Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Valamint nem szeretnék kétvágányú fővonalra ráültetett állomást
Akkor valószínűleg én nem értettem meg a koncepciót, de nekem ezt sugallta az állomásra kétoldalról belépő két párhuzamos vágány. Az például kifejezetten tetszik, hogy a domborzat alatt ezek a vágányok elhagyják egymást, és külön életet élnek.
Mint ahogy korábban is írták már, az állomás mögötti hurkokat én megpróbálnám minél inkább balra eltolni, nagyon közel vannak. A dombnak, amin a felső hurok fut, rögtön az állomási vágányok mellett kellene, hogy emelkedni kezdjen, biztos nem volna túl élethű látvány. Ráadásul ez a domb elfoglalná az asztal állomás mögötti központi részének nagy részét, ahol a nagy, forgalmas állomáshoz igazodva valamilyen városias környezetet kellene kialakítani, amihez akkor is hely kell, ha az csak jelzés értékű.
Akkor hát - az eddigi elég szépszámú vélemény alapján - summázzuk a dolgot. Ez a modellasztal terv egy elég sok hibával rendelkező elképzelés. EZT NEM SÉRTÉSNEK SZÁNOM!
Legtöbbünk sok tapasztalat után is hónapoig próbálkozik egy viszonylag hibátlan modellasztalt tervezni. Szem előtt kell tartani, hogy egy elhibázott terv alapján elkezdett építés sok felesleges munkát és felesleges anyagi kiadást von maga után.
Ezért valószínűleg az részedre a legjobb tanács, ne sajnáld az időt a további tanulmányozásokra, ne félj szakítani jelenlegi elképzeléseddel és próbálj létrehozni egy ennél sokkal használhatóbb tervet.
Szükség esetén kérdezgess bátran tovább bennünket.
Nekem az állomás geometriája tűnik zavarónak. A jobboldalról érkező kétvágányú fővonal nem "egyenesben" halad tovább, az egyik vágánya a fűtőházba vezet, a másik pedig egy mellékvonalban folytatódik, a fővonal pedig két vágánnyal feljebb ágazik ki az állomásból. Csak mert a logikai elveket kérdezted...
Matiz jól összefoglalta a lényeget. Egyet kiemelnék a szavaiból: rejtett tároló. Sokkal fontosabb, mint az össze-vissza kanyargó vonal. Arról sem muszáj lemondanod, csak legyen hová eltenni az állomásról kihaladó vonatokat. Nálam a három (ebből kettő összekapcsolható) rejtett pályaudvaron 28 vágány van, és nem sok. Eközben a látható szinten egyetlen állomást építettem, hat átmenő, egy csonkavágánnyal, három rövidke, mozdonyoknak való kihúzóval.
csak a szakaszokat próbáltam magamnak valahogyan megkülönböztetni,
nincs nagy jelentősége
Kék a 3. szint, a többi meg hol megy be az alagútba és hol jön ki
kb 4 napja próbálkoztam először ilyen programmal rajzolni, ezért erősen tanuló vagyok
nem vagyok én sértődős, azért jöttem ide mert egy szép asztalkát szeretnék összehozni,de nem találtam olyan kész pályatervet ami megragadott volna, ezért kezdtem el próbálkozni rajzolgatással
Akárhogyan is nézzük, egy rövidke állomás és egy oválpálya. Ekkora helyre beférne bármi más, csak ne körbe-körbe menjen a vonat. Én alapjainál fogva újratervezném a pályát, hosszabb állomással, változatosabb tereppel. Itt lesz egy vágányrengeteg és minimális terep hozzá. Nézzük csak, a nem kis méretű állomásépület éppen csak befér de mögötte már ott a következő vágány. Bármilyen valósághoz közel álló létesítmény, tehát közúti kapcsolat vagy település - már ha ekkora állomás van akkor lennie kéne házaknak a közelben - nem nagyon építhető mögé. Van magasban fekvő állomás, amihez egy mozdony és 1-1 kocsi fér majd be. A fűtőház viszont egy ívbe beszorítva távol az állomástól, mögötte itt-ott vágányok és egy nagy hely ahová ha szeretnél valamit építeni, akkor gondolkodhatsz, hogy vezet oda út, mi fér be.
Oválpályát látunk rajta. Mégsem végig a szemed előtt köröz a szerelvény. Az állomás mögött tisztességes hely egy településnek, és még van kiágazó mellékvonal is. Az állomásról jól megoldott bejárás a fűtőházba és a tárolóra. Több szint, jól elrendezve, életszerű a kialakítás is. Videókat találsz erről a youtube-on. A rejtett tároló körbejárható és onnan a szerelvények visszatérnek a felszínre. De ha kell megállnak és egy másik szerelvény hozható fel. Az állomás másik feléről kijáró szerelvény a domb mögül tűnik fel és egy elég hosszú látványos egyenesen húz végig, majd a rejtett hurokban megfordul. Nézd meg, hogy nem klasszikus hurok hanem egy visszafordító, mivel az állomás két fele más-más irányú közlekedésre szolgál és nincs kapcsolat köztük, így nincs "szembemenet". Szerintem sokat dolgozott a terven és megérte. Nincs elpazarolt hely vagy túlzó megoldások, íveken, hidakon feleslegesen átvezetett és kanyarogtatott vonal.
Ezen a terven egyetlen pluszt tettem volna be: ha megnézed akkor a mellékvonalról nem tudsz bejárni a fűtőházba csak egy teljes kör megtételével. Egy hurokmodullal lehetővé tettem volna az állomás végén a két fél pálya között az átjárást, a digitális rendszerben ez már nem okoz semmilyen gondot úgysem. Valamint az előzetes tervezéssel bővíthetővé tette a pályát, a képeken mutatja, hogy két betoldás is készült, eleinte a fűtőház mögött visszafordultak a vonatok, azóta oda +2 modul került így még hosszabb lett a pálya.
A tervezgetés elején még nem tudtam hol lehet megadni az asztal méretét a progiban ezért utólag toltam rá a jobb oldalon még van 80 cm erre lehet az állomás hosszát bővíteni.
A lenyűgöző alapterület ellenére borzalmasan rövidek az állomási vágányok, és keszekusza az egész, szerintem így értette BR216, hogy a kevesebb több lenne.
Ha vissza ölvasgatsz, amit nagyon ajánlok, láthatod milyen sok esetben foglalkoztunk az emelkedők probélmáival. Itt csak annyit, hogy öt centiméter szintemelkedéshez legalább 2 méter vágányhossz szükséges.
Készülő asztalhoz próbálkozom egy pálya tervel, kíváncsi lennék nálam tapasztaltabb "professzorok " véleményére ,javaslatára. Ne a pontos rajzot nézzétek ,most először rajzolgattam ilyen progival, csak a logikai elveket.
Ez a tervem nekem is. Mivel 8 méteres hosszúságot amúgy is szakaszoinként építeném. :)
Még egy pár kocsit beszerzek (ami mindenféleképp kell, ha végre kiadják őket), aztán kezedem a sínek gyűjtését.
Még azt sem lehet mondani, hogy a pénzt csak a járműállományba öltem (4 mozdony és a hozzájuk tartozó szerelvények, kocsik, szígorúan, de ezek legalább szép hosszúak lesznek) :)
Azért ez a homok példa nagyon nem volt jó. Nem mondom, hogy nincsenek olyan termékek amik túlzóan nagyok az adott méretarányhoz, de olyat kell választani ami a legjobban megközelíti a valódi méretet. H0-hoz a homokszemcse nagyon kicsi lenne. De még N-hez is amiben én modellezek.
Másfelől a ma kapható (legalább is amiket én ismerek és a saját témakörömbe vágó!) termékek méretaránya szerintem nagyon is rendben van. Persze ezek nem a legolcsóbb szegmensből valók.
Sziasztok :) Végre elmondhatom/mondhatjuk hogy egy éve már készülget az asztalunk (H0) és eljutottunk odáig, hogy már 8 különálló pályán teljesen körbe tudnak menni a szerelvények és idáig kb 86m sínt fektettünk le. Sokat olvasgattam, hogy nem megfelelő az ,,U" profilú sín, mert így nem vezeti jól az áramot meg úgy... Nekünk digitális a teljes asztal, MM-t használunk nincsen sehol sem szakaszolva és a legnagyobb áramvesztés 0.2 V, pedig még papírtalpfás sín is van :) Igazából siklásmentesen mennek a szerelvények, egy dekódert sem ütöttünk még ki (hangdekódert sem). Úgyhogy épülget, szépülget, csak hát drága :D Az asztalon egyszerre 14 szerelvény állhat és még az összes ezen kívüli mozdony ( 11db ). Képeket a héten majd töltök fel, de kérek előre is mindenkit, hogy ne fikázzák le rögtön (első asztalunk). Üdv: Lajos
Nekem a személykocsik közelebb állnak hozzám. Bár azért van pár szép teher szerelvény is de ahhoz fel kéne rúgnom a "csak öbb-t gyűjtök" szabályom :) Bár egy-két rövidebb szerelvényem azért már akad.
Azért azt ne hagyjátok figyelmen kívül, hogy a modellezésben vannak dolgok, amik az emberi szemnek elnagyolva tűnnek valósághűnek. Ilyen például a töltés, ami majdnem homok lenne 1:87-ben, vagy egy épület vakolata sem adná vissza a látványt ha mérethelyes lenne és szerintem ilyen a felső vezeték is, ami hajszál vastagságnak felelne meg. Persze nem azt mondom, hogy a Marklin vezeték jól néz ki, de Viessmann szerintem simán elmegy. Most nézem, hogy már a Marklinnek is ők csinálják. Na mindegy. Ja és az is sokat segít, ha a munkavezeték nem ezüst színű, hanem fekete mint a valóságban. Az is slankítja :-)
Igazad van, az ilyen vékony fémszál valóban jobban megfelel a helyes méretaránynak, csakhogy sokkal sérülékenyebb, különösen a réz anyagú. A gumiszál viszont a feszítéstől függően vékonyítható és rugalmassága következtében kevésbé érzékeny a mechanikai behatásokra.
Sz.tem az 1mm még a 0 méretarányhoz is sok! Én inkább olyan 0,3-05 között terveznék. Modellező boltokban lehet kapni ilyen vastagságú réz és acél szálakat. azzal próbálkozz!
Hát, kérlek, nekem az öt négyzetméternél alig nagyobb asztalhoz szükséges vágányanyag összegyűjtése úgy 5 évig tartott. Igaz, nem hajtott a tatár. :-) Így viszont - ha a koncepció már megvan - lehet csipegetni az akciós készletekből, leárazásokból, kiárusított holmikból.
Nálam 48 kitérő és kb. 90 méternyi vágány van beépítve, apránként azt is össze lehet szedni. :-)
Nekem tavaly csinálták meg mindkét szememen a lézeres szürkehályog műtétet és hálisten vidáman Z-zek. Nem beszélve arról, hogy most február13.-án töltöttem a 79.-edik életévemet. :-)
Már csak az a pár milla hiányzik a sínekhez, váltokhoz, felsővezetékhez..stb."
No meg egy kiváló, nagyteljesítményű légkondiciónálóhoz, mert (pincében, padláson, tetőtérben elhelyezett modellasztallal) anélkül megdöntöd a megye területén évente felhalmozódott rozsdatermelés mennyiségi bajnokságát. :-)
Ez való igaz, ha nem látjuk a mozdonyt, akkor nem látjuk a hibáit sem. :-)
Viccet félre téve, mostanában annyit romlott a szemem, hogy H0-nál is megrezgetem rendesen néhány részletnél. Lassan ideje szemüveget csináltatnom. :-(
Van egy tetőterem 60nm2, ami arra vár, hogy beépítsem terepasztalnak, csak pénzem nincs rá, így egyenlőre lomtárként funkciónál.
Ráadásul én a Railjet és annaál hosszabb szerelvényeket prefarálok H0 építési nagyságban. :)
Mondjuk, nem építeném be az egészet, (L-alakú asztalt képzeltem el), de így is van kb 8 méter hasznos hosszom, plusz L alakban kb 3-4 méter, 1.5-2 méter szélességeben (az egész).
Már csak az a pár milla hiányzik a sínekhez, váltokhoz, felsővezetékhez..stb.
Bocs!.....csak most ugrott be. A nagyobb méretű, vagyis H0 méretű modelleknél még szabad szemmel és távolabbról nézve is könnyebben észrevehetők az elkerülhetetlen tökéletlenségek, amelyek a kisebb méretek esetében a modellasztalt szokott távolságból nézve szinte észrevehetelenek.
Mikor élőben is láttam Zsolt asztalát Gödöllőn, én is elgondolkodtam rajta hogy miért a 303 mm-es kocsikból álló szerelvényeket gyűjtöm.... :) Mennyivel praktikusabb lenne egy 2 tengelyes kocsikból álló kis gőzöshöz paasszoló asztalnak helyet találn mint a Railjetnek. :-)
Ritka szerencse, amikor az elvárások és a lehetőségek találkoznak. :-)
Egy biztos, a példád követendő a 2-3 négyzetméterre H0-s építési nagyságban terepasztalt álmodóknak. És nem is muszáj a gőzösök szerelmesének lenni, a modernebb technológiájú vasúti járművekből is bőven akad rövid, kéttengelyes változat, például motorkocsikból, sínbuszokból, és melléjük egy kis dízelmozdony, pár kurta tehervagonnal.
"Ez mind megoldható H0-ban is egy szobában" - hát persze, azokkal az aranyos kis mellékvonali vonatokkal, amik neked vannak. :-) De ez bölcs döntés volt a részedről, belátva, hogy neked a kisebb méretarányok nem elég részletesek, a fővonali szerelvények pedig nem férnek el.
Hát igen. Saját építésű családi házban lakunk, így szerencsémre nekem is van egy külön szobám, gondolom Te is hasonló helyzetben vagy. Elég sajnálatos azonban, hogy nagyszámú modellező társunknak erre nincs ilyen lehetősége, ezért kénytelen valamelyik lakóhelységben helyet találni modellasztala számára és ez sok esetben nem okoz örömöt a többi családtag számára.
Eszem ágában sincs senkivel összeveszni amiatt mert vasútmodellezik ! :-)
Engem is szórakoztat amikor a vonat elmegy az asztal egyik végétől a másik végéig, de az igazi élvezet amikor egy szerelvény állomásra érkezése után egy kis tolató mozdony kocsinként szétbontja és a a kocsikat különböző tároló vágányokra tologatja, miközben a nagy mozdony beáll a fűtőházba, ill. elvégzik rajta a szükséges feladatokat (szén- és vízellátás). Majd ezek után ismét össze lesz állítva egy szerelvény, amit ismét egy nagymozdony továbbít.
Ezek pont így történik nálam is. :-)
Én is azt szeretem ha minden mozog, figurák, autók vízdaru, korong, vonatok, leakasztók, jelzők, váltók kapcsolópultról vezérelve. (Ebben akkor hasonlítunk.) Ez mind megoldható H0-ban is egy szobában.
(Természetesen a két vágányt a nyílt vonalra értettem.)
Modellasztalod kidolgozása elismerésre méltóan precíz. Miután amerikai vasútat modellezel a szerelvény hossza is közelítően hiteles, bár közimert, hogy az USA-ban általános a (sok esetben néhány) kilométer hosszúságú és a szerelvénybe több helyen beiktatott mozdonyokkal közlekedő vonatok forgalma. Úgy gondoklom sajnos nálunk sokan vannak akiknek, egy ilyen méretű modellasztal elhelyezésére nincs elegendő helyük, H0 méretnagyságban pedig teljesen reménytelen.
Nálam két szintes az asztal, kb. 2.5%-os az emelkedő. Az alábbi videón 29 vagont húz két EMD gép. Ez N-es méretarány. Én ezt hívom vonatnak, és élethű pályaépítésnek.
És még egy kis önreklám akit érdekel a fenti terepasztal építésének menete.
Kedves barátom. Ezeken a dolgokon össze ne vesszünk már.
Általában mindenki szeret enni, de van aki a pacalpörköltet kedveli, más pedig a csokoládé tortát. Valószínűleg azonban legtöbben midkettőt szivesen fogyasztják.
Engem is szórakoztat amikor a vonat elmegy az asztal egyik végétől a másik végéig, de az igazi élvezet amikor egy szerelvény állomásra érkezése után egy kis tolató mozdony kocsinként szétbontja és a a kocsikat különböző tároló vágányokra tologatja, miközben a nagy mozdony beáll a fűtőházba, ill. elvégzik rajta a szükséges feladatokat (szén- és vízellátás). Majd ezek után ismét össze lesz állítva egy szerelvény, amit ismét egy nagymozdony továbbít. No ehhez nem elegendő két vágány. Természetesen mind ez a vezérlőpult segítségével, lekapcsoló sínekkel és a járművek kézzel történő érintése (szétkapcsolgatása és tologatása) nélkül történik.
Én vasútazni szeretek, nem makettokast gyüjtök. Különben a tecnikai fejlődéssel párhuzamosan a kisebb méretnagyságú modellek kidolgozása is egyre tökéletesebb. Gondolj a korai PIKO, de akár ARNOLD N modellekre és a jelenleg kapható N és Z modellek kidolgozottságára. Mellékesen, ma már egy átlagos Z mozdonyban a digitális dekóder is elhelyezhető.
Ha pedig valakit a tömegek mozgatása hoz lázba, ott a kerti vasút. :-))
Nekem még a TT is kicsi. Én onnan tértem át H0-ra. Ha kidolgozást nem is vesszük figyelembe, egyszerűen kevés a tömege ahhoz, hogy normális mozgást ki lehessen belőle hozni.
Több szintes terepasztalnál ha az embernek szobanagyságú helye van, sokszor nagyon kevés 2,5 %. Ha normális magasságokat szeretnénk és ne az alagútkapu zárókövénél legyen a következő szint vágányzata."
Kiállítási modul rendszereknél pedig még a 2,5% sem szükséges. Pontosan a többszintes építés lehetővé tétele miatt tértem át sok évvel ezelőtt az N méretnagyságra, majd megjelenése után a Z-re. Így lehetővé vált számomra 5-6 gyorsvonati kocsis és 10-12 teherkocsis szerelvények közlekedtetésére. Nekem ugyanis ez jelenti az élethűség közelítésének egyik követelményét.
Lépcsőzésről senki nem hallott köztetek? Pedig ezt a módszert használták az SNCF vasútnál amikor a TGV - Süd vonalát építették. A hosszú, szinte vízszintes szakaszokat rövid de 30-40% meredekségű kaptatókkal váltogatták. Ezzel a módszerrel azt érték el, hogy mire a vonat a völgyből felért a dombtetőre, a kezdeti 370 Km/h sebesség csak 270 Km/h -ra csökkent le. Ezzel a módszerrel tudom majd azt megcsinálni, hogy a fogaskerekü vasutamnál váltókat tudjak alkalmazni.
Több szintes terepasztalnál ha az embernek szobanagyságú helye van, sokszor nagyon kevés 2,5 %. Ha normális magasságokat szeretnénk és ne az alagútkapu zárókövénél legyen a következő szint vágányzata.
Én elengedtem 4 %-ig is, némi csalással Pl. ahol látszik ott kicsit kevesebb.
A rövid kis szerelvényeimmel nincs gond, 4-5 kocsit vígan húznak.
" De nem azt ajánlják, hogy valahol 2,5-3% között legyen?"
Pontosan ezt írtam és nem először.
Mi esik le és hova? A kocsik, amik szétkapcsolódtak, és elszabadultak? Miért esne le? Csak tesz be "majomfogót" az ember az asztal szélére, hogy a kisiklott szerelvény ne a padlón végezze nem?"
Előfordul egy modellasztalnál, hogy egyes fedett pályaszakaszokhoz csak alulról lehet hozzáférni és az asztal alá valami védőhálót felszerelni és azt adott esetben (hozzáférés) eltávolítani nem egyszerű dolog.
A belinkelt hozzászólás Battka kolléga részére egy tréfás stílusú, de nem felesleges megjegyzés volt.
Nincs itt semmi ellentmondás, azt hiszem a gyakorlott modellezők általában értik miről van szó és a nagy többség azon az állásponton van, hogy az emelkedőket - lehetőség szerint - a lehető legkisebb meredekséggel jó kivitelezni, mert technikai és esztétikai szempontból egyaránt az a legkevésbé problematikus, ill az az élethűbb.
Bocsánat, de még mindig nem értem. - a hiba biztosan bennem van, mint általában.
Nem is tudod mit vesztessz.
Most ez a 2,5% sok/kevés?
Nagy élmény amikor a nehezen hozzáférhető pályaszakaszon kipörög a mozdony kereke és a szerelvény nem halad tovább.
Ezek szerint sok a 2,5%? De nem azt ajánlják, hogy valahol 2,5-3% között legyen?
ha nem tesz valami puhát az ember az asztal alá kisebb- nagyobb sérüléssel a padlóra zuhannak. :-)
Mi esik le és hova? A kocsik, amik szétkapcsolódtak, és elszabadultak? Miért esne le? Csak tesz be "majomfogót" az ember az asztal szélére, hogy a kisiklott szerelvény ne a padlón végezze nem?
Nálam a beépített vágányzat és kitérők kétharmada rejtett szinteken van, jelentős részben kézzel éppen elérhető, de láthatónak nemigen látható módon elhelyezve. Itt bármi leesett, elhagyott, felkenődött dolog ott is marad. Így végképp nem szeretném növelni a kopó felületeket.
Ettől persze egy modulon vagy teljesen nyitott asztalon kiváló szolgálatot tehet.
A krokodil-csipeszek valóban a szerkocsi kerekeihez tartozó áramszedő rugókhoz vannak csatlakoztatva, vagyis ennél a mozdonynál itt történik az áramszedés. Ezek szerint más mozdonyoknál csak lencsep kolléga módszere a megfelelő, tehát nem kenhető be az összes csatolt kerék. Ennél a bekenéses módszernél nem marad minimális áramszedésre alkalmas felület sem a keréken, ellentétben a tapadógyűrűs kerekekkel.
Elismerem hogy ez a BULLFROG SNOT egy ötletes megoldás, de nekem nem szimpatikus. Egyrészt nem szeretem az ilyen kulimászolást, másrészt a fene se tudja mennyire szennyeződik el a sín.
"ez sem realisztikus" - itthon nem, az igaz. Ellenben magam is utaztam olyan nagyvasúton, ahol 25‰ az emelkedés, tehát egy hegyvidéki tájnál az bátran alkalmazható. Az, hogy nem szép, más kérdés. :-)
Ebbe az emelkedős dologba végre én is "beleszólhatok" :) Van gyakorlati eredményem.
Egyik mozdonynál sem használok tapadógyűrűt - amin van, pl: újabb mozdonyom, ott nyilván semmi gond.
Az emelkedést sikerült 2,5%-ra csökkenteni. Így minden mozdony, motorvonat szépen megy fel/le. Álló helyből is el tud indulni kaparás nélkül. Fugi mozdony gond nélkül húz 6-8 személykocsit is... Ennyi emelkedést hosszú évek tervező munkájával szépen el lehet érni kis helyen is.
Megjegyzem ez sem realisztikus! Sőt ronda is. Viszont ezt a kis emelkedést is nagyon nehéz elindítani.
Inkább az emelkedő indulásán/végén kell nagyon figyelni. Nem tudom ki hogyan csinálja. Én flexibils sínt használtam. Az eleje síkban indul, és amit "elbír" a sín hajlásban annyit emelkedik. Ezzel csodaszép átmenetet lehet csinálni - igaz ez is viszi a helyet, mert nem mindjárt 2,5%-al indul, így csak egy helyen sikerül így megoldanom, a többinél van egy kis "törés" is, nem nem mindjárt 2,5%.
Én nem így értelmezem. Hanem úgy, hogy ha mondjuk hat tengelyből elveszítesz egyet mint áramvezetőt, az még nem akkora probléma.
"You can trim cured BULLFROG SNOT off the flanges with an Xacto knife for conductivity" - a karimáról levághatod, és az szerencsés esetben érintkezik - persze akkor érdemes megcsinálni, ha egyáltalán van áramszedés az adott keréken. Megjegyzem, van ilyen modellem, nem is egy, amin gyárilag tapadógyűrű található, és mégis van áramszedője, persze a karimán belül.
"bekenik az (feltehetően) összes áramszedésre alkalmas kereket" - hát, akkor miért van a két csipesz (amivel az áramot kapja a feje tetején álló mozdony) a szerkocsira fogatva? Vélhetően az a négy tengely és talán az első két futókerékpár is szedi az áramot.
Nem mellette beszélek, hisz' a véleményemet már közöltem.
Értem, azért köszöntem meg többször is. Hasznos dolog, már fennálló gond megoldására.
Hát igen, a tapadógyűrű sem örök élet. Épp most volt balszerencsém egy újabb Gützold Szergejen - amin egyébként teljesen felesleges, akkora a tömege - cserélni kettőt a négyből (!), de úgy, hogy aztán az egyik forgóvázra vissza kellett forrasztani a két vezetéket, a másikon pedig beavatkozásom óta már nem tart úgy az alsó részét tartó fül, ahogy kellene, továbbá kiderült, az egyik fogaskerék el van csúszva oldalra a tengelyen.
Szóval egy jókora vesszőfutás kerekedett abból, hogy a féltégla súlyával vetekedő mozdonyt teliraktak tapadógyűrűvel, hogy a fekete színnel jelzett sípálya meredekségét mintának tekintő vasútmodellező se csalódjon a vontatási tulajdonságaiban...
Ésszerűbb lenne előre gondolkodni, és a ránézésre is reális emelkedésnél megmaradni.
Értem, köszi. Megnéztem a videókat és a részletes leírást is. Kitűnő megoldás, de nem hiszem, hogy erre alapozva mostantól meredekebb emelkedést fogok javasolni a terepasztalépítésbe belevágóknak.
Tényleg, le kéne már mérni azt az emelkedést pontosan. Valahogy nem úgy látszik, mintha 5-6 centit emelkedne méterenként. Az előzőt már aligha ellenőrizhetjük, de ott is soknak látszik a megadott 6-7%.
Egyébként pedig nálam 40 ezreléken, egyenesben vagy 540 mm-es sugarú ívben a régi, négy tengelyen hajtott Gützold Szergej négy négytengelyes kocsit húz fel. Az ennél modernebb, nagyobb tömegű, jobb súlyelosztású gépek ennél többet is simán elhúznak.
DE!
- Ugyanitt a gyárilag 1 tengelyen hajtott Bramos CSD-s motorkocsi (a Bzmot ottani verziója) a pillekönnyű, sosem látott csapágyazású pótkocsijával csak kínkeservesen, teljes "gázon", kipörgő hajtott kerékpárral kúszik fel.
- A Fleischmann DB 614-es motorvonatom negyedik kocsiját ki kellett sorolni, mert az egy forgóváz két tengelye nem bírja el a vonat tömegét.
- És egy releváns példa: a gyári új, hibátlan működésű, a maga nemében legjobb Fuggerth M41-es alvázra épített MDmot-om a Bx-ből, Ax-ből és Btx-ből álló, minden kocsin áramszedővel nehezített futású szerelvény ugyanazon az 540-es ívben fekvő, 40 ezrelékes kaptatón ugyancsak kaparva kapaszkodik fel.
- A Brekina kéttengelyes MAN sínbuszának dobozán fel van tüntetve, hogy 4% maximum, amire ráküldheted.
És még egy, de nem lényegtelen szempont: nálam 36 ezrelék a fenti szinten lévő, tényleg látható maximális emelkedés. Én építettem, ennyi helyem volt, mégis azt mondom: csúnya, valószerűtlen, egyszerűen túl meredek. Önmagában nem, de amikor a vonat egyik vége már az állomás alatt van magasságban, a másik pedig még fent az állomáson, az nonszensz.
Nálam az emelkedést 250% -ban maximáltam. Nem elírás, csak sikerült hozzájutnom egy FLM 4305 fogaskerekű mozdonyhoz. Ennél a fejtörést inkább az oszlopok függőleges beállítása okozza. Tényleg, épített már a fórumozók közül valaki fogaskerekű vasutat??
Nem is tudod mit vesztessz. Nagy élmény amikor a nehezen hozzáférhető pályaszakaszon kipörög a mozdony kereke és a szerelvény nem halad tovább. Ilyenkor két lehetőség van, vagy akrobata ügyességgel bemászik az ember az asztal alá és leszedi a szerelvény minden darabját, vagy pedig elíndít vissza irányba, amikor leggyakrabban szétkapcsolódnak a kocsik és ha nem tesz valami puhát az ember az asztal alá kisebb- nagyobb sérüléssel a padlóra zuhannak. :-)
Én 2,5 %-ban maximalizáltam az emelkedést a soha el nem készülő asztalomon. Gyakorlatilag semmi látható erőlködést nem mutatott a szerelvény domb mászás közben. Igaz nálam a maximum 4-5 kéttengelyes vagon.
És ha már billentyűzetet ragadtam, pár kép:
A jobbak meg lemaradtak, mert nagyobbak a méretnél....
Amint azt már igen sokszor leírtuk ebben a topikban, sok évtizedes modellvasútas gyakorlat alapján le van szögezve, hogy bármely méretnagyság esetén az ajánlott emelkedési szög max. 3%, de még inkább javasolt a max. 2,5%. Ez az az érték amely viszonylag üzembiztos forgalmat biztosít az általában használatos szerelvények esetén, másrész a látható pályaszakaszokon nem mutat feltűnő különbséget a nagyvasúti pályák emelkedéséhez viszonyítva.
Hát igen, emellett még az a tapasztalatom, hogy a gyökkötéseknél is vannak néha gondok, és ott már nem csak a kis nyomkarimás járművekkel, mert sajnos a Piko-A váltók összeszerelési minősége elég változó. Annó a geometria miatt választottam, de ma már mást használnék (például Roco-t, Peco-t, vagy mondjuk valami általad épített gyönyörűséget :), az biztos...
"Én a saját Piko-A váltóimnál azt tapasztaltam, hogy az íves válókat még sík pályán sem szeretik bizonyos kocsitípusok"
Persze, mert a PIKO-A Úgy működik, hogy a szívdarabon a kerekeknek a nyomkarimán kéne átfutniuk, ezért a könyöksín-keresztezési csúcs távolsága jóval nagyobb, mint egy valóságnak megfelelően működő kitérőnek. A könyöksín tk. csak dísznek van, a feladatát nem látja el. Ebből adódóan a kisebb nyomkarimás kerekek nyomkarimái nem érnek le a szívdarab aljára, így a kerék beesik a könyöksín és a csúcs közötti "lyukba". Mivel a vezetősínek is elég jelképesek a PIKO kitérőkön, ezért a gödörből a kerék simán felugrik a szívdarabra, és kész a siklás. Konklúzió, az RP-25 és a PIKO-A kitérők sohasem lesznek barátok, de ez vonatkozik minden más kisebb nyomkarimás kerekű cuccra.
Most építek egy modellezőtársunknak PIKO-A geometriás kitérőket, pont az említett problémák miatt.
Teljesen igazat adok Neked! Az, hogy mi egy adott asztalon az ideális emelkedési szög, az mindenképpen helyzet, asztal, szerelvény, mozdonyállapot stb. függő. (Egyébként gondoltam, hogy lavinát indítok el azzal az ominózus hozzászólással, de senki nem reagált a kollegának elöttem.)
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha jól van megcsinálva a vízszintesből emelkedőbe az átmenet, akkor siklani nem siklanak a járművek, egyedül a spirálhatás miatt lehetnek bizonyos mozdonytípusok siklásra hajlamosak (pl.: hosszú hattengelyes). Én a saját Piko-A váltóimnál azt tapasztaltam, hogy az íves válókat még sík pályán sem szeretik bizonyos kocsitípusok (Brawa RP25-ös kerekű halbik, Tillig vékonykarimás Y, és halbi), ezek emelkedőben halmozódhatnak, de pl Roco 2.1-es, és Geoline-nál nem tapasztaltam ilyet, ott minden szépen elmegy síkon, és emelkedőn is.
Az hogy mi megy fel mekkora emelkedő, erősen függ a mozdony tapadásától, amit meghatároz a súlya, és a kerék-sín kontaktus. A Gützold M62-m fogaskerekű meredekségű szakaszon is vidáman felmászik, bármit akasztok mögé, de pl. a Roco 1014-es tapadógyűrűvel is elpörgött 4%-os emelkedőn 3 világítós Gosa-val (aztán le is dobta a tapadógyűrűt...).
Én azt javaslom, hogy hitviták helyett élesben próbaszakaszon nézze meg az ember, hogy az általa használni kívánt szerelvényösszeállítások mit bírnak, hiszen mint a te eseted is mutatja, a szabványoktól jócskán eltérő rendszer is lehet működőképes, üzembiztos, és hasznlható.
Szabvány nördök és szegecsszámlálók ezt a hozzászólást hagyják ki. Értem a véleményüket és el is fogadom. Csak nem érdekel. Köszi.
R3-R4, a két szint között van 10cm a sínkorona és a rétegelt lemez között. A fűtőház alatt még lent van nullán, majd a félkör végén van egy váltókörzet, ennek a közepénél ér fel teljesen. 1 méteren 5-6 centit emelkedik kb, de csak nagyjából méregettem. Már az előző asztalnál is úgy készültek az emelkedők, hogy megépítettem őket még asztal nélkül, majd kipróbáltam melyik mozdonyt mit bír el. Szóval az ív végén még van két váltó is, amelyik emelkedőben fekszik, mindkét váltó íves! A másik emelkedő picit barátságosabb, ott többet tudtam nyújtani rajta, a sorompós rész után már emelkedik, de az ív végén itt is emelkedőbe került még a két íves váltó.
Az előző terepasztalon 6-7cm volt az emelkedés, és működött ugyanígy minden. Videó a többi között.Ez fittyet hány minden szabványnak, de nem is kiállításra készült, csak a saját játékomnak és szemre sem néz ki nagyon szépen a villamos pályát megszégyenítő emelkedés. Nekem jó így és ami a lényeg, működik, használható, üzembiztos. Siklás nem volt, a felmerült legnagyobb probléma az, hogy a Fugi kocsik a gyári kapcsolójukkal tolt menetben szét tudtak akadni, a kurzkuplung oldotta ezt meg. Amíg nem cseréltem néha a szerelvény eleje elszabadult, leszáguldott az alagútba majd a maradék komótos tempóban utólérte, és tolta tovább, mindezt bármennyi körön át tudta reprodukálni :)
A Fugi mozdonyok a leggyengébb láncszemek, 5 Bhv kocsi a legtöbb amit elvisznek így de a peron mérete miatt 3-4 kocsis szerelvények járnak folyamatosan. Ugyanezek teherkocsikkal: 5 régi DDR-PIKO tartály, két pőrekocsi egyiken fém SIKU traktorok, két Gbs kocsi - minden további nélkül megy nekik. De még lehetne javítani is rajtuk. A PIKO Taurusok pedig gyakorlatilag érzéketlenek a terhelésre, nem számít hány kocsit akasztasz utánuk. Ez egy régi videó, hál' istennek azóta még kétszer átépítettem a terepet :) de még ott az M40 mozdony, az is fém volt tekitélyes súllyal, Roco hajtással, mindent elhúzott. Talán jövő héten már össze tudom rakni a Roco M61-est (festődik) akkor kipróbálom, mit tud. Hiányzik róla a tapadógyűrű, de rendeltem két tapadó gyűrű nélküli tengelyt, a tapadógyűrűt csak elkezdené ledobálni egy idő után, anélkül is működnie kell. Nálunk biztos a gravitáció gyengébb vagy nem tudom, hogy miért van ez :)) 67 négyzetméteres a tetőtér de ha mindent szabványnak megfelelőre építettem volna akkor kevés lenne még ez is.
És akkor még egyszer: szabvány és szegecsszámláló közönség: köszönöm, hogy nem olvastad el és nem reagálsz rá :) Nem az enyém a követendő módszer! Mindenki csinálja úgy, ahogy neki jól esik, ahogy szeretné. Csak annyit kérek, hogy amit nem próbált ki, arra ne vágja rá senki, hogy nem lehet megcsinálni vagy nem fog működni.
"4%-os (...) emelkedőn még a leggyengébb mozdonyok is elhúznak egy szerelvényt" - csatlakozom STModellhez, sajnos ez az állítás hamis. Vigyázz a hasonló kijelentésekkel, még rajtad kérik számon a sok elrontott terepasztalt. :-)
Ahogy helyes: 4% az ajánlott maximális emelkedés, de ezen sem minden mozdony vontatta vagy önjáró motorkocsis szerelvény képes felkapaszkodni.
Áttetsző műgyantát használtam, pontos típusát már nem tudom. Nem makettboltos volt, hanem normál, általános felhasználású, nem tudom ebben van e bármi különbség. Hőleadással kapcsolatos információ azonban egészen biztos nem szerepelt a dobozon, csak a kötési időre vonatkozó volt feltüntetve. A tómeder egy 5 cm vastag polisztirol ágy volt (kb 3 cm mélységig bányásztam ki), vastagon lekentem gipsszel, majd akrilfestékkel megfestettem a tómedret. Száradás után kikevertem a gyantát a térhálósítóval, kiöntöttem és szépen megült rajta. Mire kettőt fordultam, azt látom, hogy a polisztirol lap alján ömlik ki a gyanta. Mikor nagy nehezen feltakarítottam, megnéztem a polisztirollapot. Úgy marta széjjel, hogy a legfelső gipsz és festékréteg egyben volt, ezen át (!) olvasztotta szét az alatta lévő polisztirolt.
A műgyantából (legalábbis amivel eddig találkoztam) van az oldószeres és a vizes bázisú.
Betonszínezésnél használtam pont a védő/kopóréteg kialakításához. A betonnál az oldószeres lett a nyerő, mert sokkal erősebb és időtálóbb a vizes bázisúnál. Legalábbis az általam felleltnél. A vizes bázisút valahol Budapesten vettem, ott gyártják. Az oldószerest külföldről hozattam.
Igaz, ennek vagy 5 éve.
Viszont a polisztirol esetében kizárólag a vizes bázisú jöhet szóba érthető okokból. Az oldószer miatt oldja és olvasztja is a hő miatt.
Az általad említett dolog viszont érdekes. A gipszet nem kellett volna átmarnia még az oldószeresnek sem. Max. a felső rétegbe beszivárog és kőkeményre köt benne. Anno szeleteltem pár betonszegélykövet, amit kezeltem az oldószeressel és max. fél mm-re szivalkodott be az anyagba - tulajdonképpen ez lett a védő/kopó réteg a beton felületén. Persze az csak permetezve lett.....
Talán mert rossz anyagot használtál...olyat kellett volna, ahol fazékidő alatt nincs hőleadás.... A sztirol hőre lágyul.. Viszont az epoxi nem mar. Gondolom nem vízbázisú festéket használtál?
Igen, valami hasonló. Mondjuk a műgyantától én félek, amióta átmarta magát a polisztirol+3 réteg gipsz+festék kombinációból kialakított tómedremen és szétterült a szőnyegen :)
Emelkedő: ha van időd és helyed akkor próbálj ki több lehetőséget. Ívben ne legyen túl nagy az emelkedés. Két szint között 10-15cm közti hely kell minimum. Az emelkedés max 4cm/méter.
Vagy: kipróbálod, megépíted ahogy tetszik és működik :) https://www.youtube.com/watch?v=iPLIpUTVAVQ nincs tapadógyűrűs mozdonyom (még) de hét kocsival bőven elrohangálnak a Fugik, brutál emelkedőkön amelyek ívben vannak :)
Az a 4% inkább maximum 3 legyen, főleg, ha ívben van! Simán elpöröghet még tapadógyűrűs mozdony is a 4%, és afölötti ívben fekvő emelkedőn (gépmenetben persze felmegy, de egy pár kocsis szerelvénnyel már lehetnek gondok). Én 3,5%-nál nem építenék nagyobbat...
Az emelkedés kiszámolását úgy kell kezdened hogy mennyi helyed van. A vasútmodellezés bibliája szerint 4%-os (tehát 1m hosszon 4 cm-t emelkedhet a pálya) emelkedőn még a leggyengébb mozdonyok is elhúznak egy szerelvényt. Ha ennél magasabb emelkedés kell, akkor két dolgot tehetsz:
ad1. 1 m-nél hosszabb helyen (akár ívben is) építed meg az emelkedőt.
ad2. Ha nincs annyi helyed, akkor azt a pályát amit a másik alá viszel, azt pedig le süllyeszted (azt is persze max 4%-ban)
Nekem R3 es R2-es ivek vannak (H0) es az R2 mar igazi "mellekvonal". A hosszu 2 tengelyes kocsik abszolut nem szeretik (nem is neznek ki tul elethuen, ahogy belog a kocsiszekreny). Ez igaz a mozdonyokra is, gozos sem szereti, tobb tengelyes dizelek sem szeretik. Az R2 igazabol 2 tengelyeseknek valo, legalabbis a Piko A sin, tapasztalat alapjan.
H0 terepasztalomat epitgetem,és szeretném megkérdezni milyenek a vélemények és tapasztalatok az R1 es ivekkel. Mivel ez a legkisebb iv,és kicsit tartok a siklasoktol,viszont nem sok helyem van.
Masik kérdésem pedig,hogy az emelkedöket hogyan számolhatom ki? Tehat mekkorát kell emelnem es milyen hosszan ugy,hogy megfelelö magasan menjen a pálya ami alatt egy masik fut.
Remélem érthetöen fogalmaztam,ha kicsit kusza,akkor nézzétek el nekem, Kezdö vagyok.
Sziasztok!Még új vagyok az oldalon.Nem sokára kész az asztal és jön az elektromos rész ebben szeretnék segítséget kérni Vasúti jelzők,köz-peron-ház világítás bekötése érdekelne.Mert ez analóg lenne ezek vezérlése a váltok meg kézi váltó állítóművel lesz irányítva. Amúgy digitális de csak a mozdonyok egyenlőre.
Az az igazság, hogy kis hazánkban ez még nem egy ismert technika, nincsenek vele tapasztalatok. Ha előjön bármilyen hiba, egy otthoni terepasztalon, vagy egy modulon, az nem akkora tragédia, és könnyebben orvosolható, mint ha egy ekkora volumenű asztalnál romlik el valami, ami minden nap, napi sok órában folyamatosan üzemel. Természetesen szívesen építettem volna néhány szép cuccot nekik, de azt kell mondjam, ésszerű döntést hoztak.
Ha már a megvalósítás ilyen jól sikerült, legalább ezen az irdatlan nagy helyen lehetett volna nagyobb tavacskát készíteni ehelyett a kacsaúsztató helyett.
A tegnapi nap fontos mérföldkő volt a Miniversum építésében. Az első komplett teremmel, 99%-ban elkészültünk -- a maradék 1% a "soha nincs kész" kategória. :) A "burgenlandi szobáról" van szó, egyike a kisebb témáknak.
A terepépítésen különösen Tiringer Feri (Paksi), Harta Peti, Kiss Robi, Frischmann Gáspár és Vida Laci dolgoztak.
Hali! Szerintem jók ezek a fák, nincs itt semmi probléma, szuperek. Kérdésem pedig az úgy nevezett (szűrővatta) micsoda ill. hol lehet beszerezni. Köszi és további sok fásulást :)
Maga a váz szerintem nem rossz,csak a szóróanyag nem jó hozzá. Nem könnyű , szerintem a fenyő után jöhet nehézségben bármennyire egyszerűnek tűnik,az enyémen szivacs darálék van legalább 5-6 rétegben és még így sem jó(férne rá még)(bár ezek nagyobbacskák). Sok sikert hozzá.Üdv:M.m.
It van egy rekesz sör 50Ft-ért: http://mikromodell.hu/?raktarozas-es-aruszallitas,29 namost, ha így nem jó, és darabonként kellenek az üvegek, szerintem vedd fel vele a kapcsolatot, biztos vagyok benne hogy amennyiben nincs technikai akadálya a méret miatt, akkor hamar tudnak készíteni neked sörösüveget.
Ezek csak kísérleti példányok.A fő cél a lombozat kialakításának gyakorlása.A törzsek csak egyen barnák ,habár a kéregstruktúra ki van alakítva.Az még külön tudomány lesz(legalábbis nekem),hogy befolyatás,meg száraz ecsetelés és nem utolsó sorban még sok plusz munkaóra.
Én is ilyenekkel próbálkozom épp.Az a baj,hogy kevés a lombhordó ág rajta.Jegenyére szerintem a kóc nem jó annyira.Amiket készítettem kóccal nem lettek valami fényesek,ezért lemostam mind nitrohigítóval,majd újra készítettem a kis ágakat szűrővattából.Ezek jobban sikerültek mint az első próbálkozásra készítettek.
Ne nevessen ki senki, de sörös / boros palackokat kellene készítenem HO-ban. A kérdés az lenne: miből? Akinek tippje van, csinálok neki is egy rekesszel, szabadon választott márkából! :-D
Hát a felsővezeték még erősen hiányos de próbáltam úgy fotózni, hogy ne látszódjon :D nem a földelőrúd a legnagyobb baja :)) De lesz, kikötve, ahogy kell, természetesen :) a nagyfeszültség nem játék :)
Én úgy csinálnám, - hogy lemondva a csavarimitációkról onnantól gyakorlatilag könnyebben kezelhető kireszelném fából, vagy műanyagból (méretarány függvényében szóba jöhet hurkapálca, különböző modellbolti szálanyagok stb.) a mesterdarabot, majd azt önteném ki. Így mindjárt én lépnék elő A GYÁRTÓvá és nem tűnne rögtön plagizálásnak az egész. Viszont ez már az én szememben kimeríti a mazochizmus fogalmát.:)
Akár. :) Bár ehhez tényleg türelem kell. Mert kiönteni csak-csak, de kiszedni egy darabban a gyurmából már bajosabb. Vannak erre jobb módszerek, meg anyagok, de se így se úgy nem etikus a gyártóval szemben.
Nekem aztán nem :) Én mondjuk mindig alternatív útvonalakat keresek valami kialakításához, hogy meg tudjam oldani ugyanolyan minőségben háztáji alapanyokból :) Ezeket a talpfákat talán nem is lenne nehéz gipszből kiönteni egy gyurma és egyetlen fődarab segítségével (így elég lenne egyet venni belőle). Aztán egy 300 forintos kilós gipszből több tízezer talpfát gyárthat a türelmes egyén :)
Lehet, de nem az árkülönbségről írtam.. ("Ha mindenképpen ragaszkodsz a valósághoz. Akkor itt Találsz LW meg B70 betonaljat") ..hanem egy lehetőségről amit kihasználhat vagy sem. Hozzá teszem, nem muszáj.
Én például nem élnék vele, csak emlékszem arra hogy ilyen is van. Kérdem én ez baj?
Nem kell látszerészhez menned. :) Minden technológiának megvan az ára. Ha jól emlékszem ezeknek a kerekeknek( http://www.thebodi.hu/model/35058/krupp-kfz%206970-felnik-dunlop ), a mesterdarab nyomtatási ára 58 ezer csokitallér volt (s volt még vele utómunka). Ehhez képest Mauék jóval alacsonyabb áron dolgoznak (de akkor még őket nem ismertem).
A digitális nyomtatás gépköltségileg még igen csak gyerekcipőben jár.
De az árszabásban ne felejtsük el hozzá még a tervezési-, gépkopási- költséget stb...
Ha összességében nézzük nem olcsó, de egy választható alternatíva. :)
A sima öntött műanyag darabja 150, a 3d nyomtatásos meg rácsban (4-5 darab, nem emlékszem és csakazértsem nyitom meg újra) 950. Nem nagy árdifferencia. Viszont K* drága...
Köszönöm a tanácsot! Csak egy dupla fővonali vágányt tervezek, némi környezettel az íróasztalom fölé, váltók nem lesznek. Főleg fotózgatni fogok majd rajta, meg nézegetni. Nincs sok modellem, egy TRAXX típusú mozdonyom, meg két CAF kocsim van összesen, csak szeretnék nekik valami autentikus környezetet.
Ha csak egy sima vágány lesz a diorámán, akkor a Peco CODE 75 a nyerö, ennek a legalacsonyabb a sínprofilja (1,9mm). A betonaljas kitéröi viszont egyàtalán nem jók.
Menj el a boltba, és tekintsd meg. (Már ha épp tartanak raktáron.) Sokféle nincs, úgyhogy gyorsan eldől a kérdés.
Attól tartok, hiába várod az átlagos modellezőtől (pl. tőlem, akinek Roco és Tillig is van az asztalán), hogy utánajárjon, vajon mi is a magyar szabvány.
Én a Rocoét, a Tilligét és a Pecoét láttam, használjuk is. Ilyen szemmel sosem figyeltem meg. Maradjunk annyiban, hogy emlékeztetnek rá, de Magyaroprszágon magyar szabványú aljak vannak, máshol meg nem.
Szerintem beteges dolog ilyen apró részletekre figyelni (a kapcsolószerek részleteit csak nagyítóval látod jól). Igaz, nem építek diorámát.
Engem elsősorban a sínek magassága/profilja, és az érdekel, hogy gyárt-e valaki olyan vágánymezőket, amik alatt a nálunk használatos LW-s, vagy ahhoz hasonló betonaljak vannak. Láttam több bolt kínálatában is betonaljas síneket, csak a képről ezt nem tudtam eldönteni. Egy diorámát szeretnék elsőre csinálni, és hozzá kellene az infó.
Üdv! Még új vagyok a modellezésben (főleg a nagyvasúti pályaépítésben vagyok otthon), de szeretném kérdezni, hogy melyik gyártó vágányrendszere hasonlít a legjobban a MÁV-nál használthoz?
Motor itt nincs, csak elektromágnes. Nem kell nagyobb fesz, mint írtam: az elektromágnesek jobbra/balra húzzák a képen látható vékonyka réz szálat, ami olyan gyenge, hogy bár a helyére mozdul, mégsem állít biztonsagoson, azaz hajlik mint a fűszál.
Egyszóval nem az a réz lemez a gyenge,hanem az "állítómotor".Valóban érdemes megmérni,mekkora delej megy hozzájuk.Az FZ-1 nekem szépen vitte őket.Esetleg azt próbáld még ki ,hogy az állítómű oldalai alá egy fogpiszkálót betolsz
felváltva egyszer az egyik,egyszer a másik oldalra.Lehet hogy ott feszül egy picit!
Modellező boltokban lehet kapni 0,3mm-es acél szálat. Próbáld meg abból megcsinálni, az biztos sokkal erősebb lesz. Én is ilyenből csinálom a rugót a csúcssínekhez.
Adjál neki nagyobb feszkót (mondjuk nem árt lemérni a trafódon hogy meg van-e a 16 volt(gondolom annyi kell neki))
Én az ennél régebbi piko váltóknak simán nyomtam a 24V-ot(úgy csattogtak mint egy kereplő),nem volt hogy: itt szorulok-ott szorulok (lehet hogy még a 30 is mehet neki)
Csak egyre nagyon vigyázz!!! ha túl hosszan nyomod akkor leéghet(több másodperc)
Egy rövid gombnyomás és vinni fogja(ha Pc ről nyomod akkor elötte mérd le az időt)
Sajnos több is ilyen, mind nem szorul. Ráadásul amit reggel teszteltem, az nincs lerögzítve. Az állító egyszerűen gyenge :( Helyhiány miatt nem lehet felszíni szervós/motoros. (párhuzamos vágányzat)
Itt a kép. A job oldalon látható az a kis vékonyka réz szál, ami arra hivatott, hogy előre/hátra mozgással állítsa a váltót. Mivel e szál kb 0.5 mm-es, réz, nagyon gyenge a dinamikája, ereje, a legkisebb ellenállást sem képes lekűzdeni. Ezen kellene segíteni.
Nemrég vetődtem ide a fórumra. Rengeteg hasznos ötletet, trükköt találtam itt, és hogy ne csöngessek be üres kézzel, az alábbi olasz galériát ajánlom mindenkinek, aki még nem látta:
Elégedetlen vagyok a Piko A gleis-hez vásárolható váltóállítómű (asztal feletti 55271) állításának erősségével. A kitérő nem minden esetben záródik pontosan, ez kisíkláshoz vezethet.
Tudna-e valaki esetleg segíteni ötlettel, vagy megfizetett átalakítással ezen? Pl azt a vékonyka kis rézcsíkot, ami a működés gyengeségét okozza, ki lehetne-e cserélni valami erőteljesebb anyagra?
Akár fizetnék is a jó, hosszútávú megoldásért (pl az átalakításért).
(Asztal alatti ötletek sajnos nem jöhetnek szóba.)
"Ott van rajta a lekötés imitációja, amit a talpfa máglyáknál nem nagyon szoktak rajta hagyni. (Már csak a színes fémgyűjtők miatt sem.) Azt is le kell csiszolni, legalább a rakás tetején levő talpfáknál. Beton keresztaljakról szintén."
Azt kell, hogy mondjam, nem feltétlenül van igazad :)
Nálunk az udvarban (Kőér u.) van kb. 40 db betonalj szépen felmáglyázva, és azon rajta vannak az alátétlemezek. A bontott talpfán is van, hogy rajta marad (egy ideig biztosan). Főleg, ha őrzött pft udvarba kerül deponálásra.
Próbát7am finoman hozzászopőólni nde ez a mocsiok index nme engedet5t
Az áram vesztzeség Ró x l/mm2 tehát aRó jelen esetben 0,017 x 1m /1 mm2 = 0,017 Ohm / méter tehát ennyit esik a feszülotség méternként ennél az alkalmaZÁSNÁL.
namost ha felére vesszük tehát 0,017 x 1m/0,5mm2 =0,34 Volt esik méterenként (persze az adott maximális 5A/mm2-nél ez optimális egyébként neg alat5a van)
Ha ne3gyedére akkor 0,017 x 1m / 0,22mm2 = 0,5454 esik méereenként.de mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
Nyilván ezek a számítások és a specifikációk csak is rám vonatkoznak. Sőt, az összes szabvány is csak engem érint. Mi több, Ohm törvénye, a feszültség és áramerősség számítás is.
"mert nincs elfogadott vélemény róla"
A fizika és az ehhez tartozó számítások nem vélemények halmaza. Ha valaki nem tud emiatt aludni, számolja ki neki mi a legmegfelelőbb keresztmetszet.
"magyarán senkinek sincs erősebb fingja róla"
Persze itt szerinted csupa idióta társalog. Én azért úgy veszem észre van itt néhány embernek fogalma erről. Meg másról is.
A lónak aszt amit himbál,lehet hogy neked elfogadott a 10A csak akkor a feszültséged 1/3 át vagy felét ugrottad.
Hogy miért fórumozunk róla!
Hát talán azért , mert nincs elfogadott vélemény róla és ahány ember annyit mond róla vagyis inkább elég tág határokban beszélünk (magyarán senkinek sincs erősebb fingja róla).Hát talán ezért.
Igen valszeg átlagos táplálásra elég a 0,5 mm2 , de sokan még ilyen hangos üzem mód meg füstölés meg mit tudom én! na oda már lehet hogy kevés vagy csak vontatmány nélkül stb.
Az építő ipari szabvány 6,5 Ampert engedélyez 230 V-nál.Minnél alacsonyabb a feszültség annál kevesebb az amper. Pl a gépkocsi iparnál ez már csak 2,5-3.(Persze ez egy régi szabvány meg azért már több mint 30 éve tanultam.)És mint említettem a tűzoltóság egyenáramnál , épületben 4 szeres (nem tévedés)túlméretezést ír elő , egyébként nem veszik át (persze hivatalosan),tehát ez a 6,5 -nek a negyede (=1,625). Ezért nem építenek gyenge áramú hálózatot gyakran a házakba , hanem azt a konnektor után telepítik mert onnan már nem a ház része!
A helyzet az hogy a 0,22m2 es vezeték valójában 0,7! s melegszik meg a feszkó megy el hő formájában , a 0,5 ös az valójában 0,93 és nem melegszik annyira de ott is megy el a feszkó azért bőven,a milis drót meg kb 1,3-1,4 és még ott van a 0,75ös is.
(és sodrottról beszélek.)
Persze 10 ampert is át lehet vinni négyzet milliméterenként pl az őninditónál !!! melegszik is rendessen ,meg még több amprét is ! 1 perc inditózás után rendessen forró.
Én javasolni tudnám (már a felvetett panaszok alapján)hogy az asztal alatt kicsit méretezzük túl a vezetéket(mert így a feszültség esést csökkenteni tudjuk) ahol meg a korbácsot túl vastagnak találjuk ott meg csökkentsük a szabvány szerinti minimumra azon a néhány deciméteren(vezérlő egység és asztal közötti távolság)ahol feltétlenül muszáj.
Nos biztos volt tapasztalat hogy az asztal egyik felén jobban megy mint a másik oldalon,pedig a sín elég vastag vezető !de még így sem elég. De ezt hiába kötjük össze véknya vezetékekkel(persze jobb lessz mert hozzá adódik a sín profíl áram vezető képességéhez , egészen addig amíg a sín csatlakozók be nem oxidálódnak)aztán egy idő után "belassulnak"a szerelvények.(persze egy minden nap felügyelt és fizetetten karbantartott terepasztalnak zakson.Majd a trógerek megoldják.)Üdv:M.m.
Illusztrálnám, mire gondolok, avagy miért marhaság a villanybojler beszerelésénél megmaradt kábelt használni, csak mert megvan.
A három szint pultjai. (Azóta részben felcímkéztem, bár nekem nem kell már a feliratot nézegetni.) És van egy negyedik, a beépített analóg vezérlőnek és a három Mausnak, továbbá a kettő közötti előválasztó és a világítások vezérlésére való kapcsolónak.
Mint látható, sokeres (5 vagy 12) riasztókábelt használtam, ezek 0,22 mm2 keresztmetszetű egyes sázlakból állnak össze.
De biztosan digitális az az állítómű? Mert alakra egyforma a sima mágnesessel, csak színben különböznek. A fehér és a piros digitálisak (de különböznek), a fekete analóg (sima mágneses). Utóbbi multimausról történő állításához kell eszközdekóder.
Helyigény - nálam csak ennyi. Vagy ahogy martisz írta, a combvastagságú kábelkötegek - gondolj bele, a kiválóan szolgáló 0,14-est vagy 0,22-est mindet csak 0,5-ösre cserélni, mennyivel több lesz.
Persze 2-3 vágánynál és 5-6 váltónál ez nem szempont. Nálam van 48 kitérő, 16 jelző, 27 kocsiszétkapcsoló, 57 egyenként áramtalanítható szakaszra osztott a pálya - hát, nagy marha lettem volna, ha nem spórolok a keresztmetszettel. A reális határig lefelé.
A harmadik szálat az állítómű felcímzésénél rá kell kötni az egyik sínszálra, és az utána kiadott váltóállítás címét fogja feltanulni. Ezután a harmadik vezeték bekötését meg kell szüntetni.
Vettem kettő darab Roco Line gumiágyazatos kitérőt beépített digitális állítóművel. Az állítóműből 3 vezeték jön ki. Gondolom a két szélső a sínáramkörbe kötendő, a középsőt nem tudom.
Roco Multimouse-om van, azzal állítanám a kitérőket. Nem kell egyéb kiegészítőt beszereznem, ugye?
A mi esetünkben (terepasztal építés) a C csoportba sorolnám a vezeték terhelhetőségét. Ez esetben 20A a max, de az általános napi szinten elfogadott az 10A az 1mm2-nél, 16A a 1,5mm2-nél.
Amúgy nem értem miért kell egy hétig erről fórumozni, a 0,5mm2-es vagy max 0,75mm2-es vezeték bőségesen elegendő akármit kötünk be és akár mit vezérelünk vele egy terepasztalon. Ha ettől lefelé térünk el sincs akkora veszély (sőt semmi) másrészről meg filléres dologról beszélgetünk, innen nézve sem értem miért kell ennyit agyalni ezen.
Végre valaki ki merte számolni. De ha figyelembe veszed a szerelvény hosszát, és itt maradjunk a Te példádnál akkor az M41 180mm + /6x280/= 1780mm . Ha számításba vesszed azt hogy kb. 1m megtáplálod a pályát akkor bőven elég a 0,5mm2 sodrott vezeték.
Akkor is zárlatot jelez ha semmi sincs a pályán? Ha igen, úgy a bekötés, a sínek környékén keresendő a baj. Ha csak akkor van zárlat amikor felteszel egy mozdonyt vagy egy kocsit, úgy akkor az a ludas. (Ha van Märklin gyártmányú járműved (is) az nem való egyenáramú pályára.) Ha még maradt tisztázatlan dolog akkor azt itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9202590&la=128682832
A teljes Miniversum csapat nevében köszönöm az elismerő szavakat! A "hihetetlen profizmus" szófordulat -- pont a Te szádból -- igazán kellemes hangzással cseng! :)
Illetve volna még egy kérdésem:FZ1-es trafóm jobb oldalán világít egy piros lámpa,a vonat nem megy.Valószínű valami zárlat van.Van valami megoldás? A váltóáram oldal ad le áramot,csak az egyenáram rész nem...
Sziasztok!Elkezdtem építeni az ingajáratomat.Ezzel kapcsolatban szeretnék annyit kérdezni,hogy milyen íves sínből tudom úgy az "U" alakzat alját összehozni,hogy kb 110-115 cm áll a rendelkezésemre?!
Nem minden nap nézem a fórumot,de máma vissza olvasgattam és valaki írta az elektromos csörte közepette hogy jó hogy átmérők meg amperok , de mi a jó isten belőle a tanulság.
Ígyhát lemértem pár járművet és megprobálom egy példa segitségével felvázolni a dolgot.
A jármüvek: üressen teljes terhelés
Roco tolató 2teng :0,15 A 0,20 A
Piko Br41 2 hajott teng :0,12-0,16 A 0,30-0,33 A
Br52ismeretl.4hajt.teng :0,20-0,24 A 0,38-0,41 A
Piko211 két motoros :0,20-0,24 A 0,40-0,45 A
Mechano kennedy :0,33-0,35 A 0,48-0,51 A
Fuggerth V43 :0,29-0,32 A 0,57-0,61 A
Személyvagon régi 2 izzós :0,9 A
Személyvagon régi 4 izzós(vzárlámpás) :0,16 A
Személyvagon ledes gyári értékek alapján :0,05-0,1 A
Személyvagon ledes egyedi (nagyfényü led) :0,2 A
Nos akkor legyen mondjuk egy fugi a sínen hat vagonnal (anyit vidáman elbír)
Tehát 0,5+0,1+0,1+0,1+0,1+0,1+0,1=1,1A (1mm2 5A) 5/1,1=0,22mm2 re van szükségünk.
Tehát a kör területe RnégyzetxPi megfordítva terület/Pi R a gyök alatt
0,22/3,14=0,07006stb és ez a győk alatt =0,26.Az átmérő az meg kétszer a sugár tehát 0,26+0,26=0,52mm átmérő + a sodrás miatti keresztmeszet csökkenés miatt ezt a számot még meg kell szorozni 1,2-1,3-al 0,52x1,3=0,676 tehát ez 0,7mm.
Ezek analóg gépek mindenféle digitalizálás nélküliek!
Tehát nincs benne az extra szolgáltatás (motorhang,kürt,egyedi világitás stb)
Sértödés és lehülyézés helyett inkább számolgatni kéne egy kicsit.Üdv:M.m.
Engem az a megtiszteltetés ért, hogy ma ellátogathattam a szentéjbe a Miniversumba. Ufót nem, de annál sokkal érdekesebb és szebb dolgokat láttam. Hihetetlen profizmussal épül ez a terepasztal. Gyönyörű tájak, lankák, dzsidszák, sziklák, hidak, mind-mind teljes harmóniában a környezettel. Gyönyörű nagy ívek, ahol szépen mutatnak a hosszú kocsik. Többet ne árulhatok el, a labda trükköt sem, úgy hiszem nem fog csalódni majd a látogató. De ezektől a Miniverzumos fiuktól, még egy ufó is kitellik.
A legegyszerűbben úgy tudod meghatározni a méreteket, hogy egy colostokkal kimész a helyszínre és megmérsz néhány jellemző méretet. A lámpát körbefotózod és az ismert méretekből és a képekből arányosítással számítod a többi méretet. Vasútmodellezéshez elegendő pontosságot ad.
Két végállomás közötti folyamatos járatáshoz. A várakozási idő állítható.
Felhasználható átmenő állomáson történő megállításhoz és ugyancsak állítható időtartamú várakoztatáshoz.
Ezen kívül alkalmas számtalan egyéb elktromos tartozék tetszés szerinti időtartammal történő tápfeszültséggel történő ellátására (jelző, sorompó, stb.)
A működéshez a vonat vezérlőegységén (trafó) kívül más tápegység nem szükséges.
Mérete mindössze 55x55mm.
Bármely méretnagyságú modellvasúthoz használható.
A felhasználáshoz rajzos útmutató mellékelve. (angol nyelvű, miután egy USA-beli modellvasútas cég részére készítettem és szállítottam, néhány darab megmaradt).
Ára 2500,- Ft. Postán tudom küldeni vagy Budapesten személyesen átvehető.
Igazán kedves Tőled,köszönöm a segítségedet.Tehát,ha jól értelmezem,szükségem van 2db érzékelőre,a pálya két végére,egy ingamodulra,a trafóra,és akkor elvileg működnie kell.Jól sejtem?!
Nemsokára kezdek bele egy második TT-s asztal építésbe tillig flexi sínekkel és vettem egy tillig 86112 asztal alatti váltóművet,sajnos nem vagyok egy elektromos zseni ezért kérdezném a szakérTTő bajtársaktól,hogy mlyik vezeték mire szolgál az állítómű kimeneti szallagkábelén. Próbáltam rákeresni guglival,de semmi érdemben és ahhoz elég horror ára van a szerkezetnek,hogy azonnal hazavágjam.Esetleg valakinek tapasztalata van-e az állítóművel kapcsolatban?
Ha kevés, akkor javaslom, fordulj egy modellvasúti elektronikában jártas személyhez (pl.: http://csikos-muhely.hu/), aki némi díjazás fejében megcsinálja neked. Ez nem szégyellnivaló dolog, és az itthoni tarifák még méltányosak is.
Írd be az oldalsó keresőbe az inga kifejezést, szűkítsd a részletes keresőben a vasútmodell rovatra, és csemegézz a találatok között. Vagy olvass vissza az vasútmodelles börze topikban, szoktak ilyen elektronikát árulni. Szóval találd fel magad. :-)
Köszönöm érdemi válaszod.Ez egy "cseppet" bonyolult nekem.Esetleg megírnád pár mondatban,hogy pontosan mire is van szükség egy ilyen pályához.Addig értem,hogy kell egy trafó,egy sínpálya,egy ilyen ingajáratos modul,meg vezetékek...de mi kell még??? Vagy első körben ne bonyolítsam a dolgot kezdőként?
Lehet, hogy ez is része a vasút modellezésnek nemcsak a terep épités,jármű vásárlás,stb.Amennyiben a tanult nagytudású elektromossághoz értő topikTÁRSak kellö alázattal, türelemmel segittenek a kevésbé kiművelt kollégákon tán nem kivetendő dolog!? Bocs a vélemény nyilvánitásért.
Nem elég. Sőt, ugye nem akarod egyetlen szakaszként üzemeltetni a szobányi asztalt, rajta a ki tudja, milyen számú és hosszúságú vágányhálózatot? Ahhoz, hogy kezelhető legyen (főleg ha lesz rejtett része is), a foglaltságérzékeléshez éppen olyan szakaszolás szükséges, mintha analóg lenne.
Tudod, ilyenkor eszembe jut a szakbarbár egyetlen kitűnési lehetősége. Biztos én is ilyen vagyok, ha valaki a szakterületemre téved. :-)
Egyébként a vágányszakaszokhoz és általában minden fogyasztóhoz 12 eres, 0,22 mm2 keresztmetszetű riasztókábel használtam. Ennek előnye, hogy kvázi kötegelt, vagyis csoportosítható az egy helyre kihúzható vezetékcsomó. A gerincvezetékek (a másik sínszál, az egyéb fogyasztók közös pólusa) 0,5-1 mm2 közöttiek, amit épp leltem otthon.
Miért is lényeges a szükségesnél nem vastagabb kábel? Amiért írod te is. Nálam ráadásul - mivel az alsót teljesen belemezeltem, hisz' mennyezetre húzható az asztal - mindhárom szint összes vezetéke a 2. és 3. szint között, egy kb. 20 cm széles helyen van átvezetve, így ennél több gyakorlatilag nem is fért volna el. Ha akkor olvasom ezeket a tanácsokat, negyedennyi vágányom és váltóm lenne. :-)
A vitát nem értem, a fikázást meg a gúnyos, lefitymáló szakokoskodást még inkább nem...
Anno 2002-ben, amikor tapasztalatlan kezdőként kérdeztem ezen a fórumon, kaptam a válaszokat tapasztalt öreg rókáktól.
Ha nem volt egyértelmű, akkor kerestem kutattam újságokban, megnéztem mások hogy csinálják.
De hogy lefikázzak másokat, más munkáját, tapasztalatait, meg majd ne csodálkozzak, ha így, ha úgy ???
Tényleg ide süllyedtünk?
Én nem vagyok villanyszerelő. Sem festő. Sem műszerész. Sem mérnök. Sem építész. Vasutas sem. Igazából semmi végzettségem nincs ahhoz, hogy terepasztalokat készítsek.
Valahogy csak összejött eddig, sőt működnek is... Tapasztalataim vannak, a hiányos szaktudásommal meg már elleszek így egy darabig.
Egy kis reklám plusz:
Vezetéket Pesten a legjobb áron a Madzag Bt.-nél lehet venni, a VIII. ker Bíró Lajos utcában.
0,14-es és a 0,5-ös vezeték méterára fillérre megegyezik, úgyhogy sokat spórolni nem tudtam azzal, hogy vékonyabb kábelt használtam a síntápokra. Csak könyebb és egyszerűbb forrasztani a sínekre, papucsokra, így is már akár 10 négyzetméteren combnyi kötegek összejönnek sokszor, majd megszakadnak tartókötegelők.
De a 1,5-es vezeték is csak kb 15%-al drágább. Itt sem lehet tízezreket spórolni egy normál asztalnál...
Pár javaslat még...
Rezet ne keverjünk alumíniummal, innen-onnan bontott, más célra szánt kábeleket ne nagyon építsünk be. (nem tilos, csak óvatosan !)
Legjobb a sodort réz.
Forrasszunk, szigeteljünk alaposan !
Én ennyit tudok az ügyhöz hozzászólni, mentem dolgozni :-)
A saját véleményem az hogy elég lehet csak egy digit müszerrel nem árt ellenőrizni a tényleges áram felvételt.
Egy lényeges dolog ha valaki esetleg nem tudná a vezeték keresztmetszete kiszámolható: az átmérö /természetesen szigetelés nélkül / x 3,14 = keresztmetszet mm2
Itt a válasz a kérdésemre! Köszönöm! (a fenébe, hogy mindig összevesznek felettem, egy egyszerű kérdésen....)
A többi mind felesleges összeveszés, egymás mellett elbeszélés.
Szerintem a kezdőknek bőven elég a referencia, és segítség (Miniversum/Keszthely/német ref....). Pár sor. Ennyi. Nem riogat, nem fenyeget. Rendesen leírja. Kell ennél több? NEM! Figyelmesen el kell olvasni, hova mit.
Mit? A digi rendszerben SZAKASZOKAT tápolnak be, KÖLÖN-KÜLÖN. Ha jók a tervek, egy szakaszon egy fél szerelvény áll... Igen. Khm., nincs több ampernyi áramfelvétel (egy mozdony, egy max két vagon). Ezért is írta a Hozzászóló, hogy a sínen égett el a mozdony, nem a vezeték. Ez van, a digit másképp működik, mint az analóg. A foglaltságérzékelőtől viszont már KELL a "combos" gerinc, addig felesleges. Sőt a terhelés is másképp jelentkezik (négyszögjel, dekóderben pwm motorszabályozás, tehát nem simán folyó egyenáram).
A vitát elősorban az generálja, hogy NINCS általános válasz a vezetékhasználatra. A feltételek a fontosak, azok alapján kell rendesen megtervezni a "hálózatot". Igen. Ha túl sok és túl vastag kábeleket viszünk mindenhova az csúnya, és inkább nehezen kezelhető lesz... Kár ennyire egymásnak esni.
Megjegyzem: Egy vastag vezeték is simán ki tud gyulladni, ha a csatlakozásánál nem jó az érintkezés (helytelen forrasztás/krimpelés), és lángol, mert ívet húz/melegszik... Ezért kár riogatni a vékony vezetékkel.
Sziasztok!Bocsánat,hogy beleszólok a nagyok dolgába,csak egy ártatlan kérdésem volna:a helyzet,hogy teljesen kezdő vagyok,fiammal építünk "terepasztalnak"látszó tárgyat :-) A kérdés:hogy lehet megoldani,hogy egy pályán,ha a vonat az ütközőhöz ér,megáll,és elindul az ellentétes irányba,majd vissza.Amolyan ingajáratra gondolnék...köszönöm előre is,ha valaki szán rám öt percet!
Bocs én nem leckéztetni akartalak, csak azt írtam meg hogy én mit gondolok és mit tapasztalhtam. Jó a 0,14mm2 vezeték ha mindensin csatlakozásnál van vezeték mert akkor már egy adott vágányszakaszra 2 betáplálás jut és az 2X 0,14mm2 már és az túlterhelésnél csak akkor fog leolvadni ha minimum 5-6 A terhelést kap és nem 8 s-ig hannem sokkal tovább.
Ami azt illeti én akkor sem fogom ennyire vékony vezetékkel szerlni az asztalomat.
Bár ez még nem terepasztal építés,de arra is jó lesz a későbbiekben. Kartonból építgetek ezt azt csak hobbi szinten majd egy diorámán végzi szerintem. A dioráma modellek fényképezéséhez lesz majd készítve a méretarány N-es és csak Amerikai téma
Kéne most már egy egzakt, lemért szám a feszültségeséshez, hogy ne károgó varjaknak nézzenek az emberek. De tényleg, mert ezzel még senki nem állt elő - tehát mindenkinek mondom, aki ezzel riogat.
Miközben sok éve hibátlanul működő, köztük 500 négyzetméteres terepasztalok üzemeltetőit leckéztetitek hatalmas lendülettel.
Bocsánat miért beleszólok ebbe a vitába , de a lényeg az csak az hogy a feszültség esés mértéke kiszámolhatö ha tudjuk az adott vezeték ellenállását, és a feszültég nagyságát és az áramfelvételt, ezt anno szakiskola 2.-ban tanították elektrotechnikából. Megjegyzen nem csak a mozdony áramfelvétele számít hanem esetlegesen a világítást produkáló szemálykocsik is, tudomásúl kellene venni hogy az üzembiztonsághoz nem árt azzal is számolni, szerény véleményem szerint bár a 0,1mm2 vezeték elvezeti a 12 V feszültséget attól még egy esetleges zárlat esetén simán elég /leolvad/ a forrasztás.
Lényegében a javaslatom a 0,5mm2 vezeték minimum. Ez a vezeték méret mehet mindenhova ha nem csomópontba hanem hurokba vezetékezzük.
A gerinc vezeték esetében padig a csomóponti törvényt kéretik figyelembe venni.
Nem tudom, hogy minek kell ez a hangulatkeltéses hiszti. Én eddig egy kigyulladó terepasztalt sem láttam. Az, hogy az autószerelési tapasztalatokat összemosod a modellvasúttal, kicsit sántít nekem. Biztos megállja a helyét a tapasztalatod egy autó elektromos rendszerénél, de azért érdemes olyanokra is hallhatni itt, akik nem egy komoly terepasztalt összeraktak már az elmúlt évek során (itt most martiszra, és a többi nálam tapasztaltabb terepasztalépítőre gondolok elsősorban).
Huu.....Huu...Huu....Huu...Húúúúúúúú......micsoda vita.(évek óta nem vót ijen)
Én csupán az MSZ. előírást közöltem, és azt még meg sem említettem hogy egyenáramnál a kötelező szabvány(tűzvédelmi)4x es túlméretezést ír elő!!!!!!
Na ez Hu...HU...Húú.
Há én már láttam lángoló vezetéket amit hiába locsoltak nem volt hajlandó elaludni és egy csomó kiégett kocsit is javítottam már(persze ott kicsit más a helyzet).
A tápegységnél persze ott az olvadó biztosíték.
A terepasztalnál meg a falemez!!! (az ad némi védelmet)
Tudom kibír a réz vezeték akár 15-20 Ampert is/mm2(persze kicsit büdösödik meg olyan "lágy"lessz rajta a műhanyag.
Hát srácok én szóltam a többi felelőség rajtatok múlik!
Egyébb iránt miért jó hogy 10-20 Ft al olcsóbb a kábelnek métere és egy csomó feszültség elmegy a francba és utána csak a mérgelődés van amikor egy siklásnál megkokszosodik a kábel.Hmm?
Részemről nem rágom tovább, mindenki azt csinál amit akar.
Te itt olyanokat írsz, amik el sem hangzottak eddig.
"A feszültségesés pedig távolságtól függ az adott kábelkeresztmetszet esetén, nem pedig csak simán a keresztmetszettől." Azta :) Ehhez képest a belinkelt táblázat valahogy ezt nem tükrözi.
"Az amerikai mértékben fordítva számolnak, a kisebb AWG nagyobb keresztmetszet!" Szerinted amit odaírtam keresztmetszetet, nem jó?
" Viszont ilyen áramerősség esetén már néhány 10 méteren is jelentős a feszesés." Mennyi is konkrétan?
Úgy látom, hogy több dologban elég nagy a kavarodás a kábelek, keresztmetszetek stb. terén.
A 1,5mm2 keresztmetszet nem azt jelenti, hogy ennyi a pontos geometriai mérete a kábelnek. A terhelhetőségnél a gyári értéket kell figyelembe venni, nem pedig tippelgetni. A keresztmetszete nem lehet lineárisan felosztani, hogy ha Xmm2 az 10 ampert bír akkor X/5 az 10/5a-t. Nagyon nem.
Az egyenáram nem ugyanúgy viselkedik, mint a váltó, és nem úgy, mint a nagyobb frekis digitális jel például.
A feszültségesés pedig távolságtól függ az adott kábelkeresztmetszet esetén, nem pedig csak simán a keresztmetszettől.
Az amerikai mértékben fordítva számolnak, a kisebb AWG nagyobb keresztmetszet!
A terepasztalnál a feszültségesés sokkal fontosabb, mint a maximális terhelhetőség. Bizony egy normális méretű terepasztalon jelentős lehet. Azon kívül elég fontos, hogy szimmetrikus legyen a két sínszálban, valamint, hogy a boosterek határán ne legyen feszültség különbség. Annak, hogy olyan mértékben terheljenek le egy kábelt a terepasztalon, hogy az kigyulladjon, nem nagyon látok esélyt, de ezt már más is mondta, ettől még 5-8A-t simán kinyom egy normális booster. Ennyi pedig 8-12 gép, pláne, ha világítós kocsik stb. vannak. Ez pedig nem olyan sok ám egy állomáson. Viszont ilyen áramerősség esetén már néhány 10 méteren is jelentős a feszesés.
Egyszóval csak megerősíteni tudom a itt már korábban leírtakat.
A hosszú vonalkábelek estében 1 mm2-2,5 mm2
A sínbekötések, 1-2 m-es kábelek esetében 0,25-0,35 az elégséges méret.
Én a 0,14, 0,18 mm2-es kábeleket nem igazán kedvelem, mert nagyon rosszul szerelhetők, sérülékenyek, nehezebb sorkapocsba kötni, nehézkes az érvéghüvelyezése. Természetesen vannak olyan helyzetek amikor ezek az optimálisak.
Micsoda földhözragadt ötletek... Természetesen antigravitációs modul, ilyen kis méretben nem is drága. Viessmann lehet, ahogy nézem a magasságát a labdának.
"Itt látható a táblázat, hogy 12V-on X-amperen mekkora távolságig garantálható a megfelelő feszültségesés..."
Vagy én nem értem a táblázatot, vagy valami nem stimmel vele. AWG 3 (~25mm2) keresztmetszetű vezetéken pár ampert csak 18m-re lehet vinni? A 0,2-esen meg 200A 2m-re?
Elolvastam, de nem értem, mivel még a régebbi modellek sem nagyon szoktak 1A-nél nagyobb áramfelvételt produkálni. Arra meg elég a 0,14 es vezeték. Analógban meg ugye nem túl gyakori, hogy 1-nél több mozdony üzemel egyszerre egy trafóról.
Akkor egy kis segítség, bár amerikai a szabvány de 12V-os magyar szabványt nem találtam meg de a korábban említett mértek tényleg a 230V-ra vonatkoznak:
Itt látható a táblázat, hogy 12V-on X-amperen mekkora távolságig garantálható a megfelelő feszültségesés adott kábeleken, azért vegyük figyelembe ez 1%, ami jelentős lehet, de azért látszik, hogy milyen léptékben váltanak ezek.
Használhatók kisebbek is szerintem, de ezek az állandó terhelésű hálózatokra vonatkoznak.
Itt pedig megtalálható, hogy mekkora a kábel valódi mérete.
Tehát ha a trafó nem az összes teljesítményét 1 kábelen kell leadni akkor (szerintem néha egy szalag kábel sem kéne, hogy leégjen.) jóval kisebb kábel használható mint 0,5mm sínbekötésre.
Amúgy melegedni leégni biztos nem fog, mert előbb kiold bármilyen biztosíték a trafóban.
Nem kell spórolnod, ezt senki sem várja. Valóban, a hobbi összköltségéhez képest a kábelezés kis tétel. Persze ettől még indokolatlan mások, és igen rutinosak tapasztalatait megkérdőjelezni.
Ha elolvastad volna figyelmesen a hozzászólásomat tudnád miről beszélek. és Te biztosan tudod hogy mekkora áramot vesz fel egy nagyobb Marklin mozdonyom ha rákötök egy rakás vagont hiszen ezzel foglalkozol.
Szerintem a felhozott példák igenis jó képet adnak az arányokról. Nem hinném, hogy a legtöbb modellező a felsoroltakhoz mérhető terepasztalban gondolkodik, és ha oda bőven elég volt a leírt kábel, akkor felesleges az otthoni 4-5 négyzetméteres (vagy esetleg némileg nagyobb) asztalhoz az indokoltnál jóval vastagabb kábeleket használni. Digitben előbb old a táp, minthogy bármi melegedni kezdene.
Nálam a sínjelről mennek az eszközdekóderek is (váltóállítás + jelzők). Ha minden kocsimon megy a belső világítás, meg hozzá megy egy mozdony, egy másikkal meg tolatgatok, és még további 10 mozdony van fent a pályán, és váltókat állítgatok, akkor sem old le a 3A-s Roco erősítő, szóval egy átlagos otthoni terepasztal ilyen téren bőven túlmérezetett...
Évtizedekek óta az elektronikai fejlesztés piacról élek, figyelemmel kísérhettem a megnyugtató fejlődést (azért kell lassan kis túlzással évente már autót venni), mindenhol az alulméretezettség dominál. A kábelgyárak is nagy francok, láttam már réznek álcázott vas meg a fene tudja milyen anyagú káblt, csatlakozót. Az asztalépítés nekem az egyik hobbim, valljuk meg a kábel a legkisebb tétel itt egy kisebb asztal bekerülési költségében (nem úgy az autóhifinél (másik mániám)), ezen nem fogok spórolni. Nem vitaindítónak szántam, nézzétek el nekem (ráadásul Marklinezem...).
Távol álljon tőlem, hogy bármilyen vitát generáljak, felőlem akár Paksról is be lehet kötni a légkábeleket a terepasztalokba, csupán pár hibátlanul működő, tervezett, kimért plusz hosszú évek óta működő referenciák paramétereit soroltam fel, gondolom sokaknak megnyugtató mintát ad.
Otthoni 30-40 nm-es asztaloknál bőven elég 0, 5-ös méretű kábel, ha valaki 200 nm felett tervez, gerincezni ajánlom a max1, 5-t, de végponti sinbetápnak 0, 14-nél több teljesen felesleges.
A korrekt az ha nem arra hagyatkozunk hogy a szomszéd, a keszthelyiek, meg még ki tudja ilyen-olyan kábelmérettel építenek. Meg kell mérni az összes fogyasztó áramfelvételét (mozdonyok, vagon, épületvilágítás) és úgy kell méretezni a kábeleket hogy jelentősebb feszültségesés nélkül valamennyit el tudja látni a rendszer. (Nem vagyunk mi mobil szolgáltató hogy 35% teljesítményre méretezi a központokat:-)). Sok modellező szerencséje hogy a legtöbb tápegység hülyebiztos mert már sokan felégették volna a lakást. Én a főbb egységeket biztosítékolom is, a kábelkeresztmettszeteket rendesem méretezem, soha még nem szívtam azzal hogy "elfogyott az áram". Nagy asztaloknál a messzire menő vezetékeken sok energia elvész, érdemes odafigyelni, mérni.
Félreértések elkerülése végett(nameg a tűz esetek elkerülése érdekben is)
A tömör réz vezeték(természetessen szigetelés nélkül) 1mm2 (tehát négyzet miliméter) MELEGEDÉS NÉLKÜLI ÁTBOCSÁJTÓ KÉPESSÉGE MAX 5 Amper!!!
Ez az átmérőben 1,14 mm-t jelent(melegedés nélkül=környezeti+10-20C)
A gyakorlatban ez sodrott vezetéknél 1,5mm ámérő SZIGETELÉS NÉLKÜL(ami valójában 1mm2!).
Ha egy mozdony 1A-t fogyaszt ami 12W ugye!akkor annak 0,2 mm2 kell ami nem a vezeték átmérőjét jelenti hanem a hasznos réz kábel mm2-re átvetített felület.Tehát az sacc per kb 0,35 mm-es kábel amíg nem keletkezik zárlat!!!!
Szóval javaslom vágány táp bekötéshez a minimum 1 mm-es átmérőjü bekötést!!
Lehet vékonyabb is,csak jó tűzkár biztosítást kell kötni!!!(szándkos gyujtogatásnál nem fizet a biztosító!!!).Üdv:M.m.
Olvasgatom itt a vezeték átmérő/keresztmetszet dolgot. Engem is érdekel, mi a jó megoldás.
Több mindent tisztázni kell:
Méretarány, Analóg/digi asztal. A vezeték hossza, típusa/keresztmetszete (több eres, egy eres), és az ellátott szakasz teljesítmény igénye.
Ez azért elég sok tényező.
Nézzük pl a digit H0-ban, többeres réz vezeték. Ott a roco erősítő kimenete. Névleges max 2,3A. Kívülről nincs meg az 1,5mm átmérő, nemhogy belül.... Pedig az 3-4 mozdony egyidejű mozgatására is képes.
Megnézek egy tran dekóder csatlakozó vezetéket. Ez ugye egy mozdonyt (motorral, lámpával, füstgenerátorral) emelekedőn (is) elmozgat (fekete, és piros vezeték). A vezeték vastagsága a hajszáléval vetekszik.
Ezek után komolyan gondolkodóba esek, hogy tulajdonképpen EGY digit szakasz (amin egyszerre egy szerelvény lehet) mégis milyen keresztmetszetet igényel sínbetáplálásnál????
A viessmann-nak vannak 0,14mm2 vastag vezetékei. Elméletileg ezek is bőven elegek kell, hogy legyenek egy-egy szakasz megtáplálására. Jól gondolom? 4-5 tran dekóderes mozdony vezetékének az összege ez a keresztmetszet.
Én 0,5mm2-est használok, bőven elég. Mechnaikai igénybevétel pedig nem kellene, hogy jelentkezzen egy terepasztalon ahol fixen forrasztva vannak a betápok, a vezeték meg összekötegelve az alaphoz rögzítve van.
Ezt (1,8 mm2) az égegyadta világon semmi nem indokolja - ahogy persze az 1,5 mm2-t sem. Sem az áramerősség, sem a mechanikai igénybevétel nem igényli az ilyen őrületes vastagságot.
Nagy szerencse, hogy a kereskedelmi forgalomban azért kapható 0,25 mm2-es vezeték is, ezeken kívül pedig még végtelenül nagy a kínálat ilyesmiből.
Körbenéztem a neten és úgy láttam, hogy kezdőként egy roco multimaus szettel való deigitális asztal építése talán a legjobb. maximum 3-4 szerelvény egyidejű mozgatása a célom. Mik a tapasztalatok? Szeretném számítógéppel is összekötni és olvastam, hogy ezt nem lehet alapból így kell hozzá valami most így fejből nemtudom mi de olvastam. Vagy esetleg ebben az árkategóriában jobb? Meg az is baj hogy startszettet kell vennem mert semmim nincsen csak régi piko illetve fuggerth vágányok még analóg rendszerhez plusz két analóg mozdonyom...
Méretnagyságot ugyan nem írtál, de az 1.5mm átmérőjű (szigetelés nélkül mért!) sok erű rézvezeték bőven elegendő. Ez a keresztmetszet elegendően alacsony ohmikus ellenállásával és mechanikai maszívitásával üzembiztos működést fog biztosítani bármelyik méretű modellvasút esetén. Elektromosan kisebb keresztmetszet is elegendő lenne, de azok sokkal hajlamosabbak a szakadásokra, eltörésekre.
"akkor vékony faragasztó rétegre szórók nagyon kevés finom homokot"
Ez átszólag baromi egyszerűnek tűnik, de előtte sok gyakorlást igényel! :-) Mármint az, hogy egyenletes legyen. (Hacsak nincs valami segédeszköz.) Én is csináltam szórást terepre kézzel, ahol nem árt, ha egyenletes, de ha mégsem annyira, nem tragédia - na nekem még 4-5 ilyen méter hosszan történt többször oda-vissza szórás után sem sikerül tökéletesen. :-)
Ha valaki időmilliomos, vagy maximalista egyenként is ragaszthatja a cserepeket, ha itt ott hiányos akkor alatta a lécet is meg kell csinálni, de kétségkívűl ez a legszebb megoldás : )
a járólapok általában sima szürkekartonból készülnek, ha találok éppen olyan felületűt ami nem teljesen sima, hanem egy picit rücskös a felülete. különböző csomagolóanyagokból szoktam kivadászni, aztán esetleg kimeszelem a szélét fehérre... Ha nagyobb betont próbálok csinálni, akkor vékony faragasztó rétegre szórók nagyon kevés finom homokot ( a játszótérről), de jó a megmaradt csemperagasztó is pl. Aztán azt lehet festeni, csiszolni, legutóbb spaknival vakartam meg, de láttam már sokkal szebb megoldásokat is, szóval örülnék más által alkalmazott megoldásoknak. Általában készítek egy nagyobb darabot, aztán abból szeletelek...
A tető az Battka mester megoldásán alapul. Általában kinyomtatom az alábbi képet műszakirajzlapra, a 80g -os nem igazán jó, mert nem bírja úgy a "kínzást". Fontos, hogy lézernyomtató legyen, mert azt lehet később festeni. Aztán függőleges irányban "megbiegelem". Általában rácelluxozok egy gemkapcsot vmi ceruzára és jó erősen végighúzom párszor a sorok mentén vonalzó mellett, ezáltal apró mélyedések keletkeznek minden cserép szélénél. Ezután felaprítom vízszintesen 2!!! soronként az egészet. Aztán itt ott snitzerrel "lecsapok" néhány cserép végéből, hogy ne legyen túl szabályos, mintha törött vagy hiányos lenne. Fogom a darabokat, és 1 sornyi átfedéssel összeragasztom sima piros technokollal. Nem szabad túl sok ragasztót használni,mert feloldja a nyomtatófestéket, épp csak egyben maradjon... Ha megvan, akkor vágok alá egy megfelelő méretű nem túl vastag kartont, ügyelve arra, hogy a lelógó "hiányos cserepek alá már ne kerüljön, látszódjon, hogy nem szabályos a széle... Aztán jön a festés, jó híg, de erős vízfestékkel vörössel, barnával, sárgával átmosom az egészet. Picit hagyom megszáradni... Aztán, ha már nem csillog nagyon, akkor először jó híg de, picit koszos vízzel átfolyatom, és elkezdek bele óvatosan koszos, fekete-barna vizet csurgatni, az egészet fejjel-lefelé tartva, hogy megálljon a festék a cserépfedéseknél. Ha ez is megszáradt, akkor még lehet óvatosan lefolyásokat, rozsdafoltokat alkotni, sok víz kevés festék... érdemes megnézni pár fotót, hova kerülnek ezek. Végezetül a még nedves felületre ízlés szerint lehet óvatosan reszelni-kaparni mindenféle pasztelkrétát, barnát, rozsdavöröset, akár mohának zöldet.... ezt célszerű előtte kipróbálni vmi más felületen, de ezt már nem szabad bántani ecsettel, mert ugyanúgy oldja a víz a kréta pigmentjét... szóval ez amolyan utolsó lépés. Ha olyan rozoga a tető, akkor a nedves kartont lehet hajlítgatni igény szerint. Nem írtam még a kúpcserépről, azt simán ugyanabból a papírból készítem. A tetőgerinc hosszúságára vágom. Általában 1 cserépnyi magasság elég. Egy hurkapálcikára szoktam vizesen rásimítani, hogy hengerszerű legyen, majd ugyanilyen csíkból vágok 1mm-es vagy kisebb darabokat, aztán cserepenként felragasztom a szélekhez, ehhez gel állagú pillantragasztót használok, mert különben baromi lassan halad. A folyékony nem jó, mert elfolyik és nem fogja a vízfesték... a bádogozást sörösdobozból vagdosom. Ha nagy bádogtető van akkor, pedig maszkolószalagot használok, vágok pár kellő méretű csíkot, aztán pici átfedéssel beborítom a tetőt. Kap egy szürke-fémes alapot, pl. fehér temperába kevés fekete, és egy kevés oldószeres ezüst festék, ennek lesz egy érdekes bádog jellege. A koszolás pedig ugyanúgy, mint a cserépnél... bocs hogy ilyen terjengős lett... : ) üdv
Terepasztalom vezérlésének vezetékezését épitem,és szeretném megkérdezni,hogy a szakaszok athidalásánál használt vezetékek keresztmetszete mekkora kell,hogy legyen?A vezérlö pulton elhelyezett kapcsoloktol a megszakitott sin csatlakozasig. A vezetékeket forrasztással szeretnem a sinhez rögziteni.
A feszültségeses miatt kérdezem. Vagy ilyen kis távolsagoknál ez teljesen felesleges kérdés?
Eljön majd annak is az ideje, a hivatalos kommunikáció (a bézik honlapkezdeményt kivéve) még nem indult el. Úgyhogy csak az itteni fórumozók, illetve esetenként az Indóház vagy a Vasút & Modell olvasói kapnak olykor-olykor bepillantást az aktuális fejleményekbe.
Szerintem első körben pillantsd meg ezt a könyvet, sok hasznos infót lehet belőle szedni: https://mega.co.nz/#!V9x1gIxT!PKyuoQt8emy7wGu2xM1aaQETCd5EvaCfsHHIrKrn20k
Kezdőként írok. valami jóféle leírást nem tud valaki a digitális terepasztal leírásáról? Olyanra gondolok ami lépésről lépésre vezet be ebbe egy terepasztal ekészítésével párhuzamosan. Köszi
Sziasztok.Ma lesifotó áldozata lettemA párom rámnyitott a fényképezővel,de legalább látszik,hogy csinálok is valamit.Haladgatok vele apránként,de hétfőtől újra félre kell tenni,mert jön a meló sajnos.
Ott van rajta a lekötés imitációja, amit a talpfa máglyáknál nem nagyon szoktak rajta hagyni. (Már csak a színes fémgyűjtők miatt sem.) Azt is le kell csiszolni, legalább a rakás tetején levő talpfáknál. Beton keresztaljakról szintén.
Bármelyik modell-webshopban (Pl. VMC) kapsz külön talpfarácsot, és I profilos sínszálat. A sínszál méterben van, azt darabolod a kedved szerinti hosszra, a talpfarácsból pedig flexit kell venni, mert annál a két szomszédos talpfa között csak mindig egyik, vagy a másik oldal van összekötve. Ezt finom vágó koronggal egy helyen elvágod, egy kicsit eldolgozod a maradék sorját, és már kész is a talpfahegy.
Szerintem egyszerűbb és talán szebb megfelelő keresztmetszetű fából vágni talpfányi darabokat és festeni. Egyszer láttam egy videót, amiben ilyet mutattak be, abban a készítő még a síncsavarok után maradt lyukakat is megcsinálta (asszem csavarhúzóval nyomott bele egy pici mélyedést). Ilyesmi vékony fákat művészboltokban lehet kapni szerintem, de lehet, hogy máshol is.
Sínszál ügyben meg Váltógyártót kell megkérdezni, biztos akad nála "nyesedék" :-)
Koszonom a segitseget a foldut kapcsan. Lenne meg egy kerdesem :-) Gyakran latni allomasok mellett felhalmozott talpfakat es sinszalakat. Latott mar valaki ilyeneket boltban "szoloban"? Gondolom az egyik modja az eloallitasnak, hogy szetvagok sineket, kiveszem belole a szalat es a talpfakat, de nagy tetelben eloallitani igy eleg nehez. Van ennel esetleg jobb megoldas?
Szia, Noch fulappal dolgoztam ott (amit tekercsben lehet kapni). Szerencsere szepen fel lehet szedni (szikevel megvagom es alanyulva egy vekony vesovel el lehet teljesen tavolitani kis helyrol is).
Hasonlóként jártam, de én TT-ben utazom. Feltett szándékom, - a nehezebb utat választva hogy BTTB-és U profilos sínekből építek egy analóg asztalt. Ugyan már a tervezésnél kezemben volt a SCARM, de a TT-s lehetőségeket a tervezőik eléggé szűkre szabták. Bár igaz, hogy nem túl bő a gyártói paletta sem. Igy nem csoda, hogy a TT-s terveket csak Tillig sínekből lehet megálmodni, ami nem feltétlenül egyezik a régi U profilos sínek geometriájával. Azért összehoztam egy pályát Tillig sínekből, alapnak jó, és most építés közben konvertálom át a Tillig tervet BTTB-s sínekre.
Ezeket az íveket még kitudod egészíteni utólag is. Pl: kartonpapír csíkokat vágsz mellé, és faragasztóval aláragasztod, ha megszáradt elkened gipszes faragasztós trutyival, hogy az átmenet meglegyen és arra mehet a kavics.
Terepet is rakhatsz mellé, pl: hungarocellből építesz hozzá különböző sziklákat vagy domborzatot és a nagy hézagokat összedolgozod faragasztóval megkent újságpapírral.
Más módszer: lukakat fúrsz a szélekbe, azt dróttal behálózod, és arra megy a faragasztós újságpapír. Ezen kívül még sokféleképpen terepet tudsz illeszteni a vágányok mellé és így kitudod egészíteni
a kavicságyat is. Az alsóbb vágányok egy részét meg hagyd meg domborzat alattinak.
Tudtommal sehogy. 7,5°-os darabokat lehet belőle rakni, mert azt gyárt a Roco. Egyéként marad a flexisín. Aztán az építésnél úgy oldod meg, ahogy akarod.
Storytime: Én annó nem ismertem semmilyen tervezési módot, ráadásul abból kellett építkeznem, ami volt (ez nem sokkal a gumiágyzatos RocoLine megszűnése után volt), ezért próba-cseresznye alapon, pakolászással jött ki a végleges pályaterv. A szép az, hogy Scarm-ban nem lehet kirakni sehogy :-)
Ha ráteszed a homokot, az fura lesz, magasabb, mint a környező növényzet (kipróbáltam, ramatyul néz ki). A helyedben lekaparnám a keréknyomoknál a füvet, és úgy szórnám rá a finom homokot. Ami aztán tetszés szerint festhető is.
Sziasztok, lenne egy kerdesem, hatha tud valaki segiteni. Milyen anyagbol szoktatok foldutat kesziteni? Van egy fulap, ami le van ragasztva es arra kellene valahogyan foldutat kesziteni. Esetleg homokot letenni faragsztoval? Koszonom szepen es BUEK
Sziasztok, en kb 1 eve vettem, az alap rendes habszivacsnak nez ki. En annyit csinaltam, hogy a felrakas utan ragasztoval leontottem az egeszet (faragszto higitva, fecskendovel kijuttatva). Ettol az egesz kemennye valt, szerintem lezarja legmentesen a cuccot. Konnyu volt vele dolgozni egyebkent, csak a vltoknal kell megoldani a kovek leszorasat.
Remélhetőleg ezt ma már egy megbízhatóbb anyagból készítik, mert amint azt már korábban is írtam, nekem pont a Noch szivacságy vált néhány év után egy olyan nyúlós-ragadós gusztustalan állagú valamivé, mint a használt rágógumi. Mire a modellasztal teljesen elkészült neki állhattam az eltávolításához. Ezt a munkát senkinek nem kívánom.
Csak ekkor olvastam el az apróbetűs gyártói tájékoztatás miszerin élettarama 10 év. Mondanom sem kell, nem lefelé kerekítettek.
Ha majd éjfélt üt az óra, Készülj fel az évfordulóra. A világ bármely részén élsz és bárki vagy, szeretném, hogy légy egy kicsit boldogabb. Gondolj te is azokra, kik ma nem lehetnek veled, kívánj nekik boldogságot, egészséget, szeretetet. Így köszöntsd az Újévet, s felejtsd el a rossz emléket. Én is azt kívánom neked, hozzon az Újév sokkal szebb életet........... B.Ú.É.K. mindenkinek!
Tiszteletem!Lenyügözve olvastam a töltésről szoló eszmefuttatásokat.Annó még Őn tanitott az ivek lerakására,azóta is szépen megy rajta a vonat.De mit csináljon az a pancser kezdő, aki már az elején szükre szabta a helyet és csak a közt tudná feltölteni,az milyen lenne.Mindig megcsodálom a terep képeket,de én ilyet a büdös életbe nem tudnák csinálni.Én azt szeretem ,hogy csak úgy futnak le-fel,körbe az iveken,persze kell terep tárgy is.A töltésre visszatérve,az is mutat ha egy-egy szakasz csak féloldalas lenne?
Én úgy gondolom ha már energiát fektetek bele akkor hasonlítson arra amire szeretném.
Ha csak alá teszek valamit az a talpfák között nem jelenik meg, sőt oldalról nézve még itt-ott be is lehet látni a talpfa alá.
Annál már az is jobb ha sima homokkal feltöltöm és telerakom gazzal. (láttam hasonlót a valóságban is)
Homokot meg nem nagy történet szerezni.
Pl: itt vannak ezek (hirtelen jobbat nem találtam), még parafa sem kell alá, homok és szitált föld keverékéből, meg egy kis festékkel megoldható, esetleg hozzá még szénpor a 2. képnél.
Bocsánat,de lemaradt.A sinek rögzítésére pedíg a piko síncsavarjait használom,csupán előfúrást igényel,és elég minden második,vagy harmadik talpfafuratnál lefogatni.
Sziasztok.Míg ment egy kis adok-kapok a kivitelezéssel kapcsolatossan,addíg nálam kezd kizöldülni a terep.A kertészeknek még van dolguk még bőven,de legalább már haladtak valamit.
Ágyazat témában én is a kavicságyazatra szavaznék.Én a noch tt-s barna ágyazatkavicsa mellett voksoltam.Kissebb szemcseszerkezetű mindt a H0,így jobban eldolgozható a talpfák közt is.
Én egy percig sem állítottam, hogy ez a csúcs kivitelezés.
De ettől függetlenül még egy ilyen kivitelezés is jobban tud kinézni néhány zúzalékos ágyazatnál. Mintha macskaalomra vagy sóderre fektették volna a vágányt...
A papírt meg simán meg lehet színezni temperával, ami még matt is marad.
Egy ekkora méretnél nek ekressünk már csavarokat is a sínszál rögzítésénél, mert sztem elégé kicsi ahhoz.
Minden esetre használhatób egy vékony parafára ragsztott (az oldalán lehajtott, így a srég ágyazat oldalát is imitáló) csiszolópapír, mint egy sziklákkal vagy púderrel teleszórt vágányzat.
Ez is egy alternatíva, nem kell törvénybe iktatni.
Bocs, de a T betűs internetszolgáltatóm nem áll az ünnepek alatt itt felénk a helyzet magaslatán. Épp akkor szakadt meg a kapcsolat mikor másoltam be a szövegszerkesztőből a hozzászólást. Igy fordult elő a duplikálás.
Azonkívül van még egy probléma a csiszolópapírral. A homogén színe. Nekem kívülállónak úgy tűnik, hogy a nagyvasúton az ágyazattöltés sosem egyszínű. Gondolom alapból ágyazatozás közben is keverednek a különböző színű kavicsok, de a folyamatos használat során rá kerülő szennyező anyagok (a szerelvény gépészeti részeiből olaj, esetleg a rakományból kikerülő agresszívebb folyékony vagy éppen gáznemű anyag stb.) vagy akár a rozsda is színezik az ágyazatot.Azonkívül van még egy probléma a csiszolópapírral. A homogén színe. Nekem kívülállónak úgy tűnik, hogy a nagyvasúton az ágyazattöltés sosem egyszínű. Gondolom alapból ágyazatozás közben is keverednek a különböző színű kavicsok, de a folyamatos használat során rá kerülő szennyező anyagok (a szerelvény gépészeti részeiből olaj, esetleg a rakományból kikerülő agresszívebb folyékony vagy éppen gáznemű anyag stb.) vagy akár a rozsda is színezik az ágyazatot.
Létezik többféle színű csisz. papír(vászon) Nekem például egérszürke 1000-es a papírom, csokibarna 600-as vásznam van. Tehát kis szerencsével még festeni sem kell.
Én duplán összehajtott szúnyoghálóval rostáltam az udvarban található folyami sóderből. TT-ben szerintem jó a méretezés, de Z-hez már nagy lehet. Esetleg még többször kellene hajtani a szúnyoghálón, talán akkor
Szerintem ez esetben legalább 3 variációt megpróbálok összehozni, valami homokszerű anyaggal, a festett parafával, meg a maradék hangyap*csni kövemmel. Aztám amelyik beválik, azt fogom nagyüzemben. Köszönöm a tanácsokat mindenkinek.
A lenti linken a bemetszett íves megoldásért pedig külön köszönet, sok időt és fáradtságot spóroltak nekem ezzel az ötlettel. :)
Senki nem mondta, hogy a hozzászólásaidat nem akarom látni - nem a tartalommal van bajom -, csak ez a angol-helyesírás-átültetése-a-magyarba zavar qrvára. :-) Nem tudom, honnan veszitek, másnál is láttam.
de jobb esetben előtte kiplakátolják a környéken meg néha az arrafelé járó buszokon/villamosokon. Szokott lenni hírdetés is újságban (Pesten pl. a Metropolban, vidéken tippem szerint a helyi újságban), de ez is esetleges és sokszor csak közbben vagy utána, hogy volt ilyen is.
Alapvetően a szervezőtöl függ, hogy hol és hogyan hírdeti meg. Szóval leginkább a belinkelt topikot figyeld. Sajnos néha itt is csak az utolsó pillanatban teszik fel, néha ide se.
A mákszem méret Z-hez nagy. Én WoodlandScenics ballastot használok, a legkisebbet N-hez. Én ezt venném Z-hez is, de egy kávédarálóval még törnék rajta. Vagy egyzserűbb ha zacskóba beszórva kalapáccsal még kisebbre töröd. Ha csak simán lefested, az azért nem lesz olyan szép. Persze nem tudom milyen minőség a cél, én az előbbit javaslom.
Aham, Z. Ott nem tudom, van-e külön ágyazat, de tartok tőle, nincs. Mármint csak lefested azt az aljzatot, amire ráteszed a vágányt?
Azért lézezik nagyon aprószemű kő, vagy jobb híján kavics. Én a rozsdás ágyazatkövet ikeás kőörleménnyel pótoltam, abból is kirostálva a nagyobb darabokat - H0-hoz az kellett. De rengeteg apróbb maradt, több a kisszemű, mint a nagy.
Néhány tapASZTALati dolog nálam Conrad váltóállítőművel kapcsolatban:
Sokat utánaolvasva úgy döntöttem a peco váltót mégiscsak conraddal hajtom meg. Szépen átváltja a váltót a benne levő rugóval együtt!!! 12V egyenárammal is szépen viszi.
A trükk, amit itt olvastam RÓBERTKétől, hogy a huzalba egy kis "u" alakot hajlítottam bele. Így volt rugóerő is, a megaszaladással együtt szépen át tudta rántani a peco belső rugóját a motor.
Köszönöm RÓBERTKE!!!
Tillig váltóval is kísérlezetzem. Itt nincs belső rugó a váltóban (modell/pilz tilligről van szó H0).
Itt nem volt jó ez a rugós ötlet, mert visszarugózott a váltónyelv és középen valahol megállt.
A fix bekötés (egy gemkapocs egyenesen oda) viszont szépen vitte a váltót, és meg is tartja erősen.
Én úgy tudom bár nem vagyok szakértő -, hogy amiről Ti beszéltek azt szaknyelven a vágányzat alépítményének hívják, a kavicságyazat az, amit a sínek rögzítése után szórtok le.
Szerintem itt van némi fogalomzavar. Magát az ágyazatot nyugodtan lehet parafa lapból kivágni, ez megszokott módszer. Az ágyazat "imitációjára" szolgáló kavics felszórása ettől a művelettől teljesen el van különítve. Az én megoldásom ebben a hozzászólásomban láthatod: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=121319414&t=9183208
Uraim! Van köztetek olyan aki arra vetemedett, hogy parafa lapból építsen sínágyazatot? Az megosztaná velem a tapasztalatát? (a szórt kő nálam nagyon nem jött be, lehet én vagyok messzemenőleg kétbalkezes hozzá)
Igen, a vasútmodellezésnél alkalmazott 16V AC és 12V DC helyett külön 4,5 (4,8)-6V egyenfeszültséget kell biztosítani a szervóknak. A terepasztaloknál használt hajtóművek egyen és váltóárammal is üzemeltethetők.
A Conradnál ezt a határolót feltétlenül meg kell oldanom (pl: kisfaludy1 módszere), különben a vagonokat válogatás nélkül dobálná le az asztalról.
A vezérelt szervónak a beállítási lehetősége az előnye (alsó álláshoz pozicionálva beszereled, majd az emelési magasságot beszabályozod), de bonyolultabb, külön táp és vezérlő áramkör kell.
Eközben a Conradnak fix az amplitúdója, vagyis a kitérése (itt meg nem árt egy határolót szerkeszteni már a kocsilekapcsolóra, nehogy túl magasra csapjon fel), de végtelen egyszerű az átállítása, egy áramkörrel, ami a táp is.
Ez sem lehet akadály persze, hiszen kisfaludy1 is pompásan megoldotta, és ahogy írtam, nálam a szemaforok egy része evvel működik.
Teljesen új vagyok modellezés és terepasztal úgyben. Pici fiamnak hozott a Jézuksa egy GEOline sines start készletet némi +sinnel és váltóval. Helyhiányból adódóan kénytelen leszek neki szekrénybe csukható terepasztalt fabrikálni. Azt már tudom, hogy a Geoline sin erre nem éppen a leg esztétikusabb. De ez van. A majdnem 7 éves fiamnak teljesen oké lesz így is :) Ellenben hogyan kell ezt a sint rögzíteni? Nos erről fogalmam sincsen. Ragasztom, fúrom, szögelem? :) Szóval kérnék egy kis segítséget tőletek. Utálnám, ha becsukáskor lehullana az egész :(
A házilag történő tekercselés annak, aki ezzel nem foglalkozik reménytelen feladat. A gyakorlat hiánya mellett a legnagyobb probléma, hogy a tekercseléshez szükséges zománchuzalt csak kilós nagyságrendben árúsítják és egy ilyen spulni ára több ezer forint. Fehérváron bizonyosan lehet találni olyan műhelyt, ahol a tekercset el tudják készíteni, de ehhez szükséges hogy a meghibásodott tekercset kiszereld a váltóból és azt vidd el mintának, mert csak annak alapján lehet az azonos darabot elkészíteni.
Na teljesen szétszedtem apró darabokra. Amit már biztosan tudok, hogy a műanyagházban mozgó alkatrész ami maga az állítómű az nem mozgott sehogyan sem. Be volt ragadva teljesen. Amit valószínűleg egy oda nem figyelésem alkalmával "beragasztottam". Most azt is sikerült "kioperálnom" a helyéről. Tehát minden alkatrészem tiszta, de a tekercset is szét kellett szednem. Most azon gondolkodhatom hogy Fehérváron kicsinálhat tekercselést ha van egyáltalán valaki aki vállal ilyent ésszerű áron. Bár lehet mivel holnap egésznap ráérek megpróbálkozom vele. Csak szükségem lenne egy leírásra hogy hogyan is kell ezt csinálni...
Az elektromágneses állítóművel működő váltók csupán 1-2 másodpercig kaphatnak feszültséget, amíg az irányváltás (átugrás) megtörténi. Ha ennél hosszabb ideig marad rajtuk a fezsültség a tekercs igen erősen felmelegszik, leég a tekercs huzalának szigetelése, ilyenkor a tekercs menetzárlatossá válik és az üzemi áram sokszorosa folyik át rajta, ami tovább növeli a meghibásodást. Valószínűleg ennél a váltónál ez már korábban bekövetkezett. Tovább ne kisérletezz, mert a hibát csak tovább növeled. A váltó megjavítása csak a tekercs cseréjével vagy újratekercselésével végezhető el, nem tartom valószínűnek, hogy ezt magad meg tudnád oldani.
Szétszedtem a váltót, ha a tekercset leforrasztom akkor nincs gond (nincs zárlat sem), amint vissza van forrasztva a tekercs, akkor rögtön szikrázik a vezeték, illetve a tekercsnél füstöl. Többet nem sikerült kiderítenem. Sajnos a többi már számomra bonyolult.... De ha tanácsot kapok akkor meg tudom nézni.
A Conrad nem szervomotort árul, ám a kérdés jó: szervóval érdemes. De lehet mágnesessel is, ha nincs jobb. És végül a Conrad motoros állítóművével is meg lehet oldani (nálam alakjelzőknél is ezek vannak, de a kocsilekapcsoló valódi szervós).
A kis ökrösszekér miatt osztottam meg a képet, gondoltam jól fog itt mutatni. :-)
Az a szomorú, most vettem észre, hogy romlik a szemem, amikor a kis hámokat fel kellett szerelnem az ökrökre.
Régebben ez nem okozott problémát, ennél vékonyabb, kissebb dolgokat is simán kireszelgettem tűreszelővel és összeraktam, most meg csak szerencsétlenkedtem vele. Egyre távolabb kellett tennem, nem akart kitisztulni a kép.
Bocsánat.Egy kép lemaradt.Valamiért nem engedte átméretezni és feltölteni a rendszer.Épp a próbakört rója a telepen,és a bejárhatóságot ellenörzi a scania.
Az órát még tedd fel a falra a két ajtó közé és kész. A többi elem minden bizonnyal nem ehhez az épülethez tartozik. (Magam is találkoztam már jónéhányszor, más gyártó épületeinél is, ezzel a "jelenséggel". Egy dobozra való ilyen alkatrészem van itthon.)
Lehet rosszul fogalmaztam. Ez egy woodland scenics öntőformával készült. Annyira nem drága dolog ez, hogy ne érné meg venni legalább egy félét. De érdemes megnézni melyik milyen formát ad, mert ott is vannak egyszerűbnek mint amit te is készítettél. Azt tényleg felesleges megvenni.
Ezen a képen minden fontos adat megtalálható:-) Fa készítéséhez a 10 - 16 - 25 mm2 -es kábelek használhatók, bár N-es méretben a 6 mm2-es is jó lehet. A lényeg a H07V-K szókapcsolatban van kódolva. Szerintem keress egy villamossági szaküzletet. Egyrészt olcsóbban jössz ki mint az OBI-val, vagy az Ebay-el, másrészt az eladó tudni fogja mit keresel. A szigetelés színe mindegy, hacsak nem akarsz abból is csinálni valamit:-)
Sárga és zöld a szigetelése, ez a leginkább ajánlott. Kb 20 eres, minél több ér van benne, annál több ágat tudsz minél részletesebben megalkotni. Hogy mi a pontos neve, azt nem tudom, de EPH földeléshez is használják.
Megpróbálnék saját magamnak készíteni néhány fát. Kis méretű (N-es) modell fa készítéshez milyen drótot vegyek (amiből a törzsét meg az ágakat lehet kialakitani) , lehetőleg az ebayről, mert nem M.o-on vagyok (tehát a praktiker meg obi nem segit). Hogy kell keresni? Angolul tudok, csak az elektronikához nem értek. Arra már rájöttem, hogy minél kisebb AWG (annál vastagabb a drót átmérője), viszont azt nem tudom, hogy modellezés szempontjából mi a jobb a több vagy kevesebb ér (strands). Én a kevesebbre tippelek, mert akkor talán erősebbek, és jól tartanak. Jól gondolom? Van még valami olyan mérőszám, ami az mondja, hogy mennyire rugalmas a drót? Gondolom minél vevésbbé, annál jobb fakészítéshez, ugye?
Nagyon szép :) Én Z-ben tevékenykedek, ott sok részlet apróságából adódóan elveszik, de eg yilyen kövecskét megpróbálok beszerezni én is. Van is valahol azt hiszem könyvtámaszként.
Nem rossz megoldás, csak nehéz olyan kavicsot találni amiben sok az apró és változatos letörés. Persze pár helyen lehet ilyet is használni, a természetben is vannak egyszerűbb kinézetű sziklaformák.
Először is Békés, Modellekben gazdag karácsonyt kívánok!
- Keresnék olyan képet valakinél ahol ágyazatos sin van beépítve a terepasztalba. Most hogy leraktam a síneket simán a fa lapra olyan idegenül néz ki rajta. Nagyon kiugrík az egész. Keresnék tippeket a beépítésre, de mindenkinél csak ágyazat nélkülit találtam. :-( Köszönöm a segítséget.
Akkor valószínűleg ez lesz az. :) Lehet, hogy a gyártás technológiája miatt olcsóbb volt így mindent egy dobozba belehajítani. Pedig tanultam fröccsöntést. :S De tény, hogy a kocsmai fröccs-öntéshez jobban értek. :D
Köszi a PDF -et. Érdekes, hogy ez a leírás benne is van a dobozban, de pl. van egy W635 -ös alkatrész a dobozban, ami viszont nincs a listán. :) Érdekes. :)
Néhány éve összeraktam egy állomás épületet. A végén nekem is maradt néhány bigyó. Csodálkoztam is, hogy ez hogyan lehetséges. Majd rájöttem, ezt az épületet árulják más néven kicsit feltuningolva. Az öntő formán ezért van néhány fölös cucc. Ez is lehet válasz a kérdésedre.
Nagyon ügyes. Minden reggel megihat, egy pohár tejbevonatot.:-)))
Nem könnyű , szerintem a fenyő után jöhet nehézségben bármennyire egyszerűnek tűnik,az enyémen szivacs darálék van legalább 5-6 rétegben és még így sem jó(férne rá még)(bár ezek nagyobbacskák). Sok sikert hozzá.Üdv:M.m.
Sziasztok.Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek.Pár képet beszúrnék közben a készülgető moduldarabról.
