Érdekes ez azért! A főtengely siklócsapágyas, mert osztott, és osztott görgőscsapágyat elég nehéz készíteni. (Ha jól tudom csak a Trabinak volt görgőscsapágyas főtengelye, de ott mintha a tengelyt lehetett volna kettévenni?) De legalább csapágyas. Az, hogy a vezérműtengelynek, max kb 3000-es fordulat eshetősége mellett sincs külön legalább valami siklócsapágy-betétje, nekem meglepő. De ha a rengeteg működő motor bizonyítja, hogy élő megoldás, akkor csak el kell fogadni.
Az árkategóriát kell belőni első körben, illetve hogy mennyire szeretnéd nyúzni.
A felsorolt márkákból szerintem a kék bosch a legjobb minőség. A makita felsőpolcosok is nagyon ott vannak. Viszont ezek nagyon nem abban az árkategóriában futnak, amit linkeltél (inkább a duplája alsó hangon, akku nélkül)
Ha később kerti akkus gépet is akarsz venni, akkor mindenképp a makita a jó választás. (ha jól tudom se a kék bosch, se a hikoki rendszerben nincsenek ilyenek)
Ha az ár az elsődleges szempont, akkor tök jó lehet a linkelt hikoki, vagy valamelyik alsóbb polcos makita.
Neked kell dönteni :)
Nekem a gépparkom legnagyobb része makita, illetve van csomó kerti akkus maki cucc is. A gépeket valószínűleg lecserélem bosch-ra, mert egyszerűen jobbak, percízebbek a bosch cuccok. A kerti cuccok maradnak a makiták.
PS: Vettem a napokban egy x-lock-os bosch kisflexet. Egyenlőre madzagos, mert akkusat égen földön nem kapni. Na, ez valami eszeveszett jó cucc, átgondolt az egész gép, stabil, jó vele dolgozni. Az már csak hab a tortán, hogy pillanatok alatt lehet korongot cserélni. (ami normál esetben az egyik legjobban utált dolog nálam :)
Tehát ez egyetlen ami valóban derékszög, sajnos metrikus és imperiál amit kaptam kb. 3 éve nyúzom. Többször leesett, leverte a megrendelő... nincs nagy ár különbség. Azt hiszem ón házban vannak a mágnesek. A libellára élettartam garancia van.
a golyóscsapágyat jól benézem . tényleg nincs. szimeringek vannak . de amit kikutattam, általában öt helyen vannak rögzítve a hengerfejhez és nem furatokba van befűzve. valamint egy csomó helyen árulnak vezérműtengely csapágyat. mentségemre legyen, hogy mindig generátor indító, dinamó felújító műhelyekben dolgoztam. szétszedett motort csak tanuló koromban láttam 69, ben. valamint főtengelycsapágy öntést is pl a warszava motorokhoz. innen rémlett hogy a vezérmű tengely is ilyen 2 fél lehetett. anno ón és ólom és még valaminek a keveréke volt a csapágyfém. az aluminium hozzáadása elképzelhetetlen volt. egy puha anyag volt, sauberrel igazították, ha valahol szorosabb lett. na mindegy is,
Nem nagy a sérülés, olyan 2 mm mély lehet. Azt sem tudom mire eshetett rá ami így bevágta de a munkában nem zavar, csak a kesztyű akad bele néha. Majd egyszer lereszelem amikor lesz hozzá affinitásom.
"a vezérmű tengely két végén golyóscsapágy van. ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja."
Bocs, de ez szamárság.
47éve vagyok autószerelő, sosem láttam golyócsapágyazott* vezérműtengelyt autómotorban.
Az OHC motorok tengelyei simán az alumínium hengerfejbe fúrt "lyukban" forognak minden egyéb beöntés és felületkezelés nélkül. Egyetlen kivétellel találkoztam, a PDTDI motornál van külön csapágycsésze.
Gond nélkül elmennek félmillió km-t, amennyiben kapnak rendesen megfelelő olajat. Ha javítani kell, vonalba fúrják és megint elmegy százezreket.
* nem azt mondom, hogy nincs olyan, de a döntő többség nem olyan.
Nem akartam ekkora vitát generálni tehát a kombinált derékszög-ről van szó.
Én így látom:
1. 2001 évben találkoztam kombinált derékszöggel Kanadában és fogtam a fejem, hogy miért nincs rendszeresítve Magyarországon.
2. Használati eszközről beszélünk ami igenis sérülhet, leesik.
3. Olyan árkategóriában kell gondolkodni ami elfogadható és könnyen pótolható, ha sérül.
4. Legyem gyártói garancia hogy a derékszög valóban fedi a valóságot, mivel az olcsóbbaknál lehet gyártói hiányosság.
5. Csak metrikus mértékegységgel kell rendelkeznie.
Összesen 7 db kombinált derékszögem volt, 1db-ot elloptak (látta a f@szi milyen jó dolog ilyet használni és magáévá tette) 6db van, amiből 1 db derékszög, 1 db lesz visszaküldve a forgalmazónak javításra. A többi már csak jelölésre alkalmas.
Álltalában minimum 3 db van a szerszámosládámban állandóhasználatban.
Nekem van swanson speedsquare-m alumíniumból. Valószínűleg ugyanabból az anyagból lehet ez a kombinált derékszög is. Jól bírja a leejtést is, de azért sikerült már úgy ejtenem, hogy vágás legyen az élén. Ha gondolod készítek képet hogy milyen.
Szia!
Ha van időd készíteni pár fotót azt meg köszönném.
"ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja. ezt nem látod igazán."
Alfa V6 busso motor. Mutass nekem benne golyóscsapágyat a vezérműtengelynél. Vagy beöntött betétet. De akár az összes Alfa alu hengerfej 1970 től. És ha kell tudok neked képeket mutatni.
"swanson ács derékszögét hasonlítani a starrett univerzális derékszögével olyan mint az almát körtével "
Miért, ki hasonlította össze őket? Esetleg te mert lejjebb ilyen nem hangzott el. Arról volt szó, hogy a swanson univerzális derékszögének alumíniumja ugyanaz lehet mint ugyanazon gyártó (azaz a swanson) ácsderékszögének alumíniumja...
"vagy a mitutoyo tolómérőt egy müa házas tolómérővel."
A mitutoyo tolómérőim műanyagházasok. Akkor most már mindet dobjam a picsába?
a vezérmű tengely két végén golyóscsapágy van. ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja. ezt nem látod igazán. az aluházas tolómérőt a műanyaggal hasonlítani tök jó mert mindkettő egy kalap. a swanson ács derékszögét hasonlítani a starrett univerzális derékszögével olyan mint az almát körtével vagy a mitutoyo tolómérőt egy müa házas tolómérővel.
csapágyfémként sokféle anyagot ismerünk, ezek közül csak az aluminiumbronz tartalmaz aluminiumot autóipar nem használja. bányagépek hajógyártás használja. ( wikipédia szerint)
Annyi megjegyzés, hogy igazából nem egy fúrógépet veszel, hanem egy akkurendszerbe ruházol be. Nézd meg, hogy az adott gyártó milyen egyéb gépeket gyárt, amihez használhatod az akkukat. Ebben szinte verhetetlen a makita, a fűnyírótól kezdve a kávéfőzőn át szinte mindent lehet venni a 18V-os akkurendszeréhez. A (kék) bosch is nagyon jó, de az inkább ipari vonal és szűkebb az elérhető gépek kínálata, viszont ezek inkább a makita választékának a felső harmadával ekvivalensek. A zöld bosch inkább a felejtős kaA Hikoki-ról nem tudok nyilatkozni, mindenesetre amit linkeltél az elég kedvező árú cucc (pláne két akkuval)
Hobbi célra valószínűleg mindegyik tökéletes lesz.
" gép gyártásban használják csapágyfémnek sosem lesz jó , mint ahogy tolómérőnek sem. "
Pedig te igazán tudhatnád, hogy mennyi autónak az alu hengerfeje már maga a vezérműtengely csapágyazása. És nem tudom mennyivel lenne rosszabb egy aluházas tolómérő mint egy műanyagházas, de szerintem csak drágább.
Nekem van swanson speedsquare-m alumíniumból. Valószínűleg ugyanabból az anyagból lehet ez a kombinált derékszög is. Jól bírja a leejtést is, de azért sikerült már úgy ejtenem, hogy vágás legyen az élén. Ha gondolod készítek képet hogy milyen.
értem én, de mégse. minden irónia nélkül , az alut bármilyen űr kutatásban vagy rep. gép gyártásban használják csapágyfémnek sosem lesz jó , mint ahogy tolómérőnek sem.
nem tudom mennyire lehet probléma az alumínium rész. a starrett ezt vasöntvényből csinálja
Hát, évek óta keresem a Szent Grált. Ha azt írja, hogy:
Savage™ Strength Frame - Aerospace Aluminum
Gondolom, jó féle (préselt alumínium, (amit szabadalmaztattak és az űrkutatásban is használnak)) ácsoknak, akik ütik vágják. Szerintem jó lehet, még nem volt a kezemben, de teszek egy próbát.
(Azért válasszuk le a precíziós műszerektől, asztaloskodunk. Mitutoyo ilyesmi ott egy ilyen az 'asztak@rva' ár-kategória)
Én is rendeltem tőlük alfa-vinklit ami ha kinyitottad 180-ra akkor a két 90-s jelülés nem találkozott. Mer a vörös lézerszemüveg semmit sem ért. Visszaküldtem. De ami neves termék és a képen is az van pl a leica lino vagy a swanson speedsquare metric az általában jó áron van náluk.
a forgalmazó cég árai igen érdekesek. jártam náluk , majdnem beugrottam egy derékszög vásárlásba de kettőt egymáshoz téve elment a kedvem.ragasztható cm kemény szalagot 2.2 ezerért vettem oda vissza számozva tehát 1-1 métert később kínai cég 1 dollárért hirdette , na csak ennyi. most a honlapon swanson név szerepel, alatta a képen más a felirat.
"A feleségem kint volt az ócskapiacon és vett nekem egy Starrett derékszöget két dollárért. Azt mondta, úgy tudja, ha Starrett van ráírva, akkor két dollárt biztosan megér.."
Egy válasz: "Ugye az érték és az ár különbségéből meghívtad egy vacsorára?"
Viszont a swanson sem rossz, bár ők a speed-square-ről híresek. (mondjuk a kidolgozási minőség ég és föld, de az egyik ácsoknak készül, a másik meg gépészeknek :)
Ha valaki esetleg bővítené szerszám-készletét és szeretne egy 'derékszöget' akkor most ezt ne hagyja ki Br, 8000.- Ft igaz kombinált derékszögnek hívják:
Az igen. Milyen fából készülnek felétek az ilyen "örök" darabok? Tölgy? Vörösfenyő?
Egyszer írta itt fejes.i fórumtárs, hogy a szabharc 150. évfordulójára, 98'-ban csinált egy kopjafát tölgyből, valahol Erdélyben. Ugyanakkor készített valaki más egy székelykaput is, bükkből. 15 év múltán a kopjafa még bőven állt, a székelykaput már elbontották mert szétrohadt.
Vannak a vasútnál olyan helyek, ahová nem alkalmas a beton. Pl. váltóknál nem tudni előre, hogy hol kell majd rögzíteni a sínt. A betonba nem lehet akárhová.
Szerintem ma már sem a talpfákat, sem a villanyoszlopokat nem telítik kátránnyal, de semmi mással sem.
Ez az iparág már a múlté.
Kiváltotta a fa villanyoszlopt és a fa vasúti talpfát a beton.
(Nemrég újították fel a Budapest-Debrecen vasútvonalat itt mifelénk. A felszedett régi fa talpfákat a vasút vagy a vasutasok - persze egészen biztosan feketén, mert a talpfa a kátrány miatt veszélyes hulladéknak számít szerintem - eladták helyi feketézőknek, akik aztán a lakosságnak adták tovább jó pénzért tüzifának. Mondanom sem kell (hatóság/rendőrség sehol, pedig nem hiszem, hogy ne tudtak volna róla!), hogy az egész környék ezt a bűzt szagolta néhány télen keresztül, az egészségkárosító hatásáról nem is beszélve.
Amúgy lehet ebben a dologban valami, nyilván köve válogatja. A mész (kalcium) alapú kövek impregnálását nem tartom ördögtől valónak, hiszen azokat még a nem túl erős savak is megtámadhatják. Elég csak a vízkőoldásra gondolni ecettel, cítromsavval, meg a foszforsavas vízkőoldó csodákkal. Vagy arra, hogy a homokkő, mészkő díszítéseket mennyire ki tudja nyírni a városi szmogos csapadék.
Világért sem akarok Veled vitatkozni, főleg nem olyan dolgon, ami nem is "szakterületem".
Egy dolgot biztosan tudok: a kőfaragó ismerős már bő 10 éve is impregnálta a köveket (amik valóban valódi kövek). Mindezt tükrösítés után. Bár már annak is bő 10 éve, hogy ilyesmiről beszélgettem vele, de mintha hőlégfúvóval gyógyítottak volna valami cuccot rá, de ebben már nem vagyok 100%-ig biztos. Hogy most ez csak valami trend, vagy értelme is van, azt megint csak nem tudom 100%-osan megmondani.
Viszont ami még majdnem biztos (ugye csak az a biztos, ami elmúlt), hogy 27-én egy társaságban fogok vele főzőcskézni-iszogatni, ki fogom faggatni és az offtopicban beszámolok :)
Nem erről van szó, csak honnan tudod, hogy nem az ? Nem láttad, annyit tudsz a dologról, amit leírtam.
A szóban forgó tábla egyébként egy szabálytalan (nagyjából négyzetes) darab, az egyik oldala (amit láttam) olyan fényes, hogy láttam magam benne. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez nem egy présből jött ki.
Hmmm, nem is rossz ötlet, gerillagrill a temetőben. :)
Ne húzd fel magad, legyen természetes gránit amit impregnálni kell. Ez semmit sem változtat azon, hogy szerintem az összes kőimpregnáló food-safe kb egy hét után.
Hidd el, Ferinek igaza van. Ha valódi ömledékes kőzet azt nem kell impregnálni. Kb. olyan a probléma mintha azt feszegetnénk, hogy az üveget kell-e impregnálni vagy a vasat. Ami folyadékból lassan hűlt ki - az nem porózus.
Ettől függetlenül azok a lapok kurva szépek és természetes anyagból vannak még talán a kötőanyag is természetes. Messze állnak az elhíresült "műkő"-től. Én is simán választanám kültérre konyhapultnak mint ahogy apám sírjára is ilyen anyagot választottam.
Rengeteg féle, fajta, színű gránit létezik, volt sógorjelöltem kőfaragó, elég gyakori vendég voltam a műhelyében, láttam (és emeltem...) ezt, azt :)
Pacman második linkén írják:
Egy gránitból készült munkalap habár nem kíván meg különösebb karbantartást, a foltosodás elkerülésére és az ellenállóság növelésére érdemes impregnálni.
Több helyről is erre a szerre navigáltak, olyan rossz nem lehet, bár személyesen nem ismerem:
Kamugránit, de ezt árulják mindenhol a köveseknél gránitnak. Igazából gránitőrlemény, kötőanyaggal sajtolva. Sajnos ez van, a valódi az gyakorlatilag megfizethetetlen. Márvány sincs annyi a világon mint amennyit eladnak.
Ezért mondtam, hogy gondolkodj, de úgy tűnik nem volt elég nyomatékos a felszólítás. :P
Mit kell tudni az impregnálószerekről? Elsősorban azt, hogy az a feladatuk, hogy eltömítsék a mikroszkopikus lyukakat, és azt úgy tegyék, hogy kikeményedés után ellenálljanak leginkább a víznek de néhány nagyon durva oldószert kivéve kb. mindennek. Tehát ha te megcsinálod az impregnálást a rendelkezésedre álló szerrel ÉS AZ MÁR MEGKÖTÖTT*, nincs az az élelmiszer amire veszélyt jelentene. Kb. olyan a félelmed mintha azt mondanád, hogy a műanyag vágódeszka kockázatos az egészségedre nézve.
*tehát az összes oldószere elpárolgott vagy bentragadt
Húsok, zöldségek előkészítése. Nyilván igyekszem majd vágódeszkán intézni, de ugye ott lesz a sörhűtő is, így nincs garancia arra, hogy késő este ne találkozhatna a kaja a pulttal :)
Most még éppen van időm utánanézni, kérdezni, ezt tettem.
A köves cég mondta, hogy illene impregnálni, mert a zsírtól foltos lesz. Viszont az oldószeres impregnálót nem szívesen kenném rá, pláne hogy mindenféle cuccal találkozhat, amit megeszünk. Egyébként egy fényesre polírozott gránitról van szó, a felületét megtapintva én is azt mondtam volna elsőre, hogy ez nem fog beinni semmit. A nem polírozott hátsó felét nézve viszont már teljesen más a leányzó fekvése.
De a kérdés még mindig adott, mi a rákkal kenjem le ? :)
vitát elkerülendő, nem értek annyira hozzá, de láttam már ilyen konyhát. a víz inkább felszárad róla mintsem beszívódna. persze , ha rá fröccsen az olaj és nem törlik le róla valamennyi beszívódhat.
A vasúti talpfákat már hosszú ideje nem csak bekenik, de egy speciális kátránnyal, nagy nyomás alatt telítik. Ez a kátrány rákkeltő anyagokat tartalmazott, az utóbbi években már mást használnak. Emiatt én messze kerülném a régi talpfák felhasználását a lakóhely közelében!
Külföldön egy szomszéd egy egész támfalat készített öreg talpfákból, amiket olcsón szerzett be. Rendesen büdös is volt - a kis Földalattin még lehet érezni ezt az illatot. Szóltam neki a dologról, kihívott valamilyen szakértőket, akik egy szaglászó készülékkel jó pénzért végigvizsgálták a támfal környékét. Aztán adtak egy szakvéleményt, hogy a káros anyagok koncentrációja mindenütt a határérték alatt volt. Igaz, egy elég hűvös napon mérték... :-((
akác karókat lenolajoztam paradicsomhoz. lehet nem is kellett volna, ecsettel hordtam fel , nagyon vissza se töröltem függőlegesen falnak támasztva száradtak. 2 nap múlva nem ragadtak és az elviselhetetlennek mondott szagot sem éreztem. adalék mentes tiszta lenolajról beszélek.
5 liter volt annyi ne feledd! Tiszta olaj ez, nincs benne semmi a címke szerint. Kíváncsi leszek rá fog e büdösödni, mert úgy tűnik megmarad a portéka.
Én amúgy 10-15 percen belül vissza töröltem, ragadni nem ragad egyáltalán.
Nemrég vettünk egy vérnyomásmérőt, de elég gyenge kis papírdobozban volt. Készítettem neki egy kis ládikát. Nem egy nagy durranás, csak hát ugye hobbiasztalos topik vagyunk, így megmutatom.
Nem csak így kezelték a talpfákat. Mindent felhasználtak ami maradék anyag volt vagy hulladék.
Az apósom vasutas volt, leselejtezett talpfákat rakott az ablakok fölé áthidalónak a terasz ablakokhoz, amik olajos kátránnyal voltak átitatva. Sok szöggel rögzített rá dróthálót majd bevakolta. Még 30 év múlva is jött ki a vakolat pórusain keresztül a kátrány, elszínezve a vakolatot, nagy nyári hőségben meg csöpögött is le. Nyáron nem lehetett leszedni a cseppeket, mert csak szétkentük. Télen vésővel le lehetett ütni mert akkor megdermedt keményre.
Rohadt drágán vásároltad. Tiszta lenolajat vásároltál vagy lenolaj kencét ennyiért? Nagyon nem mindegy.
Én évtizedek óta nem veszek lenolajat, csak is lenolaj kencét. A múlt héten kellett vásárolnom 1 litert, 3390 Ft volt egy vidéki kicsi festékboltban. Már ez is rohadt drága, mert amit kidobtam üres flakont azon még 990 forintos ár volt.
A sima lenolajat azért nem használom, mert baszik megkötni, még hónapok múlva is ragadós tőle a fa, a por rászáll és beleragad, elszínezve ezzel a fát. Ráadásul folyamatosan bűzlik ahogy avasodik.
A lenolajkence egy keverék anyag (firniszt) amiben száradás gyorsító anyagokat kevernek. Az alapja ennek is lenolaj. A száradás gyorsító miatt általában másnapra szépen meg is szárad a fán, nem ragad, és nem marad büdös.
Ezt valószínűleg sokan tudják már akik régóta barkácsolnak.
A vasúti talpfákat is így kezelték. Nem a legkörnyezetbarátabb megoldás, bár lehet, hogy kevesebb szennyezőanyagot viszel be, mint egy nem természetes alapú lazúrral.
Purhab Tibi adta az üveget nem kellett megvegyem a gumigéder is tőle van . Kicsít elszúrtam mert a gumit sikba kellett volna tegyem , de attól tartottam hogy a nút kiszakad ha erősen a szélére marom. Szét kell szedjem s még kivágjak a lécből.
Csak csavarozva van az egész hulladék anyagból.
Szóval nem egészen egy óra alatt ilyen lett. Garázsra több mint jó. Egy festést kap még .
A régi léceken nem volt ilyen. Olyasmire gondolok, hogy öregedett a fa, melegedett a klíma, más volt a régi lécen a bevonat, azon nem tapadt meg a gyantacsepp, stb....
Köszi a hosszú választ, de ez nem gyantatáska-probléma.
A többi hozzászólásra reagálva: voltak a lécekben gyantatáskák, de nem vészes mennyiség. Sajnos normális hely és felszerelés hiányában nem tudtam megcsinálni őket, de egyébként sem jelentenek különösebb problémát. A 150 lécből egynél van látható kifolyás gyantatáskából. A többi az valami más, ahogy már szó volt róla.
Az egészben az a fura, hogy a régi léceken nem nagyon volt ilyesmi, szóval kicsit értetlenül állok a dolog előtt. Meglátjuk, most ősszel szaporodnak-e...
Én Veszprémben a Faáruházban találkoztam vörösfenyő deszkával. 5m - es szálak mint a vonalzó olyan egyenesek csavarodás mentes, az erezete szinte párhuzamosan futottak le gyönyörű, teljesen görcs mentes, gyalult. ...... ára? a heroinéval vetekedett.
Ritkán vagyok, de mindent elolvasok! :-) A választ pedig közben megkaptad a többiektől, lamináltra keményfémlapkás a tuti. Minden más pedig fára. A fish is, de a bormax is igazából fára van tervezve.
Az mitől függ, hogy a lenolaj büdös-e? Mert volt már dolgom igen büdös lenolajjal - el sem múlt a szaga még hosszabb távon sem. Meg volt már a kezemben kevésbé büdös is - na jó, egy kicsit odafigyelve azért az is büdös volt...
A gyantatáskákat a következő módon szoktam javítani. 3 különböző módszer.
1. Kicsi, max 10 mm átmérőjű gyantatáska esetén megfúrom egy 10 mm-es petróleumba mártott fúróval majd fatiplit ragasztok a lyukba.
2. Ettől nagyobb vagy szabálytalan alakú gyantatáskát körbe ragasztom négyszög alakban öntapadós aluszalaggal. Isopropyl alkohollal átitatott rongyot teszek rá, esetleg kikaparom, amit tudok, majd a lyukba is öntök isopropyl és úgy teszem rá az átitatott kicsi rongydarabot, öntök még rá annyit, hogy ne kezdjen szétfolyni az aluszalagon, majd egy fóliát teszek rá és körbe ragasztom a fóliát, hogy ne tudjon kipárologni az alkohol. Egy éjszakát hagyom ázni, majd a takaró fóliát és a rongyot leveszem és kitörlöm a feloldódott gyantát. A körbe ragasztott aluszalag fogja megvédeni a fát, hogy ne kenjem szét a gyantát. Ezt többször meg kell ismételni nagyobb gyantatáska esetén, ezért elég időigényes.
3. körbe rajzolom a gyantatáskát szabályos négyszögben, vésővel kivésem kb 1 cm mélyen, majd egy ugyanolyan színű, erezetű fából egy kocka dugót ragasztok bele és lecsiszolom. Ez a leggyorsabb megoldás nagyobb gyantatáskák eltüntetésére.
Jaja, valami ilyesmire gondoltam én is. Talán pont Hauch Tomi értekezett erről egyszer, de nem emlékszem.
Mindenesetre komoly összegben mernék fogadni, hogy ha most a magyarországon vásárolt "vörösfenyőből" kezdenénk építeni Velencét, akkor az nem állna 1000 év után is... :)
A vörösfenyőről olvastam valamikor, hogy amit magyarországon eladnak vörösfenyőnek, az kb csak messziről látott igazi vörösfenyőt. Fene tudja mi az igazság.
Ez a történet most nem a faanyagban lévő gyanta táskáról szól, hanem a kerítésre egy mellette álló élő fenyőről csöpögő gyantáról. Nálam is ugyanez a helyzet, most készül a lábazat burkolatom, azon még csúnyábban fog kinézni, de nem nagyon tudok ellene tenni.
Nyár elején kérdeztem, hogy van-e ötlet leszedni ezeket a gyantafolyásokat/fröccsenéseket.
A kapott ötletek alapján megpróbáltam lekaparni, illetve alkohollal lemosni. A kaparás nem az igazi. A kisebb foltok szinte teljesen szárazak és repedezettek, de az 1-2 nagyobb megfolyásnak csak a felszíne. Kaparással nem igazán jön le még a kisebb, porózus folt se, a mélyebb megfolyás pedig egyáltalán (természetesen úgy kaparva, hogy a fa ne sérüljön).
Az alkoholos ecsetelés elsőre telitalálatnak tűnt, egy nem túlságosan szem előtt lévő darabkán próbáltam gyógyszertári alkohollal és papírtörölközővel. Szépen és könnyen lejöttek a kicsi és elszórt foltok, de aztán, amikor egy nagyobb részt próbáltam megtisztítani, kiderült, hogy ez a megoldás sem működik. Az alkohol ugyan feloldja a gyantát (szintén csak a kicsiket és a nagynak a felszínét), azonban, ahogy keni, törölgeti az ember, sajnos a feloldott gyanta elterül a felületen és halvány, de egyértelműen látható fátyolos réteget képez. Szinte mintha impregnálni akarnám a fát.
Fogalmam sincs, mit lehetne még megpróbálni, lecsiszolni és újrafesteni elég nagy kaland lenne, ráadásul a gyanta biztos tönkretenné a csiszolóanyagot.
Ha még lenne valakinek ötlete, szívesen kipróbálnám azokat is.
Nagyon minimális fémipari képzést kaptam, és annak idején az anyagismeret órán sem voltam a leglelkesebb hallgató (bár a perlit, ledeburit, meg az eutektikum még rémlik). Elektronika melett furcsállottuk is, minek reszelünk, meg esztergálunk. Ma már azért nem bánom.
Nekem pár éve volt egy ilyen szorítóm aminek a ravasza tört el a tengelynél, és megrepedt a feje is. A burkolatból a csavarfej is kiszakadt. Egy kis epoxi gyantával megoldottam.
Jó eséllyel valami nagyobb ötvözőtartalmú alumínium az önthetőségre és alacsony falvastagság esetén is merevségre kihegyezve. Ott követted el a hibát, hogy egylépcsős menetfúróval próbálkoztál a háromlépcsős helyett. Minden fémnek megvan a maga technológiai lehetősége a megmunkálásra.
Nekem hasonlóképpen tört el egyik Parkside szorítóm. Mellécsavaroztam 2 fémlemezt a 2 oldalára szépen formára faragva, erre eltört a szorító karja is. Akkor feladtam.
Szóval ha nekiállsz, ne állj meg ennél félúton, a többi része sem lesz jobb - jó eséllyel.
Azért írtam, hogy "szerű", a fizikai tulajdonságaira akartam utalni. Hogy egészen addig használható, míg nem kell a legkisebb alakváltozást elszenvednie. Vagy mint az alu öntvény. Sok mindent kibír, de ha sikerül fúrni bele egy normális lyukat, abba már menetet nem lehet.
Lehet akár valami spiáter szerű ötvözet is. Vagy chinesium. Volt szerencsém olyan csavarokhoz, mikor a széket csináltam. A rossebb megevett, mikor beletörött, pedig nem is eröltettem, nem volt rá szükség.
Nem teljesen. Nem azt jelenti, hogy kemény hanem azt hogy rideg. Persze általában a keménység és a ridegség kéz a kézben jár, de a ridegség ellentéte a szívósság, nem a puhaság. A pozdorjacsavar is meghajlik elsőre majd a másodikra törik. Van olyan anyag ami kemény is meg szívós is, de nem ez a csavar az....
Tehát én nem arról beszélek hogy a csavar kemény vagy sem, hanem arról, hogy gyenge*. Példaként említve az 5.6 os és a 8.8-as csavarnak nagyjából hasonló a keménysége. A második mégis másfélszer erősebb. És továbbra is fenntartom, hogy arra használva amire gyártották nem is kell erősebbnek lennie hiszen a pozdorja még gyengébb.
*pontosan kifejezve: alacsony a szakítószilárdsága
A reisser gyártmányú valóban olyan amit mondasz. Én arra gondolok amit ha bemész a az obiba és a polcról leveszel. Két fogóval a kezemben kettétörök egy szabvány 3.5x45-ös csavart.
Ettől a hullámos élű Fish forstnertől nem vagyok elájulva, aztán lehet, hogy ez inkább fához van, mert a laminált hamar megette a hullámos élét. A hagyományos forstner (ez éppen egy Abraboro) könnyebben jut át a laminátumon és sokkal tovább marad éles.
Ami furcsa az egészben, hogy ugyanaz a méret, ugyanaz az ár, és ennyire eltérő tulajdonságok. Persze lehet, a gipszkarton csavar felületkezelése annyival drágább, hogy a bilianyagot egy árba hozza a faforgyácslap csavarral.
A gépészetben a kötőelemek alkalmazásánál ez mindig egy komoly dilemma. Mi legyen erősebb, a kötőelem vagy az amit összekötöttél? Az ember azt gondolná, hogy az a célravezető, ha a kötőelem a gyengébb, mert így túlterhelés esetén nem a hasznos alkatrész fog sérülni és a kötőelemet cserélni sokkal könnyebb és olcsóbb. Az esetek jelentős részében valóban ez a tervezési elv. Viszont egy csomó helyen valójában úgy tervezünk, hogy maga a kötőelem legyen az erősebb, mert csak akkor garantálható a kötés tartós volta.
"Azóta nem használok gipszkarton csavart mert olyan szar gyengék. Valami nagyon szar bili anyagból készültek."
Ha belegondolsz, hogy mennyire kell erősnek lennie akkor rájössz, hogy ez nem probléma. Arra a célra amire kitalálták tökéletesen alkalmas és megfelelően erős. A gipszkarton anyaga amit tart még gyengébb, szóval ha az eredeti célra használod akkor a gipszkarton hamarabb szakad át minthogy a csavar feje törne. Ezért nem is tervezték és gyártották erősebb anyagból. Ugyanez a helyzet a pozdorjacsavarral is. Egyszerűen te használtál nem megfelelő csavart.
Gipszkarton csavarral nekem is meggyűlt a bajom. Az tényleg csak arra jó, amire kitalálták. Van egy dobozzal, mert le volt értékelve a Lidlben. Sokáig meg lesz, nem tervezek kartonozni...
Egyszer csináltam egy 1 méter széles, kb 1.5 méter magas kerítés kaput a kiscsibék elkerítésénél a ház és a szomszéd kerítése közé. Sima léckerítés volt pár darab függőlegesen rakott lécekből. Akkoriban még nem volt otthon sokféle facsavarom mint most, így a kéznél lévő fekete gipszkarton csavarokkal csavaroztam össze a kaput. Pár héttel később azt vettem észre, hogy hiányoznak a csavarok fejei. szinte az összes csavar feje leszakadt, a csavar meg benne volt a fában. Rendes facsavarokkal megerősítettem, azzal jó sok évig rendben volt amíg az időjárás meg nem ette a léceket.
Azóta nem használok gipszkarton csavart mert olyan szar gyengék. Valami nagyon szar bili anyagból készültek.
A mai, kereskedelemben kapható legtöbb "sárga horganyzott" csavarnak pár év után simán letörik a feje gond nélkül, nem is feltétlen a fában ébredő erők miatt, hanem mert egyszerűen hitvány anyagból készülnek.
Nekem van jónéhány (sok éves, bontásból származó) ilyen, a képen látható süllyesztett fejű, egyeneshornyú csavarom. Azoknak az anyaga messze jobb volt.
Gondolom Máté bácsi nem követte el azt a hibát, amit én. Konyhát lambériáztam, összeütöttem, úgy is száradni fog még. Hát nem. Hihetetlen, milyen szépen tud púposodni. Gondolom itt is a csíkok mindkét oldalra tudnak tágulni anélkül, hogy nekifeszülnének a szomszéd lécnek.
Igen :( sporolni probaltam egy ritkabban hasznalt szerszammal, de durva rafizetes lett belole. Vegul a tuzogep is Bostich lett.
A gyalu megjott persze (8 honap varakozas). Rendkivul nagy ugras volt az addig hasznalt jobb-fajta-hobbi gyaluhoz kepest (Inca). Pontos, nagyobb, gyonyoruen gyalul (spiral tengely), sokkal halkabb. Egy elmeny vele dolgozni, nagyon szeretem.
Ugyanezt a kört jártam be a Parkside elektromos tűzőgépéből az első még megvétel után 10 kapoccsal megdöglött, a 2. meg állandóan akad, nem lő mélyre, csak a bosszúságot okozta. Azóta Novus van. Sokat nem használtam, de amikor igen, akkor egy nagyságrenddel jobb volt vele dolgozni.
Nem asztalos kérdés, de van köze a fához, ezért itt kérdezek:
ha jól számoltam, 4. alkalommal ázott be a parkettánk a nappaliban a mosogató csap hibái miatt (egybetér, olyan amerikai konyhás). Illetve mindenféle csatlakozó idomok, vezetékek durrantak el már többször is. Ma reggel megint arra ébredtem, hogy sziszeg a vezeték, és a parketta alá befolyt a víz. Annyira nem tűnt veszélyesnek a helyzet. Elkezdtem szárítani a parkettát villanyos melegítő fújókkal. Aztán egy helyen elkezdett emelkedni a talaj, most éppen van egy hosszú púp a nappali közepén.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy rosszat tettem-e a melegítő fújással? Valamikor délután kezdett emelkedni igazán, és akkor le is állítottam a melegítést. Jobb lett volna, ha nem szárítok? Mikor kezd el jobban dagadni a fa? Ha lassan kiszárad, vagy ha gyorsabban kap meleget?
Érdekes ez a Parkside tűzőgép. Én is vettem jó régen egy levegőst, nekem tökéletesen működik. Láttunk már ebből a márkából olyat, hogy egyes sorozatok nem olyanok, mint a másik. Griff sem tudta használni a PS tűzőgépét.
Villanyosból meg megvettem (én is némi előzetes kanyarok után) egy itt melegen ajánlott Novus gépet a profibarkácsról, és nem bántam meg.
Ja, hogy ezeken kívül más is tud rossz lenni rajta :) Viszont van rajta fordulatszámszabályzó, szerintem első osztályú festékesdoboz felrázót lehetne belőle készíteni.
sajnos az evek soran vettem egy levegos parkside szegezot, majd meg egyet (hatha az jobb lesz - pont akkor kellett egy projekthez, amikor volt), ezek utan vettem egy elektromosat is (nem akkus).. . szoval tiszta hulye voltam, mivel utana vettem egy rendes levegoset a parksideokat meg leadtam veszelyes hulladekkent. szoval, mint a mondas, az vesz dragan, aki ketszer vesz ...
A tábla hátuljára cscsavarozol egy léckeretet, ami belefér a zártszelvény keretbe, körbe maradjon 3mm minden oldalról. Valami rugalmas anyaggal kitöltöd, ami középre húzza, de tud mozogni. A lécre belülről felcsavarozod a belső borítást, ez nem engedi előrefelé kiesni, de az egész tud benne úszni.
Nekem ParkSide PET 25 C3-om van már jópár éve, de abba nekem eddig egyszer sem szorultak vagy csavarodtak bele a szegek. Szóval fosnak egyáltalán nem mondanám, persze túl jónak sem. Nyilván nem egy pneumatikus szegező minőség, de az ára sem annyi...
Köszönöm az infókat. Nálam 72x20 mm a gyalult léc keresztmetszete és M6-os kapupánt csavarokkal lesz rögzítve. Már vagy 4 hónapja megvannak a lécek, száraz hűvös helyen tárolva, de azért néhány léc kicsit elvetemedett. Nem is igazán hosszú a kerítésem, de még így is majdnem 100 darab lécet kell lefestenem és felfurkálnom, ami sok idő és jelenleg abból van a legkevesebb.
Nekem szintén ilyen kerítésem van, (szélezetlen) akác deszkák, csak nem zártszelvényen, hanem "szögvason". M8-as kapupánt csavarokkal szereltem fel, 2-4 darab/deszka (szélességtől függően). Az M8-as csavar indokolatlan, de felülmúlhatatlan előnye volt az, hogy ingyen lett... :)
8-as furatok vannak a fém vázon. Amelyik deszka akart, az meghajlott, de repedésnek, törésnek, bárminemű roncsolódásnak jele sincs.
Ahogy az akác képes hajolni, arra nehéz holmi furat nagyobbítással készülni, jobb szerintem bőven túlméretes csavarral szerelni, amit nem fog elszakítani, és mivel nyilván nem fog az összes deszka egyformán görbülni, így ha egy-egy mozgásnak is indul, a szomszédait nem fogja tudni magával húzni.
A hőtágulásról fa esetében elhanyagolható mértékben beszélhetünk, ahogy tudom, hiszen épp hő hatására fog nedvességet veszíteni, azaz egyúttal zsugorodik.
Itt a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ha extra száraz állapotban kerül felcsavarozásra, 0 mozgástérrel. Szerencsétlen helyzetben húrirányban ha ismereteim helyesek, akkor 6-10%-ot képes dagadni, azaz a 20mm-es deszka 1,2-2mm-t, ami egy önfúró vagy facsavar fejét akár le is szakíthatja, ahogyan az meg is történt.
De ebbe nyilván számtalan egyéb körülmény is beleszólhat pozitív és negatív irányba is.
Ha semmi nedvességet sem vesz fel a fa, akkor is van alakváltozás a hőtágulásból adódóan.
Ráadásul fánál a hőtágulás mértéke irányfüggő, legkisebb szálirányban. Abban viszont teljesen igazad van, hogy ez fafajtánként nagyon eltérő lehet.
Én is számolgatok, mert most készítek egy kerítést, függőleges akác lécekkel, amik vízszintes zártszelvényben lesznek kapupánt csavarral rögzítve és a zártszelvényből hegesztett kapukban is ilyen lécek lesznek. A lécek rögzítésénél mindenképpen valamilyen szabadságfokot fogok biztosítani a zártszelvénybe fúrt nagyobb furatokkal, csak még nem döntöttem el, hogy mennyivel nagyobbak legyenek a furatok.
Itt a keresztmetszeti rajz, hogy jobban érthető legyen.
A fa borítás kerete 12 x 2 cm luc deszkából lesz, a sarkoknál köldökcsapokkal ragasztva. Gondolom ez elég, mivel nem a fa borítás fogadja a terhelést.
A keretbe hátulról 1x1 cm falcot marok, ebbe "ülnek" majd hátulról a szintén falcolt lambéria elemek, ragasztva és/vagy csavarozva. A képen ez nincs berajzolva.
A tev szerint összeállítom mindkét borítást, majd egyben teszem fel a zártszelvény keretre, miután beállítottam.
Felületkezelésre vastaglazúrt gondoltam, de ebben is elfogadok tanácsot. Az ajtó felett előtető van, így eső tulajdonképp nem éri.
Viszont dél-nyugatra néz a homlokzat, napfény bőven éri.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Ez mind nagyon szép, de neki egy meghatározott méretben kell, csak külső borítás a már megkévő szerkezetre, és kívülről nem szabad látszódnia a csavarnak/csavarfejnek. Szóval a hozzászólásodnak semmi köze a problémához, és semmit sem segített.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Aztán terveztem egy kaput fából.
Van láncmarónk, azzal gyorsan össze lehet csapolni egy keretet, a frízek 68mmm a csapok 37 mm vastagok, van andrásolás is. Így kivül és belül is rá lehet rögzíteni egy 15mm vastag falcos deszkát, úgy hogy nem látszik csavar rajta. Ki van találva. Tokozat 80x100 és ki van facolva. Az oszlopok 100x100x6-os zártszelvény, az alapnál vasbetonnal összekötve, fa tokozat rárögzítve, a két látszó lap beburkolva, a tetején egy fa kalap.
Kaptam 160 kiló zsanérokat a Simonsweknél (be kell marni a 3mm, jó nagy, a luft 4mm), falc nélküli belső ajtóra, abból kettő megbír egy 2x2.4-as nyilót (ami max. 100kiló, boroviból). Általában van egy gyalogkapu és egy autónak való. A 160 kilós zsanér a 110 cm széles ajtóra van méretezve és minden plusz 10 cm rá kell számolni 6% a terhelhetőségét. A kapuszárnyak alá a fém botlasztónál szerelek egy vas éket, becsukott állapotba a kapuk ráterhelnek.
A kapura felteszek egy külső ajtó bevésőzárat 45-ös dormasal, karmos zárópontokkal és egy bejárati ajtó kilincset, az autós kapura felteszek két 500mm hosszú részelős tolózárat, vagy a motorokat az oszlopkra és a karokat a nyilókra. A kapukra tetejére szerelek egy U alakú 0.7mm horganylemezből készült csepegtetőt, a oszlopok tetejére egy kalapot lemezből. Ha nem folyik be a strucokba a víz, nagyon sokat tart a kapu.
Néhány gyors lövés, a keményfába gond nékül belelőtte a hozzá kapott hosszú u-szöget. Az első benyomásom jó róla, összehasonlítási alapom csak a kézi tűzőgéphez van. ALkalomszerű használatra szerintem meg fog felelni.
Az alapvetően felületkezelési kérdés, hogy mennyi nedvességet lesz képes a fa felvenni, erről pedig a kolléga nem tett említést, ahogyan a felhasználni kívánt faanyagról sem.
Szóval ezt így kijelenteni szerintem egyelőre a kapott infók alapján nem lehet.
Ez nem rigófütty kérdés. Ősszel amikor hetekig esik az eső, egész más lesz a mérete mint nyáron amikor egy hónapja nem esett, de minden nap 60 fokra melegíti a nap.
Ha jól értem amit mondasz, akkor a nagykapumnál pont ezt csináltam. A zártszelvény kereten belülre hegesztettem három laposvasat, igaz nem körben, csak a három vízszintes részen, ahová aztán a hajópadló deszkákat csavaroztam. Bár én eredetileg azért csináltam így, hogy ne kelljen kifúrni a zártszelvényt, ne menjen bele a víz. Illetve én nem kapupánt csavart használtam, hanem laposfejű BK csavart, ilyet. Persze ennek már vagy öt éve, akkor még a zártszelvény, a laposvas, a faanyag és a csavar sem ennyibe került mint most.
Ez így van. Ha mozogni akar, és tud hová, akkor oda fog mozdulni. Ha nem tud hová, akkor viszi a keretet. De szerintem ha nem rigófüttyös a fa, akkor 1-2-3mm-rel (vagy tetszés szerint) nagyobb furattal az acélban nagyrészt elkerülhető a baj. A pozdorjacsavar és az önfúró csavar mindenesetre szerintem rossz ötlet.
Véleményem szerint nehezebben, mint a facsavar, vagy az önfúró csavar.
Nyilván rengeteg múlik a faanyagon, ha csont száraz, akkor azért jó eséllyel nem fog már sokat vetemedni. De ahogy többen is javasolták, a zártszelvényben ha nagyobb furatokat készítesz (akár egységesen mindet nagyobbra, akár célirányosan, ahogy Vajk leírta) sokat csökkentesz a felmerülő feszítő erőknek, hogy ne a csavaron éljék ki magukat :)
"T-slot" / kulcslyuk maróval oldanám meg. Megfelelő fejméretű csavarok a zártszelvénybe, a fába meg a "kulcslyuk". Lehet felakasztani, vagy oldalról rátolni. Hogy mennyi ráhagyással azt passzolom, de a csavarok behajtásával és az illesztés hézagaival (csavar átmérő vs. marás mérete) is lehet játszani.
A zártszelvényre füleket hegeszteni jó nagy lukkal, és nagy alátéttel odacsavarozni a fát. Legyen kitalálva hogy melyik pont a fix, és ahhoz képest hol merre mozog a fa, miközben pl becsukható marad az ajtó. Pl ha kétszárnyú, akkor középen alul van a fixpont, alul a zsanér felől fekvő hosszúkás a furat, hogy függőlegesen tartson, de oldalra mozogjon, ha a zsanér fele nő, az el kell férjen. Fentebb középen függőlegesek a "furatok", le-fel mozog, oldalra nem, fent a zsanér felől meg minden irányba van ráhagyás.
Ami rettenetsok, az a magyar ára ezeknek a gépeknek. Én meg csak ahhoz hasonlítottam. Többféle verzió van belőle, de mind drágább itthon.
Mellesleg a random első 5 német boltban csak drágábbat találtam, neked biztosan máshogy listázott a gugli. Ez a sautershop megbízható bolt, és jött egy hírlevél, ami számomra elég jó ajánlatnak tűnt.
Az meg biztos, hogy ennyi egy gérvágóért valóban rablás, de azért mégis vannak, akik megveszik.:)
Jó, hogy fenntartod, random más helyeken 100 euróval olcsóbb a 120-as. :) Ami még mindig rettenetsok egy gérvágóért, főleg ezzel az erős forint - hanyatló euró árfolyammal.
Nagyot álmodóknak: a Kapex fűrészek a sautershopban most le vannak olcsózva. Ha jól láttam, akkor elég jó áron adják még szállítással is. (A tévedés jogát fenntartom persze.) :)
Ezt biztos ide szántad? :) SZtem a mibim (ismerem őket, rendeltem is jópár dolgot, de én építek gépeket) inkább a gépépítők célterülete. Olyan meg itt ritkán fordul elő....
Lenolaj, benzin és krétapor keverékét használtuk a 90-es évekbe a legyártott nyílászárókra.
A benzin a hígító volt. A beépítés után a festők látták el a végleges felületkezeléssel, akril alapú festékekkel, ecseteléssel- ami rettentően nehezen száradt.
A pórusok lezárása volt a cél, ami higroszkopikus folyamatok lassítását eredményezte, ahogy ezt Te is említetted.
A végső felületkezelést a beépítés után a festők csinálták, akril gyantás anyagokkal.
Tkp a pallasszal megegyezik amit én ismerek könyvekből.
- van a sima lenolaj. nagyon rosszul szárad, salátára esetleg jó - van a lenolaj kence, ami megfőzött, kicsit feldolgozott lenolaj, szikkatív adalékokkal. Ezek régen nehézfémsók voltak, ma nem tudom mi. Ugyanezt hívták firnisznek.
- van a félolaj, ami valami oldószerrel hígított lenolaj kence, jobban szívódik, hígabb
Én azt gondolom, hogy mivel itt az alapeset az asztalosság, senki nem akar durván rászáradt alapfelületet csinálni lenolajkencével, ezért visszatörli, meg szükség esetén hígítja is.
nem akarok vitázni sem sértődést okozni. te a míniumra mondtad, hogy nem szeretnél beltérben vele élni. erre bátorkodtam írni, hogy nem is oda való. aztán azt, hogy hobbi szinten használva mint alapozó festéket nem annyira veszélyes mint aminek le van írva. ez egy porfesték és bekeverte valami igen okos a pirospaprikába és ezért zárták el a lakosságtól..az ólom por sokkal veszélyesebb nem kell megenni és nem kell napi 8 órában kesztyű nélkül játszani vele. az ólom oxidot sem szabadkézzel kell össze gyúrni az olajjal. ennyi csak.
Az a hsz a Pallasz lexikonban leírt lenolajkencére volt válasz.
Félek, vagy sem, szerintem épeszű ember nem ken beltéren fára, meg semmire sem ólomoxid meg mínium (ólomtetraoxid) tartalmú éterben oldott festéket. Manapság már kültérre sem, mert nincs olyan forgalomban.
A kétezres évek elején még előfordult halálos háztartási ólommérgezés. !! Ami persze akkor is ritka volt, de egyéb hatásait bagatelizálni felelőtlenség.
Tök mindegy fél-e vagy sem, nem jut már hozzá, pedig a míniumos alapozónál acélra nem volt jobb. Az ólomoxid - mínium - reakcióba lép az acéllal, és nem engedi oxidálódni. Tehát nem sima fedési védelemről van szó, hanem vegyiről. Igazából nem is a felkenéskor volt az ólomveszélyes, hanem amikor le kellett szedni. Bármilyen gépi leszedésnél esélyes a belélegzése, és az már komoly expozíciót hozhat. Amikor a Szabadság hidat homokolták, voltak is mérgezéses esetek, meg vizsgálódás, bírság.
nem gondoltam, hogy megbántlak. bocsi. csak úgy tűnt félsz a míniumtól. szerintem meg nem volt az annyira veszélyes. a sziladekor mint faápoló favédő anyag sokkal károsabb volt és nem is oly régi.
a mínium azt hiszem soha nem volt használatos lakásba. kültérre pedig a legjobb volt. barkácsolás szinten nincs veszélye amikor dolgozol vele. egy akku töltés a konyhába is hordoz annyi veszélyt magában szerintem. mára sokat változtak a dolgok. kerítésre nagyon jó az orkán, alapozni sem kell.
ez így ment régen. a mátyásföldi házam belső ajtajai is így lettek festve. 62 év elteltével már csak a símaságuk a régi. lemattultak kicsit szürkébbek de még sehol nincs rajtuk lepattogzás. nem volt az az olajfestékes módszer olyan rossz.
Én lenolajjal - illetve firnisszel - a gerébtokos ablakot kezeltem, festés előtt.
Gyönyörű lett. Egy hatvan éves rendszert újítottam fel, festék hőlégfúvóval le, firnisz kétszer, utána alapozó és zománc - szivacshengerrel. Életem legszebb mázolása lett. Úgy ivódott az alapozó a fába, ahogy kell, és közben terült is. Matt volt, két réteg után fedő is. Aztán egy réteg zománc, és gyönyörű, sima, fehér bevonat. Másra az a cucc ma már nem való.
Nálunk (Mo-on) a lenolajkence nem is arra volt használva, hogy bekend, oszt jól van...
Egyszerűen egy alapozó-alapozójára volt használatban a fa (általában nyílászárók, de régebben '70-es évek előtt a konyhabútoroknál is) mázolása előtt.
A szerepe az volt, hogy az alapozó festék jobban-könnyebben beleivódott-megkapaszkodott a fa felületén. De volt olyan szerepe is, hogy a fa higroszkopikus tulajdonságát, vagyis a folyamatát lassítsa. Magyarán nehezebben vette fel a vizet, és nehezebben adta le ha már bent volt a víz.
Ja és volt egy másik tulajdonsága is, ez pedig a korának megfelelő védelem a farontó bogarak stb. ellen.
Ezek a tulajdonságok mára már nem annyira fontosak, így ki is kopott az üzemi használatból.
Egyébként itthon nem is volt "nagy divat" az olajozás-viaszolás a bútoriparban anno...
Naja, 100 év nagy idő. Manapság már az UV érzékeny olajoknál tartunk, amik nagyjából azonnali kikeményedést tudnak, illetve többszáz (ezer?) féle fa-felületkezelési eljárás van. A lenolaj kb az utolsó amihez az ember nyúl. Macerás használni, végtelen kikeményedési idő, kellemetlen szag. A "gyantaréteg" gondolom a felesleges olaj a felületen, de ez elég messze van a gyantától, illetve hetekig, hónapokig ragad, és képtelenség egyenletesen eloszlatni, pont ezért kell visszatörölni.
Egyszer használtam egy kültéri kempingasztalnál, ott megfogadtam, hogy soha többet. 3 hétig büdös és ragadós volt, pedig amennyire bírtam visszatöröltem. (még a mostaninál is kezdőbb voltam, na.)
"remélem nem motorolajról, vagy hasonlóról - mivel vannak növényi olajok, amelyek az asztalosiparban használatosak."
Bakker, ezeket feltételezni azért durva degradálása a fórumnak!! :// Ha kicsit is beleolvastál volna a fórumba, tudnád, hogy itt eléggé nagy népszerűsége van az olajjal kezelésnek. Ebben elfér a lenolaj és származékai is, de nem tartozik a népszerűek közé.
A Pallasz lexikon ezen része minimum 100éve elavult. Nem tudom ki hogyan van vele, de nem szeretnék a lakásban olyanokat mint ólomoxid/mínium/éter..... (ha jól sejtem, ezek egyébként sem használhatóak már)
"nem szoktam kültérre használni, mert a gyanta az időjárás kemény igénybevételét kevésbé bírja."
Furcsa, miután ahányat megnéztem, azokat mind kültérre ajánlja a gyártója.
Meglehet van aki több helyről is szeret informálódni (olvasni), nem ragadt le 100évvel korábbra.
Csak neked akarok segíteni, aztán elhagyom ezt a terepet. Csatoltam két képet két flakonról. A firniszes címke kicsit avítt de azért még olvasható.
Sok éves tapasztalatból tudom, hogy sem a firniszt sem és a lenolajat nem kell letörölni, mert 1÷2 nap után ezek kikeményednek és adnak egy réteg gyantaszerű réteget. Ezt a felületet lehet fényesíteni, például pamutanyagú ronggyal. Elég könnyen fényesedik, de nem lesz olyan ragyogó fényes, mint a sellakkból készült politúr. Csak simán selyemfényű lesz, amit azért kellemes tapintani.
Az ilyen felületkezelést nem szoktam kültérre használni, mert a gyanta az időjárás kemény igénybevételét kevésbé bírja.
Az eddigi tanácsok közül válasszál kedved szerint.
"A kívül maradt firnisz kiszárad és egy jól festhető, lakkozható felületet ad."
Gyanítom, hogy félreértés van. Beltérre készít valamit ezekből a lécekből, szerintem nem akarja utána festeni/lakkozni, hanem maga az olaj lesz felületkezelés. Arra meg a "firneisz" nagyom nem az igazi.
Esetleg, ha utána még lekeni meleg alkoholban oldott arábiai gumioldattal....... :)
"A Lazurán Lenolajkence felhasználásra kész állapotban kerül forgalomba. 35% Trinát szintetikus hígítóval történő hígítással kevésbé viszkózus félolaj típusú anyag állatható elő. A lenolajkencét ecsettel, a felületbe alaposan beledörgölve vigyük fel, majd kb 2 órával a felületről töröljük vissza a nem beszívódott lenolajkencét. .......A be nem szívódott anyag visszatörlését körültekintően és alaposan végezzük, mert a felületen vastagabb rétegben visszamaradt lenolajkence megakadályozhatja a következő bevonatréteg tapadását. "
Szóval, amint eddig is tudtuk, ezt is vissza kell törölni.
Ezt a firnisz nevű cuccot nem ismerem, de hogy a lenolaj nem fog kikeményedni pár nap alatt, az tapasztalat. Illetve ha nincs visszatörölve, akkor meg kb soha, gusztustalan, ragadós felületet ad. Amennyire tudom alaptézis, hogy az olajokat teljesen vissza kell törölni.
Nem tudom milyen olajról beszéltetek eddig - remélem nem motorolajról, vagy hasonlóról - mivel vannak növényi olajok, amelyek az asztalosiparban használatosak. Párat felsorolok: lenolaj, kínai faolaj, kenderolaj, mákolaj, dióolaj...
Na jó! Ezek közül a lenolaj elérhető leghamarabb. (Van ennek egy sűrített változata, amit firnisznek neveznek. (Régi asztalosok firnájsznak is hívják.) Nem drága, de nem is olcsó. Ma láttam az OBI áruházban, hogy 1 liter lenolajkence 3499 forint. Érdemes takarékoskodni vele.
Az olajfürdő teljesen fölösleges és költséges, de erről én most nem szeretnék hosszasan írni, mert minek. Egy olcsó széles ecset, amivel egy sorbarakott lécfelületet az asztalos néhány lépéssel oda és néhány lépéssel vissza leken. Átfordít, majd megint néhány lépés, és leken.
Egy óra alatt végezni lehet a 100 db léccel. Hagyni kell egy÷két napot száradni, aztán kész. Ha nagyon faxnis vagy, akkor mégegyszer átkenheted, de - tapasztalatom szerint - nem szükséges.
A firnisz egy viszkózus, besűrített lenolajkence, ami a fa felületén megül, majd egy része beszívódik az amúgy száraznak mondott faanyagba. Tömíti a pórusokat. A kívül maradt firnisz kiszárad és egy jól festhető, lakkozható felületet ad.
1 liter firniszből még marad is a száz db léced után.
Veszel egy 250-es PVC csövet (amit elvágsz 210cm hosszúra) és két végzárót.
A csövet hosszába kettévágod- a végzárókat is, készítesz neki egy bakkot fából.
Lesz egy meritőkádat, kb. 5-8 percet kell benne tartani, egy keményfa lécet. Egyszerre be tudsz tenni vagy 5 lécet egymás mellé.
A cső másik felét, leteszed a földre a fal mellé (lezárod a végzárók felével) és az lesz a csepegtetőd, a falnak felállított lécekről lefolyik a plusz olaj ebbe csőbe, amit vissza töltesz a merítőbe.
Kéményfának szintetikus olaj kell- ennek napok kellenek ameddig teljesen kiszárad, tűlevelűnek a Tikkurila vizes bázisú növényi olaja, az olcsó és gyorsan kiszárad.
Veszel egy 2 m hosszú 150-es műanyag csatornacsövet meg hozzá való fedőt. Beledugdosod a léceidet amennyi csak belefér. Feltöltöd olajjal. 10 perc múlva kihúzod, letörlöd, elteszed száradni. Beletuszkolod a maradékot és ami olajat felszívott az előző adag azt pótolod. Annyiszor amíg nem marad már faanyagod. Amikor megkötött az olaj még egyszer megismétled. Harmadik már nem kell.
Szakmai segítséget kérek tőletek. Kaptam baráti ajándékba egy kis szerszámot, ami kétségkívül faipari. (Képeket mutatok róla bőven.) Szerintem menetfúró és menetvágó.
A menetfúró külső átmérője - kerekítve - 21,6mm. Menetemelkedése pedig kicsit nagyobb, mint 4,2mm. (Ezt én úgy értékelem, hogy egy inch-ben 6 menet van.)
Kérdés: Milyen menet ez, mi a neve és hogyan jelölik?
A menetfúráshoz nincs egyelőre kérdésem, de a metszéshez volna. Mint a képeken látjátok, egyetlen kés van a metszőben V alakra köszörülve és nyilván fenve. Kérdés tehát az, hogyan kell ezzel olyan menetet vágni, amelyik tartja a ~4,2mm-es emelkedést? (Az is látható a képeken, hogy a menetvágó két fahasábból áll, az egyik vastagabb és ebben van is menet a közepén is. A másik hasáb vékonyabb, ebben azonban nincs menet a közepén lévő lyukban. Ezentúl van egy menetes rudacska, ami a középső furatba való - ennek fogantyúja nincs - mi szerepe van ennek?
(Van egy kis fagyűrű a menetes rudacskán, ami kitölti azt a rést, ami a rudacska átmérője és a vékonyabbik hasáb furatának a különbsége. Ez is mit szolgál?)
Azon gondolkodtam, hogy ha sehol sem láttál még 10 év körüli WPC burkolatot, akkor bízhatsz abban, hogy láttál már ugyan, de a 10 éves is úgy nézett ki, mint az új :)
Az egyetemen, sok éve Csányi tanár úr etológiaelőadásán hallottuk erre a szakkifejezést: szelídtyúk-pillantás. Amikor a nőnemű egyed ránéz a hímnemű egyedre, és a nézése azt sugallja: "Én csak egy szelíd és gyenge nőstény vagyok, ó te nagy és erős hímállat. Te mindenre képes vagy, neked ez a dolog csupán egy apróság, kérlek, kééérlek..." És a hímállat engedelmeskedik... :)
Itt a 24. és a 34. képen látható WPC burkolat kb. 10 éve volt új. A képek is akkoriban készültek. Azóta jelentősen elhasználódott a burkolat, sok helyen hosszában behasadt. Igaz, jártak is rajta sokan.
szia, köszi az infot, nagyjából tudom, hogy nem luc kellene, amit írtál hasznos .
Vörösfenyő gondolataim vannak, nem a pénz az elsődleges szempont. Azt olvasom, hogy az jól bírja kint , és fedett terasz lesz. A másik szempont ,hogy én szeretném megpróbálni elkészíteni :)
A WPC-t többen is ajánlották, de nem műanyag teraszt szeretnénk, annál természetesebbet. Lehet látni valahol 10 éves WPC képeket? Csak újat látok mindenhol, kíváncsi lennék 10 év után milyen.
Bözsi, ódehogy! A "sírok" sírvaröhögős akart lenni. Korán kell annak felkelnie, aki meg akar bántani :) Jó poén volt!
tfe: abban van igazságod, hogy a "nőneműek" sok olyan dologra vettek rá, amit azelőtt sosem csináltam. (hogy tiszta legyen: még mindig a famunkákról beszélünk :D) A legdurvább kétségkívül a fa focilabda volt, de az összecsukható kisasztal, szétszedhető kerti szék, bortartó, lebegőpolc, kosaras tároló ... ezeket egyiket sem akartam megcsinálni, mert azelőtt sosem, és hogy fog sikerülni ... de a "lécciDoki" meg a szempillarebegtetés ... hát ezek lettek belőlük.
Nekem még nem volt hozzá szerencsém személyesen, de az itteni tapasztalatok alapján ennél sokkal többre is hajlandó, ha a delikvens - hogy is fogalmazzak - nőnemű ;)
Amúgy Vajk: a négy ülőkéből három "kétsörös-kétfeleses" volt. Hiába na, a helyi Yellow Pages az egyik kiskocsma. Van ott mindenféle mesterség, a bel-/rendvédelmi szervek közelsége okán rendőr/bíró/ügyvéd/börtönőr/tűzoltó de infós, festő és autószerelő is. Aztán az egyik delikvens hozott még egyet, mert ő ugyan megtanulta a leckét, de a mázsás fia is meglátogatta, és ő is rátérdelt egy másikra ... Na mondtam hogy szevasz, ezt most nem leisszuk, hanem adjegyezrest (amúgy utána azt is megittuk :D)
A hazai bútorgyártók még 10évvel ezelőtt is szívesen alkalmazták a 10mm-es faforgácslapot székülőfelület gyanánt. Ha csak ültek rajta, akkor még bírta is, de ha valaki mit sem sejtve felállt rá, mint pl. én egy rokonomnál, akkor megtapasztalta a súly, és a nyomófelület nagyságának összefüggéseit. Mondjuk ők levágatták az összes székhez a rétegelt lemezeket velem, aztán újrakárpitozták, ahogy ezt eredetileg is kellett volna.
De hogy ne csak off legyen .. ez már a negyedik ilyen felkérésem 3 embertől, érdekesség hogy egy bérházban laknak. Nemtom, bárszéken versenytérdelést rendezhetnek arrafelé? Vagy valami van a levegőben a Jókai lakótelepen :D
az nem teljesen értem, mé' kell nyóccáz kapoccsal feltűzni a kárpitot ...
41 cm átmérőjű, kapott 15 mm-es nyír rétegelt bélést, kicsit kimostam a huzatot meg az alsó, nem tudom mire való huzatot és visszatűztem:
Azt tudod, hogy a lucfenyő nem a legalkalmasabb járófelület egy kültéri teraszra?
5 cm palló ~10000 Ft/m2, de ez a szőrös palló ára. Azt tudd, hogy amit ma megveszel a fatelepen 15 cm szélességben, az a nyár végére 14 lesz. Szárítás, egalizálás, gyalulás, csiszolás, felületkezelés? Hogy alakítod ki a fugákat?
Nem én akarom megmondani a tutit mert mindenkinek más ezzel kapcsolatban a tapasztalata és véleménye. Meg a testtömege is, ami alattam meg sem rezzen a 120 kilós haver alatt bizony már hajlik. Meg az sem mindegy miből van az a deszka. Egy bükk vagy tölgy vagy ne adj isten bubinga deszka egészen másképp viselkedik mint egy lucfenyő vagy kicsivel jobb erdei/vörösfenyő.
Ha én lennék a helyedben azt csinálnám, hogy egy sima placcon néhány téglára rátennék 4-5 pallót, úgy, hogy meglegyen a 4 m áthidalásom, keresztbe a tetejére szintén 5-6 deszkát és ráállnék meg sétálnék rajta. Aztán távolabb meg közelebb a pallókat. Így szépen ki lehet tapasztalni milyen közel kell lenniük egymáshoz a pallóknak, hogy a deszka mozgása számodra már ne legyen zavaró. Nem azt mondom, hogy lehetetlen olyan közel tenni a pallókat, hogy ne mozogjon mert 30-40 centis pallótávokkal már biztos érezhetetlen lesz, csak azt, hogy pallót használni a felületnek és nagyobb távon alátámasztani mint a deszkát az nem ördögtől való terv.
Na akkor megvan a palló járófelület. :) Amúgy az úszóstégek nagyok meg szélesek szok' lenni és azokon is palló a teteje. Egy 6*3 métereshez már én is inkább pallót tennék ha nincs 10 centiméterrel alatta a beton (és a "párnafa" méretéből én úgy gondolom, hogy ez a terasz magasan lesz). Egy csapolt hajópadlót még el tudok képzelni mert abban egymásba kapaszkodnak a szálak, de szerintem a sima colos deszka nagyon mozog az ember alatt.
Palló járófelület? Ez nem egy kicsit ágyúra verébbel ? vagy valami ilyesmi? :)
Én is gondolkodom ilyenben, de pont egy nagyságrenddel lejjebb. Élére állított pallók tartják a "deszka" járófelületet. (Deszka = hajópadló, gyalult deszka vagy WPC)
Igen egy kicsit sűrűbben kell rakni a tartó pallókat.
Szerencsére visszatérő ügyfeleim vannak, így évek múltával is nyomon tudom követni egy-egy bútor amortizálódását!
A lapos eloxnál azt vettem észre, hogy a mosogató környékén a vegyszeres víz jelentősen elszínezi, továbbá a főzőlap körül meg szerintem a zsíroldó okoz ugyanilyen problémát. Valószínűleg a lapos kialakítás miatt a rákerülő víz és szennyeződés nem tud legördülni/lefolyni így még az is rátesz egy lapáttal...
Formára és kivitelre, egyszerű szerelhetőségre persze nem lehet panasz, szerintem is mutatós, csak a fenti problémák egy napi használatban lévő konyhánál már pár hónap, de legfeljebb egy év után megmutatkoznak, így ha lehet, kerülöm a használatát.
Persze a mostani trendeket figyelembe véve, ha megoldható, inkább nem is használok vízzárót, minimális illesztési hézagot tartva csak szilikonnal kihúzom. Az ügyfeleim jobban szeretik, mert könnyebben takarítható, de alapos munkát igényel.
"A felület 3x6 méter , a 3 irányába lesznek a gerendák, a 6 irányába a pallók."
Ezt nehéz értelmezni. Azt akartad írni, hogy a 10*15 gerendák 3 métert hidalnak át vagy azt, hogy 6 métert?
Első esetben 80 centiméterenként elég lesz. Második esetben is valószínűleg elég, de akkor a 6 méter fesztáv miatt már felmerül a kérdés, hogy mennyi ember lehet egyszerre a teraszon meg milyen nehéz bútor lesz rajta stb.....
Azt hiszem nem hobbi asztalos hanem inkább hobbi ács kérdés lenne :)
Szeretnék egy teraszt, aminek a járófelülete 5x15-ös palló, ez alá 10x15-ös tartógerendák kerülnének. Kb hány centiméterenként kell alárakni a 10x15-ösöket?
A felület 3x6 méter , a 3 irányába lesznek a gerendák, a 6 irányába a pallók.
Nekem is van annyi féle maradék, ilyen bezzeg nem volt még.
Ha lehet, kerülöm a gyári vízzárókat, inkább valami semlegesebb alu színűt/szálcsiszoltat használok, azt lehet méterben is venni, továbbá a maradék később újra felhasználható.
Most vétettem egy amatőr hibát....mindegy is, legközelebb nem kell kapkodni a megrendelésnél....
A szín amúgy ez:
A vízzáróról nincs ("félfényes") fotóm, mert koppra elhasználtam, a vágási maradékot meg még a helyszínen kukáztam.
Igen, mégpedig azért mert ők ellenőrzik a kártyát. Nekem is volt már olyan más cégnél, hogy USA címre kértem a csomagot mert oda ingyenes és elhozták volna nekem, de persze a saját kártyámmal fizettem. És felhívtak, hogy kelet európai a kártyám azt nem fogadhatják el usa címhez, fizessek ottani kártyával. Megoldottam más eladóval, de van ilyen.
Nekem ugyan van amazon accountom, de szerintem félreértesz valamit. :)
Ha az Amazon pay fölötti zöld checkout gombra kattintasz akkor bekéri a számlázási adataid és utána a paymentnél lehet választani hogy mivel fizetsz (bankkártya, amazon vagy gift card). Némi nehézség, hogy számlázási címnek csak USA címet fogad el.
Sose értettem, mire fel ez bonyolítás. Eleinte fejtetőre állítottam a csiszolót, beledugtam 2 lyukba 2 tiplit, és mehet rá a korong, az éppen úgy megvezeti, mint egy sablon. Aztán már a tipli sem kell, csak 2 szemközti lyukat kell megtalálni, a többi a helyére megy magától.
Ilyenre kellene beszerzési forrást találni NAGY méretben. Kb 80 x 5 mm anyagból, 300 mm hosszú szárakkal lenne rá szükség. Ha egyáltalán létezik ilyen előre gyártva.
Ha nekem kellene, legyártanám laposvasból, de az ország másik felén van rá szükség egy rokonnál.
Az a baj, hogy csak 8 kicsi lyuk kerül fedésbe. A többi lyuk eleve más átmérőn van, most mértem meg. Ez így felejtős. Maradok a sima 8 lyukú papírnál. Ahhoz viszont ötletes a tároló.
Mondjuk ha fordítva ráteszi a gépre a papírt, hogy ne ragadjon, és addig forgatja, míg megtalálja, mikor van a legtöbb átjárható lyuk, akkor oda kell tenni a tipliket.
Akkor a youtube-n nézd meg a Budapest ács csatornát. Rengeteg filmet készítenek. A fiamnak nemrégiben fejezeték be a kétbilliós garázs + konditerem + mellékhelyiség favázas épületet. Ott minden derékszög, Nem kevés gyakorlatom van nekem is fával, de csak ámultam amikor megláttam milyen minőségi munkát végeztek. Minden mm pontos, kíváncsiságból leellenőriztem pár méretet.
Akárhogy próbáltam, nem sikerült, úgy felraknom, hogy a lyukak fedésben legyenek. A csiszolópapír csomagolására az van írva, hogy Universal Brand Fit.
Kérdéseim:
1. Csak nekem nem jön össze, és van valami trükk, hogy legalább a lyukak többé-kevésbé fedésben legyenek? Vagy ez a papír nem passzol ehhez a géphez?
2. Ehhez a géphez, csak a Metabo saját "multihole" papírjai jók?
3. Létezik egyáltalán univerzális lyuk osztás (a 8 db-ost kivéve)? Vagy minden géphez, mindig csak a a saját papírjai jók?
4. Érdemes egyáltalán ilyen multihole papírt használni? Mi az előnye? Azt gondolnám, hogy így jobb az elszívás, de a sima 8 lyukúval sem porol annyira.
Felhasználás hobbi. Egyszerűbb fa bútorokat készítek, pl polcok, ágyrács ilyesmik.
Készítenem kellene már egy normális tolóasztalt az asztali fűrészgépre. Az ilyen sorozatvágások sokkal egyszerűbbek lehetnének. (Ki milyen jellegűt használ?)
Azért szerencsére a piros Freud lap nagyon szépen vág a gérvágóban is.
A kerekítő marásnál aggódtam, hogy majd szénné égetem a bütüt, de az éles szerszám, valamint az előtolás sebességének és a motor fordulatszámának helyes megválasztása (nem túl nagy, nem túl kicsi :P) segített. Kis kézi csiszolással hamar eltűntek az égésnyomok.
Nem méretarányos mórickarajz. A szürkével jelölt részeket kellene (szerintem) marni, hogy legyen olyan izé, ami megtartja a maróbetéteket. Akkor olyan lenne, mint a gyári.
A kisfőni szerint a szénacél jobb választás, mint a koracél vagy az alumenyíum - csak a mechanikai tulajdonságokat szem előtt tartva. Ráadásul mind anyagárban, mind munkadíjban kedvezőbb a kivitelezés. Azaz ugyanennyi kreditből akár 20-as lemez is kijön (az már persze nem ~15 kiló lenne súlyra :D). Persze még lehet jócskán spúrolni a költségeken, de ez szvsz már nem asztalos témakör, hanem más. Ha érdekel, akkor privátban talán megtalálsz.
Obiban pl. lehet kapni akác kerítés deszkát, azokból lehet válogatni és normális bútort készíteni. Nekem az akác egy része onnan van, és nagyon szép anyagot ki lehet belőle hozni, ha olyan darabot talál az ember.
Én nagyon szeretem az akácot, mert remekül lehet pácolni meg lakkozni. Olyan szép lesz rajta a lakk mint a tölgyön, olyan erezetesen textúrás, nem tudom mi ennek a szakmai neve. Bükköt például akáchoz képest rémálom pácolni normálisan. Az akácba elég egyenletesen szívódik be. Sőt, kis ügyességgel ha van egy deszka benne szíjáccsal, akkor a fehér részt is hozzá lehet színezni a geszthez. Ennél viszont amit linkeltél egy ilyen művelet kínszenvedés lenne. Nem az akác itt a fő gond meg a szíjácsa, hanem hogy ez a lap konkrétan "törmelékből" van összerakva. Aki pontosan ilyen színhatást keres annak nem baj, de te egyöntetűt keresel, így ez abszolút egy rossz kiindulópont, és feleslegesen nehezíted vele a dolgod. Sőt, igazából a lehetetlenre vállalkozol. Lazúrozva egyöntetű hatást ilyennel elérni nem fogsz. Vegyél akácdeszkát, válogasd ki hogy melyek amik színben egyeznek és csinálj magadnak lapot belőle. Jó anyag az akác, de nem ez amit linkeltél.
Amit BJaca linkelt, az sokkal jobb, mint amit én!! Nem is a legrosszabb akkor. Amit linkeltem, abban az a szar, hogy ha ahhoz van méretezve, akkor nem tudod másra cserélni, abból meg nem létezik tartós.
8-as anyagból az anyagköltség ~32, a munkadíj meg még harminc - főleg a marás része az, ami megdobja az összeget. Köbö 15 kiló lenne az elkészült mű...
Ami fióksínt linkeltél az minőségi ehhez képest. A BJaca féle a valóság. Kivetőpánt valami GTV, nem ismerem sosem foglalkoztam lapraszerelt bútorral, nem vagyok asztalos. A szekrénytest vastagsága az előző képen látható 16mm-es. Fiók oldala a bútorlap anyaga, az alja meg hátfallemez így szemre. Mérni este tudok pontosat, akkor járok arra.
Nekem már kép alapján is az öntvénykazánom szeretett bele, de nem kérdeztek, itt van 11 doboz, dobd már össze. :)
a 44centis mélységgel együtt ezek olyan dolgok, amik nem látszanak a képen, ami alapján beleszeretsz, viszont ezek azok, amik leviszik a árat rendesen, cserébe tartós munkát adnak hosszútávon :-(
Vágass egy neked tetsző munkalapot. Számolj azzal is, hogy sokszor olcsóbb, ha elhozod a maradékot is, vagyis megveszed az egész táblát, és elvágatod. Nekem is így lett konyhaasztalom :)
Még nincs semmilyen mosogatótálca megvéve. Amit ráépítőst találtam méretben azt szerkezeti merevségben egy sörösdoboz alázza, árban pedig drágább egy beépíthetőnél. A korpusz felső élein természetesen lespórolták az élzárást az elemekről, a lefolyó dzsuva szerintem mindkét elemet kivégzi az első mosogatás után. Ezért is filózok a dolgon, mert mire zárom az éleket meg rohangálok összekötő profilért az elemek közé addigra megvan az új munkalap. Minőségben jobb lesz szerintem, árban kb. ugyanaz.
Azt kell megnézni, hogy a szekrénytestet mennyire tartja össze most az a ráépítős mosogatótálca. Szerintem főleg!
Tehát, ha kicserélnéd munkapultra, akkor a szerkezetet annak kell összefognia, emiatt esetleg pár kiegészítő dolgot meg kell ott oldanod, le kell gyártanod.
Én tuti pultot raknék a tetejére, gyűlölöm ezt a rárakós mosogatót, mellette lefolyik a dzsuvás víz, és áztatja szét a szekrényoldalakat. Viszont az sem egyszerű, hogy a korpusz 440 mély (ez tuti ?, nagyon kicsi méretnek tartom!!)
Fogalmazzunk úgy, hogy nagyon hasznos. Minden anyagnak más az ideális lemunkálási sebessége, ráadásul minden szemcsenagysághoz eltérő sebesség dukál. De természetesen az egy sebességessel is elvan valahogy az ember.
Házi opció: A fémipari turbó/rotormaró 20-30k fordulaton megy, elviszi a beedződött hegesztési varratot röhögve. Szabvány 6 v. 8 mm szárral adják. !!!Kézböl használjàk. Simán befogható bármely felsömaróba, az összes horgászólom öntőformám azzal csináltam. Fémben görcs sincs, nem fog meglepni, csak vékony fogás kell. Sablon kell meg egy alu lemez, csapágy mehet ugyanúgy a szárra, és a tizedéből meg lehet úszni. És a szerszám megmarad.
Össze kell raknom egy Olek IV nevezetű 260 cm-es konyhabútort családon belül, max sörért :). A bútort 2 falra kell szétosztanom. Egymás mellé kerül egy 400-as szélességú fiókos elem és egy 800-as mosogatós, amire ráépítős tálca való 800x600 méretben.(?) Mindkét elem korpusza 815 magas 440 mély, a munkapult az összes elemen 600 mély. A mosogatóshoz értelem szerint nincs munkalap.
Kérdésem ezzel kapcsolatban: Érdemes ilyen mosogató tálcát keresgélnem, vagy egyszerűen vágassak egy színazonos 12xx munkalapot és vágjak bele egy szimpatikus mosogatótálcát. Csaphely kivágással nem kell foglalkoznom, a falon van a csaptelep.
Még egy kérdés: 600-as munkapult és 440-es korpusz mélység esetén mennyit hagyjak el a faltól/ajtótól?
"Csiszolás után kifehéredik az a deszka, semennyire nem szivárog be a mélyebb részekbe"
Az akácBA, nem megy bele semmilyen folyékony anyag, nem lehet emiatt telíteni sem, a lazúr sem szívódik bele. Ez egy ilyen faanyag, speckó sejtszinten tolja ezt a tulajdonságát.
Nem tudom, megpróbálni meg lehet. Nekem is volt az akác anyagomban néhol fehér rész, úgy forgattam, hogy ne látszódjon. Persze táblás anyag esetében ez nehezebb. :)
Sziasztok! Van akác bútorom (kika) sehol nem találok akác lapokat (táblásított lap) amiből bútort készíthetnék, most végre bauhaus-ba kapni. A problémám annyi, hogy valahogy úgy van pácolva, hogy néhány deszka benne világos. Mikor rámegyek csiszolóval és lejön a felső nagyon erős lazúr réteg ami nekem nem kell, mert a lap így pont olyan lesz mint a bútorom. De a világos deszkák még világosabbak lettek és sehogy se tudom bebarnítani. Vettem már szó szerint 12 féle lazúrt. Többnyire vékonylazúrt. Ez ugyebár a rétegeibe is belemenne és fedi is egy kicsit. Csiszolás után kifehéredik az a deszka, semennyire nem szivárog be a mélyebb részekbe. Nem kell sok csiszolásra gondolni 10 mp után lehull a lazur 95%-a.
A képen látható világosabb csíkok hófehérek és semmivel nem tudom színezni mélyebben. A sötét deszkák miért sötétek? Mivel lehet úgy lazúrozni akácot, hogy beszívja 1mm mélyen?
Ez a második kép tölgy, de jobban érteni mi a zavaró rész. A fehér deszkák. A bútorom, viszont közel egyszínű ugyanúgy. Nem zavarna a kis színeltérés az normális, de a hófehér az nem okés.
Ha jól tévedek, akkor hatos (vagy ötös) a legvastagabb lemez a telephelyen. Elég lenne az oda, mert valóban horror árban van most - mint minden más. :P De azért megkérdezem.
Anno (3 éve) én 129 EUR-ért vettem a TRA001-hez lyuggatottat, plusz további 70-ért a szűkítőket. Úgy látom a szűkítők tartják az árukat, most is annyi, az aluasztal kicsit megugrott. De nem bántam meg. Nem olcsó .. cserébe jó, nem kell furkálni, szűkítők nagyon szépen passzolnak.
Tapasztalatból mondom, a döntési lehetőség nagyon sokszor jól fog jönni. Nekem legutóbb akkor jött jól, amikor egy díszes parkettaszegőlécet kellett lemásolnom.
Veszel egy jó minőségű egyenes marószárat (akár cserelapkásat) és tetszőleges élletöréseket tudsz vele csinálni. Ehhez a funkcióhoz majd olyan betétet kell gyártanod, amin nyújtott a lik, hogy átférjen rajta a megdöntött marószár is.
Most már kikapcsoltam a láthatóság korlátozást. Kösz! Ha ezt fel fogja borítani a szél, akkor úgy marad. Majd az idő választ ad erre. De fel kell kötnie a gazdáját a viharnak mert (a fotókon nem látszik) betonvasak vannak leverve és és rögzítve a 4 sarokhoz. Karok minden szelemen csatlakozásnal, széldeszka, 8 ácskapocs... 😄
Üdv Urak! Még az év elején írtam egy fatároló megépítéséről a kert végében, melyhez kértem és kaptam ötleteket. A ház alapjának kialakítását végül a saját elképzelésem szerint készítettem. Favédelemre alvázvédő, shou sugi ban, tetol kombinációt használtam nem kevés energiát rálocsolva. Végén Remmers vékonylazurral festettem (illetve a nejem). Még a pc ablakok bevágása, eresz felszerelése, zár és apróságok vannak hátra de kész van. Kösz a tanácsokat. JÓ munkát mindenkinek!
egy projekt miatt szükségem lett egy asztalba épített felsőmaróra. Jelenlegi euro árfolyamon, meg gazdasági helyzetben és egyfajta elmentekmárapics... érzés miatt úgy döntöttem, hogy magam építem meg, a rendelkezésre álló anyagokból. Adott volt, hogy a Bosch körfűrészem kihúzható részébe kellene beépítenem, ezzel is takarékoskodva a hellyel. Külön asztal most nem jöhetett szóba. Matthias Wandel tilting router lift-jére esett a választásom, az Ő tervei alapján építettem meg a saját verziómat.
Talán, ami érdekes lehet:
- 5mm-es acéllemezből lézervágattam az asztallapot és az abba tehető köralakú inzerteket. 7 inzertet készítettem különbözű méretű lyukakkal a közepén. A lézer tűrése 0,1 volt, én meg az asztallapban található lyuk átmérője - 0,2 átmérőt adtam meg a körinzerteknek. Tök jól fittelnek.
- a körinzertek helyén tartásához még bevetettem 3 kis mágnest is, amit az acéllap alatti 19mm-es retegeltlemezbe ragasztottam.
- a szinén bosch marógépemnél meg kellett oldani a vezérlést is, mert a bosch egy kicsit spéci megoldást használ, akinek esetleg ilyenje van, az tudja miről van szó. Lényeg, hogy a bosch professional honlapon megrendeltem a szükséges alkatrészeket, amik 2 nap mulva már nálam is voltak. Szerintem ez nagyon rendben van.
- a tekerentyűket nem gyártottam le, hanem a powerbelttől szereztem be, nem voltak drágák.
- az egész maróasztal modult úgy rögzítettem a fűrészgépre, hogy a kihúzható és így szétváló asztalrészek oldalaira szereltem fel 1-1 rétegeltlemez csíkot csavarokkal. A rétegelt lemezkbe nagyobb a furat, mint a csavar, így van állítási lehetőség is. Szépen szintbe lehet állítani mindent.
Ami még hátra van:
- a vezérlést még be kell fejeznem, a kapott elektronikára kell forrasztanom valami biztonsági kapcsolót,
- készítenem kell még egy vezetőt is amit a bosch párhuzamvezetőjére szeretnék rátenni,
Azért a "sziló"-ból is sokféle van. Pl. PUR alapú rugalmas tömítő is. És szépre is meg lehet csinálni, de ahhoz egy csomó egyéb munka is szükséges lesz. Annyi munka, hogy egyszerűbb újralambériázni. És árban is kevesebb.
Az jó lenne, mert a gép 450W a porszívó meg 350W, így olyan 4000 forintra saccolom a klíma nélkül ami nem lényeges. Az még bőven jó, ha tényleg 180 lesz az ár. Aszittem sokkal jobban el fog szállni a költség.
Az a gond, hogy még mindig nem tudni mit mivel fognak szorozni. Hogy csak az energia árát emelik (kétségeim vannak), vagy simán a most is fizetett teljes árat szorozzák fel. (rezsi szilárd nyilatkozataiból ez látszik valószínűbbnek, de megeshet hogy ez csak a beetetés, hogy legyen miből engedni, ha nagy a felháborodás)
Javítható. Több lehetőség is van rá, magam is írtam egy módot alább. Hogy kinek mik a lehetőségei/képességei az más kérdés, de egy asztalosnak ez nem okozhat gondot. Úgy gondolom, még hobbistának sem. :)) Pláne egy ennyire kicsi ablak esetében. (kicsit túl is becsültem a méretét, a kilincs ~12cm-éből próbáltam saccolni)
Amit eddig összeolvasgattam, az kb 180Ft-ra tette a jelenlegi áramot kiloWattóránként, ha a limit fölött vagy. Ez a tegnapi piaci árra volt kalkulálva.
Javítható, volt is erre tanács. Kérdés, milyen felszereltséged van. Az üvegig ki kell venni a sérült lécet, és egy újat legyártani, amit bele kell csapolni a keretbe. Akár saját csappal, akár idegen csappal. Meg szerezni egy hosszabb kidőlésgátlót is, amit úgy kell felrakni, hogy ha a másik ki van akasztva, akkor se csapódjon a falnak.
Valakinek van ebben tapasztalata, hogy a géphasználat mennyibe fog fájni ha már nem lesz ócsóér energia? Épp benne vagyok egy projektben, hóvégén is nyomatnám neki csak nem tom okos dolog-e? Az oszcillációs csiszoló, porszívó meg mobilklíma kombó menne együtt a garázsban 1-2 órát egy nap, egy hétig. Sokba lesz? Még azt tervezem leviszem a cuccot néhai nagymamám lakására és ott is kimaxolom a havi átlagfogyasztást. Vagy nem fogyaszt ez a három olyan sokat együtt egy héten?
Hu nem gondoltam hogy ennyire megmozgatja a népet.
Fogadást kellett vollna szervezni rá.
Szóval tényleg alaksori bukó ablak volt kidőlésgátló vagy mifene, amit a mosáshoz kiakasztottak, csak elfelejtették visszaakasztani, így az első szél ki pontosabban lecsapta.
Nos. Azt írtam, ezek az ablakok, és nem azt, hogy ez az ablak. A én 3 ilyen bukóablakom rejtett ollós. Fejembe sem jutott azt kijelenteni, hogy ez a konkrét ablak olyan lenne. Pláne, ha állóra építették be, akkor értelme sem lenne.
Egy fotó alapján (ami esetleg egy másik szögből teljesen mást mutatna) a konkrét tények, történés ismerete nélkül kimondani a halálos ítéletet kicsit koncepciós pernek tűnik.
A ragasztás a külső részen nem látszik. Ez miatt is törhetett. A csapolással ez a hiba csökkenthető lett volna. Ha a ragasztás megfelelő lett volna, kibírta volna talán. Illetve itt játszahat a nem rendeltetés szerű használat is.
lehet eldobtam a szót. Azért nem vonom csak vissza mert a fotó alapján én nem látom, hogy lenne valamiféle csapolás. a másik gondolatom az hogy egy ilyen kisméretű ablakkeret, ha lenyeklik miért kell eltörnie? nem olyan nagy a sűlya még üveggel együt sem és érdekes az üveg kibírta.
Lehet a véleményed hogy kalapszar, de ez nem ennyire egyszerű. Ár/érték/feladat/igények kérdése.
Ez az ablak ~80x40cm-es, és mindenképpen bukónak készült. Mondom ezt abból kiindulva, hogy nálam van ebből a "szar" gyártmányból 8db, kisebbek és nagyobbak is. 3db bukó és 5db álló. Mindnek a függőleges oldalán ér végig a friz, dupla ollós csapozásúak. Használatban vannak 26éve és egynek sincs semmi baja. Mégcsak állítani sem kellet soha egyiket sem.
Amúgy szerintem eredetileg ezt az ablakot fekvőnek szánták, és azért fut a két oldalsó elem végig rajta - akkor függőlegesen. Úgy is mutat jól a helyén.
Aztán, hogy már beszereléskor milyen pozíciót vett fel, azt nem is tudjuk.
Ez tipikusan egy alagsori ablak, szuterénbe, kazánhelyiségbe, ilyesmi helyeken szokott ilyen lenni.
Nem értem miért ragaszkodsz ahhoz, hogy ez egy kalap szar.
Túlnyílt az ablak, és a falon széttörött a keret, mert széjjelfeszítette a zsanérnál a fal széle.
Vagy vízszintesen szerelték be a kőművesek, és lefordult (így nem is illene beszerelni, de ebben az országban?), vagy függőlegesen szerelték be, de valami miatt túlnyílt, ami lehetett huzat, vagy valaki nekiesett, nekitoltak valamit, satöbbi.
Egyik esetben sem az ablakkal volt a baj, hanem az emberrel körülötte - vagy aki beszerelte, vagy aki nekiesett.
köszönöm a szakmai felvilágosítást. azt benéztem, hogy ez ablakkeret és nem ajtó. azt viszont fenntartom, hogy egy kalap szar ez a cucc, amikor a gyárthatósággal magyarázzák a bizonyítványt az nekem mindig sántít.
A zsanér alapján gondoltam a bukóra. Az persze más kérdés, hogy hogy építették be. A fal nyoma jól látszik a kereten. Igazad van, tényleg túlnyitás miatt szakadhatott ki.
Ugyanis nincs bukást gátló elem (bukóolló). Ha lett volna nem történik meg a probléma maga.
A bukópánt ne befolyásoljon, mert azt lehet oldalra is szerelni, főleg akkor ha nincs elég hely a falkáva, és a szárny között.
De a kép irányából, és a bukóolló hiányábol ez egyértelmű, hogy oldalt nyíló volt.
Természetesen sok mindent láttam már... és a kőműveseink nagyon kreatívok tudnak lenni...
A sérülésből jól látszik, hogy ez "túlnyílt", vagyis valószínűleg egy huzat nem becsapta, hanem kicsapta a keretet, és a falkávába ütközve letörte az ablakszárnyat.
Ha bukott akkor ugyanez csak elég hozzá a bukóolló hiányában az, hogy a használója elengedte az ablakot... De ezt nehéz produkálni, mivel nyitás közben mindenki fogja a kilincset...
de szerintem annak olyan hosszúnak kell lennie mint az ajtólap hossza
Klasszikus értelemen igen. "mindig" az álló elem megy teljesen végig a szerkezetben. De... Ez egy nagyüzemi gyártású keret amiben a dupla falcolás miatt ( és a dupla csapolás miatt ) ez a szabály átalakult a gyárthatóság, és a végeredmény okán.
az ajtólap két oldalát képező , alkotóelem szakmai nevét nem tudom, de szerintem annak olyan hosszúnak kell lennie mint az ajtólap hossza. . keresztirányban is látható a képen 2 darab ( ezekből általában 3 van) azoknak pedig az ajtólap szélességével kéne megegyező méretűnek lennie. A törött résznél felül , csapolásnak nyoma sincs. szerintem szakember ilyen ajtólapot nem csinál.
Ez egy értelmezhetetlen méretű élzáró. Szerintem 2-3 standard tábla belefér, egyszerre, hosszában.
Ez is egy laza CNC, de igazából az elszívás miatt fotóztam. Elég combos :)
Martin formatizáló, látszanak a vákumpapucsok a tolóasztalon. Ez sem a hobbi/belépő szint :)
Ez pedig a Martin felületképzése. Szép. (Mielőtt megkérditek, megtapogattam. Még szép. Mondjuk ha az enyém lenne, akkor csak gumikesztyűben lehetne hozzáérni ! :)
Ez meg egy egyszerű lapszabászgép, teljesen automata etetéssel. Nem tudom van-e ilyen magyarországon bárhol.
Olyat már láttam, hogy a kukába dobálták az anyagot, de itt a kuka dobálja az anyagot az élzáróba, teljesen automatán :)
A Makita felsőmaró fejeket hogyan kell "karbantartani"? Mikor elteszem be kell olajozni vagy jól van az úgy? Ritkán használom, lehet egy év mire megint előveszem.
Csudákat láttam. Volt olyan ablakgyártó gép, hogy saját helyrajzi száma volt és akkora elszívócső ment bele, mint a távhőcsövek :) Beledobtad a fenyőt, tűlevelekkel, mókusokkal, és kijött az ablak, a mókusoknak meg adott mogyorót. Azt is el tudom képzelni, hogy elment az erdőre kivágni a fát :)
A makita standon volt egy nagyon csúnyán néző bácsi, akinek a kezében egy akkora betonfűrész volt, hogy majdnem csókolomot köszöntem neki. Láttam már ilyeneket benzinesben, de ez két akkuval ment.
A Fish-nél meg volt promócióban egy 50db(!)-os maróbit készlet, potom 100 ajróért, mondtam is nekik, hogy idevele, de aztán kiderült, hogy csak papír formában fogadják el a pénzt. Az egyetlen ATM 3km-es körzetben meg döglött volt. Katasztrófálisak a németek ezzel a KP dologgal. Azt kell mondanom, hogy nálunk jobb a helyzet ilyen szempontból.
A Martin standon időztem vagy fél órát, csorgattam a nyálam, de aztán erővel elrángattam magam onnan. Formatizáló körfűrész, aminek a tolóasztalában beépített vákumos szorító volt. 600-as egyengető gyalu, ilyesmik. Ami durva volt, az az öntöttvasak felületképzése, ránézésre a pók elcsúszik rajta, annyira sima volt. Döbbenet, iszonyat király cuccok voltak.
Láttam a Format4 ujjvédős körfűrészét, a szokásos virsli teszttel. A virslin azért voltak ilyen 3-5mm-es sebek :)
Viszont a Format4 CNC-je az beszarás volt. Olyan automata szerszámtár volt benne, hogy lehidaltam, éppen egy teljesen amorf fomát faragott elképesztő sebességgel.
Összességében marhajó, de nagyon tömény volt. Saccra az éves német GDP-t tudtam volna elkölteni pár óra alatt, a végén hoztam egy Bosch katalógust :)
Szerintem nem lappal van csapolva ez az ablakszárny, ollós csappal, hanem fúrt csappal.
Tehát a vízszintes elemekbe (szaknyelven csap) be van fúrva egy csapfészek és a függőleges elem (fríz) két végén ki van képezve a csap.
A fríz csap vállánál meg volt gyengítve az elem és pont ott hasította le, amikor a szél kicsapta az ablakok a belső spaléta éléhez. Láttam ilyen törést nehéz belső fa ajtóknál, de nagyon ritka.
Ha átfúrt csap: ha megnézed felüliről, akkor látod a csapot a fíz végén. Ezt meg lehet javítani, mellette készítesz két bemetszést kívülről pászitófűrésszel , akkor be tudod tolni az új frízet ollós csappal.
Ha nem átfúrt csap, hanem fenekelt, azzal nincs mit kezdeni, mert nem tudod kifeszíteni - kivésni az eltőrt elemet, hogy ne roncsold szét a ráma többi részét.
Én kivágnám a sérült darabot, legyártanám újra, de dupla ollós csapozással. Így oldalról betolható lenne szétfeszegetés nélkül. Beragasztás és keresztben 2-2 átmenő tiplivel biztosítva.
Látni kéne a törött darab csapolását a két oldalba, hogyan van megoldva. Ha szét tudod feszegetni épségben a darabokat, akkor ezt a töröttet le kell gyártani újra, és összerakni az egészet.
Ha nem tudod szétfeszegetni, akkor szerintem kuka, és újra kell gyártani az egészet.
5 centit tud lemenni a fej az enyémen, de nem jó így akkor sem, mert ha faelőrúrás-fémfúrás kombót használok, állítani kell. Szögben is kell legyen a fadarab, meg a lyuk is pontosan kell elhelyezkedjen mindkét oldalon, szívás beállítgatni mindent így fúrócserekor. Próbáltam én is így ahogy mondod, de sivít olyankor a fúró mikor újrakezdem. Pont olyan a fúrandó méret, hogy amennyi a szárból belemegy a tokmányba, ha azt fúrás közben kíjjebb húzom, akkor át fogja érni majd az anyagot. Sima fafúróval viszont nem lehet megcsinálni, mert a 7-es normálnak olyan a méretezése, hogy pont átérné, de üröm az örömben, hogy a munkadarab szöge miatt mikor maxra lenne lenyomva a fúrófej, a tokmány beleér az anyagba. Szóval olyan fúró kell ami hosszabb mint a normál, hogy lentebb essen minden, és akkor pont átéri, de a tokmány nem ér bele. Ilyen 1-0,5 centi gondokról van itt szó.
Mekkora az állványos fúród lökete? Ha megvan 15 centi, akkor nincs gond, tudsz cserélni. Ha meg nincs, akkor mindenképp kell asztalt állíts közben.
Én nem az asztalt szoktam állítani, hanem bútorlap darabokat (annak szép paralell a két oldala) rakok alá, amikor elérte a fúrógép a max löketet. A visszaállást nem az asztal adja, hanem hogy a munkadarab fel van húzva a fúrószárra.
Vajk arra célzott, hogy a 8 centit kifúrsz állványossal a maradék 7-et meg kézi fúróval. Az a nyolc centi megvezeti már az elvárható pontossággal a hosszabb fúrószárat.
Hidd el nekem nem jó. Nem 20 centit kell fúrni amúgy. De cserélni fúrót ez esetben csak úgy tudok, ha megmozdítom a tárgyasztalt is, és ott bukik el a sztori. Azt pontosan visszaállítani nem tudom. Ha nem engedem le a tárgyasztalt, nem fér a helyére a hosszú fúró.
Nem egészen értelek, de biztos vagyok benne, hogy irreális elképzeléseid vannak a pontosságról. Ha egy normál fafúróval fúrsz egy 8cm mélyet, az a furat olyan pontosan megvezeti a hosszabb fúrót, mint semmi más.
Kivenni meg muszáj, 20 centi mélyről egy 7mm fúró nem hozza ki a forgácsot, takarítanod kell, különben bele fog törni a fúrószár.
Hálás köszönet, de ez nekem overkill mert nem fog beférni alá a munkadarab. Igaz a max méretet nem adtam meg. Viszont találtam 300mm-eset, talán az jó lesz, ha nem csálén legyártott.
Nekem volt normál fafúróként is 400 mm-es, de a haver eltörte amikor a garázst építettük Szóval abban a formában is létezik. Viszont valóban ritka fajzat.
Én voltam, extra jófejség, hogy eszedbe jutott, köszönöm!
Az enyém görgőtartó konzolja tök nem így néz ki. Ha egész véletlenül jársz a Móricz Zsigmond felé vmikor, akkor sörrel honorálom, mert a görgő tán jó lehet, de ha nem, akkor köszönettel, elengedném a dolgot, nem ér meg ennél többet a dolog.
Csatlakoznék szabad paraszt fórumtárshoz, ez így nem annyira klassziku ciklon mint egy "öszvér" thien-baffle leválasztó. De nem látunk a belsejébe, az "eléggé" leér nem elég infó. Plusz a thien-baffle alján van egy elválasztó lemez is megfelelő kivágással, nem tudom szebben írni ezt, de van. Finom porhoz jobb lenne egy normálisan méretezett ciklon. Tökolcsón lehet előre elkészítetettet venni, pl ld. Ádámtól vagy Kínából.
A horpadásra meg írták a nyomáscsökkentő szelepet - amúgy véletlenül nem te kérdeztél a YT videóm alatt? Ld az ott linkelt egy videót. Vagy sok másikat.
Szerintem nem kéne annyira lemennie. Amit csináltál az inkább egy Thien Baffle elrendezés mint ciklon. A műanyag hordó sem szerencsés. Csinálj inkább bútorlapból egy dobozt alá. Nem kell annak hengeresnek lenni.
!
