Ez majdnem off, elnézést. Szombaton a BMC-ben (1500.-), vasárnap a BJC-ben (7.400.-) lesz egy fantasztikus Hammond orgonás triókoncert. A vasárnapi igazi jazz szupersztár előadóval. JC.
A mieink valamilyen Szent Osirist tisztelnek, és úgy képzelem, egy aktatáskás úr párhavonta hozhatja a frissítéseket, mert a legváratlanabb pillanatokban jönnek azzal, hogy "másként van benne a szótárban", miközben ugyanazt az agyongyötört példányt forgatják.
Figyelem, már vagy harmadik darabja egy sorozatnak. Nem mindenben értünk egyet, de az biztos, hogy gyökeres változtatásra lenne szükség. Az a vicces, hogy semmit nem tudunk biztosan, még azt sem, hogy milyen készültségi fokon van az új szabályzat. Mármint nem az a baj, hogy én nem tudom, hanem hogy a szakmabeliek sem. Még kérdésre sem válaszol az Akadémia.
Ha az ember már régebb óta fiatal, hajlamos meglátni a múlt rossz dolgaiban is a jót.
Ifjú koromban évente kétszer, történjék bármi, kitört raktam az elementáris takonykór. Pontosan három napon át szenvedtem, mint a kutya, és Rudolf, a vörös orrú rénszarvas engem látva elbujdoshatott a szégyentől.
Most három napig csak arra vártam, kis köhhh, kis tüssz, nagy köhhh, nagy tüssz, hogy végre kitörjön az elementáris.
Van egy ősidőkből származó örökzöld topik, szerencsére még mindig megvan, efféle témakörben.
Tehát, ha úgy érzi valaki, hogy fajanszot kellene vennie, vagy netán nem is, de kissé morózus hangulatban van, keresse fel ezt a topikot, állítsa be időben növekvő módra.
Ezután a kávét, és más folyadékot távolítson el a számítógép mellől, nyelje le a falatot, ha éppen evés közben jönne kedve olvasgatni. Egy csomag papírzsepi sem árt, én pl. már többször megkönnyeztem. Ha mindez megvan, akkor neki lehet kezdeni az olvasásnak.
A tiffany kép nem idomult a bidé belső formájához, ezért aggódni lehetett, hogy a sarkai nem hagynak-e örök nyomot a fajanszon. de szerencsére nem történt baj.
Mint ahogy az idősek szoktak, én sem emlékszem, hogy hol és mit meséltem...
Annyira a mániánk a bidé és annak használata, hogy pl. egy 100 nm-es lakás teljes átépítésekor három fürdőszobát alakítottunk ki, három WC-vel és három bidével. Ja, szobákra alig maradt hely...
Egy ma már színháztulajdonos színésztől pár éve többször kérdeztem, hogy a bérelt lakásában miért van tele a bidé tisztítóflakonokkal, miért nem használja? Nos legközelebb ilyenek már nem voltak benne, csak egy kis ólomüveg kép (!) volt beleállítva.
Negyedszázada azt kérdezte az egyik gyermekem a buszon: az emberek nem mosakszanak meg WC után? Bizony, bizony, akik melletted állnak, azok döntő többsége nem.
Kezdünk olyanok lenni, mint egy kupac pletykás Miss Marple, de ha már, akkor elmesélem egy pár évvel ezelőtti élményemet. A Balaton hetvenes évek eleji csúcsluxusáról, a tihanyi Motelről beszélgettünk egy kollégámmal. Én épp akkor olvastam róla, ő meg gyerekkorában beutaltként járt oda (fejes szülők, mondanom se kell talán). Felolvasást tartottam egy korabeli könyvből, hogy volt ott minden, televízió, meleg víz, bidé... Mire ő: ja, emlékszem, abban hűtöttük a görögdinnyét.
Az angol bidé használatot Japp főfelügyelő gyönyörűen bemutatja valamelyik Poirot epizódban. Sajnos a Youtuberól most az összes Poirot részt törölték, így nem tudom linkelni. Talán a Hickory Dickory Dock, azaz A kisegér mindent lát volt az inkriminált epizód. Az biztos, hogy az, ahol Japp lakását felújítják és Poirot meghívja, hogy lakjon nála pár napig.
A klíma biztos nem tehet róla, hacsak nem hat pszichoszomatikusan is. :) Szerintem a rengeteg eső az oka: többször is föl kellett szállnom zsúfolt metrókra meg villamosokra a sok taknyos ember közé, brrrr.
Csoda hogy nem futottunk össze! Kb. pont a C.G. előtt parkoltunk le a kockakocsinkkal. Az Olimpia park is kíváló. Kb. mint a Szent István park.
Közvécéje jobb éttermi szintű. Nem árt tudni!
Mindjárt mexemléztem a tetőtér ráépítéses lakást, meg a premodern ház legfelső, teraszos szintjét:
A Szabadság téren ezek az óriási kupolák mintha az Erzsébet kilátóból, vagy a Halászbástyából lettek volna átemelve. Pár lakószint beleférne elvileg.
Az amerikaiak meg csúnyán beletenyereltek a közterületbe a gyönyörű házcsoportjuk körül.
Szerintem nem kéne mindenhol öngyilkos robbanó teherautókat vizionálni.
A valaha forgalmas Petőfi Sándor utca szellős, tágas, csöndes, jó levegőjű. A Platschek féle Galamb utca kissé modernebb a Wellisch féle Petőfi térinél.
Ok, talán jobb is hogy konzervatívabb az épület a templom körül.
A Parlament déli oldala szenzációs lett. Eddig fel sem tűntek a spaletták itt.
Jópofa ahogy a villamos kanyarog a régi nyomvonalán, még ha kissé csikorogva is. A Wellisch palota is 5*.
Hab a tortán hogy kényelmesen elsétálhattunk az Országháza előtt, lent. A Biarritz tömb középső épülete sokkal fehérebb, simább travertinnel burkolt.
Meg aládúcolt. Van itt zöld. Szép lett az osztottpályás út zsákutcás visszafordítása a ház előtt.
Mi is pont tegnap sétáltunk arra, mert utána a Cirko Gejzirbe mentünk mozizni. Úgy láttuk, hogy a Berrlitz házon a nemrégen a legfelső emelet délkeleti sarkán kibontott ikerablak közötti pillérecske még nincs teljesen helyreállítva. És mivel ugyanolyan a délnyugati sarkon lévő ablakoszlop is, bizonyára mindkettő az óriási alapterületű bölcsődhez (vagy óvodához) tartozott, amit privatizálhattak, mert nehezen képzelhető el, hogy ilyen távoli ablakok külön lakáshoz tartozva egyszerre essenek át hasonló átalakításon.
Előtte végigmentünk a Kossuth téren is, ami nem olyan borzalmas, ahogyan azt látnunk illene. Különösen az óriási növényterületek, ahol rengetegféle virág van. Már most is látványosak, de még szebbek lesznek, ha megerősödnek. Ilyen vegyes ültetés talán sehol máshol nincs. A Parlament egységesen fehér volta sem volt ilyen sohasem.
Tényleg nagy bátorság volt ekkora felfordulással és költséggel mindezt megcsinálni, de gondoljunk arra, hogy mindig is elég drasztikusan nyúltak a múlt emlékeihez, amikor monumentális épületet, építményt valósítottak meg.
Nem vígasz hogy innen nyugatabbra se nagyon van, kivéve persze a franciákat. Aztán meg onnan délebbre kötelező szinte. Viszont Spanyolországban ahol valaha volt egy lakásunk egy elég rémisztően sok lakásos házban, ahogy megvették a főleg angol tulajdonosok, az első felujításnál eltüntek a bidék a fürdőkből.:-(((
Gyönyörü nagy lakások voltak, amiket iszonyat módon válsztottak le. Voltam néhányban ismerösök révén. Hab a tortán, hogy az egyikben a 6. emeleten valami miniszteriumi ovoda van/volt. Ovoda kezdéskor és végén a lift használhatatlan volt, a nagy forgalom miatt. A gyerekek persze a teraszra nem mehettek ki. Persze bauxitos az egész tömb.
Mondom, európai bidékorridor. Olaszországban a leglepukkantabb szállodában is alapkellék, Horvátországban meg Szlovéniában viszont jártam olyan vadonatúj luxushotelban is, ahol a táncteremnyi fürdőszobából csak ez hiányzott.
A Petőfi téri egykori Napoletana házról volt itt szó az imént. Ott voltam két évtizede egy szép lakásban. A fürdőszobában minden volt (még egy alacsony lábmosó (!) is), csak bidé nem. Azt mondta a tulajdonos, hogy az minek? Hiszen három építész is azt mondta, hogy arra nincs szükség.
A MOM Park mögötti lakóházakban néztem meg egy külföldi magyarral a mintalakást. Az óriási fürdőben nem volt bidé, amit utólag nem is lehet betenni csak az egész helyiség szétverésével. Persze, a házakat egy férfi tervezte (aki később országos építész kamarai elnök lett)...
