E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Szerintem a házak előtt ott a sín és egy kitérőt is látni vélek. Nem foglalkoztam vele - nem is értek hozzá - ezért csak kérdem: A két fekvő oszlop az nem a felsővezetéknek van odakészítve?
Nekem nem teljesen egyértelmű, láthatóak-e villamos sínek a téren. Ha igen, akkor a kép 1896 után készült, mert attól járt villamos innen a Vígszínházhoz.
Az 55662 későbbi, ezen már látszik a megnagyobbított lakás és a háttér is kicsit más. A képen Magyar Pál látható és kb 6 éves, nem tudom mikor született, de ha 1915 körül, akkor jó lehet az 1921-es évszám.
Még egyszer utánanézve a 82660-nél is jobb lenne talán egy 1910 körüli dátum, mint az 1913, ui. 1911 és 1914 körül jó pár épületet építettek fel az Alkotás utca és a Kékgolyó utca között (pl. Alkotás u. 11), ami a képen nem látszik. A környék néhány házáról pl. itt lehet olvasni. Ez ua. azt vonná magával, hogy az az 55723 és 55724 1910 előtti lenne (bár 1907 utáni, a 82660 később készülhetett, mint mert azon látszik a megnagyobbítás, csak ezért gondoltam egy későbbi évre tenni.
Összevetve a 82660-t a 82661-gyel, egy helyről egy időben készülhettek - bár köztük egy panoráma képhez hiányzik egy kis szelet - , mert a jobb ill. bal felső sarokban ugyanazon épület építése látszik ugyanabban a stádiumban (azt hiszem a Kékgolyó utca 15/b).
(A 82660-n szépen látszik az Alkotás u. 5 és 7., a Sonnenberg házak, tervezte Kőrössy Albert Kálmán 1904-06, a háború óta lecsupaszított homlokzattal áll, az eredetiből pici látszik az 58263-n)
A 82661 esetén is javaslom az 1890 után készült részt levenni és a csúszkát áttenni 1910-re.
81224 : A teljes cím: BUDAPEST V. Harmincad utca 4., az utódok: Forché Román és Gálffy István (konkrétan innen, de elég sok forrásban egyeznek az adatok)
81154 : Haris bazár: Haris köz 1. (emléktába is van ott), és a "Háris-bazár" egy ékezettel többet mutat
81135 : Ez a mai Thököly út lesz, tehát a cím tag BUDAPEST VII. Thököly út 44. (egy másik Goszleth-képnél helyesen szerepel)
81358 : A Souvenir itt nem fényképészetet jelent, hanem az előhívott kép méretét (értsd, mint a levelezőlap méret, lásd itt )
81562 : Szétcsúszott a BUDAPEST tag és a VI. kerület, érdemes egybevonni
Összehasonlítva az 55723-t és 55724-t (1912-nél) az 55662-vel (1921-nél), azt láthatjuk a legfelső emeleti lakáshoz a lépcsőház felé hozzáépítettek egy szobát (vagy legalábbis nyitottak egy ablakot).
A legnagyobb tisztelettel adózva a fortepan életének valamennyi területén és itt, ezen a játékos és a széles úri közönség szórakoztatására létrejött topikon is kifejtett irodalmi munkásságodnak, de talán mégsem árt figyelemmel lenni arra, hogy egy kutya anatómiájában a mai napig nem a farok van elől.
Persze, ahogyan az élet szinte valamennyi területén, itt is létezik kivétel, de azt úgy hívják, hogy kétfarkú kutya (párt).
Összehasonlítva az 55723-t és 55724-t (1912-nél) az 55662-vel (1921-nél), azt láthatjuk a legfelső emeleti lakáshoz a lépcsőház felé hozzáépítettek egy szobát (vagy legalábbis nyitottak egy ablakot).
Ez a szoba (s ablak) látható a 82660-n is:
Az épületet urbface alapján 1907 után építették s ezek szerint később egy átépítés történt benne a legfelső emeleten.
összegezve a javaslat: 82660 Budapest, I. Krisztinaváros látképe a budai Vár felől. dátum: 1900 >>> 1913
Ebben a percben értem én is 163.bejegyzéshez. Viszont a születési évszámot elírtam, hiszen a halotti anyakönyv a halál idejét 1923. május 24. este 8 órára írja, életkorra pedig 74-et. Tehát 1849-ben született.
A neten ezt találtam: "Becske A. azaz Becske Aladar a dednagyapam volt. 1849-ben szuletett Budapesten 1923-ban halt meg Veszpremben, ott van felesegevel Hoffman Bertaval eltemetve. Fiatal koraban Becsben tanulta a szakmat, valoszinuleg ezert a nemetes konnyebben kiejtheto Arnold nevet hasznalta, de a sirjara a magyar Aladar nev van irva. Az egykori haza ahol muterme is volt megtalalhato Veszpremben (Szabadsag Ter 8). Az uzlethelyisegben egy idoben egy Fuszer Csemege uzlet volt manapsag ugy tudom a Sopron Bank veszpremi fiokja van."
81030 Magyarország Veszprém Kaszinó utca 32., Becske Aladár Adolf fényképészeti műterme.
81031 Magyarország Veszprém Szabadság tér 8. (Városház tér 227.), Becske Aladár Adolf fényképészeti műterme.
81032 Magyarország Veszprém Szabadság tér 8. (Városház tér 227.), Becske Aladár Adolf fényképészeti műterme.
Becske Adolf (1850–1923) budapesti fotográfus, aki Hoffman Mór kereskedő vejeként költözött a Veszprém, Szabadság tér 8.alatti épületbe, melyben egyik műterme is működött. Másik üzlete a Kaszinó utcában volt, de a piactér kialakításakor a mai Óváros téren, a Kaszinó utca és az Apáca utca házai is bontásra kerültek a Nemzeti Kaszinó épületével együtt 1911-ben. Cégét 1873-ban alapította, és egész haláláig dolgozott. Ő tekinthető Veszprém első fényképészének. Halála után rövid ideig fia, Becske Sándor vette át az üzletet.
7497 A napokban kezembe került egy 1932-es tervrajz, melyen engedélyezik Oblatt Miklós Veszprém, Kossuth Lajos utca 37.szám alatti üzletének átépítését. Ez egész pontosan a Kossuth utca - Völgyikút utca saroképülete volt, mely sajnos elpusztult a II.világháborús bombázások következétben.
Így a háború után csak az épület helyéről, illetve falmaradványairól maradt fenn fotó.
Tehát helyesen: 7497 Veszprém Kossuth Lajos utca 37., jobbra a Völgyikút utca torkolata.
Kalmár Pál mellett jobbra Sally Géza (a nagybátyám, zeneszerző, szövegíró), a csapón is ott van a neve. Sose tudtam, hogy készült egy ilyen film. Köszönöm!
Ezúttal szokatlan dologra vállalkozunk. A Fortepan történetében először nem fotókat szeretnénk mutatni Önöknek. Vagyis fotókat, amennyiben a képet, mint háromdimenziós műtárgyat nézzük. Arra gondoltunk ugyanis, hogy érdemes lenne megmutatni párszáz kép hátoldalát is. Tudják, azokat a kalligrafikus hátlapokat, amik sokszor érdekesebbnek tűnnek, mint maguk a portrék a címoldalon. Ez tehát egy “hátlap különszám” lesz – miért ne lehetne ilyen is?
Talán Önök is rácsodálkoztak már a családi albumokban, vagy egy antikváriumban keresgélve, hogy a századelő műtermi képeinek milyen szépek a hátoldalai. Ezeket a hátlapokat – szakszóval verzókat – mi is régóta gyűjtjük, kifejezetten a különböző műtermek miatt. Mostanra összegyűlt közel 400 és érdemesnek tűnt beszkennelni, megosztani a lapokat. Cirkalmas és művészi, vásári és modern, eredeti és epigon, mindenféle hátlapot lehet látni közöttük. Ami közös mindben: egyediek és személyesek. Brassó, Belényes és Arad, Komárom és Szabadka, többtucat település többszáz fotográfusának kártyái ezek, egészen a kiegyezés korától a harmincas évekig.
Nem állíthatjuk, hogy ez egy komoly gyűjtemény lenne, minthogy nem tudjuk sem azt, hogy milyen hasonló gyűjtemények léteznek, sem azt, hogy igazából hány műterem lehetett a történelmi Magyarországon? Ha van kedvük, megpróbálhatnánk kideríteni közösen!
Arra kérjük Önöket, hogy ha tehetik szkenneljék be a családi albumaikban lappangó műtermi képeik hátlapjait – föltéve, hogy ebben a sorozatban nem szerepelnek. A feladat egyszerű, írják be a Fortepan szabadszavas keresőjébe a fotográfus nevét, és azonnal kiderül, szerepel-e már a gyűjteményben? Vigyázat: azonos szerzőnek lehetnek különféle verzói is! Uher Ödön például hat különféle hátlappal szerepel csak itt. Ha eddig hiányzó fotográfusra akadtak, kérjük szkenneljék be nekünk a hátlapot (min 400 dpi-vel) és küldjék el a fortepan@fortepan.hu emailcímre.
Milyen jó lenne, ha idővel a névtelen kismesterek is megjelenhetnének a Fortepanon, Divald Károly, Klösz György, vagy Erdélyi Mór társaságában. És megtudhatnánk végre, hányan foglalkoztak “fényírással” úgy 120 évvel ezelőtt?
Válaszaikat és képeiket várva, barátsággal: szerkesztők, szerzők és szkennelők
Külön köszönet Takács Róbertnek és Simon Gyulának, a lapok szkenneléséért és a leírásokért!
82659 Budapest, XIV. Dózsa György (Aréna) út 25-27., egykori Községi Polgári Leányiskola (ma Károli Gáspár Református Egyetem, Tanárképző Központ). A felvétel 1900 körül készült.
"Az épületet, mely eredetileg is iskolának épült (az építési engedélyt 35495-1898. III. számon adta ki a VII. kerület közgyűlése az Aréna úti Klenovits-féle három telekre) Balázs Ernő művezető építészmérnök tervezte és vezette az építkezést. A kivitelezést Joó Lajos építés-vállalkozó végezte. (Az 1935-ös átrendezéskor tagolták be az Aréna út páratlan oldalát a XIV. kerületbe.) Az építkezést 1900. május 15-én fejezték be és adták át az iskolát. A szép U alakú, kétszintes román reneszánsz stílusú épület négy lépcsőházát korinthoszi oszlopok, elegáns kovácsoltvas belső rács és boltíves folyosók teszik patinássá. Két udvarral rendelkezünk. Az első a Dózsa György út felöli oldalon, a másik az épület keleti szárnya mögött (ezt bővítették 1911-ben a szomszédos Reinich-féle kerttel, ami a régi Városliget egy része volt)." http://epitkezes.forum.hu/faanyagvedelem/1119-dozsa-gyorgy-ut-25-27batthyanyi-strattmann-euiskola.html
