E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Persze voltak, csak bizonyos városrészekben gyakrabban voltak és csak gondoltam, érdemes a relatíve valószínűbb eshetőségekkel kezdeni. Ha ott nincs, a keresés köre nagymértékben kitágul.
Nemcsak ez az épület saroképület, hanem a vele szemben lévő is. Tehát ez egy kereszteződés (min egy T kereszteződés). Az utca, amiben állunk viszonylag keskeny, nem egy főútvonal.
sajnos igazán pontos fényképes bizonyíték nincs, de a fentrol képen látszik, hogy ez a régi Garay nyitott részén készült, a hajdani főépület hátsó homlokzata felé fényképezve
az fb-n fejtették meg, némi vita után, néhány személyes élménybeszámolóval fűszerezve. többen is közreműködtek, de talán Medve Lászlót, Vári Tibort, Salamon Bélát és Mezei Hédit lehetne kiemelni.
104018 Budapest XIII. Jász utca - Zsinór utca sarok (páratlan oldal).
u az a szereplő, mint a 104014-n, s sztem ez a szemben levő sarok egy hasonló bolttal, de annak portálját építették, megmaradt az ajtó és az oldal fal közötti távolság, valamint az, hogy balra az első ablak lejjebb ér
Adalék a Nemzeti Szalonban elhelyezett könyvtárról
"Hivatalosan 1952. december 31-én alakult meg – a megyei könyvtárak sorában utolsóként – a Pest Megyei Könyvtár jogelődje, Pesti Körzeti Könyvtár néven. Az alapítás tehát még 1952-re esett, ám a szakmai munka 1953-ban kezdődött meg. A könyvtár történetét újságcikk, sot könyv is megörökítette. Nem csak az intézmény neve változott, az elso két évtized viszontagságaihoz hozzátartozott a helykeresés is. A megfelelo hely kiválasztása – a háború után alig néhány évvel – nem ment könnyen. Tóth Ferenc egykori igazgató visszaemlékezése szerint a munkatársak „járták az utcákat, és nézték, hol van kitört üvegű, üres épület. Végül a pesti oldalon, a Kristóf tér 2. szám alatt egy korábbi ékszerüzletet találtak megfelelőnek. Itt nyílt meg a könyvtár, és működött egészen 1956-ig, amikor átköltözött az Engels (ma Erzsébet) térre, a hajdani Nemzeti Szalon épületébe. Azt azonban 1959- ben a tér átalakítása miatt lebontották, és ideiglenesen Szentendrén, a Somogyi- Bacsó part (ma Duna korzó) 12. szám alatt találtak neki helyet."
Szerintem tökéletesen igazad van! Amit a 104082 is bizonyít.
A Népszava azt írta ugyanis 1960. augusztus 4-én Bírósági jegyzetek - Úri gyerekek szórakozása anyai segédlettel: lopás, betörés című cikkében:
(…) De hát a gyerekek játszanak is. Gáborék az Engels térre jártak le és játék közben »felfedezték-« a Pest megyei Könyvtárat. Ott biztos sok értékes holmi van, be kell törni — született meg a terv és a megvalósítást megkönnyítette, hogy a Nemzeti Szalon épületét már bontották. Este a három jóbarát: Gábor, Bertalan és, Laci betörtek a Nemzeti Szalon épületébe. Átjutottak a könyvtárba, fényképezőgépet, magnetofonszalagot és írógépet zsákmányoltak.
(Hozzátenném: az írógép meglátásom szerint egy Erika táskaírógép.)
is bizonyít.
