E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Amennyire emlékszem, eredetleg nem volt szándék a korabeli megnevezés feltüntetésére, a winoujcie képek voltak az elsők közt, ahol ez megjelent. Aztán I. vh.-s keleti hadszintéri fotóknál lett erre nagyobb szükség, lévén a korabeli újságok, könyvek, naplók, sőt mai archívumok meglehetősen más szövegalakokat használnak, mint a mai cirill nevek fonetikus átírása.
Ha belevágsz Breslau (Boroszló) mintáján egy listának, nagy munka lesz... Szerencsére nem én döntöm el mindezt, én is csak javasolni szoktam :) aztán vagy az a baj, hogy van sapka, vagy az, hogy nincs... :)
A legminimálisabb kétely se merülhet fel, hogy az ábrázolt települést hogyan nevezték a kép készítésének idején (Breslau), ahogy ahhoz se, hogy a Német Birodalom, a te szóhasználatoddal, "hivatalos autoritás" volt. De ez akkortájt egy kicsit se érdekelt senkit, és erre a kép leírásánál nem utal semmi.
a 75412 idején jóhiszeműen került fel a fortepanra a Rovnoverstrasse, lévén ez van kiírva, de most kiderült (különös tekintettel mióta lengyel településnevek németes átírása lett a standard, tehát a fortepan elfogadta az Ukrán Birodalmi Kormányzóságot, mint hivatalos autoritást), hogy az utca hivatalos neve Rownoer Straße volt.
ha mindig az lenne a képalá, ami az utcanévtáblán látszik, akkor felkerülhetne Régposta utca, 3794211187, vagy Párisi utca pl. 207632, vagy Szabadsajtó út 80167278876 is
Az első világháborút követő erőteljes kereslet-visszaesés kivédésére három nagy sörfőző vállalat előbb az 1920-as években kartellbe tömörült, majd 1933-ban egyesült Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. (DHRS) néven.
itt megint "mindössze" a cirill-latin átírásról van szó
a német Rownower Str cirillel van leírva, hiszen egy ukrán oldalt idézel: Ровноверштрассе. A kérdés, hogy ezt innen újra átírjuk-e latinnal, és akkor Rovnoverstrasszét kapunk? Ez elég pikáns lenne.
Ha már ragaszkodunk a korabeli név feltüntetéséhez, akkor számomra a Rownower a logikus és kifejezőbb, hiszen eredetileg a németek így írták le. Furcsa lenne ennek cirill átírását visszaírni latinnal.
De azt hiszem, egy képtelen helyzetre próbálunk megoldást találni...
A gond az, hogy nem szeretnék feleslegesen plusz munkát okozni, mert így is van épp elég. Ha már kialakult egy változat, csak akkor bolygatnám, ha abban világos konszenzus van. Ha fonetikus változatot vesszük alapnak, akkor sok képen, vegyük példának a 153608-t, egy csomó dolgot át kéne írni. Mert pl. az is furcsa lenne, hogy Halicka ploscsa (ekkor 1905-ös felkelés tere), lévén miért szerepelne a mai változat fonetikusan, de az akkori meg lefordítva. S akkor pl. a Oleszja Honcsara (Antonovics) utca szöveg részt is át kéne írni, de vajon pontosan mivé?
Halics város/Galícia tartomány: a tartományról van elnevezve, mert innen indul oda az út. Ez a tér első (?) hivatalos neve, úgy tűnik, ezt kapta vissza 2023-ban
Egyébként, örülök, h te is úgy gondolod, h ez a fordításosdi nem kéne. Sztem ha nem fordítod le, hanem az eredetit írod be, akkor több esély van rá, h normálisan, az eredeti utcanév kerül a képalába
sztem ez nem a a Vadvirág utca 26, mert ezen a képen áll a kerítés az építkezés alatt, a másikon nem. Az emberek is mások, ill a szomszédban nincs ilyen ház
Hát, olyan ez mint a kisnyuszi a sapkával, ha Galícia teret írok, biztos többen azért szólnak itt a fórumban, hogy az nem ugyanaz, mint a Галицька площа.
Mivel Galicia és Halics két különböző dolog magyarul, így ez egy nehéz ügy. Olyan mint, hogy a birtokos esetben lévő szláv közterületnevek esetén mi a teendő.
Mindezek miatt nem vagyok híve egy-két kivételtől eltekintve, mint Vörös tér a magyarító lefordításoknak (csak próbálom -több-kevesebb sikerrel- követni a fortepan standardot)
A dátum rossz, a kép viszont nagyon érdekes. Magyar katonák, csendőrök, (cseh)szlovák katonák (a sapkajelvény helyén szlovák nemzetiszínű szalag), illetve két Hlinka-gárdista (a karszalagos civil, illetve a csedőrtiszt mellett jobbra, jelvényes sapkában). Szerintem 1939. március 14. körül, a szlovák függetlenség kikiáltásakor készülhetett, valahol a határon.
Magyarország, Balaton, Balatonlelle Ady Endre utca ... 10. ? Hangulat Eszpresszó +++ (Az épületet lebontották, a Református Imaház mellett állt, később Omnia Eszpresszónak hívták)
Erre van valamilyen forrásod? Vagy saját emlék? Csak mert én elég sokat túrtam a netet ezirányban, teljesen eredménytelenül.
Galíciai tér / Halicka ploscsa > Halics tér (ha már van rá régi magyar szó, ami ráadásul uaz, mint az ukrán) de ha már Galíciai tér, akkor nekem a Galícia tér jobban hangzik
Ahogy megboldogult földrajztanárom mondta egykor: "de a diák szomorítására a helyzet nem ilyen egyszerü"...
Van egy Halics nevü városka is (Galícia/Halics tartomány névadó települése), azt csak a bennszülöttek tudják, hogy a tartományra vagy a városkára utal-e a tér neve, ezt elkerülendö én is inkább a Halics tér elnevezést mondanám, ha nem lennék azon az állásponton, hogy teljesen fölösleges ezeket a földrajzi neveket lefordítani magyarra, v.sz. tökéletesen megfelelö a Magyar Helyesírás Szabályai szerinti fonetikus átírás.
Galíciai tér / Halicka ploscsa > Halics tér (ha már van rá régi magyar szó, ami ráadásul uaz, mint az ukrán) de ha már Galíciai tér, akkor nekem a Galícia tér jobban hangzik
Szőlészeti és Borászati szervek. Központi Szőlészeti Állomás /kisérleti/ és Ampelológiai Intézet /mk./: Budapest; Allami szőlőtelepek: Budapest, Ópálos /Paulis-Baracka/;
egy helyen, Plaszkó István kerékpár-, varrógép- és írógépműszerész Budapest II., Rómer Flóris utca 2/a Margit körút (Mártírok útja) 19. sarkon lévő műhelyében készült.
A műszerésznek az üzletportálon lévő családneve ugyan nem nagyon olvasható (a legjobban még a 102006 képen), de a műhelyben készült 281835 és 281836 fotón egy-egy biciklivázon olvasható a Plaszkó név.
A képek datálásához: Jelenleg mindegyik kép 1972-ra van dátumozva. A 281836 képen balra a falon látható egy 1970-es és egy 1971-es falinaptár.
A 281834 képen négy példányban is látható az idehaza 1970-ben bemutatott Spartacus film egyik plakátja, amely szintén 1970-ben készült: https://plakatfiu.com/hu/spartacus
Egy másik plakáton ugyanakkor Gádor István keramikus egyik kiállítását hirdetik. Neki 1970-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása, 1971 május végétől június végéig pedig a Műcsarnokban. Az utóbbi kiállítás katalógusának címoldalán az az alkotása szerepel, amelyik a Forepan-fotón látható plakáton is:
a sorozat egy része a Gyorshadtest 1941-es hadjáratához kapcsolódhat, ezek tipikusan kánikulában sík, füves tájon készülnek, valamint itt kellett a szomszédos szomszédos támadó román hadtesttel együttműködni
ez nem az. Nem tudom, hogy mondják ezt magyarul, de itt az elektromos és gázművek személyzetének "rekvirálásáról" van szó; azt kell tenniük, amire a hatóság utasítást ad
Talán a honvédelmi munkára kötelezés/igénybevétel a jó kifejezés:
1939. évi II. tc.
Üzemek alkalmazottainak visszatartása
90. § (1) Azok a honvédelmi munkára kötelezettek, akik a jelen törvény alapján igénybevett vagy előkészületi intézkedésekre kötelezett (108. §) szállítási vagy közlekedési eszköznek vagy intézménynek, üzemnek, ipartelepnek vagy egyéb vállalatnak személyzetéhez tartoznak, kötelezhetők arra, hogy az igénybevétel, illetőleg az előkészületi intézkedések tartamára eddigi szolgálati vagy munkaviszonyukban megmaradjanak.
Budapest IX., Kvassay Jenő út az azonos nevű hídtól a Közvágóhíd felé nézve.
Ehhez a képhez ma már elég erős képzelőerő kell mert mindent elpucoltak azóta. A két vasúti híd egy deltavágány volt a 151-es vasútvonal és a Dunaparti Teher pu. között, az út jobb oldalán futó vágány felsővezetékkel a (nemrég megszűnt) 22-es villamos (Boráros tér - Nagyvásártelep)
A felirat szerint: Obauer-Bannerfeld Alfréd, később ezredes, Csernyivci katonai parancsnoka.
A képen biztosan nem ő van. A fotó 1898 után készült (az ekkor kiadott Jubileumi Érmeket viseli), Obauer-Bannerfeld Alfréd 1898-ban már százados volt, a fotón ezzel szemben egy nem magyarországi kiegészítésű, közös hadseregbeli gyalogezred egyéves önkéntes gyalogosa van.
14 éve működünk kb ezekkel a keretekkel (vagy korlátokkal). Szerintem pont az a jó, hogy az ilyen nagyon alap adatok után (köszönhetően annak, hogy van fotó és van adat) a hozzátok hasonló közösségek, alkotóműhelyek, helytörténészek önálló gyűjteményeket, facebook csoportokat, vagy blogokat tudnak létrehozni és érdekes, fontos további információkkal megtölteni. Sőt, kiállításokat, könyveket tudnak publikálni a saját kutatásuk megismertetésére. Mi elsősorban fotókkal foglalkozunk és igyekszünk is ehhez ragaszkodni.
Értem. A lényeg, hogy a taxisok odataláljanak. Rendben.
Azért szívesen megkérdeznék jó pár tényleges felhasználót, hogy nekik melyik "képalá" a szimpatikusabb:
- az, ahol lát egy dátumot és egy címet,
- vagy ahol azt is megtudja, hogy ki építtette, ki tervezte, minek épült, kik lakták/használták, mi volt később, a kép készültekor a rendeltetése, és egy sor emlék úszik be ennek hatására.
Számomra ékes példa erre a Gorkij fasor 38. és 40. szám.
Ha szigorúan a Te leiratodat követjük, akkor létrejön egy olyan csupasz képes adatbázis, ahol csak éppen az építmények, az épületek, az épített környezet sava-borsa marad le.
ez nem az. Nem tudom, hogy mondják ezt magyarul, de itt az elektromos és gázművek személyzetének "rekvirálásáról" van szó; azt kell tenniük, amire a hatóság utasítást ad
Duna korzó - Szende Pál (ma Wekerle Sándor) utca sarok, Budapest, V.ker.
A "Fecske"Merci (W111) áll a Dunakorzón, a lovas szobor Pátzay Pál Sportloval alkotása áll a Dunával szemben
(a szobor alapján azonosítható könyen a kép https://www.kozterkep.hu/1211/sportlovas, ebből kiderül, hogy maga a "tér" a háborúban megsemmisült Ritz szálloda helye, ahol aztán az akkori Forum szálló épült fel)
Csütörtökön néhány perccel egy óra előtt a fővárosi Vidám Parkban kigyulladt a Robogó épülete. A mintegy 400 négyzetméternyi alapterületű emeletes, fa-, furnérlemez- és jutavászon borítású építményen a tűz rohamos gyorsasággal terjedt. A budapesti tűzoltóság nagy erőkkel vonult ki a helyszínre és kilenc sugárral oltotta a tüzet. A gyúlékony anyagokból felépített, már égő belső labirintusok és diorámák megmentése különösen gyors beavatkozást követett a tűzoltóktól, akik csaknem egyórás megfeszített munka után eloltották a tüzet. Személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár jelentős. A tűz keletkezési okának megállapítására a vizsgálat megindult.
Érdeklődnék, hogy a nemrég felkerült bűnügyi képek közül a 282356 képszámú. Levéltári jelzet: HU.BFLXV.19.c.10 fotón látható épület helyileg hol volt?
Azért lenne fontos, mert a magyar akvarisztika történetét kutatom.
Érdeklődnék, hogy a nemrég felkerült bűnügyi képek közül a 282356 képszámú. Levéltári jelzet: HU.BFLXV.19.c.10 fotón látható épület helyileg hol volt?
Azért lenne fontos, mert a magyar akvarisztika történetét kutatom.
Hahó! Szerintem ne álljunk bele egymásba. Te helytörténészként raktad össze a képalát, ami nagyon klassz és korrekt. A Fortepan azonban nem helytörténeti honlap, mi egyszerűen fotókat közlünk és (Veled együtt) megpróbáljuk azonosítani a képeken látható helyszíneket.
Budapest III., Laktanya utca (?) a Vöröskereszt utcánál.
1971-ben járunk, amikor még nincsen kiépítve a rakpart és a HÉV vágányok mellett van egy házsor, azóta ez a rész is nagyon átalakult. A távolban viszont összetéveszthetetlen az ecetgyár épülete és fehér silója.
Budapest II. A Margit körút (Mártírok útja) 1921. szám alatti általános iskola Rómer Flóris utca felőli udvara, a háttérben középen a Fekete Sas utca torkolata.
Budapest II. A Margit körút (Mártírok útja) 1921. szám alatti általános iskola Rómer Flóris utca felőli udvara, a háttérben a Margit körút (Mártírok útja) 24. és 26. számú ház
balra VI. kerület - Terézváros, Városligeti fasor 38. (jelenleg irodaház) Spitz-villa, később Rátkay Klub; funkció: bérvilla; építés éve: 1911.; építtető: Spitz Arnold fakereskedő; építész: Sebestyén Artúr.
jobbra VI. kerület - Terézváros, Városligeti fasor 40.
Révész Sámuel és felesége, Stern Lili villája és műterme; építés éve: 1911.; építész: Révész Sámuel - Kollár József építészpáros.
A kép készültének időpontjában Gorkij fasor 38. (Országos Szórakoztatózenei Központ és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége) és Gorkij fasor 40. szám (OKISZ Labor, Offset Nyomda)
Akkor ne ragadd ki a kontextusából! Ebben az esetben amúgy meg az ingatlan/villa szikár címe II. kerület - Törökvész, Orsó utca 58. Amit "kijavítottál", az nem volt hiba, csak kiragadtad a kontextusából. A leírásom 1894-től indul. Ezért szerepel ott a 123-as szám. A posztom így szól: https://www.facebook.com/groups/2keruletanno/permalink/7540635059322771/ Amikor épült, meg még sokkal később is, az Orsó utcának a mai Sövény utcát követően nem volt páros oldali számozása, mert ezek két utca frontos telkek voltak; a Pasaréti úttól indultak, és nyúltak fel az Orsó utcáig. Ezért ennek a villának nagyon sokáig a (korabeli) címe Pasaréti út 123. szám volt.
Konkrétan, amikor a Fortepanon megjelenik ennek a villának a fotója, akkor ez is hozzátartozna a leíráshoz - szerintem -, mivel nem kizárólag taxisoknak készül - szerintem -, és a helytörténeti/épülettörténeti szempontból így válik teljessé. De felőlem azt írtok oda, amit akartok. A lényeg, hogy a taxisok tudják majd használni.
A "korabeli számozás" megnevezést ne javítsuk, nem elgépelés.
A jelenlegi számozás valóban Pasaréti út 133., de a villa keletkezését követően, kb. a '20-as évekig ez 123. volt.
A két címet akkor együtt kell szerepeltetni a leírásban, de önmagában a 133. az ábrázolt villa és keletkezésének kora kapcsán több sarokkal a Hűvösvölgy felé visz.
Miért kéne a villa keletkezését követő, 20-as évekbeli számozást használni?
1972-ben készült a felvétel, ekkor biztosan nem 123. volt a számozása.
A "korabeli számozás" megnevezést ne javítsuk, nem elgépelés.
A jelenlegi számozás valóban Pasaréti út 133., de a villa keletkezését követően, kb. a '20-as évekig ez 123. volt.
A két címet akkor együtt kell szerepeltetni a leírásban, de önmagában a 133. az ábrázolt villa és keletkezésének kora kapcsán több sarokkal a Hűvösvölgy felé visz.
a googli sok mindent ír... az a kérdés, milyen adatbázisból dolgoznak, mikor magyar településneveket írnak. Valami 120 éveset gondolom, mert szerintük Olomouc magyar neve Alamóc :
egyrészt a 40-es években kiadott magyar térképen Hukliva van, másrészt a berakott képernyőfotón ott a wikilink, miszerint "1939 és 1944 között Kárpátalja egészével együtt ismét Magyarországhoz tartozott, magyar neve Hukliva volt"
be kell valljam, nekem nagyon ellenszenvesek ezek a századforduló környékén magyarított településnevek. De nincs mit tenni, egy rövid ideig tényleg így hívták a falut. Viszont a kép készítésekor már rég nem. Utóbbi miatt nem hinném, hogy kell ez a Zúgó. Ráadásul ez messzire vezetne: akkor minden településnél legyen odaírva a régi neve is? És mennyire régi név számít?
Törökvész - Orsó utca 58. szám (hrsz. 11966/2 ; hrsz. 6919 még korábban 6039) A mai Orsó utca 58. szám alatti villa a hátsókert és az egykori Csemege felől fotózva (korabeli számozása Pasaréti út 123.). A villa özv. Gasperini Józsefné (Giuseppe Gasperini) szül. Bene Ilona földszintes lakóházaként épült meg 1894-ben (hrsz. 6039); építész Polanszky István (1893.).
A kép része a 283335 283336 és 293338 képsorozatnak
Törökvész - Orsó utca 58. szám (hrsz. 11966/2 ; hrsz. 6919 még korábban 6039) A mai Orsó utca 58. szám alatti villa a hátsókert és az egykori Csemege felől fotózva (korabeli számozása Pasaréti út 123.). A villa özv. Gasperini Józsefné (Giuseppe Gasperini) szül. Bene Ilona földszintes lakóházaként épült meg 1894-ben (hrsz. 6039); építész Polanszky István (1893.).
A kép része a 283335 283336 és 293338 képsorozatnak
3-as metro építés felvonulási területe a Károlyi-kert helyén Budapest Belváéros V.ker Magyar, - Henszlmann Imre, Ferenczy István utcák által határolt terület.
Bp. XII. Virányos, a Kútvölgyi út, Járőr utca találkozásánál.
A kép közepén az akkori Zirzen Janka u. 48 (50?), jobbra Dániel út-Gím utcai telepszerű lakóházak és a Zugligeti Szent Család templom a Szarvas Gábor úton látható.
1971. (!) augusztus 30-án gázrobbanás történt a Hollán Ernő utca 16. sz. ház III. emeletén, aminek következtében a ház falának egy része is kidőlt, és több korabeli beszámoló szerint megsérült több, a háznál parkoló autó is. A Fortepan-fotó előterében lévő autó ugyan kb. másfél háznyira van a Katona József utca sarkán lévő Hollán Ernő utca 16.-tól, de ettől függetlenül szerintetek nem lehetséges-e, hogy az említett robbanást követően készült a fotó? (esetleg arrébb vitték a sérült autót.)
A Katona József utca és a Hollán Ernő utca kereszteződésében mintha lenne egy még jobban összelapított autó, ehhez hasonló képet a korabeli sajtó is közölt.
Ezen a képen látható a 3 kiosk 253631, ezen kívül pedig még 2 jellegzetesség igazolhatja
(1) A kő támfal, ami ezeken a képeken is látszik a leplakátolt palánkokkal 208676208677 ... 208777
(2) A kép bal felső sarkában a kiosk teteje felett látható jellegzetes metro szellőző akna teteje, ezt egészen addig leheet látni, amíg az irodaház meg nem épült 1990-91-ben.
Rákóczi út a Blaha Lujza tér felől nézve. Balra az EMKE-ház, mellette az Erzsébet körút, szemben a 48-50 (Erzsébet körút 1-3.) számú ház, jobbra a Rákóczi út 39 és a József körút.
Budapest II. A Kis Rókus utca a Margit körút (Mártírok útja) felől nézve, balra a Ganz Villamossági Művek telepe, jobbra az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat Kis Rókus utca 1. szám alatti üzlete.
Mind a két oldalal - Kinizsi vagy a Hőgyes Endre u. felöli - lehet
Ha valaki még emlékszik arra, hogy a két utca közül valamelyik forgalmi iránya ellenköző volt-e a kép készítése idején, az meghatározhatja melyik lehetett a két utca közül. (ma mindkettő egy irányú és mindkettőben a menetirány szerinti bal oldalon van az épület homlokzata)
A Google képen a sarki épület földszinti homlokzatát már simára vakolták, de az első emelettől felfelé mág látszanak azok a függőleges homlokzati minták, amelyek régen egészen a talajig futotak le
Budapest I., a Déli pályaudvar tároló-rendező állomása. Jobbra a Déli Vaspályatársaság egykori igazgatósági épülete, háttérben a Győző utca és a Márvány utca háztömbjei.
A Kőbányai Sörgyár Éles Sarok felé eső utcafrontján állt, vmikor 2000 körül (?) bontották le, miután az új Dél-afrikai tulajdonos (SAB csoport) alaposan rendezte a sörgyár utcáról is látható "arculatát", ma ez a park áll a helyén
(a pontos helyszín mai nevén Dréher Antal út 16, X. kerület Kőbánya)
A képek nem 1985-ben, és nem Törökbálinton készültek, hanem 1978-ban a Hungaroton Rottenbiller utcai stúdiójában a Piramis 2 lemez felvételén. A 269958 sz. és 269964 sz. képen háttal balra Dobó Ferenc hangmérnök, háttal jobbra Juhász István magnós.
Lezuhant egy mezőgazdasági repülőgép Pénteken délelőtt a budaörsi repülőtéren kísérleti berepülés közben lezuhant egy Z37-es típusú egymotoros mezőgazdasági repülőgép. Pilótája, Szijj Róbert 45 éves repülési osztályvezető a helyszínen meghalt.
Budapest XIII., Duna-part a Túróc utca és a Meder utca között a távolban szemben a Váci út 170-es számú épületei > az Újpesti-öböl déli vége, a távolban szemben a Váci út 170. épületei
Nekem ez sehogy nem jön össze, az Ikva felől és a Várkerület felől sem így néznek ki a sarki épületek, ja és emlékein szerint a Festő köz kanyarulata sem ilyen.
Nekem ez sehogy nem jön össze, az Ikva felől és a Várkerület felől sem így néznek ki a sarki épületek, ja és emlékein szerint a Festő köz kanyarulata sem ilyen.
Dachstein hegymasszívum, balra a Hoher Dachstein (2995 m), szemben a Hoher Koppenkarstein (2865 m).
kilátás a Gamsfeldspitzröl észak felé, Dachstein hegymasszívum, balra a Hoher Dachstein (2995 m), szemben a Hoher Koppenkarstein (2865 m). Alpok, Ausztria
Ha esetleg valamilyen információt szeretnénk írni a 170122-es képhez, akkor azt lehetne, hogy a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat részére szállított Ganz-Büssing autóbuszok egyike. Ezekből Budapesten négy darab közlekedett 1917-1929 között.
Kukola Mihállyal azonban jó barátságban van, egyidősek, termelőszövetkezeti tag, tőle megkérdezheti. Nem tűnik az fel senkinek, hogyha egyik jó ismerőse felkeresi a másikat. El is ment Kukoláékhoz. Kukola Mihály elmondta a szomszédjának, hogy már eddig több mint 10 mázsa búzát, 278 kiló rozsot, 380 kiló árpát, 214 kiló kukoricát, 188 kiló vöröshagymát vitt haza. Készpénzben 5860 forint jutott haza. Perissze ez csak még előleg. A zárszámadásig körülbelül 310 munkaegysége lesz Kukola Mihálynak. Még kap tehát 5 mázsa kenyérgabonát, 7 mázsa kukoricát, 15 mázsa krumplit, 60 kiló cukrot, kiló szappant és 6000 forintot. Ezt egyedül kereste. Kukola Mihálynak a felesége is a termelőszövetkezetben dolgozik, 178 munkaegységet ért el ebben az évben. A búzát, kukoricát, rozsot, cukrot és többit nem is számítva, csak a készpénzből 19.000 forintot kapnak ketten zárszámadásig. Ott van azonban még a háztáji gazdálkodás, ami ugyancsak növeli a Kukola-család jövedelmét.
a kávézóban általad feltett képrészlet és ez alapján a negyedik szám szerintem egybecseng a cikkel és ennek van értelme "... 1954 évben és így ..." teljesített ,
miért írták volna a plakátra ?? "... 1951 évben és így ..." elkobozták ??
Olaszország, Róma, Piazza della Rotonda, kávézó terasza a Pantheon közelében. Balról Szinetár Miklós rendező és Lukács Lóránt operatőr, fényképezőgéppel a kezében Duba László díszlettervező. A felvétel a Liszt Ferenc életéről szóló koprodukciós tévéfilm forgatása alkalmával készült.
Bocs, de javítottam Lukács Lóránt >>> Szirtes János első asszisztens
Olaszország, Róma, Piazza della Rotonda, kávézó terasza a Pantheon közelében. Balról Szinetár Miklós rendező és Lukács Lóránt operatőr, fényképezőgéppel a kezében Duba László díszlettervező. A felvétel a Liszt Ferenc életéről szóló koprodukciós tévéfilm forgatása alkalmával készült.
az Ukrán Birodalmi Kormányzóság autoritásának legitim voltát lehet többféleképpen interpretálni, mindenesetre egy-két hete épp arról volt szó, hogy ha egy település lengyel nevét a UBK idején németesen írták le, akkor az utóbbinak kellene a fortepanon megjelennie
azt, hogy kiírjuk-e a korabeli településnevet nem egyszerű szerkesztői döntés
mondjuk segítheti a korabeli magyar nyelvű írások ill. a történelmi művek olvasását, mert azokban nem a mai hivatalos változatot használták
amúgy a Низківка -t miért írod át Nizkivka-nak és nem Nyizkivka -nak? (a Nyizskivka elírás volt a részemről)
orosz településnevet Oroszország területén írjunk ki sztem
ez egy érdekes felvetés. Ugyanakkor nekem gyanús, hogy miért falaznák fel téglával egy régi kőbánya falait (mert nyilván egy bányagödröt hasznosítottak újra a 227379 képen)
érteni vélem a logikát, de nem értek vele egyet. Az Ukrán Birodalmi Kormányzóság a megszálló németek adminisztrációja, ami nyilván németül írt ki mindent. A településneveket is kénytelenek voltak latin betűvel leírni. Kijevet ők Kiewnek, Harkovot Harkownak írták, stb - akkor ezeknél is oda kellene írni pl, hogy "ekkor Kiew"? Nem hinném. Mindössze arról van szó, hogy a saját betűikkel írták le a városneveket.
Sztem az egyetlen kérdés, hogy vajon a volt SzU területén érdemes-e feltüntetni az orosz nevet. Pl. esetünkben Nizkivka (Nyizkovka)
a képek pontosan hol készülhettek. (a ...86-os képen a plakáton a piliscsévi "Szabad Nép" téeszcsé tájékoztatója olvasható Kukola Mihály helyi hentes munkájáról, de hogy pontosan mi, az nem kivehetö, ill. a pontos helyszínt se találom, de a ...85-ös képen látható cof stílusú ház talán segít ebben a helyieknek)
+++
lehet hogy 47-ben hentes volt, de
Kukola Mihállyal azonban jó barátságban van, egyidősek, termelőszövetkezeti tag, tőle megkérdezheti. Nem tűnik az fel senkinek, hogyha egyik jó ismerőse felkeresi a másikat. El is ment Kukoláékhoz. Kukola Mihály elmondta a szomszédjának, hogy már eddig több mint 10 mázsa búzát, 278 kiló rozsot, 380 kiló árpát, 214 kiló kukoricát, 188 kiló vöröshagymát vitt haza. Készpénzben 5860 forint jutott haza. Perissze ez csak még előleg. A zárszámadásig körülbelül 310 munkaegysége lesz Kukola Mihálynak. Még kap tehát 5 mázsa kenyérgabonát, 7 mázsa kukoricát, 15 mázsa krumplit, 60 kiló cukrot, kiló szappant és 6000 forintot. Ezt egyedül kereste. Kukola Mihálynak a felesége is a termelőszövetkezetben dolgozik, 178 munkaegységet ért el ebben az évben. A búzát, kukoricát, rozsot, cukrot és többit nem is számítva, csak a készpénzből 19.000 forintot kapnak ketten zárszámadásig. Ott van azonban még a háztáji gazdálkodás, ami ugyancsak növeli a Kukola-család jövedelmét.
"Hajdani népszerűségét bizonyítja, hogy Kukola Mihály, falunk hentese minden hétvégén lacikonyhát működtetett a forrással szembeni kis, erre a célra kiépített magaslaton."
a képek pontosan hol készülhettek. (a ...86-os képen a plakáton a piliscsévi "Szabad Nép" téeszcsé tájékoztatója olvasható Kukola Mihály helyi hentes munkájáról, de hogy pontosan mi, az nem kivehetö, ill. a pontos helyszínt se találom, de a ...85-ös képen látható cof stílusú ház talán segít ebben a helyieknek)
+++
lehet hogy 47-ben hentes volt, de
Kukola Mihállyal azonban jó barátságban van, egyidősek, termelőszövetkezeti tag, tőle megkérdezheti. Nem tűnik az fel senkinek, hogyha egyik jó ismerőse felkeresi a másikat. El is ment Kukoláékhoz. Kukola Mihály elmondta a szomszédjának, hogy már eddig több mint 10 mázsa búzát, 278 kiló rozsot, 380 kiló árpát, 214 kiló kukoricát, 188 kiló vöröshagymát vitt haza. Készpénzben 5860 forint jutott haza. Perissze ez csak még előleg. A zárszámadásig körülbelül 310 munkaegysége lesz Kukola Mihálynak. Még kap tehát 5 mázsa kenyérgabonát, 7 mázsa kukoricát, 15 mázsa krumplit, 60 kiló cukrot, kiló szappant és 6000 forintot. Ezt egyedül kereste. Kukola Mihálynak a felesége is a termelőszövetkezetben dolgozik, 178 munkaegységet ért el ebben az évben. A búzát, kukoricát, rozsot, cukrot és többit nem is számítva, csak a készpénzből 19.000 forintot kapnak ketten zárszámadásig. Ott van azonban még a háztáji gazdálkodás, ami ugyancsak növeli a Kukola-család jövedelmét.
még ezt az állapotot látjuk 227380-as fotón (dátumot nem tudok mondani), de úgy gondolom Popper Mór és Lipót ezek után kezdett nagyobb építkezésekbe az évek folyamán.
címkézőktől, feltehetően az adományozók által adott kulcsszavak tájékoztató jellegűek, azok cáfolásával, vagy megerősítésével senki nem foglalkozott /eddig/ :)
A Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola 1941- ben alakul meg. Eleinte a négyéves középiskolai és a hároméves szakiskolai képzés párhuzamosan folyt. A Kandó Kálmán Villamosipari Középiskolát többször átszervezik, neve is változik. Kandó Kálmán Műszaki Középiskola, majd a XIV . számú Ipari Gimnázium néven szerepel. 1950-ben a technikumi iskolai rendszer kialakulásakor a VII. számú Gépipari Technikum nevet kapja. Ez a technikum rövidesen három részre szakosodik: a a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumra, a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumra és a Villamosipari Technikumra. 1962-ben kormányrendelet alapján felsőfokú technikumok jönnek létre, majd 1969-ben megalakul a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola.
Budapest XXII., Kastélypark (Csókási Pál) utca 11., a felújításra váró egykori Száraz-Rudnyánszky kastély oldalépülete, később itt nyitották meg a Nagytétényi Kastélymúzeumot.
Budapest XXII., Kastélypark (Csókási Pál) utca 11., a felújításra váró egykori Száraz-Rudnyánszky kastély, később itt nyitották meg a Nagytétényi Kastélymúzeumot.
igen sok egyezés, de a tribünön még egy színt látható, azt nem találom... talán utólag bővíthették?
Lehetséges hogy a 229231-es kép is ott készült, és a ha dátum jó - 1919 - talán nem versenyt, inkább
a Tanácsköztársasághoz kapcsolódó rendezvényt látunk.
Hogy tényleg Dunakeszi-e, nem tudom, de a Kávézónában taglaltuk már, hogy hol lehetett, sikertelenül, csak azt állapítottuk meg, hogy nem a budapesti szóba jöhetö helyszínek... a 229231-esröl ugyanezt gondolom én is és sztem is inkább valami majális lehet, mintsem lóverseny
hátul középen vagy ez az épület, vagy egy nagyon hasonló ugyanilyen
+++
hasonlónak hasonló, de nem uaz
(az fp képen hiányoznak a tetőn azok a (kéményszerű) valamik)
se az épület arányai 8a fp-os szélesebb), se a szintek száma (a fp-os 3 szintes, a kijivi 2), se az ablakok mérete nem stimmel (a fp-oson a középsö ablaksor pici "wc-ablak" méretü), nem csak a tetö dolgai
címkézőktől, feltehetően az adományozók által adott kulcsszavak tájékoztató jellegűek, azok cáfolásával, vagy megerősítésével senki nem foglalkozott /eddig/ :)
190890 Kovalik Károly napszemüvegben ülve, nem Nagy Tibor
Lehetséges a Mosoni-Duna mint helyszín. Morvay József molnár, (Győr-Révfalu) Mezősor (ma Mező utca) 199. alatti lakos egészen Kimléig szokta felvontatni a hajómalmát.
Egy cikket találtam a Felső Dunántúl, 1923.05.08-i számában.
Én csak annyit találtam a wikipédián, hogy 1944-ben felrobbantották 8ráadásul az infó forrása sem létezik már), de ha itt: https://www.postamuzeum.hu/kapcsolat esetleg érdeklödsz, valaki csak meg fogja tudni mondani a pontos helyét. Érzésre talán valahol Alsózsolca vagy Szirma közelében, de helyismeret híjján ez csak tipp.
+++
Víz alatt a miskolci rádióállomás
Alsózsolcánál a Sajó árterületére értünk. A község oldalán folyik a Sajó, amely itt is tengerré szélesedett. Az ár a vasúti töltést ostromolja. A híd alatt öszetorlódik a felülről jövő egyre áradó víztömeg és csak jobban felduzzad a víz, amely a túlsó oldalon már elborította a miskolci rádiórelais-állomást is. A 60 méter magas antenatornyok lábát nyaldossa a víz, a relais-állomás két földszintes épülete között csak csónakon tud közlekedni a rádióállomás műszaki kezelője. Ha néhány centimétert emelkedik még a vízállás, a relais-állomás működését be kell szüntetni, mert a víz behatol a kapcsolótermekbe.
Én csak annyit találtam a wikipédián, hogy 1944-ben felrobbantották 8ráadásul az infó forrása sem létezik már), de ha itt: https://www.postamuzeum.hu/kapcsolat esetleg érdeklödsz, valaki csak meg fogja tudni mondani a pontos helyét. Érzésre talán valahol Alsózsolca vagy Szirma közelében, de helyismeret híjján ez csak tipp.
+++
Víz alatt a miskolci rádióállomás
Alsózsolcánál a Sajó árterületére értünk. A község oldalán folyik a Sajó, amely itt is tengerré szélesedett. Az ár a vasúti töltést ostromolja. A híd alatt öszetorlódik a felülről jövő egyre áradó víztömeg és csak jobban felduzzad a víz, amely a túlsó oldalon már elborította a miskolci rádiórelais-állomást is. A 60 méter magas antenatornyok lábát nyaldossa a víz, a relais-állomás két földszintes épülete között csak csónakon tud közlekedni a rádióállomás műszaki kezelője. Ha néhány centimétert emelkedik még a vízállás, a relais-állomás működését be kell szüntetni, mert a víz behatol a kapcsolótermekbe.
címkézőktől, feltehetően az adományozók által adott kulcsszavak tájékoztató jellegűek, azok cáfolásával, vagy megerősítésével senki nem foglalkozott /eddig/ :)
31702 Miskolc 31704 Vác 31707 Drégelypalánk 31710 Drégelypalánk - a családtagok nevének felsorolásától eltekintettem :) 31712 Kandó Kálmán gépipari technikum 56459 Mezei István operatőr 190499 A képen látható férfi nem Kroó György 190890 Kovalik Károly napszemüvegben ülve, nem Nagy Tibor 212006 1981 221318 Etienne Beöthy kisfiúként Édesapjával és nővérével 264702 Szentkirályi László hadnagy 269829 1982 269830 1982 269831 1982 269832 1982 269833 Tarcal, 1987 269841 1975 269842 1975 269844 1975 269845 1975 275230 1967 a helyes dátum 280241 pontosítás: ez a kép 74 nyarán készült!!! (háttérben a METALIMPEX tornyai még nem tartanak ott ahol 75. ápr.-ban; vö. MTI-FOTO-873919 !)
a képek pontosan hol készülhettek. (a ...86-os képen a plakáton a piliscsévi "Szabad Nép" téeszcsé tájékoztatója olvasható Kukola Mihály helyi hentes munkájáról, de hogy pontosan mi, az nem kivehetö, ill. a pontos helyszínt se találom, de a ...85-ös képen látható cof stílusú ház talán segít ebben a helyieknek)
A miskolci rádióállomás Miskolc rádióállomása a városon kívül, a vasúti töltés mellett épült, körülbelül 3 km.-re a város közepétől. Az adóállomás ugyanolyan rendszerű, mint a magyaróvári s antennateljesítménye is ugyanannyi, pontosan 1,25 kilowatt.
Én csak annyit találtam a wikipédián, hogy 1944-ben felrobbantották 8ráadásul az infó forrása sem létezik már), de ha itt: https://www.postamuzeum.hu/kapcsolat esetleg érdeklödsz, valaki csak meg fogja tudni mondani a pontos helyét. Érzésre talán valahol Alsózsolca vagy Szirma közelében, de helyismeret híjján ez csak tipp.
A miskolci rádióállomás Miskolc rádióállomása a városon kívül, a vasúti töltés mellett épült, körülbelül 3 km.-re a város közepétől. Az adóállomás ugyanolyan rendszerű, mint a magyaróvári s antennateljesítménye is ugyanannyi, pontosan 1,25 kilowatt.
Valójában itt minden növény teljes lombjában van (és nem örökzöldek, tűleveláek). Emlékeim szerint tiszafa még a közelben sem volt arrafelé, nemhogy ennyi....
(Fenyők meg a Lenin-szobor környékén voltak legközelebb...)
Bár, aki akkoriban vonult fel, emlékezhet, hogy a díszszemléket követően az "ünneplő dolgozók" is felvonultak.
Május elsején ezekben az időkben csak "civilek" (+legfeljebb munkásőrök, ifjúgárdisták, stb.) vonultak...
Egy 1915 M 7,5 cm-es hegyi ágyú, az ágyútalpon egy tüzér tizedes ül, mellén irányzó ügyességi jelvény. A datálás hibás, a kép 1916-1918 között készülhetett.
Nem, az a Трапезний собор Св. Антонія і Феодосія Печерських, és mivel az keletebbre van a dombhajlat miatt nem látszik az állomás felől. Viszont jó képeket lehet csinálni róla a mellette álló harangtoronyból.
a háttérben nem vasúti, hanem közúti híd, vagyis nem a 99-ben E. Malinowskiról elnevezett, eredetileg 1873-ban épült vasúti híd (régen vegyes vasúti-közúti híd), hanem az 1934-ben épült Piłsudski híd, ami közúti híd és 42-ben Hitler-hídnak hívták
39-ben mindkettőt felrobbantották, 40-ben újraépítették, 45-ben újra felrobbantották és 48-ban ill 49-ben újra felépítették
a tehervagonon egy T26 típusú szovjet könnyű harckocsi roncsa, balra a vagon felett a háttérben a Visztula folyó feletti Piłsudski híd egy részlete látható.
A fényképen az óbudai Cselka Nándor pap által alapított Cselka Egyesület-Egylet tagjai . A magyarországi első szociális segélyszervezet és munkások betegbiztosító pénztára (Cselka Egyesület) 1884-1950 között sikeresen működött Óbudán.
már elnézést, de ez úgy h.lyeség, ahogy van, mert ez az épület eredendöen Felsö-Bajoroszág körzeti kormányzósága számára készült, nem pedig a teljes Bajor Királyság részére
Na igen, hagytam magam megvezetni Napocza megfejtésének lengyeles írásmódjától, és nem tűnt fel, hogy a táblán nem úgy van írva a név. De azt gondolom, Tamási Miklós vonatkozó észrevétele végképp lezárja a kérdést. Közben találtam egy térképet, aminek alapján a Reichskommissariat Ukraine (fordítsa le magyarra, aki tudja) területe.