E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Megdolgoztattak ezek a képek. Bár elég sokszor jártam már itt, a tér legjellegztesebb része, a templom, nem látszik a képeken, plusz a vágányok is egészen másként futnak ma, mint akkor. Az első képen látható helyen ma nincs villamos, két másik irányba viszont, ahol akkor nem volt, most van.
A másodikban hamar biztos voltam, az nagyjából ma is úgy néz ki, mint hatvan éve. És nagyon adta magát, hogy az első ugyanott legyen, csak balra fordulva. Sokáig kerestem egy megfelelő régi képet, ami ezt igazolta is.
A hölgycsoportról és a szőlőben készült kép a vadászpuskás férfivel Rákoshegyen, az akkori Paula, ma Árpád fejedelem utcában készültek, A vízparton fényképező férfi a rákoskeresztúri tóparton van, ez a tó a mai Tómalom utca végében, a Rákos patak mellett volt. A fotó műteremről készült képről megpróbálom kideríteni, hogy hol épült.
Stróbl Alajos utca, zöldséges a kenyérgyári iparvágány helyén. A háttérben a bal oldalon a Százados úti művésztelep, jobbra a távolban a Hungária körút sarka.
Most mondjam azt, hogy heti rendszerességgel van ott manapság is hasonló? Mondjuk havonta egyszer meg a 74-es troli passzírozza be a versenyzőt a tükör alá, ahol a fal sérüléseit talán már ki sem javítják...
a 222812 és a 222813 valóban kilóg a sorozatból egy kicsit, de a 222814 alapján azért vannak kétségeim. Itt franciául és arab betűkkel van ki írva, h életveszély. Nem vagyok jártas az etióp történelemben, de ez nekem fura.
"Lehet, hogy a kórház egy része a mai Albert Flórián 7 területén volt, de az utca túloldalán, az Albert Flórián 6. oldalon biztos"
A térképekből látszik, hogy kb. a mai Albert Flórián út 4-6-8. felel meg az akkori Gyáli út 7-nek, csak nem sikerült belefogalmaznom az utána következőbe sem.
Erzsébet körút 1., a Pesti Hírlap fiókhivatala előtt sokadalom várja a híreket az I. világháború kitörése idején, 1914 július végén - augusztus elején.
Városház tér, az előtérben a Vértes vitéz (vagy Vashonvéd) szobrának leleplezése 1915 szeptember 8-án (alkotója Rigele Alajos), mögötte takarva a városháza.
"Az 1954. december 31-én megindított 75-ös járat (NépligetVáci út) Ferencváros és Angyalföld közvetlen kapcsolatát teremtette meg." (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada)
'55-ös képen már ott kellene lenni a trolivezetéknek...
Amúgy érdekes az útburkolat: a hatvanas évek közepén-végén itt kockakő volt, ez meg úgy néz ki, mint a régi M7-es, mintha betonlapok lennének...
Budapest XIII. Bulcsú utca, kilátás a 21/A számú házból a Lehel (Élmunkás) tér felé, lent Mávaut-buszvégállomás, a kép bal felső sarkában a Bulcsú utca 1820. szám alatti élmunkásház.
Budapest XIII. A Lehel (Élmunkás) tér a Bulcsú utca 21/A számú házból nézve, balra a Lehel utcai élmunkásházak, a távolban az Árpád-házi Szent Margit-templom.
Budapest XIII. Újpesti rakpart, a háttérben a Pozsonyi úti református templom a Gogol (Zápolya) utca sarkán.
A templomot 1940 decemberében avatták fel. A templomépület maga korábban kész volt már, de a torony és a templomot a toronnyal összekötő oszlopsor később készült csak el, de nem tudom, pontosan mikor.
Feltételezem, az 1936 novemberében született Ungváry Rudolf lehet a képen. Hány éves lehet a fotón? Három?
Szerintem: Budapest XIII. A mai Kassák park, a Kassák Lajos utca (Fóti út), a Taksony utca, a Tüzér utca és a Lőportár utca határolta parkos terület, a háttérben a Kassák Lajos utca ((Fóti út) és az angyalföldi evangélikus templom.
Szerintem az 1936 novemberében született Ungváry Rudolf és az Ungváry Rudolf egyik írása szerint 1940-ben született testvére lehet a képen, vagyis 1938-nál később készülhetett a fotó. Talán 194041-ben.
Budapest XIII. Lehel (Ferdinánd) tér, szemben a Bulcsú és a Tüzér utca, a kép bal felső sarkában a Bulcsú utca 21/A, középen távolabb a Lehel utca 4/C tűzfala.
1950 elejére elkészült már a Bulcsú utcához közelebbi két élmunkásház is, szerintem a fotó még ez előtt készülhetett, talán az 1940-es évek közepén UNgváry Rudolf alapján.
A képen a Dunapark-ház Dunára néző oldalán szinte mindenhol le van engedve a redőny. A háttérben jobbra látható Pozsonyi út 49.-en ugyanakkor nem láthatók redőnyök, mintha még nem készült volna el teljesen a ház, továbbá ez egyik első emeleti erkélyen egy tábla látható, amely talán a házban eladó lakásokat hirdeti.
Ferkai András Pest építészete a két világháború között c. könyve szerint a Pozsonyi út 49. 1937-ben épült. Próbáltam ennek utánajárni korabeli anyagok alapján, kicsit zavaros a helyzet.
Ezen 1937-es térképen a mai Pozsonyi 49. házszáma: 51.:
(Ferkai fent említett könyve szerint a Szent István park 26. 1937-ben épült, és a fent hivatkozott 1937-es térkép és 1942-es ingatlanjegyzék alapján elvileg ennek a háznak is lehetett Pozsonyi út 49. a másik címe.)
Mindenesetre a fentiek alapján szerintem helytálló lehet Ferkai azon adata, hogy a Pozsonyi út 49. 1937-ben épült, és ez alapján 1937 datálnám a fotót.
Szerintem ez a kép akkor készülhetett, amikor az 255083 is. Kérdés: az 1936 novemberében született Ungváry Rudolf itt inkább háromnegyed vagy inkább egy és háromnegyed évesnek néz-e ki?
Albert Flórián (Gyáli) út 6., a Zita hadikórház betegei az FTC pályán zajló labdarúgó mérkőzést néznek, balra háttérben a Ferenc József gyalogsági laktanya.
256266 - Budapest IX., Gyáli út 7. (ma Albert Flórián út), Zita-hadikórház.
A felvétel Székelyudvarhelyen a Szent Imre utca 39 ablakából készült utcarészlet.
+++
Mint arról írtunk, október 2-án helyezték ki a szerkesztőségünkkel szemközti ház homlokzatára az utcanévtáblát, melyen ez állt: strada Sântimbru - Szent Imre utca. Az utca azonban történetesen nem Szent Imre hercegről, hanem a róla elnevezett Szentimrefalváról kapta nevét, ezért az utcanév egybeírandó. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal megbízásából augusztusban fogott hozzá egy Neamţ megyei szakcég az új névtáblák kihelyezéséhez ..
Ukrajna, Munkács, "A Latorca-híd munkácsi hídfőjénél 1939. július 2-án viszont elhelyezték a hősi halottak nevét megörökítő, kőtalapzaton álló márványtáblát, amelynél Havéri Béla városi kertész egy sírdombot készített virágbetűkkel. Ennél az emlékműnél Munkács lakossága évente egy nagy rendezvény keretében 1944-ig róhatta le tiszteletét. A vashidat a kivonuló németek felrobbantották, s a szovjet megszállást követően nyoma sem maradt a táblának."
"Illetve egy 1930-as képmél el kell rugaszkodni a jelenlegi HÉV hálózattól, BHÉV volt például Bp-Veresegyház-Gödöllő, Bp-Lajosmizse..."
Pontosítás1: ezek nem BHÉV, hanem HÉV (sőt, akkori írásmóddal h.é.v.) vonalak voltak, helyiérdekű vasutak, mint a Budapesti Helyiérdekű Vasutak, ami (és csak ez) maga a BHÉV...
Pontosítás2: a veresi hév egészen más áramrendszerű volt, más volt a felsővezeték kinézete is. Oda tuti nem vihettek BHÉV mozdonyt. Ez a vezetékfelfüggesztés tipikusan BHÉV.
Pontosítás3: a mizsei hév nem volt villamosítva.
Soroksár esélyes egyelőre nálam is. Bár akkor az még talán Haraszti-Ráckevei HÉV volt, avagy HRV... ;-)
meggyőzhető vagyok, hogy ez nem a sashalmi delta, mert logikus lenne, hogy az összes ilyen jellegű kép Cinkotán készült. De egyelőre én azt látom, hogy ezen a két képen teljesen más a háttér, mint a biztosan Cinkotán készültekén. Ezen kívül itt a kép jobb és bal oldalán is van a távolba kanyarodó vágány - azok hová mennek?
Jobb szélen a háttérben az az impozáns, valószínűleg két tornyos templom az nagyon nem illik nekem sem Cinkotához sem Sashalomhoz. Nekem a háttér nagyon ráillik Soroksár MÁV állomásra, azt tudni kell, hogy 1930-ban még felment a HÉV a vasútállomás mellé, volt egy nagy hurok, később ezt megszűntették, mert jelentősen növelte a menetidőt. Illetve egy 1930-as képmél el kell rugaszkodni a jelenlegi HÉV hálózattól, BHÉV volt például Bp-Veresegyház-Gödöllő, Bp-Lajosmizse (Ócsán van egy ilyen alakú templom), ezeket 1932-ben vette át a MÁV.
Az is lehet, hogy augusztus 30-án, a megnyitás napján készült a kép, csak a szeptember 6-i lapszámban jelent meg (a Vasárnapi Újság előző száma aug. 30-án látott napvilágot).
Igaz ez lehetséges. Akkor hogy is fogalmazzunk? Talán így?:
A felvétel az 1914 augusztus 30-i megnyitás alkalmával vagy a következő néhány napban készült.
1914. augusztus 30. és szeptember 5. között készült. :)
meggyőzhető vagyok, hogy ez nem a sashalmi delta, mert logikus lenne, hogy az összes ilyen jellegű kép Cinkotán készült. De egyelőre én azt látom, hogy ezen a két képen teljesen más a háttér, mint a biztosan Cinkotán készültekén. Ezen kívül itt a kép jobb és bal oldalán is van a távolba kanyarodó vágány - azok hová mennek?
Egy dátum-javítási javaslatom lenne. Az alábbi, 256605-ös kép 1950-es évszámmal került fel, de 100%, hogy 1949-ben készült, se előbb, sem később. A dohányértékesítő pavilonjának a kirakatában Bajtárs cigaretták dobozait fedeztem fel. A Dohányipar évről évre készített olyan alkalmi cigarettákat, melyek csak a vásár ideje alatt voltak kaphatók. 1949-ben a Bajtárs volt ilyen, amit a dobozán lévő felirat is igazol.
Budapest II. Gyermekvasút (Úttörővasút) Szépjuhászné (Ságvári liget) állomás. Előtérben a Munkás gyermekkel című szobor, Kovács Ferenc, Rozbora Béla és Kucs Béla közös alkotását 1950-ben avatták fel.
Románia, Erdély, Kolozsvár Wesselényi Mikós utca (Strada Regele Ferdinand, ekkor Strada Dózsa György) jobbra a Széchenyi tér (Piata Mihai Viteazul), a sarkon a Babos-palota.
Igaz, hogy 1928-as légifotó, de mintha olyan épület lenne rajta, mint a buszok mögött. A repülöteret 1962 júliusában nyitották meg, kizárt, hogy ilyen töredezett aszfalt lett volna közvetlen mellette.
223120: Berlin, Németország (akkor: NDK), S-Bahnhof Grünau, autóbusz-végállomás
Igazából elég sokat agyaltam ezen a képen. Két 36-os busz áll benn, tehát biztosan végállomás. A 36-os két végállomása ezekben az években S-Bahnhof Grünau és Flughafen Schönefeld voltak (a kertek alatt kötötte össze a busz őket). Az, hogy ez a repülőtér legyen, eléggé kizárható. Továbbá a repülőtér előtt futó úton nem lehet Königs Wusterhausen jobbra.
Igazság szerint Grünaunál sem annyira logikus az a tábla (Berlin-Mitte balra az teljesen tiszta), de egyszerűen máshol nem lehetünk, mint ott.
Székesfehérvár, Koronázó (Szabadság) tér a Kossuth utca közelében álló ház előtt, távolban a Városház (Szabadság) téren a Tízes huszárok szobra látható.
a mai Bajcsy Zsilinszky út a Deák Ferenc tér felől. A fénykép azon alkalomból készült, hogy az út nevét 1914 októberében Váci körútról Vilmos császár útra változtatták.
222921 - Szentendrénél, személyhajóról a belváros felé fényképezve, jobbra a Belgrád székesegyház tornya, lent fauszoda kb. a Görög utca vonalában
helyett
Szentendre, Ferencz József part (ma Duna-korzó). Balra a Keresztelő Szent János római katolikus Plébániatemplom tornya, jobbra a Beogradska szerb ortodox püspöki templom (Görögkeleti Püspöki Főszékesegyház) tornya, a Dunán egy fauszoda, középen a Ferencz József part és a Mészáros (ma Bercsényi) utca sarkán a Spitzer villa homlokzata látható.
Spitzer villa
Megjegyzés a szerkesztőknek: Dunakorzót hol egybe, hol kötőjellel írják. Sőt, a Szentendrei utcanevekben két külön szóban. A püspöki templomot is hívják, hol így, hol úgy. Ferencz József partot a Szentendrei utcanevekben írják így, viszont a képeslapokon rakpartnak is írják. Döntsétek el, melyik a hivatalos!
a kép közepén a Weidendammer Brücke, a háttérben a Johannishof (akkor: az NDK Minisztertanácsának vendégháza, jelenleg a Google tulajdona, renoválás/átépítés alatt).
A mozdony váltón áll. A deltában a jelzett helyen nem volt váltó. A delta kétvágányú, hiányoznak a második vágány oszlopai. Sokkal valószínűbb hogy az a kép is Cinkota kocsiszíni.
Na ja, a Fortepan gyakran segít ott, ahol más már nem.
És amúgy a hozzánk legközelebbi épületet már 1958-61 közt lebontották, a Gagarint ábrázoló tűzfal három évvel korábban még nem is volt látható. Még akkor se biztos, hogy észreveszem az azonosságot, ha eszembe jut megnézni a korábbi katowicei fortepanos képeket. Így meg persze végképp nem: ma már ott egy egészen más ház áll.
Az adományozó négy lengyel képéből három ebben a kisvárosban készült, a negyedik (256515) viszont biztosan nem ott (Czeszynben megszűnt a villamos, miután a várost kettéosztották), és nem is Bielsko Bialában. Krakkó felé akkor valahol a felső-sziléziai hálózaton kell legyen, talán Katowicében. Végignéztem jópár helyszínt, ami lehetne, de nem jutottam előrébb semmivel se. Persze az is lehet, hogy a hely már egészen másképp néz ki. És az is, hogy valaki más tizenöt másodperc alatt megtalálja :-)
256516: Cieszyn, Lengyelország, Zamkowa utca, a kép közepén a határátkelőhely Český Těín, Csehország (akkor: Csehszlovákia) felé. A híd túloldala, a kép közepén álló ház már Csehszlovákia.
Budapest, XIII., Szent István park 27-29. (Pozsonyi út 38-40.)
"Az épület mégis a sarkon elhelyezkedő Dunapark kávéház miatt vonult be a történelembe: az 1937-ben megnyitott cukrászda töretlenül megmaradt ebbéli funkciójában, átmeneti funkció- és tulajdonosváltásokkal. A kávéház a kor legmodernebbjei közé számított, és építészeti értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy nagyobb átalakítások nélkül, az eredeti tervek tiszteletben tartása szerinti felújítással mai napig betölti szerepét." - https://budapest100.hu/house/pozsonyi-ut-38-40/
Darvas Endre 1956-59 között részt vett Sávoly Pál vezette tervezőcsoport munkájában és a híd helyszíni tervezői művezetésében. 64. ábra: Helwani Al Marazeek Nílus-híd A Nílus-híd Kairótól délre épült. A szerkezet egyvágányú vasúti pályát és egy kétsávos közúti pályát vezet át mindkét oldalán gyalogjárdával. A felszerkezet három háromnyílású (3x90 m támaszközű) 270 m-es többtámaszú tartóból áll. A híd teljes hossza 812,6 m. Az acélszerkezetet anyagát az ózdi és a diósgyőri acélművek készítette, a hídszerkezetet a győri Rába Művek gyártotta, a szerelést a GanzMÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár gárdája végezte. A tervezés és az építés három éven belül valósult meg
Dózsa György (Aréna) út - Podmaniczky utca sarok, a Vasúti és hajózási klub hadikórháza (a későbbi MÁV kórház /ma a Honvédkórház része/ helyén) az 1914 október 14-i átadás után.
A korabeli újság vélhetően a még "felfutó" háborús hangulatban/lelkesedésben igyekezett fogolynak tekinteni őket, mint szerb ellenséget. Amúgy a rendőr (?) is inkább vezeti, mint felügyeli őket, "rendes" őrséget sem nagyon látni...
Az sem világos, higy a Monarchia területéről vagy Szerbiából hozták-e őket ("megbízhatatlanok" "deportáltak", "evakuáltak", stb..)?
Sőt, még az sem lehetetlen, hogy éppen Monarchia-hű szerbekről van szó, akik akár sorozásra is mehetnek, menekültek, stb.
Talán az "evakuáltak" vagy a menekültek jó lehetne, mert civilek és a harci cselekmények miatt a határ bármelyik oldaláról jöhettek.
Ha akad valami jó forrás, látatlanban elfogadom. Nem érdemes ezzel túl sokat időzni...
Nem tudom, talán ezt látjuk? - "Az első világháborút követően, a magyarországi Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt, 1919. május 1-re Andrássy emlékművét elfedték: fából egy ókori görög stílusú épületet ácsoltak köré, és két szobrot helyeztek rá. Az alkotás A Munka dicsőségének temploma elnevezést kapta. A diktatúra bukását követően a ráépítést eltávolították." - Wiki"
Millenáris pálya, háttérben a Stefánia út házai, jobbra a Földttani Intézet. Népfelkelő zászlóalj eskütétele és zászlószentelése 1914. szeptember 5-én. (A zászló Budapest főváros ajándéka volt)
Csupa férfi, s van köztük egy fiú. Leghátul egy lány, de ő nem biztos, hogy közéjük tartozik. Mindenki civilben, batyuval. Összevetve csakugyan nem tipikus hadifoglyok.
Az is lehet, hogy augusztus 30-án, a megnyitás napján készült a kép, csak a szeptember 6-i lapszámban jelent meg (a Vasárnapi Újság előző száma aug. 30-án látott napvilágot).
Igaz ez lehetséges. Akkor hogy is fogalmazzunk? Talán így?:
A felvétel az 1914 augusztus 30-i megnyitás alkalmával vagy a következő néhány napban készült.
Az is lehet, hogy augusztus 30-án, a megnyitás napján készült a kép, csak a szeptember 6-i lapszámban jelent meg (a Vasárnapi Újság előző száma aug. 30-án látott napvilágot).
II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér a Népopera (ma Erkel Színház) előtt, az előtérben bevonuló népfelkelkelők pihennek az I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején, 1914 augusztus elején.
Kerepesi út, az első sebesültek kórházba szállítása a Keleti pályaudvarról autómobilon. A felvétel 1914 augusztus végén készült.
1916 >>> 1914
a OSZK 1914 októbert említ, de a 256092 megjelent az Új Időkben 1914 szept 20-i számában. Ua. két kép a Müllner-Keleti pu.- sebesültek-autók már megjelent augusztusban is a Vasárnapu Újságban, szerintem az a helyes dátum
a bevonuló férfiak helyére lépő kalauznők a Millenaumi Földlatti Vasút Széchenyi fürdő végállomásánál. az I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején készült 1914 augusztusában.
Egy 1914-es sajtómegjelenés alapján az alábbi Facebook-bejegyzés szerint a kép helyszíne feltehetőleg: Budapest VIII., a Vásár utca (Rákóczi tér) és a Víg utca kereszteződése, és egy, a hadba vonult férfi utcaseprőket helyettesítői női utcaseprő látható a fotón.
kis kiegészítési jav
a fénykép I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején ksézült 1914 augusztusában.
Vas utca 9-11., az akkor laktanyává átalakított Felső Kereskedelmi Fiúiskola (ma Szakközépiskola és Gimnázium) előtt vidékről érkező bevonuló népfelkelők és hozzátartozóik az I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején 1914 augusztusában.
Vas utca 9-11., az akkor laktanyává átalakított Felső Kereskedelmi Fiúiskola (ma Szakközépiskola és Gimnázium) előtt vidékről érkező bevonuló népfelkelők és hozzátartozóik az I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején 1914 augusztusában.
Egri Jánosnak van még egy rakás egyiptomi képe, de a többi nem az óegyiptomi templomokban készült, és azokat a magam részéről reménytelennek nyilvánítottam.
És itt van még ez, amit sokáig Egyptomban kerestem, de nem ott van:
224001: Karnak, Egyikptom, Ámon-Ré temploma. A nagy csarnok maradványai, a kép bal oldalán III. Tothmesz fáraó obeliszkje, a kép bal szélén pedig Hatsepszut királnyő obeliszkje.
igen, ez u.az a temető, csak azért nem írtam oda, h I. vh-s, mert én ebben kételkedem. A 40-es képeken elég frissnek tűnnek a sírok, a kereszt is fel van díszítve. De nem tudom, mi a megoldás
Nem tudom, talán ezt látjuk? - "Az első világháborút követően, a magyarországi Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt, 1919. május 1-re Andrássy emlékművét elfedték: fából egy ókori görög stílusú épületet ácsoltak köré, és két szobrot helyeztek rá. Az alkotás A Munka dicsőségének temploma elnevezést kapta. A diktatúra bukását követően a ráépítést eltávolították." - Wiki
Egy 1914-es sajtómegjelenés alapján az alábbi Facebook-bejegyzés szerint a kép helyszíne feltehetőleg: Budapest VIII., a Vásár utca (Rákóczi tér) és a Víg utca kereszteződése, és egy, a hadba vonult férfi utcaseprőket helyettesítői női utcaseprő látható a fotón.
Szabolcs utca - Dózsa György út sarok, Spirál Autójavító Vállalat.
Legkorábban 1983-ban készülhetett a kép, ekkorra épült fel ugyanis a Spirál szerviz. A képen IV. Autójavító olvasható, a cég 1984-ben vette fel a Spirál Autójavító Vállalat nevet, de gondolom, nem cseréltek egyből feliratot (ha egyáltalán). Egyébként a leírásból úgy tűnhet, mintha csak itt lett volna a vállalat, de máshol is voltak telephelyei: Lehel utca (központ), Dózsa György út 6163., Lövőház utca, Mozaik utca stb.
Rózsák tere (Szegényház tér) a Péterfy Sándor utca felé nézve. Katonai szolgálatra jelentkező népfelkelők 1914 augusztus elején, az I. világháború kitörése utáni mozgósítás idején.
II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér, háttérben az 1-es számú ház, tábori konyha az Erkel Színház (akkor Népopera) előtt. A felvétel 1914 augusztus 15-én készült.
Ezeket az épületeket az első asszuáni gát építése után a víz elárasztotta, ezt az állapotot látjuk a Fortepan-képeken. Az 1960-as években, a későbbi, nagy duzzasztó építése során a területen még feljebb emelkedett a vízszint, ezért, több más műemlékkel együtt, ezt a templom-komplexumot is szétszedték, arrébb vitték, és újra felépítették. Ezért láthatóak a mai képeken az épületek szárazon - már nem ugyanott, mint a Fortepan-képeken.
Amikor 1938-39-ben áthelyezték a Großer Sternhez, akkor helyeztek el egy új alsó oszloprészt rá, ezzel megemelve az oszlop magasságát, az ágyúcsösorokat egy szinttel lejjebb helyezték, fölül pedig aranyozott girlandot raktak a mélyedésekbe, ahol eredetileg a legfelsö ágyúcsösor volt.
II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér, háttérben az 1-es számú ház, tábori konyha az Erkel Színház (akkor Népopera) előtt. A felvétel 1914 augusztus 15-én készült.
Románia, Erdély, Țibău (ekkor Pappfalva), a magyar-román határ a 18-as főúton, keresztben az Aranyos-Beszterce folyó, szemben Țibău (Cibo) határfolyó és hídja
Hamzsabégi út, vasúti töltés a Kelenföldi buszgarázssal szemben. A vörös csillagos épület a Budapesti Tejipari Vállalat (BTV) Kelenföldi Tejüzem (Bartók Béla út 105-113), mögötte épül a Tétényi út 1-3 panelház.
Ezen a képen látszik az útszakasz és a vörös csillag is: 214908
Budapest, V., Múzeum körút 1. - Kossuth Lajos utca sarkán ,
a "Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Belvárosi Fiókja" előtt "rokkant katonák a király kezdőbetűivel ellátott jelvényeket árusítanak 1916 December 30.-án" , IV. Károly koronázásának napján, Budapesten. Amennyire a fényképen kivehető, valószínűleg a katonák ezt a porcelán jelvényt árulhatták(?): https://csokantikvitas.hu/iv-karoly-porcelan-jelveny-1916
"A koronázások időpontjáról általában hónapokkal az esemény megtörténte előtt megszületett a döntés, hogy a protokoll előkészítéséhez, a szertartások és azok helyszíneinek kialakításához kellő idő álljon rendelkezésre. IV. Károly koronázásának előkészítésére csupán négy hét jutott, ennek folyamatában az érmek nem kaptak elsőbbséget. Felajánlási érem nem készült, a koronázási zsetonok szórását pedig eleve törölték az események közül. A széles közönségnek szánt érmek két, a nürnbergi Lauer-verdében készült darab kivételével szinte teljes egészükben 1917-ben kerültek kibocsátásra. Ezeket többnyire hadifémből verték, a koronázáskor készült fényképek alapján."Soltész Ferenc Gábor - Tóth Gábor: Koronázási numizmatka (Rubikon 2017)http://epa.oszk.hu/.../EPA03122_rubicon_2017_1-2_072-089.pdf
Előrejelzés: " Milyen idő lesz a koronázás napján? A várbeli ablakok bérlői bizonyára nagyon kiváncsiak arra: milyen lesz az idő a koronázás napján? Abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy rendkívül megbízható időjóslatokat lehetünk közzé, melyekből előre tudhatják, milyen lesz az idő ezen a nevezetes napon. Az nem baj, hogy a két jóslat némileg ellentmond egymásnak: valamelyik mégis igaz lesz. Vozáry Pál a Meteor időjelző és elektrokulturai levelek című rózsaszínű időjárási hetilapjában a következőket közli: Jelenleg és a hónap legnagyobb részében Budapesttől távol lévén, így személyesen nem vezethettem Budapesten a szabályozást, ami igv természetesen nem hozhat oly eredményeket, mintha azt magam személyesen vezetném s ezért azon napfényes napok, amelyek a novembert oly kellemessé tették, decemberben legnagyobbrészt hiányoztak, de 21-ike körül hazatérek, amidőn a napfényes napok is újra jobban kialakulnak Budapesten és környékén és igyekezni fogok, hogy 30-ika is napfényes, kellemes időt hozzon a koronázásra. Amint látjuk, a legutóbbi napok rossz időjárásának, az esőnek és a havazásnak az az oka, hogy Vozáry nem volt Budapesten. Szerencsére a legközelebbi napokban már hazaérkezik és újra napfényes lesz az égbolt, sőt a koronázási nap időjárása elé is szép reményekkel tekinthetünk. A másik időjóslatot Vargha László, a Sinus-időjós küldte hozzánk budai, Táltos-utcai intézetéből. Én megállapítottam, írja Vargha hogy december 30-án, a koronázás napján egész szép idő jön. És beszámolok minden pontról. 30-án reggel 6-tól 8-ig nagyobb felhőzet lesz az ég boltozaton. 8 órától a felhők megkezdik oszladozásaikat, a Nap bujkál a felhők között. 10 óra körül már a Nap kibontakozik a felhők közül és szép sugarait bocsátja le reánk. 12 órára már teljesen derült égboltozatot látunk és egész nap szép idő lesz. A felhők Napnyugatról jönnek, barnás szürke színűek lesznek. Egy kissé hideg lesz. Északi szél fúj. Bátor vagyok azért felhívni a koronázáson résztvevő urakat és úrhölgyeket, hogy meleg ruhákkal lássák el magukat, hogy a meghűléstől megóvják magukat. Aki még ezek után sem tudja, milyen idő lesz a koronázás napján, az legjobban teszi, ha az időjárásbírósághoz fordul." - Pesti Napló, 1916. december
Az Astoria aljában működő bankfiók az 1930-as években, képeslapon (részlet, Zempléni Múzeum, Szerencs):
A házat lebontották, helyén modern irodaház áll. Jelenleg a NAV Központi Irányítása, OLAF Koordinációs Iroda. A házat valószínűleg Spitzer Gerson építtette. (?) Az egykori épület, a Sas u. 23. és a Nagy-korona u. 26 (jelenleg Hercegprímás utca 16.) egy ingatlant takart (egykor 808 hrsz.), amely a két utca között elhelyezkedve mindkettőre kijárattal bírt. Azonosított cégek: Klein Móricz és fia, kézműárus, Hochmann Lajos angol úri szabó és a Pesti hengermalom társaság liszt árusítása kicsinyben
For newly added : 223096 Blvd. Tomis la intersectia cu blvd. Republicii ( now Ferdinand ), Constanta. In the background is Hotel Continental, demolish in the '90.
Budapest XIII. Sorban állás ingyenebédért a Váci út 89. szám alatti községi iskola (ma Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum) épületében kialakított, 1914. augusztus 30-án megnyílt Weiss Manfréd-népkonyha előtt.
Budapest XIII. A Spirál Autójavító Vállalat Dózsa György út 63. szám alatti Wartburg-szervize az Angyalföldi út sarkán, a háttérben a Huba utcai karmelita templom tornyai.
(Dózsa György út 6163. volt a telek, de úgy tűnik, a Wartburg-részleg címe 63. volt.)
Fürdő utca, mivel a Fürdő utca a Dorottya utcától a Bálvány (Október 6.) utcáig tartott ekkor, a képen látható háznak a kép készültekor azonban József tér 13. volt a címe, a ház nem volt a Fürdő utcára számozva, ahogy a balra szomszédos ház sem (ekkor József tér 14., ma József Attila u. 8.). A Fürdő utca számozása megszakad a térnél.
Fiumei út az Alföldi utca és a Teleki László tér között, háttérben Fiumei úti Nemzeti Sírkert (Kerepesi temető). Az előtérben lósorozás látható 1914 augusztusában, az I. világháború kitörése utáni mozgosítás idején.
kilátás a Catedral de Santa María de la Sede (Székes Szűz Mária katedrális) harangtornyából, a Giraldából észak felé a Plaza Nuevo irányába, balra a háttérben az Estación de Córdoba (Córdobai pályaudvar, ma: Centro Commercial (Bevásárlóközpont) - Plaza de Armas)
Vagy épp a rossz logisztika és a bürokrácia miatt is volt hiánygazdaság? De ebbe nem akarok mélyebben belemenni mert ez nem a polidili, mindenesetre ezt nem érzem sorsdöntőnek a kép dátumához. Fordítva más lenne, ha mondjuk egy 1984-től gyártott Waresz lenne egy 1981-re taksált képen.
[...] és mégis élek SZÍNHÁZ MŰVÉSZET A nemzeti áldozatkészség szobra Csöndben nagy munka folyik a százados utcai müvésztelepen készül a nemzeti áldozatkészség szobra Sidló Ferenc műtermében készen áll már a [...] Éva van műsoron Pénteken Molnár Ferenc vígjátéka a Doktor ur kerül [...]
A képen látható: a lökhárító darabjait összekötő "baba" 1975-ig fém házas volt gumi betéttel, 1975-től 1982-ig gumi, 1983-tól kis műanyag összekötő darab volt (1984-től fekete volt a lökhárító is, addig krómozott)
Elvileg az 1985 utáni előlhűtősökön is lett volna, de ezekről már gyakran lemaradt:255486
Jobban megnézve a Dácsiák is 1984 előttiek. Persze, lehet, hogy két évig tároltak az udvaron két rakomány gépkocsit a hiánygazdaságban... (végül is a vásárlók még ezekre fizettek be három évvel korábban!;-)
Szerintem ez egyáltalán nem perdöntő, a Merkúrról és a KGST-ről beszélünk, simán el tudom képzelni, hogy gyártás után évekig keringtek a bürokráciában. Még ma is ha bemész egy szalonba és raktárról választasz autót, olyat kapsz ami akár 2 éve jött le a szalagról, volt erről Totalcar cikk is.
Nem lehet, hogy e képek 1915-nél korábban készültek? A 223569 képen a kaputól jobbra olvasható egy Vasbutogyáros felirat. A Hegedűs A. és Társa vas- és fémbútorgyárnak az 1909-es címjegyzékben még itt van üzlete/raktára, az 1910-es címjegyzéktől azonban már a Lehel utca 10. alatt szerepel.
Az 1909-es címjegyzéktől Zaunbauer Ferenc utóda, Paudler János szerepel a József tér 13. alatt, a kapu fölötti cégtáblán azonban még Zaunbauer F. olvasható (persze lehet, hogy nem változtattak a tábla feliratán).
Budapest XIII. A Kassák Lajos utca (Fóti út), a Taksony utca, a Tüzér utca és a Lőportár utca határolta (játszó)tér, nem hivatalos nevén Fóti tér (mostanában Kassák park néven emlegetik), háttérben a Kassák Lajos utca és az angyalföldi evangélikus templom.
Most a 30 Mohácsi kép 1969 -nél szerepel /erős felindulásból, tán az esős képek alapján lehet, esetleg szétválasztani és megkeresni, melyik évben esett az eső :)/
A 185155. képen látható mezőgazdasági épület Veszprém megyében, Öskü mellett, Bánta-pusztán van. Ma már romos, de felismerhető az azonosság. Google utcakép ott nincs, de a légifelvételről is felismerhető, és csatolok egy saját fotót is.
https://fortepan.download/_photo/1600/fortepan_256026.jpg Szlovákia, Kassa, Kálvin tér (Kalvínovo námestie, ma Pri Mikluovej väznici ulica), a Fazekas utca (Hrnčiarska ulica) felé nézve. Balra a Miklós börtön, jobbra a református templom.
A kiskőrösi Petőfi-szobor átadása. A kiskőrösi Peitőfi- szobor bizottsága célja elérésével befejezte működését. A bizottságnak 1927. évi július hó 31-ére kitűzött szoboravatást el kellett halasztania több okból, főleg mert úgy látta, hogy jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a község világhírű szülötte szobrának nyilvános ünnepélyes felavatása körüli intézkedéseket méltóan megtehesse. Ez okból a bizottság a magyarok Istenének segítségével felállított, Szentgyörgyi István szobrászművész ihletett alkotását Petőfi Sándor ércszobrát felállítva, Kiskőrös község közönségének február 6-án leleplezési ünnepély mellőzésével átadta. Az első hivatalos március 15-i ünnepet Kiskőrös község népe az új szobor előtt ünnepelte meg. A bizottság működésének befejezése jeléül egy emlékkönyvecskét adott ki s küldött meg azoknak, akik mint a Petőfi-kultusz lelkes hívei, Melczer Gyula járási főszolgabíró fáradhatatlan, lelkes, tevékeny munkája által megnyerve, közreműködésükkel és nagylelkű adakozásukkal a bizottság munkáját eredményessé tették.
"Az épület majdnem 60 évig adott otthont a színészetnek. Az új színház elkészülte után (1874) egy ideig raktárnak használták. 1907-től kisebb átalakítások után (Steiner József tervei alapján) itt működött az első aradi mozi, az Uránia, ennek a szocialista időszakban Herbák János volt a neve, 1960-ig vetítettek itt filmeket."
Az 1816-os egy klasszicista szinházépület volt az általad mellékelt link szerint. Ez az épület kb egyidős lehet a fotóval, inkább szecessziós hatású. Lehet, hogy átépítették a régit?
256031 - Szentendre a Szentendrei-szigetről fényképezve 256032 - Szentendrén a mai Bartók Béla utcában - a Rab Ráby tér felé lejt 256030 - Szentendrén a mai Bogdányi utcában felfelé a Fő tér felé, középen-jobbra a Kígyó utca-sarok, jobbra az egyik plakát az Apolló mozi (Ferenc József part 8. sz.) vetítéseit reklámozza, a plakáton az olvasható, hogy a felvétel készítésének idején az Apolló moziban az Ez történt egy éjszaka című, 1934-ben bemutatott filmvígjátékot vetítették 222921 - Szentendrénél, személyhajóról a belváros felé fényképezve, jobbra a Belgrád székesegyház tornya, lent fauszoda kb. a Görög utca vonalában
1917 >>> 1915
?
>>> majd 
u az a helység
>>> 
: 
> 
257198 257200 257201
255221 255220 255024 255004 255002 255003
255009
kb. mint a 
mint a 
ma: 
mint a 
kb. ezt a területet látjuk.
mint a 
mint a 
.jpg){kind=link}
