E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1., Csók István Képtár, Csontváry gyűjteményes emlékkiállítása. Csontváry Kosztka Tivadar festménye, a Mária kútja Názáretben (1908).
Teljesen egybehangzóan az 1960-as éveknek az irodalomban és a költészetben, a képzőművészetben, a színházban, a zenei életben, a könyvkiadásban szellemileg oly gazdag és magas színvonalú termékeny időszakával, a Csontváry-kultuszt is ezek az esztendők generálták, pontosabban: Csontváry Tivadar felfedezése vagy mondjuk így: újrafelfedezése is erre az időre esik. Paradox módon ennek a nyitánya külföldön, az 1958-as brüsszeli világkiállításon, a Sétalovaglás a tengerparton Grand Prix-je volt, melyet 1962-ben követett ugyancsak Brüsszelben a nagy kritikai visszhangot és elismerést kiváltó retrospektív tárlat. Szenzáció volt, de befogadás is, legalábbis befogadni kész fogékonyság, ami azután végre 1963-ban Csontváry gyűjteményes emlékkiállítását Székesfehérvárott övezte. http://www.holmi.org/2013/07/szabadi-judit-csontvary-kosztka-tivadar-helye-korunk-szellemi-eleteben
A kultusz fontos, de véleményem szerint mára nem csak a Csontváry személyével kapcsolatos mítoszok érdekesek (hallott-e isteni szózatot, netalántán őrült volt-e), fontosabbak a művek, művészetének közönsége és azok, akiket Csontváry művészete képvisel. Mindez Csontváry festészetének mágikusságával teljesen összhangba hozható, ugyanis egy Csontváry-kiállítás mindig túlmutat önmagán. Karátson Gábor írta le, hogy amikor például 1963-ban Székesfehérváron rendeztek nagyszabású Csontváry-kiállítást 3040 000 látogatóval, annak híre az egész országra kiterjedt; olyasféle diadal és Gigantomakhia volt [ ], mint 1456-ban Hunyadi Jánosé Nándorfehérvárott.
A "fiatalok" kifejezés - szerintem - a másik képre vonatkozott, ahol gyerekek osztályképe látható a sátoraljaújhelyi status quo iskola előtt.
Te írtad: a fortepan képen 9 huszonévesés két negyvenes férfi látható egy budapesti nem status quo zsinagóga előtt.
"Huszonéves" nem fiatal?
A levélíró, egyértelműen hivatkozott a105001-es képre, tehát erre írta a fiatalok kifejezést. Miért került volna az "újhelyi" sorozatba és zempléni albumba a kép, ha a szerzők pl ezek alapján dolgoztak?
"A Vámosi csárda szolgált helyszínéül sok magyar filmnek, ezek közül is a legismertebbek:
A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. A koppányi aga testamentuma 1967-ben Fekete István azonos című regényéből készült magyar film. Rendező: Zsurzs Éva Csárdás királynő 1971. Kálmán Imre operettje. Rendező: Szinetár Miklós"
Feltételezésük szerint, azért került a hivatkozott albumba:
ketten is megtalálták egy emlékkönyvben, eszerint ők sátoraljaújhelyi fiatalok. itt a bizonyíték: Az emlékkönyv megtalálható:yizkor.nypl.orgZemplen megye157 of 564 page
A belinkelt kép felirata alapján fiatal férfiak osztályképe látható egy sátoraljaújhelyi status-quo iskola előtt, a fortepan képen 9 huszonéves és két negyvenes férfi látható egy budapesti nem status quo zsinagóga előtt.
a 
