E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Kiegészítés az eddigi adatokhoz: a kép jobb szélén Illés Lajos, az "Egy fiú és a tündér" című musical zeneszerzője. A Csongor és Tünde-történet 20. századi változatát Görgey Gábor librettója alapján Szegeden Sándor János rendezte.
106602 Kaposvár, a veszprémi Petőfi Színház Sarkadi Imre Ház a város mellett című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján. Bicskey Károly színművész.
106604 és 106605 Kaposvár, a Csíky Gergely Színház Görgey Gábor Rokokó háború című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján.
106606 Kaposvár, a győri Kisfaludy Színház Taar Ferenc Örök harag című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján. Solti Bertalan és Görbe János színművészek.
Az 106606-hoz írt szereposztás valószínűleg a 106604 és 106605 képekről szól, és a kaposvári társulat előadása. A középső fiú Csíkos Gábor, a hölgy talán Demeter Hédi (Hedvig), a szakállas talán Garay József.
Ne erőltessük azt az y-t. A Színháztörténeti múzeumnál minden szereposztásban i-vel írja, az adaptált nevelt fia, a volt futballkapus és szöv. kapitány, Bicskei Bertalan szintén i. Az y az Tibor. (106602)
106606 Kaposvár, a veszprémi Petőfi Színház Sarkadi Imre Ház a város mellett című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján. Bicskey Károly színművész.
Elnézést a félrevezetésért, a helyszín mégiscsak Kaposvár.
106606 Kaposvár, a győri Kisfaludy Színház Taar Ferenc Örök harag című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján. Solti Bertalan és Görbe János színművészek.
106606 Kaposvár, a veszprémi Petőfi Színház Sarkadi Imre Ház a város mellett című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján. Bicskey Károly színművész.
106604 és 106605 Kaposvár, a Csíky Gergely Színház Görgey Gábor Rokokó háború című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján.
106606 Kaposvár, a veszprémi Petőfi Színház Sarkadi Imre Ház a város mellett című drámájának előadása a Dunántúli színházak találkozóján.
sajnos a színészeket nem ismerem, de ez volt a szereposztás:
Elnök: Máriáss József Elnökné: Demeter Hédy Katona: Simon György Professzor: Garay József Lány: Tímár Éva Fiú: Csikos Gábor Főlakáj: Forgács Tibor A lakáj: Kiss László B lakáj: Szabó István C lakáj: Korándy Dénes D lakáj: Tóth Béla E lakáj: Jachinek Rudolf F lakáj: Mihócsa Lajos Első hölgy: Zakariás Klára Második hölgy: Szabó Ibi Harmadik hölgy: Mészáros Joli Negyedik hölgy: Takács Anna Ötödik hölgy: Farkas Rózsa Hatodik hölgy: Szabó Mária
Magyarország Papp László, későbbi háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa bajnok ökölvívó.
próbáltam a helyszint, de .......
Emberek Tűnődés tegnapról és máról, Brády Zoltán és Erent Gábor hagyatékáról
Nemzetközi vezetők számára tartott kitüntetésátadás előtt kértek fel egy rövid bevezetőre, a helyszín közel volt apám volt autószerelő műhelyéhez, ahol Papp Lacival (aki születésemkor, mivel kék és zöld voltam, azt mondta, hogy ebből a fiúból jó bokszoló lesz) voltak társak az ötvenes években. Az USA nagykövetsége, a Külügyminisztérium és pl. Székely Mihály voltak az ügyfelei.
Baja, Déri Miksa köz, Latinovits Zoltán és Mensáros László színművészek, Illés György operatőr és Ranódy László rendező az Aranysárkány című film forgatásán.
107297
Baja, ... park, középen Illés György operatőr. A felvétel az Aranysárkány című film forgatásakor készült.
Jaj bocsánat, nem szemrehányás akart lenni, csak a többi jelzett kép (106206, 106207, 106208, 106209, 106210, 106211, 106212) átkerült a másik évhez, ezért gondoltam.
Visszatérve a korábbi javaslatra, e két kép dátuma sztem biztos nem 1962, hanem 1956 vagy azelőtti. A Blaha Lujza téren két ütemben folyt metróépítés. Az ötvenes években ez elfoglalta a színház előtti rész nagy részét. A hatvanas években a színház bontásáig megmaradt az autóparkoló. A metróépítés Márkus Emília u. felé eső sarkában volt a térnek, ahogy ez látható az 1964-es 96742-es képen. A színház bontásakor a parkoló helyén már ostornyeles lámpák álltak, melyek láthatók 96742-n és 31612-n, de nem látszanak a 79821-n. A Rákóczi út 42. helyén kb. 1960-tól az út szélétől beljebb téglafal állt, előtte újságos és hirdetőhelyek. ami látható számos BFL képen, pl. 103337. Ez nem látható a 79820-n.
/sok tasak alapján, ezek tartalma az évek alatt változhatott/
Illyés, Weöres, Mátyásné, Örnös, Mihályi, Szombathy, Murányi-kovács, Somlyó, Molnár Géza, Szabolcsi Miklós, Károlyi A, Tardos T, Sándor A
106082
106083
106084
106085
106086
106087
106088
106089
Fodor J, Tímár, Máté, Bihari Klári, Baráth Endre, Lengyel József, Illés Béla, Komlós János, Murányi-kovács, Galambos Lajos, Erdős I, Berkesi András, Ignácz Rózsa, Tabák András, Simon Lajos, Gerő János, Hárs György, Jobbágy Károly, Györe Imre, Bodó Béla, Hajnal Gábor, Csertői Oszkár, Szász Eta
106090
106091
106092
Ruffy Péter, Mihályfi Ernő, Kiss Károly, Györe Imre Tímár György, Berda J, Burovits Klári, Gereblyés L, Rónay Gy, Balassi, Gombos I,
Rába Gy, Kiss Tamás, Justus Pál, Ifj Barth Lajos, Berda J, Sőtér I, Goffin, Stella A
[...] jólfütött tiszta kényelmes szobákat A Szabad Akadémia a közoktatásügyi minisztérium rendeletére életrefiívott [...] lévő villába Mit tanítanak a Szabad Akadémián Az igazgató Redő Ferenc tömören [...] SZÍT kultűrvezetője Hát ilyenek a Szabad Akadémia nőhallgatói Nézzünk néhányat a férfiak [...] szak szervezet küldte a táborhegyi Szabad Akadémiára egyébként a Nagybá tony Ujlaki [...] momentum nem jelenti az egész Szabad Akadémiát A mostani tanfolyam e napokban [...]
Urbán Tamásnak a Corvin Áruház nyári vásárát megörökítő, kiváló korfestő erejű, feltehetően azonos időben készült képei kissé szétszóródtak az időskálán. A 87584 és a 18794 sz. képek:
egyaránt 1973-ra vannak datálva. Ugyanezek a standok láthatók a 18788. sz. képen:
ami viszont az 1974-es évnél szerepel. A 89714 sz. kép:
ugyan más standokat ábrázol, de a "dizájn" azonossága alapján feltételezhető, hogy ugyancsak 1973-ban készültek, de az időskála szerint 1972-es. Érdemes volna mind a négy képet 1973-ra datálni!
80225BUDAPEST VII. Dob utca 75-81., a KPM (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) VII. emeleti bölcsöde, az ablakon át a Hársfa utca felé látni.
A Royal szálló többszöri átépítése miatt a látkép "kicsit" megváltozott. Ezen kívül a megfejtés feltételezi, hogy a VII. emelet egy része régebben felülről nyitott volt.
79598BUDAPEST VII. Dob utca 75-81., a KPM (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium) konyha, az ablakon át a Hársfa utca felé látni.
U az a háttér, mint a 80225-n, a háttérben a budai dombokat is látni.
Ez egy korábbi tévedésem korrekcióját is jelenti, amivel kapcsolatban pégés is kételyét fejezte ki joggal. Az ominózus tűzfal sztem a Király utca 67. ma már nem látható déli tűzfala.
Az UVATERV többször fényképezett az egykori Postaigazgatóságon, lsd pl. 99491, 91865.
Szerintem az épületen belül is több kép készült, melyek jelenleg a megfejtetlen kategóriában szunnyadnak. A fenti kép így sztem közvetve megerősíti a 10895megfejtési javaslatát, amit anno Emma is támogatott. Ezenkívül sztem az UVATERV-es bölcsöde-óvoda képek közül még lehet olyan, ami itt készült, pl. 79647 elég gyanús.
Az épület legfelső szintjének bal oldalán belövés nyomot vélek felfedezni és talán valami hasonló történhetett a jobb oldali, omladozó párkányzattal valamint talán fölötte is.
Szerintem amennyiben tűz lett volna, talán sötétebb korom nyomok látszanának és vajon miért bontották ki az ablakok közötti (valószínűleg tégla) pilléreket?
Az Arcanum tárban nem találtam 1944-45 körül Vörösmarty téri tűznek, vagy más, rendkívüli, hír értékű eseménynek nyomát Gerbaud épülettel kapcsolatban, amelynek két kereshető címe is van; Dorottya utca 1. és Vörösmarty tér 7-8.
79986 Dunaföldvár, az újjáépített Beszédes József híd avatása 1951 december 23-án, középen sapkában Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter, mellette kendőben Berki Mihályné, a Tolna megyei Tanács elnöke.
kieg: 04952, 04953, 79987Dunaföldvár, az újjáépített Beszédes József híd avatása 1951 december 23-án.
Szerintem mindkét képen Gyöngyössy Katalin látható: az egyiken szolid "háziasszony", a másikon kevésbé szolid "csábító" ugyanazzal a szemfestékkel. (Ez utóbbi kedves feleségem felfedezése.)
Úgy tűnik, Szigliget mellett az Írószövetség székháza volt a hely, ahol Hunyady József egyedi (egy-két darabos) művészportrékat készített. A művészek otthonaiban készült képek inkább sorozatportrék.
Ezek sztem nagyon valószínűen itt készültek (feltehetőleg lesz még):
Budapest VI. Bajza utca 18., az Írószövetség székháza. 106393
Érdekesség: Az iskola korabeli évkönyve olyan részletességű, hogy név szerint megnevez minden tanulót, sőt az évvégi osztályzataikat is minden tárgyból.
sztem ez nem egy Hámán Kató iskola, mert ilyen nem volt tudomásom szerint Miskolcon, hanem a Fazekas utca iskola Hámán Kató nevű úttörőcsapata, ennek alapján:
"Fontosnak tartottam az úttörő élet jó működését, mert kitűnő összefogója, és alakítója az intézet egységes lelkületének. A 3. tanévtől már csak egy csapat, a Hámán Kató maradt életben, melynek színességét a zenei tagozat biztosította. Furulyazenekar nélkül nem volt ünnepély. A két nagy-kórus mellett az alsós, meg az osztályok kórusa között oszlott meg a sok-sok ünnepély és szereplés. A város, és az üzemek szívesen hívtak szerepelni, mert előre biztosított volt a siker. Hisz az énekkarból sokszor kitelt egy tánccsoport, néhány hangszeres szám. Ez ugyan ingyenes, többletmunka volt, de megtérült, mert népszerűsítette az addig ismeretlen új iskolát."
Bár az INFÓ szerint Kaposvár, sztem a dátumból és abból kiindulva, Solti Bertalan és Görbe János színművészek mikor miben játszottak együtt ez itt inkább Győr, a Kisfaludy színház Taar Ferenc Örök harag c. drámájának színielőadása.
"Taar Ferenc: Örök harag ŐSBEMUTATÓ A GYŐRI KISFALUDY SZÍNHÁZBAN A paraszti élet ábrázolása kevés írónkat izgatta az elmúlt fél évtizedben. Ennek több objektív oka volt. Az írók érezték: a régi nyomokon, Móricz és a népi írók nyomán nem lehet eredményesen tovább haladni, s valami egészen újra van szükség a gyors ütemben változó paraszti világ drámai ábrázolásához. Riasztott némely közeli hagyomány is, a sematikus ábrázolások emléke. Nem volt elég erős példa Sarkadi Imre, Szabó Pál vagy Darvas József részeredeménye, pedig ezek értékes kezdeményezések voltak. Irodalmunk az utóbbi években - szinte minden műfajban - az átalakulásnak inkább a városba vezető mozzanatait mutatta meg. Előtérbe kerültek ugyan bizonyos szociográfiai törekvések, ezek azonban többnyire a feltérképezésig jutottak el. Taar Ferenc Örök harag című darabja elsősorban azért érdemel különösebb figyelmet, mert hosszabb s már-már hallgatásnak tetsző szünet után megint paraszti témához nyúlt. Drámája egy paraszti közösség problémáit, életét tükrözi. Mondhatni erre azt, hogy a zászlót felvenni és tovább vinni önmagában véve még nem nagy érdem, de ez a mérés" sok minden más értékkel párosul. Taar évekig foglalkozott a debreceni tanyavilág szociográfiai felmérésével, s e kutatások élményei, eredményei képezik az Örök harag nyersanyagát. A zászló felvevésén túl, pontosan ez a tény az, amit értéknek tartunk. A gyalogolni ma is jó" elvét valló szociográfus, Taar világosan látja, hogy ma már nem az a tanyasi paraszt fő problémája, hogy belépjen-e a tszbe, vagy sem. A helyesen irányító politikai intézkedések, a szervező munka jóvoltából az új típusú közösségek már évek óta összeálltak vagy összeállnak, s most már az a fő dolog, hogy gondolatvilágukban, értelmi és érzelmi tevékenységükben is szocialistákká váljanak. A szívünk még nem közös" - hangzik el többször is a darabban, s nyilván nem frázisként. Taar, ha nem is ás túlságosan mélyre, nem kerget illúziókat, s első látásra-hallásra meghökkentően figyelmeztet, hogy a fiatalok ugyan könnyen kiemelkednek ebből az elmaradott tudatú világból, az idősebbek azonban sokkal nehezebben. Azt is mondhatjuk, hogy az Örök harag a szó legfrissebb értelmében pártszerű mű, politikai-társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek egyikéhez nyúl, s a megoldást okos reálpolitikai szemlélettel elemzi. Részben szemléletéből következik, másrészt jelentékeny művészi eredmény is az író ábrázolásmódjának ama sajátossága, hogy képtelen a darab figuráit, a mű cselekményét végig tragikus színben ábrázolni. Müvét tudatosan úgy szerkesztette, hogy a komorabb színezetű képeket humoros jelenetek követik, s még egy jeleneten belül is váltogatja egymást a két tendencia. Ezzel felhívja a néző figyelmét arra, hogy ez az elmaradott tudatú tanyasi világ, ma már egész valójában anakronisztikus, s alkalmatlan arra, hogy tragédiákhoz adjon életanyagot. Sajnálkozhatunk ezen a világon, s a nevetés erejével hozzásegíthetjük ahhoz, hogy mielőbb meggyógyuljon. Taar Ferenc írói vénájából arra is tellett, hogy ezt az ellenpontozást ne csak a dráma szerkezetében és a figurák megrajzolásában érvényesítse, hanem az egész mű nyelvezetében is. Kitűnően ismeri az általa megformált parasztok észjárását, szólásmondásait, s minden képben teremt lehetőséget arra, hogy ez a sajátos tisztántúli, Debrecen környéki paraszti észjárás és humor megnyilatkozzék. A darabot Dunántúl egyik nagy városában mutatták be, s azt hittük volna, hogy más közönség körében nem talál visszhangra a mű sajátos - ízes helyi nyelvi elemekkel tarkított - verbális humora. S a győri közönség előtt nagy sikere volt ezeknek a bemondásoknak, s a siker ösz- szetevője és oka éppen e hatásos humor volt. Valamivel kevesebb hasonlat több lett volna. Félő ugyanis, hogy a különben többnyire találó hasonlatok túlhalmozása modorosságnak tűnik egyes nézők szemében. S persze az is meggondolandó, hogy - a nyelvi jellemzés kedvéért - milyen mértékben veszünk át darabunk szövegébe laposabb, elhasználtabb szólásmondásokat. Említettük az előbb, hogy a paraszt téma mai megfogalmazása, drámai formába való sűrítése milyen nehézségekbe ütközött az elmúlt fél évtizedben. Taar drámája azért is rokonszenves alkotás, mert írója egyszerűen csak" riportdrámát írt, s ezzel összefüggésben - kissé a rádiójáték és a film eszközeit is felhasználva - sok-képes, narrá- toros, visszapergetéses módszert alkalmazott. A riport-jelleg különben nem ritka a kortárs drámairodalomban, s legtöbb esetben a mű frisseségét, s tényekre, jelenségekre való gyors reagálást biztosítja. A riportdráma műfajának választása nemcsak művészi probléma volt Taar számára, hanem igen becsületes emberi-politikai állásfoglalás is. Ezt a forrongó, változó paraszti világot nem lehet egykönnyen tömör drámai formában ábrázolni. Sokkal inkább alkalmas erre ez a riporteri magatartás s a nyersanyag sok-képes, jelenetes formába öntése.
... Várady Györgynek, az előadás rendezőjének köszönhető a színpadi változat gyors megírása és rendezése. Manapság szokás a színházakat vagy a színházak egy részét hibáztatni a magyar dráma stagnálása miatt. íme a példa, hogyha akad egy aktuális mondanivalójú, érdeklődésre számító, korszerű dramaturgiai elvek alapján megírt darab, akkor akad lelkes igazgató-rendező és társulat is, akik sikerrel színreviszik. Példamutató volt az együttműködés az Örök harag esetében az író és színház között, s mivel tudjuk, hogy a helyzet korántsem ilyen egyértelműen rózsás, némi rezig- nációval mondjuk: Vajha minél több ilyen színház volna már nálunk. A győri színház parádés szereposztásban mutatta be Taar Ferenc darabját. A társulat kitűnő, országszerte ismert parasztszínészekkel rendelkezik Solti Bertalan és GörbeJános személyében. Rajtuk kívül még jónéhányan voltak a győri társulatban, akik meggyőzően formáltak régi vagy új parasztfigurákat. Várady úgy gondolta, hogy ezt a sok-képes, narrátoros, még kórust is mozgató darabot csak modern színpadképben lehet előadni, kerülvén a részletező pepecselést. Baráth András tervezővel ízléses, szűkszavú, nagyon praktikus, könnyen alakítható és közérthetően jelképes díszleteket terveztetett, s ezekkel biztosította az előadás gyors pergését, sőt jelképessé, általánossá is tette ezt a látszólag nagyon földhözragadt" történetet. Színpadkép, ritmus így a darab értékei kibontakoztatásának szolgálatában állott, csak azt sajnáljuk, hogy a különben tehetséges és jóízlésű karmester, Gulyás Sándor kísérőzenéjével nem támasztotta alá ezt a helyes törekvést. Zenéje inkább andalító volt, mintsem felzaklató. Ennek a zenének köszönhető az előadás néhány patetikus-deklamáló pillanata, ami különben igazán nem jellemző a produkció egészére. Várady György jó színészvezetőnek is bizonyult. Solti Bertalan és Görbe János markáns parasztfigurákat formáltak meg a színpadon, s legnagyobb dicséretükre legyen mondva, hogy bár alapvető jellemvonásuk a szerep szerint azonos, mindkettő egyéni színekből, gesztusokból, arcjátékból és hanghordozásból építette fel szerepét.
...
Az Örök harag szép sikert aratott, írója értékes, figyelemreméltó művel gyarapította az utóbbi időben keletkezett paraszt témájú darabok gyér számát. A mű színrevitele országos viszonylatban is elismerést érdemel, főleg ami a lelkesedést, a gyors elhatározást és a korszerű rendezésre, színjátszásra való törekvést illeti. Az elmúlt színházi évadban és a jelenlegiben is több felé tapasztalhattunk hasonló eredményeket. Reméljük, hogy ez a jelenség egyre általánosabbá válik, a mai magyar dráma és a korszerű színjátszás javára. BŐGEL JÓZSEF
Ez feltehető Alekszej Arbuzov: Egy szerelem története című darabjának előadása a Szolnoki Szigligeti színházban.
Sajnos a színészeket nem ismerem, de a színházi adattár szerint ez volt a szereposztás: Gyöngyössy Katalin Upor Péter Fonyó István Hegedűs Ágnes Horváth Sándor Újlaky László Simon Kázmér Vaszy Bori Hollósi Frigyes Benyovszky Béla Halász Kati Tatár Endre ifj. Sárossy Rózsa Pintér Zsuzsa Abonyi György Lukovics Sándor
kissé suta bizonyítás, de biztos vagyok benne, hogy
80283 +80282
balra a háttérben a budaörsi Huszonnégyökrös-hegyet látjuk észak felől, tehát Budakeszi felől nézünk a Budaörs felől jövő társaságra. Jobbra hátul az erdőben egy gyár volt elrejtve (fegyvergyár?), ma a budaörsi ipari park van itt. A képen látható ház ma is megvan
tehát Budaörs, Gyár utca (Budaörs-Budakeszi országút)
106770, 106771, 106772, 106773 Pécs, Mária (Déryné) utca 18., Pécs Város Művelődési Háza (eredetileg a Pécsi Jótékony Nőegylet székháza), a Képcsarnok Vállalat "A szocialista műkereskedelem - művészeti nevelés" című ankétja 1963 május 24-én.
Népszabadság 1963 május 21:
Dunántúli Napló 1963 május 30.:
Kuczka Péter munkahelye 1958 és 68 közt a Képcsarnok vállalat volt.
Jogos és csakugyan úgy tűnik, lehet egy adag logikátlanság az egyiptomi adminisztratív körzetek meghatározásában. Kompromisszumként talán jó lenne mind Kairót, mind Helwan-t felvenni címkeként a helwani képekhez.
Kairó kormányzóság leírásakor csakugyan úgy tűnik Zamalek és Helwan mintha egyenértékű részek lennének, ami kb, azt jelentené mintha Terézváros és Cegléd egyenértékű lenne Pest kormányzóságban - Budapest említése nélkül.
A szöveges leírás azonban utal a józan észre, miszerint Kairó kormányzóság fővárosa tkp. Kairó város, azaz a kettő nem teljesen ugyanaz, hiába alakult át a kormányzóság egy túlburjánzó, túlnépesedett városias konglomerátummá.
"Cairo Governorate (Egyptian Arabic: محافظة القاهرة Muḥāfẓet El Qahira) is the most populated of the governorates of Egypt. Its capital, the city of Cairo,is the national capital of Egypt, and is part of the Greater Cairo metropolitan area. Because it is completely urbanized, the governorate is considered a city proper, and functions as a municipality. However, there are uninhabited desert areas.
Parts of the governorate were separated in April 2008 to form the Helwan Governorate (reincorporated into the Cairo Governorate in April 2011)."
Úgy gondolom Zamalek városrész, vagy, pl Heliopolis előváros stb Kairó része. "A külvárosok esetenként 100 km-re a belvárostól, a sivatagban találhatók és ezek az egykori falvakkal és városokkal együtt már Kairó részét képezik."
Szerintem Helwan is Kairóhoz tartozik, a város része.
93233EGYIPTOMKAIRÓ Qasr el-Nil út a Talaat Harb tér felől a Nile Hilton Hotel felé nézve.
kieg
93292 Egyiptom, Kairó, Qasr el-Nil út a Tahrir tér felől. Latabár Kálmán és Psota Irén színművészek. A felvétel az Egyiptomi történet című film forgatása alkalmával készült.
a kerítés a bal szélen megegyezik a kerítéssel a 93208-n a jobb szélen
93288 Egyiptom, Kairó, Gezira sziget, háttérben a Nílus túlpartján a Nemzeti Demokrata Párt székháza és a Nile Hilton Hotel. Az előtérben Krencsey Marianne színművésznő. A felvétel az Egyiptomi történet című film forgatása alkalmával készült.
93207 EGYIPTOMKAIRÓTalaat HarbSzulejmán pasa tér, balra Szulejmán pasa szobra.
1954-ben nevezték át a teret. Szulejmán pasa, eredeti nevén Joseph Anthelme Sève, francia volt és kiszolgálta a Muhammad Ali dinasztiát így a Nasszer érában nem kívánatos emlék lett. Talaat Harb szobrát 1964-ben állították Szulejmán pasa szobra helyére, utóbbi ma a kairói katonai múzeumban található.
106977 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége, balra a Simon István költő, a lap főszerkesztője.
106978, 106979 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége.
106980 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége, az ablakon át jobbra a Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 13.-t lehet látni.
106981 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége, Simon István költő, a lap főszerkesztője.
106982 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége, Gyurkó László író.
106983 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége, Gyurkó László író. Az ablakon át az Arany János utca épületeire látni.
106984 és 106985 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége. Az ablakon át a Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 17. látszik.
106986 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége. Simon István költő és Somogyi Tóth Sándor író.
106987, 106988, 106989 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége.
106990 Budapest V. Hercegprímás (Alpári Gyula) utca 22., a Kortárs folyóirat szerkesztősége. Jobbra Simon István költő, a lap főszerkesztője.
Sajnos azt tudtam megállapítani ki lehet Benjámin László a képeken.
Az épületet Déry A. szerint 1904-ben építette Rényi József. Előttem ismeretlen okból vmikor a hetvenes években lebontották. Helyére 1996-ra épült fel a Bank Center.
A Kortárs szerkesztősége az I. emeleti saroklakásban volt.
A FSZEK-ben a cím tévesen mint Hercegprímás utca 28. szerepel. Összetévesztették azzal, hogy az épületnek mint saroképületnek volt egy Arany János utca 28 sz. címe is. Ezt a tévesztést az Urbface se vette észre, csak egy távolabbi utcakép szerepel ott az épületről.
Bányászlányból és gépésztechnikusból lett táncdalénekes-páros a hatvanas években. Záray Márta és Vámosi János otthon és a stúdióban Hunyady József fotóin.
A Művészeti Gimnázium később szakközép lett majd újra gimnázium és átköltöztek a Radics utcába. A korábbi társbérlet után ma a teljes Szent István tér 8-10. a Leőwey gimnázium, de elvileg át kell majd adniuk a cisztercitáknak. Az épület eredetileg a Notre Dame Női Kanonokrend iskolája volt.
a 107238 Simontornya, tehát biztos nem egy Zalavár vagy egy vár Zalában.
viszont felvetném hogy talán a 106926-ról van szó, onnan jön az elírás, s azon a zalavári Szent Adorján-bazilika romjai láthatók. csakhogy az a gond, hogy a műemlékem.hu azt írja, a feltárás 99 után volt, de lehet, hogy ez Zalavár más részeire vonatkozik, magára a bazilika romjaira nem. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11122
Tehát Kopányi György magángyűjteményében is megvolt Hunyady Józsefnek ez a képe, a 107046.
Ez jó hír, mert ha a feldolgozás során nem derülne ki több a 107041-ről és 107042-ről (és esetleg a hiányzó olaszo.-i képekről), akkor e magángyűjteménnyel rendelkezőket is meg lehet kérdezni.
107183, 107184, 107185, 107186 Budapest V. Markó utca 29-31., Kossuth Zsuzsa leánygimnázium (eredetileg Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ma a Budapesti Gazdasági Egyetem egyik épülete)
106901 Budapest V. Bajcsy Zsilinszky út 52., a Képcsarnok Vállalat Dürer terme, Szász Endre festőművész (középen) kiállításának megnyitója.
106902106903106904106908106909 Budapest V. Bajcsy Zsilinszky út 52., a Képcsarnok Vállalat Dürer terme, Szász Endre festőművész kiállításának megnyitója.
106905 Budapest V. Bajcsy Zsilinszky út 52., a Képcsarnok Vállalat Dürer terme, Szász Endre festőművész (balra) kiállításának megnyitója. Jobbra Pécsi Sándor színművész.
106906 Budapest V. Bajcsy Zsilinszky út 52., a Képcsarnok Vállalat Dürer terme, Szász Endre festőművész (balra) kiállításának megnyitója.
106907 Budapest V. Bajcsy Zsilinszky út 52., a Képcsarnok Vállalat Dürer terme, Szász Endre festőművész (középen) kiállításának megnyitója.
106832 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, művészeti díjak átadó ünnepsége 1964. április 2-án., jobbról a második Foky Ottó bábművész.
106834 és 106835 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, művészeti díjak átadó ünnepsége 1964. április 2-án., Tőröcsik Mari színművésznő Jászai Mari díjának átadására vár.
106831 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, Kolozsvári Grandpierre Emil író József Attila-díj átadója 1964. április 2-án.
106832 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, művészeti díjak átadó ünnepsége, jobbról a második Foky Ottó bábművész 1964. április 2-án.
106833 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, művészeti díjak átadó ünnepsége 1964. április 2-án.
106834 és 106835 Budapest V. Szalay utca 10-14., Művelődésügyi Minisztérium, művészeti díjak átadó ünnepsége 1964. április 2-án. Tőröcsik Mari színművésznő Jászai Mari díjának átadására vár.
A többieket magam részéről nem ismerem fel, de íme a lista:
"Kiosztották az idei művészeti díjakat Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban kiosztották a hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából adományozott 1964. évi művészeti díjakat. Az ünnepségen megjelent Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Központi Bizottság tagja, Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, valamint kulturális életünk több más vezető személyisége. Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház igazgatója üdvözölte, a megjelenteket, majd Ilku Pál átnyújtotta a díjakat. Ilku elvtárs beszédében a többi között elmondta: a most kiadott kitüntetések új vonása, hogy nemcsak egyes személyeket, hanem művészeti kollektívákat is jutalmaztak. Fokozott mértékben meg akarjuk becsülni azokat a kollektívákat, amelyek újszerűén, szocialista módon dolgoznak mondotta. A kitüntetett műveszek: JÓZSEF ATTILA-DiJ L FOKOZAT Csanádi Imre költő; Kolozsvári-Grandpierre Emil író; Makai Imre műfordító; Szabolcsi Miklós kritikus; Szüdi György költő. II. FOKOZAT Sánta Ferenc író; Szabó István író; Tóth Dezső kritikus. III. FOKOZAT Mezei András költő; Róna Tibor kabarészerző; Somogyi Tóth Sándor író. JÁSZAI MARI-DÍJ I. FOKOZAT A Thália Színház társulata, a mai drámai művek újszerű, bátor tolmácsolásáért; Horváth Teri, a Thália Színház művésze; Kazán István, a József Attila Színház rendezője; Simon Tibor artista; Törőcsik Mari, a Nemzeti Színház tagja. II. FOKOZAT Békés Itala, a Madách Színház tagja; Cselényl József, a Vígszínház díszle t tervező j e; Dr. Cseres Miklós, a Magyar Rádió r ndezője; Hegedűs Ágnes, a szolnoki Szigligeti Színház tagja; Ivánvl József, a pécsi Nemzeti Színház tagja; Lóránd Hanna, a miskolci Nemzeti Színház tagja; Sallay Kornélia, az Állami Déryné Színház tagja; Vargha Irén, a miskolci Nemzeti Színház tagja. III. FOKOZAT Csorba István, a Fővárosi Ope- rettszínház tagja; Dégi István, a debreceni Csokonai Színház tagja; Kovács Mária, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja; Rimanóczy Y vonne, az Állami Déryné Színház jelmeztervezője. BALÁZS BÉLA-DÍJ I. FOKOZAT Herskó János filmrendező. II. FOKOZAT Csőke József kisfilmrendező; Szabó Árpád kisfilmoperatór; Bokor Péter tv-rendező; Kerényi Zoltán filmvágó. MUNKÁCSY MIHALY-DÍJ I. FOKOZAT Kőbán György festőművész; Molnár Béla iparművész; Papp Gábor grafikusművész. II. FOKOZAT Gergely István belső építész; Gorka Lívia iparművész; Segesdy György szobrászművész; Zala Tibor grafikusművész. III. FOKOZAT Csohány Kálmán grafikusművész; Darvas Árpád grafikusművész; Engelsz József ötvösművész; Foky Ottó bábtervező-iparmű- vész; Orosz János festőművész; Pécsi László textiltervező iparművész. ' LISZT FERENC-DÍJ I. FOKOZAT A Magyar Állami Operabáz balettkara, Házai és külföldi szerepléséért; Komlóssy Erzsébet, az Állami Cperaház magánénekese; Kovács Béla klarinétművész; Palócz László, az Állami Operaház magánénekese. II. FOKOZAT Borbély Gyula, az Állami Operaház karmestere; Sipeki Levente, az Állami Operaház balettmű vésze; Ugrai Klotild, az Állami Operaház balettművésznője; Turján Vilma, a szegedi Nemzeti Színház operatársulatának magánénekesnője. III. FOKOZAT Bretus Mária és Tóth Sándor, a pécsi balettegyüttes szólótáncosai; Marsay Magda, a debreceni Csokonai Színház operatársulatának tagja. ERKEL FERENC-DÍJ I. FOKOZAT Fényes Szaboles zeneszerző; Mihály András zeneszerző. II. FOKOZAT Forray Gábor, az Állami Operaház díszlettervezője; Lcndvai Kamilló zeneszerző. "
Szerbia, Újvidék, Kamanc városrész (régebben önálló település). Duna-parti házak és jobbra a szerb ortodox Kisboldogasszony templom, a Felszabadulás gőzhajó fedélzetéről nézve.
hinnem kell a bizonyítékaiknak! Ráadásul közben egy NNÁ-szakértő is megerősítette, hogy a költőnő a Királyhágó utca 5/a-ban lakott és a volt férj, Lengyel Balázs a 2-ben. Át fogom javítani a cikkben.
A 66698-as képen a Magyar Rendőr 1953. január 3-i száma látható, de a kép dátuma 1981.
Ugyan lehetséges, hogy a kép valóban 1981-ben készült, de mivel a képen az újságon kívül semmi más nem látható, ami 1981-hez köthető lenne, így szerencsésebb lenne a kép dátumát 1953-nak venni.
106722 Budapest II. Hankóczy Jenő utca 17., Füst Milán író, költő otthonában 75. születésnapja köszöntésekor.
106723 Budapest II. Hankóczy Jenő utca 17., Füst Milán lakása. A költő 75. születésnapját ünneplő Sziget József hegedűművész.
"A költői szakosztályban október közepén emlékeznek meg Füst Milán 75. születésnapjáról, akinek köszöntésénél jelen lesz és közreműködik a hazalátogató világhírű hegedűművész, Szigeti József is." Népszabadság 1963. szeptember 7.
56959 Jánoshida, a Keresztelő Szent János születése plébániatemplom miután megtalálták a régi Premontrei templom román kori déli kápolnájának kapuját.
Köszönet Sisa Bélának a megfejtésért az fb-n!
"Az 1971-1973-ban végzett kutatásig és műemléki helyreállításig a jánoshidai rk. templom a Jászságban is gyakori barokk templomok egyike volt. A nyugati homlokzata előtti toronnyal hangsúlyos egyhajós templom két oldala mellett szimmetrikus elrendezésű, a sokszög három oldalával záruló kápolna áll. Ez utóbbiról és egy korábbi kisebb kutatásnak alapján tudott dolog volt, hogy a templom középkori részleteket őriz, de azokat a barokk külső eltakarta. A műemléki helyreállítást megelőző kutatás a templom szinte összes megmaradt középkori részletét feltárta, értékelte és bemutathatóvá tette. A helyreállítás nyomán az ócsai református, volt premontrei prépostsági templomot közvetlenül követve az Alföld legértékesebb román kori emlékévé vált ajánoshidai templom."
107137 Budapest BUDAPEST XIV.VÁROSLIGET Szépművészeti Múzeum, teremgaléria, a Berlini Állami Múzeumok egyiptomi kiállítása, szemben Hapi Nílusisten szobra.
107138 Budapest BUDAPEST XIV.VÁROSLIGET Szépművészeti Múzeum, teremgaléria, a Berlini Állami Múzeumok egyiptomi kiállítása.
47063ROMÁNIA, ERDÉLYTEMESVÁR Hunyadi út (Bulevardul 16 Decembrie 1989) és Bega bal sor (Splaiul Tudor Vladimirescu) kereszteződése a Hunyadi híd felől.
47065ROMÁNIA, ERDÉLYTEMESVÁR Hunyadi út (Bulevardul 16 Decembrie 1989) és Bega bal sor (splaiul Tudor Vladimirescu) kereszteződése a Hunyadi híd felől. Romániai forradalom.
Budapest XI. Gellérthegy Koncz Zsuzsa énekesnő és a Metró együttes: Latzin Norbert, Sztevanovity Zorán, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán, Brunner Győző.
Budapest XI. Gellérthegy Koncz Zsuzsa énekesnő és a Metró együttes: Sztevanovity Zorán, Brunner Győző, Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán.
Budapest XI. Gellérthegy Koncz Zsuzsa énekesnő és a Metró együttes: Latzin Norbert, Brunner Győző, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán, Bokány Ferenc.
Budapest I. Döbrentei tér, Szent Gellért emlékmű vízesése. Koncz Zsuzsa és a Metró együttes: Sztevanovity Dusán, Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Sztevanovity Zorán, Brunner Győző.
Budapest I. Döbrentei tér, Szent Gellért emlékmű vízesése. Koncz Zsuzsa és a Metró együttes: Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán, Brunner Győző.
Budapest I. Döbrentei tér, Szent Gellért emlékmű vízesése. Koncz Zsuzsa és a Metró együttes: Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán, Brunner Győző.
Budapest XI. Szent Gellért tér, Szent Gellért rakpart - Kelenhegyi út sarok. Koncz Zsuzsa énekesnő és a Metró együttes: Sztevanovity Zorán, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán, Brunner Győző, Latzin Norbert.
úgy tűnik, csakugyan ez az "otthonukban" kifejezés túlzás volt, lehet, ki kellene hagyni. sajnos a művészek magánéletéhez nem nagyon konyítok.
ez a cikk azt írja: "Nemes Nagy Ágnes (1922-1992) és Lengyel Balázs (1918-2007) a Királyhágó utca 2-ben. A házaspár 1958-ban elvált, a költőnő ekkor költözött a lakásba, férje pedig pár házzal odébb. Sosem szakadtak el egymástól. "
A róluk készült közös kép - a 106742 - 1963-as datálású, Az ablakon át a Királyhágó utca 1. Böszörményi úti oldala látszik, tehát a kép a Királyhágó 5/b-ben készült. Az 1966-os telefonkönyv alapján Nemes Nagy Ágnes címe Királyhágó u. 5/b-ben.
Mindezek alapján vagy csak a telefonja volt ide bejegyezve, vagy két lakása is volt, vagy, ami a legvalószínűbb, az Index cikk szerzője elnézte az utcaszámot és az 5/b volt Nemes Nagy Ágnes lakása.
Akárhogy is, a képen együtt vannak, tehát egyikőjük a másikójuk lakásában, otthonában, legalábbis a fotózás kedvéért.
Melyik part? A posványosi (nekünk jobbra) part mindkét képen hasonló. A Kispandúr (Petőfi)-sziget kiépítettsége az 57762.-n nem látszik annyira, mint a 76682.-n, de a jellegzetes bástyaszerű lépcső melletti építmények mindkettő képen láthatóak.
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1., Csók István Képtár, Csontváry gyűjteményes emlékkiállítása. Csontváry Kosztka Tivadar festménye, a Mária kútja Názáretben (1908).
Teljesen egybehangzóan az 1960-as éveknek az irodalomban és a költészetben, a képzőművészetben, a színházban, a zenei életben, a könyvkiadásban szellemileg oly gazdag és magas színvonalú termékeny időszakával, a Csontváry-kultuszt is ezek az esztendők generálták, pontosabban: Csontváry Tivadar felfedezése vagy mondjuk így: újrafelfedezése is erre az időre esik. Paradox módon ennek a nyitánya külföldön, az 1958-as brüsszeli világkiállításon, a Sétalovaglás a tengerparton Grand Prix-je volt, melyet 1962-ben követett ugyancsak Brüsszelben a nagy kritikai visszhangot és elismerést kiváltó retrospektív tárlat. Szenzáció volt, de befogadás is, legalábbis befogadni kész fogékonyság, ami azután végre 1963-ban Csontváry gyűjteményes emlékkiállítását Székesfehérvárott övezte. http://www.holmi.org/2013/07/szabadi-judit-csontvary-kosztka-tivadar-helye-korunk-szellemi-eleteben
A kultusz fontos, de véleményem szerint mára nem csak a Csontváry személyével kapcsolatos mítoszok érdekesek (hallott-e isteni szózatot, netalántán őrült volt-e), fontosabbak a művek, művészetének közönsége és azok, akiket Csontváry művészete képvisel. Mindez Csontváry festészetének mágikusságával teljesen összhangba hozható, ugyanis egy Csontváry-kiállítás mindig túlmutat önmagán. Karátson Gábor írta le, hogy amikor például 1963-ban Székesfehérváron rendeztek nagyszabású Csontváry-kiállítást 3040 000 látogatóval, annak híre az egész országra kiterjedt; olyasféle diadal és Gigantomakhia volt [ ], mint 1456-ban Hunyadi Jánosé Nándorfehérvárott.
A "fiatalok" kifejezés - szerintem - a másik képre vonatkozott, ahol gyerekek osztályképe látható a sátoraljaújhelyi status quo iskola előtt.
Te írtad: a fortepan képen 9 huszonévesés két negyvenes férfi látható egy budapesti nem status quo zsinagóga előtt.
"Huszonéves" nem fiatal?
A levélíró, egyértelműen hivatkozott a105001-es képre, tehát erre írta a fiatalok kifejezést. Miért került volna az "újhelyi" sorozatba és zempléni albumba a kép, ha a szerzők pl ezek alapján dolgoztak?
"A Vámosi csárda szolgált helyszínéül sok magyar filmnek, ezek közül is a legismertebbek:
A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. A koppányi aga testamentuma 1967-ben Fekete István azonos című regényéből készült magyar film. Rendező: Zsurzs Éva Csárdás királynő 1971. Kálmán Imre operettje. Rendező: Szinetár Miklós"
Feltételezésük szerint, azért került a hivatkozott albumba:
ketten is megtalálták egy emlékkönyvben, eszerint ők sátoraljaújhelyi fiatalok. itt a bizonyíték: Az emlékkönyv megtalálható:yizkor.nypl.orgZemplen megye157 of 564 page
A belinkelt kép felirata alapján fiatal férfiak osztályképe látható egy sátoraljaújhelyi status-quo iskola előtt, a fortepan képen 9 huszonéves és két negyvenes férfi látható egy budapesti nem status quo zsinagóga előtt.
Baja, Déri Miksa köz. Elől Ranódy László rendező, hátrébb Gózon Gyula, Latinovits Zoltán és Mensáros László színművészek az Aranysárkány című film forgatásán.
Baja, Déri Déri Miksa köz, távolabb a Bartók Béla utca házai, Gózon Gyula és Ranódy László rendező. A felvétel az Aranysárkány című film forgatásakor készült.
Igen, ez Baja, egészen konkrétan a Halászpart látszik az előtérben, balra a Kispandúr ( Petőfi)-sziget, jobbra az 1886- ban Riedinger L.A. cég által épített légszeszgyár gáztárolója látható. Az időpontot a part kiépítettsége alapján nehéz meghatározni, lévén az egészen a hetvenes évek elejéig kb így nézett ki. Ami egyértelműen meghatározná az időpontot, az nincs a képen, pontosabban a helye ott van, csak nem épült még fel ekkor: a légszeszgyár "művezető lakóháza" a Vörös-híd (a "Tűzifa" jelű épület előtti rész) mögött. Ámde: a gépem alatt nyitva Rapcsányi Jakab: Magyar városok monográfiája: Baja (1934) melyben így ír: " A gázgyár tetszett neki, és meglepődve vette tudomásul, hogy ez az ország egyik legrégibb gázüzeme, mely még 1885.-ben az augsburgi Vereinigte Gaswerke építettek, és melyet a város szerződésük értelmében később átvett. Az elmúlt ősszel fejeztük csak be az üzem modernizálását, kibővítését, és új szerelő és művezető lakóház építését." (211. oldal) Ez alapján a kép (figyelembe véve a kézirat megírását, a nyomdai átfutást) szinte biztosan 1933 előtti. A tutajok ekkor hozzá tartoztak a látképhez, lévén a Vörös-híd alatt a Deszkás utca mögötti vizes posványos szakaszra úsztatták őket, ahol aztán a faüzemek feldolgozták őket. (innen ered az utca neve is.)
Kérem, nézze meg még egyszer a 106795 és a 106798 képet, lehetőleg kinagyítva (LETÖLTÉS gomb). Nekem nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbin lévő portré alanya az előbbi képen is szerepel. Az egyéb egyezőségek mellett feltűnő a szemüveg és az ing azonossága. Én úgy gondolom, mindkettőn Benedek István van (vagy egyiken sem), vélhetően egy időben készültek ezek a képek. Egyébként köszönjük a csatlakozását.
57775 AUSZTRIAINNSBRUCK az Erzherzog Eugen Strasse - Kaiser Franz Josef Strasse - Schillerstrasse - Schubertstrasse által határolt háztömb belső udvara az Erzherzog Eugen Strasse felől.
a kép feltehető az Erzherzog Eugen Strasse 15-ből készült, akkor amikor a 26 és 28 sz. még nem épült meg
Budapest XIII., Szent István körút, .... és .... a Vígszínház előtt. Háttérben Petőfi Sándor mellszobra és a Ditrói Mór (Aczél) utca sarkánál a Tanács mozi.
Budapest VIII. A Magyar Rádió stúdiója. Balról Zách János, György László, Misoga László, Agárdy Gábor színművészek, jobbról a harmadik dr Cserés Miklós rendező.
Balatonalmádi, Wesselényi strand. Viziszínpad és nézőtér felállítása. A középső, 107125-ös képen baloldalt a háttérben, a vasútállomás mögött látszik a Tulipán szálló épülete.
Nagy Gyula Batthyány teret ábrázoló képei nem készülhettek 1979-ben. Én 1973-ra gyanakszom.
A Stukák nagyon hamar lekerültek a 19-es vonalról, és Ganz csuklósok kerültek oda is. 1979-ben viszont már UV-k jártak itt, miután a csuklósok 1978-ban a Nagykörútra kerültek. Az első képen látható Ganz csuklós egyébként is nagyon "archaikus" állapotban van (régi szélvédő, régi ajtó, két áramszedő). Az ajtók és a második áramszedő a 70-es évek végéig még itt-ott előfordult, de a szélvédőket a 70-es évek elején lecserélték.
"Daniel Dobnerisches haus 4 ft. Dobner Dániel, ki leszármazottja volt a 16. sorszám alatt említett Sebestyénnek, 1647-ben teszi le a polgáresküt. 1667-ben belsı tanácsos lesz, de késıbb már nem az. 1734-ben ennek a háznak Dobner Katalin asszony a tulajdonosa. Ez a ház, amelyet Gyóni Géza háborús költı emléktáblája ékesített, az 1944/5. évi légi bombázások folytán összeomlott, és az üres telken most kezdtek el egy új házat építeni. Orsolya tér 1. jelzése volt. (29.)"
Hát, ami azt illeti: megerősítést nyert, hogy Gyurkó László olyan jóképű ember volt újkorában, hogy A négy páncélos és a kutya című tévésorozatban is simán megállta volna a helyét. :-)
106566BUDAPEST XIV. Róna utca 174., a Hunnia Filmgyár telepe a Gyarmat utcai bejárat felé nézve, táncosok Banovich András Az életbe táncoltatott lány c. filmjének forgatása idején.
ez sztem TÜKRÖZÖTT a 106569 alapján
106567 és 106572BUDAPEST XIV. Róna utca 174., a Hunnia Filmgyár telepe, balra Banovich András filmrendező Az életbe táncoltatott lány c. film forgatása idején.
106568BUDAPEST XIV. Róna utca 174., a Hunnia Filmgyár telepe, táncos statiszták Banovich András Az életbe táncoltatott lány c. filmjének forgatása idején.
106569BUDAPEST XIV. Róna utca 174., a Hunnia Filmgyár telepe a Gyarmat utcai bejárat felé nézve, táncosok Banovich András Az életbe táncoltatott lány c. filmjének forgatása idején.
106570 és 106571BUDAPEST XIV. Róna utca 174., a Hunnia Filmgyár telepe, jobbra Banovich András filmrendező Az életbe táncoltatott lány c. film forgatása idején.
105948 középütt Lengyel József író. 105891 elöl: Hubay Miklós drámaíró 105941 Tamási Áron író és Bernáth Aurél festő 106048 Balra Goda Gábor író 106079 balra: Kolozsvári Grandpierre Emil 106080 Juhász Ferenc, ... Szécsi Margit, Nagy László
106081 Kálnoky László 106865 hátsó sorban: Csernus Mariann színésznő, Somlyó György költő, műfordító 106809 Kuczka Péter író 106800 Benedek Marcell 106799 Benedek Marcell és felesége Győry Lujza 106798 Benedek András 106795 Győry Lujza, Benedek Istvánné, Benedek István (az Aranyketrec írója) és Benedek Marcell a Vércse ucai ház kertjében 106771 elöl: Kuczka Péter 106766 Csorba Győző 106765 Lázár Ervin író 106761 Sánta Ferenc író 106759 Fekete Gyula író 106755 Sánta Ferenc író 106746 Tamási Áron 106990 jobbra: Simon István költő 106983 GYurkó László író 106976 Kalász Márton költő műfordító 106974 Lengyel József író 106964 Gellért Oszkár költő 106813 Pátzay Pál szobrász
Ebben nem vagyok biztos, de gyanítom, hogy a Sok hűség semmiért c. film felvételei. Torday, Tordy mellett látszik a rendező Palásthy György (106258-on pl.).
A kép Bokány Ferencből kiindulva 1965-ös lehet, a Wikipédia szerint Rudas András már évekkel korábban kiszállt. Viszont ekkor volt tag Zentai Antal, őt sajnos képről nem ismerem.
"a stockholmi olimpia céllövő bajnoka valaki társaságában egy nyugágyban pihen a Margitsziget csúcsán lévő koronglövő lőtéren az Árpád híd pilléreinek kőkockái előtt."
106593 Budapest V. Dorottya utca 8., Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem (később Dorottya Galéria), Bornemisza László festő kiállítása.
106594 Budapest V. Dorottya utca 8., Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem (később Dorottya Galéria), Bornemisza László festő művei kiállításán.
"Bornemisza László festő a saját művei előtt. Kezdetben irodalommal próbálkozott, haditudósító is volt Lvivben, majd 30 évesen döntött a festői pálya mellett. Illusztrátorként is ismert volt."
107139, 107140, 107141, 107142 Budapest VII. Rákóczi út 30., Fényes Adolf terem. Foky Ottó, animációsfilm-rendező a saját műveiből készült kiállításon.
107143 Budapest VII. Rákóczi út 30., Fényes Adolf terem. Foky Ottó, animációsfilm-rendező kiállítása.
"Foky Ottó bábművész több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Olyan sorozatok alkotója volt, mint a Mirr-Murr, a kandúr, a Misi mókus kalandjai vagy A legkisebb Ugrifüles. Feleségével, Foky Emmivel a kilencvenes években több mesekönyvet is illusztrált. 2012 szeptemberében halt meg. A fotó saját kiállításán készült, ahol bábterveit állította ki."
"A FÉNYES ADOLF TEREM KIÁLLÍTÁSAI, 19531987 Helye: Budapest, VII., Rákóczi út 30. 19471950. március: a Fővárosi Népművelési Központ kiállítási helyisége 1950. április1952: a Fővárosi Képtár Fényes Adolf Terme 19531987: a Kiállítási Intézmények - Műcsarnok intézménye Fényes Adolf Terem néven 1990-től: A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége kiállítóhelye Árkád Galéria néven...
1963. augusztus 23. szeptember 25. Foky Ottó kiállítása. A Kiállítási Intézmények Műcsarnok rendezésében. Rend. Lányi Ottóné."
A Grünwald Mór által tervezett és 1898/99 között építtetett Kerepesi úti (ma Rákóczi út) ház homlokzat-kialakítása egyedülálló szecessziós/premodern alkotás (volt). A Nagydiófa és Nyár utcák közötti teljes háztömböt elfoglalja (Rákóczi út 30., Dohány utca 27., Nagydiófa utca 1., Nyár utca 2.), szemben a Rókus kápolnával.
A II. világháborúban súlyosan megsérült, s bár a díszítmények jó része túlélte a háborút, de ahelyett, hogy megőrizték volna ezeket, inkább eltüntették, így az új, Detre Pál tervei szerint elkészült Rákóczi úti főhomlokzat már csak arányaiban és tömegében emlékeztet az eredeti kialakításra. Másban nemigen. A Fővárosi Tanács rendeletére ráadásul az épület földszintjét és mezzanin szintjét 1957-ben átépítették és árkádosították Szőke Károly tervei szerint, ekkor került ide egy önkiszolgáló illatszerbolt is. Azóta kisebb-nagyobb boltok váltogatják egymást.
Grünwald örökösei 1942-ban adták el a házat az Országos Társadalombiztosító Intézetnek (OTI), akik az 1948-as államosításig birtokolták az ingatlant. Az épület első emeletén 1901 óta működött a Magyar Királyi Posta és Távíró Tisztviselők Kaszinója, amelyet 1945-ig mindenki csak Postás Kaszinóként ismert. Az államosítást követően itt alakult meg a Műcsarnok kezelésben működő Fővárosi Népművelési Központ, amelyben 1947-től különböző képzőművészeti kiállításokat rendeztek. Az ekkor már Fényes Adolf teremnek hívott lakásban csak azok rendezhettek tárlatot, akiket valamilyen oknál fogva, legtöbbnyire az akkori megfogalmazás szerint műveik jellege miatt" a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nem állíthattak ki (pl.: Kassák Lajos, Makrisz Agamemnon). A kiállítótér az 1989-es rendszerváltást követően Árpád néven működött tovább 2003-ig."
A 15382 sz. Fortepan kép dátuma hibás. A kép bal szélén látható (valószínüleg) 5306-os lajstromjelű Góbé 1968 aug. közepén leesett. Továbbá 1968. aug.31. és 1972.aug.18. között a Hármashatárhegyen repülés nem volt.
wikipédia
lsd 
>>>> 
(Google Map)
Ez egy korábbi tévedésem korrekcióját is jelenti, amivel kapcsolatban 
pedig ugyanúgy Vázsonyi Endre, ahogy a 106890. (Janikovszky János is megerősítette.)
>>> TÜKRÖZÖTT 
Népszava 1967. nov 3.
+80282
az fp kép bal szélén látható épület:
lsd 
a 106216 alapján
mint fent, de tükrözni kell
Tehtube Zsolt szerint a dátum 1930. (fb)
hu.wikipedia,org
lsd 
a 
maps 
lsd 
(106642 uott uők)
és ezen a felvételen is!
