E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
a fentrol.hu dátumainál sztem egyetlen hibalehetőség van: az operátorok rosszul olvassák le, vagy gépelik be a légifotó szegélyén látható adatokat. Utóbbiakban úgy gondolom teljesen meg lehet bízni, hiszen akkoriban ez katonai dolog volt.
A 77 okt. 27 valójában itt okt 07, akkor pedig asszem méglehetnek lombosak a fák
Köszönöm a válaszokat. Szerintem akkor fogadjuk el, hogy 1939 őszén készültek a képek és a fotókon a lengyel hadsereg menekült alakulatai láthatóak. Jó lenne valamilyen egységes módon egy mondattal a képek alatt is jelezni ezt. pl "A lengyel hadsereg menekült alakulatai a magyar-lengyel határsávban"
1939 szeptemberében Magyarországra menekült a lengyel egységek közül a 10. páncélosdandár, 3. hegyi lövészdandár, 3. nehéz tüzérezred, 5. podhalei lövészezred, a stryji 4. utászezred, a 9. és a 2. ulánus ezred. A krakkói, poznani, przemysli, varsói, Iwówi városparancsnokság, a vasútbiztosító zászlóalj, a rendőrség és a vámőrség, határőrség egyes egységei. A Katonai Térképészeti Intézet, az 5. krakkói híradó parancsnokság. A varsói 53. gyalogezred, a 11. gépesített légvédelmi tüzérezred, a stryji 1. gépesített tüzérezred. A brzesciai páncélososztály, a 6. podhalei lövészezred, a 9. ezred páncélos alegységei és a 9. számú katonai körzet tábori kórháza, és más kisebb csapatkötelékek, valamint egységeiket elvesztő katonák és tisztek ezrei.
A Magyarországra menekült lengyel katonák összetételét jól szemlélteti az I—VIII. honvéd hadtestpatrancsnokságokíhoz és csendőrkerületekhez intézett, 1939. szeptember 24-ér kelt HM és BM 1939/1475/kt. együttes parancsnra beérkező „Állománykimutatás". Az ország különböző részéből beérkezett jelentések szerint (szeptember 28., 29. és 30-án) többek között a következő helységekben tartózkodtak „illetéktelenül és felügyelet nélkül" lengyel katonák. Pollenu: 4. páncélosezred (4 fő), 61. vöröskeresztes zászlóalj (7 fő), 2. lövészdandár (1 fő), 3. repülőezred (1 fő), 3. ulánus ezred (2 fő), 48. gyalogezred (1 fő). Siófok: I. hadtest 3. ezred (11 fő). Csillaghegy: 13. gyalogezred (2 fő). Karancság: 12. ezred 3. zászlóalj (5 fő). Szikszó. varsói gépkocsizó osztag (4 fő). Bodrogkeresztúr: 8. páncélosezred 1. század (2 fő), 4. repülőezred 1. század (3 fő). Gomba: 4. páncéloszászlőalj (4 fő). Nyergesújfalú: varsói légvédelmi alj (1 fő), vasútbiztosító osztály (1 fő), 5. önálló páncéloszaszlóalj (2 fő). Rákoscsaba: krakkói tüzérezred (1 fő). Kiskomárom: 10. huszárezred (2 fő). Bánhida: I. hadosztály 1. önálló zászló1. gyalogezred gépkocsizó osztag (2 fő). Hejőcsavn: 17. gyalogezred (1 fő), 10. páncélosezred (1 fő), 4. gyalogezred (1 fő), krakkói 5. páncéloszászlóalj (2 fő). Hatvan: 22. híradó zászlóalj (2 fő) stb. [Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban HL.) HM. 1939—21—21—3107—48809. Allománykimutatás.]
Akiket Berkó Pál képein látunk azok szervezetten menekülő katonák, komplett alakulatok. Fejből nem tudom, de elő lehet bányászni hogy mely alakulat katonái, amely szervezetten lépte át a Magyar határt, és adta át a felszerelését a hatóságoknak, amelyek azután, (mármint a felszerelés) több képen is látható, immár magyar szolgálatban.
A kárpátaljai bevonulás más volt, minta felvidéki, ahol zömében magyar területeken lakosság nagy része örömmel fogadta a változást. Kárpátalján voltak szórványos csatározások is és a katonai jelenlét utána is erős maradt. Ezen túl el tudom képzelni, hogy a háború kitörése után csapatokat irányítottak ide vagy behívtak tartalékosokat (mint pl. Berkó Pált, aki láthatólag több hadjáratba is részt vett).
A szovjet támadáskor összefüggő és vezetett katonai alakulatok (is) lépték át a határt, ui. a lengyel hadsereg jelentős része intakt maradt, fel voltak készülve arra, hogy a keleti területeken hosszabb ideig folytatják a németekkel szembeni ellenállást. A magyar határ túloldalán a lakosság etnikailag nem lengyel volt, lehet hogy ők nem menekültek, mert nem tartottak annyira szovjet megszállástól, sőt lehet, hogy sokan üdvözölték is azt.
A haditechnikán én is tűnődtem, főleg a teherautókon. A tankok üzemben tartásához nem hiszem, hogy lett volna alkatrész és technológia. Sajnos nem értek a teherautókhoz annyira, hogy felismerjem egy későbbi képen, hogy melyik lehetett esetleg lengyel eredetű.
[...] Népi Együttes vendégjátéka Július 11 18 augusztus 1 és 8 án [...] án RAJKÓ RAPSZÓDIA a KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜTTES vendégjátéka Július 3 tól [...] Éva Káldy Nóra Jegyek válthatók Színházak Jegyirodája VI Népköztársaság útja 18 Telefon 120 00 Szabadtéri Színpadok Szervezési Irodája Sportjegy troda VI Népköztársaság útja 4 Telefon 123 171 Budapesti [...]
Nem vilagos előttem, hogy a magyar csapatok és köztük Berkó Pál milyen minőségben voltak jelen? Adódna, hogy Kárpátalja visszacsatolása okán, de ez 1939. márciusban volt. A lengyel menekülthullám szeptember közepén indult. A képek 90 százalékban katonákat ábrázolnak, kis részben civileket. Valahogy a menekülthullámot pont fordítva képzelném. Illetve kérdés még, hogy ha menekültek, akkor Berkó Pál mit keres itt 39 őszén? Az eredeti kutatói kérdés is erre vonatkozott, egy készülő BP tanulmányhoz lenne fontos tudni, hogy mit is látunk a képeken. (Egyébként ez a haditechnika mind a magy.kir. honvédség állományába került ott a határon?)
Hát ez lehetséges, bizonyára a fentrol.hu sem tökéletes, ahogy semmi sem az.
Mindenesetre a te hozzászólásod meg az enyém is utal arra, hogy a 79-hez került UVATERV-es képek nem en bloc nem 79-esek.
Ami egyébként azért szokatlan, mert az UVATERV képek elég jól datálhatók, mert a negativok és papírképek zömén volt egy UVATERV szám, ami időrendben elhelyezte őket. Ezeket sokan látták, akik a tűz után mentették a fotókat.
99%, hogy menekültek, azoknak egy része, akik 39 szeptember végén, miután a Szovjetunió hátba támadta Lengyelországot elhagyták azt. (milyen közös határ védelmére gondoltál? mármint a magyar-lengyel határ lengyel oldalán mi ellenünk védekeztek volna a lengyelek és ezt id. Berkó Pál átment volna lefényképezni??)
A menekültek nagyobb része Bukovina, azaz Románia felé távozott. Aki szovjet fogságba estek, azoknak jól ismert a sorsa...
A háború alatt 44-ig két nagyobb lengyel kolónia létezett állami támogatással, az egyik Balatonbogláron. Ebből a lengyel zsidók kiestek, azok jelentős részét 42-ben Kamenyec-Podolszkba deportálták.
7 kép bizonyosan és pár másik valószínűleg a körősmezői országúton és mellett készült, talán a határ bezárólag. Tehát ez a Tatár hágónál lévő határ vagy vhol a közelében. Úgy tűnik, valahol a határ után egy völgyben, de még Kárpátalján gyűjtötték össze a menekülteket az első napokban.
Kétségeim vannak a fentrol.hu képének dátumával. A pályaudvari és a Váci úti fák teljes lombozata meg van. Október 27 -én akkor nem volt szokásos ez. https://en.tutiempo.net/climate/10-1977/ws-129820.html Szegeden többször volt 0 fok abban a hónapban. Ha nem jó valami a dátumban akkor az év jó?
sziasztok, egy kutatói kérdés. a 72864 és 78300 közötti Berkó Pál képsorozaton lengyel katonákat látunk. A kérdés az, hogy ezek a katonák lengyel menekültek, vagy a közös határ védelmében részt vevő katonák? Én az elsőre szavaznék. Hogyan lehetne ezt bizonyítani? Ha sikerülne, a képaláírásba is be tudnánk írni. (Ezek elég ritka fotók, olyannyira, hogy több lengyel publikációban is szerepeltek már). Esetleg van tippetek helyszínekre? Két képnél láttam helységnevet, hátha újranézve mást is meg tudtok fejteni.
Köszi! Fel se merült bennem, hogy az utcát átszámozhatták... Furcsálltam is, hogy hogyan láthatunk rá az 1. számra, de azt gondoltam, talán a páros oldalon nem volt meg minden ház 45 előtt.
De így világos, a könyvesbolt az ahol ma a Copy Center van, s ez a sarokház a Franziskaner utcára számozódik (ma 1 sz. ott), s az ezután jövő első ház volt a Stockenstrasse 1, ami ma a 19. s a Zebulon bár van benne (vagy legalábbis volt 2009-ben).
Jah, találtam egy '38-as címtárat. Aszerint a Stockenstraße a Franziskanerstr-tól számozódik. A 3-as szám alatt ekkor sem könyvkereskedés volt feltüntetve, de ezek szerint a háború előtt máshogy voltak a házszámok, mint ma. Viszont Akademische Buchhandlung egyáltalán nincs a címtárban. A háború utáni címtárakban már az utca számozása megfordul, a Markt felől számozódik, ahogy ma is.
Azt hiszem, ebből ennél többet nem tudok kihozni. Ezek szerint a Fortepan-kép valóban kb. a Stockenstr. - Franziskanerst. saroknál készülhetett.
Már egyszer ismertem egy embert, aki olvasott egy könyvet Bonnról.
Ma ez a kút legjobb tudomásom szerint az An der Schloßkirche kanyarjában áll, az egyetemi épület előtt (vagy inkább mellett), ITT. A Parkoló tábla pont takarja, de az alsó fele látható EZEN A NÉZETEN.
Ez az említett tértől nagyságrendileg ötven méterre található.
De a te meghatározásod sem lehet jó. A Stockenstraße 1 egy sarokház, az amúgy nem túl hosszú utca túlsó végén. Sajnos ma itt a háború után épült házak vannak, ami megnehezíti a beazonosítást.
Kerestem egy háború előtti térképet, aszerint az utcák ugyanígy voltak, mint ma, a neveik is, de a házszámokról egyelőre nem találtam semmit. Az 1936-os és az 1942-es bonni címtárban nincs Akademische Buchhandlung. A háború utániban már igen, de egészen máshol.
