E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
15173 Budapest I., Tabán, látkép a Naphegy utcából, háttérben a Bazilika. helyett Budapest I., Tabán, látkép a Harkály utca felől, előtérben a Kereszt tér, háttérben a Bazilika. A nagykapus épület a Kereszt tér 4, Albecker vendéglő.
http://jozefjavurek.blog.sme.sk/c/252199/Lubochna-v-oblakoch.html Az 1921-es dátum elég valószínűtlen, feltehetőleg a Monarchia idején készült ez a kép is. Talán érdemes lenne a fenyőházi képeket, így ezt is egy évhez kellene csoportosítani, pl. 1912-höz, vagy 1913-hoz.
A házat a Mecsekben, Dömörkapunál építette a Mecsek Egyesület 40 éves jubileuma alkalmával 1930-1931-ben. Felavatták 1931. szeptember 13-án. Eredeti nevét a Mecsek Egyesület volt elnökéről, Pécs város polgármesteréről kapta: Nendtvich Andor menedékház.
Dührkoop realista portréművészete adott ösztönzést Székely Aladár (1870-1940) újító munkásságának is. Fellépése előtt a fényképezés Magyarországon már több mint hatvan éves múltra tekintett vissza, és jó néhány igen szép, művészi minősítést érdemlő, a fotó[...] Bővebben!Tovább »
Székely azok közé az alkotók közé tartozott, akik már a festőiség hegemóniája idején egyengették a fotóművészet önállósodásának útját. Nemcsak a hazai fényképészet provincializmusán és a nemzetközi portréipar konvencionális szellemén emelkedett felül, hanem látásmódjának és alkotásbeli módszereinek következetes fotószerűségével is. Annak ellenére, hogy jól rajzolt és festett, nem a festészet utánzásával akarta a fényképet művészivé nemesíteni. A portré műfajában a fotóművészet egyik nemzetközi jelentőségű újítója volt. Működése idején a század első két évtizedében forradalmi változások voltak a magyar irodalomban és művészetben. Székely barátja és értője kora művészetének, s nemcsak megörökítője, hanem méltó részese e nagyot akaró és teremtő generációnak. Képeinek legfőbb értéke az emberábrázolás igazsága, realizmusa. Mindig az ábrázolt személy karakteréből indult ki, a szerint választotta ki a helyzetet és a magatartást, hogy megfigyelései alapján mit talált a modell legjellemzőbb tulajdonságának. így az ábrázoltra kényszerített beállítás helyett modelljei őszintén nyújtják önmagukat. Székely a fénykép valóságerejével, a kiemelés és sűrítés fényképi lehetőségeivel élt, s igaz képet rajzolt modelljei külsejéről és lelkiviláguk jellegzetes megnyilvánulásairól egyaránt. Ady Endre így értékelte ezt a realista módszert: „A Székely Aladár gépje pedig nem afféle mulatságos és kevés lelkű gép: egy nagyon kifejlett művész-érzésű ember dirigálja kedve-művészete szerint... aki íme elmondja esetleges és hiábavaló pózainkon innen is - hogy kik vagyunk."
Azt értettem, hogy két kép ill.két negatív (vagy lehet az egyik papírkép a másik negatív), csak gondoltam, két külön szkennelés (két különböző minőségben) két külön hagyatékból.
Ha jól értelmezem az INFÓkat, két adományozónk egymással másodunokatestvéri rokonságban van és külön-külön megőriztek családi fotókat, amik közül néhány ugyanaz.