Igen, élőfát ritkán vágok (legutóbb Bari kollégával nyiszatoltunk vastag juhar pallót). Legalábbis ketté, natúr fánál inkább "egyengetésre" használom az asztalit.
Először (elvileg "száraz", sztenli nedvességmérő 12%-ot mutatott) akácnál lestem jó nagyot és tanultam meg, micsoda feszültség van egy ilyen fában. Délelőtt levágtam, tökegyenes, majd délutánra meghajlott mint valami íj ... :-O
Persze élőfánál, ami vetemedhet rá a lapra vágás közben, óvatosan nyomjuk ballal ferdén befelé, mert a lap túloldalán, ahol felfelé kapkodja a fogait, nem túl szerencsés, ha felkapja az anyagot
Én meg amíg el nem vágja, így tolom. Főleg "nagy" táblánál, mert azért simán elmászik a steller mellől kicsit ha nem segítek rá ballal. Aztán ha átvágta rögtön a ballal kicsit elhúzva a laptól. Jobbal pedig lendületesen ki a steller és lap közül, kicsit igyekezve a steller felé is tolni. És persze hasítóékkel. És a jobb kézben persze tolófával, ha szűk a vágás.
Én is a jobb oldali, steller felőli anyagot tolom, marhaság a másikat tolni, sokkal könnyebben befeszíted a steller és a lap közé, és akkor lesz a baj..
Kisebb-nagyobb erőszakkal sok minden elérhető :) Nézzük a mechanikáját: a steller a fűrészlap jobb oldalán van (nálam mindig), azaz, a bal oldalon a munkadarab 'szabadon' mozoghat - következmény: a laphoz nyomás igen gyorsan ellenhatás nélkül marad, tehát a visszalökés intenzitása valószínű nem túlzott. Ellenben a túloldalon ott a steller, és a befeszülés miatt (!!) létrejövő erőhatás, mint egy tárcsafék betétjét szorítja a laphoz a munkadarabot. Ekkor majdnem tökmindegy, hogy felkapta-e a hátára a lap a beszorult munkadarabot, vagy csak hátrafelé löki, az erő intenzitása nem összemérhető a szabadon mozgó másik oldalt érő erőhatással, sokkal intenzívebb. Ha ilyenkor a munkadarabot is a hátára kapja a fűrészlap, a jobb oldali támasztás miatt pörögve, mint egy shuriken (ninja dobócsillag) suhan hátrafelé a munkadarab. Teljesen más a szituáció, ha szabadkézi tolással, keresztvágást végzel - akkor bizony nem fogsz tudni elugrani a képedbe repülő fadarab elől. Ez utóbbi vágást nem szabad csinálni, mert a legkisebb elfordulás esetén jön a rakéta :(
Mindig a fűrészlap bal oldalán tolod a táblát és mindig az legyen a szélesebb.
Hááátttt.... Biztosan igazad van, de ha a bal oldali tolást betartottam volna, nem biztos, hogy nem szenvedek komolyabb sérülést. A visszarúgás eddigi tapasztalat (és néhány youtube-os video) alapján MINDIG a lap bal oldala felé röpíti el az anyagot ! Legutóbb plexi lapot vágtam, és valahogy, a vége felé egy picit elfordulhatott (??), lényeg, hogy én a fűrészlap jobb oldalán, a steller felé álltam, a plexi lap pedig, mint egy shuriken, elröppent mellettem, és a garázsajtón csattant. Amiatt álltam a jobb oldal felé, mert attól tartottam, hogy esetleg elpattanhat a plexilap (kb. 10mm vastag), arra gondoltam, hogy a szilánkok röptét a steller valamelyest gátolni fogja.
:) de a lehetőség megvan, hogy ez egy labszabás gép legyen, ha még egy kicsit agyalsz rajta.
Kézi körfúrésszel nem tudsz egyeneset vágni, csak sínnel és merőlőfűrésszel, de talán azt se olyan pontosan, hogy bútrokat készíts (gyalulás nélkül). Az nagyolni, aztán ezzel a gépezettel pontosat szélezni. Amikor megszorúl emeld ki a táblát a fűrészlaptól.:)
Ablakpárkányokat, hajópadlót, 4o-es lépcsőfokokat ilyen géppel hasítunk a szereléseknél, kéthetente megfenetjük a lapot és elég szépen viszi. Egyet leégettek a kollegák.:)
A fűrészlap emelője el fog kopni (műanyag kúpkerék mechanika), bánj vele óvatosan.
Csak egy kicsit tudsz rajta spórolni. A hosszanti léceknek úgyis erősebbet kell csinálnod... én 5x10 cm-es pallót vágtam ketté egy ugyanilyen polcos tároló vázához.
Visszaolvasva látom, hogy azt írtam, 110 cm-re nőtt a szélesség, amiből tényleg arra lehet következtetni, hogy akkorát akarok jobb oldalon vágni. Inkább az asztal méretét akartam érzékeltetni, de egyszerűbb lett volna azt írnom, hogy 170 centi a teljes szélesség. :)
Értem, amit mondasz, és a tervezésnél gondolkoztam is rajta, hogyan legyen. Alapvetően az fel sem merült, hogy ennek tükörképe legyen a végleges verzió, de az igen, hogy középre kerüljön a készülék. Ezt azért vetettem el, mert a másik felébe marógépet akarok beépíteni, annak úgy már nem lett volna hely. Igaz az is, hogy gyárilag a PTS10 csak valami nevetséges 20-30 centi körüli vágásszélességet biztosít a fűrészlaptól jobbra, ettől mindenképpen szélesebbet akartam. A lényeg viszont mégis az, hogy egész táblás anyagot főleg, de 50-60 centinél szélesebbet is már inkább kézi körfűrésszel darabolok. Magyarul nem lapszabászgépet építettem.
Dícseretes, hogy egy orvos megtevez és elkészít egy ilyen szerkezetet.
Az asztal bal oldalát kellett volna hosszabítani, nem a jobbat.:)
Gyorsan lerajzoltam, így megérted.
A fűrészlappal szembe dolgozol, a munkadarabot tolod neki.
A ster(a vágószerszám síkjával párhuzamos vezető) és a fűrészlap között tólva a táblasított anyagot, megszorúlhat, főleg egy ilyen kis teljesítményű gépnél (bog, visszás szál, nem vág a lap, sietsz, stb).
A ster és a fűrészlap között bőven elég a 6ocm, de az 57cm is. Ennél szélesebb méretet nem készítessz, ahhoz nagyobb gép kell és masszívabb asztal.
Úgy kezded, hogy levágsz a tábla éléből 1cm vagy még kevesebbet a ster mellett, ez lessz a mérési bázis (él).
A bázistól mérsz és jegyzel. Beállítod a ster és a fűrészlap távolságát a méretre. Ellenőrized, hogy a gép a jegyeden vág (valószínű, hogy több sáv kell ebből a szélességből). Lesávozod a táblát. Az utolsó sávnál nem vágod le pl. a 4o cm sávot, amikor 2ocm marad a fűrészlap bal oldalán, hanem a 2ocm vágod le- tehát kell egy új állítás a steren.
Mindig a fűrészlap bal oldalán tolod a táblát és mindig az legyen a szélesebb.
Szereld le a gépet és a stert az asztalról és fordítsd meg 18o fokkal.
Képet a következő hetekben nem fogok tudni küldeni, mert a műhely hátuljában van most az asztal egyéb munkák miatt. A porelszíváshoz van a fűrészen gyárilag hátul egy kivezetés, amire egy elszívót csatlakoztattam. A készülékház alatti részre pedig dobozt csináltam, benne egy fiókkal, ahová behullik a többi por.
Az asztal jobb oldalába tervezem még a régi Bosch 1400 felsőmarómat beépíteni, a párhuzamvezető jobb felét pedig ehhez igazítani (porelszívás a zártszelvény végéből), de erre lehet, hogy csak valamikor nyáron lesz időm.
Igen, nagyjából ilyen az enyém is. A lényeg az egészben az, hogy tutira beszintezhető legyen külön az utólagos asztallap (esetemben ebből kettő van) és maga a körfűrész gyári asztala. A keret elég, ha stabil, ne tekeredjen el, ha egyenetlen talajra kerül, de a tetejét mm pontos síkba hozni nagyon nehéz lenne. Ezzel az állítós módszerrel viszont kb fél óra alatt hibátlanul sikerült egy síkba hozni a három felületet.
Épp én is ilyent skiccelgetek, és a megoldásod nagyon tetszik! A stellerről és a megvezetésről tudnál még képeket küldeni , előre is köszönöm! Az elszívás is érdekel!
