"Azzal ket lepesbol el tudod vagni es a vagas szinte tokeletes."
Gondolom ezt azt jelenti, hogy átvágja kicsivel több mint a feléig és utána fordít az anyagon 180°-ot, onnan is átvágja. Ez 90°-os vágásnál működik, és csak akkor, ha aláfér a 100mm magasság.
Néhány éve vettem ilyet, alapvetően elégedett vagyok velük. Általában fenyőt, diót, mogyorót, cseresznyét, de talán még egyszer-kétszer akácot is vágtam vele. Ami már a vételkor probléma volt, hogy az illesztő fűrész gerince kissé el volt deformálódva. Szerencsére (?) annyira lágy anyagból van, hogy egy határozott mozdulattal ismét egyenesbe lehetett igazítani, azóta úgy van. Egyébként darabolásra, különösebb pontosságot nem igénylő munkákhoz használom ezeket a fűrészeket, változó gyakorisággal, egyelőre mindegyik teszi a dolgát észrevehető kopás nélkül. Az is tény, hogy nincsenek nemhogy napi, de heti rendszerességgel sem használva.
Igazából a tőr szerű darab miatt vettem, mert volt egy ilyen formájú Truper fűrészem, amit a kertben nagyon sok helyen használtam, viszont a sokeszű kőműves azzal darabolt Ytongot (hogy száradjon le a keze), amivel persze tönkre is vágta az élét. Mikor megláttam az Aldis szettet, úgy voltam vele, hogy ennyi pénzért egy próbát megér - nekem megérte.
Vágásteljesítmény 45°75 x 90 mm Vágásteljesítmény 90°75 x 130 mm
Maximum 100 mm*100 mm faanyagokat vágnék vele, melyet már a leírás alapján nem tud átvágni. Van erre valami megoldás, vagy rosszul értelmezem a leírást?
A helyzet lassan kezd hasonlítani egy filmre, ahol az obsitos katonák beszélgetnek, majd a tábornok hirtelen letolja a gatyáját, hogy bemutassa, hol lőtték seggbe Gallipolinál ;-)
Szerencseként is felfoghatod, mert viszonylag olcsón megúsztad és ilyen esetek után az ember sokkal óvatosabb lesz.
Apósom 15 éves korától 57 éves koráig dolgozott asztalosként és horror történeteket tudott arról, hogy ki, milyét és hogyan kaszabolta le. Büszke volt rá, hogy mind a 10 ujja hibátlanul megvan. Már 50 elmúlt , mire egyszer mégis belenyúlt a gyaluba a matató ujjával és pont olyan sérülést szenvedett, mint te. Hónapokba telt mire rendbe jött, addig érzékeny volt és ilyen ujjvédővel tudott csak dolgozni. (mint egy kesztyű ujja). Végül azért mégis csak 10 ujjú asztalosként távozott az örök forgácsmezőkre...
Ha az arányokat tartani akarod, akkor a méretezés viszonylag egyszerűen megvan: ezt a képet beteszed inkscape-be, sketchup-ba, bármibe, amiben lehet mérni, és kiválasztasz egy méretet (mondjuk az ágy hossza). Ha ez megvan pixelben, akkor ezt a vonalat átváltod milliméterre, innentől megvan a px -> mm szorzó. Aztán minden méretre ráteszel egy vonalat, és csak szorozgatsz :)
Pedig világot járt emberek mesélnek olyat, hogy láttak már tízujjú öreg asztalost is. :-)
Viccet félretéve: Mielőbbi gyógyulást kívánok!
Jódot ne sajnáld a sebedről ha már orvoshoz nem mész vele, nehogy később mégis a kilencujjú asztalosok táborát gyarapítsad!
Jó harminc éve én egy körfűrészbe nyúltam bele egy ujjal. Szerencsére az teljesen meggyógyult,
Van egy friss élményem nekem is. Néhány napja egy luc palló élét kerekítettem le felsőmaróval. A szerszám kitépett egy félbevágott csomót és az arcomba küldte. Szerencsére a szemüveg és a pormaszk felfogta nagyrészét így a meglepetésen kívül nem történt más.
- pilana normál (3.2mm) vastag 24 fogú hosszvágó: masszív, szép felületet vág
- cmt 60 fogú 3.2mm vastag trapéz-egyenes fogazás: szuper keresztvágni, hosszában éget, meg hosszvágásnál 5cm vastag anyagban már kevés neki az 1.5kW
- cmt 2.7mm vastag 24 fogú vékonyított hosszvágó: kevés hulladék ugye, 5 centi feletti vastagságú anyagban egy menetben már nem szereti, kicsit hullámos a vágási felület.
- olcsó 230mm lap a kínai boltból a bugyik mellől:nagyon hamar elment az éle, már nagyon szenved a motor vele 3-4cm vastag anyagban is.
Valószínűleg igazad van, de mivel így láttam meg a képet, és nem a csúszda a sarkalatos pont, ezért maradhat. Így szépen sorban mindent kivehetnék, hogy hányszor lesz alatta 4 gyerek az asztal körül, meg hasonló. Mindenesetre nekem is eszembe jutott, de mivel nem akarok újat tervezni, fogjuk rá, hogy a terv megvan.
Esetleges szempontkent ha javasolhatom a piheno felulet kesobbi megemelhetosegenek lehetoseget (magasabb oszlopok/labak), azokon a rogzitesi pontok elokesziteset stb a gyermek magassagat kovetendo...
Nalunk kb masodikos koraban kapott egy hasonlot (csuszda nelkul), es akkorat nyult az iden 5.-es kiscsaj h 2honapja mar el kellett adnunk mert nem tudott bebujni alulra. (Emeltem de a fenti alvas/agyban felules valt kenyelmetlenne az alacsony menyezet miatt
Nagyon szerette ezt az elrendezest, biztos vagyok benne, meg kozepsuliban is hasznalta volna ha....
Szvsz az egyik legjobb elrendezes amit egy gyermek kaphat...
át kell tervezni, úgy hogy szétszedhető legyen és késöbb is tudják használni a gyerekek minden elemét, kivéve a csúzdát talán. Ha nagyon sok szabadidőd van, nekiállhaszt, de 3oo munkaórára saccolom a kivitelezését egy műhelyben, bútor minőségbe elkészítve. Az íves elemeket sok munka elkészíteni, azt is át kéne tervezni.
Ezeket sorozatban gyártják, valaki 5oo órát ült a számítógép mellett és tervezgette a kivitelezését (anyagoptimizáció, stb). Jól meg van tervezve, hozzányúlni elég nehéz.
A bútor marha jól néz ki, és ahogy Feri írta, ha kinőtte az aprónép, még a legrosszabb esetben is marad egy rakás jól felhasználható alapanyag. Bár, némi alakítgatással szerintem egészen kamasz korig használatban lehet tartani.
Afféle praktikus észrevételeim viszont vannak.
Kicsit ellentmondást érzek a feljárat és a csúszda között. Szerintem az a gyerek aki simán fellép ezeken a lépcsőkön, annak már nem biztos, hogy érdekes a csúszda. Persze, ha a kicsi gyerek mászókának tekinti a lépcsőket, netán jó búvóhelynek a méretes fiókokat, akkor okés :-) Kicsit zavarna az is, hogy a csúszdázáshoz minden alkalommal keresztül kell menni/mászni az ágyon. (Mifelénk legalábbis nem szokás nappali ruhában az ágyban nyüzsögni, de simán elfogadom, ha másnál ez nem probléma)
A másik, hogy alulra én nem egy nappali jellegű (kanapé + asztal) helyet alakítanék ki, hanem inkább semmit, és akkor ott lehet a földön legózni, meg vonatozni, és közben nincs útban a játék, hiszen a nagy bútor amúgy is kivonja ezt a teret a közlekedési útból mindenképpen. Vagy, ha már nagyobb a gyerek, akkor egy íróasztalt (de persze ez később is megoldható).
Másfelől, ha ez az egész felnőttek részére készül, akkor minden amit eddig írtam felejtős és hajrá, tessék megcsinálni !!!
Kis pihenő után vérszemet kaptam egy "kis" asztaloskodásra. Találtam egy képet a neten, ami azonnal megfogott, hogy ezt meg kell építenem! Lehet, hogy a tudásom, felkészültségem nincs meg hozzá, de akkor is szeretnék belevágni. Arra kérem a Tisztelt publikumot, hogy próbáljon róla lebeszélni, vagy buzdítani. Meg tanácsokat adni, mik lehetnek a méretek, milyen statikai buktatói vannak, melyik rész milyen anyagból legyen. Tudom, hogy ezekre nem lehet egy pár mondatban válaszolni, de akinek van rá ideje, szívesen venném a segítségét, tervezésben, méretezésben, akár az elkészítésében is itt nálam Budapest belvárosában.
A hosszvágó lapjuk (is) k.vajó, keményfát gőzölt bükköt és tölgyet, egyébként pedig rétegelt lemezt kaszaboltam eddig vele. Nagyon a keresztirányú vágásnál sem szaggatta agyon az anyagot.
Helló, körfűrészbe keresnék lapot 250x30. Keményebb, nedvesebb fákat is könnyebben vágja, nem baj ha picit roncsol. Mit tudtok ajánlani? Előre is köszönöm.
Én egész jó kézügyességgel rendelkezem. Sok mindent megcsináltam már, de az asztalosság az kimaradt valahogy a családnál. (Durvább famunkák, mint tető készítés, stb. volt) Engem viszont egyre inkább érdekel hobbi szinten. Meg pár hónap múlva lesz is feladat, egy nyári konyha berendezésében. Az évek során sok gépet megvettem, azzal nem is lesz gond. De! és most jön a lényeg a minap először használtam felsőmarót próbaképpen, aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem úgy megy, mint a sok videoban, amit megnéztem :) Szóval kell majd a tapasztalat. Akarok majd egy olyan asztalt csinálni, amibe be van építve a maró, körfűrész és talán a dekopír is. Azzal talán egyszerűbb lenne dolgozni. (Mondjuk a dekopír fűrészemet elnézve, nem is nagyon fog kilógni a penge az asztalból.
Az első keret összeépítő marómmal egész jó szekrényajtókat csináltam, aztán készítettem vele egy szúnyoghálós ajtót, az is pöpec lett, de az első hét után az összes csapolásnál kitört a fa. Nem volt elég az 1 cm mély csapocska...
Most sem tudom megítélni, hogy mekkora erő ébred a talp, és a láb között, ha valaki lazán felül az asztal sarkára. Szinte mindig más bútort csinálok, nehezen gyűlik a tapasztalat is.
Nagyon jó, hogy leírtad a szokásos csap megoldást és a méreteket. Meg az asztal rajzod is sokat segít.
Mindig gondold végig, hogy egy szerkezetnél mi kapcsolja ki a szabadsági fokokat. Melyek azon kényszerek, amitől az a szerkezet nem dől össze?:)))))
A merev testeknek van 6 szabadsági foka: 3 elmozdulás 3 elfordulás. Ahhoz, hogy a test nyugalomba maradjon 6 kényszer szükséges. Melyek ezek a kényszerek?
Vegyük példának ezt az asztalt, amit belinkeltél.
Vizszintes sík:
Lefele az asztal nem tud mozdulni, ellentart a padló, felfele a gravitáció. 1 elmozdulás kiesett, nem tud forogni se, mert a talpa surlódási együtthatója a padlóval elég nagy (nagy erő kell, hogy elfordítsd). 1 elfordulás kiesett.
Most vegyük az asztal hosszirányán átmenő függőleges síkot. Ebben probáljuk elfordítani, a gravitáció ellenhat, ez is kiesett. A asztal keresztirányán átmenő függőleges síkon ugyanaz a helyzet. Az látható, hogy egy asztalnak kell legyen egy bizonyos masszivítása is, hogy a gravitációt kényszerként alkalmazzuk.
Nade mi van a elmozdulással ebben a két függőleges síkban? Hiszen csapolások vannak test elemei között.
Megnyomod az asztallapot keresztirányba. Miért nem mozdul el?
Hát van a hosszú talp a láb alatt, meg a heveder az asztallap alatt, mindkettő becsapolva. Tehát, ha elég hosszú a talp és a heveder, akkor a két csap amit készítettél a lábakba (ezek egymástól távol vannak), nagy ellentartó nyomaték tudnak kifejteni. 1 elmozdulás megint kiesett.
A hosszanti irányban van egy keret ( a heveder az asztal alján összekötve az asztalappal, a két láb és a hosszanti kötés). Az lábainak a talpa nincs benne ebbe a keretbe.
Ha megnyomod az asztalt hosszába, a kötés megékelt csapjai ellentartanak- de ehhez széles kell legyen a kötés, hogy nagy ellentartó nyomaték ébrendjen.
Tehát a kötést kell átmenő csapfészekkel ellátni, kihasználva az anyag teljes szélességét.
Az asztal lába és a talpa (valamint a talajon a surlódási erő) és a lapja (az alatti hevederekkel) csak akkor képez egy keretet, amire alkalmazni kell a kényszert, ha a kötést kiszereled.
Múltkor lemaradtam a lidlis körfűrészről. Most találtam egy metabo-t, ami paraméterekben megfelelne nekem, ára is elfogadható: KS 55 FS http://www.szerszamoutlet.hu/index.php?kat=46&id=10131 Alkalomszerű használatra kellene, legközelebb pl. 15-20mm rétegelt lemezből akarok lépcsőlapokat vágni, néha laminált bútorlapot is vágnék vele. Van valami ellenérv vele kapcsolatban, vagy meg szabad venni?
Az láncos átviszi teljesen az anyag szélességét (nem tudsz megállni vele- a csapfészek alja nem legy sík), ajtóknál és rámáknál használják , a csapfészek téglalap alakú, a csap is az (azt meg is ékelik kivülről, hogy a keret kimerevedjen) és a nagy előnye, hogy nem kell reszelni, mertha újjmarós csapolódéppel készíted a csapfészket, akkor kell és az még egy kézi művelet.
Az asztal talpát nincs miért teljesen átfúrni.
Van ott az a megékelt kötés, az nem hagyja inogni hosszába az asztalt.
Ha 7omm magass és 42mm széles a talp, akkor két 5omm hosszú és 2omm szépes 4omm mély csapfészek és köztük forkopp megteszi, a forkopp 2o mm szépes és 2o mm mély. A forkopp csak azért kell, hogy a széles láb ne tudjon hevenyedni. Megcsinálod a 2omm szépes és 2omm mély kanálist végig a láb szélességébe és a
csapfészkeknél lefúrsz még 2omm 2o-as fafúróval, 5omm hosszban (3 lyuk) és a kipucolod vésővel.
A láb csapjai, mivel szála hosszába vannak levékonyítva az teljes vastagságból, nagyon erőssek, nem törhetnek el.
a lap vastagsága palló kellet volna legyen, a szélessége 8omm, abba egy 25-3o mm mély csapfészek elegendő, két 4omm hosszú 2omm széles csapfészek, közte forkopp.
A talpat 7 centi magas anyagból vastagságában 2 félből összeragasztotta, és előtte kifűrészelted a csaplyukat? Akkor már kész a fészek, miért kérdezed? :)
Az egy óra körfűrész nem indokolt. Én még ugyan nem próbáltam, de Matyinak kb 3 perc volt. Igényesebb helyen bevetném a vésőt.
Nem tudom, hogy valaha csináltam-e ilyesmit, de ha nagyon muszáj volna, akkor kifúrkálnám egy megfelelő méretű fúróval (állványos készülék ajánlott, de erős és biztos kéz esetén nem feltétel), majd vésővel egyenesre igazítanám aminek nem jó ha hullámos.
Ilyen jellegű asztalt csinálok, a talpa 70 mm magas. Amit két darabból ragasztottam, és ragasztás előtt alakítottam ki a csapfészket, 180 mm széles. Nem volt más ötletem a kialakításához. Legalább egy órát tologattam a körfűrészen mire kivágtam.
Én nem teszek bele semmilyen tetűt, mégis piros . Igaz így nem nagyon piacképes, lehet jobban el tudnám adni, ha színezékből meg aromából volna és fele áron :-)
Mikor gyerek voltam, asszem a heresó még kapható volt háztartásiban, a ruhák rozsdafoltjainak tisztításához.
Szerintem egy darab valahol otthon még elbújva akár lehet is.
Valami félig narancs, félig átlátszó műanyag bugyorban volt, emlékszem, a fehér köpenyből a vörösbor- és rozsdafoltot egy pillanat alatt vette ki, mikor anyám gumikesztyűben megsimogatta vele az anyagot.
Úgy kezelték a faterral azt a rudacskát, mintha atombomba lenne.
Cianex Három különböző folyadékból áll. Mindegyik maró hatású, mérgező gázokat fejleszt és tűzveszélyes. A feldolgozást a gyártó előírásai szerint kell végezni. Nagyon erős a fehérítőhatás minden fafajon. Eltávolítja az erdeifenyő kékült foltjait és megöli a gombákat. Használatakor eltűnnek a cseresznye zöld csíkjai, a mész- és a cementfoltok. A cianex oldja a sellakot, a nitro-, az olaj- és a műgyantalakkokat.
Oxálsav Cukorszerű, mérgező , kristályos anyag. 5%-os oldatát használják. Fehérítőhatása közepes. Használatakor meleg vizes utánmosás szükséges.
Csersavtartalmú fákhoz, és rozsdafoltok eltávolítására használatos. Juharnál, nyírnél, körténél, cseresznyénél, szilnél és a dió szijácsánál csekély mértékű vöröses elszíneződés tapasztalható.
Heresó A heresó az oxálsav és a hamuzsír sója. Fehér, mérgező kristály. Alkalmazás és felhasználási lehetőség mint az oxálsavnál. Rozsdafoltok eltávolítására is megfelel, megszünteti a cseresznyefa zöldes csíkoltságát.
Hidrogén-peroxid Erősen maró hatású, víztiszta folyadék. A parafát és a fémeket bontja. A hidrogén-peroxid (H202) fényre bomlik, ezért sötét üvegedényben kell tárolni. A szemre és a kézre vigyázni kell! Védőszemüveg és gumikesztyű használata kötelező. Közvetlenül a felhasználás előtt 5-8% szalmiákszeszt kell hozzáadni. Nagyon jó fehérítő hatású. Használata minden csersavban szegény fánál kedvező. A tölgy fája zöldesbarna lesz.
Citromsav Fehér, kissé maró hatású, nem mérgező kristály. 50 g-ot kell feloldalni 1 liter forró vízben. A fehérítóhatás gyenge. Használata a csersavtartalmú fáknál kedvező.
Én nem tanultam, meg nem is fa, de érdekes lehet: annak idején a római birodalomban az egyik legmegalázóbb rabszolgamunka volt a bíborfestéket előállító malom tekerése. Ugyanis benne álltak a bíborlében egy medencében, és ott mentek körbe valamilyen köves szerkezetet forgatva. A megalázás az volt benne leginkább (állítólag), hogy az a festék sosem tűnt el az emberek lábáról. Az is természetes anyagból készült, csigákból.
Mi a melóhelyen hivatalból kell hogy használjuk azt a rezgéscsillapítós kesztyűt amit a cég szerzett be. Tényleg hatásosan véd, csak piszok meleg főleg nyáron. Viszont 12 órás csiszolás után már ezzel is érezzük a kezünkben a bizsergést.
Itt is felteszem a kérdésem mert a sketchup topikot senki sem olvassa.
Segítséget kérek. Most ismerkedek a SU pro 2017 verzióval és nem tudok scenes létrehozni ha új rajzot kezdek, mert szürkén jelenik meg a menüpont. Mi a bibi?
"A XVII. sz.-ig a felületeket vagy nyersen hagyták, méhviasszal kezelve, vagy ökörvérrel pácolták. Később (kb. 1950-ig) a felületeket sellakkal politúrozták."
Azért az "tök jó", hogy egy táblásításból odáig jutottunk, hogy ne az illesztés legyen pontos, hanem színezzük a ragasztót. Miért érzem azt, hogy az egész a kókányolás felé kezd elcsúszni?
Úgy-úgy, ajtószigetelő megtette a kellő hatását. Azóta 3-4 tartályürítés után (1 ürítésnél kb 60 literes zacskót tömök meg a porral, nem gyakran kell üríteni :D) picit megrázom a porszívót, gyak semmi se megy bele. Akkor szív egy kicsi port, ha nem csak port szívok fel vele, hanem közte van levágott, hosszú, de vékony fadarab vagy bármi más, ami hosszú, no az sajnos a porszívóba landol sok esetben és húz magával némi port is. De ha ilyen nincs, akkor semmi se kerül a porszívóba.
Amikor befogom a végét a porszívónak, akkor a kockán is hallok érdekes hangokat, mert nem tömörfa a doboz, hanem már régen is használták a kívül-belül furnér, középen levegő formát, ez is olyan, de egész jól bírja :D Utálom megmozdítani, mert nehéz, nagyon nehéz, kerék nincs rajta. Viszont ha kicsit vmitől eltömődik (vagy befogom a száját), akkor elengedés után megtartja a kicsit összehúzottabb formályát (a tetején lévő masszív 18mm faforgácslap is hajlott marad, nem annyira, mint befogásnál, de nem is oly egyenes, mint amikor csak normál üzemet kap, ezt a forgácslapot vágva szikrázott anno a fűrész, nem tudom mi lehet benne, de szívós fajta, amolyan 20-30 éve lehetett lent :D)
Én fűkaszából a sparta 250-et vettem, nem a nagytesóját, amiben van vibrációcsökkentési. Nekem a bicajoskesztyű sokat segít, tudom javasolni az ilyen gépekhez (az a fajta, aminek nincsenek ujjvégei, a kézháti része szellőzik, a tenyere meg jó párnázott). Akinek van otthon, próbálja ki, tényleg ég és föld letenni a gépet azzal és anélkül.
A tartálynak biztos nem lényeges. Én 40 "szögű" tartályt csináltam, egy 45cm-es kör alap köré. Teljesen jól működik, az már majdnem "kör" alakú egyébként.
De kozgab mester pl. egy 1mx1mx1m-es kocka fadobozba hullajtja a port, eleinte szenvedett vele, de nem a kocka forma volt a bűnös hanem a szigetelés hiánya. Mert ha jól tudom ma már faszául üzemel.
Ezek a vibrációs gépek nem veszélytelenek. Sokan legyintenek, hogy majd elmúlik a remegés, meg ki lehet bírni, de nagyon kemény ártalmakat tud okozni hosszú távon, nem érdemes vele viccelni. Szóval érdemes időnként pihenőket tartani munka közben, ha már jobbfajta gépet nem tud venni az ember. Egy ízületi gyulladás nem múlik el magától könnyen, és kezeléssel is hetekig tartó tortúra.
Voltam jó ár éve a Hilti központban. Ott dicsekedtek egy komoly ipari vésőgéppel. A többi géppel az érvényes egészségügyi előírások szerint egyszerre x órát lehetett dolgozni akkor, utána kötelező pihenő, ezzel meg x+1-et. A nagy gyártók komolyan foglalkoznak ezzel a problémával, de tartok tőle, hogy a Parkside nem az a márka.
Fogj egy üres pet palackot és szívd ki belőle a levegőt tüdőből. Utána próbáld az eredeti méreténél nagyobbra felfújni. Az első esetben csak össze kell gyűrnöd az anyagot, míg a másodikban meg kellene nyújtani.
Az összeroppanó tartálykocsi arra van méretezve, hogy a benne lévő túlnyomást tartsa meg. Amikor kiszívatod egy porszívóval pont az ellenkező terhelést kapja amire tervezték.
A víz alatti jármű jó elszívónak, mert ott a külső víznyomás a nagyobb, mint ami benne van.
Rákötött porszívóval pont ez jön létre, csak nem a víz nyomja kívülről hanem a légköri nyomás...
Űrjárműnek csak fel és leszálláskor van külső nyomásterhelése. Kint a zűrben meg olyan mint a vasúti tartály. A belső nyomást tartja.
"Elég egy fél milis rés is, azt nem is látod szemmel,....."
Mert én látom a fél milis rést.
Sőt, sokkal kisebbet is látok. Lehet, mert vasas munkákat is csinálok, ahol pár századra dolgozom, lehet csak mert jó a szemem, de fél milliméter baromira nem kicsi, hogy ne lássam.
Ha ekkora rés van a táblásításkor, akkor valóban látszódni fog a toldás, mivel ezt majd jól kitölti a ragasztó, amit viszont nem fog a szinezés, és ordít majd.
Ezt nem értem: Ha a maximálisan elérhető légüres teret érjük el egy zárt térben, akkor ugye kívülről 1 bar túlnyomás terheli a cuccot? Ez nem tűnik olyan soknak, ha 1 bar túlnyomást belül hozunk létre, az bakkfitty....
Nekem aldis van, semmi gondom nincs a fordulatszámával. Persze nem a hozzá adott szar gagyi fűrészlapokat használom rajta, hanem freud lapokat. A gyári lapok égettek, füstöltek, és pár méter vágás után kezdtek kitöredezni a keményfém lapkák, vagy teljesen életlen lett a foga.
Igen. Szerencsére az utóbbi időben nem sok olyan gépet kellett javítanunk amin polírozni kellett. Elsősorban azokon a gépen kell polírozni amelyek sivatagi körülmények között szálnak le és fel. A hajtóművek, a szél, és a kemény homokszemcsék szépen össze tudják karcolni az ablakot.
A csiszolás-polírozást sok lépésben kell elvégeznünk. Először is durva papírral kezdjük a mély karcokat kicsiszolni majd egyre finomabb papírral ismételgetjük. A papír szemcseméretek amiket általában használunk : 180, majd 240, 480, 600, 800, 1000, 2000, 4000 szép sorban egymás után. Mindegyikkel addig kell csiszolni, amíg tökéletesen nem egynemű lesz a karcoktól befehéredett plexi. Ilyenkor nem látni át a plexin még a 4000-es papír után sem. Folytatásnak jön egy alapos lemosás tiszta vízzel, majd kezdődhet a polírozás egy spéci polírpasztával. Ez átlag 5-10 percig tart egy ablak esetén, ilyenkor már kezd szép átlátszó lenni a plexi, de még nem csillogó a felülete. Addig kell polírozni amíg a felületről elfogy a paszta. Ha karcot veszünk még észre akkor vissza kell lépni csiszolással pld 1000-as papírral kezdve. Ha kész a polírozás akkor jön a fényesítés, ez adja meg az ablak tökéletes végső csillogó felületét. Ezt piros polírozó filckoronggal csináljuk szárazon kb 5-10 percig egy ablakon. Ez a teljes csiszolás és polírozás egy egy ablak esetén átlagosan 1-1.5 óra / darab. Tehát egy 12 órás műszakban általában 10-12 ablakot tudunk megcsinálni. Ha kevéssé voltak karcosak az ablakok akkor 14-15 ablak is elkészülhet.
Visszaolvastam jó sokat ALDI-s Workzone asztali körfűrész ügyben. Nem tudok elsiklani a 6500-as fordulatszám felett. Volt, aki 3 éve ígérte, hogy megméri, de nem találtam végülis eredményt.
Akik használtak / nak ilyen gépet, milyen tapasztalatuk van? Tényleg ennyi a fűrészlap fordulata? Okoz ez valami gondot munka közben? Szükséges utólagosan feszültségállítóval beszabályozni 5000 1/min környékére?
Metabo excenterrel nekem ugyanez a bajom, ha sokat használom fel kell jönnöm egyet kávézni, mert kell egy bő fél óra, hogy ne bizseregjen :D
Igazából túl sokat megy egy huzamban, mert nincs szalagcsiszoló és vastagoló. Jellemzően a fa felületi hibák miatt megy sokat, mert ráküldöm a szőrös fára és addig viszi az anyagot, amíg szép nem lesz, ami valamikor azért eltart egy darabig :D
Ami érdekes, hogy a parkside multigéppel ha csiszolok nincs bajom, csak az excentertől, de hát az azért lassabban dolgozik.
Most akkor gondold el, hogy egy 4-5 kg-os levegős excenter csiszolóval egy imbolygó emelőn táncolva 5-6 méter magasban egy rakás függőleges plexi ablakot kell 12 órában csiszolni úgy hogy teljes testsúlyoddal rátámaszkodsz a gépre, közben meg mozgatod, hogy egyenletesen csiszoljon és ne egy tányér alakot.
Tudod mit? Kísérletezz vele te is, hátha neked jobb eredmények születnek. Szerintem számít az edény mérete is, hogy milyen lesz a hatásfoka. Nekem a fehér műanyag hordóban halványan látni, ahogy alul is kavarog a lehullott por, ha éppen keresztülsüt a nap a hordón elszívás közben. Ha leeszem a hordó tetejét akkor a por enyhe kúp alakban van leülepedve.
Pont a minap csiszoltam gerendákat az öreg Blekivel, úgy 24-25 m hosssz összesen, 4 oldalon. Eltelt egy kis idő utána mire már nem éreztem a zsibbadást a karomban. De, kis ár ez, ha belegondolok, hogy csinálhattam volna full manuálisan is :-)
Pár hete láttam egy videót ahol pont ezzel kísérletezett a szergej. Különböző alakú tartályokat hasonlította össze elszívás közben. A hengeres tartálynál olt a legjobb hatásfoka. grammra mérte a felfogott port és az áteresztett is. A legrosszabb hatásfokú a téglalap doboz volt, majd a kocka. Ha megtalálom újra a videót akkor belinkelem.
"Nálatok is előfordul, hogy egyfajta rezgésű géppel hosszasan dolgozva "benne marad" a kezetekben a bizsergés? És ha igen, mikor múlik el, mert kezd idegesítő lenni"
Ez életkor függvénye is. Van akinél már nem múlik el,... de legalább ráfoghatja, hogy mitől van. :-P :)
"Egy Hyundai HYD-10 -et néztem ki, ami árban jó lenne és picit a márka is jobban vonz mint a Güde."
Ahogy alább Vajk is írta, gyakorlatilag csak néhány apróságban különböznek ezek a barkácsgépek.
Nekem a 204mm-es Hyundai van, talán 6-7éve. Jószerével már minden mozgó alkatrészét kellett javítani, átalakítani. A hőkioldóját már az elején kidobtam, azzal egy szenvedés használni, amúgy is csak egy vakítás, nincs köze a motor hőmérsékletéhez. A vastagoló asztalát nem árt meghosszabbítani.
De műapöcök még nem törött le sehonnan. :)) Szóval, ha tudod magad javítani, akkor használhatóak, de akkor sem kompromisszum mentes.
"Egyáltalán érdemes gépet venni ebben az árkategóriában?"
Szerintem erre csak Te tudhatod a választ. Hogy másnak mi érdemes, vagy sem, az neked nem segítség.
No valami egészen más, a "szakmai ártalmak" témakörében: Tegnap ősöreg nyugágyakat csiszolgattam. Elég sokat kellett leszedni a fáról, ezért a nehezebben hozzáférhető részeken multigéppel csináltam. Vagy két órán át dolgoztam vele (Parkside, és tökéletesen működött, sőt, a hozzá adott papír is kifejezetten jó volt.) Viszont a kezem az óta is bizsereg. Nálatok is előfordul, hogy egyfajta rezgésű géppel hosszasan dolgozva "benne marad" a kezetekben a bizsergés? És ha igen, mikor múlik el, mert kezd idegesítő lenni (igaz, ma még rádolgoztam egy órát egy eléggé rázkódó fűnyíróval is, csak az élvezet kedvéért)? :(
Lehet érdemes lenne arra a müa tartályra kívülről merevítőléceket csavarozni.
A leválasztó alatti forgácstároló tartálynak mindegy az alakja, a többiek szerintem elbeszélnek egymás mellett és nem ugyanarról írnak.
Az a200literes tartály, amiről repépítő ( nem tetszik az új neve, marha hosszú.. :DD ) beszél az nem a leválasztó tartálya, hanem egy kimondottan vákuum tároló, amit kompresszorral szívat ki. porszívó azért akkorát nem szív.
A többiek meg magáról a ciklonról beszélnek. (már ha én is jól értem)
Csak hogy jól értsem: a tartálynak, amibe a ciklonból hullik a por, számít az alakja? Tehát nem jó, ha egy "kocka" dobozra szerelem fel a ciklont? (Merthogy éppen ezen agyaltam ma, milyen dobozt csináljak, bár a hordó időközben szépen kirúgta magát, már csak egy pici horpadás van rajta.)
Valami keveredés van az erőben :) Én a videóra válaszul írtam a hozzászólásom.
A forgácsleválasztónál sem jó a sokszög alak, a levegő áramlása a sarkokban kisebb, a forgács meg porszemcse átugrik a sarkon, nekipattan a sokszög következő lapjának, onnan meg lepattan. Így nem tud úgy lefékeződni a súrlódástól mert csak rövid ideig érintkezik a leválasztó belső falával.
Én sokszor élvezettel olvasom a hozzászólásaidat, de néha a felét sem értem meg. Részben azért, mert olyan szavakat használsz amit egy átlag magyar ember nem ismeri mit jelent, másrészt meg azért nehéz megérteni, mert a nulla helyett a kis o betűt használod a számok leírásánál. Ez nagyon zavaró. De még így is sokat lehet tőled tanulni.
Csak ebben a hozzászólásodban ezeket találtam ami nem érthető
felkannizzuk
blind
részűs
színblindes
Szerintem mindegyik ilyen szóra van magyar kifejezés is, ezért kérlek szépen, ha lehet akkor használd azokat.
Hogy valóban kialakuljon benne a ciklon, és a centrifugálhatás elvén kiszórja a port oldalra, nem árt. De amúgy lehet, hogy működne másmilyennel is, mondjuk egy hat vagy nyolcszögű már jó lehet. Csak a kutya se áll neki hegesztgetni egy ilyen sokszögű tartályt, egyszerűbb megerősíteni egy vashordót belülről.
Nekem ugyanígy roppant össze egy vastag falú 200 literes fémhordóm -0,4 bar vákuumra. Nem sok kellett volna hozzá, hogy becsináljak ijedtemben, mert akkorát szólt :) Egy újabb hordót meg kellett belül erősíteni egy kiátlózott vasvázzal hogy jobban bírja a vákuumot. Így most már fel tudok vele menni -0.96 bar vákuumig. A hordón még így is látni, hogy a teteje meg az alja ívesre be van horpadva.
Profik... jó lenne pár vérprofi is itt a topikba. Vannak elegen, láttam munkákat és jártam anyagraktárokba is Magyarországon... azt valakinek el is adják: négy méteres 4mm-res 25 eurós juhar blind, ... meg ilyesmik.
Az a baj ezekkel a maszívből táblásított lapokból, hogy ha kerül bele egy visszás szálú, akkor
elhevenyedhet.
Megválogatott anyag kell hozzá, abból is ki kell szedni mindent, ami hibás- 7o% a vesztesség, ennek aztán ténylek szűk piaca van, meggondolandó, hogy kiadj 3ooo eurót egy köbméter dióért.
Befektetni egy 5oe eurós célgépbe, még ha pályázól is... elég kockázatos, egy csomó kollega csődbement vagy 4-5 éve... belemásztak bankos önrésszel és nem tudtak kimászni belőlük. Pörgött a biznis- de kis árréssel, a külföldi megrendelő egy ideig húzta a csavart (I- nevű- méghozzá kötelezték, hogy vegyék meg a technológiát), aztán elment Kínába, megdrágult az anyag is közben.
Értem, de megint más, amikor te egy adott méretű táblásítót tartasz, mert időnként kell táblásítani egyik-másik megrendelődnek, meg megint más a haverom a fatelepével, ahol egy akkora gépe van táblásításra, hogy egyszerre kb 15 táblát tud szorítani, amik csillag alakban állnak szerteszét, mert ő konkrétan táblásítással (is) foglalkozik, és gyártja a táblásított lapokat (igaz ő bükköt meg fenyőt táblásít, meg néha tölgyet), és akkora a gép, hogy 2m szélesség felettit táblásít egyszerre. Aszongya, a 130 azért lenne sok, mert a kontaktcsiszolója nincs akkora, de nekem annyi úgyse kell, a sziget 200x110 lesz, ergo előre levágjuk a 65 széles lapokat, és eleve csak 110-et táblásítunk belőle össze.
A lényegi kérdés amúgy is az volt, hogy a hosszába 4.2méteres pultot épp a mosogatótálca alatt toldjam, vagy inkább vigyem az egybe' 5 méteres lapot. Az meg elég egyértelmű válasz volt. :)
azok a lemezvázas 260 meg 210mm széles kombinált gépek ezer színben és címkével léteznek. még lidl sajátmárkásban is volt. sokunknak van itt a topicon, használható. nem hibátlan, de nem is az egy év után kuka kategória. az enyém vagy 10éves, kapott eleget, javítani is kellett, de megy.
viszont eddig nekem úgy tűnt, hogy eléggé kicsi a különbség műszakilag a címkék között, árban meg akár jelentős. van amiben fém a szíjtárcsája az előtolásnak, van amiben műanyag. de amíg meg nem vetted, ezt nem is tudod.
Én csak leírtam azt, hogy ezt nehéz úgy kivitelezni, hogy ne látszodjon az illesztés.
A tömbösítő prések szabványosan 12oomm vannak készítve, de vissza is kell vágni a darabot utánna, és 122o már nem fér be (a canologépek 13oo-ra, de csak ha zsír új akkor lehet átengedni rajta 12oo-at). Elég egy fél milis rés is, azt nem is látod szemmel, de amikor lekezeled, akkor visszaköszön, mintha egy hiba lenne az anyagba, de mivel egyenes vonal....
Vagy két éve egy 3ooox13oox45 tölgyfa asztallappal oda jutottunk, hogy 4x ragasztottuk össze és csak látszott az illesztés, de még nem is végig, csak helyenként, mindenféle módszert megprobátunk, de amikor megkapta a felületkezelést csak látszott. A végén úgy sikerült, hogy visszavágtuk 11oo-re és egy 2oomm sávot ragasztuttunk rá, kéziprésekkel, de volt vagy 3o darab, az egyik alúl a másik felül.
A csíszolása tartott vagy 1o órát és akkor se volt igazán rendben.
Azóta ha ilyen munkánk van (18 személyes asztal a nagyuraméknak, b"szki, nem jó a rámás betétes, legyen egyedi, hogy mindenki essen tőle segre), veszünk egy 22-es fromajer lécpanelt (ennek a mérete 3ooox18oo), azt felkannizzuk T léccel és készitünk megfelelő méretű 8mm vastag blindet, amit olyan 8omm sávokból hasítunk lapszábászgépen, kontakt csíszólón kalibrálva és táblásítjuk, a ragasztót színezzük.
A furnérprésbe befér az 13oomm széles, lepréseljük egyszerre a két blindet, méretre szabjuk, aztán egy aranykezű csiszoló a szallagcsíszolóval átmegy rajta 8o-as, 12o-as és 18o-as papírral, majd a festő csíszolja vagy 8 órát vibrátorossal, ami körkörös mozgásra is képes, hogy amikor a felületkezelés rákerül, a részűs fénybe símát láss.
Egy másik változat a nagyméretű A/B 3omm színblindes lécpanel (1.6mm a blind), amit T lécezünk és valahogy lecsíszoljuk, ez sokkal gyorsabban megy. De erre kell egy PU lakkozás, vagy 4 réteg alapozóval és egy lakkal.
A segítségeteket szeretném kérni. Én vagyok a megtestesült hobbiasztalos.
Folyamatosan készülnek a kisebb nagyobb bútorok szigorúan hobbi célból, és könnyen elérhető (olcsó) anyagokból. És kezdett megjönni az igény, hogy eggyre szebb legyen a végeredmény.
Szeretnék vásárolni egy vastagoló gyalugépet (de inkább kombináltat) és itt akadtam meg rendesen.
A legfőbb problémám, hogy nincs 380 az albérletben és nincs is rá esély, hogy meg tudjuk oldani. Így kiestek a régi házi barkács megoldások amivel tele van a jófogás.
A 220-as gépek közül amiket találok vagy a nagyon alját képviselik a belevetített minőségnek (Kraft&Dele ) vagy elég drága ahhoz, hogy laikusként ne tudjam eldönteni, hogy a minőséget fizetem meg vagy a márkát.
Egy Hyundai HYD-10 -et néztem ki, ami árban jó lenne és picit a márka is jobban vonz mint a Güde. Hyundai gérvágóm és felsőmaróm van, amik szépen végzik a dolgukat.
Na most az van, hogy míg új addig biztos szép, de mi történik némi használat után. Ebben szeretnék segítséget kérni.
Illetve abban, hogy 100e körül tudok-e venni olyan gépet amire azt mondjátok hogy kiszolgál egy hobbifelhasználót, és 3 alkalom után nem kell műanyagot heggeszteni, mert egy pöcök letört.
Egyáltalán érdemes gépet venni ebben az árkategóriában? Ha nem akkor inkább elviszem havonta azt a pár gyalulnivalót asztaloshoz én meg csak összeépítem.
Nos, igen, alapvetően nem a préselés a rákfenéje az egésznek, hanem a felületek előkészítése.
A pontatlan előkészítést lehet a marha nagy préssel eltüntetni. Aztán ha majd valamikor megreped, akkor már senki sem gondol arra, hogy beleerőszakolt feszültség lehet az oka.
Nekem a 60literes olajos fémhordóm van a porszívós elszívóhoz, azt nem szívja össze, csak pattan egy nagyot, ha teljesen befogom a cső végét. Ha 1mm-es lemezből van, az nem gyenge, miután van az oldalán két merevítő préselés is.
Az abroncs nélküli 200litereseket szokta összerántani.
Nem véletlenül estem gondolkodóba, mikor megláttam, hogy erre: Metabo SXE 450 lehet tenni polírozó fejet is. Bár talán a gyerekek már kinőtték az ilyesfajta akciókat, de az ezer éves Bleki excenter csiszolóm úgyis döglődik (még egész jól bírja, csak a hangja kezd kicsit a szétcigizett jazz énekesekére hajazni és nem várnám meg amíg egy meló közepén száll fel belőle a döntést jelző fehér füst), az autó meg megérdemli, hogy néha kicsit szép is legyen... már csak az új gép árát kellene valahonnan kigazdálkodni.
Ilyen mágnesem van is, de. HA a hordót megnyitom, akkor a csőben még ott lévő összes forgács a porszívóban landol. Inkább a ciklon és a porszívó közé teszem a szelepet.
Nem tudom az milyen vastag, de láttunk már meghorpadt fémhordót is.
Ha "ingyen" van akkor próbát mindenképp megér. De tényleg ahogy írták, a biztonsági szelep, vagy pl ha jól tudom Lypapa direktben megfurkálta a papírhordójátt, még épp jó a vákum de már nem horpad össze. De lehet rosszulk emlékszem és nem ő volt de mintha valaki ilyen megoldást is írt volna.
Én a home made fahordóra esküszök. Már kettő is "üzemel", és hamarabb égne le a porszívó motorja semmint megreccsenjen. Vészesen nem nehéz (6mm rétegelt lemezcsíkok), jó móka a megépítése (pár óra alatt megvan) -> én csak az előnyeit látom :) (biztos van neki hátránya is, de nem nagyon kutatok utána).
Nálunk a nagylánynak szaladt meg a fantáziája és a körmével rajzolt egy hóembert a kocsi jobb hátsó sárvédőjére. Aztán rájöhetett, hogy ez nem biztos, hogy így mindenkinek tökéletes örömforrás és átsatírozta. Ekkor már dolgozhatott benne a rossz érzés, ezért bemószerolta az öccsét (aki egyébként azóta legalább akkora hóhányó rosszcsont lett mint ő), hogy az volt az elkövető. Akkor jött a legnagyobb blama, ugyanis a kicsi lábujjhegyen, kinyújtott kézzel is éppenhogy csak felérte a hóember lábát :-))) (Mondjuk, annak a kocsinak történetesen mindegy volt már, ahogy kinézett, de ezt ő nem tudta)
A kisebbik lányom (aki most a terasz ajtóra rajzolt) viszont az oroszlánt "szerelte" le az orráról. Így legalább az oroszlán még épségben megvan, mert a kocsit később sikeresen lezúztam.
Másrészt meg van egy haverom, akinek egy bazinagy fatelepe van, és foglalkoznak táblásítással. Úgyhogy ők össze tudják táblásítani a két eleve táblásított darabot, van bazinagy 110 centi széles gyalugépük is, amivel meg tudja húzni a felületét.
Amúgy is eleve táblásított anyag, tovább táblásítva, nem hiszem, hogy olyan nagyon feltűnő lenne majd az illesztés.
A tökéletes párhuzamosságot is meg lehet csinálni, nagy lapszabász gépük is van, akár azzal is lehet húzni a két élre egy-egy merőleges vágást, de gyalun is végig lehet tolni élére állítva a két táblát.
A végén nem lakkozni fogom, hanem auro keményolajat akarok tenni rá, szeretem ha jó sötét lesz a végeredmény, mert amúgy is fehér konyha lesz, jól mutat rajta a sötét olajozott gőzölt dió.
Nalunk a "kreativitas" akkor hagott a a tetofokara, amikor a kicsi (3) rajzolt vmi aprosagot a polojara, a nagyobbik (6) meg olloval az osszefirkalt reszt kivagta (kvazi eltuntette), mondvan hogy "Anyanejássa"....
