E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Ebben nem vagyok biztos, de gyanítom, hogy a Sok hűség semmiért c. film felvételei. Torday, Tordy mellett látszik a rendező Palásthy György (106258-on pl.).
A kép Bokány Ferencből kiindulva 1965-ös lehet, a Wikipédia szerint Rudas András már évekkel korábban kiszállt. Viszont ekkor volt tag Zentai Antal, őt sajnos képről nem ismerem.
"a stockholmi olimpia céllövő bajnoka – valaki társaságában egy nyugágyban pihen a Margitsziget csúcsán lévő koronglövő lőtéren az Árpád híd pilléreinek kőkockái előtt."
106593 Budapest V. Dorottya utca 8., Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem (később Dorottya Galéria), Bornemisza László festő kiállítása.
106594 Budapest V. Dorottya utca 8., Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem (később Dorottya Galéria), Bornemisza László festő művei kiállításán.
"Bornemisza László festő a saját művei előtt. Kezdetben irodalommal próbálkozott, haditudósító is volt Lvivben, majd 30 évesen döntött a festői pálya mellett. Illusztrátorként is ismert volt."
107139, 107140, 107141, 107142 Budapest VII. Rákóczi út 30., Fényes Adolf terem. Foky Ottó, animációsfilm-rendező a saját műveiből készült kiállításon.
107143 Budapest VII. Rákóczi út 30., Fényes Adolf terem. Foky Ottó, animációsfilm-rendező kiállítása.
"Foky Ottó bábművész több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Olyan sorozatok alkotója volt, mint a Mirr-Murr, a kandúr, a Misi mókus kalandjai vagy A legkisebb Ugrifüles. Feleségével, Foky Emmivel a kilencvenes években több mesekönyvet is illusztrált. 2012 szeptemberében halt meg. A fotó saját kiállításán készült, ahol bábterveit állította ki."
"A FÉNYES ADOLF TEREM KIÁLLÍTÁSAI, 1953–1987 Helye: Budapest, VII., Rákóczi út 30. 1947–1950. március: a Fővárosi Népművelési Központ kiállítási helyisége 1950. április–1952: a Fővárosi Képtár Fényes Adolf Terme 1953–1987: a Kiállítási Intézmények - Műcsarnok intézménye Fényes Adolf Terem néven 1990-től: A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége kiállítóhelye Árkád Galéria néven...
1963. augusztus 23. – szeptember 25. Foky Ottó kiállítása. A Kiállítási Intézmények Műcsarnok rendezésében. Rend. Lányi Ottóné."
A Grünwald Mór által tervezett és 1898/99 között építtetett Kerepesi úti (ma Rákóczi út) ház homlokzat-kialakítása egyedülálló szecessziós/premodern alkotás (volt). A Nagydiófa és Nyár utcák közötti teljes háztömböt elfoglalja (Rákóczi út 30., Dohány utca 27., Nagydiófa utca 1., Nyár utca 2.), szemben a Rókus kápolnával.
A II. világháborúban súlyosan megsérült, s bár a díszítmények jó része túlélte a háborút, de ahelyett, hogy megőrizték volna ezeket, inkább eltüntették, így az új, Detre Pál tervei szerint elkészült Rákóczi úti főhomlokzat már csak arányaiban és tömegében emlékeztet az eredeti kialakításra. Másban nemigen. A Fővárosi Tanács rendeletére ráadásul az épület földszintjét és mezzanin szintjét 1957-ben átépítették és árkádosították Szőke Károly tervei szerint, ekkor került ide egy önkiszolgáló illatszerbolt is. Azóta kisebb-nagyobb boltok váltogatják egymást.
Grünwald örökösei 1942-ban adták el a házat az Országos Társadalombiztosító Intézetnek (OTI), akik az 1948-as államosításig birtokolták az ingatlant. Az épület első emeletén 1901 óta működött a Magyar Királyi Posta és Távíró Tisztviselők Kaszinója, amelyet 1945-ig mindenki csak Postás Kaszinóként ismert. Az államosítást követően itt alakult meg a Műcsarnok kezelésben működő Fővárosi Népművelési Központ, amelyben 1947-től különböző képzőművészeti kiállításokat rendeztek. Az ekkor már Fényes Adolf teremnek hívott lakásban csak azok rendezhettek tárlatot, akiket valamilyen oknál fogva, legtöbbnyire – az akkori megfogalmazás szerint – „műveik jellege miatt" a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nem állíthattak ki (pl.: Kassák Lajos, Makrisz Agamemnon). A kiállítótér az 1989-es rendszerváltást követően Árpád néven működött tovább 2003-ig."
(106642 uott uők)
