E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Lehetséges, normál esetben egy intézmény saját weboldalát fogadnám el legautentikusabbnak, itt picit kételkedem ez alapján:
"Затем в 1907 году на Екатерининском проспекте, 133 (сейчас К. Маркса, 97) было построено здание городского Зимнего театра. Спроектировано губернским архитектором Ф.Ф. Булацель. В здании театра сочетаются черты архитектурного академизма с модерном.
Фото взято где-то на просторах интернета.
В 1921 году театр стал Государственным (Большим) театром имени А. В. Луначарского. С 1931 года здесь был Государственный театр оперы и балета. В 1939 – 1941 годах А. Л. Красносельский перестроил здание. Во время оккупации города немецкие фашисты сожгли его. Уцелела только созданная А. Л. Красносельским фасадная стена.
Фото взято где-то на просторах интернета.
В 1956 году, восстановив эту стену, по проекту М. Г. Клебанова (1910 – 1983) построили новое театральное здание. С 1956 года в нём находится Русский театр имени М. Горького."
Eszerint - ha jól értem - 1907-től Városi Téli Színház, 1921-től Lunacsarszkij színház, 1931-től Állami Színház, Opera és Balett s az 1956-os újjáépítés után Gorkij színház (ma Gorkij Orosz Drámai Színház).
78380 Ukrajna, Dnyepropetrovszk, Proszpekt Karla Marksza, háttérben a kiégett városi színház épülete.
a színház oldala szerint ha jól veszem ki
В конце 20-х, в начале 30-х годов на сцене театра были осуществлены постановки почти всех пьес Максима Горького, что и дало право присвоить театру в 1934 году имя этого драматурга.
80348 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. Lehet látni a párhuzamosan futó másik út hajtűkanyarját a képen jobbra.
80346 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. a hasonló autó alapján, amiből nem sok lehetett abban az időben (Buick?, Chevrolet?)
80349 Zengővárkony, a 6-s út Bolond úti völgyhídjának avatása a település határában. az előbbiből következően s az út kanyarulata is egyezik:
Több újabb UVATERV-es kép a 6-os út építését mutatja, lehetnek még továbbiak is.
"A vasbeton hidak tömeges építésére az útkorszerűsítési, valamint az autópálya-építési programok nyújtottak további lehetőségeket, miután a közlekedés biztonsága érdekében sok alul- és felüljárót, egyéb műtárgyat kellett építeni. Két külön említést érdemlő vasbetonhíd épült a Budapest–Pécs útvonal Mecseknádasd és Pécsvárad közötti szakaszán, a 98 m nyílású Varasdi völgyhíd (1952), amely az ország legnagyobb vasbeton ívhídja, valamint a Bolond úti viadukt (1952), melynek érdekessége, hogy előregyártott elemekből a helyszínen szerelték össze, állványozás nélkül. Mindkét híd pályája 32 m magasan vezet el a terepszint fölött.' http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/719.html
Ebből ez sztem az ún. Bolond úti völgyhidat ábrázolja, ami területileg Zengővárkony külterületén helyezkedik el.
Szerintem a Fp-kép pont az ellenkező oldalról készült, a hegy felől. Amit azonosíthatónak vélek a két fotón, az a négy vagy öt egy sorban és két jobbra egymás mellett közelebb (a geológiai fotón balra távolabb) álló kémény (az egyik képen füst, a másikon takarás miatt nem látható minden egyértelműen).
Magyarország Budapest V. Március 15. tér, szemben a Piarista köz.
Magyarország Budapest V. átjáró a Piarista köz és a Szabad sajtó út között (...)
Egy apró nevezéktani kérdés: eszerint a Wikipédia-szócikk szerint a "piarista átjárónak" vagy kapunak 1993-ig nem volt hivatalos utcaneve (csak az épülettömb északi oldalán húzódó Pesti Barnabás utcát nevezték 1953-ig és nevezik 2012-től újra Piarista utcának). A képek 1961-re vannak datálva, ergo nem időszerű e fotók leírásában az átjárót Piarista köznek nevezni. Hogy kellene akkor Fortepan-kompatibilisen és pontosan jelölni a helyzetet?
Esetleg:
Magyarország Budapest V. Március 15. tér, szemben az ELTE épületének átjárója (ma: Piarista köz).
Magyarország Budapest V. átjáró a Március 15. tér és a Szabad sajtó út között (...)
A pontos helyet sem tudtam megállapítani, de valahol a település határán lehet, a háttérben mintha látszana egy település tábla a diadalkapu féle mellett.
A képek készítésének helye szerintem a falu északi széle, a Battai út – jelenlegi (akkor még nem létező) Érdi út – Rákóczi út elágazása, a térképen a 3-assal jelölt teresedés. A 79868 a Battai út felé (észak), a 79869 szerintem a Vásár tér felé (nyugat) nézve készült.
A helyszín szinte teljesen átépült azóta, ennek ellenére elég biztos vagyok a dologban. Indokaim:
- Az 1-essel és a térképen vékony zöld vonallal jelölt, a fotó készültekor még 6-os főútként szolgáló Battai út (mely csak majd 1960 után, a battai Olajfinomító ideépítésekor veszti el országos műút-szerepét, válik kvázi zsákutcává, és épül meg helyette a térképen 5-össel és lila vonallal jelölt kerülő szakasz, melynek falun belüli rövid szakasza az Érdi út), itt halad át a falut észak felé elhagyva egy kis völgyszerűségen, ahol egy áteresszel átszel egy kis vízfolyást – ez a völgyátszelés kivehető a 79868-on és a Street View képen is.
- Szerintem ennek az áteresznek ma már elég rozoga korlátja (2-essel jelölve) az egyetlen építmény, mely a Fortepan képeken látható elemek közül talán máig (legalábbis a 2011-es Street View fotón még) megvan. (Valamint a 79769 által ábrázolt helyen már nem, de befelé a település felé még elég sok ugyanilyen kockakő a régi országút vonalán).
- Bár a Battai úton, annak töltés-jellege miatt akkor és most is voltak még további korlátok észak felé, de máshol és más jellegűek (ma szalagkorlát egy szakaszon a jobb oldalon).
- Teljesen hihető, hogy ennél az áteresznél volt ekkoriban a lakott terület kezdetét jelző tábla (ez a pont mára már kitolódott észak felé). A főút túloldalán nem sokkal hátrébb torkollik be ma is a Határ utca.
- Ezen a helyen keletkezett az 1949-ben átadott új útszakasz kiágaztatása nyomán egy olyan kiépített teresedés, ahol az átadóünnepséget jól meg lehetett tartani,
- arról nem is beszélve, hogy éppen ez az a pont, ahol Budapest felől nézve ekkor elkezdődik az új betonút (a faluban új nyomvonalat is követve), melyről a beidézett MTI hír mint "a Budapest-mohácsi műút első, Ercsi-Dunapentele közti útszakaszáról" beszél (4-essel és vastag zöld vonallal jelölve a térképen).
- A domborzat is megfelel a helyszínnek: a 79868-ason a háttérben húzódó dombháton ma az olajfinomító van, a másik képen láthatón ma is házak és szántó, valamint a Martonvásár–Albertirsa távvezeték (6) oszlopai, de az is majd csak a 70-es években kerül oda.
- A Battai úttól nyugatra álló házak (a Vásártér felé) elsősorban a 6-os út új nyomvonala (5-ös szám és a térképen lila vonal) építése miatt tűntek el, de ma már az út másik oldalán is mind a 60-as évek kockaházai vagy még újabb építésű épületek vannak, ahogyan a terület jellege megváltozott (tipikus pl. a kamionmosó).
Lehet látni a párhuzamosan futó másik út hajtűkanyarját a képen jobbra.
a hasonló autó alapján, amiből nem sok lehetett abban az időben (Buick?, Chevrolet?)
az előbbiből következően s az út kanyarulata is egyezik:
1908-ban épült:
1939-es átépítés után:
