E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Akkor a nagy kérdés a 14336 (és társai) datálása, amin nincs rajta az Attila 23-25. Elkészült buzogány torony s rondella (53 után), de a Mátyás templom nincs felállványozva (54 és 57 között).
A ház stílusában is inkább a 50-es vége, 60-a legeleje. Kb az Üllői úti 56 utáni új építkezéssel lehet rokon.
A bujkáló a patakparti terület (lapos "árterület a patak közvetlen szomszédságában) és a műút hídjától Kálvária térre vivő kaptató közötti rézsűn (partoldalban) volt.
A zsiráf és a háló meg lent, a patakparti területen volt, de kicsit távolabb is a műút hídjától a bujkálóhoz képest.
Ma a kb. a bujkáló helyén egy kis 56-os emlék áll, növényekkel dúsan övezve.
Lent, a patak mentén meg egy azóta leaszfaltozott "sétány" kezdete, ami a Bükkös mentén megy felfelé (itt nem igazán szintkülönbséget, hanem inkább folyásiránnyal szembent jelent a felfelé) a volt izbégi kocsigyár magasságáig, vagy lehet, azon is túl; biciklizésre kíváló.
OFF
Már korábban meg akartalak kérdezni, hogy a 27482-es képen (Templom-tér, kutya + 2 kisgyerek) Kovács Lajosra akartál utalni? Mert Lajcsi bácsit ismertem, de a képen látható úrban nem ismertem fel.
Találtam egy hivatkozást, miszerint a Magyar Építőművészet 1955-ben közölt a házról fotót (bizonyára annak kapcsán, hogy elkészült), de az évfolyam épp kötészeten volt, szóval továbbra sincs meg a megnyugtató megoldás...
Tényleg. Azt amúgy vitatnám, hogy Kádár bizonyára beszélt a jeles alkalomkor: gyerektársaságban hagyományosan igen visszafogottan viselkedett, spontán beszédeket inkább gyárakban volt szokása tartani.
39612 tévedtem, amikor kételkedtem, a megfejtés jó!
a Szalay üzem oldalhomlokzatán a tengelyek nagyon finoman hármas tagolásúak, ahogy a képen is látható. az Alig utca 4 bal széle is megegyezik a képen láthatóval.
egy üres telek volt ott, ahol a fa állt, most egy modern irodaház.
az oldalhomlokzat ablakait visszaállíthatták az eredeti formában, amikor a Rheinland felújította az épületet.
S mit gondolsz magyarázatként a jobb oldalt látható fára, meg az előtte (a plakát mögött) lévő virágágyás félére?
A Felkaiban van egy kép az 1940-ben elkészült, akkori Szalay István üzemről. Már ezen ezek az egyedi vízszintesen hármas osztású ablakok láthatók a földszinten. Igaz szemből, de sztem valószínű ilyen volt az oldalhomlokzaton is a kezdetektől fogva, szemben a 39612-n látható ablakokkal.
Szentendre, Bükkös part, az 1979. évi gyereknapra átadott játszótér
Off: macellaionak igaza van. A játszótér része volt a felette, a partoldalon álló bujkálónak. Kb. két évet húzott ki; a kötelek tönkrementek, a gyerekek elunták, így alig 2 év után elbontották. Ma itt egy út vezet a Bükkös part ezen oldalán álló házakhoz.
Cím szerint Budapest XIII. Alig utca 2. látszik a felvételen, ami tkp a MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet), melynek címe és bejárata a Váci úti oldalon van a 48/a-b. szám alatt. Ma TÜV Rheinland.
A felvétel a Váci úttól a Visegrádi utca felé készült.
(Bocs de azt nem tudom, hogy az Alig utca meddig volt Thurzó köz és mikortól Alig utca)
fp 41241
nem lehetnek tartalékos eü. katonák?
