E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
1. A Cseke-tó lefolyó vize hajtotta az ún. Cseke kallót, a későbbi Kása-malmot.
2. Ugyanezen a vízen működött a Máz- vagy Pacsirta malom.
3. Az angolkertben eredő Pokol forrás vize hajtotta a Pék malmot.
A műromokon átfolyó Kis-források és a Kék-forrás elfolyó vize a Kristály uszoda után vízimalmok sorát hajtotta, az ún. Malom-patak.
4. A Kristály uszoda alatt dolgozott a Sándor-malom. Hartl Sándor bérlőről Hartl-, majd később a keresztnevéről, Sándor-malomnak nevezték el. /ma szálloda üzemel az épületben/.
5. A Sándor-malomtól egy jó kőhajításnyira működött a Felner Jakab által 1760 körül épített Ruppert- vagy Miklós-malom. /ma bolt és kocsma/.Legutolsó tulajdonosa Pályka Dezső volt.
6. A Miklós-malommal szemben a Melegvíz /park van a helyén/ partján három néven: a Tóvárosi-, Szőgyéni-, Czégényi-malom.
7. A Czégényi-malom szomszédságában 1900-as évek elejéig működött az Öreg kalló-malom /ma Tóvárosi Fogadó/. Az Öreg kalló mögött volt az ún. Gyári-malom /Túristaszálló, majd Halászcsárda/.
8. A festők által leggyakrabban megörökített a Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a hozománya. Utolsó tulajdonosa Csontos Béla. Jelenleg az Országos Műemléki Hivatal alkotóháza.
9. A bőrgyár mellett szerényen húzódott meg a József-malom. Utolsó tulajdonosa Tárnok András volt. /ma árúház működik benne/.
10. A József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán működött a Nepomucenus -- más néven Gödör- vagy Völgyi-malom. --. Felner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János faszobráról kapta. Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.
11. A Mikoviny utca és Gesztenye fasor találkozásánál találjuk a Belső Kitrájber, ismertetebb nevén a Berta-malmot. Utolsó bérlője Hüttner László volt. Jelenleg átalakították szállóvvá és modern sportcentrummá.
12. A Nagy-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. Az épület üressen áll, dacolva az idő viszontagsagaival. Osztrák tulajdonban van.
13. A Fenyes-források lefolyó vizén, a várostol két kilóméterre épült a Réti-malom. Utolsó tulajdonosa Czégényi Gyula volt. Utoljára az Egyetértés Mgtsz. borjúnevelőnek használta.
3275 - Tata, vizimalom (sajnos nem tudom, melyik a sokból). A kép - legalábbis a képeslaphoz képest - tükrözve szerepel a fortepan.hu -n, én fordítottam meg.
9021 - Szerbia, Belgrád, Stari Dvor (magyarul régi palota), korábban szerb királyi palota, ma Belgrád város közgyűlésének épülete. Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Stari_dvor
Sorridente olvtárs hathatós segítségével egy régi kérdésre megvan a válasz:
Hol volt eredetileg az ÁMTI székháza? - veti fel a kérdést az 5277-es kép. Rákóczi út 58., a Rákóczi út és az akkor Miksa, ma Osvát u. sarka. Azelőtt Metropol száloda, jelenleg ismét hotel: Mercure Budapest Metropol. (A szomszéd ház (Rákóczi út 60.) ablak- és erkélykiosztása is árulkodó. No meg, hogy az Osvát utca valaha Miksa utca volt, s ez 5277-esen az utcatáblán kiolvasható.)
Nem tudom, én az 50-es évek elejére tippelek. De ez az épület nem sokat változik max annyiban, hogy mikor mennyire borítja be a falat az a futónövény vagy mi, amikor én laktam benne a 80-as évek végén, akkor is kb ennyire volt befutva:) De láttam olyan képet is, ahol alig volt rajta, biztos néha levagdossák.
mindennap átolvasgatom az uj hozzászolásokat a topicban. szeretem végignézni melyik fotokat sikerült megfejteni. és kimondottan örülök,hogy ehhez a két fotohoz leirtál egy kis családi történetett. jó elgondolkodni róla. és már ezentul máshogy fogom nézni ezt a képet,mivel tudom a történetét,hogy mi történt ott.
Sajnos nem találtam jobb képet, de azonosnak tűnik. Sok a különbség, de nézzük a hasonlóságokat: tripla az ív, a baloldali ablakok helye megegyezik, a fehér ház lába kb. 80 fokos szöget zár be a földdel, és nem a homlokzat szintjéből, hanem mögüle indul az ív, míg a jobboldali épület homlokzatából indul. Szintén árulkodó az ívek után, a jobboldali épületen egymás mellett található két ablak. Illetve szintén a jobboldali házon az utcanévtábla elhelyezkedése is azonos.
Sok a változás is: a baloldali ház vakolata ma sokkal egyszerűbb, mint a fotón, az íveken lévő kép hiányzik, a kéményről nincs kép, a jobboldali ház mögötti épület már nincsen meg (ha jól látom), új a kandeláber, és kirakta valamilyen fazekasmunkát az ív jobb oldalára.
