :-)
Gábor is írta, a videó alatt, hogy kérdezzek nyugodtan itt a fórumon, de igazából nem volt kérdésem. Meg ha itt mindent megbeszéltünk, akkor meg oda nem kommenteltek! :-) Pl eszembe sem jutott megkérdezni, hogy állítva vagy fektetve szerelitek fel a síneket. Most, hogy láttátok, hogy hogyan csináltam, most tudtok rá reagálni, én meg tudok tanulni a válaszaitokból.
Viszont akkor egy kérdés, és egy kicsit visszakanyarodok egy nem sokkal ezelőtti kérdésre: nevezetesen a munkapult rögzítése a korpuszon.
Ki hogyan oldja meg.
Abban nincs vita, hogy olyan rögzítés kell, ami engedi a pultot "mozogni", hiszen a táblásított anyag széltében (öö, izé, mélységében, vagy valami, de értitek! :-) ) bőven tudja változtatni a méretét, és hát ez a pult éppen 74 cm mély lesz, itt már az 1% is jelentős mozgás. Vajk írt is a kisszéknél 3 megoldást, nekem is azok vannak a tarsolyban, de ha esetleg erre is van valami tapasztalatból adódó megoldás, arra kíváncsi lennék.
Nagyon szép munka gratulálok! Az első lábak összeállításánál azok a keresztcsapok nagyon jól néznek ki, igazi profi munka. Én a kisszékek ülőkéit simán csak felragasztom a vázra. Nem használok sem csavart sem tiplit. Az ülőke legyen inkább fából, szerintem sokkal mutatósabb lesz!
Sziasztok. Nem tudom mennyire tartozik eppe a topicba,de szeretnék egy kis segítséget kérni.
Ma kilett vágva egy cseresznyefa és kb 50 10 cm es szeletek lettek vágva belőle. Késöbb szeretnék majd járdát csinálni a lapokból.
Mivel érdemes kezelni hogy időtt álló legyen illetve így most nedvessen kéne kezelni vagy hagyni kiszáradni? Esetleg valami otthon is kivitelezhető szárizó eljárás és utána kezelni valamivel?
Hogy jó-e azt nem tudom, eddig (8--->3 év) semmi gond vele. Igaz, mindhárom szék gyerekszék. (oldalanként 2-2 köldökcsap és ahol felfekszik megkenve ragasztóval.
A rengeteg hitvitát érintő kérdéssel foglalkozik, viszont alapos.
Ahogy a LGT címadó szerzeménye mondja " Mindenki másképp csinálja"
2 észrevételem lenne:
1. A legfőbb indokom a nútolt hátfal mellett, hogy alakítható. A falak szinte mindig görbék. Korpusz belméret 52cm mély, külső méret 56cm. Ideális esetben ez rásimul a falra, adott a munkalap 4cm-es előállása. A nem ideális esetben merülővel, dekopírral, gyaluval, bármivel van közel 4cm játéktér, hogy a korpusz illeszkedjen a falhoz. Ennek persze van egy csomó más hozadéka is, de jelenleg ennek a megoldásnak az előnyéről írok. Számomra ez a legfontosabb szempont. Hogy a köztes korpuszok miként vannak hátfalazva az másodlagos.
2. A sínekhez az eurocsavarok helyét előre kifúrom, pont a keletkező forgács miatt. Ha 4x16 -os csavar is kerül bele utólag, azokat is fektetett állapotban hajtom be, és azonnal porszívózok. Pl a Hettich fiókok sokkal zsírosabbak a Blumnál és könnyedén felveszik ezt a sok szennyeződést. De a Blum síneknek sem tesz jót! Azt láttam, hogy azonnal porszívózta de a hátsó csavaroknál ez sokkal nehézkesebb, ha álló helyzetben van a korpusz.
Amúgy orosz módra rétegeltre vékony faréteg ragasztva? :D (na jó, részben ez csak vicc vót, de a megoldás nem annyira rossz drága anyagnál és ha tudunk szalagossal szép vékonyat vágni, vetemedésre is kicsi az esély így)
Amúgy tessék emailt olvasni he. Ezért kerestem neked vissza a d26204-hez a szorítót mi kell? :D
Elkezdtem nézni ennek a fazonnak a videóit, ügyes, s nem a tipikus példaműhelye van, gyak minden szekrény ez a rétegeltre normál fa megoldással játszik:
Ja hogy ezt jó ragasztani is? Na én ezt magamban elvetettem, de székben én eddig csak ilyen szétszedhetőset csináltam, rendes ülőszék még a "fejben szexelés" kategória nálam :D
Szóval: tipli, és ragasztás. Jó.
Macsekok cukik. De nálam - ha én elkezdek dolgozni, mindig elrohan. A műhelybe csak azért jön le, hogy nyávoghasson hogy engedjem fel. De ha ágyból nézheti a munkát, az tetszik neki:
Mondanám, hogy nézzél Árvai Zolit, mert ő csinált már tuti 100 ilyen gyerekszéket. Ha nem többet. 2 videója is szól a kis gyerekszékekről, de pont egyikben sem mutatja az ülőlap rögzítését. Így én is csak elmélkedek, ha ő addig nem jön ide (bár írhatsz is neki, megkérdezheted, szokott emailt olvasni), vagy más profi meg nem mondja mi a jó.
Magánvélemény: Olyan szép az a kis szék! Én nem "rontanám el" rétegelt lemezzel az összképet, legyen az is szép fenyőből. És ha elég vastag az ülőlap (én ezt monjuk 2 centire mondanám), akkor sztem simán lehetne alulról, megfelelő hosszúságú facsavarral. Előtte meg tiplis csapokat is betenni, hogy az előre-hátra mozgást, a facsavarra ható nyíróerőt felvegyék a tiplik.
Vagy: nem tudom túlzás-e a tessauer anya plusz MX (mondjuk M6? csavar) páros használata. Ha nem olyan vastag az ülőlap. Viszonyításként: én nemrég vettem 100 darabot, M6-ost, ilyet, annak 13mm a mélysége. Nyilván több előkészületet igényel, de akár ilyen megoldással is lehetne (?)
Amikor küldte, hogy ellenőrizzem le én is jót röhögtem rajta :)
Épp most próbálom a sarokszekrény vasalatot összerakni.
Ha jól működik majd így is bútorlappal, akkor marad, ha nem az igazi jön a vasas móka, csak nem akartam annyit szórakozni vele. (gyárit tuti nem veszek, 90-ért kenjék a hajukra és még kisebb tárolók is vannak benne...)
Így visszanézve azért látványos a hatalmas belmagasságom :D
Legyek én is ontopik: csináltam egy virágtartót, vagyis a nagy ebédlőszék feleakkora próbadarabját. Kérlek, nézzétek meg, hogy mit csinálnátok másképp. Sajnos az arányok nem túl jók, mert az anyagvastagságot nem vettem a felére, szóval kicsit bumfordi. 3 X 2-es lécekből van. Az ülőlapot hogy rögzítsem? Bár még nem tudom, miből lesz, rétegelt lemezből, műbőrrel bevonva, vagy lécekből.
Beteszek már egy ontopik témát (én nem mínuszolok, én csak "szólok" :D. Raklapjuzer: a nagyon világos szürkézéssel egyeértek hogy zavaró. De az a tónus még talán nem. És elvileg az offtopik témát jelöli az ontopikon belül, pl prohardveren erre külön "tag" van, azt a szövegrészt automatikusan kiszürkíti. De ezt is megbeszélhetjük az offtopikban )
Józsi úgyse szokta magát reklámozni, meg nem is kell de ez akkor is jó. Van benne minden, vasalat, korpusz, fiókbeállító-segéden tanakodás, hátfalazás, felületkezelés, "gyerekmunka". Csemege.
Meg jó kis címet is adott neki. Mikor megláttam az értesítőt azt hittem a cimboprája visszamondta a konyhabútort és elment a möbelikszbe venni egyet. "A projekt lefújva", szóval a Józsitól ("Egy griff" itteni nevén, aki nem ismerné) megszokott élvezetes, tanulságos videó. Tessen csak megnézni ebéd előtt! (.. vagy után)
Példának okáért, mikor megláttam hogy előre lefújja, színre az ajtóbetétet - hát nem értettem. Aztán tökjó volt a magyarázat, enekem emiatt már megérte megnézni.
Lassan érik ebből is a sorozat a blogon, nemtom hány rész lesz még, de Győzőnek meglesz majd 4-5 napi "betevője" :)
A kis termékeknél nem jön jól ki a matek. No nem is találni szakit ilyen projektre, ami az idejét viszi ugyan, de nem hoz sokat a konyhára.
De ugyanez igaz akár villanyászra is, nagyon nehéz hívni kis dolgokra embert, egyszerűen nem éri meg neki, mert nagy projekteket tesz félre max negyed annyi bevételért cserébe.
"Nézd: az órabér - az órabér. Az nem függ a felhasznált anyag árától. Kb. ugyanannyi munkaóra egy fenyő-láda elkészítése - mint egy mahagóniból készülté."
Hát ez sem igaz.
Egyszerű matek:
végy 1 m3 200X10X5 cm-es száraz lucc fenyőt, és gyaluld körbe, egyengetve egy lapja-egy éle a többi vastagolás.
Majd végy 1 m3 400X20X5cm-es közepesen nedves tölgyet gyaluld körbe, egyengetve egy lapja, egy éle, a többi vastagolás.
Megnézném, ha a tölgy nem lenne drágább a munka okán...
Tisztelt Uraim! Nagy kérésem volna. Ha lehetséges, mellőzzük már azt a halványszürke, olvashatatlan szövegszínt! Lehet hogy csak én vagyok vaksi, de csak úgy tudom olvasni, ha kijelölöm a szöveget. Ekkor a kék háttéren látható a szöveg, úgyhogy a probléma jelentéktelen de bosszantó. Olyan sok szövegszín van, pont ezt kell használni? Van még príma világossárga vagy esetleg világoszöld is. De lehet a szöveg fehér is, fehér alapon ez a legjobb szín.
"Más kérdés az, hogy van ahol pofátlan összegeket elkérnek a 'szaktudásért'. Bojler csere, leszedték, előtte kikötötték (DIY), felrakták az újat. Jött a villanyász, három csavar ki, három vezeték be, három csavar vissza. Húszezer. Tíz perces munkáért..."
Teljesen mindegy mennyi idő volt a bekötés. Ha leég a ház attól a bekötéstől, akkor a villanyász védekezhet - mert meg fogják találni. A felelősség vállalása az, ami miatt nem akarnak neked egy ilyet egy százasért megcsinálni - többek között.
Más kérdés az, hogy van ahol pofátlan összegeket elkérnek a 'szaktudásért'. Bojler csere, leszedték, előtte kikötötték (DIY), felrakták az újat. Jött a villanyász, három csavar ki, három vezeték be, három csavar vissza. Húszezer. Tíz perces munkáért...
A szaktudás még hagyján lenne - de a legtöbbször azért kell horror árakat fizetni - mert az illetőnek "van papírja".
Pl. nem tudom mekkora politikai lobbi-ereje lehet a klímaszerelőknek -akik elintézték, hogy el sem lehet klímát eladni a lakosságnak, amig az fel nem mutatja valamelyik csókos szerelővel kötött szerződését.
Vagy azt kértem, hogy cseréljék le a 10A-es fő-lakásbiztosítékot 16-ra - erre közölte (az engedélyezett) villanyszerelő, hogy (bár ingyenes ugyan a bővités) de a kismegszakító csere-tarifáját bizony Amperennként mérik, amit neki kell kifizetni. De semmi gond, mert fél éven belül biztos nem vállalja. Utána meg pláne nem.
A 10 ezer Ft-os (kötelező) gáztűzhely-bekötést (a régi helyére) már meg sem említem.
Szerintem pedig az órabérezés nem a legjobb (tapasztalat), így amikor vállalkoztam (ker tépítés, kert felújítás, és főleg öntözőrendszer) akkor soha nem órabéreztem hanem a munka mennyiségét megsaccolva és az anyagköltséget látva adtam egy mind a kettő félnek megfelelő munkadíjat. Teszem hozzá hogy soha nem érte el az anyagköltség 90%-át, de így is kihoztam az 5000-10000 Ft-os rezsióradíjat. Mostmár fix munkabérért egy nagy önkormányzati cégnél dolgozok mint szakreferens és a hátam közepére nem kívánom hogy újra vállalkozzam, ez így nyugisabb.
Bocs pacman , hogy nyújtom a rétest de mivel érintettnek érzem magam "kénytelen" vagyok reagálni.
Bizonyára vannak olyan műhelyek, pl. mindenféle szervízek ahol minen "megkezdett óra" x forintba kerül. A faiparra, főleg amiről ti beszéltek a mikro vállalkozásokra, egyedi megredelésekre ez nem jellemző. Természetesen a munkákkal kalkulálni kell, de nem nincsenek ilyen bevált képletek.
Ez amennyi az anyag annyi a munkadíj szimpla baromság, bocs nem inged!
A korpusz szinte jelentéktelen téttel 4 lábbal 5-10 e
2db antaro fiók M+D magasítás 32e
1db antaro M 13e
front 104e / m2 57e
anyag össz: 102-107 e
és akkor semmi cifrázás, 30kg terhelhetőség, nincs üveg oldal, K-s káva, Tip-On, Legrabox stb , Servo stb . nincs felette munkalap !
3 fiók 30 perc, korpusz 30 perc, sínek 20 perc, lábak 5 perc , hátfal 5 perc, front mert bazi drága, sablon beálltása stb legyen 1 óra. Ez 2.5 óra ....de legyek béna és készüljön egy órával hosszabban 3,5 óra ...
És Vajk neked adok igazat mert egy 100e frontnak a kockázata az én kockázatom, ha leütom a sarkát, ha elfúrom , ha szállítás közben sérül stb. És ezt én biztosan nem fogom 2e forintos/óra díjazásért szerelgetni.
Ez így igaz. Viszont véletlenül tudom a lakcímét mindkettő érintett félnek. Cirka 300 méter a kettő közötti különbség... Csak a mester úr az elfoglalt és ennek megkéri az árát. Örültek is neki, hogy három hét múlva végre odaért és bekötötte a bojlert.
Van az önköltségi ár, és van a vételár. A különbség a profit. A mahagóni ládán nagyobb a profit, mert többet hajlandó a vevő adni érte, mint amennyivel az anyag többe van. Viszont mahagóni ládára kicsi a kereslet.
"Az nem függ a felhasznált anyag árától. Kb. ugyanannyi munkaóra egy fenyő-láda elkészítése - mint egy mahagóniból készülté."
Ez igaz. De a késztermék ára nem csak az alapanyag árában fog különbözni. 7500 egy láda munkadíja. Az alapanyag közt négyszeres a különbség. 16 mahagóniból, 4 fenyőből. 23500 vs 11500. A mahagónihoz képest aránytalan a fenyő végtermék ára. Erre mondom azt, hogy engedek az "óradíjamból", hogy el tudjam adni a fenyő ládát, de drágábbért csinálom a mahagónit, mert az annyival szebb, hogy el fogják vinni. Persze ehhez az kell, hogy mindkettőre legyen kereslet. Szerintem teljesen elfogadott dolog, hogy drága anyagból drágábban is csinálják meg, mivel hosszútávon a megrendelő is jól jár vele. (pl olcsó padlólapot lerakják olcsón, de 5 év múlva csúnya lesz, drága padlót drágábban, de 10 év múlva is ugyanolyan szép, hát megérte).
Hmm. Nem te írtad annak idején, hogy az órabér az hülyeség? Azaz a kereskedőknél az eladott motyók utáni jutalékkal kellene honorálni, a cselédeket meg az elvégzett munka után teljesítménybérben?
Itt tiszta a helyzet, Ragasz megmondta, hogy ennyi. Ha a vevőnek nem tetszik, akkor keres másik iparost, aki olcsóbban megcsinálja az adott feladatot. Ha Ragasznak nem tetszik az, hogy a vevő túl sokat cigánykodik, akkor nem vállalja el a munkát. Ha mindkettő félnek megéri, akkor az a legjobb - itt ez történt.
Más kérdés az, hogy van ahol pofátlan összegeket elkérnek a 'szaktudásért'. Bojler csere, leszedték, előtte kikötötték (DIY), felrakták az újat. Jött a villanyász, három csavar ki, három vezeték be, három csavar vissza. Húszezer. Tíz perces munkáért...
"a jól felszerelt és gépesített műhely esetében nem munkabérről - hanem rezsi-óradíjról beszélünk"
Értelemszerűen végig rezsióra-díjról volt szó. Semmi értelme önmagában a munkadíjról beszélni, ha nem egy alkalmazott béréről van szó. És ehhez kevés köze van a felszerelt/gépesített helyzetnek. Egy-egy darabos tételeknél a gépesítés többnyire nem csökkenti az előállításra fordított időt.
Cuki. Csinálj még ilyet, sokat! Csak el ne áruld mennyiért ... :D Most 2 nap konstans órabér hitvita jön, az évi 3 alkalomból az egyik. . Ebből egy nap már lement, hálistennek
Ez a melósra igaz. A mesternek nem csak a munkáját fizeted ki, hanem a kockázatot amit vállal, meg minden mást.
Ezt említettem Ragacs-kollégának is - hogy a jól felszerelt és gépesített műhely esetében nem munkabérről - hanem rezsi-óradíjról beszélünk - ahol a mester személyes jövedelme csak töredéke a valós összköltségnek.
Ez az autószervizekben mérhető le leginkább - ahol a szerelőnek (jobb helyeken) 2 ezer Ft-os óradíja van... ám a szerviz rezsióradíja 10 ezer
(ha nem márkaszervizről van szó, mert ott 14-16 ezer - miközben a szerelő órabére ott sem több 2 ezernél).
Ez lenne az !
