E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A Kelet-nyugati metróvonal építése miatt a Deák Ferenc téren a régi állomás helyett, 1955-ben a MÁVAUT pályaudvarnál építettek új állomást. A régi alagútszakaszban később megnyilt a Földalatti Vasút Múzeum, mely a Gizella téri állomás díszcsempéivel lett burkolva
A faros Ikarus-t ábrázoló képeket kimentegettem. Bepostoljam a gyűjtést? Van rajta több féle, alsó fényszórós, felső díszes (nem ismerem a szériák közti különbségeket) de érdekesek. Ha nincs még meg neked akkor berakom szívesen.
Ezek a "hajléktalan, pipázós művészlelkek" mindig veszélyesek. A múltkor kapcsolgattam a tévét, és egy riportműsor ment egy nekem tök ismeretlen arcú pasival. Kábé úgy nézett ki, mint egy "egykoron jobb napokat látott", idős hajléktalan, akit behívtak beszélgetni, mert érdekes lehet a filozófiája az életről. Aztán pár perc múlva kiírták alá a nevét: Szeremley Huba. :-) (Ha valaki nem ismeri a nevet, akkor csak annyit, hogy évek óta stabilan az első 25-ben van a száz leggazdagabb magyar listáján.)
A Szabó Ilonka utcai épületben volt a Felsőfokú Építőipari Technikum, a Toldy Ferenc utcai
épületben a középiskola. Műhelygyakorlatokra a középiskolások feljártak a felsőfokúra.
Amikor a főiskolai rendszerre történt az átállás és Pécsre, Pollack Mihály Műszaki Főiskola néven leköltözött a felsőfok, akkor lett a középsulié mindkét épület.
Történt az évek során néhány névváltás .... a Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola a Mosonyi utcába költözött, a Szabó Ilonka utcai épületet visszakapta az egyház.
A Toldy Ferenc utca épületet a 60-as években technikumként ismertem meg most Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola működik benne.
Hogy ezek az iskolák, amiket felsoroltál, nem inkább egy utcával feljebb, az említett Hunfalvy utcai csatlakozással egy magasságban, a Szabó Ilonka utca felső oldalán lévő nagy, sárga épületben voltak-e inkább?
Az előző kép folytatása az Iskola lépcsőn. Az egyenes szakasznál lehetett (lehet) a Hunfalvy utca felől bemenni az iskola (jelenleg Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) sportpályához.
A kiugró saroképítményű, felállványozott épületben a Franklin utca és Toldy Ferenc utca sarkán a kép készítésekor az 1953-tól Építőanyagipari Technikum, később
1968 Építőipari, Épületgépészeti és Építőanyagipari Szakközépiskola
1972 Építőipari Szakközépiskola
1978 Vági István Építőipari Szakközépiskola
1995 Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola működött
2000 Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola működik
Balra a fák között a Felsővízivárosi Szent Anna plébánia tornyai a Batthyány téren
Távolban a Parlament. A hölgy mellett érdemes megcsodálni a szép gázlámpát.
A hölgy mellett a fás és bokros rész a Felsőfokú Építőanyagipari Technikum (Źekkor) sportpályája. Az lépcsősoron - Iskola lépcső - most Gimnázium utca, lehet feljutni a várba.
Hát én már vért izzadtam az 566. kép felett. Erre ma kiderült, hogy ez egy duplikáció a fortepanon: 4727 ugyanaz. Ezt Attilás (hsz. 1250) már megfejtette:
Vendéglátóipari V. Központi konyha, V. Semmelewis u. 21.
Ilkovics művek: büfé, söntés, a Jókai utca felé eső házban önkiszolgáló és hagyományos vendéglátóhely is volt. A képek a Jókai utcában készültek az alkalmazottakról.
"A pesti rakparton 1896-tól épült a villamospálya, melyre a BVVV kapott jogot. 1897-re készült el a Boráros tér-Erzsébet híd közti szakasz, s 1900. október 20-án adták át a forgalomnak az Erzsébet híd - Akadémia közti részt. A vonalat a séta-korzó érintetlenül hagyása érdekében az alsó rakpart fölé épített 498 méter hosszú, három sor szegecselt oszlopon álló, vasszerkezetű viadukton vezették, a híd alatt aluljárók vezettek a partra és raktárakat is létesítettek. A vágányokat a korzótól kő mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített öntöttvas korlát választotta el, amelyet Ybl Miklós tervezett." http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11214
Sportlovas - Pátzay Pál alkotása a Szende Pál utca és a Dunakorzó sarkán
Hársch Ferenc kutatásai (szoborlap.hu) alapján:
"Az ötvenes években több gigantikus beruházás indult Magyarországon. Ezek egyike volt a költségvetés számára óriási anyagi terhet jelentő és néhány év után le is állított budapesti metróépítés. A munka nem csak a föld alatt folyt. Megkezdődött az állomások felszíni létesítményeinek tervezése, sőt a Népstadion állomás épületének nagy része el is készült. Ennek tervezett szobrászati díszei sorában - az 1953. augusztus 20-án felavatott Népstadionhoz kapcsolódva - számos sport témájú alkotás szerepelt. Az állomásépület keleti, illetve nyugati bejárata elé, a széles lépcsőfeljárat két végére Szabó Iván egy női, illetve Pátzay Pál egy férfi lovast ábrázoló szobra került volna. Mindkét alkotásnak 1953-ban készen állt már a gipszmintája, s a következő évben bronzba is öntötték őket. Így a két szobor ma is látható. Szabó Iván alkotását, a Sportlovasnőt 1972ben Kiskunhalas központjában állították fel. Pátzay műve, a Sportlovas kalandosabb körülmények között ugyan, de Budapesten maradt. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a földalatti vasút építését évekkel el kell halasztani, a bronzba öntött, ötnegyedes életnagyságú Sportlovast a Műcsarnok lépcsősorának jobb oldali mellvédjén helyezték el, majd 1958-ban az V. kerületben, a Szende Pál utca és a Dunakorzó sarkán állították fel. Húsz év múlva, a háborúban elpusztult egykori Ritz üresen álló telkén létesülő Fórum Szálló építése miatt ismét költöznie kellett a levett sapkájával köszönő Sportlovasnak. 1979-ben a Margit híd budai hídfője melletti, napjainkban már Germanus Gyula nevét viselő parkban nyert - talán immár végleges - elhelyezést."
Balra volt a kúriaszerű főépület, ez volt maga az üdülő, a képen takarják a fák, jobbra az étterem, az ajtóban lógó vascsövön kolompolva jelezték az étkezés lezdetét, ez lehet a fehér, földszintes épület, jobbra hátul pedig a sportkomplexum: lengőteke, pingpongasztal és rex. Jó nagy kert és persze saját part és stég.
Kizárt dolog, hogy Fűzfő! Ott nincsenek templomtornyok. A kép jobboldalán a két fa között, amit Te a Balatonnak tippelsz, az nem víz. Jól látszik, hogy a "víz" íve félig takarja a két házat. A kép baloldalán Almádinak kellene lennie. Ott sincs ilyen hegytetőn lévő templom! Bocs!
7448 Tolnay Klári és Ráday Imre a Francia szobalány budapesti filmbemutatóján 1939-ben.
Ők egyébként éveken keresztül játszották Deval művét a Vígszínház és a Fővárosi Operett színpadán. Nem tudom melyik fővárosi moziban készült a felvétel? A korabeli újságok szerint három mozi játszotta: Kamara, City (1939.02.16) és az Átrium.(1939.02.17) Talán segít valakinek a kövezeten a Paramount Pictures logo?
A 12149. sz. képen (feltette: Kurutz Márton) látható Kék Duna pontonétterem nem a Petőfi térnél, hanem a Lánchíd hídfője mellett, az Eötvös térnél volt.
A jobboldali kép ugyanott készült 1927-ben. Érdekessége, hogy a képen szerepel Laczkó Dezső piarista tanár, a múzem alapítója. Az ünnepélyes megnyító 1925-ben volt, melyen Horthy Miklós is jelen volt. Erről is van fotóm.
1871-ben a budai és óbudai honvéd egyesület elhatározta, hogy emléket állítanak az 1848-49-es szabadságharc során Budavárat elfoglaló magyar honvédseregnek. Az egyesület Zala György szobrászművészt bízta meg az emlékmű elkészítésével. A szobor 1893. május 21-én került leleplezésre.
Örülök, hogy veled beszéltek, majd megpróbálom valahogyan megnézni.
(Off: az előbb volt nálam vendég, ahogy belépett, az volt az első szava, hogy hű, de szép, egy igazi Hammond! Sajnos le kellett hűtenem, mert nem igazi, csak japán. Majd egyszer lesz igazi is.)
Épp ma olvastam egy tegnapi levelemet hogy az MTV-től felkeresnének riportra. Készítenek egy műsort ami szombaton ötkor lesz, az Aranymetszés, és ebben mexólaltatják a fortepanos fiúkat és még rám gondoltak. Ám legyen, bólintottam rá és félóra múlva már nálam voltak kisbuszostul. Vagy 6 ember állvánnyal, felvevővel, fénytszóró ernyővel. Meg a riporterhölgy, Halász Judit.
Ecseteltem hogy szűkebb környezetemet csak-csak megjegyeztem több évtized alatt, főleg hogy mint építész, még érdekel is az épített környezet. Kitértem hogy sok felszínes csevegőoldal mellett vannak olyan igényes felületek ahol komoly felkészültségű, képzett, tapasztalt hozzászólók nyilvánulnak meg.
Persze nem kerülhette el a figyelmüket a Hammond orgona sem, melyet kérésükre szintén beindítottam a végén. Ezen a hanxeren többször játszott már Rhoda Scott és még sok élvonalbeli nemzetközi sztár. (Youtube-tehtube)
Kíváncsi leszek, mit sikerül a műsorba majd összevágniuk.
A műsort úgy emléxem vasárnap 10-kor megismétlik. Meghát van a videotár.
Valóban, csak annyira hihetetlen volt a közelség a budagyöngyei bolt előkertes képhez. Pont tegnap sétáltam innen a Lotz Károly utcából a bolton át haza :-) Hátul a Pasaréti út majd Virágárok u. van.
A házak alapján Németországot, a templom tornya alapján Ausztriát, vagy Csehországot tippelnék, de egyébként gőzöm sincs. Érdekes, hogy viszonylag kis területű város (rögtön ott a vasút, túlparton semmi nincs), mégis nagy, igazán városias házai, és nagy temploma van. (Igaz, nálunk Csákvár még ilyenebb templommal bír.)
Prága, Vencel tér, Grand Hotel Sroubek (ma Grand Hotel Evropa)
A Hotel Evropa épülete, amit Grand Hotel Evropa-nak is hívnak, 1903 és 1905 között épült szecessiós stílusban épült Prágában. Az elmúlt több mint 100 év alatt a szálloda a legértékesebb építészeti jelképek egyikévé vált. Egyedülálló belső kialakítása több világhírű filmben és feltűnik, mint például a Mission Impossible címü filmben. A szállodában működik a Café Evropa kávézó és a Titanic elnevezésú étterem is.
A jobb oldalon látható "fürtös" kandeláber a Hősök tere jellemzője volt. A "faros" a Szépművészeti Múzeum előtt áll, a háttérben az emlékmű felől a Gundel irányába tartó trolivezeték látszik. A rengeteg fa miatt nem látszik sem a tó, és a kisföldalatti kijárata sem sejthető - igaz, azt a busz is takarja...
(Megerősítésként a 12131 szinte ugyanonnan van fotózva, csak más irányban)
Most nézem csak, hogy az első képen a jobb oldali saroképület (Gyulai Pál u. 13) földszinti helyiségének felirata kápolna. Ma az egész épületet a Nemzeti Kulturális Alap foglalja el, az az ajtó pedig állandó jelleggel zárva van.
Ez mondjuk elég nagy is lehetne gyakorlótérnek, de amit a kép ábrázol az inkább valami díjugrató csapatverseny. Ma, láttuk elégszer az olimpián, már ennél sokkal kisebb helyen elfér jóval több akadály is. Egyszer ha a környéken jársz, nézdd meg a mezőhegyesi ménestelepet. Nekem nagyon tetszett...
Ez nem is úgy néz ki, mint egy lovassági gyakorlótér. Polgári közönség van. Meg hát a templom miatt mindenképpen az Albertirsai út által határolt területen van, a Fehér út innenső, város felőli oldalán.
Hát ezért is nem mertem megfejteni. 1925 után már a tenyészállat vásár volt azon a területen. Előtte az egész rész Ligettelki Dűlőnek van nevezve, de a lovassági gyakorlóteret akkor is a Fehér út másik oldalán jelzik.
A fotós egészen pontosan a templom tengelyében állt, tehát nem lehet a helyszín a Fehér út túloldala. Én a vasút közelsége miatt azt mondanám, hogy a mai Hungexpo-területen vagyunk.
Most azon az oldalon, ahol a néni áll, szép kék színű szigetelőanyagot gyártó van, ahonnan időnként a szél áthelyezi a raktárkészletet a fűzfői nádasba:-)
A 13147 kép nem a lovi és végképp nem a Kincsem Park. A kép még csak nem is emlékeztet lóversenypályára, esetleg ugróversenyeket lehetett volna itt rendezni, de inkább csak díjugratást. Valószínűleg a Fehér út lóversenypályával ellentétes oldalán lévő (a későbbi FMV és a melletti területek) Lovassági Gyakorlóteret ábrázolja, esetleg a lóversenytér kialakítása előtt, 1925 előtt annak helyén is lehetett hasonló funkciójú terület.
12742 Kilátás a Halászbástyáról észak-nyugat felé. Az Iskola lépcső, felette az Ibolya utca, Táncsics Mihály utca romos épületei. Fenn, hátul a Bécsikapu téri evangélikus templom tornya és a Levéltár tetőzete látszik.
Rózsadomb, Császár (Lukács) fürdő, Gül Baba türbe. Ez XIX. század. 13257
Tabán szintén XIX. század. ~ 1880-as évek. 13256
Lánchíd, Várhegy szintén 1890 körül. 13254
A háttérben dél Dunántúl térképe az iroda falán. Egész biztosan 1920 után. 13727
Lejárat a rakpartra. Háttérben az Értéktőzsde és a Pesti Magyar Kerekedelmi Bank, ma Belügyminisztérium épülete. Még csak a fele Roosevelt tér 3. sz, a saroképület az új, míg a timpanonos "középső" részt (4.sz) 1909-ben építették hozzá. 13315
Erzsébet-híd alulról, Pestről. 12966, aztán sok olasz és német színes kép. Szerintem a 72-es müncheni olimpia körül. Gyanítom hogy ez is az olimpiai falu. 12364
De írtam képazonosítót. Vagyis duplakattintással bejön az eredeti kép.
A régi Hévvégállomás a Margit-hídnál. 12962 Germanus Gyula park. A szobor vagy 40 éve a Hunfalvy utca fölött található a várfal alatti parkban. Európa liget.
A házsor nekem is rögtön beugrott, de a sok autót most sem tudom hova tenni. Akkoriban ennyi autó tán összesen nem volt Budapesten (némi túlzással). Autópiacról meg ezidőtájt szó sem eshet. Engedély, kiutalás kellett az autótartáshoz. De hogy miért van itt együtt ennyi? Talán a Népstadion megnyitója vagy a magyar-angol meccs alatt lehetett valami elképesztő túlbiztosítás, mert ezek az autók bőven elfértek volna a Stadionban és körülötte.
Az autókat elnézve ezek inkább a vidéki "kisebb" elvtársak lehettek, párttitkárok, TSZ-elnökök, szakszervezet, ilyen olyan igazgatók, orvosok, meg hasonlók akiknek járt autó, kb. ez a ketegória, DKV, Pobeda, Skoda stb. A nagyobb fejesek nyilván közelebb parkolhattak a pályához.
Az 50-es években nem árultak így autókat, pláne ennyit, egyszerre. Sőt úgy egyáltalán.
Ez inkább valami fontoselvtárs nagygyűlés lehetett, esetleg valami meccs a Népstadionban, amire sokan jöttek vidékről is kocsival. Egy lumpen elem közben meg ki kellet vonni a forgalaomból biztos ami biztos...
A kép üzembiztosan 1954 decembere előtt készült, hiszen dec. 31-én indult a 75-ös trolibusz, és ezen a képen még nincs a felsővezetéknek semmi nyoma, jele.
Autópiacról ott nem hallottam, persze attól még akár lehetett is. De ahhoz valahogy túl sok az autó. Legalábbis ahhoz mérve, hogy jó harminc évvel később a Dobi István úti piacon mennyi volt.
Viszont nagyon érdekes a jobb alsó sarokban a rendőrök között tarkóra tett kézzel sétáló ember...
Reáliskola volt, valamikor Jezsuita gimnázium (1754)
A rokokó stukkókeretes szoborfülkében a két szélső tengelyben Szt. Ignác és Szt. Alajos, a középső tengelyben valamivel feljebb: Mária Immaculata szobrai.
13806 Apáczai Csere János utca. Balra a Duna szálló, aminek a helyén lett később a Hotel Duna Intercontinental, hátul, jobbra a Vigadó árkádos épülete.
Jóleső érzéssel, sőt, olykor meghatódva vettük, hogy az elmúlt két hónapban többszáz üzenettel kerestek meg minket az olvasók, vagyis Önök. A nyolcvanas évek OTP reklámjának (Van aki azért jön hozzánk mert nincs pénze...) stílusában fogalmazva: Van aki azért jött hozzánk mert nincs képe, van aki azért mert van. Utóbbiak közül válogattuk ki azt a több mint 1500 felvételt, amik mától a Fortepan Friss képei alatt futnak:
Szeretnénk, ha Önök is látnák a rákospalotai Brunovszky vendéglőt, a pesti Szabadság Szállót egy 56-os löveggel a hasában, Szinyei Merse Pált a jernyei lugasban, a Napsugár Áruházat Dombóváron, vagy a szatmárnémeti vasutas aranyifjakat, Kolozsvárt, Sárvárt és Pasarétet, Baráth Endre, Bakó Jenő, Csontos Péter, Erky-Nagy Tibor, Fekete Bálint, Gesztesi Albert, GGAABBOO, G.K., Házy Zsolt, Kozma Krisztina, Kurutz Márton, Kiskos Vajk, Mohl József, Nagy József, Péter Gábor, Szabó János, Szent-tamási Mihály, Tóth Gábor, Torjay Valter és a Fortepan fotóit a múltból.
Vegyék hát tőlünk barátsággal és használják őket kedvük szerint.
Az egykori Szentháromság-szobrot, melyet 1827-ben avattak, 1965-ben elvitték onnan. A régi szobor kecses korinthoszi oszlopokon állt az út és a tér közepén. A Szentháromság-szobor körül volt egykoron Mohács első körforgalma. Helyére közkívánatra modern Szentháromság szobor került 1993-ban, mely Trischler Ferenc pécsi szobrászművész alkotása.
Packh János tervezte a római Pantheon mintájára. Megépíti ezt templomot hogy gyakorolatra tegyen szert, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupoláját megépítené.
Ez jó kép. Ennyire neobarokkra a Corvin téren emlékeztem. Az az is. Ezt meg keményen visszarégiesítették barokkos, klasszicistára. Erkély, pilaszterek, párkány nuku.
Köszönöm a próbálkozásokat, a fortepan wikit nagyrészt átnéztem, egyelőre nem találom a fotót. Nem biztos, hogy Fortepan, az elmúlt hetekben új weboldalt csinálunk és emiatt iszonyatos mennyiségű képet böngésztem át - szóval összekavarodhattam.
A budapesti Kosztolányi Dezső tér,biztos,hogy nem!A Fortepanon vannak régi képek a budapesti Kosztolányi Dezső térről,és az a fotó nem hasonlit rá.(1945 előtt Lenke térnek hívták a mai budapesti Kosztolányi Dezső teret.)
Mindenesetre egy átlagos fényképezőgéppel és filmmel lehetett nagyon szép és részletgazdag képeket készíteni.
Azt nem mondom, hogy teljesen amatőr volt a fotós, mert azért a legdurvább hibákat (levágott fej, ferde kép, beégett vagy túl sötét kép stb.) nem követte el.
Valóban. Inkább azért lehetett olyan szép a tónusa a képnek mert mint a Fortepanos oldalon is írták, a háború előtt minőségi gépekkel minőségi anyagra dolgoztak a civilek is.
Off, de a kompozíció messze nem profi. A postaládának a lába hiányzik a képről, a telefonfülkének a teteje is. A fülke mögött zavaró a félbevágott pad, a ládánál pedig az egész háttér fölöslegesen zavaros. A telefon esetében a készüléknek felismerhetőnek kéne lennie.
Pontosan. Hátul jobboldalt még a Palatinus házak fehérlenek, majd balra immár a bauhaus stílusú beépítés következik 1935 utánról. Kb. a Radnóti (Sziget) utcával van egyvonalban. De hogy mi az a félig kiálló akármi a nő mögött??? Mintha öltözők lennének. Vagy szökőkút?
negyesi_pali szerint: autóban ül egy tányérsapkás sofőr, mellette a felesége sajna akkor a tányérsapka rajzolás mellett a gyereket is kicsikét öregíteni kellene, esetleg megcserélni a feleséggel :))))
Incitatus 9792-es tippje talán még jobb. Ott a kocsiból is csak annyi látszik, amennyit Pali szeretne, tányérsapkát meg legfeljebb rajzolunk rá. Amilyen kopasz, könnyű lesz. :-)
Igen, ezzel könnyebb. Mostmár csak Attilást kellene rávenni arra, hogy frissítse a képböngészőjét. Azóta már jóval túlléptünk 10K határon. Lehet, hogy azok között van a keresett kép...
Itt sokkal könnyebben átfuthatsz 5000 képen. Őszintén szólva én megpróbáltam, de pont olyan képet nem találtam. Még leginkább a 7500-as vagy a 9792-es hasonlít a kért paraméterekhez.
Szia! A "ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni" mottóra... :-)
Ezen az oldalon ezresével, sorrendben, bélyegképeken (megfejtésekkel) található a fortepan - gondolom - összes képe. Ha végignézed, és ha köztük van, biztos megtalálod.
Keresek egy képet, ami szerintem a Fortepanon jelent meg. Kb. 1930-as években egy autóban ül egy tányérsapkás sofőr, mellette a felesége, mögöttük is 2 ember. Körülöttük is emberek. Az autóból nagyjából a szélvédő és az ajtó látszik, oldalról van fotózva.
Amíg az oldalkocsin nincs meghajtott kerék, addig elég egyszerűnek tűnik az oldalkocsi felcserélése. Egy ilyen szerelésről szól ez az oldal is...
Emlékszem, néha azon is elmerengtem, miközben az erkélyről bámultam a szomszéd szerelési varázslatait lenn az utcán (szintén az 50-es évek elején), hogy miért ne lehetne mindkét oldalra egy oldalkocsit felszerelni... majd jött a gonosz vigyor: és még bizony szárnyakat is kellene a végükre... :-)
A kép egyenes, a sötét autó rendszáma JC-323, fekete alapon fehér, mint a régi taxiké. A motor rendszáma az oldalkocsin: *C-132/182/192 (Ennél jobban nem látszik, illetve én nem látom.)
Életkoromból adódóan kb az ötvenes évek első felére emlékszem vissza. Akkor bizony még láttam jobboldalra és baloldalra szerelt oldalkocsit. Emlékszem is arra, hogy spekuláltam is magamban az okán. Szerintem nem mindenki költött arra, hogy átépítse az oldalkocsit a másik oldalra.
Lehet, hogy igazad van. Én abból indultam ki, hogy nem emlékszem 41 utáni képeken fordított állású oldalkocsis motorra (ettől még lehetett persze). Ebből arra következtettem, bár műszaki dolgokban nem vagyok túl járatos, hogy az oldalkocsi átszerelése megoldható feladat volt, esetleg előírás szintű elvárás is.
Mivel a németeknél márkorábbanisjobbrahajtsvolt,megalegtöbbmotoronnanszármazhatott,ezértazoldalkocsihelyzeteszerintemmégnemegyértelmű.
Na, itt jön a baj. :) Kezdetben én is tutira vettem a '48-at, erre azt írta a Bp Annón fd6667, hogy "Trolibusz felsővezeték van a képen. Tehát 1952. október utáni a felvétel." Azóta én is találtam korábbi Pongáczokat, a hajviselet nagyon stimmel, de a vonásai kevésbé lágyak. Ki az ördög lehet ez?
Bocs, hogy közbeszólok, de ha a topik fejrészéből kimásolod a lovigabis xls címét, és megnyitod, ott kép sorszáma szerint megtalálod a megfejtők meghatározását és személyét. Most te lehagytad a kép számát a hozzászólásodból, így nehéz megtalálni még az egykori megfejtőnek is, de te ismered az adatot, könnyen megtalálod az eredeti megfejtést a táblázatból..
Balra igen: a retusált kép egy 1923-ban készült portré alapján készült. Az angol wikipédián találtam meg.
Ellenben jobbra, az valaki más. Számos képet sikerült kicsalni az 56-os fényképbázisból, de az egyik Pongrácz kép alanya sem hasonlít a palkáton ábrázolthoz.
Nagyon az az érzésem, hogy ez a nagy kitablózás-kilobogózás a 48-as szabadságharc 100 éves évfordulójának alkalmából történt. Ez pedig 1948-ra datálná a fortepan képet...
böcsülettel végigolvastam az összes hozzászólást, megnéztem az excel táblát, és úgy találom, a mellékelt - 5294-es - kép nincs megfejtve. A hely világos (Budapest, Baross tér), de annál érdekesebb a középső két figura kiléte. Balra Petőfi-Kossuth, jobbra Marx(-Engels), de kik ezek itt ketten, a kép középpontjában? A Budapest Anno-n elvoltunk egy darabig a feladvánnyal, momentán a legvalószínűbb megoldás, hogy balra az ifjú Kun Béla, jobbra Pongrácz Kálmán, Budapest utolsó polgármestere, egyben első tanácselnöke. Van-e valakinek más ötlete?
44-ben ja, nem emlékeztem pontosan. Nem sárospataki volt, a Bodrogközben laktak akkor egy faluban, valami hivatalos ügyben kellett bemenni Sárospatakra.
Nekem is van egy régi képeslapom erről a hídról, de arra azt írták rá ceruzával, hogy a hidat 44-ben robbantották fel a németek. Ezek szerint a nagymamád sárospataki? Az enyém is, és neki is négy gyereke volt (van)...:)
Éppen lehet, de szerintem az a ház később keletkezett. Biztosat nem tudok, de mert a környék -néhány dolgot leszámítva -lényegében nem változott, nehéz lenne a pontos kormegállapítás.
A Cirfusz Ferenc utca (itt áll a fotós), és a Kossuth Lajos utca találkozása (utóbbin bringázik a srác).
Az épület sokáig megvolt, a nyolcvanas években a szakmunkásképző egyik épülete volt, ma üzletház áll a helyén, a kert helyén meg a távolsági buszpályaudvar van.
11849 - Ukrajna. Lviv. Bernardine jezsuita templom és kolostor
A város ukránul Львів, középkori magyar nevén Ilyvó, németűl Lemberg, oroszul Львов, lengyelül Lwów, latinul Leopolis. Hát, a történelem során sok nemzet "járt" errefelé.
18. században épült a képen látható ferences kolostor. Az 1745-ben kezdődött munkálatok 1777-re fejeződtek be, viszont a templom tornya csak 1802-ben épült fel. A templomot a kolostorral együtt 1971-ben a Nemzeti Színház építésekor lebontották a kolostorkertet is megszüntetve. A Barátok templomának tornya csak kegyeleti okok miatt maradhatott fenn, ugyanis alatta kriptasor található, amelynek lejárata a toronyból indul.
Pár napja lecsattogtam Fehárváron, hogy megerősítsem Sajka kolléga gyanúját (2524), íme az eredmény:
A baloldalt lévő épület az egykori és jelenlegi Hági söröző. Érdekesség a régi képen a jobboldalt lévő épület, ami gyerekkoromban (60-as évek közepe-vége) már nem volt meg. (Vajon kié és milyen épület lehetett?) A helyén sokáig a szomszédos épület tűzfala volt látható, rajta egy óriás képpel. Itt pár éve épült a jobbra látható üzlet és lakóház.
Szemben a panelház a 80-as évek elején épült a Palotavárosi földszintes házak eltüntetésekor Lenin lakótelep leánykori néven, előtte a Vadex székháza 1985-ből.
Köszönöm tiborpapa, az elvileg megvan (lásd a blogom). Az itt látott fotó miatt vannak kételyeim korábbi következtetésem jogosságában. (azt hiszem sikerült jól körülírnom..:)
Más miatt írtam. Ha a szövegbe beírod a 3490-t, majd később valaki rákeres a bal oldali Keresés mezőben a 3490-s számra, bejön az összes megfejtés a 3490-s képről. Már ahova be volt írva a 3490-s szám a szövegben. Leggyorsabban így lehet ellenőrizni mi lett megfejtve, mit írtak már arról a képről.
Üdvözlöm a tisztelt Társaságot! Tegnap láttam itt ezt az érdekes fotót, 11627 - Pápa, Esterházy-kastély. Az én figyelmemet az előtérben lévő kordon (oszlopok és lánc) mérete kötötte le, amin a hölgy üldögél. Azóta megtaláltam hogy mihez tartozik: a pápai nagytemplomot övezi, a képen a hátsó teleksarok látszik.. A mai állapot a Panoramio-s fényképen is látszik, és ez számomra szokatlan méret, tényleg embermagasságú- a fehér autó mellett van egy hölgy léptéknek..
Nerm szeretnék offolni, majd valahol kérdezősködöm Klösz-fotókkal kapcsolatban. Esetleg ha tudtok tippet, hogy hol, azt megköszönöm. Topikot még nem tudok nyitni, ahogy látom.
Múlt héten az M7-n utaztam, és mikor a Velenci-tó közelében jártam, észrevettem egy hegyet (Csúcsos-hegyet), emlékeztem rá, hogy valahol már láttam valamelyik fényképeken. Erre a fényképre emlékeztetett, de még mintha lenne egy másikon is hasonló, csak még nem volt időm végignézni az egészet. Ott kirándulók, vagy egy kocsi van a képen mikor a hegy felé mennek egy földúton.
A 11623-nál azért tettem melléje mostani fényképet (interneten találtam)- ami szerintem közel az eredetitől készülhetet -, hogy össze lehessen hasonlítani. A hegyvonulatok hasonlóak, azonosak. Szerintem ez a Velencei-tónál készült.
Amit Mwin írt - háttérben a pilismaróti templom - én nem tudtam azonosítani. Nekem sajnos nincs olyan jó programon - meg én sem értek annyira hozzá-, amin ki tudtam volna élesíteni a templomot annyira, hogy felismerjem. Képet sem találtam, amin Pilis hegyei Szobról így látszódnának.
Nem a legtermészetesebb látvány, de tisztelettel jelentem, hogy 2010-ben Csepelen még néha találkozunk lovaskocsival. Hiába na, aki falun lakik, az falun lakik ;-)))
Az ötvenes-hatvanas években ez a legtermészetesebb mindennapos látvány volt. Érdekes hogy a kocsi kerekein gumitömlőt sem látni. Valamiko a hetvenes években tilthatták ki a belsőbb városrészekből a lovaskocsikat.
"bár nyilván csökkenő számban, de még bőven voltak lovaskocsik"
Nekem csak azért tűnt fel, mert amúgy mért fotózott volna, egyébként viszonylag átlagos, "érdektelen" utcarészleteket pont ott és akkor, gondoltam, lehet, hogy épp a lovaskocsik miatt. Vagy az is lehet, hogy a fotós külföldi volt, netán nyugatról és neki már kuriózum volt a lovaskocsi a belvárosi részeken.
Nyilván volt akkor még sok, talán a Budapest anno topicban írt valaki erről, hogy hogyan és kb. mikor kezdtek fokozatosan kikopni a belvárosból. A XVI. kerület külsőbb részeiben pl. a mai napig lehet olykor találkozni lovaskocsival, nem retro vagy ilyesmi, rendes használati funkció közben.
Az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a várat. Halála után Fellner Jakab, majd Grossmann József folytatta a munkát. Az épület az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt kissé szabálytalan U alakjú.
Szerintem akkoriban, bár nyilván csökkenő számban, de még bőven voltak lovaskocsik. Szemetes, szódás, csomagpostás, jeges, Tüker mind lovaskocsit (is) használt, plusz persze a fuvarosok.
Nem igazi megfejtés csak kiegészítés, mert hasonlóan Baross utcaihoz, ennek is van párja a 3552-es ami már meg volt fejtve, magamtól nem tudtam volna.
A Hotel Central - Központi Szálloda sarki épületének hűlt, és a későbbi Szabadság majd Hungária hotel leendő helye.
(a régi szebb volt...)
Érdekes, hogy a képeken itt is van lovaskocsi, mintha valaki - az akkoriban már fokozatosan riktuló - lovaskocsikat fényképezte volna a városban, könnyen lehet, hogy ugyanaz a fotós
10969 - Stralsund, Városháza és Szent Miklós templom.
Stralsund Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa. Történelmi belvárosa 2002 óta a Világörökség része. A képen a régi piactér látható, ahol a Városháza (legrégebbi része a 13. századból származik) és a Miklós-templom található, melyet 1276-ban említenek először oklevelek
Azon a "nagy" sziklán biztos, hogy nem ülhettek. Mögötte észrevettem egy kisebbet. Talán azon. Bár az most túl kicsi, de lehet , hogy sok évvel ezelőtt még nagyobb volt. Szóval én még mindig azt mondanám 60-40%, hogy a Szelim-barlang vagy másik barlang. Talán egyszer majd 100%-ra kiderül. De hát ez csak egy vélemény a sok közül.
A kisváros 30 km-re fekszik Schweintől délre, Észak-Németország Mecklenburg-Vorpommern régiójában. Az 1772-76. épített nagyhercegi kastély 80 méter hosszú, szép parkkal és benne mesterséges romokkal, mauzóleumokkal és Frigyes herceg emlékével. A kastély építésze Johann Joachim Busch. Sokszor a Nyugat Versailles-jának hívják a kastélyt.
Igen, amelyik előtt áll az a térdéig ér, de nem azon ülhettek, hanem azon amelyik a hölgytől bal oldalt van néhány méterre. A barlang széle egy kicsit látszódik a kép jobb oldalán. A hölgy egy táblát néz a sziklán. (Úgy emlékszem zöld a kerete a táblának).
Ugyanaz a strand, mint a 11436-oson, csak jóval korábban, a félköríves teraszrész hozzáépítése előtt. Nem sok infot találtam a neten az átépítésekről, de képeslapok alapján már 1937-ben az átépített változat volt. Szóval a 10384 1927 (a strand nyitása) és 1937 között készült, valamelyik magas vízállású nyáron.
Hát érdekes a Fortepanos képen a szikla mélyen bent van az üregben az újabb képen meg előtte. Lehetséges hogy időközben feltárták a barlangot, leástak, és kissé átalakították a bejáratát. Az új képen mintha a bejáratot megfaragták volna, túl frissnek tünnek a kövek. Természetes erózió esetén fakóbbnak kellene lennie. Szóval kell még bizonyíték.
Találtam az interneten egy képet ahol látszik a szikla nagysága, és az, hogy mekkora tér van előtte, balra (szemből) mellette meddig tart a hegy. Én a 11543-s képen lévőt sziklát jóval kisebbnek látom.
Az első, 20 méter magas kilátót (Mátra-torony) a Mátra Egylet építtette 1880-ban. Később teljesen átépítették, és 1926-ban dr. Vass József népjóléti miniszterről Vass-toronynak nevezték el. A II. világháború után azt is lebontották, majd felépült a ma is látható tévétorony.
November elsején jártam ott, tehát még friss az élmény. Arra a kőre le lehetett ülni, le is ért a lábam, kb úgy, mint a képen a bal szélen ülő hölgynek.
A távolság csalóka, készülhetett nagylátószögű objektívvel is.
A kép számát nyilván elírtam, de nem emlékszem, mi volt.
Van kép is a helyről, majd otthon előkeresem. Persze, lehet, hogy tévedek.