E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Például sosem látott '56-os képeket, az épülő szocializmus nosztalgikus fotóit, az Uvaterv, a Mahart és a Váti egyedülálló képes örökségeit. Összegyűjtöttük a kedvenc Fortepan-történeteinket. És van egy jó hírünk! Tovább »
A Zrínyi-sisakot 1909-ben rendszeresítették. A „kapu” két oldalán Sopron címere (Civitas fidelissima szalagot nem látok) és Magyarország kiscímere. Akár ebből az is következhetne, hogy 1920 utáni, de 1922 után nem sokkal készült (vagy a szalag lemaradt). A kép nincsen megtükrözve. A kép bal oldalán valószínűleg leventék (1921-es törvény). A kép jobb oldalán nagy számban cserkészek (1910-es évektől). A vágány a bal oldalon található, vélhetően nem normál 1435 mm-s, hanem 1 méteres nyomközű (Sopron, Szombathely stb.); a magas és az alacsonyabb ház határánál a bal oldalon egy felsővezetéktartó kereszttartó is sejthető. Egyvágányú, oldalfekvésű pálya. A kép bal oldalán két-háromemeletes házak (a legközelebbinek jellegzetes, de ismeretlen a homlokzata), jobb oldalán kerítés, hosszan (talán betonrácsos). Mindkét oldalt fasor; a jobb oldaliak magasabbak, de talán nem csak amiatt, mert a fényképész nem az út tengelyében áll. Az út egyenes, majd a végén jobbra törik (ez a fákból is látszik, de az emberekből jobban, talán ott lesz a menet vége, és elállják az utat).
Ha a soproni villamos (1900–1923 üzemelt) vágánya szerepel a képen: A vágány nem tűnik használtnak, így lehet 1923 utáni a kép (netán üzemszünet volt a háború utáni káoszban), vagy a Győri úton készült a kép (bár ott elvileg 1903-ban felszedték a vágányt, és a Baross útra fektették a délivasúti pályaudvartól a sörgyárig). Netán pont a Baross úton, ahol szerintem időszakos forgalom volt.
A beépítésből és a villamosvonalból kiindulva: – a Kossuth Lajos utcán ritkább a beépítés, de nagyrészt eredetiek a házak: itt nem lehetett – a Kossuth és Újteleki utcák határán: a villanyóránál az északi oldalon új házak vannak, a déli oldalon téglafal a kerítés: de nem így néz ki – az Újteleki utcában sok régi ház áll, de egyik sem ilyen magas – az Erzsébet utca nyugati oldalán volt a vágány, tippeltem az evangélikus temető kerítésére, de itt sok a régi ház – a Deák tér északi oldalán ment a vágány, ugyan van itt pár újabb ház, de a kerítés és az úttest szélessége nem stimmel – a (Mátyás) király utcában a keleti oldalt ment a vágány, a Csengerytől az állomás felé akár lehetne, de itt ma áll egy régi ház jobb oldalt
szárnyvonalai: – a Győri úton el tudok képzelni egy ilyen szakaszt (de csak mert nem láttam róla képeket, egyenes, és sok az új épület) – a Baross úton (sok az új épület, bombázások) – Somfalvi (Táncsics) utcai kocsiszíni vágány lehetne, de – – kifelé nem törik, a laktanyának kovácsolt kerítése van – – befelé jobbra régi épületek állnak.
Ha a kapu funkcióból indulunk ki (valószínűleg valakiket fogadnak) a fentiek közül ezek az erősebb tippjeim: – Baross út eleje– Kossuth és Újteleki határa körül– Somfalvi (Táncsics) eleje– Győri út
Érdekesség: a villamos keresztezte a Kossuth utcai átjáróban a GYSEV vonalát, 1000 és 1435 mm-es vágánykeresztezés nincs minden vármegyében. Mégsem láttam még erről képet.
Még elárulom, hogy a Fortepanra az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény címkéjével került fel. De a szomszédos képek teljesen mások az adatbázisban, talán csak odakeveredett. Kevéssé valószínű, hogy a székesfővárosban készült a kép (bár volt méteres egyvágányú vonal is, és fogadhattak soproni delegációt). A tényekhez viszont hozzátartozik. A kép máshol nem bukkan fel a világhálón a Gugli szerint, ahonnan további infót nyerhetnénk.
Vagy az lehetséges, hogy Sopront ünneplik egy másik városban? Még egy cserkésztáborra tippeltem, de túl sok a nem cserkész.
A 6-os villamos megállójában egy kétpótkocsis szerelvény áll, a motorkocsi nyíltperonos 2500-as vagy 2700-as típus, viszont már acélvázasított kocsiszekrénnyel.
Ezeknek a típusoknak az acélvázasítása 1956-ban kezdődött el (és 1960-ig tartott), vagyis ez az év a kép készítésének legkorábbi időpontja.
még nem megfejtés, csak tipp, és lelőhelyek, nyelvi lehetőségeim idáig terjedtek :) -
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaluzsszko-Rizsszkaja A Kaluzsszko-Rizsszkaja (oroszul: Калужско-Рижская линия) a moszkvai metró egyik vonala. Novije Cserjomuski–Kaluzsszkaja (átmeneti) 1964. április 14. 1,5 km
Néhány leírás a Böszörményi út környékén zajló harcokról:
"Böszörményi út, XII. ker. (8) December 25-én a csendőrlaktanyát (ma Böszörményi út 21.) kiürítették a szovjet csapatok hirtelen felbukkanása miatt a budai oldalon. Később azonban aznap mégis visszatértek a védők, és heves közelharc alakult ki a laktanya udvarán. ... Az épületet végül sikerült megtartani, a harcokat követően egy Ansaldo kisharckocsi maradt az udvarán. A laktanya egyben élelmiszerraktárként is funkcionált az ostrom során. Január 18-án a pesti hídfőből való kivonás után magyar rohamtüzérek és a 10. magyar gyaloghadosztály maradéka foglalt el itt állást. Január 19-én a 10. magyar gyaloghadosztály maradványa, csendőrök, két rohamlöveg támogatásával ellentámadást indí- tottak a Böszörményi úton a →Kissvábhegy visszaszerzésére, de a támadás kurdarcba fulladt. Január 29-én a →Kissvábhegy visszafoglalása miatt egy újabb ellentámadás indult az utcában a csendőrlaktanya felől. A csendőrök mellé lovastüzéreket osztattak be gyalogosként, de a támadás hamar összeomlott, sőt a támadó csendőrök megadták magukat, és átálltak a szovjetekhez. Február 5-én a csendőrlaktanya épülete elesett." http://undergroundbolt.hu/media/betekinto/betekinto_mihalyibalazs_budapestostromkalauz.pdf
"1945. január 27-én a szovjet csapatok elfoglalták a Kis-Sváb-hegyet, igy az Orbán tér környéke tarthatatlanná vált32 A magyar és német csapatok erős ellenséges tüz alatt, nagy vesztségek árán visszavonultak. A székelyudvarhelyi zászlóaljból kb. 30 fő érte el épségben a Böszörményi úti csendőr1aktanya pincéjét. 33 Kiss László ekkor így látta maga és emberei helyzetét: " .... Iszonyatos volt látni a város pusztulását, s ektJzben kétségbeesetten gondoltam szeretett családom ra, mi van velük, (.. . . .) En akkor már csak egy célt láttam magam előtt: amint arra lehetőség nyflik, véget vetni a további céltalan harcnak és életben maradni a rám bfzott emberekkel együtt . . . . . " Ettől kezdve ez az egység már nem vett részt a harcokban. Február 5-én kb. a megmaradt kb. 250 fő szovjet fogságba esett, nagy részük sebesülten. Velük együtt adta meg magát Zalasdy Ferenc csendőr ezredes budapesti rendészeti csoportja kb. 80 fős létszámmal. Ezen a napon a szovjet csapatok teljesen birtokba vették a Böszörményi úti laktanyát" http://www.csendor.com/konyvtar/irasok/magyar/Budapest%20ostrom%E1ban%20-%20S%F6regi%20Z.pdf
"Aztán megtekintettük a Böszörményi út 34. szám alatti házat, amelynek előkertjébe temették el azokat a szovjet tiszteket és közkatonákat, akiket később exhumáltak és helyeztek végső nyugalomra a Csörsz parkban. Az itt elesett katonák egyébként az akkori csendőrlaktanya ellen indított rohamban estek el, amely ma rendőrségi kiképzőközpontként működik.... utunkat a Csörsz parkban fejeztük be, ahol „örök dicsőség a szovjet hadsereg tisztjeinek” magyar és orosz feliratok alatt sorakoznak a halottak nevei. Ők azonban sokan közkatonaként haltak meg, ugyanis a legtöbbjük a 27. önálló támadó zászlóaljból – vagyis büntető zászlóaljból – kerültek ki.
Ugyanis akik valamilyen bűncselekményt követtek el, azoknak ilyen egységekben kellett letölteniük három hónapot. Ezen időtartam alatt minden rangjukat elvesztették, a kitüntetéseiket pedig le kellett adniuk; a büntető zászlóaljból hamarabb vagy egy küldetés teljesítésével, vagy sebesüléssel, vagy halállal lehetett kikerülni, ezzel „lemosták a becsületükön ejtett foltot”, és visszakapták rangjukat, akár posztumusz is. Ezeket az egységeket alkalmazta a szovjet hadsereg a nagy véráldozatot követelő áttörési hadműveletekben, nem véletlen, hogy ezek a katonák a végsőkig elszántan küzdöttek, hogy véget érjen a büntetés időszaka, és visszakerülhessenek a saját egységükhöz."
Ezen a környéken (A Böszörményi út legelején kettő és a legvégén néhány épületet kivéve) egyáltalán nem voltak súlyosabb épületkárok.
Természetesen te jobban is ismered a környéket, mint én.
Én ezek miatt gondoltam:
- 16497
lövésnyomok az épületen
- 52069
romok az Alkotás utcában és Márvány utcáig tartó tömb későbbi lebontása
- a Helyőrségi kórházat ha jól tudom, részben a károk miatt bontották le
- a Böszörményi 22. helyén az 1937-es térkép egy Polgári leányiskolát jelez, feltehetőleg az 50-es években a 20-22-re egy szocreál tömb épült. Logikus lenne, hogy azért, mert az iskolát háborús károk érték.
- a Tanítóképző a Kiss J. alt. u.-ban: 1945 előtt 1945 ma
19572 Budapest, XII. Böszörményi út 20 sz. udvara, háttérben az Ugocsa utca épületei. A kép most 1950-nél van, de a jó állapotú épületek miatt inkább háború előtti lehet. Ezt a környéket a háború eléggé megviselte.
Fp 39475
lövésnyomok az épületen
romok az Alkotás utcában és Márvány utcáig tartó tömb későbbi lebontása
hátul a jobb oldai épület látható:
62286
<< ettől egy kicsit jobbra (északra) 07839
MMKK
ez az épület látszik a háttérben 
itt balra 
ma csak a helye
