E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Magyarország "Ybl Miklós háza a Vámház körúton. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.044
Magyarország "A pesti Új Városháza terme. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.039
Szerintem Népszínház képei átadás környékiek lehetnek, még teljesen kis házak veszik körül, semmi plakát vagy hirdetmény nem utal a színházi működésre. Az öltözködés alapján bár napos, de nem nyári az idő. A színházat 1875 október 15-én nyitották meg.
javaslat:
82158 BUDAPEST VIII. a mai Blaha Lujza tér, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének főhomlokzata a Rákóczi (Kerepesi) út felől. A felvétel 1875 körül készült.
82159 BUDAPEST VIII. a mai József körút, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének hátsó homlokzata. A felvétel 1875 körül készült.
82160 BUDAPEST VIII. a mai Blaha Lujza tér, a Népszínház (későbbi Nemzeti Színház) épületének oldal homlokzata a Népszínház utca felől. A felvétel 1875 körül készült.
Budapest VIII., Üllői út32. Heinrich A. és Fiai vasáru-kereskedés. A felvétel 1900 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.026
Az építés dátumáról ezt találtam a neten:
Az 1900-as években a jómódú cég Józsefvárosba költözött, a régi császári és királyi honvédség szekerészed laktanya helyén felépített új székházába, az Üllői út 32. szám alá, az épületet Heinrich-udvarnak nevezték, kiterjedt a Mária utca 54. szám alá, ott raktározták az árukat, a földszinten vörös téglából épült udvari épületekbe.
Természetesen olyan volt, hogy valami 1941. november 9-ét követően is baloldali közlekedésű maradt: a szentendrei HÉV csak 1947-ben, a kisföldalatti (és a fogas, a kitérőkben) 1973-ban állt át, sőt, a rákospalotai Beller Imre utcában közlekedő 65-ös villamos egészen a megszüntetéséig, 1980valameddig balosan került az egy kitérőjében. A lényeg itt az, hogy a jelzett dátum _előtt_ nem tudok olyanról, hogy a főváros területén belül megváltozott volna a haladási irány.
és emiatt gyakoriak a súlyos balesetek ott. Például egy építész ismerős kivitte a kocsiját a szerelőhöz és tömegközlekedéssel jött volna vissza a városba, amikor rossz felé nézett és elütötte a HÉV. Hetekig kómában volt, ma már csak egy kis horpadás látszik a homlokán...
82482 Budapest, V. Ferenciek tere a Petőfi Sándor (Koronaherceg) utca felé nézve, balra az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. egykori épülete. A felvétel 1894-ben készült.
82472 BUDAPEST V. Kossuth Lajos (Országház) tér, Magyar Királyi Kúria (ma Néprajzi Múzeum). A felvétel 1898 körül készült. a parkosítás kb a 82616-nak felel meg:
közvetlen az elkészülés után, még parkosítatlanul:
Eddigi ismereteim szerint a főváros területén egységesen november 8-ról 9-re virradó éjszaka történt meg az átállás. Egyetlen kivételről tudok, ez pedig a Széll Kálmán tér. Mivel a villamosvégállomást ott már ennél előbb építették (talán már készen is volt addigra; ezt most nem tudom fejből), eleve jobb oldali közlekedésre épült, holott máshol még bal oldali rend volt. Ezért a becsatlakozásoknál - a fasor, a Margit körút és a Krisztina körút felé - novemberig keresztezték egymást a vágányok. De ez értelemszerűen csak a villamosforgalomra vonatkozott ott is.
(adataim szerint a kép 1940-ben készült)
Az autók, járművek vegyes irányú parkolására megoldás lehetne, hogy a hajóállomás oldalán nem lehetett megállni, ezért csak az épületek felőli oldalon állhattak meg. Mindenki olyan irányban, amerre éppen haladt. Gondolom, az akkori forgalomban ez nem jelentett gondot, talán a szabályok is megengedték; de lehet, hogy éppen azt látjuk, hogy egyesek még a régi megszokás szerinti oldalra álltak, nem a már szabályosra.
A 76656 kép kora délután készülhetett, a fák lombosak, az árnyékok viszonylag rövidek. Nem valószínű, hogy novemberi lenne, inkább késő tavasz, koranyár. Akkor pedig nem lehet 1941-es, csak későbbi. A hiányzó Váci utcai épület viszont korábbra datálná.
Tényleg ellentmondásosnak tűnik, a villamosok mintha jobbra tarts, a közúti járművek meg balra tarts szerint haladnának.
Esetleg arról lehet tudni valamit, hogy a villamosok is 1941-ben napra együtt álltak-e át az autókkal vagy fokozatosan, esetleg bizonyos vonalakon már hónapokkal korábban?
Javaslom áttenni 1935-ről 1939-re. A jobb szélen látható hajót 1938-ban keresztelték át JOSEF CARL-ról TULLN-ra. A kép jobb szélén látható Belgrád rakpart 2. 1937-38-ban épült. Balra a Váci utca 44 üres telke látszik, ide 1940-41-ben fog felépülni egy épült (Déry A alapján).
>>>>>>>>>>>>>>> <<<<<<<<<<<<<<
Sőt, akár 1941-re is lehetne tenni. A villamosok áramszedőinek dőlése alapján jobbra hajts van már érvényben.
Sőt, akár 1941-re is lehetne tenni. A villamosok áramszedőinek dőlése alapján jobbra hajts van már érvényben. Bár a házak előtt parkoló járművek hol erre, hol arra állnak orral...
Javaslom áttenni 1935-ről 1939-re. A jobb szélen látható hajót 1938-ban keresztelték át JOSEF CARL-ról TULLN-ra. A kép jobb szélén látható Belgrád rakpart 2. 1937-38-ban épült. Balra a Váci utca 44 üres telke látszik, ide 1940-41-ben fog felépülni egy épült (Déry A alapján).
Magyarország "A régi tőzsde épülete (Pesti Áru- és Értéktőzsde az egykori Lloyd-palotába épületében). A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.080
+++
Budapest V. Széchenyi István (Ferenc József) tér a koronázási dombról nézve, szemben a Lloyd palota.
Magyarország "Lipthay Béla báró palotája (lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.117
+++
Budapest I., Várkert rakpart 2.
82173
Magyarország "Lipthay Béla báró palotája (lebontották). A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.118
+++
Budapest I., a palota Lánchíd utcai homlokzata (Lánchíd utca 4.)
Magyarország "Drechsler-palota. A felvétel 1880-1890 között készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.053
+++
Budapest VI. Andrássy út 25.
(eredetileg a MÁV Nyugdípénztár építette, nevét a benne működő Drechsler Kávéház-ról kapta)
Magyarország "A Magyar Királyi Törvényszéki palota épülete. A felvétel 1890 után készült." A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.186
+++
Budapest V. Alkotmány utca 14., Nagy Ignác (Koháry) utca sarok
Feltehetőleg egy időben egy helyről készültek, ezek is alkalmasak panoráma képnek. A Bazilika a 4 Hild tornyos változatban (1873-80), a Várbazárt építik (1875-83), pesti rakpart frissen kész Petőfi tértől a Fővám térig (új facsemeték), a budai rakpart építése kb. a Döbrentei tér vonalában.
82237 Budapest, látkép a Gellérthegyről a Lánchíd és a Margitsziget felé. A felvétel 1878 körül készült.
82238 Budapest, látkép a Gellérthegyről a Belgrád rakpart (Aldunasor) és a pesti belváros felé. A felvétel 1878 körül készült.
a parkosítás kb a 82616-nak felel meg:
mint a 62739: 
