E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A fotón szerintem G gerendák bütüje (keresztmetszete) látszik. Az E gerenda előre feszített, azaz a betonozás előtt megfeszítették a többi gerendatípusnál alkalmazottnál vékonyabb, de nagyobb szilárdságú acélszálakat. A feszítést a beton megszilárdulásáig fenn kellett tartani. Érdekes, hogy e gerendák közepét kicsit megemelve betonozták, hogy terheléskor beálljon vízszintesre.
Az E gerenda évtizedeikg nagyon népszerű volt a magánépítkezők körében, mert könnyebb volt az F és G gerendáknál, de azoknál általában gyengébb volt, ezért nagyobb fesztávnál (falköznél), pl. 6 méternél duplázni, sőt triplázni is kellett. Az volt veszélyes, ha közéjük ún. vasbeton tálcákat tettek, mert a feltöltés önsúlya túlterhelte a gerendákat. A lyukas beton béléstestek (kefnik) elterjedésével a tálcák teljesen kiszorultak.
Vasbeton gerenda előregyártó telepet látunk a 33300 képen, bár nem pontos a név, de a funkció igen. (Ez lehet hogy csak alkalmi telep volt, ebben a térben legalábbis csak ez az egyféle gerenda készül, persze nem zárja ki, hogy egy másik hasonlóban a betéteket gyártják előre, amit a többi képen látunk beemelés közben.) Páros sablonban készül az E jelű gerenda. Ez célszerű, a felső betonadagoló kihasználása miatt is, meg a fém sablon gazdaságos kihasználása miatt. A kilógó vasak, amiket a helyszínen fognak betonba foglalni helyszini betonozással, látszanak a végén. A közbenső fázis, amikor a beton kötési idejére kiteszik a szabadba, a sablon-lemezeket leszedik, és hagyják kötni. (28 nap), ha kell, locsolják . Akkoriban még elvétve használtak kötésgyorsító adalékot, de pontosan nem tudom fejből. E jelű gerenda keresztmetszete a jobb alsó sarokban. http://www.met.bme.hu/Letoltes-2010/ELOADASOK/F%C3%96D%C3%89MEK-2010.pdf Az előregyártott gerendák szállítása a súly és hosszúság miatt nem könnyű, így ha a vasútnak épült ez a valami, akár raktár (gondolom), vagy/és a nagy építkezések miatt rövid úton tehervagonokra lehetett rakni, és vaskeréken célbajuttatni. Lehet, hogy részben ezt az (új?) előregyártást dokumentálta a fotós, csak sacc, mert nem tudom a pontos dátumokat fejből, és már megint másnap van.
33558 Budapest, XXI. Csepel, Béke téri stadion, 1949. évi országos atlétikai bajnokság. Gyarmati Olga olimpiai bajnok nyerte a távolugrást.
33553 Budapest, XXI. Csepel, Béke téri stadion, 1949. évi országos atlétikai bajnokság. Klics Ferenc, kilencszeres magyar bajnok, négyszeres olimpikon nyerte a diszkoszvetést.
33552 Budapest, XXI. Csepel, Béke téri stadion, 1949. évi országos atlétikai bajnokság. Szilágyi Jenő (Vasas) nyerte a az 5000 és 10000 m síkfutást.
33551 és 33549 Budapest, XXI. Csepel, Béke téri stadion, 1949. évi országos atlétikai bajnokság. Garay Sandor (Vasas) nyerte a az 1500 m síkfutást.
33548-33558 a 932-es tekercsből valók (Syracusa segítségével), s így már kivehető, hogy atlétikai bajnokság van a doboztetőre írva. Ezek is a csepeli Béke téri stadionban készültek, itt több más kép is látható a stadion korabeli régi kinézetéről: http://csepelfc.gportal.hu/picview.php?prt=606275&gid=2684039&index=6
Összevetve az eddig megfejtett atlétákat (Garay, Szilágyi, Gyarmati, Klics) a statisztikákkal
pl. : 33557 Budapest, XXI. Csepel, 1949. évi országos atlétikai bajnokság, 10 km-es gyaloglás befutója. László Sándor kétszeres olimpikon, hatszoros magyar bajnok gyalogló.
33556 Budapest, XXI. Csepel, 1949. évi országos atlétikai bajnokság, a 100 m-es női síkfutás befutója, a célban Gyarmati Olga olimpiai bajnok atléta.
33555 Budapest, XXI. Csepel, 1949. évi országos atlétikai bajnokság, a 100 m-es férfi síkfutás befutója.
33554 Budapest, XXI. Csepel, 1949. évi országos atlétikai bajnokság. Gyarmati Olga olimpiai bajnok ez évben négy számban is bajnok lett (100m síkfutás, 80 m gátfutás, távolugrás, magasugrás).
Megvilágítottad, hogy ezek raktárépületek voltak, nem üzemek, s ez a következő három képet is más megvilágtásba helyezi. Korábban azt hittem, gyártanak itt vmit. Valójában "csak" magát az épületet gyárthatták. (Talán az egyik szomszédos épületben) a 33300-n betont öntenek vasidomok közé, majd azokat a 33302-n beemelik a tetőszerkezetbe, majd a 33301-n cserepekkel fedik le. Ez a 918-as KME tekercs Hoi(?) előregyár.. tető felírattal. Mindez egy nap munkafolyamata lenne? Ha nem, akkor KME-nek többször is vissza kellett jönnie a Nyugatiba. Ki tudja, egy jól szervezett brigád sokra képes.
Van egy-két halódó topik, amelyik a vasúti épületekkel foglalkozik. Azonban ezekben is az érdeklődés fő iránya az állomásépületekre összpontosul. A lakóházak, az üzemi épületek és a raktárak legalább annyira kirekesztettek, mint a járművek terén a vontatottak. A raktárépületekre is voltak szabványtervek. Nekem a fából készültek a kedvenceim. Ez pl. Almamelléken élte túl a felszedett normálnyomtávú vágányokat.
A cikkben még csak 2011-et írunk, de egy történelemtanár, Fekete Bálint már felismerte az oldal nagyszerűségét és használhatóságát a történelemoktatásban. Érdemes elolvasni:
Nem tudom van-e ekkora véletlen, de 05.08 óta elég komolyan foglalkoznak épp ezekkel a raktárépületekkel a Régi fotók című index fórumban. (A KME képek 05.01-én kerültek fel)
Már rágódom a kérdésen. A háttérben levő épületek alapján szerintem is kétségtelen, hogy a Nyugati pu raktárépületeinek valamelyikén ácsorgott a fényképész. Az épület pontos beazonosítását nehezíti, hogy a pályaudvarról csak az előző századforduló idején készült térképem van. Emlékeim szerint a pályaudvar főnökének irodájában, a falon volt (talán még ma is ott van), egy 1945 utáni térkép. Már régóta gyűjtöm az erőt, hogy valahogy meg kellene próbálni másolatot szerezni róla.
A címre vonatkozóan a telefonkönyv-tulajdonosoknak a segítségét kérném, hogy a MÁV Rakodási Főnökség címe lehetne segítségünkre. A Lehel téren levő hosszú sorházban volt ez a szervezet.
Azonban úgy gondolom, hogy a nagy pályaudvarok esetén célszerűtlen utca, házszám megadásán görcsölni. Nem lustaságból, hanem azért, mert gyanítom, hogy az egész pályaudvar egy helyrajzi számon szerepelhet, ha egyáltalában van neki olyanja. Azt pedig erősen kétlem, hogy a nagy állomások mindegyik bejárata bírt volna valaha is rendes házszámmal.
Csak a Nyugati pu esetén, és csak azok, amelyeken járművel lehetett bejutni: Váci útról a West-End-ház mellett volt két kapu, a Lehel térnél a Ferdinánd-híd mindkét oldalán volt egy-egy, A Dózsa Gy útról a Vágány u torkolatával szemben, a Vágány utcában kettő, a Podmaniczky utcában legalább kettő, talán az egykori Hámán Kató udvarban is volt egy. Meg ami még nem jut az eszembe.
Még bogarászom a raktárakról levő fényképeimet, hátha lelek valami hasznosat.
igaz :) s nem lehet tudni melyik elnevezés volt előbb vagy utóbb (vagy egyszerre?), s melyik a jó 49-re vonatkozólag. nem könnyű a szerkesztől dolga időnként...
A Petőfi-kollégium nem szakosított kollégium volt, ki is alakult bizonyos fajtájú sorrendje annak, hogy kik a fontos emberek.
…
Ahogyan duzzadtunk, fejlődtünk, egyre kisebbnek bizonyult ez az épület (Bp. VI., Vilma királynő útja 26. – ma: Gorkij fasor – T. J.) és kinéztünk magunknak egy másik épületet, amit alkalmasabbnak tartottunk volna. Megürült a Vorosilov úton egy villa (Bp. XIV., Vorosilov út 59. – ma: Népstadion út – T. J.), a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai vagy angol tábornoka költözött ki belőle.
…
Rendkívül csábító volt, hogy ki örökli a Győrffy-kollégium könyvtárát. Sikerült akkor már teljesen legálisan örökölnünk ezt a kollégiumot (Bp. XIV., Vorosilov út 29/B – ma: Népstadion út – T. J.) és itt éltük le az utolsó negyedévet. Amikor Tito 1947 decemberében Budapestre látogatott, a mi épületünket szemelték ki, mint reprezentatív villát arra, hogy Tito szállása legyen."
(a címeket T.J. adja, nem tudni mi alapján, ő is tévedhetett)
ez alapján
„1947-ben megnyílik a Horváth Árpád-színészkollégium (XIV. Vorosilov út 97.) 100-120 fős diákszálló.”
Ezenkívül az Egy pikoló világos c. filmnek (1955) van egy jelenete ami a Ferdinánd hídon játszódik. Nem tudom ott nem látszódik-e valami a minket érdeklő területből. Én nem találta a filmből teljes verziót. Hátha valakinek megvan.
