Válaszoltam erre. Az elsődleges szempont, hogy a későbbiekben hova akarsz majd vasalni? Ha egy homlokzati keretre akkor elég a 20-22mm es anyagból dolgozni, ha a max. falsíkig tartó bélésre akkor 42-45 mm.
A 20-22mm az deszkából nyerhető ki. A 42-45mm pallóból. A 25-28mm az egy kevésbé járatos méretből, 32mm anyagból. Ez szinte csak szélezetlen formában létezik és korlátozott a kínálat.
És ugye a spaletta az nem zsalu! Sokan keverik, egészen més a szerkezet és a súly.
Köszönöm a válaszod. Egyelőre még nem akarok spalettát felszerelni, csak a lehetőségét teremteném meg. A cél most csak a külső bélelés/káva felszerelése falsíkig, azaz falsíkra (homlokzatra) a díszkeret már nem menne fel. A kérdésem, hogy az alsó-felső, illetve a két oldalsó kávát milyen vastag deszkából szokták csinálni 20/25/30/... mm?
Az alsó káva (~könyöklő) lejtését köszönöm, valahogy így terveztem én is, hogy ne csurogjon vissza, vagy álljon meg az esővíz.
Ezeknél prózaibb oka van. Ez a fajta a négy "sarkán" menetes orsóval vastagolóasztal mozgatás a barkács szektorban ezzel jár. Nem kellően merev az asztal és a nyomógörgők nyomása meghajlítja, illetve maga a váz is deformálódhat. Amíg mindkét görgő nyomja, a hajlás állandó, de amikor a behúzó alól kifut a deszka, felére csökken az asztalt terhelő erő és részben visszaegyenesedik. Ez a végek előtti lépcső. Ha folyamatosan eteted, akkor folyamatosan nyom minkét görgő, egyenletes a behajlás.
Ipari gépeknél drabálisan merevre készítik a vázat/asztalt, de ott is probléma ez, mégha sokkal kevésbé. Ezért szokás középen egyetlen nagy átmérőjű oszloppal mozgatni a vastagolóasztalt ezeknél a gépeknél.
Csak falsíkra akarod nyitni a spalettákat, vagy falsíkra kifordulhat egy keret és arra akarod vasalni a spalettákat?
1. megoldás pallóból. az alsó csapdarabot illik ferdére megmunkálni, hogy adott esetben kifele folyjon a víz. De még akkor is a vályogra menne a víz, ezt a falsík elé kellene vezetni, mert csapóeső esetén a spalettákról minden víz oda fog folyni.
2. esetben lehet deszkából is, de ez a megoldás nagyban megváltoztatja a homlokzat arculatát.
Én sose számítok rá, hogy nem csinálja, így nincs meglepetés.
Egymás után tolva nincs gond, de jól beállítva az etető és kimenő oldal esetén sincs. Csak ugye függ a gép vízszintjétől és stabil lábaktól is, na az nekem kb sehol sincs, ez lehet nálam a probléma alapja. Beton nekem garázsban még mindig, mint Duna viharban és nem is foglalkozom vele sokat, alig jutok mostanában le, örülök, hogy a medence fölé az árnyékoló kész van, pedig az tényleg nem volt nagy munka :D
Nekem azért jutott eszembe, mert pont itt a fórumon mutatta valaki, hogy gyúródeszkát csinált, és a tábla két végére merőlegesen volt még két léc, amik csak középen voltak fixek, a széle felé már ovális lyukak voltak, hogy tudjon mozogni. Persze ott sokkal nagyobb nedvességmozgás lép fel a fában, illetve a merőleges szálirányok is számítanak.
Arra akartam kilyukadni, hogy közel sem mozog annyit a fa, mint azt sokan hiszik (illetve inkább a nagy felületek mozognak, pl. a parkettát senki nem teszi koppra a falnak). Biztos vannak rossz kombinációk, amikor rosszul jön ki a lépés és emiatt megreped, de ha a többféle fa használata szükségszerűen problémához vezetne, a bolygó összes intarziája szétesett volna már.
Vályogház ablakához szeretnék kívülre fából (borovi fenyő) kávát készíteni úgy, hogy később esetleg spalettát is lehessen rá szerelni. Abban kérnék segítséget, hogy milyen vastag deszkából szokták, illetve célszerű csinálni? A káva szélessége kb. 13-14 cm.
Nem tudom. Én néztem több fórumon vevort és ingadozik nagyon a vélemény, dewaltnál ez fix.
Tud beleharapni, de ezt hc260 hajlamosabban tette, amúgy meg számolok vele és az lehulló lesz, ha olyan a termék és megy gyújtósnak xd ha meg egymás után tolom gyaluláskor nincs gond vele.
