E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Nem a háborúban semmisült meg, és még csak nem is a bástya sétány van a képen, hanem a Palota út, ahol most is meg van korlát ebben a formában. A kép 40-es öltözet, szoknya-kabát hossz stimmel hozzá. Az előbb beillesztett írás szerint, 1934-ben tégla volt a mellvéd. Innetől érdektelen a Bástya sétány. Onnan nem lehet ezt fotót készíteni. Egyetlen egy kitérő lehet, volt e valahol még lépcső fel a Hadtröténeti tájékán. A helyzet a következő, pl a Bugát lépcső felső oldalán lenézve van egy ház ami mélyebben áll. 47.501322,19.029956, emlékszem, amikor átépítették, és kapott egy kishidat, új tetőt a tetőtérbe. De ez látószögben egyáltalán nem stimmel a képhez. Az ettől jobbra levő épületek pedig nem jók, és régebben ott vannak. A sziklakorház tetőjére is gondoltam, azon is lehetett korlát, de az is messze van, és a látvány fölüle nekem nem stimmelt. Marad a Jávorka lépcső, Körmöczi lépcső, itt pedig minden szét van azóta barmolva. A pergolás ház sűrű vízszintes rácsozású ablakait ami inkább árnyékvető volt biztos, hogy láttam vagy 40 éve. A kialakítás azt súgallja, hogy a hölgytől takarva, van valahol a bejárata. A dolog további őrjjtő érdekessége, hogy a tetőn nem kémények vannak a pergola körül, hanem masszív tégla klocnik, és közöttük vasrács. Pedig ma mintha ezt a rácsot is láttam volna. Logodi, Lovas, Tóth Árápád, meg egy rossz minőségű papir kép társoságában. ( Nem jó beállítással nyomtattam, mint utóbb kiderült.)
Én úgy emlékszem, hogy a Hadtörténetis lejárat valamikor 60-as évek végén készült. Kérdés volt-e ott előzmény? Ha volt onnan föntről, de a várfal alól lehet. A másik lehetőség, a Lovas út várfal felé eső oldalán volt támfal, és onnan készült.
Az hogy a háborúban ez megsemmisült vagy egyszerű puritán módon állították vissza nem tudom, nyilván a képen már nem ilyen van.
Viszont tuti hogy a hölgy nem a Lovas úton áll mivel onnan nem látsz le ilyen körpanorámával a Svábhegy felé, csak és kizárólag a sétányon állhat (mondom ezt úgy hogy 6 éven át heti több alkalommal erre felé jártam)
A lovas szobornál meg semmilyen lejáró nincs a kiugró bástyának a korlátja gondolom akkoriban derékszög alakban épülhetett ki, amit a várfal építésével ívesre alakítottak át, így a hölgy pont a lovasszobortól jobbra áll ahol a kiugró bástya oszlopai érnek össze.
1934. Budai Vár. Erdélyi 2-es huszárok emlékművének a talapzatát téglából kászítette Weichinger Károly, a szobor Petri Lajosé. Onnan nem lehet, az már túl balra van.
Ha pontosíthatnánk: mi bizonyítja az általad feltételezett helyet (lovasszobros rondella)? Lehet, hogy a sétány korlátja, szemben a déli részén látottal itt ilyen "ritka" szerkezetű volt? Volt-e valaha a rondelláról lejárat, esetleg más kiszögellés, ami a képen látható derékszögű korlátelemet azonosíthatja?
Azt se feledjük hogy a háború előtt a sétányon végig korlát volt (budapest anno topicban épp ezt kérdeztem meg minap) tehát simán lehet a sétányon is az az álló hölgy.
A horvát-szlavón-dalmát királyság 1918-ra már horvát királysággá rövidült és lett a délszláv gyűjtemény (szerb-horvát-szlovén királyság) egy nem túl lelkes tagja. A XXX.-ból azonban kiderül, hogy a nevezettek 1868-ig a Szentkorona különálló országai voltak (kivéve Dalmáciát -› 1815-től örökös osztrák tartomány). A térkép és a nagycímer jól vázolja a helyzetet...
Mármint mi nem létezett? Állításod az általad említett jogszabályi hely (az 1868. évi XXX. tc 66. §-a) alapján Fiume kapcsán helytálló, de a Szlavóniára tett kitételt nem tudom értelmezni. A horvát kiegyezés Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat egységes területi és politikai egységként kezeli, ezen hármas megnevezés alatt.
Már épp akartam szólni, mert a magyar-horvát kiegyezés egy tétele alapján Fiume Magyarországhoz került Szlavóniáért cserébe... szóval 1919-re már nem létezett, mint olyan.
Az egykori Südbahn hálózata az I. vh. után kialakult határok alapján négy országba került. (Ausztria, Olaszország, Szerb-Horvát-Szlavón királyság és Magyarország) A magyarországi részen Duna-Száva-Adria Vasút néven működött 1932-ig. Ekkor államosították. Különböző időpontokban ez történt a többi maradvánnyal is.
Na akkor itt van még mit pontosítani. Ha a Déli Vasút 1932-ben integrálódott a MÁV-ba, akkor akár mégis lehet Balatonmária. Persze ha a kép 32 utáni. Sapkák, mozdony... Izgi, de én nem értek hozzá.
Hát ez nagyon érdekes felvetés! Pedig még a "Minden ami Déli Vasút" topik is elfogadta. Én azt sem tudtam, hogy ilyen (milyen?) sokáig létezett a MÁV mellett önálló cégként a Déli Vasút.
A 7755-ös képet a korábbiakban Balatonmáriafürdőként azonosítottátok. Véleményem szerint ez nem valószínű. A kép előterében két vasutas áll egyenruhában, és mindkettő sapkáján jól látszik a koronás szárnyaskerék. Koronás szárnyaskereket csak a MÁV alkalmazottai viseltek egyenruhájukon. Nem tűnik életszerűnek, hogy két mávos áll egy déli vasúti állomáson. Ráadásul az egyik fickón karszalag is van, ami mutatja éppen ő a szolgálatos.
