Nem arra gondoltam, hogy te cseleztél, hanem hogy átverheti az embert az hogy mekkora bitje van. Szűk és sötét helyre a kicsi kellene neki, de azt meg nem világítja meg. Ahova meg befér a hosszú oda nem kell fény. :)
Egyébként meg átverős a dolog, az alábbi képeken ugyanaz az M12CDD látható három különböző hosszúságú bitfejjel (mind a három pont a rögzítőgyűrűig van befogva).
Látható, hogy az első hegye árnyékban van, a második pont érinti a határvonalat és a leghosszabb már meg van világítva.
Felülvizsgálom az állításomat, mert az M12 FPD már ügyesebb, mint az M12 BDD ami a véleményemet inspirálta. (Egy sötét szekrényben fúrtam vele, amikor felbosszantott a lámpájával. )
3 és 6 mm közé esik az a méret, ami a pántnak kimart üreg széle, és a faanyag széle között lehet attól függően, hogy mekkora takarást akarsz az ajtó szélével csinálni
35 fele 17,5mm, ehhez jön hozzá a 3-6mm.
Ezekből kell számolj. Én 5mm-t szoktam hagyni, tehát 22,5mm.
"A másik jó pont mellettük, hogy "negatívban" is lehet szorítani velük. Na ebben van fantázia."
Arra használom a csapozó asztalban. Pont jó így rögzíteni az anyagot. :)
Anno vettem egy garnitúrát. A kicsik semmit sem szorítottak, a nagyobbakból egyet rögtön elsőre eltörtem. Azóta ezt a kettőt csak a csapozóban használom.
Nekem is van egy csomó ilyen egykezes, de régebbi kialakításban. Nagy csalódás volt. Egyet félre is dobtam, mert nem tartja a szorítást.
Szerintem erősen korlátos a használhatósága, bár én még nem törtem el egyet sem.
A szorítása szerintem gyenge, Vajk által leírt szintet sem igazán éri el, ha valami hosszabb lécekhez próbálom használni. A saját súlyuktól függően simán elmozdulnak a szorításban.
Emiatt is inkább csak a könyvkötéshez használtam, amikor két falap közé beszorítom velük a könyvborítót, vagy a könyvtestet. Oda elég.
Ha asztalosmunka kell, akkor marad a régi csavaros.
Az ember mindenre képes ha kicsi az erőkar, max nyomja két kézzel :) Valószinüleg én vagyok gyenge, hogy nekem még nem sikerült eltörni, na jó persze a kicsiket azért óvatosan nyomom meg azok más célt szolgálnak nálam :) A 300-asokat amennyire tudom meg szoktam nyomni egy kézzel, de nem erőlködök hogy sikerüljön végre eltörni :) Ahol nagyobb erő kell oda klickes vagy csöves megy :)
A problémát én abban látom, hogy maga a szerkezet megengedi, hogy túlterheljék. Ha kisebb nyomókarja lenne* akkor nem lehetne annyira szorítani, hogy a fogókar (vagy a nyomókar tőben) eltörjön. Vagy ha a karok lenne erősebb anyagból.
Magyarul szólva hibás a tervezése mindnek. És ez független attól, hogy mire szánták, mert a tervező ugyan mondhatja azt hogy használd finomabban, a jobbágy úgyis annyira akar majd szorítani vele amit csak izomból képes....
Nekem van zöldségboltos is elég sok, eddig nincs rossz tapasztalatom velük, persze kicsit kézreállóbb pl a piher jóval drágábban. Sokan panaszkodnak hogy elenged, nekem van amit fél éve rányomtam valahova, és még nem lazult le, és egy se tört el, persze lehet, hogy sok használat mellett előjönne több hiba, de ha nem kell sok akkor inkább a piher stb. van használatban, de ha sok kell akkor előkerülnek és eddig jók.
Olvasd el, amit írtam, meg az előzményeket is, szerintem sapienti sat. Erre a célra elég egy rugós szorító is. Amit el tudok még én is törni egykezes szorítással, azt arra sem érdemes megvenni, amit leírtál. Mikor a műhelyben szorgos munka közben kezedbe kerül egy eszköz, nem biztos, hogy arra akarsz figyelni, mennyire kell vigyáznod az erődre, de nem vagyunk egyformák.
Többen vettünk olyan szorítót a Lidl-ben, amit nem kellett volna megvenni. Sok ilyen történet van itt is leírva. Szerencsére vannak belőle jobbak is, lehet, hogy ez a mostani is jól működik. Aki akarja, kockáztasson, én nem beszélek le senkit, ha jó az ár/érték aránya. A zöldségboltos szerszámoknak ez a legfőbb erénye szerintem. Ez meg vagy jó, vagy nem.
Valószínűleg velem is baj van, és nem értem a rendeltetésszerű használat fogalmát. Számomra az egykezes szorító rendeltetésszerű használata azt jelenti, hogy egy kézzel megszorítom, és tart annyira, amennyire meg tudtam szorítani. Nos, némelyik PS szorító ezt nem tudja, csak azt, hogy egy kézzel megszorítom, erre eltörik. Nem vagyok díjbirkózó típus, mellesleg.
Szerencsére nem mindegyik ilyen, de próba nélkül én már nem mernék venni belőlük.
Én Wolfcraftot használok ilyen fajtájú szorítóból, nem fűszerboltosat. Azok nagyon jók, vannak mindenféle méretben, össze is kapcsolhatók egymással, így még nagyobb méretet is össze tudsz velük szorítani.
Egyelore a makita felé hajlok, éppen azért, mert mindent-is gyárt akkus verzióban, ami többször is meghátrálásra késztetett azaz, hogy nem kompatibilis a 40v-os akkurendszer a 18v-al. Ezt fogyasztóként nagyon nem szeretem. Legalább adjanak ki valami hivatalos adaptert, ami kezeli a gondolom nem csak fizikai különbségeket.
Szóval én is a jelenlegi helyzet miatt - meg a hátha várakozás miatt - elhalasztottam legalaább 2 évvel az érdemi lépést, addig elleszek a fűszerboltossal, még ha néha már kevesek, mint a szar.
Én hülye vettem a fűszerboltosból máig megmagyarázhatatlan hirtelen felindulásból akkus fekete parkside kézi körfűrészt. Mire tényleg használtam is eltelt 1 év és akkor kiderült, hogy egy fos, de legfolyósabb, amit eddig láttam.
"egy hibáját tudom mondani, mégpedig a ledje pont nem oda világít ahová kellene."
Mondj egyetlen olyan akkus fúrót ami oda világít ahova kell :) :) :) Nagyon sok gépet teszteltem de egyik sem volt jó ebből a szempontból. Vagy a tokmány alá rakják a ledet, akkor kitakarja a tokmány fényt, vagy az akkura vagy fölé rakják a ledet jobb esetben, de az meg a tokmányt világítja meg és nem a fúró vagy bittoldó hegyét.
" És most sokkal több időt tudsz vele foglalkozni"
Ez nem olyan biztos. Rengeteg mindent most kell bepótolnom, amit évek alatt nem tudtam a munka mellett megcsinálni. Már így is napi több óra elfoglaltságot ad, szeretnék egy kicsit mással is foglalkozni. Például végre kijutni a műhelyembe és rendet rakni. :) A barkácsolásról meg még nem is beszéltem :(
A sörkollektorom most ki van kapcsolva, ilyen dög melegben a klíma működik :) Majd ősszel természetesen már be lesz kapcsolva, ha a lakás hőmérséklete lecsökkenne. Ha süt a nap rá, akkor körülbelül 6 kWh amit termel meleget durván 60 Wh áram fogyasztás mellett. Áldom az eszem, hogy nem voltam lusta elkészíteni annak idején, ilyen gázárak mellett sokat fog csökkenteni az amúgy sem alacsony gázszámlámon.
Én pár éve vettem 2 18V-os DeWalt-ot (fúró, csavarbehajtó) 5Ah-ás akkumulátorokkal, aztán úgy megtetszett az akkus irány, hogy azóta van 5 db 5Ah-ás aksim, gérvágóm, szúrófűrészem, multieszköz, lámpa, flex és még tervezek egy-két gépet. Tök jó, hogy mindenhova ugyanazt az aksit tudom használni. Másrészt 5x5Ah elég sokáig függetlenít az áramtól.
A következő a Bosch GSR 12-LI. picit gyengébb, nincs töltöttség jelzője, de a fogása jobban tetszik mint a Powermaxxnak, vékonyabb, hosszabb a nyele. Az Euronics oldalán a legolcsóbb, igaz nincs feltüntetve hogy hány db, és milyen aksival szállítják. A boltba is lehet kérni.
Értem mit mondasz, teljesen logikus. Elvileg nem tervezek bővítést, nagyon távlati terv egy aksis sarokcsiszoló....de nem hiszem hogy kihasználnám, úgyhogy lehet nem lesz belőle semmi.
Amelyik belefér. Részemről a procore akkukat akarom majd beszerezni, de nyilván működik mindegyikkel.
Arra gondolj, hogy ugyanazt az akkut tudod használni majd ütvecsavarozóhoz (ácsszerkezeteknél nagyon jól jön), sds plusz fúrókalapácshoz, kisflexhex, akármihez. Elég nagy a választék, és ha már van egy akkuszetted, akkor csak a gépeket kell megvenni :)
Egyrészt Hauch Tomi tesztvideói, másrészt megtapogattam élőben őket, és jelentősen jobb minőségűnek tűnnek, mint a jelenlegi makita gépeim.
A másik a procore akku, más cellákat használ (asszem talán dewaltnak is vannak ilyenek), kisebb, könnyebb, ugyanakkora teljesítménnyel. (pouch vs. a normál hengeres)
Vettem pár 12V-os kékbosch cuccot (behajtó, ütvecsavarozó, élmaró), és ezek egytől egyig átgondolt, nagyon-nagyon frankó gépek, amikkel jó dolgozni. A flexclick rendszer valami nagyon király, talán már írtam róla, tényleg csak egy paraszthajszálnyival jobb a festool rendszere, árban meg fele.
A makita gépparkom karcolgatja a 8 éves kort, az akkuk már nem a régiek (de azért még mindíg bírják, a gépek pedig hibátlanok), szóval igazából csak arról van szó, hogy elindult a vezérhangya :) Mindenesetre a kerti cuccokat biztosan meghagyom makitának, illetve a ritkán használt cuccokat is, de egy behajtót, ütvecsavarozót, x-lock kisflexet, multivágót mindenképpen tervezek venni, aztán majd meglátjuk. Mondjuk, mert most épp rezsit csökkentek, szóval majd egyszer :)
A 18V-ost milyen aksival? A 4Ah aksival éri meg a legjobban megvenni, mert utólag már drága az akkumulátor. De a 4Ah akkumulátorral meg már nehezebb, nagyobb a gép. Vagy legyen egy Bosch gsr 180-li, 2db 2Ah-s akkumulátoros. Majd veszek hozzá ha kell nagyobb akksit?
Egyébként milyen indokok vezettek a kékboschra váltáshoz, hogy tulképp platformot cserélsz? Mi szólt a kékbosch mellett? Félre ne érts èn is bírom a kékboscht, igaz nemakkus gèpeim vannak onnan (felsömaró, gèrvágö, asztali fürész).
Bizonyos tekintetben elértem/látom a füszerboltos akkus gépek határait (fúró-csavarbehajtó vonulat, a többi értékelhetetlen szerintem), pont akkor áll meg a tudomány, amikor teljesítményre, kitartásra van szükség, igaz ritkán de akkor felettébb idegesítö. Viszont helyben topogok, nemtudok dönteni melyikplatformon kezdjem meg az építkezést :( itt jöhetne egy akkuszabványosítási szabalyozas!
A többiek már elég jól összefoglalták, alapvetően a befektetett pénz fogja meghatározni a vásárolandó cuccokat. Nagy titok nincs, a drágább alapvetően jobb, paco remekül összefoglalta a kategóriákat / minőségi sorrendet. Azt tudni kell, hogy a minőség és az ár logaritmikus kapcsolatban van (vagyis a skála elején picit több pénzért jelentősen jobb minőséget kapsz, a skála másik végén picit jobb minőségért fizetsz szignifikánsan többet).
Mindezt úgy, hogy nem ipari felhasználásra kell a gép (akkor viszont nincs kérdés, a felső szegmensből kell válogatni, mert ebben a felhasználási módban az olcsóbb drágább lesz)
Részemről makita, kékbosch és festool a választék, a makit tervezem megszűntetni, kékbosch lesz helyette. (18V-os rendszerben, a 12V-os már most is bosch). Teljesen indokolatlanul sok behajtóm van (6-7?), de majd egyszer elmegyek az TJA klubba (tool junkie anonymous), és bevallom, hogy hobbiból az outletbe járok. Mondjuk simán lehet hogy a fél topic ott lesz, de legalább személyesen is találkozunk végre :)
Isten éltesse! De legfőképpen azt, aki csinálja, azaz Téged Győző! Sokan nevelkedtek a gyűjteményeden. És fognak is, sok erőt és és egészséget a továbbiakhoz.
Köszönöm a kandalló-előtétes tippeket mindenkinek. Sajnos nem minden út járható: muszáj szintben lennie, vagy minimális kiemelkedéssel, de a keményebb dió a lakberendező főnökasszony ellenállása. Sem járólap, sem fém nem jöhet. Így marad az üveg vagy a szilikon, attól tartok. Még októberig van időm, akkor tud jönni a parkettás...
Mivel kétszer is idéztem az előző posztomban, úgy illik hogy ezt is, szóval Vajk volt aki szóvátette, szerintem helyesen. De ettől még tényleg pöpecül néz ki az ajtó!
Nagyon szuper lett a garázsajtód, grat! Gondolom még lesz valami felületkezelés (színezés).
Viszont egy dologra nem reagáltál anno, arra a bizonyos 2. képre, amiről egy poszttal később írtad, hogy a fa mozgása miatt hagytad a rést. Nekem az akkor is feltűnt hogy pont arra nem OK (illetve nagyjából felesleges), de mivel más már szólt neked itt a fórumon, én nem szóltam. De azért tartsd szem előtt, hogy a fa merre "dagad" (vagy éppen szűkül):
Nem valószínű, hogy pont a lambéria szerkezete miatt sok bajod lenne ebből, de ... teccikérteni. A jövőre nézve ... :-)
Ha nem is a legjobb (szerintem) de az egyik legötletesebb. Ha nem 40 ilyen videót megnéztem, egyet sem; a legtöbb egy kaptafára készült. A legtöbbe beletekerek mert előre tudom "ki lesz a gyilkos", de itt végig érdekelt, mi lesz a zártszelvény-szeletelés szerepe. Jó, nekem tetszik.
Még mindig nem érted, mert ép ésszel próbálod felfogni - de nem úgy kell. Vannak elmeroggyant emberek, akiknek egészen mások a preferenciáik, mint neked.
Nekik ez a mínuszolgatás kéjes kielégülést okoz, és az meg pláne, hogy most is erről beszélgetünk itt, és olvasgathat róla. Épp ezért kéne hagyni a fenébe, és nem törődni vele, nem írogatni róla. Csak akkor lehet esély arra, hogy abbahagyja.
És ebből mi előnye származik? Vagy ettől előrébb megy a világ? Kötve hiszem. Ez az, ami bosszant, hogy valami hasznos dologra is fordíthatná az idejét, mert az idő pénz... 🤔
Én most épp reggelizek, mikor ezt pötyögöm, tegnap este meg pont 💩-tam, szóval egyik sem volt nettó időpocsékolás tőlem, de a folyamatos mínuszolgatás az tuti az. 😡
Én az autószerelőmtől kaptam meg a metabo-ját két akksival, töltővel. Megállt benne a motor, ő meg vett egy újat. A baja, csak annyi volt, hogy belement némi fémforgács. Ma is azt nyúzom. Az egyik akkujában kicseréltem a cellákat (lidl-s akkuból tettem át). Hát ezzel nem bántak kesztyűs kézzel, az biztos, de még ma is állja a sarat.
Ilyen Metabom van, hétköznapi használat mellett elnyűhetetlen. Nekem fontos volt a méret és a súly - 3 év garit adtak rá, a akkumulátorokra is!
Bútorszerelésre most sem választanék mást. Ergonómia szempontjából sokkal kényelmesebb a fűszerüzletes gépeknél. 5-6 év intenzív használat mellett a gumiborítása ép, a töltőkábel nem törött el, az érintkezések jók stb. Egyre ügyelek, hogy az akksik nagy mínuszokban ne maradjanak az autóban, vagy fűtetlen helyen.
Nekem a Bosch 12v-os cuccaiból vannak, mindet szeretem. Azok között van egyébként sarokcsiazoló(cska) is.
Ennek a fúró-csavarozó vonalának a belépője a Bosch a GSR 120-li. Egyszerű, kezes, egyetlen baj van vele (már akit ez zavar), hogy ezen nincs akku töltöttség kijelző ledsor. Kofferrel, 2 akkuval, töltővel 33-ért vehető. Ennyit bőven megér.
Van itthon Parkside 12v-os is, bajom azzal sem volt (azaz nincs), azon kívül, hogy néha meg kell nyomnom az akkuját, mert nem érintkezik. Egy Ferex (Aldi) 20 voltos csavarozó végigcsinált egy nagy lakásfelújítást ukrán melósbrigád kezében, és még megy. Fog@sra az is kényelmes egyébként.
A vonal másik végén: van egy Hilti SFE 2-A12 pakkom. Legjobban azt szeretem a Bosch után, de az aranyár. Azzal csak az a bajom, hogy az egyik (a 90 fokos befogó) mindig nehezen pattan fel a helyére.
De most komolyan, ki mínuszol egyfolytában? Erre recskázik otthon, hogy minden egyes hozzászólásra nyom mínuszt? Hogy száradna le a.... keze!
Irigylem, hogy egyes embereknek ennyi ideje van, pedig tök fölösleges, semmi értelme.
Kiszámoltad már haver, hogy mennyi időt b@szol el teljesen fölöslegesen, amit mondjuk értelmesen is eltölthetnél, aminek haszna is van? Mert ennek semmi...
Ha akkus sarokcsiszolóra vágysz a jövőben akkor szerintem mindenképp 18(20)V akkus gépet kell keresned. Én legalábbis még nem láttam 10.8(12)V rendszerrel akkus sarokcsiszolót.
A szénkefe nélküli újabb technológia, ezért erősebb, csendesebb, strapabíróbb - drágább. Én azt preferálom.
Viszont nem szabad eltitkolni, hogy hobby használatban a szénkefés is elég egy fél életre legfeljebb az életed másik fele előtt cserélsz egyszer benne szénkefét. :)
szerintem hobbizni a lidl bármelyik gépe jó. ha sok hobbi melód van rájössz kell min 3 darab fúrsz süllyesztesz és behajtod a csavart. napi 8 órában , ha dolgozol ahogy paco mondta
Még nincs semmilyen akkus gépem. Nem is tudom, hogy 12v vagy 18V-os lenne a jó választás. Nem tervezek a fúró csavarozón kívül más akkus gépet venni. Nagyon kicsi az esélye, hogy talán esetleg egyszer egy akkus sarokcsiszolót, de ez nagyon távlati terv. Nézegetem gépeket. Kis kategóriában a Metabo powermaxx bs basic nagyon tetszik, vagy a hasonló paraméterekkel rendelkező Bosch gsr 120-li.
Nagyobb kategóriában a Hikoki DS 18dd, ez van 1.5,Ah, 3Ah, 5AH-s aksival. Vagy Bosch gsr 180-li, ez 2Ah-s aksival van. Milwaukee M18cblpd-422 c, ez egy 2AH-S és 4Ah-s aksival van. Ez a legdrágább.
A Metabo powermaxx bs basic, nagyon kis kézre álló, kis helyekre is befér. De e lehet hogy gyenge, 35Nm a max.
Én pedig kék Bosch-t. De jól írja Paco, olyan fúró-csavarozót vásárolj, amilyen akkud már van, vagy ha nincs, akkor pedig olyat, amilyet a pénztárcád megenged.
Mibe érdemes beruházni? Olyanba amelyhez már van akkumulátorod. Ha semmid sincs és ez lesz az első akkumulátoros géped akkor nézd meg, hogy a terveid szerint milyen gépeket fogsz még venni akkusban és abban a kinézett rendszerben azok a gépek léteznek-e. Ha nem akkor másik rendszert keresel. És természetesen annak függvényében mennyi pénzed van rá.
Lehetőségek árban alulról felfelé:
Lidl/Aldi
Einhell/Ryobi
Makita/Metabo/zöld Bosch/Hikoki/AEG
Milwaukee/DeWalt/kék Bosch
Festool/Fein/Hilti/Mafell
Disckaimer:
Fentiek csak szemelvények, természetesen millió gyártó létezik még, és a sorrend ár szerint van nem minőség vagy használhatóság szerint hiszen azokról vérre menő viták folynak a hívek között :)
Nálam is két gépen megy. Mindkettő win7. Az egyiken elmúlt magától, a másikon buzerálni kellett.
Ha még valaki küzd vele. Fent a címsor elején van az a pajzs alakú körvonal. Arra rákattintva kikapcsolható a -követés elleni védelem ezen a webhelyen-.
Uraim... Kérlek titeket és olvassátok vissza az utóbbi 50 hozzászólást és saccoljátok meg hogy ebből mennyi nem volt offtopik. Vigyétek át máshová a csevejt.
Ezt csinálta nekem is, aztán valamit állítottam rajta és azóta jó. Talán az adatvédelem és biztonság lapon a követés elleni védelemnél beírtam kivételnek az index fórumot. https://forum.index.hu
Engem rendszeresen ki is dob, ha például egy visszanyillal lépek vissza egy előző oldalára a fórumnak. Valamilyen autentikációs zavar, mert Operán meg műkszik a rendszer.
Ne foglalkozz vele. Nekem pl. van egy rajongóm aki mindenhova követ és minden egyes hozzászólásom minuszol. Mintha az engem érdekelne, vagy bármi egyéb haszna lenne :P
A régi rendelőintézet megszűnésekor szert tettem egy 60x90 cm rozsdamentes acél tepsire. Benne 10 mm EPS, rajta 3 db 30x60 cm greslap (szerencsém volt, belecuppant a tepsibe), rajta a kandalló. Nálunk bevált.
Nekem a nappaliban laminált padló van, de a kandalló alatt-körül a padlóhoz hasonló mintájú nagy méretű járólapot raktam le, alu burkolatváltóval van elválasztva. Bevált :)
Véleményem szerint a rozsdamentes lemez ott hamar csúnya lesz. Karcolódik, ha vékony horpad (mi a vékony?), a parázstól elszíneződik. Az üveg meg el fog törni. Alapból biztonsági ragasztott üveg kellene, ha törik, ne vagdosson össze senkit. Az ilyen üveg nem vékony.
Nem lehet inkább a kandallót alakítani, hogy ne tudjon a parázs kipotyogni?
Ma kezdtem agyalni egy problémán, pontosabban ma merült fel bennem egy megoldás egy régi kérdésre, és szeretném megtudni, mekkora hülyeség.
Van egy kandallónk, asszonypajtás minden téli estén előtte ücsörög egy fotelban. Hagyományos parkettánk van, ami nem szereti a parazsat, sajnos már van is rajta egy kis égett nyom. Szőnyeg volt ott, de az ugye semmit nem ér. Ide keresek jó ideje valami megoldást, max. fél m2 hőálló alátét kéne ide. A gond a fotel, ugyanis minden vastag anyagba beleakad a lába (+lábtartó is van), a szőnyeggel is így volt. Én leginkább egy vékony rozsdamentes acéllemezt vágatnék oda, de azt a főnökasszony mereven elutasítja. Következő változat egy hőálló üveglap, de abból is elég vastag kéne szerintem, ami útban lenne állandóan. Lehetne még talán egy vékony hőálló szilikon is, de erről nincs tapasztalatom, nem tudom, létezik és/vagy hatásos-e az 1 milliméteres változat.
Ma az merült fel bennem, hogy vennék üveglapot, és azt belemarnám a parkettába. Van vagy fél centi a kopóréteg a fában, talán nem is kéne ilyen vastag üveglap sem. Most éppen fel kell szedni majdnem az egész aljzatot egy beázás miatt, úgyis csiszolás, lakkozás lesz. Ezen a területen szerencsére stabil a parketta, de úgyis lesz porolás, most lenne a legjobb megoldani. Minden más megoldási javaslatot is szívesen veszek, nekem szegényes a fantáziám.
Voltam két villában, az egyik 1922 a másik 25 ben épült. Eredetileg 18- és 20 mm pántokkal voltak szerelve. 18,7 és 20,8 volt a fesett mérés. Maradnék a 18- as méretnél ránézésre ez a gyakoribb. Erre valóban jó a 19,2-es méret. A másikra meg a 14-es -ablakot egyelőre nem tudtam mérni.
Ami még fontos méret, az a kulcs pofanyílása. A nagyobb végénél ez 13,5 mm a kisebbiknél 12mm. Ez utóbbi szerintem nagy, mert a 60-as diópánt átmérője 12mm, ide inkább 10-es nyílás passzolna. Ez így kb a 80-as pánthoz passzolna. A 100-as 120-as pánt átmérője nyersen 17mm papír szerint. Régi, többször lefestett 100-ast mértem az festékkel együtt 18mm. Igazából ezt a kulcsot egy patkoló kovácsnak is el kell tudni készíteni. Az anyag viszont CrV vagy hasonló legyen. Gondolkoztam olyan megoldáson is, hogy egy megfelelő méretű acélpogácsát a palásttal párhuzamosan excentrikusan kifúrni és egy szárra ráhegeszteni. Kèrdés, hogy van-e megfelelő anyag hegeszthetőben. Ja, a kulcs feje 10mm vastag az enyémen, ami bőven elég, vastagabb nem is nagyon jó, mert akkor nem lehet olyan jól "csavarni" a pántot, ha szükséges.
aki egy régi ajtó diópántját már hajtogatta az szerintem tudja, hogy egy ilyen szerszámot vastagfalú csőből nem igazán lehet megcsinálni. mi van ha olyat kell kicsit elhajlítani ami majdnem neki fekszik az ajtó élének.. nem véletlen a 124 dolcsi, főleg , ha megfelelő acélból van.
ilyet keresel? A nagyobbik "lyuk" 19,2mm, akisebbik 14mm. Sajnos nem tudom felajánlani mert néha nekem is kell. Ha elpatkoloklehet róla szó,hogy rád hagyom, a gyerekeimnek úgysincs fingja sem az ilyesmikről.
Csak a lakatos nem ér rá, a hegesztést még megoldaná más is. De guberálni anyagot 3-4mm-es falvastagságban ebben az átmérőben, lécci-lécci, rohangálni. Iagzából az a dühítő, amikor volt egy működő holmim, és megint én kérjek szívességet más balfaszsága miatt. Ha meg vele csináltatom meg akkor kapok egy használhatatlan eszközt.
Na lapozzunk, már mindent tudtok a hagyományos diópántok hajlíthatóságáról. Lehet, hogy valakinek ez jól jön!
A lécek nem hosszra fognak változni, hanem szélességre!
Hogyan osztod el a ráhagyást egyenletesen köztük? Erre mondtam, hogy mondjuk kettőt fixre rögzítesz, és akkor három tábla van, harmad mozgásokkal. Ha maga a tábla is rögzítve van közepén, akkor alul felül táblánként már összesen hatfele van osztva a mozgás.
2.A demoban az egy vékonyabb lemeznek tűnik, a régi pántok ennél erősebb anyagból készültek. A pacman féle linken is masszívabb szerszám látható, az a jó amikor egészen szűk a hasíték és tőben tud hajlítani. A videós holmi, azzal a ráfogással könnyen kitépi a borításból a pántot. Ha ez így működne, már rég kireszeltem volna egy fűszerboltos csőfogót .Főleg a régi gerébtokos ablakok vékony kis szárnyaira elég csak ránézni és máris elhasadnak.
Valaki említette a csípőfogót, abban is az volt a jó, hogy ideális esetben szinte a pánt tövét lehetett megfogni és a pofák beszorították a pántot és ilyenkor is a tövéhez esett a forgatónyomaték.
Pontosan ilyen volt, csak az enyém békebeli kivitelben, kétféle mérettel egy-egy végén. Az egyiket ajtókra lehetett használni a másikat ablakokra. Nagyon köszönöm! Néztem ezt a verziót is a linked alapján, 124 dollár...
ismerős amit írsz. én ezt blic (cső)fogóval csináltam, apám egy régi homlokcsípő fogóval, emlékeim vannak csupán, ma már fogalmam sincs hogy sikerült ez neki. pár éve előkerült az öreg szerszám és amikor megláttam ráeszméltem a megoldásra. valószínű olyan kiképzése volt, hogy nem tudott mélyen beülni a pofák közé a dió , vagyis a hengeres rész és így alkalmassá vált a műveletre. nekem sajnos reszelővel ki kellett igazítani a blic fogó beharapásait.
Ezek pántvésők - és milyen rondák a régiekhez képest.
Én pánt hajlítására alkalmas szerszámot keresnék. Elvileg ezek nem hajlíthatók, de az öregek erre is találtak megoldást. Sok öreg nyílászárót javítottam, a passzításkor számomra nélkülözhetetlen. Ezzel lehetetta pántokat tőben hajlítani, meg egy picit tekerni is. Gyakran ennyi is elég volt, nem kellett azt az utálatos munkát elkezdeni a párkánygyaluval.
Pont erre gondoltam én is, hogy akár rétegeltből is megoldgató lenne. Azt viszont nem értem, hogy amikor készítenek egy univerzális sablont az ilyen munkák gyorsabbá tételére akkor miért ilyen leszorításokat alkalmaznak? Az anyag rögzítésével, arányosan tetemes időt töltenek el.
Úgyértem az utólagost, hogy nem az eredeti. Látszik a deszkán. Meg ugye legjobban a MALÉV CARGO feliraton. A Cargonak nincs és nem is volt asztalos részlege. Volt a MALÉV-nak, meg az LRI-nek. De lépjünk túl rajta. :-)
Nem tudom, mennyire utólagos a fiók. Az enyémen is van, igaz, kicsit keskenyebb. És már rajta volt, mikor először láttam nagyapámnál, annak meg több, mint 40 éve (basszus, de öregszek), és már akkor sem tűnt újnak a fiók. A gyalupad meg 1901-ben készült a rajta lévő vésés alapján.
Háát, az lehet, hogy az 50-es hatvanas években voltak ilyen asztalok is. De azokban a műhelyekben amikben én jártam, hatalmas, 4 személyes ipari asztalok vannak.
Úgy gondolom - ami persze leht téves -,hogy a pasas otthon is asztaloskodott, és csinált rá egy fiókot azokból a deszkákból amit a Cargo-ból hozott el.
39 éve dolgozom ott, ilyennel nem találkoztam. A képen látható asztal fiókja utólag lett beleépítve, egy a Cargo részlegtől kikerülő ládának a deszkáiból.
Hozzájutottam egy gyalupadhoz. Sajnos rovarkáros, a lábai tűzrevalók.
A lapban viszont csak néhány likat sikerült összeszámolnom. Gondolkodom rajta, hogy egy kicsit kipofozom, megtocsogtatom Xylamonnal... Beltérbe biztos nem viszem be ezután sem, de a műhely melletti fedett részre lehet, meghagyom.
Érdekességképpen (Győző, olvasod?): ez a gyalupad a Malév asztalos műhelyéből származik. Pontosan nem tudom, mikor került ki onnan, a jópár évvel ezelőtt elhunyt tulaja dolgozott ott.
Néztem ezt a cuccot, ötletes. Viszont ha nem egész nap képkereteket meg face-frame-eket csinálsz, akkor kell mellé egy másik domino is, mert állandóan fel-le szereled a jig-re :)
Nem véletlen, a svéd fickó facebook oldalán múlt hónapban már jelezte, hogy a Veritas a gyártás előtt megkereste őt és részesedést kap az eladott példányokból.
Gondolom ez nem rozsdamentes, hanem valami gránit-jellegű, úgyhogy ahol nincs hely, oda nem kell tenni lefogatót, elég lesz a sziló, mert a gránit elég egyenes és nehéz.
Vettünk egy Elleci mosogatótálcát és a leírás szerint a beszereléskor szilikonozni kell, majd a hozzáadott 4 lefogatóval rögzíteni, a pulthoz húzatni. Ezek a rögzítők feltétlenül kellenek? A gond az, hogy az asztallap kivágását az asztalos úgy oldotta meg, hogy az egyik oldalról semmi perem nem maradt, nincs mihez odahúzzuk.
Igen, így értsd. A vezérműtengely a siklócsapágy csapja, a hengerfej (és a hozzátartozó félcsapágyak amelyek lehetnek külön-külön, vagy egyben egyetlen keretnek kiöntve) pedig együttesen a siklócsapágy perselye és csapágyháza.
Van aki számára csak az a csapágy aminek van két elforduló gyűrűje, közte meg valami a gördül. A siklócsapágy fogalmát egyáltalán nem értik főleg akkor nem ha a siklócsapágy két felülete maga a forgó és az álló alkatrész. Még aki megérti az is keresi a "csapágyfémet" benne.
99%-uk az általam is említett PDTDI* motor csapágya. A Többi vagy OHV motor (alul van a veztengely az öntöttvas motorblokkban), vagy nagy munkagépek/tgk motorok csapágyai. Azoknak általában a hengerfeje is öntöttvas.
* ezeknek veztengelyei a PD elemek működtetése miatt extrém terhelésnek vannak kitéve, kevés lenne a simán aluban csapágyazás.
Nem tudom hol futnak ilyen dolgok, de amit a kereskedők írnak, azok nem ritkán köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A kép szerintem hajtókar csapágyakat mutat.
De, mint már írtam, van olyan motor aminek külön csapágyazott a veztengelye, de nem ez az általános.
"A főtengely siklócsapágyas, mert osztott, és osztott görgőscsapágyat elég nehéz készíteni"
Tgk motorban van olyan, aminek hengergörgős csapágyban forog a főtengelye. A csapágy akkora, hogy végig lehet fűzni a főtengelyen. Szgk-ban nem láttam ilyet.
"Ha jól tudom csak a Trabinak volt görgőscsapágyas főtengelye, de ott mintha a tengelyt lehetett volna kettévenni?"
Ha nem is görgős, de mélyhornyú golyós. (a hajtókar volt tűgörgős) A kétütemű főtengely az más, szinte az összes ilyen szét-össze préselhető, és a kenésük miatt sem lehet siklócsapágyas. Annak nem lenne elég az üzemanyagba kevert olaj.
"De ha a rengeteg működő motor bizonyítja, hogy élő megoldás, akkor csak el kell fogadni."
Mégcsak nem is újdonság, már 1970-ben a Lada is ilyen volt. :)
Azért vannak manapság érdekes dolgok, például a bennszülött vezérműtengely, aminél a bütyköket beteszik előre, meg a nem osztott csapágyakat is, aztán betolják a tengelyt, akkor megszorulnak rajta a bütykök, és soha ki nem lehet venni. Kompletten, a keretével együtt cserélik az egész miskulanciát.
jogos a meglepetés, mert kell ott valaminek lenni. a neten van elég sok hirdető, aki vezérműtengely csapágyat hirdet. itt --409--- kolléga részéről van valami félreértés.
Érdekes ez azért! A főtengely siklócsapágyas, mert osztott, és osztott görgőscsapágyat elég nehéz készíteni. (Ha jól tudom csak a Trabinak volt görgőscsapágyas főtengelye, de ott mintha a tengelyt lehetett volna kettévenni?) De legalább csapágyas. Az, hogy a vezérműtengelynek, max kb 3000-es fordulat eshetősége mellett sincs külön legalább valami siklócsapágy-betétje, nekem meglepő. De ha a rengeteg működő motor bizonyítja, hogy élő megoldás, akkor csak el kell fogadni.
Az árkategóriát kell belőni első körben, illetve hogy mennyire szeretnéd nyúzni.
A felsorolt márkákból szerintem a kék bosch a legjobb minőség. A makita felsőpolcosok is nagyon ott vannak. Viszont ezek nagyon nem abban az árkategóriában futnak, amit linkeltél (inkább a duplája alsó hangon, akku nélkül)
Ha később kerti akkus gépet is akarsz venni, akkor mindenképp a makita a jó választás. (ha jól tudom se a kék bosch, se a hikoki rendszerben nincsenek ilyenek)
Ha az ár az elsődleges szempont, akkor tök jó lehet a linkelt hikoki, vagy valamelyik alsóbb polcos makita.
Neked kell dönteni :)
Nekem a gépparkom legnagyobb része makita, illetve van csomó kerti akkus maki cucc is. A gépeket valószínűleg lecserélem bosch-ra, mert egyszerűen jobbak, percízebbek a bosch cuccok. A kerti cuccok maradnak a makiták.
PS: Vettem a napokban egy x-lock-os bosch kisflexet. Egyenlőre madzagos, mert akkusat égen földön nem kapni. Na, ez valami eszeveszett jó cucc, átgondolt az egész gép, stabil, jó vele dolgozni. Az már csak hab a tortán, hogy pillanatok alatt lehet korongot cserélni. (ami normál esetben az egyik legjobban utált dolog nálam :)
Tehát ez egyetlen ami valóban derékszög, sajnos metrikus és imperiál amit kaptam kb. 3 éve nyúzom. Többször leesett, leverte a megrendelő... nincs nagy ár különbség. Azt hiszem ón házban vannak a mágnesek. A libellára élettartam garancia van.
a golyóscsapágyat jól benézem . tényleg nincs. szimeringek vannak . de amit kikutattam, általában öt helyen vannak rögzítve a hengerfejhez és nem furatokba van befűzve. valamint egy csomó helyen árulnak vezérműtengely csapágyat. mentségemre legyen, hogy mindig generátor indító, dinamó felújító műhelyekben dolgoztam. szétszedett motort csak tanuló koromban láttam 69, ben. valamint főtengelycsapágy öntést is pl a warszava motorokhoz. innen rémlett hogy a vezérmű tengely is ilyen 2 fél lehetett. anno ón és ólom és még valaminek a keveréke volt a csapágyfém. az aluminium hozzáadása elképzelhetetlen volt. egy puha anyag volt, sauberrel igazították, ha valahol szorosabb lett. na mindegy is,
Nem nagy a sérülés, olyan 2 mm mély lehet. Azt sem tudom mire eshetett rá ami így bevágta de a munkában nem zavar, csak a kesztyű akad bele néha. Majd egyszer lereszelem amikor lesz hozzá affinitásom.
"a vezérmű tengely két végén golyóscsapágy van. ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja."
Bocs, de ez szamárság.
47éve vagyok autószerelő, sosem láttam golyócsapágyazott* vezérműtengelyt autómotorban.
Az OHC motorok tengelyei simán az alumínium hengerfejbe fúrt "lyukban" forognak minden egyéb beöntés és felületkezelés nélkül. Egyetlen kivétellel találkoztam, a PDTDI motornál van külön csapágycsésze.
Gond nélkül elmennek félmillió km-t, amennyiben kapnak rendesen megfelelő olajat. Ha javítani kell, vonalba fúrják és megint elmegy százezreket.
* nem azt mondom, hogy nincs olyan, de a döntő többség nem olyan.
Nem akartam ekkora vitát generálni tehát a kombinált derékszög-ről van szó.
Én így látom:
1. 2001 évben találkoztam kombinált derékszöggel Kanadában és fogtam a fejem, hogy miért nincs rendszeresítve Magyarországon.
2. Használati eszközről beszélünk ami igenis sérülhet, leesik.
3. Olyan árkategóriában kell gondolkodni ami elfogadható és könnyen pótolható, ha sérül.
4. Legyem gyártói garancia hogy a derékszög valóban fedi a valóságot, mivel az olcsóbbaknál lehet gyártói hiányosság.
5. Csak metrikus mértékegységgel kell rendelkeznie.
Összesen 7 db kombinált derékszögem volt, 1db-ot elloptak (látta a f@szi milyen jó dolog ilyet használni és magáévá tette) 6db van, amiből 1 db derékszög, 1 db lesz visszaküldve a forgalmazónak javításra. A többi már csak jelölésre alkalmas.
Álltalában minimum 3 db van a szerszámosládámban állandóhasználatban.
Nekem van swanson speedsquare-m alumíniumból. Valószínűleg ugyanabból az anyagból lehet ez a kombinált derékszög is. Jól bírja a leejtést is, de azért sikerült már úgy ejtenem, hogy vágás legyen az élén. Ha gondolod készítek képet hogy milyen.
Szia!
Ha van időd készíteni pár fotót azt meg köszönném.
"ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja. ezt nem látod igazán."
Alfa V6 busso motor. Mutass nekem benne golyóscsapágyat a vezérműtengelynél. Vagy beöntött betétet. De akár az összes Alfa alu hengerfej 1970 től. És ha kell tudok neked képeket mutatni.
"swanson ács derékszögét hasonlítani a starrett univerzális derékszögével olyan mint az almát körtével "
Miért, ki hasonlította össze őket? Esetleg te mert lejjebb ilyen nem hangzott el. Arról volt szó, hogy a swanson univerzális derékszögének alumíniumja ugyanaz lehet mint ugyanazon gyártó (azaz a swanson) ácsderékszögének alumíniumja...
"vagy a mitutoyo tolómérőt egy müa házas tolómérővel."
A mitutoyo tolómérőim műanyagházasok. Akkor most már mindet dobjam a picsába?
a vezérmű tengely két végén golyóscsapágy van. ahol a hengerfejbe befekszik ott az aluhengerfejbe be van öntve olyan fém ami a súrlódást jól bírja. ezt nem látod igazán. az aluházas tolómérőt a műanyaggal hasonlítani tök jó mert mindkettő egy kalap. a swanson ács derékszögét hasonlítani a starrett univerzális derékszögével olyan mint az almát körtével vagy a mitutoyo tolómérőt egy müa házas tolómérővel.
csapágyfémként sokféle anyagot ismerünk, ezek közül csak az aluminiumbronz tartalmaz aluminiumot autóipar nem használja. bányagépek hajógyártás használja. ( wikipédia szerint)
Annyi megjegyzés, hogy igazából nem egy fúrógépet veszel, hanem egy akkurendszerbe ruházol be. Nézd meg, hogy az adott gyártó milyen egyéb gépeket gyárt, amihez használhatod az akkukat. Ebben szinte verhetetlen a makita, a fűnyírótól kezdve a kávéfőzőn át szinte mindent lehet venni a 18V-os akkurendszeréhez. A (kék) bosch is nagyon jó, de az inkább ipari vonal és szűkebb az elérhető gépek kínálata, viszont ezek inkább a makita választékának a felső harmadával ekvivalensek. A zöld bosch inkább a felejtős kaA Hikoki-ról nem tudok nyilatkozni, mindenesetre amit linkeltél az elég kedvező árú cucc (pláne két akkuval)
Hobbi célra valószínűleg mindegyik tökéletes lesz.
" gép gyártásban használják csapágyfémnek sosem lesz jó , mint ahogy tolómérőnek sem. "
Pedig te igazán tudhatnád, hogy mennyi autónak az alu hengerfeje már maga a vezérműtengely csapágyazása. És nem tudom mennyivel lenne rosszabb egy aluházas tolómérő mint egy műanyagházas, de szerintem csak drágább.
Nekem van swanson speedsquare-m alumíniumból. Valószínűleg ugyanabból az anyagból lehet ez a kombinált derékszög is. Jól bírja a leejtést is, de azért sikerült már úgy ejtenem, hogy vágás legyen az élén. Ha gondolod készítek képet hogy milyen.
értem én, de mégse. minden irónia nélkül , az alut bármilyen űr kutatásban vagy rep. gép gyártásban használják csapágyfémnek sosem lesz jó , mint ahogy tolómérőnek sem.
nem tudom mennyire lehet probléma az alumínium rész. a starrett ezt vasöntvényből csinálja
Hát, évek óta keresem a Szent Grált. Ha azt írja, hogy:
Savage™ Strength Frame - Aerospace Aluminum
Gondolom, jó féle (préselt alumínium, (amit szabadalmaztattak és az űrkutatásban is használnak)) ácsoknak, akik ütik vágják. Szerintem jó lehet, még nem volt a kezemben, de teszek egy próbát.
(Azért válasszuk le a precíziós műszerektől, asztaloskodunk. Mitutoyo ilyesmi ott egy ilyen az 'asztak@rva' ár-kategória)
Én is rendeltem tőlük alfa-vinklit ami ha kinyitottad 180-ra akkor a két 90-s jelülés nem találkozott. Mer a vörös lézerszemüveg semmit sem ért. Visszaküldtem. De ami neves termék és a képen is az van pl a leica lino vagy a swanson speedsquare metric az általában jó áron van náluk.
a forgalmazó cég árai igen érdekesek. jártam náluk , majdnem beugrottam egy derékszög vásárlásba de kettőt egymáshoz téve elment a kedvem.ragasztható cm kemény szalagot 2.2 ezerért vettem oda vissza számozva tehát 1-1 métert később kínai cég 1 dollárért hirdette , na csak ennyi. most a honlapon swanson név szerepel, alatta a képen más a felirat.
"A feleségem kint volt az ócskapiacon és vett nekem egy Starrett derékszöget két dollárért. Azt mondta, úgy tudja, ha Starrett van ráírva, akkor két dollárt biztosan megér.."
Egy válasz: "Ugye az érték és az ár különbségéből meghívtad egy vacsorára?"
Viszont a swanson sem rossz, bár ők a speed-square-ről híresek. (mondjuk a kidolgozási minőség ég és föld, de az egyik ácsoknak készül, a másik meg gépészeknek :)
Ha valaki esetleg bővítené szerszám-készletét és szeretne egy 'derékszöget' akkor most ezt ne hagyja ki Br, 8000.- Ft igaz kombinált derékszögnek hívják:
Az igen. Milyen fából készülnek felétek az ilyen "örök" darabok? Tölgy? Vörösfenyő?
Egyszer írta itt fejes.i fórumtárs, hogy a szabharc 150. évfordulójára, 98'-ban csinált egy kopjafát tölgyből, valahol Erdélyben. Ugyanakkor készített valaki más egy székelykaput is, bükkből. 15 év múltán a kopjafa még bőven állt, a székelykaput már elbontották mert szétrohadt.
Vannak a vasútnál olyan helyek, ahová nem alkalmas a beton. Pl. váltóknál nem tudni előre, hogy hol kell majd rögzíteni a sínt. A betonba nem lehet akárhová.
Szerintem ma már sem a talpfákat, sem a villanyoszlopokat nem telítik kátránnyal, de semmi mással sem.
Ez az iparág már a múlté.
Kiváltotta a fa villanyoszlopt és a fa vasúti talpfát a beton.
(Nemrég újították fel a Budapest-Debrecen vasútvonalat itt mifelénk. A felszedett régi fa talpfákat a vasút vagy a vasutasok - persze egészen biztosan feketén, mert a talpfa a kátrány miatt veszélyes hulladéknak számít szerintem - eladták helyi feketézőknek, akik aztán a lakosságnak adták tovább jó pénzért tüzifának. Mondanom sem kell (hatóság/rendőrség sehol, pedig nem hiszem, hogy ne tudtak volna róla!), hogy az egész környék ezt a bűzt szagolta néhány télen keresztül, az egészségkárosító hatásáról nem is beszélve.
Amúgy lehet ebben a dologban valami, nyilván köve válogatja. A mész (kalcium) alapú kövek impregnálását nem tartom ördögtől valónak, hiszen azokat még a nem túl erős savak is megtámadhatják. Elég csak a vízkőoldásra gondolni ecettel, cítromsavval, meg a foszforsavas vízkőoldó csodákkal. Vagy arra, hogy a homokkő, mészkő díszítéseket mennyire ki tudja nyírni a városi szmogos csapadék.
Világért sem akarok Veled vitatkozni, főleg nem olyan dolgon, ami nem is "szakterületem".
Egy dolgot biztosan tudok: a kőfaragó ismerős már bő 10 éve is impregnálta a köveket (amik valóban valódi kövek). Mindezt tükrösítés után. Bár már annak is bő 10 éve, hogy ilyesmiről beszélgettem vele, de mintha hőlégfúvóval gyógyítottak volna valami cuccot rá, de ebben már nem vagyok 100%-ig biztos. Hogy most ez csak valami trend, vagy értelme is van, azt megint csak nem tudom 100%-osan megmondani.
Viszont ami még majdnem biztos (ugye csak az a biztos, ami elmúlt), hogy 27-én egy társaságban fogok vele főzőcskézni-iszogatni, ki fogom faggatni és az offtopicban beszámolok :)
Nem erről van szó, csak honnan tudod, hogy nem az ? Nem láttad, annyit tudsz a dologról, amit leírtam.
A szóban forgó tábla egyébként egy szabálytalan (nagyjából négyzetes) darab, az egyik oldala (amit láttam) olyan fényes, hogy láttam magam benne. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez nem egy présből jött ki.
Hmmm, nem is rossz ötlet, gerillagrill a temetőben. :)
Ne húzd fel magad, legyen természetes gránit amit impregnálni kell. Ez semmit sem változtat azon, hogy szerintem az összes kőimpregnáló food-safe kb egy hét után.
Hidd el, Ferinek igaza van. Ha valódi ömledékes kőzet azt nem kell impregnálni. Kb. olyan a probléma mintha azt feszegetnénk, hogy az üveget kell-e impregnálni vagy a vasat. Ami folyadékból lassan hűlt ki - az nem porózus.
Ettől függetlenül azok a lapok kurva szépek és természetes anyagból vannak még talán a kötőanyag is természetes. Messze állnak az elhíresült "műkő"-től. Én is simán választanám kültérre konyhapultnak mint ahogy apám sírjára is ilyen anyagot választottam.
Rengeteg féle, fajta, színű gránit létezik, volt sógorjelöltem kőfaragó, elég gyakori vendég voltam a műhelyében, láttam (és emeltem...) ezt, azt :)
Pacman második linkén írják:
Egy gránitból készült munkalap habár nem kíván meg különösebb karbantartást, a foltosodás elkerülésére és az ellenállóság növelésére érdemes impregnálni.
Több helyről is erre a szerre navigáltak, olyan rossz nem lehet, bár személyesen nem ismerem:
Kamugránit, de ezt árulják mindenhol a köveseknél gránitnak. Igazából gránitőrlemény, kötőanyaggal sajtolva. Sajnos ez van, a valódi az gyakorlatilag megfizethetetlen. Márvány sincs annyi a világon mint amennyit eladnak.
Ezért mondtam, hogy gondolkodj, de úgy tűnik nem volt elég nyomatékos a felszólítás. :P
Mit kell tudni az impregnálószerekről? Elsősorban azt, hogy az a feladatuk, hogy eltömítsék a mikroszkopikus lyukakat, és azt úgy tegyék, hogy kikeményedés után ellenálljanak leginkább a víznek de néhány nagyon durva oldószert kivéve kb. mindennek. Tehát ha te megcsinálod az impregnálást a rendelkezésedre álló szerrel ÉS AZ MÁR MEGKÖTÖTT*, nincs az az élelmiszer amire veszélyt jelentene. Kb. olyan a félelmed mintha azt mondanád, hogy a műanyag vágódeszka kockázatos az egészségedre nézve.
*tehát az összes oldószere elpárolgott vagy bentragadt
Húsok, zöldségek előkészítése. Nyilván igyekszem majd vágódeszkán intézni, de ugye ott lesz a sörhűtő is, így nincs garancia arra, hogy késő este ne találkozhatna a kaja a pulttal :)
Most még éppen van időm utánanézni, kérdezni, ezt tettem.
A köves cég mondta, hogy illene impregnálni, mert a zsírtól foltos lesz. Viszont az oldószeres impregnálót nem szívesen kenném rá, pláne hogy mindenféle cuccal találkozhat, amit megeszünk. Egyébként egy fényesre polírozott gránitról van szó, a felületét megtapintva én is azt mondtam volna elsőre, hogy ez nem fog beinni semmit. A nem polírozott hátsó felét nézve viszont már teljesen más a leányzó fekvése.
De a kérdés még mindig adott, mi a rákkal kenjem le ? :)
vitát elkerülendő, nem értek annyira hozzá, de láttam már ilyen konyhát. a víz inkább felszárad róla mintsem beszívódna. persze , ha rá fröccsen az olaj és nem törlik le róla valamennyi beszívódhat.
A vasúti talpfákat már hosszú ideje nem csak bekenik, de egy speciális kátránnyal, nagy nyomás alatt telítik. Ez a kátrány rákkeltő anyagokat tartalmazott, az utóbbi években már mást használnak. Emiatt én messze kerülném a régi talpfák felhasználását a lakóhely közelében!
Külföldön egy szomszéd egy egész támfalat készített öreg talpfákból, amiket olcsón szerzett be. Rendesen büdös is volt - a kis Földalattin még lehet érezni ezt az illatot. Szóltam neki a dologról, kihívott valamilyen szakértőket, akik egy szaglászó készülékkel jó pénzért végigvizsgálták a támfal környékét. Aztán adtak egy szakvéleményt, hogy a káros anyagok koncentrációja mindenütt a határérték alatt volt. Igaz, egy elég hűvös napon mérték... :-((
akác karókat lenolajoztam paradicsomhoz. lehet nem is kellett volna, ecsettel hordtam fel , nagyon vissza se töröltem függőlegesen falnak támasztva száradtak. 2 nap múlva nem ragadtak és az elviselhetetlennek mondott szagot sem éreztem. adalék mentes tiszta lenolajról beszélek.
5 liter volt annyi ne feledd! Tiszta olaj ez, nincs benne semmi a címke szerint. Kíváncsi leszek rá fog e büdösödni, mert úgy tűnik megmarad a portéka.
Én amúgy 10-15 percen belül vissza töröltem, ragadni nem ragad egyáltalán.
Nemrég vettünk egy vérnyomásmérőt, de elég gyenge kis papírdobozban volt. Készítettem neki egy kis ládikát. Nem egy nagy durranás, csak hát ugye hobbiasztalos topik vagyunk, így megmutatom.
Nem csak így kezelték a talpfákat. Mindent felhasználtak ami maradék anyag volt vagy hulladék.
Az apósom vasutas volt, leselejtezett talpfákat rakott az ablakok fölé áthidalónak a terasz ablakokhoz, amik olajos kátránnyal voltak átitatva. Sok szöggel rögzített rá dróthálót majd bevakolta. Még 30 év múlva is jött ki a vakolat pórusain keresztül a kátrány, elszínezve a vakolatot, nagy nyári hőségben meg csöpögött is le. Nyáron nem lehetett leszedni a cseppeket, mert csak szétkentük. Télen vésővel le lehetett ütni mert akkor megdermedt keményre.
Rohadt drágán vásároltad. Tiszta lenolajat vásároltál vagy lenolaj kencét ennyiért? Nagyon nem mindegy.
Én évtizedek óta nem veszek lenolajat, csak is lenolaj kencét. A múlt héten kellett vásárolnom 1 litert, 3390 Ft volt egy vidéki kicsi festékboltban. Már ez is rohadt drága, mert amit kidobtam üres flakont azon még 990 forintos ár volt.
A sima lenolajat azért nem használom, mert baszik megkötni, még hónapok múlva is ragadós tőle a fa, a por rászáll és beleragad, elszínezve ezzel a fát. Ráadásul folyamatosan bűzlik ahogy avasodik.
A lenolajkence egy keverék anyag (firniszt) amiben száradás gyorsító anyagokat kevernek. Az alapja ennek is lenolaj. A száradás gyorsító miatt általában másnapra szépen meg is szárad a fán, nem ragad, és nem marad büdös.
Ezt valószínűleg sokan tudják már akik régóta barkácsolnak.
A vasúti talpfákat is így kezelték. Nem a legkörnyezetbarátabb megoldás, bár lehet, hogy kevesebb szennyezőanyagot viszel be, mint egy nem természetes alapú lazúrral.
Purhab Tibi adta az üveget nem kellett megvegyem a gumigéder is tőle van . Kicsít elszúrtam mert a gumit sikba kellett volna tegyem , de attól tartottam hogy a nút kiszakad ha erősen a szélére marom. Szét kell szedjem s még kivágjak a lécből.
Csak csavarozva van az egész hulladék anyagból.
Szóval nem egészen egy óra alatt ilyen lett. Garázsra több mint jó. Egy festést kap még .
A régi léceken nem volt ilyen. Olyasmire gondolok, hogy öregedett a fa, melegedett a klíma, más volt a régi lécen a bevonat, azon nem tapadt meg a gyantacsepp, stb....
Köszi a hosszú választ, de ez nem gyantatáska-probléma.
A többi hozzászólásra reagálva: voltak a lécekben gyantatáskák, de nem vészes mennyiség. Sajnos normális hely és felszerelés hiányában nem tudtam megcsinálni őket, de egyébként sem jelentenek különösebb problémát. A 150 lécből egynél van látható kifolyás gyantatáskából. A többi az valami más, ahogy már szó volt róla.
Az egészben az a fura, hogy a régi léceken nem nagyon volt ilyesmi, szóval kicsit értetlenül állok a dolog előtt. Meglátjuk, most ősszel szaporodnak-e...
Én Veszprémben a Faáruházban találkoztam vörösfenyő deszkával. 5m - es szálak mint a vonalzó olyan egyenesek csavarodás mentes, az erezete szinte párhuzamosan futottak le gyönyörű, teljesen görcs mentes, gyalult. ...... ára? a heroinéval vetekedett.
Ritkán vagyok, de mindent elolvasok! :-) A választ pedig közben megkaptad a többiektől, lamináltra keményfémlapkás a tuti. Minden más pedig fára. A fish is, de a bormax is igazából fára van tervezve.
Az mitől függ, hogy a lenolaj büdös-e? Mert volt már dolgom igen büdös lenolajjal - el sem múlt a szaga még hosszabb távon sem. Meg volt már a kezemben kevésbé büdös is - na jó, egy kicsit odafigyelve azért az is büdös volt...
A gyantatáskákat a következő módon szoktam javítani. 3 különböző módszer.
1. Kicsi, max 10 mm átmérőjű gyantatáska esetén megfúrom egy 10 mm-es petróleumba mártott fúróval majd fatiplit ragasztok a lyukba.
2. Ettől nagyobb vagy szabálytalan alakú gyantatáskát körbe ragasztom négyszög alakban öntapadós aluszalaggal. Isopropyl alkohollal átitatott rongyot teszek rá, esetleg kikaparom, amit tudok, majd a lyukba is öntök isopropyl és úgy teszem rá az átitatott kicsi rongydarabot, öntök még rá annyit, hogy ne kezdjen szétfolyni az aluszalagon, majd egy fóliát teszek rá és körbe ragasztom a fóliát, hogy ne tudjon kipárologni az alkohol. Egy éjszakát hagyom ázni, majd a takaró fóliát és a rongyot leveszem és kitörlöm a feloldódott gyantát. A körbe ragasztott aluszalag fogja megvédeni a fát, hogy ne kenjem szét a gyantát. Ezt többször meg kell ismételni nagyobb gyantatáska esetén, ezért elég időigényes.
3. körbe rajzolom a gyantatáskát szabályos négyszögben, vésővel kivésem kb 1 cm mélyen, majd egy ugyanolyan színű, erezetű fából egy kocka dugót ragasztok bele és lecsiszolom. Ez a leggyorsabb megoldás nagyobb gyantatáskák eltüntetésére.
Jaja, valami ilyesmire gondoltam én is. Talán pont Hauch Tomi értekezett erről egyszer, de nem emlékszem.
Mindenesetre komoly összegben mernék fogadni, hogy ha most a magyarországon vásárolt "vörösfenyőből" kezdenénk építeni Velencét, akkor az nem állna 1000 év után is... :)
A vörösfenyőről olvastam valamikor, hogy amit magyarországon eladnak vörösfenyőnek, az kb csak messziről látott igazi vörösfenyőt. Fene tudja mi az igazság.
Ez a történet most nem a faanyagban lévő gyanta táskáról szól, hanem a kerítésre egy mellette álló élő fenyőről csöpögő gyantáról. Nálam is ugyanez a helyzet, most készül a lábazat burkolatom, azon még csúnyábban fog kinézni, de nem nagyon tudok ellene tenni.
Nyár elején kérdeztem, hogy van-e ötlet leszedni ezeket a gyantafolyásokat/fröccsenéseket.
A kapott ötletek alapján megpróbáltam lekaparni, illetve alkohollal lemosni. A kaparás nem az igazi. A kisebb foltok szinte teljesen szárazak és repedezettek, de az 1-2 nagyobb megfolyásnak csak a felszíne. Kaparással nem igazán jön le még a kisebb, porózus folt se, a mélyebb megfolyás pedig egyáltalán (természetesen úgy kaparva, hogy a fa ne sérüljön).
Az alkoholos ecsetelés elsőre telitalálatnak tűnt, egy nem túlságosan szem előtt lévő darabkán próbáltam gyógyszertári alkohollal és papírtörölközővel. Szépen és könnyen lejöttek a kicsi és elszórt foltok, de aztán, amikor egy nagyobb részt próbáltam megtisztítani, kiderült, hogy ez a megoldás sem működik. Az alkohol ugyan feloldja a gyantát (szintén csak a kicsiket és a nagynak a felszínét), azonban, ahogy keni, törölgeti az ember, sajnos a feloldott gyanta elterül a felületen és halvány, de egyértelműen látható fátyolos réteget képez. Szinte mintha impregnálni akarnám a fát.
Fogalmam sincs, mit lehetne még megpróbálni, lecsiszolni és újrafesteni elég nagy kaland lenne, ráadásul a gyanta biztos tönkretenné a csiszolóanyagot.
Ha még lenne valakinek ötlete, szívesen kipróbálnám azokat is.
Nagyon minimális fémipari képzést kaptam, és annak idején az anyagismeret órán sem voltam a leglelkesebb hallgató (bár a perlit, ledeburit, meg az eutektikum még rémlik). Elektronika melett furcsállottuk is, minek reszelünk, meg esztergálunk. Ma már azért nem bánom.
Nekem pár éve volt egy ilyen szorítóm aminek a ravasza tört el a tengelynél, és megrepedt a feje is. A burkolatból a csavarfej is kiszakadt. Egy kis epoxi gyantával megoldottam.
Jó eséllyel valami nagyobb ötvözőtartalmú alumínium az önthetőségre és alacsony falvastagság esetén is merevségre kihegyezve. Ott követted el a hibát, hogy egylépcsős menetfúróval próbálkoztál a háromlépcsős helyett. Minden fémnek megvan a maga technológiai lehetősége a megmunkálásra.
Nekem hasonlóképpen tört el egyik Parkside szorítóm. Mellécsavaroztam 2 fémlemezt a 2 oldalára szépen formára faragva, erre eltört a szorító karja is. Akkor feladtam.
Szóval ha nekiállsz, ne állj meg ennél félúton, a többi része sem lesz jobb - jó eséllyel.
Azért írtam, hogy "szerű", a fizikai tulajdonságaira akartam utalni. Hogy egészen addig használható, míg nem kell a legkisebb alakváltozást elszenvednie. Vagy mint az alu öntvény. Sok mindent kibír, de ha sikerül fúrni bele egy normális lyukat, abba már menetet nem lehet.
Lehet akár valami spiáter szerű ötvözet is. Vagy chinesium. Volt szerencsém olyan csavarokhoz, mikor a széket csináltam. A rossebb megevett, mikor beletörött, pedig nem is eröltettem, nem volt rá szükség.
Nem teljesen. Nem azt jelenti, hogy kemény hanem azt hogy rideg. Persze általában a keménység és a ridegség kéz a kézben jár, de a ridegség ellentéte a szívósság, nem a puhaság. A pozdorjacsavar is meghajlik elsőre majd a másodikra törik. Van olyan anyag ami kemény is meg szívós is, de nem ez a csavar az....
Tehát én nem arról beszélek hogy a csavar kemény vagy sem, hanem arról, hogy gyenge*. Példaként említve az 5.6 os és a 8.8-as csavarnak nagyjából hasonló a keménysége. A második mégis másfélszer erősebb. És továbbra is fenntartom, hogy arra használva amire gyártották nem is kell erősebbnek lennie hiszen a pozdorja még gyengébb.
*pontosan kifejezve: alacsony a szakítószilárdsága
A reisser gyártmányú valóban olyan amit mondasz. Én arra gondolok amit ha bemész a az obiba és a polcról leveszel. Két fogóval a kezemben kettétörök egy szabvány 3.5x45-ös csavart.
Ettől a hullámos élű Fish forstnertől nem vagyok elájulva, aztán lehet, hogy ez inkább fához van, mert a laminált hamar megette a hullámos élét. A hagyományos forstner (ez éppen egy Abraboro) könnyebben jut át a laminátumon és sokkal tovább marad éles.
Ami furcsa az egészben, hogy ugyanaz a méret, ugyanaz az ár, és ennyire eltérő tulajdonságok. Persze lehet, a gipszkarton csavar felületkezelése annyival drágább, hogy a bilianyagot egy árba hozza a faforgyácslap csavarral.
A gépészetben a kötőelemek alkalmazásánál ez mindig egy komoly dilemma. Mi legyen erősebb, a kötőelem vagy az amit összekötöttél? Az ember azt gondolná, hogy az a célravezető, ha a kötőelem a gyengébb, mert így túlterhelés esetén nem a hasznos alkatrész fog sérülni és a kötőelemet cserélni sokkal könnyebb és olcsóbb. Az esetek jelentős részében valóban ez a tervezési elv. Viszont egy csomó helyen valójában úgy tervezünk, hogy maga a kötőelem legyen az erősebb, mert csak akkor garantálható a kötés tartós volta.
"Azóta nem használok gipszkarton csavart mert olyan szar gyengék. Valami nagyon szar bili anyagból készültek."
Ha belegondolsz, hogy mennyire kell erősnek lennie akkor rájössz, hogy ez nem probléma. Arra a célra amire kitalálták tökéletesen alkalmas és megfelelően erős. A gipszkarton anyaga amit tart még gyengébb, szóval ha az eredeti célra használod akkor a gipszkarton hamarabb szakad át minthogy a csavar feje törne. Ezért nem is tervezték és gyártották erősebb anyagból. Ugyanez a helyzet a pozdorjacsavarral is. Egyszerűen te használtál nem megfelelő csavart.
Gipszkarton csavarral nekem is meggyűlt a bajom. Az tényleg csak arra jó, amire kitalálták. Van egy dobozzal, mert le volt értékelve a Lidlben. Sokáig meg lesz, nem tervezek kartonozni...
Egyszer csináltam egy 1 méter széles, kb 1.5 méter magas kerítés kaput a kiscsibék elkerítésénél a ház és a szomszéd kerítése közé. Sima léckerítés volt pár darab függőlegesen rakott lécekből. Akkoriban még nem volt otthon sokféle facsavarom mint most, így a kéznél lévő fekete gipszkarton csavarokkal csavaroztam össze a kaput. Pár héttel később azt vettem észre, hogy hiányoznak a csavarok fejei. szinte az összes csavar feje leszakadt, a csavar meg benne volt a fában. Rendes facsavarokkal megerősítettem, azzal jó sok évig rendben volt amíg az időjárás meg nem ette a léceket.
Azóta nem használok gipszkarton csavart mert olyan szar gyengék. Valami nagyon szar bili anyagból készültek.
A mai, kereskedelemben kapható legtöbb "sárga horganyzott" csavarnak pár év után simán letörik a feje gond nélkül, nem is feltétlen a fában ébredő erők miatt, hanem mert egyszerűen hitvány anyagból készülnek.
Nekem van jónéhány (sok éves, bontásból származó) ilyen, a képen látható süllyesztett fejű, egyeneshornyú csavarom. Azoknak az anyaga messze jobb volt.
Gondolom Máté bácsi nem követte el azt a hibát, amit én. Konyhát lambériáztam, összeütöttem, úgy is száradni fog még. Hát nem. Hihetetlen, milyen szépen tud púposodni. Gondolom itt is a csíkok mindkét oldalra tudnak tágulni anélkül, hogy nekifeszülnének a szomszéd lécnek.
Igen :( sporolni probaltam egy ritkabban hasznalt szerszammal, de durva rafizetes lett belole. Vegul a tuzogep is Bostich lett.
A gyalu megjott persze (8 honap varakozas). Rendkivul nagy ugras volt az addig hasznalt jobb-fajta-hobbi gyaluhoz kepest (Inca). Pontos, nagyobb, gyonyoruen gyalul (spiral tengely), sokkal halkabb. Egy elmeny vele dolgozni, nagyon szeretem.
Ugyanezt a kört jártam be a Parkside elektromos tűzőgépéből az első még megvétel után 10 kapoccsal megdöglött, a 2. meg állandóan akad, nem lő mélyre, csak a bosszúságot okozta. Azóta Novus van. Sokat nem használtam, de amikor igen, akkor egy nagyságrenddel jobb volt vele dolgozni.
Nem asztalos kérdés, de van köze a fához, ezért itt kérdezek:
ha jól számoltam, 4. alkalommal ázott be a parkettánk a nappaliban a mosogató csap hibái miatt (egybetér, olyan amerikai konyhás). Illetve mindenféle csatlakozó idomok, vezetékek durrantak el már többször is. Ma reggel megint arra ébredtem, hogy sziszeg a vezeték, és a parketta alá befolyt a víz. Annyira nem tűnt veszélyesnek a helyzet. Elkezdtem szárítani a parkettát villanyos melegítő fújókkal. Aztán egy helyen elkezdett emelkedni a talaj, most éppen van egy hosszú púp a nappali közepén.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy rosszat tettem-e a melegítő fújással? Valamikor délután kezdett emelkedni igazán, és akkor le is állítottam a melegítést. Jobb lett volna, ha nem szárítok? Mikor kezd el jobban dagadni a fa? Ha lassan kiszárad, vagy ha gyorsabban kap meleget?
Érdekes ez a Parkside tűzőgép. Én is vettem jó régen egy levegőst, nekem tökéletesen működik. Láttunk már ebből a márkából olyat, hogy egyes sorozatok nem olyanok, mint a másik. Griff sem tudta használni a PS tűzőgépét.
Villanyosból meg megvettem (én is némi előzetes kanyarok után) egy itt melegen ajánlott Novus gépet a profibarkácsról, és nem bántam meg.
Ja, hogy ezeken kívül más is tud rossz lenni rajta :) Viszont van rajta fordulatszámszabályzó, szerintem első osztályú festékesdoboz felrázót lehetne belőle készíteni.
sajnos az evek soran vettem egy levegos parkside szegezot, majd meg egyet (hatha az jobb lesz - pont akkor kellett egy projekthez, amikor volt), ezek utan vettem egy elektromosat is (nem akkus).. . szoval tiszta hulye voltam, mivel utana vettem egy rendes levegoset a parksideokat meg leadtam veszelyes hulladekkent. szoval, mint a mondas, az vesz dragan, aki ketszer vesz ...
A tábla hátuljára cscsavarozol egy léckeretet, ami belefér a zártszelvény keretbe, körbe maradjon 3mm minden oldalról. Valami rugalmas anyaggal kitöltöd, ami középre húzza, de tud mozogni. A lécre belülről felcsavarozod a belső borítást, ez nem engedi előrefelé kiesni, de az egész tud benne úszni.
Nekem ParkSide PET 25 C3-om van már jópár éve, de abba nekem eddig egyszer sem szorultak vagy csavarodtak bele a szegek. Szóval fosnak egyáltalán nem mondanám, persze túl jónak sem. Nyilván nem egy pneumatikus szegező minőség, de az ára sem annyi...
Köszönöm az infókat. Nálam 72x20 mm a gyalult léc keresztmetszete és M6-os kapupánt csavarokkal lesz rögzítve. Már vagy 4 hónapja megvannak a lécek, száraz hűvös helyen tárolva, de azért néhány léc kicsit elvetemedett. Nem is igazán hosszú a kerítésem, de még így is majdnem 100 darab lécet kell lefestenem és felfurkálnom, ami sok idő és jelenleg abból van a legkevesebb.
Nekem szintén ilyen kerítésem van, (szélezetlen) akác deszkák, csak nem zártszelvényen, hanem "szögvason". M8-as kapupánt csavarokkal szereltem fel, 2-4 darab/deszka (szélességtől függően). Az M8-as csavar indokolatlan, de felülmúlhatatlan előnye volt az, hogy ingyen lett... :)
8-as furatok vannak a fém vázon. Amelyik deszka akart, az meghajlott, de repedésnek, törésnek, bárminemű roncsolódásnak jele sincs.
Ahogy az akác képes hajolni, arra nehéz holmi furat nagyobbítással készülni, jobb szerintem bőven túlméretes csavarral szerelni, amit nem fog elszakítani, és mivel nyilván nem fog az összes deszka egyformán görbülni, így ha egy-egy mozgásnak is indul, a szomszédait nem fogja tudni magával húzni.
A hőtágulásról fa esetében elhanyagolható mértékben beszélhetünk, ahogy tudom, hiszen épp hő hatására fog nedvességet veszíteni, azaz egyúttal zsugorodik.
Itt a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ha extra száraz állapotban kerül felcsavarozásra, 0 mozgástérrel. Szerencsétlen helyzetben húrirányban ha ismereteim helyesek, akkor 6-10%-ot képes dagadni, azaz a 20mm-es deszka 1,2-2mm-t, ami egy önfúró vagy facsavar fejét akár le is szakíthatja, ahogyan az meg is történt.
De ebbe nyilván számtalan egyéb körülmény is beleszólhat pozitív és negatív irányba is.
Ha semmi nedvességet sem vesz fel a fa, akkor is van alakváltozás a hőtágulásból adódóan.
Ráadásul fánál a hőtágulás mértéke irányfüggő, legkisebb szálirányban. Abban viszont teljesen igazad van, hogy ez fafajtánként nagyon eltérő lehet.
Én is számolgatok, mert most készítek egy kerítést, függőleges akác lécekkel, amik vízszintes zártszelvényben lesznek kapupánt csavarral rögzítve és a zártszelvényből hegesztett kapukban is ilyen lécek lesznek. A lécek rögzítésénél mindenképpen valamilyen szabadságfokot fogok biztosítani a zártszelvénybe fúrt nagyobb furatokkal, csak még nem döntöttem el, hogy mennyivel nagyobbak legyenek a furatok.
Itt a keresztmetszeti rajz, hogy jobban érthető legyen.
A fa borítás kerete 12 x 2 cm luc deszkából lesz, a sarkoknál köldökcsapokkal ragasztva. Gondolom ez elég, mivel nem a fa borítás fogadja a terhelést.
A keretbe hátulról 1x1 cm falcot marok, ebbe "ülnek" majd hátulról a szintén falcolt lambéria elemek, ragasztva és/vagy csavarozva. A képen ez nincs berajzolva.
A tev szerint összeállítom mindkét borítást, majd egyben teszem fel a zártszelvény keretre, miután beállítottam.
Felületkezelésre vastaglazúrt gondoltam, de ebben is elfogadok tanácsot. Az ajtó felett előtető van, így eső tulajdonképp nem éri.
Viszont dél-nyugatra néz a homlokzat, napfény bőven éri.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Ez mind nagyon szép, de neki egy meghatározott méretben kell, csak külső borítás a már megkévő szerkezetre, és kívülről nem szabad látszódnia a csavarnak/csavarfejnek. Szóval a hozzászólásodnak semmi köze a problémához, és semmit sem segített.
Készíts a zártszelvényt két 7-es furatot és M6-os menetesszárral csavar rá két 2x5-ös profilt. A belső lambériát tűzd fel 2x5 profilokra és a külső deszkát rögzíts facsavarokkal, 4x60-al, nem végig menetessel, előfúrással a lambérián és a 2x5-ös profilon keresztül. Minden deszkába eressz be két csavart.
Kb. nagy sok kaput csináltunk, ami fémvázra mind a két oldalról be volt burkolva falcos deszkával, mindenféle méretben. A fémszerkezettel együtt.
Aztán meguntam az a keskeny bevésőzárat vésegetni a fémbe és terveztem egy kaput fából. Ezek a bevésőzárak elég gyenge minőségűek. Keskenyek és a rugók rövidek.
Aztán terveztem egy kaput fából.
Van láncmarónk, azzal gyorsan össze lehet csapolni egy keretet, a frízek 68mmm a csapok 37 mm vastagok, van andrásolás is. Így kivül és belül is rá lehet rögzíteni egy 15mm vastag falcos deszkát, úgy hogy nem látszik csavar rajta. Ki van találva. Tokozat 80x100 és ki van facolva. Az oszlopok 100x100x6-os zártszelvény, az alapnál vasbetonnal összekötve, fa tokozat rárögzítve, a két látszó lap beburkolva, a tetején egy fa kalap.
Kaptam 160 kiló zsanérokat a Simonsweknél (be kell marni a 3mm, jó nagy, a luft 4mm), falc nélküli belső ajtóra, abból kettő megbír egy 2x2.4-as nyilót (ami max. 100kiló, boroviból). Általában van egy gyalogkapu és egy autónak való. A 160 kilós zsanér a 110 cm széles ajtóra van méretezve és minden plusz 10 cm rá kell számolni 6% a terhelhetőségét. A kapuszárnyak alá a fém botlasztónál szerelek egy vas éket, becsukott állapotba a kapuk ráterhelnek.
A kapura felteszek egy külső ajtó bevésőzárat 45-ös dormasal, karmos zárópontokkal és egy bejárati ajtó kilincset, az autós kapura felteszek két 500mm hosszú részelős tolózárat, vagy a motorokat az oszlopkra és a karokat a nyilókra. A kapukra tetejére szerelek egy U alakú 0.7mm horganylemezből készült csepegtetőt, a oszlopok tetejére egy kalapot lemezből. Ha nem folyik be a strucokba a víz, nagyon sokat tart a kapu.
Néhány gyors lövés, a keményfába gond nékül belelőtte a hozzá kapott hosszú u-szöget. Az első benyomásom jó róla, összehasonlítási alapom csak a kézi tűzőgéphez van. ALkalomszerű használatra szerintem meg fog felelni.
Az alapvetően felületkezelési kérdés, hogy mennyi nedvességet lesz képes a fa felvenni, erről pedig a kolléga nem tett említést, ahogyan a felhasználni kívánt faanyagról sem.
Szóval ezt így kijelenteni szerintem egyelőre a kapott infók alapján nem lehet.
Ez nem rigófütty kérdés. Ősszel amikor hetekig esik az eső, egész más lesz a mérete mint nyáron amikor egy hónapja nem esett, de minden nap 60 fokra melegíti a nap.
Ha jól értem amit mondasz, akkor a nagykapumnál pont ezt csináltam. A zártszelvény kereten belülre hegesztettem három laposvasat, igaz nem körben, csak a három vízszintes részen, ahová aztán a hajópadló deszkákat csavaroztam. Bár én eredetileg azért csináltam így, hogy ne kelljen kifúrni a zártszelvényt, ne menjen bele a víz. Illetve én nem kapupánt csavart használtam, hanem laposfejű BK csavart, ilyet. Persze ennek már vagy öt éve, akkor még a zártszelvény, a laposvas, a faanyag és a csavar sem ennyibe került mint most.
Ez így van. Ha mozogni akar, és tud hová, akkor oda fog mozdulni. Ha nem tud hová, akkor viszi a keretet. De szerintem ha nem rigófüttyös a fa, akkor 1-2-3mm-rel (vagy tetszés szerint) nagyobb furattal az acélban nagyrészt elkerülhető a baj. A pozdorjacsavar és az önfúró csavar mindenesetre szerintem rossz ötlet.
Véleményem szerint nehezebben, mint a facsavar, vagy az önfúró csavar.
Nyilván rengeteg múlik a faanyagon, ha csont száraz, akkor azért jó eséllyel nem fog már sokat vetemedni. De ahogy többen is javasolták, a zártszelvényben ha nagyobb furatokat készítesz (akár egységesen mindet nagyobbra, akár célirányosan, ahogy Vajk leírta) sokat csökkentesz a felmerülő feszítő erőknek, hogy ne a csavaron éljék ki magukat :)
"T-slot" / kulcslyuk maróval oldanám meg. Megfelelő fejméretű csavarok a zártszelvénybe, a fába meg a "kulcslyuk". Lehet felakasztani, vagy oldalról rátolni. Hogy mennyi ráhagyással azt passzolom, de a csavarok behajtásával és az illesztés hézagaival (csavar átmérő vs. marás mérete) is lehet játszani.
A zártszelvényre füleket hegeszteni jó nagy lukkal, és nagy alátéttel odacsavarozni a fát. Legyen kitalálva hogy melyik pont a fix, és ahhoz képest hol merre mozog a fa, miközben pl becsukható marad az ajtó. Pl ha kétszárnyú, akkor középen alul van a fixpont, alul a zsanér felől fekvő hosszúkás a furat, hogy függőlegesen tartson, de oldalra mozogjon, ha a zsanér fele nő, az el kell férjen. Fentebb középen függőlegesek a "furatok", le-fel mozog, oldalra nem, fent a zsanér felől meg minden irányba van ráhagyás.
Ami rettenetsok, az a magyar ára ezeknek a gépeknek. Én meg csak ahhoz hasonlítottam. Többféle verzió van belőle, de mind drágább itthon.
Mellesleg a random első 5 német boltban csak drágábbat találtam, neked biztosan máshogy listázott a gugli. Ez a sautershop megbízható bolt, és jött egy hírlevél, ami számomra elég jó ajánlatnak tűnt.
Az meg biztos, hogy ennyi egy gérvágóért valóban rablás, de azért mégis vannak, akik megveszik.:)
Jó, hogy fenntartod, random más helyeken 100 euróval olcsóbb a 120-as. :) Ami még mindig rettenetsok egy gérvágóért, főleg ezzel az erős forint - hanyatló euró árfolyammal.
Nagyot álmodóknak: a Kapex fűrészek a sautershopban most le vannak olcsózva. Ha jól láttam, akkor elég jó áron adják még szállítással is. (A tévedés jogát fenntartom persze.) :)
Ezt biztos ide szántad? :) SZtem a mibim (ismerem őket, rendeltem is jópár dolgot, de én építek gépeket) inkább a gépépítők célterülete. Olyan meg itt ritkán fordul elő....
Lenolaj, benzin és krétapor keverékét használtuk a 90-es évekbe a legyártott nyílászárókra.
A benzin a hígító volt. A beépítés után a festők látták el a végleges felületkezeléssel, akril alapú festékekkel, ecseteléssel- ami rettentően nehezen száradt.
A pórusok lezárása volt a cél, ami higroszkopikus folyamatok lassítását eredményezte, ahogy ezt Te is említetted.
A végső felületkezelést a beépítés után a festők csinálták, akril gyantás anyagokkal.
Tkp a pallasszal megegyezik amit én ismerek könyvekből.
- van a sima lenolaj. nagyon rosszul szárad, salátára esetleg jó - van a lenolaj kence, ami megfőzött, kicsit feldolgozott lenolaj, szikkatív adalékokkal. Ezek régen nehézfémsók voltak, ma nem tudom mi. Ugyanezt hívták firnisznek.
- van a félolaj, ami valami oldószerrel hígított lenolaj kence, jobban szívódik, hígabb
Én azt gondolom, hogy mivel itt az alapeset az asztalosság, senki nem akar durván rászáradt alapfelületet csinálni lenolajkencével, ezért visszatörli, meg szükség esetén hígítja is.
nem akarok vitázni sem sértődést okozni. te a míniumra mondtad, hogy nem szeretnél beltérben vele élni. erre bátorkodtam írni, hogy nem is oda való. aztán azt, hogy hobbi szinten használva mint alapozó festéket nem annyira veszélyes mint aminek le van írva. ez egy porfesték és bekeverte valami igen okos a pirospaprikába és ezért zárták el a lakosságtól..az ólom por sokkal veszélyesebb nem kell megenni és nem kell napi 8 órában kesztyű nélkül játszani vele. az ólom oxidot sem szabadkézzel kell össze gyúrni az olajjal. ennyi csak.
Az a hsz a Pallasz lexikonban leírt lenolajkencére volt válasz.
Félek, vagy sem, szerintem épeszű ember nem ken beltéren fára, meg semmire sem ólomoxid meg mínium (ólomtetraoxid) tartalmú éterben oldott festéket. Manapság már kültérre sem, mert nincs olyan forgalomban.
A kétezres évek elején még előfordult halálos háztartási ólommérgezés. !! Ami persze akkor is ritka volt, de egyéb hatásait bagatelizálni felelőtlenség.
Tök mindegy fél-e vagy sem, nem jut már hozzá, pedig a míniumos alapozónál acélra nem volt jobb. Az ólomoxid - mínium - reakcióba lép az acéllal, és nem engedi oxidálódni. Tehát nem sima fedési védelemről van szó, hanem vegyiről. Igazából nem is a felkenéskor volt az ólomveszélyes, hanem amikor le kellett szedni. Bármilyen gépi leszedésnél esélyes a belélegzése, és az már komoly expozíciót hozhat. Amikor a Szabadság hidat homokolták, voltak is mérgezéses esetek, meg vizsgálódás, bírság.
nem gondoltam, hogy megbántlak. bocsi. csak úgy tűnt félsz a míniumtól. szerintem meg nem volt az annyira veszélyes. a sziladekor mint faápoló favédő anyag sokkal károsabb volt és nem is oly régi.
a mínium azt hiszem soha nem volt használatos lakásba. kültérre pedig a legjobb volt. barkácsolás szinten nincs veszélye amikor dolgozol vele. egy akku töltés a konyhába is hordoz annyi veszélyt magában szerintem. mára sokat változtak a dolgok. kerítésre nagyon jó az orkán, alapozni sem kell.
ez így ment régen. a mátyásföldi házam belső ajtajai is így lettek festve. 62 év elteltével már csak a símaságuk a régi. lemattultak kicsit szürkébbek de még sehol nincs rajtuk lepattogzás. nem volt az az olajfestékes módszer olyan rossz.
Én lenolajjal - illetve firnisszel - a gerébtokos ablakot kezeltem, festés előtt.
Gyönyörű lett. Egy hatvan éves rendszert újítottam fel, festék hőlégfúvóval le, firnisz kétszer, utána alapozó és zománc - szivacshengerrel. Életem legszebb mázolása lett. Úgy ivódott az alapozó a fába, ahogy kell, és közben terült is. Matt volt, két réteg után fedő is. Aztán egy réteg zománc, és gyönyörű, sima, fehér bevonat. Másra az a cucc ma már nem való.
Nálunk (Mo-on) a lenolajkence nem is arra volt használva, hogy bekend, oszt jól van...
Egyszerűen egy alapozó-alapozójára volt használatban a fa (általában nyílászárók, de régebben '70-es évek előtt a konyhabútoroknál is) mázolása előtt.
A szerepe az volt, hogy az alapozó festék jobban-könnyebben beleivódott-megkapaszkodott a fa felületén. De volt olyan szerepe is, hogy a fa higroszkopikus tulajdonságát, vagyis a folyamatát lassítsa. Magyarán nehezebben vette fel a vizet, és nehezebben adta le ha már bent volt a víz.
Ja és volt egy másik tulajdonsága is, ez pedig a korának megfelelő védelem a farontó bogarak stb. ellen.
Ezek a tulajdonságok mára már nem annyira fontosak, így ki is kopott az üzemi használatból.
Egyébként itthon nem is volt "nagy divat" az olajozás-viaszolás a bútoriparban anno...
Naja, 100 év nagy idő. Manapság már az UV érzékeny olajoknál tartunk, amik nagyjából azonnali kikeményedést tudnak, illetve többszáz (ezer?) féle fa-felületkezelési eljárás van. A lenolaj kb az utolsó amihez az ember nyúl. Macerás használni, végtelen kikeményedési idő, kellemetlen szag. A "gyantaréteg" gondolom a felesleges olaj a felületen, de ez elég messze van a gyantától, illetve hetekig, hónapokig ragad, és képtelenség egyenletesen eloszlatni, pont ezért kell visszatörölni.
Egyszer használtam egy kültéri kempingasztalnál, ott megfogadtam, hogy soha többet. 3 hétig büdös és ragadós volt, pedig amennyire bírtam visszatöröltem. (még a mostaninál is kezdőbb voltam, na.)
"remélem nem motorolajról, vagy hasonlóról - mivel vannak növényi olajok, amelyek az asztalosiparban használatosak."
Bakker, ezeket feltételezni azért durva degradálása a fórumnak!! :// Ha kicsit is beleolvastál volna a fórumba, tudnád, hogy itt eléggé nagy népszerűsége van az olajjal kezelésnek. Ebben elfér a lenolaj és származékai is, de nem tartozik a népszerűek közé.
A Pallasz lexikon ezen része minimum 100éve elavult. Nem tudom ki hogyan van vele, de nem szeretnék a lakásban olyanokat mint ólomoxid/mínium/éter..... (ha jól sejtem, ezek egyébként sem használhatóak már)
"nem szoktam kültérre használni, mert a gyanta az időjárás kemény igénybevételét kevésbé bírja."
Furcsa, miután ahányat megnéztem, azokat mind kültérre ajánlja a gyártója.
Meglehet van aki több helyről is szeret informálódni (olvasni), nem ragadt le 100évvel korábbra.
Csak neked akarok segíteni, aztán elhagyom ezt a terepet. Csatoltam két képet két flakonról. A firniszes címke kicsit avítt de azért még olvasható.
Sok éves tapasztalatból tudom, hogy sem a firniszt sem és a lenolajat nem kell letörölni, mert 1÷2 nap után ezek kikeményednek és adnak egy réteg gyantaszerű réteget. Ezt a felületet lehet fényesíteni, például pamutanyagú ronggyal. Elég könnyen fényesedik, de nem lesz olyan ragyogó fényes, mint a sellakkból készült politúr. Csak simán selyemfényű lesz, amit azért kellemes tapintani.
Az ilyen felületkezelést nem szoktam kültérre használni, mert a gyanta az időjárás kemény igénybevételét kevésbé bírja.
Az eddigi tanácsok közül válasszál kedved szerint.
"A kívül maradt firnisz kiszárad és egy jól festhető, lakkozható felületet ad."
Gyanítom, hogy félreértés van. Beltérre készít valamit ezekből a lécekből, szerintem nem akarja utána festeni/lakkozni, hanem maga az olaj lesz felületkezelés. Arra meg a "firneisz" nagyom nem az igazi.
Esetleg, ha utána még lekeni meleg alkoholban oldott arábiai gumioldattal....... :)
"A Lazurán Lenolajkence felhasználásra kész állapotban kerül forgalomba. 35% Trinát szintetikus hígítóval történő hígítással kevésbé viszkózus félolaj típusú anyag állatható elő. A lenolajkencét ecsettel, a felületbe alaposan beledörgölve vigyük fel, majd kb 2 órával a felületről töröljük vissza a nem beszívódott lenolajkencét. .......A be nem szívódott anyag visszatörlését körültekintően és alaposan végezzük, mert a felületen vastagabb rétegben visszamaradt lenolajkence megakadályozhatja a következő bevonatréteg tapadását. "
Szóval, amint eddig is tudtuk, ezt is vissza kell törölni.
Ezt a firnisz nevű cuccot nem ismerem, de hogy a lenolaj nem fog kikeményedni pár nap alatt, az tapasztalat. Illetve ha nincs visszatörölve, akkor meg kb soha, gusztustalan, ragadós felületet ad. Amennyire tudom alaptézis, hogy az olajokat teljesen vissza kell törölni.
Nem tudom milyen olajról beszéltetek eddig - remélem nem motorolajról, vagy hasonlóról - mivel vannak növényi olajok, amelyek az asztalosiparban használatosak. Párat felsorolok: lenolaj, kínai faolaj, kenderolaj, mákolaj, dióolaj...
Na jó! Ezek közül a lenolaj elérhető leghamarabb. (Van ennek egy sűrített változata, amit firnisznek neveznek. (Régi asztalosok firnájsznak is hívják.) Nem drága, de nem is olcsó. Ma láttam az OBI áruházban, hogy 1 liter lenolajkence 3499 forint. Érdemes takarékoskodni vele.
Az olajfürdő teljesen fölösleges és költséges, de erről én most nem szeretnék hosszasan írni, mert minek. Egy olcsó széles ecset, amivel egy sorbarakott lécfelületet az asztalos néhány lépéssel oda és néhány lépéssel vissza leken. Átfordít, majd megint néhány lépés, és leken.
Egy óra alatt végezni lehet a 100 db léccel. Hagyni kell egy÷két napot száradni, aztán kész. Ha nagyon faxnis vagy, akkor mégegyszer átkenheted, de - tapasztalatom szerint - nem szükséges.
A firnisz egy viszkózus, besűrített lenolajkence, ami a fa felületén megül, majd egy része beszívódik az amúgy száraznak mondott faanyagba. Tömíti a pórusokat. A kívül maradt firnisz kiszárad és egy jól festhető, lakkozható felületet ad.
1 liter firniszből még marad is a száz db léced után.
Veszel egy 250-es PVC csövet (amit elvágsz 210cm hosszúra) és két végzárót.
A csövet hosszába kettévágod- a végzárókat is, készítesz neki egy bakkot fából.
Lesz egy meritőkádat, kb. 5-8 percet kell benne tartani, egy keményfa lécet. Egyszerre be tudsz tenni vagy 5 lécet egymás mellé.
A cső másik felét, leteszed a földre a fal mellé (lezárod a végzárók felével) és az lesz a csepegtetőd, a falnak felállított lécekről lefolyik a plusz olaj ebbe csőbe, amit vissza töltesz a merítőbe.
Kéményfának szintetikus olaj kell- ennek napok kellenek ameddig teljesen kiszárad, tűlevelűnek a Tikkurila vizes bázisú növényi olaja, az olcsó és gyorsan kiszárad.
Veszel egy 2 m hosszú 150-es műanyag csatornacsövet meg hozzá való fedőt. Beledugdosod a léceidet amennyi csak belefér. Feltöltöd olajjal. 10 perc múlva kihúzod, letörlöd, elteszed száradni. Beletuszkolod a maradékot és ami olajat felszívott az előző adag azt pótolod. Annyiszor amíg nem marad már faanyagod. Amikor megkötött az olaj még egyszer megismétled. Harmadik már nem kell.
Szakmai segítséget kérek tőletek. Kaptam baráti ajándékba egy kis szerszámot, ami kétségkívül faipari. (Képeket mutatok róla bőven.) Szerintem menetfúró és menetvágó.
A menetfúró külső átmérője - kerekítve - 21,6mm. Menetemelkedése pedig kicsit nagyobb, mint 4,2mm. (Ezt én úgy értékelem, hogy egy inch-ben 6 menet van.)
Kérdés: Milyen menet ez, mi a neve és hogyan jelölik?
A menetfúráshoz nincs egyelőre kérdésem, de a metszéshez volna. Mint a képeken látjátok, egyetlen kés van a metszőben V alakra köszörülve és nyilván fenve. Kérdés tehát az, hogyan kell ezzel olyan menetet vágni, amelyik tartja a ~4,2mm-es emelkedést? (Az is látható a képeken, hogy a menetvágó két fahasábból áll, az egyik vastagabb és ebben van is menet a közepén is. A másik hasáb vékonyabb, ebben azonban nincs menet a közepén lévő lyukban. Ezentúl van egy menetes rudacska, ami a középső furatba való - ennek fogantyúja nincs - mi szerepe van ennek?
(Van egy kis fagyűrű a menetes rudacskán, ami kitölti azt a rést, ami a rudacska átmérője és a vékonyabbik hasáb furatának a különbsége. Ez is mit szolgál?)
Azon gondolkodtam, hogy ha sehol sem láttál még 10 év körüli WPC burkolatot, akkor bízhatsz abban, hogy láttál már ugyan, de a 10 éves is úgy nézett ki, mint az új :)
ilyet keresel? A nagyobbik "lyuk" 19,2mm, akisebbik 14mm. Sajnos nem tudom felajánlani mert néha nekem is kell. Ha elpatkoloklehet róla szó,hogy rád hagyom, a gyerekeimnek úgysincs fingja sem az ilyesmikről.
