E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Magyarország "Az Akadémia bérháza. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.064
+++
Budapest V. Akadémia utca – Arany János utca sarok
kiegészítés: 82139 Budapest, V. Arany János utca - Akadémia utca sarok, az egykori Tüköry-palota (ma az Egészségügyi Államtitkárság épülete áll a helyén). A felvétel 1873 és 1879 között készült.
A Tüköry palota 1873-ban épült, hátrébb az üres a telken az Arany J. u. 10 1879-80-ban.
A 82516 és 82517 összetartoznak, egy helyről, egy időben készültek, azonban sajna a BFL képek között hiányzik a kettő közt a köztes láncszem. Szerencsére a FSZEK-nél megvan, így ebből a hibridből állhat össze egy panoráma kép. Az 1895-ös dátum stimmel a 82517-re is, a Palota úti támfal már kész, a nyugati szárny még nem látszik, a Mátyás templom új tornya majdnem kész.
82517 Budapest I. látkép a Gellérthegyről a Tabán és Krisztinaváros felé. A felvétel 1895-ben készült.
Egyébként a FSZEK kép (és a 82516, ami ott is megvan) náluk ismeretlen készítővel szerepel. Ezt az ismeretlent is megtaláltuk. Aki hallja, adja át :)
A Salgótarjáni Kőszénbányának 1882-ben még Mária Valéria u.-i címe van, 1883-tól bukkan fel a József tér 12 sz. alatt (jobbra) 1890-től a József tér 14. alatt (szemben, ma József A. u. 8). Déry A. szerint a (korábbi) József nádor tér 11. 1881-ben, a József nádor tér 12. 1888-ban kapott emeletráépítést (látszanak a 82524-n, de másik két képen nem). Nádor u. 4. (1884) látszik a 82524-n, de még nem a 82114-n. Nádor u. 10. Dunapalota (1894-97) nem látszik egyik képen sem, csak az előtte ott lévő épület. (egy Déry A. hiba: szerinte a József A. u. 12 1895-ben épült, pedig láthatólag vagy 15 évvel korábbi)
Mindezek alapján javaslat: 82132 Budapest, V. József nádor tér (József tér), József nádor szobra (Johann Halbig, 1869). A felvétel 1883 körül készült.
82144 Budapest, V. József nádor tér (József tér). A felvétel 1883 körül készült.
82524 Budapest, V. József nádor tér (József tér). A felvétel 1890 és 1894 között készült.
Nem néztem utána, csak kérdezem: tényleg volt itt is a Tilos rádió? Odaát, a Kinizsi utcában, a régi Kinizsi mozi azóta lebontott épületében igen, arra emlékszem.
A Heinrich udvar (2 vagy 3 éve volt 100 éves, a Mária utcai oldalon benne van a Tilos rádió, az Üllői úti fronton főleg cégek és nem lakások vannak) egy példa arra, hogy Déry A. sem teljesen készpénz.
"Belvárosi birodalmukat az Erzsébet híd építése és a régi centrum ezzel párhuzamos lebontása miatt kellett otthagyniuk. Ekkor vásárolták meg a régi szekerészlaktanya területét a robbanásszerű fejlődés előtt álló környéken:"
és ezt is: "Átvágva az udvaron a Mária utcára érünk ki. A vasudvar itteni, 1912-ben épült homlokzata szép ipari emlék, amely már a szecesszió jegyében készült. Ezt bizonyítja a Heinrich A. és Fiai Rt. felirat betűtípusa is. Tervezője Sándy Gyula, aki egyebek mellett a Moszkva téri postapalota alkotója volt."
A lakcímjegyzék szerint 1892-ben még a Petőfi tér, 1894-ben már Üllői út 32. a vállalat címe (Heinrich Alajos, ifj. Heinrich Ferenc és Aladár).
Mindevvel együtt Déry A. szerint ez egy premodern épület, épült 1912-13-ban. Ami lehetetlen a Klösz kép alapján. Valószínű, hogy a teljes Mária utca front átépítését is magába foglaló építést jegyezte itt fel Déry A.
Déry A. szerint ua. a bal oldali szomszéd Üllői út 30 épült 1893-ban, a jobb oldali Üllői 34. 1909-10-ben. Ez összevág a lakcímjegyzékkel, lévén a képen az Üllői 30-t építik, a 34 helyén meg még a régebbi, 1857-ben épült épület áll.
összesítve: 82350 Budapest, IX. Üllői út 32., Heinrich-udvar (Heinrich Alajos és Fiai vasárukereskedés székhelye). A felvétel 1893-ban készült.
A 82236-tal összevetve kissé később készülhetett, a templom átadása után, még lombozatlanok a facsemeték, az IX. ker.-i önkormányzat épülete (épült 1884) még nem látszik. A bal alsó sarokban ellátni a Sebészeti klinikáig, de nem látni még a SOTE központi épületet.
82308 Budapest, IX. Bakáts tér, a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-templom. A felvétel 1879 körül készült.
Magyarország "Wodianer Albert háza (lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.065
+++
Budapest V. Arany János utca 24. (bejárat) – Sas utca 26. sarokház
Magyarország "Andrássy úti villa: A Sugárúti Építő Vállalat által épített villa. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.062
Magyarország "Ybl Miklós háza a Vámház körúton. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.044
Magyarország "A pesti Új Városháza terme. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.039
Szerintem Népszínház képei átadás környékiek lehetnek, még teljesen kis házak veszik körül, semmi plakát vagy hirdetmény nem utal a színházi működésre. Az öltözködés alapján bár napos, de nem nyári az idő. A színházat 1875 október 15-én nyitották meg.
javaslat:
82158 BUDAPEST VIII. a mai Blaha Lujza tér, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének főhomlokzata a Rákóczi (Kerepesi) út felől. A felvétel 1875 körül készült.
82159 BUDAPEST VIII. a mai József körút, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének hátsó homlokzata. A felvétel 1875 körül készült.
82160 BUDAPEST VIII. a mai Blaha Lujza tér, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének oldal homlokzata a Népszínház utca felől. A felvétel 1875 körül készült.
Budapest VIII., Üllői út32. Heinrich A. és Fiai vasáru-kereskedés. A felvétel 1900 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.026
Az építés dátumáról ezt találtam a neten:
Az 1900-as években a jómódú cég Józsefvárosba költözött, a régi császári és királyi honvédség szekerészed laktanya helyén felépített új székházába, az Üllői út 32. szám alá, az épületet Heinrich-udvarnak nevezték, kiterjedt a Mária utca 54. szám alá, ott raktározták az árukat, a földszinten vörös téglából épült udvari épületekbe.
Természetesen olyan volt, hogy valami 1941. november 9-ét követően is baloldali közlekedésű maradt: a szentendrei HÉV csak 1947-ben, a kisföldalatti (és a fogas, a kitérőkben) 1973-ban állt át, sőt, a rákospalotai Beller Imre utcában közlekedő 65-ös villamos egészen a megszüntetéséig, 1980valameddig balosan került az egy kitérőjében. A lényeg itt az, hogy a jelzett dátum _előtt_ nem tudok olyanról, hogy a főváros területén belül megváltozott volna a haladási irány.
és emiatt gyakoriak a súlyos balesetek ott. Például egy építész ismerős kivitte a kocsiját a szerelőhöz és tömegközlekedéssel jött volna vissza a városba, amikor rossz felé nézett és elütötte a HÉV. Hetekig kómában volt, ma már csak egy kis horpadás látszik a homlokán...
82482 Budapest, V. Ferenciek tere a Petőfi Sándor (Koronaherceg) utca felé nézve, balra az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. egykori épülete. A felvétel 1894-ben készült.
82472 BUDAPEST V. Kossuth Lajos (Országház) tér, Magyar Királyi Kúria (ma Néprajzi Múzeum). A felvétel 1898 körül készült. a parkosítás kb a 82616-nak felel meg:
közvetlen az elkészülés után, még parkosítatlanul:
Eddigi ismereteim szerint a főváros területén egységesen november 8-ról 9-re virradó éjszaka történt meg az átállás. Egyetlen kivételről tudok, ez pedig a Széll Kálmán tér. Mivel a villamosvégállomást ott már ennél előbb építették (talán már készen is volt addigra; ezt most nem tudom fejből), eleve jobb oldali közlekedésre épült, holott máshol még bal oldali rend volt. Ezért a becsatlakozásoknál - a fasor, a Margit körút és a Krisztina körút felé - novemberig keresztezték egymást a vágányok. De ez értelemszerűen csak a villamosforgalomra vonatkozott ott is.
(adataim szerint a kép 1940-ben készült)
Az autók, járművek vegyes irányú parkolására megoldás lehetne, hogy a hajóállomás oldalán nem lehetett megállni, ezért csak az épületek felőli oldalon állhattak meg. Mindenki olyan irányban, amerre éppen haladt. Gondolom, az akkori forgalomban ez nem jelentett gondot, talán a szabályok is megengedték; de lehet, hogy éppen azt látjuk, hogy egyesek még a régi megszokás szerinti oldalra álltak, nem a már szabályosra.
A 76656 kép kora délután készülhetett, a fák lombosak, az árnyékok viszonylag rövidek. Nem valószínű, hogy novemberi lenne, inkább késő tavasz, koranyár. Akkor pedig nem lehet 1941-es, csak későbbi. A hiányzó Váci utcai épület viszont korábbra datálná.