E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Mondjuk igen. Az valószínűbb. Most már azt is tudom, hogy azt a helyet Eötvös térnek hívják, sose hallottam róla ezelőtt, hogy bárki-bárhol említette volna.
Az 5272 sz. képen jobb oldalt a háttérben az nem egy régi víztorony, olyasmi mint a Stefánia végén volt régen? Én úgy emlékszem Francia út-Tábornok utca sarok a megfejtése ennek, bár a mostani ház nagyon nem hasonlít erre. De mintha lenne egy másik kép, másik szögből, amin látszik a vasúti gyalogos aluljáró és egy már a vasút túloldalán levő ház teteje, ami alapján beazonosítható.
Ez a színes fotó nem a Roosevelt tér a József Attila utcai sarokkal?
Jobb oldalt a Casino vagy ahogy tetszik a Hotel, szemben a József Attila utca, a fehér furgon és a motoros az Akadémia felé tart.
A fortekép viszont érdekes. Egyértelműnek tűnik, hogy ott készült, ahol a térképen megrajzoltad. Érdekes, hogy anno buszvégállomás is volt, igaz jóval a háború után...
Szerintem az 5803 kép tükrözött és a József nádor téren készült:
A piros karikákkal jelzett saroktoronytetőhöz igazodva, a kép valahonnan a piros pötty körül készülhetett (a norc sajnos nem járt arra), és a romos mai Pénzügyminisztérium épületét ábrázolja.
Ezek általában fém"ládák", ha lejtős a teteje, nem áll meg rajta a víz, de a szóráshoz szükséges lapát is elfér benne. A váltókezeléshez, karbantartáshoz szükséges eszközöket is tárolhatták így.
A megfejtést nem tudom, csak néhány dolgot kiemelek:
Az 5272 sz. képen látható épület díszítése eléggé egyedi, legalábbis szerintem. Meglepően sok közmű-csatlakozási tábla van a trafik oldalán, talán egy nagyobb útkereszteződés miatt? (A villanyoszlop sajnos kitakarja az utca nevét :))
Az 5280 sz . képen érdekes a "fakabát", és a strázsája- talán valakinek ismerős lesz az egyenruhája. Nem értem a két tárgyat mellette, mintha autómosó készség lenne, vödör, és hosszúnyelű kefe. Nagyobb épületegyüttes, de nincs semmi felirat. A mellette lévő épület is odatartozhat, mert a tűzfalon vashágcsót látok, ami eléggé meglepő lenne, ha nem tartozna egy tulajdonoshoz a két épület.
Az 5283, 5284 képeken fotózott új(?) épület jellegzetessége a tompaszögben megtört erkélymellvéd, ami azért nem túl gyakori megoldás, ráadásul csak a tengelyben (bejárat felett) lévők ilyenek.
Ahol villamos jár, szokás volt homokot tartani bizonyos szakaszokon- nálunk biztosan, csak nem ilyen formájúak voltak. A ferde sávozás a szélén arra utal, hogy állandó tereptárgy lehetett.
Édesanyám válasza a nemzetis kérdésre (amiből az is látszik, hogy minimális infót sem adtam szegénynek :-) )
Szerintem 99%-ban az! Ez a baloldali félkör, amelyik az Emke felé nézett. Csak ez már a bontás előtt készülhetett, mert úgy néz ki, mint ahová már senki nem akar kabátot akasztani.
A darab Walter Kidd életéről, becsületes szándékáról, a béketábor mellett való elkötelezettségéről szól. Kidd részt vett a fasizmus elleni háborúban és az első jelenetben mint az amerikai 45-ös gyalogezred egyik századának kapitányával találkozunk vele. Századából mindössze 11 ember maradt és az őrmester, akit az első jelenetben mint nagyon emberséges, nagyon meleg érzésű bajtársat ismerünk meg, hogy aztán később, a cselekmény folyamán megismerjük benne az amerikai harcos kommunistát is. Szintén a darab elején találkozunk a szenátorral is, aki az Egyesült Államok imperialista köreinek képviselője. Kemény, elszánt harc fejlődik ki a szenátor és Kidd kapitány között s a darab ennek a harcnak a kibontakozásában mintegy keresztmetszetét adja az Egyesült Államok békehívei és háborúra uszító banditái között dúló küzdelmet. (Fáklya)"
Magáról az épületről - pontosabban: a belsejéről - ennyit találtam:
... A főbejárat mögötti előcsarnok két oldalára tették a főlépcsőket, a foyer fölé pedig az oldalfalain pilaszterekkel tagolt társalgót.
A patkó alaprajzú nézőtér a korszak legnépszerűbb építészeti megoldását követte: háromemeletes, páholysoros, amfiteátrális kialakítású volt, aranyozott fehér és világos drapp színvilágú. Földszintjének két oldalán is páholyok húzódtak. A színházban összesen 1407 ülő- és 475 állóhely, valamint 50 páholy volt. A színpadtól jobbra helyezkedett el az udvari páholy, vele átellenben a fővárosi előkelőségek páholya, ezeken kívül a színészek számára is kialakítottak a harmadik emeleten egy külön páholyt. A nézők kényelmét szintenként külön ruhatár szolgálta.
A 12 öl (22,75 méter) széles, 6 öl (12,37 méter) mély színpad mögött 8 x 5 öles (15,17 x 9,48 méteres) hátsó színpad helyezkedett el, fölötte balett- és festőterem, a színpadok mellett öltözők. A tágas színpadot és az azt működtető színpadgépeket Galló György magyar asztalos, színpadgépész európai viszonylatban is magas színvonalon tervezte és kivitelezte. A színház további díszét jelentette a 392 gázláng és a 140 „lángzós” hatalmas csillár, amely szinte nappali világosságot biztosított.
Én - még gimnazistaként - elég sokszor voltam a Blaha Lujza téri épületben, de végképp nem emlékszem a ruhatárra. Hiába, nagyon régen volt, lassan fél évszázada...
